31994R1626[1]

A Tanács 1626/94/EK rendelete (1994. június 27.) a földközi-tengeri halászati erőforrások védelme érdekében bizonyos technikai intézkedések megállapításáról

A TANÁCS 1626/94/EK RENDELETE

(1994. június 27.)

a földközi-tengeri halászati erőforrások védelme érdekében bizonyos technikai intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a közös halászati politika első 10 évében közösségi szinten nem létezett rendelet a földközi-tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről, mivel az Atlanti-óceánra és az Északi-tengerre vonatkozó, 1983 óta érvényben lévő hasonló szabályok kevésbé alkalmazhatóak a sajátos körülmények miatt;

mivel azonban eljött az ideje annak, hogy a Földközi-tenger körülményeihez igazított összehangolt gazdálkodási rendszer bevezetésével orvosolják a Földközi-tenger erőforrásait napjainkban érintő problémákat, és eközben figyelembe vegyék az egyes tagállamokban hatályos rendeleteket, és ez utóbbiakat az állomány védelmében kiegyensúlyozottan és lehetőség szerint fokozatosan kiigazítsák;

mivel a Közösségnek az összes érintett, parti állammal együttműködve arra kell törekednie, hogy meghatározza a Földközi-tenger halgazdálkodásának és a halállomány hasznosításának közös politikáját; mivel ezért az ezzel a rendelettel bevezetett gazdálkodási rendszernek ki kell terjednie a Közösség kikötőiben harmadik ország lobogója alatt hajózó hajók által a Földközi-tenger halállományának halászatára irányuló tevékenységére;

mivel be kell tiltani az olyan felszereléseket, melyeknek a Földközi-tengeren való használata nagymértékben hozzájárul a tengeri környezet pusztításához vagy bizonyos állományok kiapadásához; mivel a parti övezetet fenn kell tartani a kisebb mennyiségeket halászó, igényes felszereléseket használó, kisipari jellegű halászok számára; mivel a halászati erőforrások védelmére vonatkozó bizonyos technikai intézkedések megállapításáról szóló, 1986. október 7-i 3094/86/EGK tanácsi rendelet ( 4 ) eresztőhálókra és húzóhálókra vonatkozó rendelkezései a Földközi-tenger térségében már érvényben vannak;

mivel szükséges meghatározni a Földközi-tenger térségében használt halászati felszerelések fő típusainak jellemzőit, különösen a hálók legkisebb szemméretét, a halak, rákok, puhatestű állatok és a Földközi-tengerre jellemző egyéb halászati termékek bizonyos fajainak legkisebb fogható méretét annak érdekében, hogy megelőzhető legyen ezek túlhalászata;

mivel a fentiekhez hasonlóan, olyan helyzetek megelőzése érdekében, amikor nagy mennyiségekben halásznak ki méreten aluli egyedeket, a különböző övezetekben kialakuló helyi biológiai viszonyok figyelembevételével gondoskodni szükséges a növendék halállomány övezeteinek fokozott védelméről; helyénvaló továbbá, hogy a földközi-tengeri halászati tevékenység szabályozása során a Közösség és az egyes tagállamok jogszabályai legyenek tekintettel bizonyos, közismerten sérülékeny vagy veszélyeztetett fajok különös igényeire;

hogy a tudományos kutatást ne akadályozzák, ez a rendelet nem vonatkozhat az ilyen kutatási célokat szolgáló műveletekre;

mivel meg kell őrizni annak lehetőségét, hogy az egyes tagállamok bevezethessenek olyan intézkedéseket, amelyek kiegészítik a rendelet által létrehozott rendszer minimumkövetelményeit vagy a halászati tevékenységet végzők közötti kapcsolatokat szabályozó intézkedéseket, vagy túlmutatnak azokon; mivel az ilyen intézkedések fenntartásának vagy bevezetésének előfeltétele, hogy a Bizottság megvizsgálja, hogy összhangban vannak-e az említett intézkedések a Közösség jogszabályaival és a közös halászati politikával;

mivel meghatározott ideig és azzal az eljárással összhangban, amely a lehetséges minimumra korlátozza az erőforrásokat és a Közösség halászainak tevékenységeit befolyásoló káros hatásokat, el kell fogadni az egyes tagállamok által hozott és ennek a rendeletnek a rendelkezései által engedélyezett rendelkezéseket;

mivel a halászat és akvakultúra közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. december 20-i 3760/92/EGK tanácsi rendelet ( 5 ) 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a nem kereskedelmi jellegű halászati tevékenységek ne akadályozzák a közös halászati politika hatálya alá tartozó erőforrások védelmét és a velük való gazdálkodást; mivel az ilyen tevékenységeknek az erre a térségre jellemző terjedelme miatt a földközi-tengeri térségben ez a kötelezettség megkülönböztetett fontossággal bír, és mivel ezért is fontos korlátozni az állomány mindenkori állapotát befolyásoló kedvezőtlen hatásokat;

mivel a Közösség aláírta az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyezményét a tengerjogról, amely a tenger biológiai erőforrásainak védelmére és hasznosítására vonatkozó, irányadó elveket és szabályokat tartalmazza,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ezt a rendeletet a földközi-tengeri térségben a nyugati hosszúság 5o 36'-től keletre a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó területen vagy tengervizeken, a tavakat és lagúnákat kivéve, végzett összes halászati és ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységre kell alkalmazni. A rendeletet alkalmazni kell a Földközi-tengeren, a fent említett területen kívül a Közösség hajók által végzett ilyen tevékenységeire is.

(2) A földközi-tengeri partszakasszal rendelkező tagállamok továbbra is az ezt a rendeletet kiegészítő, illetve e rendelet által létrehozott rendszer minimumkövetelményein túllépő intézkedésekkel szabályozhatják a tevékenységet az (1) bekezdésben említett területeken, beleértve a nem kereskedelmi jellegű halászati tevékenységek szabályozását, feltéve, hogy ezek az intézkedések összhangban vannak a Közösség jogszabályaival és a közös halászati politikával.

Az ilyen intézkedések bevezetése során a tagállamoknak foglalkozniuk kell a sérülékeny vagy veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelmével, különös tekintettel az I. mellékletben felsorolt fajokra és élőhelyekre.

(3) A Bizottságot tájékoztatni kell minden nemzeti környezetvédelmi és erőforrás-gazdálkodási intézkedés bevezetésére vonatkozó tervről, hogy a 3094/86/EGK rendelet 14. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően észrevételeit időben előterjeszthesse.

2. cikk

(1) Mérgező anyagok, altatószerek vagy maró hatású szerek, áramütés-generátorok vagy robbanóanyagok halászati célú felhasználása vagy hajón tartása tilos.

(2) Andráskeresztek és hasonló vontatott szerkezetek használata korallok begyűjtéséhez vagy légkalapácsok vagy egyéb ütőszerszámok használata sziklalakó puhatestűek gyűjtéséhez tilos.

(3) Hajóból kivetett és a partról működtetett kerítő- és vonóhálók (parti kerítőhálók) használata 2002. január 1-jétől tilos, amennyiben a Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel eltérő döntést nem hoz olyan tudományos adatok fényében, amelyek azt bizonyítják, hogy használatuk az erőforrásokra nincs kedvezőtlen hatással.

3. cikk

(1) A parttól három tengeri mérföldön vagy az 50 m-es izobátán belül, amennyiben ezt a mélységet az előbbi távolságon belül érik el, a húzás vagy vontatás módszerétől függetlenül tilos a vonóhálók, kerítőhálók és hasonló hálók használata, kivéve azokat az eseteket, amikor a nemzeti jogszabályok miatt eltérést állapítanak meg a három tengeri mérföldnyi övezet vonatkozásában, amely túlnyúlik a tagállam felségvizein.

Azonban a parttól az első albekezdésben meghatározott távolságon belül az 1994. január 1-jén hatályos nemzeti jogszabályoknak megfelelően használt halászfelszerelés 2002. december 31-ig használható, hacsak a Tanács a Bizottság előterjesztése alapján, minősített többséggel, eltérő döntést nem hoz olyan tudományos adatok fényében, melyek azt bizonyítják, hogy használatuk az erőforrásokra nincs kedvezőtlen hatással.

(1a) Az (1) bekezdés második albekezdésének feltételei szerinti halászfelszerelések használata tilos, kivéve a "gangui" segítségével végzett halászatot, hacsak az érintett tagállam nem vezetett be olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy e halászatok esetében:

- a (3) bekezdésben előirányzott tilalom ne szenvedjen sérelmet,

- a halászat ne akadályozza a vonóhálók, kerítőhálók vagy hasonló vontatott hálók kivételével egyéb felszereléseket használó hajók tevékenységét,

- a halászat azokra a fajokra korlátozódjék, amelyek nem tartoznak a legkisebb méreteket meghatározó 8. cikk hatálya alá,

- a halászatot oly módon korlátozzák, hogy a IV. mellékletben említett fajok aránya a fogásban minimális maradjon,

- a hajók engedélykötelesek, ezeket a különleges engedélyeket a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelet alapján állítják ki ( 6 ).

Ezeket az intézkedéseket 2000. december 31-ig kell közölni a Bizottsággal.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a kagylók halászatára szolgáló fenékkaparó hálók használata a parttól való távolságtól és a mélységtől függetlenül engedélyezett, feltéve, hogy a nem a kagylókhoz tartozó fajok aránya a zsákmányban nem haladja meg a fogás összsúlyának 10 %-át.

(3) A fenékhálóval, kerítőhálóval és a hasonló hálókkal való halászat a Posidonia Oceanica mezőkben vagy egyéb tengeri növényzeti telepeken tilos.

(4) A parttól számított 300 m-en vagy a 30 m-es izobátán belül, amennyiben ezt a mélységet az előbbi távolságon belül érik el, tilos bármilyen kerítőháló használata.

4. cikk

(1) A tagállamok elkészítik azoknak a védett övezeteknek a jegyzékét, ahol a kifejezetten az ezekre az övezetekre jellemző biológiai okok miatt a halászati tevékenység korlátozott.

(2) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a megfelelő természetvédelmi célkitűzések alapján, ezzel a rendelettel összhangban összeállítják a védett övezetekben használható halászfelszerelés jegyzékét, valamint összeállítják a vonatkozó műszaki szabályokat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket be kell jelenteni a Bizottságnak, amely értesíti ezekről a többi tagállamot.

5. cikk

(1) A tagállamok a II. mellékletben meghatározott minimumkövetelményekkel összhangban rögzítik a halászfelszerelés fő típusainak műszaki jellemzőire vonatkozó korlátozásokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett korlátozásokat az 1. cikk (3) bekezdésével összhangban jelenteni kell a Bizottságnak.

A Tanács hatáskörének gyakorlása során a 3094/86/EGK rendelet 14. cikkével összhangban figyelembe veszi a szóban forgó vizekre jellemző halászati tevékenységeket.

6. cikk

(1) Tilos az olyan vonóháló vagy egyéb vontatott eszköz, eresztőháló vagy kerítőháló használata vagy hajón tartása, amelynek a legkisebb szemméretű részében a szemek nagysága a III. mellékletben felsorolt legkisebb méretnél nem nagyobb, vagy legalább azzal egyenlő.

Az a halászfelszerelés, amelynél a legkisebb szemméret kisebb a III. mellékletben megállapított méreteknél, illetve amelyek használata megfelel az 1994. január 1-jén hatályos nemzeti jogszabályoknak, 2002. december 31.-ig használhatóak, amennyiben a Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel eltérő döntést nem hoz olyan tudományos adatok fényében, amelyek azt bizonyítják, hogy használatuk az erőforrásokra nincs kedvezőtlen hatással.

(1a) Az (1) bekezdés második albekezdésének feltételei szerinti halászfelszerelések használata tilos, hacsak az érintett tagállam nem vezetett be olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy e halászatok esetében:

- a halászat azokra a fajokra korlátozódjék, amelyek nem tartoznak a legkisebb méreteket meghatározó 8. cikk hatálya alá,

- a halászatot oly módon korlátozzák, hogy a IV. mellékletben említett fajok aránya a fogásban minimális maradjon,

- a hajók engedélykötelesek, ezeket a különleges engedélyeket a 1627/94/EK rendelet alapján állítják ki.

Ezeket az intézkedéseket 2000. december 31-ig kell közölni a Bizottsággal.

(2) A szemméretet a 2108/84/EGK bizottsági rendeletben ( 7 ) megállapított eljárásnak megfelelően határozzák meg.

(3) A hálók hosszát a felín hossza határozza meg. A háló mélységét nedves állapotban, a felínre merőlegesen kifeszített állapotban a hálószemek (csomókkal együtt számított) magasságának összeadásával határozzák meg.

7. cikk

A tagállamok megtilthatják a kifejezetten erre a célra kijelölt vagy engedélyezett helyeken kívüli kirakodást. Amennyiben a tagállamok ilyen intézkedéseket vezetnek be, erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, amely értesíti a többi tagállamot.

8. cikk

(1) A hal, rák, puhatestű vagy egyéb halászati termék akkor minősül méreten alulinak, ha kisebb a IV. mellékletben az adott fajra meghatározott legkisebb méretnél.

A halak, rákok és puhatestűek méretét a 3094/86/EGK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban adják meg, amennyiben a IV. melléklet ettől eltérően nem rendelkezik. Amennyiben a méret megállapításának egynél több módszere engedélyezett, a hal, rák vagy puhatestű akkor minősül elfogadható méretűnek, ha az engedélyezett mérések közül legalább egy megfelel az előírt legkisebb méretnek.

(2) A korallok, tengeri sünök, tengeri zsákállatok és szivacsok legkisebb méretét a Szerződés 43. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell megadni.

(3) A méreten aluli halak, rákok és puhatestűek vagy egyéb halászati termékek hajón tartása, másik hajóra átrakodása, kirakodása, átadása, tárolása, eladása, eladásra való bemutatása vagy kínálása tilos.

8a. cikk

25 mérföldes gazdálkodási övezet Málta körül

(1) A közösségi halászhajóknak a máltai szigetek alapvonalaitól számított 25 tengeri mérföldig terjedő övezet (a továbbiakban: gazdálkodási övezet) vizeihez és erőforrásaihoz való hozzáférésére a következő szabályok vonatkoznak:

a) a gazdálkodási övezetben csak azon 12 méternél kisebb teljes hosszúságú halászhajók halászhatnak, amelyek vontatott halászfelszerelést nem használnak;

b) e hajók összes halászati erőkifejtése, összes halászati kapacitásban kifejezve, nem haladhatja meg a 2000-2001-ben megfigyelt átlagszintet, ami 1 950, 83 000 kW összes motorteljesítményű és 4 035 BT összes űrtartalmú hajónak felel meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve a legfeljebb 24 méter teljes hosszúságú vonóhálós halászhajók számára engedélyezett a halászat a gazdálkodási övezeten belül, az e rendelet V. mellékletének a) pontjában leírt területeken a következő feltételekkel:

a) a gazdálkodási övezetben engedélyezett vonóhálós halászhajók összes halászati kapacitása nem haladhatja meg a 4 800 kW-ot;

b) a 200 méternél kisebb mélységű vizekben engedélyezett vonóhálós halászhajók halászati kapacitása nem haladhatja meg a 185 kW-ot; a 200 méteres izobátot az e rendelet V. mellékletének b) pontjában felsorolt pontok által meghatározott vonal jelöli;

c) a gazdálkodási övezetben halászó vonóhálós halászhajóknak különleges halászati engedéllyel kell rendelkezniük a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK rendelet ( 8 ) 7. cikkével összhangban, és szerepelniük kell egy, az érintett tagállamok által a Bizottság számára évente megküldendő listán, amely tartalmazza nevüket, nemzetközi nyilvántartási számukat és a hajók jellemzőit;

d) az a) és b) pontban meghatározott kapacitási korlátokat időszakosan felül kell vizsgálni a tudományos testületek által az állományok védelmére gyakorolt hatásaikra vonatkozóan adott véleményt követően.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontjában említett összes halászati kapacitás meghaladja azon, legfeljebb 24 méter teljes hosszúságú vonóhálós halászhajók összes halászati kapacitását, amelyek a 2000-2001-es referenciaidőszakban a gazdálkodási övezetben tevékenykednek (a továbbiakban: referenciaként használt halászati kapacitás), a Bizottság a 10a. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően szétosztja a tagállamok között a rendelkezésre álló halászati kapacitások e többletét, figyelembe véve az engedélyt kérő tagállamok érdekét.

A referenciaként használt halászati kapacitás 3 600 kW-nak felel meg.

(4) A (3) bekezdésben említett, a rendelkezésre álló halászati kapacitások többletére vonatkozó különleges halászati engedélyeket kizárólag olyan hajók számára lehet kiadni, amelyek e cikk alkalmazásának időpontjában szerepelnek a közösségi halászflotta-nyilvántartásban.

(5) Ha azon vonóhálós halászhajók összes halászati kapacitása, amelyek a gazdálkodási övezetben tevékenykedhetnek a (2) bekezdés c) pontjával összhangban, meghaladja a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott maximumot, mivel ezt a (2) bekezdés d) pontjában előírt felülvizsgálat során csökkentették, a Bizottság a következők alapján osztja szét a tagállamok között a halászati kapacitást:

a) azon hajók kW-ban kifejezett halászati kapacitását kell figyelembe venni elsőként, amelyek 2000-2001-ben az övezetben halásztak;

b) azon hajók kW-ban kifejezett halászati kapacitását kell figyelembe venni másodszor, amelyek egyéb időpontban az övezetben halásztak;

c) az egyéb hajók fennmaradó halászati kapacitását szét kell osztani a tagállamok között, figyelembe véve az engedélyt kérő tagállamok érdekét.

(6) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az erszényes kerítőhálóval vagy hosszú horogsorral halászó hajók és a 8b. cikkel összhangban aranymakrahalra halászó hajók tevékenysége a gazdálkodási övezetben engedélyezett. Az 1627/94/EK rendelet 7. cikkével összhangban számukra különleges halászati engedélyt kell kiadni, és fel kell venni azokat az egyes tagállamok által a Bizottság számára megküldendő listába, amely tartalmazza nevüket, nemzetközi nyilvántartási számukat és a hajók jellemzőit.

A halászati erőkifejtést mindenképpen ellenőrzik e halászatoknak az övezetben való fenntarthatóságának biztonsága céljából.

(7) A (2) bekezdéssel összhangban a gazdálkodási övezetben halászatra engedélyezett, hajómegfigyelési rendszerrel nem rendelkező vonóhálós halászhajók kapitánya a gazdálkodási övezetbe való minden belépést, illetve onnan való kilépést jelez saját és a parti állam hatóságainak.

8b. cikk

Aranymakrahalra való halászat

(1) Minden év január 1-jétől augusztus 5-ig tilos a gazdálkodási övezeten belül aranymakrahalra (Coriphaena-fajok) halászni a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyekkel.

(2) Az övezetben aranymakrahal-halászatban részt vevő hajók száma nem haladhatja meg a 130-at.

(3) A máltai hatóságok legkésőbb minden év június 30-ig meghatározhatják a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek útvonalait, és ezeket az útvonalakat szétoszthatják a közösségi halászhajók között. A nem Málta lobogója alatt hajózó közösségi halászhajók nem tevékenykedhetnek a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek útvonalaitól számított 12 mérföldön belül.

(4) Az aranymakrahal-halászatban való részvételre engedélyezett halászhajók számára az 1627/94/EK rendelet 7. cikkével összhangban különleges halászati engedélyt kell kiadni, és fel kell venni azokat az egyes tagállamok által a Bizottság számára megküldendő listába, amely tartalmazza nevüket, nemzetközi nyilvántartási számukat és a hajók jellemzőit.

Az 1627/94/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a 10 méternél rövidebb teljes hosszúságú halászhajóknak különleges halászati engedéllyel kell rendelkezniük.

9. cikk

Ez a rendelet nem vonatkozik azokra a halászati tevékenységekre, amelyeket kifejezetten tudományos kutatás céljából végeznek az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és felügyeletével, és amelyekről tájékoztatták a Bizottságot.

10. cikk

Amikor a Bizottság e rendelet alapján hatáskörét gyakorolja, különösen amikor a halászok között létrejött megállapodások által érintett területekre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos javaslatokat készít elő, kikéri a halászokat képviselő szervezetek véleményét.

10a. cikk

Végrehajtási szabályok és módosítások

A 8a. és 8b. cikk, különösen a 8b. cikk (3) bekezdése szerinti, a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek útvonalainak meghatározására és elosztására alkalmazandó kritériumok végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet ( 9 ) 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

11. cikk

Ez a rendelet 1995. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

SÉRÜLÉKENY VAGY VESZÉLYEZTETETT FAJOK ÉS ÉLŐHELYEK

FAJOK:

Az alább felsoroltak összes tengeri fajai:

- emlősök (cetfélék, úszólábúak),

- madarak,

- hüllők (tengeri teknősök),

- halak,

amelyek jelen vannak a Földközi-tengerben, és szerepelnek a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény megkötéséről szóló 82/461/EGK határozat I. és II. mellékletében ( 10 ) vagy az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezmény megkötéséről szóló 82/72/EGK határozat II. mellékletében ( 11 ).

ÉLŐHELYEK:

- tengerparti vizes élőhelyek,

- phanerogam tengeri növények telepei.

II. MELLÉKLET

A HALÁSZFELSZERELÉS FŐ TÍPUSAINAK JELLEMZŐIRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEKRŐL

Vonóhálók (felszíni és fenék-)

- A zsákvég külső vagy belső beborítására szolgáló eszközök használata a 3440/84/EGK bizottsági rendeletben ( 12 ) engedélyezett eszközökre korlátozódik.

Fenékkaparó hálók

- A fenékkaparó hálók maximális szélessége 4 m, kivéve a szivacsok halászatára használt kaparóhálókat (gagava).

Kerítőhálók (húzóhálók és lampara hálók)

- A hálók hossza legfeljebb 800 m, a hálók mélysége legfeljebb 120 m, kivéve a tonhal fogásához használt húzóhálókat.

Fenékre eresztett hálók (kopoltyúhálók és nyaklóhálók) és húzóhálók

- A fenékre eresztett hálók maximális mélysége 4 m,

- Tilos a fedélzeten tartani és felállítani hajónként 5 000 m-nél hosszabb, fenékre eresztett hálót.

Fenékre eresztett fenékzsinór

- Tilos a fedélzeten tartani és felszerelni hajónként 7 000 m-nél hosszabb fenékzsinórt.

Felszíni (úszó) horogsor

- Tilos a fedélzeten tartani és felszerelni hajónként 60 km-nél hosszabb felszíni horogsort.

III. MELLÉKLET

LEGKISEBB SZEMMÉRET

IV. MELLÉKLET

LEGKISEBB FOGHATÓ MÉRETEK

V. MELLÉKLET

25 MÉRFÖLDES GAZDÁLKODÁSI ÖVEZET MÁLTA KÖRÜL

a) engedélyezett vonóhálózható területek Málta körül: földrajzi koordináták

b) a 200 méteres izobát néhány pontjának földrajzi koordinátái a 25 mérföldes gazdálkodási övezeten belül

( 1 ) HL C 5., 1993.1.9., 6. o. és

HL C 306., 1993.11.12., 10. o.

( 2 ) HL C 255., 1993.9.20., 237. o.

( 3 ) HL C 201., 1993.7.26., 27. o.

( 4 ) HL L 288., 1986.10.11., 1. o. A legutóbb a 3919/92/EGK rendelettel (HL L 397., 1992.12.31., 1. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 389., 1992.12.31., 1. o.

( 6 ) HL L 171., 1994.7.6., 7. o.;.

( 7 ) HL L 194., 1984.7.24., 22. o.

( 8 ) HL L 171., 1994.7.6., 7. o.

( 9 ) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

( 10 ) HL L 210., 1982.7.19., 10. o.

( 11 ) HL L 38., 1982.2.10., 1. o.

( 12 ) HL L 318., 1984.12.7., 23. o.