BH 2020.7.196 I. A valóság bizonyításának tárgya csak tényközlés lehet, következésképpen ha a becsületsértés kizárólag becsületsértő kifejezés használatával valósul meg, kizárt a valóság bizonyítása [Btk. 229. § (1) bek., 226-228. §].

II. A véleménynyilvánítás szabadsága nem oltalmazza azokat a közléseket, amelyeknek célja önmagában a másik bántása, megalázása, vagy a közügyekkel össze nem függő öncélú támadása, megsértése. Ekként nem illeti védelem az olyan kifejezéseket, amelyek az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sértik, így az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében öltenek testet. Nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a másik személy emberi mivoltában való megalázásának érdekében használ súlyosan bántó vagy sértő kifejezéseket [Btk. 226. §, 227. § (1) bek.].

[1] A járásbíróság a 2018. szeptember 11. napján kihirdetett ítéletével a terheltet hivatalos személy elleni erőszak bűntette [Btk. 310. § (1) bek. a) pont] és becsületsértés vétsége [Btk. 227. § (1) bek. a) pont] miatt halmazati büntetésül mint többszörös és különös visszaesőt 1 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a járásbíróság ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetés végrehajtását.

[2] A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. április 25. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, megállapította, hogy a terhelt erőszakos többszörös visszaeső, a szabadságvesztés-büntetést 2 év 10 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 3 évre felemelte azzal, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani és a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Mellőzte a járásbíróság korábbi ítéletével kiszabott börtönbüntetés végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt sérelmezve, hogy helytelen következtetéssel ítélték el hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt, a bíróság figyelmen kívül hagyta a védekezését, indokát nem adta, így az indokolási kötelezettségét is megsértette. Emellett a járásbíróság túlterjeszkedett a vádon, amikor az eredeti vád szerinti személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége helyett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében ítélte el. Kifogásolta továbbá, hogy a minősítés megváltoztatása miatti tárgyalás elnapolására irányuló indítványnak a bíróság nem adott helyt, nem biztosított felkészülési időt a védelem számára.

[4] A becsületsértés vétsége tekintetében sérelmezte, hogy nem vizsgálták az állításai valóságtartalmát, ugyanis amennyiben azok igaznak bizonyulnak, nem lett volna felróható neki a bűncselekmény.

[5] Kifejtette, hogy a járásbíróságot és a törvényszéket egy másik büntetőeljárásból az ítélőtábla az ügyésszel való peres viszony okán elfogultság miatt kizárta, így a jelen ügyben vele szemben eljárt bíróságok nem voltak elfogulatlanok. Sérelmezte továbbá, hogy amennyiben megkapta volna a törvényben előírt felkészülési időt a védelem, akkor az élettársa nem tagadta volna meg a vallomástételt.

[6] Mindezek alapján az ítéletek hatályon kívül helyezését, a törvényszék kizárását és az új eljárás lefolytatására más törvényszék kijelölését indítványozta.

[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy törvényben kizárt a tényállás megalapozottságát, a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét, valamint a becsületsértő állítások valósága bizonyításának elmaradását támadó, illetve kifogásoló részei az indítványnak. Ugyancsak kizárt a felülvizsgálat a hatályos büntetőeljárási törvény szerint az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozás kapcsán.

[8] A felülvizsgálati indítványnak a bíróságok elfogultságára, tartalmilag kizárt bíró eljárására hivatkozása olyan abszolút eljárási szabálysértés, amely felülvizsgálati ok. A terhelt azonban az elsőfokú eljárásban már azonos tartalommal kizárási indítványt jelentett be, amely teljesítését a járásbíróság megtagadta, ezért mindez felülvizsgálatot nem alapoz meg.

[9] Az ügyész végindítványában a vádat megváltoztatta, de nem terjesztette ki, azaz a minősítés részbeni változásán túl a vád érdemi része nem változott, azon a bíróság nem terjeszkedett túl. A tárgyalás elnapolására irányuló indítvány ezen okból nem érkezett, de elutasítása sem alapozott volna meg eljárási szabálysértést.

[10] Az ügyész a bűncselekmény minősítésével, az első- és másodfokú bíróság jogi indokolásával egyetértett. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.

[11] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el.

[12] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

[14] A Be. 650. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. § (1) bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[15] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[16] Ezzel szemben a terhelt vitatta a tényállás megállapításait, a bizonyítékértékelést, a védekezésének az elvetését. Ekként a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás megalapozottságát támadta, eltérő tényállás megállapítását célozva. Felülvizsgálati eljárásban erre nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt.

[17] A terhelt a védekezésének elvetése kapcsán hivatkozott az indokolási kötelezettség megsértésére is.

[18] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Az indokolási kötelezettség megsértése azonban ezen eljárási szabálysértések között nem szerepel, az indokolási kötelezettség megsértése a Be. 609. § (2) bekezdés d) pontja szerinti (relatív) eljárási szabálysértés. Következésképpen az indokolási kötelezettség megsértésére történő hivatkozás vonatkozásában a felülvizsgálat szintén törvényben kizárt.

[19] A terhelt sérelmezte, hogy az eljárás során nem folytattak le valóságbizonyítást a becsületsértésre vonatkozóan.