ÍH 2016.4 AZ ÖNKÉNYURALMI JELKÉP HASZNÁLATA VÉTSÉGE MEGÁLLAPÍTHATÓSÁGÁNAK SZEMPONTJAI

I. Az önkényuralmi jelkép használata vétségének "terjeszt" fordulatát nem valósítja meg az önkényuralmi rendszerek idejéből fennmaradt tárgyi emlékek magáncélú gyűjtése, cseréje, kereskedelme, legyen szó érméről, bélyegről, ruházatról vagy más használati tárgyról.

II. Ugyanezen bűncselekménynél a "nagy nyilvánosság előtti használaton" a mindenki számára azonnal feltűnő viselés, vagy valamely termék forgalmazása során, a terméken történő jelzésszerű feltüntetés értendő.

III. A "közszemlére tételt" a törvényben meghatározott jelkép nyilvános helyen történő elhelyezésével lehet megvalósítani. Ha nem kerül sor a jelkép környezetből való kiemelésére, hangsúlyozására, akkor annak reklám célokra való felhasználására, megjelenítésére a vádlott által szándékolt, egyébként társadalmilag elismert gyűjtői cél megvalósításához szükséges mértékben kerül sor, ami nem alapozza meg a büntetőjogi felelősségét.

[Btk. 335. § a)-c) pont]

Az első fokon eljárt helyi bíróság a vádlottat a Btk. 335. § b) pontja szerinti önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

A megállapított tényállás szerint a vádlott 2011. év nyarán, pontosan meg nem határozható időben, egy troli végállomásánál lévő aluljáróban ismeretlen személyazonosságú férfitől egy üveg szeszes italt vásárolt, melyen "Führerwein" címke volt Adolf Hitler egyenruhás képével, akinek a karszalagján horogkereszt volt látható. A vádlott egy internetes oldalon P. felhasználói néven értékesítésre kínálta a terméket, amelyet aukciós formában hirdetett meg. A boros palackról több fényképet is feltöltött a felhasználói oldalára. A terméket a gyűjtemények kategóriába helyezte el, annak megtekintéséhez az érdeklődők több lépésen keresztül juthattak el. A nyitó oldalon található figyelmeztetés szerint "a következő aukció megtekintése csak 18 éven felüliek számára javasolt". Az érdeklődők az igen válaszra kattintva csak a termékleírással találkoztak, ezt követő további klikkeléssel nézhették meg a róla készült fényképfelvételeket. A vádlottnak kizárólag haszonszerzési célzata volt, semmiféle ideológiai azonosulás a nemzeti szocialista eszmékkel nem vezérelte.

Az elsőfokú bíróság a jogi indokolásban rögzítette, hogy a Btk. 2. §-ára figyelemmel nem az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. tv. rendelkezéseit alkalmazta figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság 4/2013. (II. 21.) határozatával a Btk. 269/B. §-át 2013. április 30. napjával megsemmisítette. Az önkényuralmi jelképek használatáról szóló rendelkezések legutóbb a Btk. 335. §-ában kerültek szabályozásra, mely tényállási elemként tartalmazza, hogy e vétséget az követi el, aki ezen jelképeket a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő - módon terjeszti, közszemlére teszi, nagy nyilvánosság előtt használja. Tekintettel arra, hogy a bíróság álláspontja szerint a vádlott cselekménye a köznyugalom megzavarására nem volt alkalmas, a vádlott által kínált termék csak vásárlók részére történő eladást szolgált, semmiféle ideológiai azonosulás a vádlott részéről a terméken látható önkényuralmi jelképpel nem volt megállapítható. A vádlott nem a nemzeti szocialista ideológiát, illetve annak jelképét kívánta terjeszteni, szándéka kizárólag a haszonszerzésre irányult. Az eljárás során arra sem merült fel adat, hogy a vádlott az általa értékesítésre kínált szeszesitallal az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát kívánta megsérteni. Kétségtelen, hogy a boros üvegen horogkereszt van, melyet az internetes licitálás folytán a "nagy nyilvánosság" láthatott, azonban a vádlott a hirdetési oldalán csak több lépésben tette lehetővé a termék megtekintését, mellyel biztosította, hogy az csak egy meghatározott vásárlói kör számára váljon elérhetővé. Összességében megállapította az elsőfokú bíróság, hogy tényállási elemek hiányában nem valósult meg bűncselekmény, ezért mentette fel a vádlottat az ellene emelt vád alól a Be. 331. § (1) és (3) bekezdésére hivatkozással.

Az ügyben eljárt másodfokú bíróság az ügyész fellebbezése folytán az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlott bűnösségét a Btk. 335. § a) és b) pontja szerinti önkényuralmi jelkép használatának vétségében állapította meg. A vádlottat ezért százötven napi tétel, napi tételenként egyezer forint, összesen százötvenezer forint pénzbüntetésre ítélte és rendelkezett az ezzel kapcsolatos járulékos kérdésekről.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annyiban egészítette ki, hogy a vádlott a lakóhelyéről töltötte fel a hirdetést, amely 2011. június 13. és június 23. között volt elérhető, ez idő alatt az oldalt 1242 alkalommal látogatták meg. Rögzítette, hogy az egyébként helyesen megállapított tényállásból tévesen következtetett az elsőfokú bíróság a bűnösség hiányára. Az 1978. évi IV. tv. 269/B. § (1) bekezdés szerint ugyanis, aki horogkeresztet, SS jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagos vagy ezeket ábrázoló jelképet

a) terjeszt,

b) nagy nyilvánosság előtt használ,

c) közszemlére tesz,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és pénzbüntetéssel büntetendő. Helyesen hivatkozott ugyanakkor az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróság 4/2013. (II. 21.) határozatára, mely megállapította, hogy a fenti tényállás megfogalmazása nem felel meg a büntetőjog alaptörvényben foglalt korlátainak, az alkotmányos büntetőjog követelményeinek. Arra is helyesen utalt az elsőfokú bíróság, hogy a hivatkozott Alkotmánybírósági határozatnak megfelelően a Btk. 335. §-a szabályozta - lényegesen szűkítve - az elkövetési magatartást. E szerint, aki horogkeresztet, SS jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő - módon

a) terjeszt,

b) nagy nyilvánosság előtt használ,

c) közszemlére tesz,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. Erre figyelemmel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a büntetőjogi felelősség vizsgálatánál a Btk. 2. § (2) bekezdésének szem előtt tartásával megállapította: a bűncselekmény elkövetésének időpontjában is védett jogi tárgy a köznyugalom volt, tekintve hogy a törvényi tényállás a köznyugalom elleni bűncselekmények fejezetében nyert ekkor is szabályozást.

Maradéktalanul osztotta ugyanakkor a másodfokú bíróság a főügyészség álláspontját, hogy a vádlott cselekménye a köznyugalom megzavarására alkalmas volt, a hirdetési felületen maga a vádlott is kételyét fejezte ki az üvegben levő folyadék színére, állagára figyelemmel a tekintetben, hogy a bornak élvezeti értéke lenne. Ugyanakkor az üveg címkéjén két helyen is látható a horogkereszt, amely önkényuralmi jelkép. A szélsőséges szimbólumok továbbélése, felhasználása jogos érzékenységében sérti a társadalom jelentős részét, valamint az önkényuralmi rendszer áldozatainak emberi méltóságát. A kikiáltási és a vételi árra is figyelemmel nyilvánvaló, hogy a terméket az veszi meg, aki ideológiai elkötelezettséget érez. A vádlott nem vitásan nagy nyilvánosság előtt terjesztette a horogkereszttel ellátott üveget, cselekménye egyértelműen alkalmas volt a köznyugalom megzavarására, nevezetesen megbotránkozás keltésére. Kétségkívül a vádlott szándéka haszonszerzésre irányult és nem kívánta a köznyugalmat megzavarni, azonban annak tudatába belenyugodva értékesítette a terméket, hogy annak használati, élvezeti értéke nincs, kizárólag csak a náci eszmeiséget megjelenítő emléktárgynak tekinthető, így sérti az önkényuralmi rendszer áldozatainak emberi méltóságát, kegyeleti jogait. A vádlott szándéka eshetőleges, annak pedig a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából nincs jelentősége, hogy az elkövető azonosul-e az önkényuralmi jelkép által szimbolizált eszmeiséggel vagy sem, miként annak sincs, hogy a cselekményt esetleg haszonszerzési célzattal követte el. A vádlott a tiltott jelképpel ellátott üveget egy nagy látogatottságú aukciós portálon hirdette eladásra, ezáltal a tiltott jelképet nyilvánosság előtt bemutatta, azt terjesztette, egyben - az oldalt felkeresők számára tekintettel - azt nagy nyilvánosság előtt használta.