32010R0439[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 439/2010/EU rendelete ( 2010. május 19. ) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 439/2010/EU RENDELETE

(2010. május 19.)

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 74. cikkére és 78. cikkének (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1) A közös európai menekültügyi rendszerre (KEMR) vonatkozó uniós szakpolitika - a hágai program előírásainak értelmében - hatékony és harmonizált eljárás megteremtésén keresztül közös menekültügyi térség kialakítását célozza az Európai Unió értékeinek és humanitárius hagyományainak megfelelően.

(2) Az elmúlt években -közös minimumszabályok bevezetésének köszönhetően - jelentős előrelépés történt a közös európai menekültügyi rendszer létrehozása felé. A nemzetközi védelem nyújtása és e védelem formái tekintetében ugyanakkor továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között. Ezeket az eltéréseket csökkenteni kell.

(3) A menekültügyről szóló, 2008 júniusában elfogadott politikai tervében a Bizottság bejelentette azon szándékát, hogy egyrészről közös európai menekültügyi rendszert fejlesszen ki oly módon, hogy egyrészről az alkalmazandó szabályok nagyobb mértékű harmonizációja érdekében a meglévő jogalkotási eszközök felülvizsgálatát javasolja, másrészről - különösen az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a Támogatási Hivatal) létrehozására irányuló jogalkotási javaslattal - fokozza a tagállamok közötti gyakorlati együttműködéshez nyújtott támogatást annak érdekében, hogy erősítse a tagállamok közötti operatív együttműködés összehangolását a közös szabályok hatékony végrehajtása céljából.

(4) A 2008 szeptemberében elfogadott európai bevándorlási és menekültügyi paktumban az Európai Tanács ünnepélyesen emlékeztetett arra, hogy valamennyi üldözött külföldinek joga van ahhoz, hogy az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel és egyéb vonatkozó szerződésekkel módosított, a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. július 28-i genfi egyezmény értelmében segítségben és védelemben részesüljön az Európai Unió területén. Kifejezett megegyezés jött létre továbbá arról, hogy 2009-ben létre kell hozni a Támogatási Hivatalt.

(5) A menekültügy terén folytatott gyakorlati együttműködés célja, hogy az európai jogalkotási kereten belül javítsa a menekültügyet érintő tagállami döntéshozatali eljárások összhangját és biztosítsa azok állandó minőségét. Az elmúlt években a gyakorlati együttműködés keretében már számos intézkedésre került sor, nevezetesen a származási országgal kapcsolatos információkra vonatkozó közös megközelítés elfogadásával, valamint a közös európai menekültügyi képzési program kidolgozásával.

(6) Ezen együttműködési intézkedések megerősítése és fejlesztése érdekében létre kell hozni a Támogatási Hivatalt. A Támogatási Hivatalnak kellő mértékben figyelembe kell vennie az együttműködési intézkedéseket és az azokból levont tanulságokat.

(7) Azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti menekültügyi és befogadási rendszere - különösen földrajzi vagy demográfia helyzetükből adódóan - különösen nagy és aránytalan terhelésnek van kitéve, a Támogatási Hivatalnak segítséget kell nyújtania az Unión belüli szolidaritás kialakításában, hogy ezekből a tagállamokból jobban áthelyezhessék más tagállamokba a nemzetközi védelmet élvezőket, ügyelve mindeközben arra, hogy ne éljenek vissza a menekültügyi és befogadási rendszerekkel.

(8) Megbízatásának legjobb teljesítése érdekében a Támogatási Hivatalnak függetlennek kell lennie a szakmai kérdésekben, valamint jogi, igazgatási és pénzügyi autonómiát kell élveznie. E célból szükséges, hogy a Támogatási Hivatal jogi személyiséggel rendelkező és az e rendelet által ráruházott végrehajtási hatásköröket gyakorló uniós szerv legyen.

(9) A Támogatási Hivatalnak szorosan együtt kell működnie a tagállamok menekültügyi hatóságaival és a nemzeti bevándorlási és menekültügyi és egyéb szolgálatokkal is, építve e szolgálatok kapacitására és szakértelmére, valamint a Bizottsággal. A tagállamoknak együtt kell működniük a Támogatási Hivatallal annak biztosítása érdekében, hogy utóbbi elláthassa megbízatását.

(10) A Támogatási Hivatalnak továbbá szorosan együtt kell működnie az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosával (UNHCR) és adott esetben az érintett nemzetközi szervezetekkel, hogy azok szakértelmét és támogatását hasznosítani tudja. Ennek érdekében szükséges, hogy az UNHCR és az egyéb érintett nemzetközi szervezetek szerepe teljes elismertséget élvezzen, és ezeket teljes mértékben bevonják a Támogatási Hivatal tevékenységébe. A Támogatási Hivatal által e rendeletnek megfelelően az UNHCR rendelkezésére bocsátott pénzügyi források nem eredményezhetik az UNHCR tevékenységeinek más nemzetközi vagy nemzeti forrásokkal együtt történő kettős finanszírozását.

(11) Ezen túlmenően, célja elérése érdekében és a feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékben a Támogatási Hivatalnak együtt kell működnie más uniós szervekkel, különösen a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel (2) létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel (Frontex) és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA), amelyet a 168/2007/EK tanácsi rendelet (3) hozott létre.

(12) A Támogatási Hivatalnak a 2008/381/EK tanácsi határozattal (4) létrehozott Európai Migrációs Hálózattal is együtt kell működnie a munka megkettőzésének elkerülése érdekében. A Támogatási Hivatalnak egyben szoros kapcsolatot kell fenntartania a civil társadalmi szervezetekkel a menekültügyet érintő információk cseréje és az e téren szerzett ismeretek összefogása céljából.

(13) A Támogatási Hivatalnak európai menekültügyi szakértői központ szerepét kell betöltenie, amelynek feladata, hogy megkönnyítse, koordinálja és megerősítse a gyakorlati együttműködést a tagállamok között a menekültügy számos vonatkozása tekintetében, hogy a tagállamok még inkább képesek legyenek nemzetközi védelmet nyújtani az arra jogosultaknak, miközben tisztességesen és hatékonyan kezelik azokat, akik adott esetben nem felelnek meg a nemzetközi védelemhez szükséges követelményeknek. A Támogatási Hivatal megbízatásának három fő feladatra kell összpontosítania, nevezetesen, hogy hozzájáruljon a KEMR végrehajtásához, támogassa a menekültügyi gyakorlati együttműködést a tagállamok körében és támogassa a különösen nagy terhelésnek kitett tagállamokat.

(14) A Támogatási Hivatal sem közvetve, sem közvetlenül nem rendelkezhet jogkörrel azon döntésekkel kapcsolatban, amelyeket a tagállamok menekültügyi hatóságai a nemzetközi védelem iránti egyéni kérelmek ügyében hoznak.

(15) Annak érdekében, hogy gyors és hatékony operatív támogatást lehessen nyújtani és/vagy koordinálni lehessen a támogatást azon tagállamok tekintetében, amelyek menekültügyi és befogadási rendszere különösen nagy terhelésnek van kitéve, az érintett tagállamok kérésére a Támogatási Hivatal koordinálja az említett tagállamok támogatására irányuló fellépéseket többek között azáltal, hogy a területükre szakértőkből álló menekültügyi támogató csoportot rendel ki. E csoportoknak különösen tolmácsolási szolgáltatásokat, a származási országra vonatkozó információkat, továbbá a menekültügyi akták feldolgozása és kezelése területén kell ismereteket biztosítaniuk. A menekültügyi támogató csoportok működésének feltételeit -hatékony kirendelésük biztosítása érdekében - e rendeletnek kell szabályoznia.

(16) A Támogatási Hivatalnak olyan feltételek között kell célját elérnie, amelyek lehetővé teszik, hogy függetlensége, az általa nyújtott segítség és az általa terjesztett információk tudományos és szakmai színvonala, eljárásainak és működési módszereinek átláthatósága, valamint a rábízott feladatok ellátása során tanúsított elkötelezettsége révén mértékadó intézménnyé válhasson.

(17) A Támogatási Hivatal működésének hatékony ellenőrzése érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak képviselettel kell rendelkezniük annak igazgatótanácsában. Amennyire lehetséges, az igazgatótanácsnak a tagállamok menekültügyi szolgálatainak operatív vezetőiből vagy azok képviselőiből kell állnia. Az igazgatótanácsot fel kell ruházni különösen a költségvetés meghatározásához, végrehajtásának ellenőrzéséhez, a megfelelő pénzügyi szabályok elfogadásához, a Támogatási Hivatal döntéshozatala érdekében átlátható munkaeljárások kialakításához, az európai uniós menekültügyi helyzetről szóló éves jelentés és az uniós menekültügyi eszközök végrehajtására vonatkozó technikai dokumentumok elfogadásához, valamint az ügyvezető igazgató és adott esetben a végrehajtó bizottság kinevezéséhez szükséges hatáskörökkel. Az UNHCR-nek, tekintettel menekültügyi szakértelmére - a Támogatási Hivatal munkájába való teljes mértékű bevonásához - szavazati jog nélküli igazgatótanácsi taggal kell rendelkeznie.

(18) Tekintettel a Támogatási Hivatal feladatainak jellegére, valamint az ügyvezető igazgató szerepére, továbbá abból a célból, hogy az Európai Parlament számára lehetővé váljon a kiválasztott jelölttel kapcsolatos vélemény elfogadása a jelölt kinevezését és megbízatása lehetséges meghosszabbítását megelőzően, az ügyvezető igazgatót fel kell kérni, hogy tegyen nyilatkozatot, és válaszoljon az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai által feltett kérdésekre. Az ügyvezető igazgató továbbá éves jelentést köteles benyújtani az Európai Parlamentnek. Ezen felül az Európai Parlamentnek lehetősége van arra, hogy felkérje az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai végrehajtásáról.

(19) A Támogatási Hivatal teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében szükséges, hogy saját költségvetéssel rendelkezzen, amelynek bevételei elsősorban uniós hozzájárulásból származnak. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (5) 47. pontjában foglaltaknak megfelelően a Támogatási Hivatal finanszírozásáról a költségvetési hatóságnak megegyezésre kell jutnia. Az Unió költségvetési eljárásának alkalmazhatónak kell lennie az Unió hozzájárulására, valamint minden, az Európai Unió általános költségvetése terhére nyújtott támogatásra. A könyvelés ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.

(20) A Hivatalnak együtt kell működnie harmadik országokmenekültügyi hatóságaival és az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, valamint harmadik országokkal az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően megkötött munkamegállapodások keretében.

(21) Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSz.) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően az Egyesült Királyság és Írország 2009. május 18-én kelt levelében bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

(22) Az EUSz-hez és az EUMSz-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(23) Tekintve, hogy Dánia tagállami minőségében eddig hozzájárult a tagállamok között a menekültügyi kérdésekben való gyakorlati együttműködéshez, a Támogatási Hivatalnak elő kell segítenie a Dániával folytatott operatív együttműködést. E célból a dán képviselőt meg kell hívni az igazgatótanács valamennyi ülésére, az igazgatótanács ezen felül dönthet arról, hogy adott esetben dán megfigyelőket hív meg a munkacsoportok üléseire.

(24) Céljának elérése érdekében szükséges, hogy a Támogatási Hivatal nyitott legyen azon országok részvételére, amelyek megállapodást kötöttek az Európai Unióval, amely alapján az e rendelet hatálya alá tartozó területen elfogadták és alkalmazzák az uniós jogot (ílyen ország különösen Izland, Liechtenstein Norvégia és Svájc). A Támogatási Hivatal - a Bizottság egyetértésével - az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezéseinek megfelelően munkamegállapodásokat köthet olyan országokkal is, amelyek nem tartoznak azon harmadik országok közé, amelyek az Európai Unióval megállapodást kötöttek, amely alapján az uniós jogot elfogadták és alkalmazzák. Ugyanakkor a Támogatási Hivatal semmilyen esetben sem alakíthat ki autonóm külpolitikát.

(25) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (6) (a költségvetési rendelet), és különösen annak 185. cikke alkalmazandó a Támogatási Hivatalra.

(26) Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) korlátozás nélkül alkalmazni kell a Támogatási Hivatalra, amelynek csatlakoznia kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott belső vizsgálatokról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (8).

(27) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (9) alkalmazni kell a Támogatási Hivatalra.

(28) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (10) alkalmazni kell a személyes adatok Támogatási Hivatal általi feldolgozására.

(29) A Támogatási Hivatalnak a székhelyt biztosító tagállamban való elhelyezéshez szükséges rendelkezéseket, valamint a Támogatási Hivatal személyi állományára és családtagjaikra alkalmazandó különös szabályokat a székhely-megállapodásban szükséges megállapítani. A fogadó tagállam a Támogatási Hivatal megfelelő működése érdekében köteles a lehető legjobb feltételeket biztosítani, ideértve a gyermekek iskoláztatását és a közlekedési lehetőségeket is, hogy a Támogatási Hivatal a lehető legszélesebb földrajzi körből tudjon magas színvonalú személyi állományt vonzani.

(30) Mivel e rendelet céljait - nevezetesen a KEMR megvalósításának javításához való hozzájárulást, a tagállamok közötti gyakorlati menekültügyi együttműködés megkönnyítését, összehangolását és megerősítését és az azon tagállamoknak nyújtott operatív segítség nyújtását és/vagy koordinálását, amelyek menekültügyi és befogadási rendszere különösen nagy terhelésnek van kitéve - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az intézkedés léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUMSz. 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(31) Ez a rendelet tiszteletben tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat, valamint betartja az abban kifejezésre juttatott alapelveket, és a Charta 18. cikkében elismert menedékjognak megfelelően alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

AZ EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI TÁMOGATÁSI HIVATAL LÉTREHOZÁSA ÉS CÉLJA

1. cikk

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozása

Ezzel a rendelettel létrejön az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a Támogatási Hivatal) annak érdekében, hogy hozzájáruljon a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) megvalósításának javításához, megerősítse a tagállamok között a menekültügy terén folytatott gyakorlati együttműködést, és segítséget nyújtson és/vagy koordinálja az azon tagállamoknak nyújtott operatív támogatást, amelyek menekültügyi és befogadási rendszere különösen nagy terhelésnek van kitéve.

2. cikk

A Támogatási Hivatal célja

(1) A Támogatási Hivatal a menekültügy számos vonatkozása tekintetében megkönnyíti, koordinálja és megerősíti a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést, és segíti a KEMR jobb végrehajtását. E tekintetben a Támogatási Hivatal teljes körűen részt vesz a KEMR külső dimenziójában.

(2) A Támogatási Hivatal hatékony operatív támogatást biztosít azon tagállamok számára, amelyek menekültügyi és befogadási rendszere különösen nagy terhelésnek van kitéve, és ehhez igénybe veszi a rendelkezésére álló valamennyi hasznos forrást, ami magában foglalhatja a tagállamok által e rendeletben meghatározott feltételek szerint szolgáltatott források koordinálását.

(3) A Támogatási Hivatal tudományos és technikai segítséget biztosít az Unió szakpolitikájához és jogalkotásához minden olyan területen, amely közvetlen vagy közvetett hatással van a menekültügyre, annak érdekében, hogy teljes mértékű támogatást nyújthasson a menekültügyi gyakorlati együttműködéshez, és hatékonyan láthassa el feladatait. A Támogatási Hivatal az e területekhez tartozó minden kérdésben az információk független forrása.

(4) A Támogatási Hivatal olyan körülmények között teljesíti küldetését, amelyek lehetővé teszik számára, hogy - függetlensége, az általa nyújtott segítség és az általa terjesztett információk tudományos és szakmai minősége, eljárásainak és működési módszereinek átláthatósága, a rá bízott feladatok ellátása során tanúsított gondossága, valamint a megbízatása teljesítéséhez szükséges informatikai támogatás alapján - mértékadó intézménnyé váljon.

(5) A Támogatási Hivatal szorosan együttműködik a tagállamok menekültügyi hatóságaival és a nemzeti bevándorlási, menekültügyi és egyéb szolgálatokkal is, valamint a Bizottsággal. A Támogatási Hivatal az Unió egyéb vonatkozó szervei számára kijelölt feladatok sérelme nélkül végzi feladatait, és szorosan együttműködik e szervekkel és az UNHCR-rel.

(6) A Támogatási Hivatal nem rendelkezhet jogkörrel azon döntésekkel kapcsolatban, amelyeket a tagállamok menekültügyi hatóságai a nemzetközi védelem iránti egyéni kérelmek ügyében hoznak.

2. FEJEZET

A HIVATAL FELADATAI

1. SZAKASZ

A gyakorlati menekültügyi együttműködés támogatása

3. cikk

Legjobb gyakorlatok

A Támogatási Hivatal megszervezi, támogatja és koordinálja az olyan tevékenységeket, amelyek lehetővé teszik a tagállamok közötti információcserét, valamint a legjobb gyakorlatok azonosítását és cseréjét a menekültügy területén.

4. cikk

A származási országokkal kapcsolatos információk

A Támogatási Hivatal megszervezi, támogatja és koordinálja a származási országokra vonatkozó információkkal kapcsolatos tevékenységeket, így különösen:

a) valamennyi vonatkozó információforrás - így a kormányzati, nem kormányzati és nemzetközi szervezetektől, valamint az uniós intézményektől és szervektől nyert információk - felhasználásával átlátható és pártatlan módon a nemzetközi védelmet kérelmező személyek származási országára vonatkozó releváns, megbízható, pontos és naprakész információk összegyűjtését;

b) az a) ponttal összhangban összegyűjtött információk alapján a származási országokról szóló jelentések elkészítését;

c) a származási országokra vonatkozó információkat fogadó portál létrehozatalát és fejlesztését, valamint fenntartását abból a célból, hogy biztosítsa az átláthatóságot, és az ilyen információkhoz a 42. cikkel összhangban történő hozzáférésére vonatkozó szabályokat;

d) egységes formátum és módszertan kialakítását a származási országokra vonatkozó információk bemutatására, ellenőrzésére és felhasználására;

e) a származási országokra vonatkozó információk átlátható elemzését abból a célból, hogy előmozdítsa az értékelési feltételek közelítését, és adott esetben felhasználja az egy vagy több munkacsoport találkozóin elért eredményeket. Ezen elemzés nem irányulhat arra, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek elfogadása vagy elutasítása tekintetében iránymutatásokat adjon a tagállamoknak.

5. cikk

A nemzetközi védelmet élvezők Unión belüli áthelyezéséhez nyújtott támogatás

Azon tagállamok esetében, amelyek menekültügyi és befogadási rendszere - különösen földrajzi vagy demográfiai helyzetükből adódóan - sajátos és aránytalan terhelésnek van kitéve, a Támogatási Hivatal előmozdítja, elősegíti és koordinálja az információcserét és minden egyéb olyan tevékenységet, amely az Unión belüli áthelyezéssel kapcsolatos. Az Unión belüli áthelyezés csak a tagállamok közötti megállapodás alapján és a nemzetközi védelmet élvező személy hozzájárulásával történhet, továbbá adott esetben az UNHCR-rel folytatott konzultáció mellett.

6. cikk

Képzésekhez nyújtott támogatás

(1) A Támogatási Hivatal létrehozza és fejleszti a nemzeti igazgatási szervek és bíróságok, valamint a tagállamok menekültügyben hatáskörrel rendelkező bármilyen más nemzeti szolgálatainak tagjai számára tartott képzéseket. A képzésben való részvétel nem sérti a nemzeti rendszereket és eljárásokat.

A Támogatási Hivatal a képzést a tagállamok menekültügyi hatóságaival szoros együttműködésben dolgozza ki, és adott esetben felhasználja a tudományos intézmények és más vonatkozó szervezetek szakértelmét.

(2) A Támogatási Hivatal európai menekültügyi képzési programot irányít és alakít ki, az e téren folytatott meglévő uniós együttműködés figyelembevételével.

(3) A Támogatási Hivatal által ajánlott képzések éppúgy lehetnek általános jellegűek, mint specifikusak vagy tematikusak, és a szakoktatók képzésének módszertanára is kiterjedhetnek.

(4) A menekültügyi kérdésekre vonatkozó tudással és készségekkel kapcsolatos specifikus vagy tematikus képzések többek között a következőket tartalmazzák:

a) nemzetközi emberi jogok és az Unió menekültügyi vívmányai, beleértve a különös jogi és esetjogi kérdéseket;

b) a kiskorúak, veszélyeztetett és különleges igényű személyek menedékkérelmének kezelésével kapcsolatos kérdések;

c) interjútechnikák;

d) orvosi és jogi szakértői jelentések felhasználása a menekültügyi eljárásokban;

e) a származási országokkal kapcsolatos információk kialakításával és felhasználásával kapcsolatos kérdések;

f) a befogadás feltételei, ideértve a veszélyeztetett csoportoknak és a kínzás áldozataira fordított különös figyelem.

(5) A felajánlott képzéseknek magas szintűeknek kell lenniük, valamint meg kell határozniuk az alapelveket és a legjobb gyakorlatokat a gyakorlatok, a közigazgatási módszerek, döntések és a joggyakorlat egymáshoz közelítésének javítása érdekében, a nemzeti bíróságok függetlenségének teljes tiszteletben tartása mellett.

(6) A 15. cikkben említett menekültügyi intervenciós szakértői állomány szakértői számára a Támogatási Hivatal az általuk ellátandó feladatokhoz és szerepkörökhöz kapcsolódó célzott képzéseket, továbbá - a Hivatal éves munkaprogramjában szereplő, a szakmai képzéseket és gyakorlatokat tartalmazó ütemterv alapján - rendszeres gyakorlatokat szervez.

(7) A Támogatási Hivatal képzési tevékenységeket szervezhet a tagállamokkal együttműködésben azok területén.

7. cikk

A KEMR külső dimenzióinak támogatása

A Támogatási Hivatal - a Bizottsággal egyetértésben - koordinálja a KEMR külső dimenziójára vonatkozó eszközök és mechanizmusok végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan kezdeményezett információcserét és egyéb fellépéseket.

A Támogatási Hivatal koordinálja az áttelepítésre vonatkozóan a tagállamok által kezdeményezett információcseréket és egyéb fellépéseket, amelyek célja, hogy eleget tegyenek a harmadik országokban tartózkodó menekültek nemzetközi védelmi szükségleteinek, és szolidaritást vállaljanak a fogadó országokkal.

Megbízatásának keretében és a 49. cikk értelmében a Támogatási Hivatal technikai kérdésekben együttműködhet harmadik országok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, különösen a harmadik országok saját menekültügyi és befogadási rendszerei kapacitásépítő tevékenységének előmozdítása és segítése, valamint a regionális védelmi programok és más, a fenntartható megoldások szempontjából lényeges fellépések végrehajtása céljából.

2. SZAKASZ

A különösen nagy terhelésnek kitett tagállamok támogatása

8. cikk

A menekültügyi és befogadási rendszerre nehezedő különösen nagy terhelés

A Támogatási Hivatal koordinál és támogat valamennyi közös fellépést, amelyet azon tagállamok megsegítésére tesznek, amelyek menekültügyi és befogadási rendszere különösen nagy terhelésnek van kitéve, amely különösen nehéz és sürgető kihívás elé állítja a befogadási rendszerük kapacitását és menekültügyi rendszerüket. E terhelés jellemzője lehet, hogy hirtelen nagy számban érkeznek harmadik országbeli állampolgárok, akiknek nemzetközi védelemre lehet szükségük, továbbá e terhelés adódhat a tagállam földrajzi vagy demográfiai helyzetéből.

9. cikk

Információk gyűjtése és elemzése

(1) A különösen nagy terhelésnek kitett tagállamok szükségleteinek felmérése érdekében a Támogatási Hivatal különösen a tagállamok és az UNHCR, valamint adott esetben más vonatkozó szervezetek által szolgáltatott információk alapján összegyűjt minden olyan lényeges információt, amely lehetővé teszi a különösen nagy terhelés megoldását célzó - a 10. cikkben említett - vészhelyzeti intézkedések azonosítását, előkészítését és meghatározását.

(2) A Támogatási Hivatal a különösen nagy terhelésnek kitett tagállamok által szolgáltatott adatok alapján rendszeresen számba veszi, összegyűjti és elemzi a rendelkezésre álló struktúrákra és személyi állományra vonatkozó információkat különösen a fordítás és tolmácsolás területén, a származási országokra és a menekültügyi akták feldolgozásának és kezelésének segítésére vonatkozó információkat csakúgy, mint a különösen nagy terhelésnek kitett tagállamok menekültügyi befogadó képességét annak érdekében, hogy elősegítse a különböző tagállamok menekültügyi hatóságainak gyors és megbízható kölcsönös tájékoztatását.

(3) A Támogatási Hivatal elemzi a hirtelen nagy számban érkező harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatokat, akik a menekültügyi és befogadási rendszerekre nézve különösen nagy terhelést jelentenek, és biztosítja a lényeges információk gyors cseréjét a tagállamok és a Bizottság között. A Támogatási Hivatal felhasználja a meglévő korai figyelmeztető rendszereket és mechanizmusokat, és szükség esetén saját célra is létrehoz egy korai figyelmeztető rendszert.

10. cikk

Fellépések a tagállamok támogatására

Az érintett tagállamok kérésére a Támogatási Hivatal koordinálja a menekültügyi és befogadási rendszerük tekintetében különösen nagy terhelésnek kitett tagállamok támogatására tett fellépéseket, ideértve az alábbiak koordinálását:

a) azon fellépések, amelyekkel a különösen nagy terhelésnek kitett tagállamok számára megkönnyítik a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok által megvizsgált menedékkérelmek elsődleges elemzését;

b) azon fellépések, amelyekkel a különösen nagy terhelésnek kitett tagállamokat segítik, hogy a megfelelő befogadási kapacitásokat - különösen a szükségszállásokat, a szállítást és az orvosi ellátást - rendelkezésre bocsáthassák;

c) a menekültügyi támogató csoportok, amelyek működéséről e rendelet 3. fejezete rendelkezik.

3. SZAKASZ

Hozzájárulás a kemr végrehajtásához

11. cikk

Információk gyűjtése és cseréje

(1) A Támogatási Hivatal megszervezi, koordinálja és előmozdítja a tagállamok menekültügyi hatóságai, illetve a Bizottság és a tagállamok menekültügyi hatóságai közötti, a menekültügy területén elért uniósi vívmányok körébe tartozó valamennyi irányadó eszköz végrehajtására vonatkozó információcserét. E célból tényadatokat tartalmazó, jogi és ítélkezési gyakorlatot tartalmazó adatbázisokat hozhat létre a nemzeti, uniós és nemzetközi szintű menekültügyi eszközökre vonatkozóan, felhasználva többek között a meglévő megállapodásokat. A Támogatási Hivatalnak a 15. és 16. cikkben meghatározott egyéb tevékenységei sérelme nélkül, az említett adatbázisokban nem tárolhatók személyes adatok, kivéve, ha azokhoz a Támogatási Hivatal nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból jutott hozzá.

(2) A Támogatási Hivatal különösen a következő információkat gyűjti össze:

a) a nemzetközi védelem iránti kérelmeknek a nemzeti közigazgatási szervek és hatóságok általi kezelése;

b) a nemzeti menekültügyi jog és jogi fejlemények, beleértve az ítélkezési gyakorlatot is.

12. cikk

A Támogatási Hivatal jelentései és egyéb dokumentumai

(1) A Támogatási Hivatal évente jelentést készít a menekültügy helyzetéről az Unióban, az egyéb vonatkozó forrásokból már rendelkezésre álló információ kellő mértékű figyelembevételével. E jelentés keretében a Támogatási Hivatal értékeli az e rendelet alapján végzett fellépések eredményeit, és átfogó összehasonlító elemzést készít azokról annak érdekében, hogy javítsa a KEMR minőségét, következetességét és hatékonyságát.

(2) A Támogatási Hivatal - munkaprogramjával összhangban, illetve az igazgatótanács vagy a Bizottság kérésére, a tagállamok vagy az Európai Parlament véleményének kellő mértékű figyelembevételével - a munkacsoportjaival és a Bizottsággal folytatott szoros konzultációt követően technikai dokumentumokat - többek között iránymutatásokat és operatív kézikönyveket - fogadhat el a menekültügyi uniós eszközök végrehajtására vonatkozóan. Amennyiben az említett technikai dokumentumok a nemzetközi menekültjog bizonyos pontjaira hivatkoznak, kellően figyelembe kell venni az UNHCR vonatkozó iránymutatásait. E dokumentumok nem irányulhatnak arra, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek elfogadása vagy elutasítása tekintetében iránymutatásokat adjanak a tagállamoknak.

3. FEJEZET

MENEKÜLTÜGYI TÁMOGATÓ CSOPORTOK

13. cikk

Koordináció

(1) A különösen nagy terhelésnek kitett tagállam vagy tagállamok felkérhetik a Támogatási Hivatalt menekültügyi támogató csoport kirendelésére. A kérelmező tagállam vagy tagállamok a 18. cikk (1) bekezdésével összhangban leírják különösen a helyzetet, tájékoztatnak a kirendelés iránti kérelem célkitűzéseiről és a kirendelés becsült követelményeiről.

(2) Ilyen kérelemre reagálva a Támogatási Hivatal a kérelmező tagállam vagy tagállamok részére koordinálhatja a szükséges technikai és operatív segítségnyújtást, valamint - a 18. cikkben említett műveleti terv alapján - a menekültügyi támogató csoportnak azon tagállam vagy tagállamok területére való, korlátozott időre történő kirendelését.

14. cikk

Szakmai segítségnyújtás

A menekültügyi támogató csoportok a 18. cikkben említett műveleti tervben elfogadottak értelmében rendelkezésre bocsátják a szakértelmüket a tagállamok számára az e rendelet 10. cikkének megfelelően biztosított támogató fellépések keretében, különösen a tolmácsolási szolgáltatások, a származási országokra vonatkozó információk és a menekültügyi akták feldolgozásának és kezelésének ismerete területén.

15. cikk

Menekültügyi intervenciós szakértői állomány

(1) Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács - szavazati joggal rendelkező tagjai háromnegyedes többségével - dönt a menekültügyi támogató csoportok rendelkezésére bocsátandó szakértők profiljáról és összlétszámáról (menekültügyi intervenciós szakértői állomány). A menekültügyi intervenciós szakértői állomány részeként a Támogatási Hivatal tolmácsjegyzéket hoz létre. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a menekültügyi intervenciós szakértői állomány szakértői profiljának és összlétszámának bármely későbbi módosítására.

(2) A tagállamok a nemzeti intervenciós szakértői állományon keresztül hozzájárulnak a menekültügyi intervenciós szakértői állományhoz, és az előírt profiloknak megfelelően szakértőket javasolnak.

A tagállamok segítséget nyújtanak a Támogatási Hivatalnak a tolmácsoknak a tolmácsjegyzékbe való kijelölésében.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy kirendeléssel vagy video-konferencia útján bocsátják a tolmácsokat rendelkezésre.

16. cikk

Kirendelés

(1) A küldő tagállam megőrzi autonómiáját az alkalmazottak számának és a szakértők profiljának (nemzeti szakértői állomány) kiválasztása, valamint kirendelésük időtartama tekintetében. A Támogatási Hivatal kérésére a tagállamok rendelkezésre bocsátják kirendelés céljára ezeket a szakértőket, kivéve ha olyan helyzettel szembesülnek, amely lényegesen érinti a nemzeti feladatok ellátását, például, ha azt eredményezné, hogy a nemzetközi védelem iránt folyamodó személy jogállásának meghatározására irányuló eljárások lefolytatásához nem áll rendelkezésre elegendő számú alkalmazott. A tagállamok a Támogatási Hivatal kérésére a lehető legkorábban közlik a nemzeti szakértői állományukban szereplő azon szakértők számát, nevét és profilját, akiket a lehető legkorábban a menekültügyi támogató csoport tagjaiként módjukban áll rendelkezésre bocsátani.

(2) A menekültügyi támogató csoport összetételének meghatározásakor a Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatója számításba veszi a kérelmező tagállam szempontjából felmerülő különleges körülményeket. A menekültügyi támogató csoport a 18. cikkben említett műveleti terv szerint jön létre.

17. cikk

A kirendelésre vonatkozó döntéshozatali eljárás

(1) Adott esetben az ügyvezető igazgató kiküldheti a Támogatási Hivatal szakértőit a kérelmező tagállam helyzetének értékelésére.

(2) Az ügyvezető igazgató a menekültügyi támogató csoportok kirendelésére irányuló bármely kérelemről haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot.

(3) Az ügyvezető igazgató a menekültügyi támogató csoportok kirendelésére vonatkozó kérelmet illetően a lehető legkorábban, de a kérelem kézhezvételét követő legkésőbb öt munkanapon belül határoz. Az ügyvezető igazgató egyidejűleg írásban értesíti az indokolást tartalmazó határozatról a kérelmező tagállamot és az igazgatótanácsot.

(4) Amennyiben az ügyvezető igazgató egy vagy több menekültügyi támogató csoport kirendeléséről határoz, a 18. cikkel összhangban a Támogatási Hivatal és a kérelmező tagállam haladéktalanul műveleti tervet készít.

(5) E terv elfogadását követően az ügyvezető igazgató tájékoztatja a szükséges számról és profilokról a kirendelendő szakértőket küldő tagállamokat. A kirendelés tervezett időpontját is tartalmazó ezen információt írásban meg kell küldeni a 19. cikkben említett nemzeti kapcsolattartó pontoknak. A műveleti terv másolatát szintén meg kell küldeni a részükre.

(6) Az ügyvezető igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén az őt helyettesítő osztályvezető hozza meg a menekültügyi támogató csoport kirendelésére vonatkozó döntéseket.

18. cikk

Műveleti terv

(1) Az ügyvezető igazgató és a kérelmező tagállam megállapodik a menekültügyi támogató csoportok kirendelési feltételeit részletesen meghatározó műveleti tervben. A műveleti terv a következő elemeket foglalja magában:

a) helyzetleírás a kirendelés eljárási módjával és célkitűzéseivel, beleértve a műveleti célkitűzést;

b) a menekültügyi támogató csoportok kirendelésének előrelátható időtartama;

c) a menekültügyi támogató csoportok földrajzi illetékességi területe a kérelmező tagállamban, ahova a csoportokat kirendelik;

d) a feladatok és különleges utasítások leírása a menekültügyi támogató csoport tagjai számára, beleértve azon adatbázisokét, amelyekbe betekinthetnek, illetve azon felszerelésekét, amelyek használatát a kérelmező tagállamban engedélyezték; és

e) a menekültügyi támogató csoportok összetétele.

(2) A műveleti terv minden módosításához és kiigazításához az ügyvezető igazgató és a kérelmező tagállam beleegyezése szükséges. A módosított vagy kiigazított műveleti terv másolatát a Támogatási Hivatal haladéktalanul megküldi a részt vevő tagállamoknak.

19. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pont

Minden egyes tagállam nemzeti kapcsolattartó pontot jelöl ki, amelynek feladata a Támogatási Hivatallal való kapcsolattartás a menekültügyi támogató csoportokra vonatkozó minden kérdésben.

20. cikk

Uniós kapcsolattartó pont

(1) Az ügyvezető igazgató kijelöli a Támogatási Hivatal egy vagy több szakértőjét, akik a koordinációért felelős uniós kapcsolattartóként járnak el. Az ügyvezető igazgató e kijelölésekről értesíti a fogadó tagállamot.

(2) Az uniós kapcsolattartó pont a Támogatási Hivatal nevében a menekültügyi támogató csoport kirendelésének minden vonatkozásában eljár. Az uniós kapcsolattartó pont különösen:

a) kapcsolatot tart a Támogatási Hivatal és a fogadó tagállam között;

b) kapcsolatot tart a Támogatási Hivatal és a menekültügyi támogató csoportok tagjai között, és a Támogatási Hivatal nevében segítséget nyújt a menekültügyi támogató csoportok kirendelésének körülményeihez kapcsolódó bármely kérdésben;

c) ellenőrzi a műveleti terv megfelelő végrehajtását; és

d) beszámol a Támogatási Hivatalnak a menekültügyi támogató csoportok kirendelésének minden vonatkozásáról.

(3) Az ügyvezető igazgató felhatalmazhatja az uniós kapcsolattartó pontot, hogy járuljon hozzá a műveleti terv és a menekültügyi támogató csoportok kirendelése kapcsán felmerülő viták rendezéséhez.

(4) Feladatai ellátása során az uniós kapcsolattartó pont kizárólag a Támogatási Hivataltól fogadhat el utasításokat.

21. cikk

Polgári jogi felelősség

(1) Amikor valamely menekültügyi támogató csoport tagjai a fogadó tagállamban feladatot látnak el, a műveleteik teljesítése során az általuk okozott minden kárért a fogadó tagállam felel, nemzeti jogával összhangban.

(2) Amennyiben e kár súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eredménye, a fogadó tagállam a küldő tagállamhoz fordulhat a sértettek vagy a nevükben eljárni jogosult személyek részére fizetett összegeknek a küldő tagállam általi visszatérítéséért.

(3) Harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a súlyos gondatlanság vagy a szándékos kötelezettségszegés esetei kivételével minden tagállam lemond az esetleg elszenvedett károk megtérítése iránti, a fogadó tagállammal vagy bármely egyéb tagállammal szemben fennálló valamennyi követeléséről.

(4) A tagállamok között az e cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, egymás között tárgyalás útján nem rendezhető vitás kérdéseket a tagállamok EUMSz. 273. cikkével összhangban a Bíróság elé terjesztik.

(5) A kirendelés időtartama alatt a Támogatási Hivatal felszerelésében okozott kárral kapcsolatos költségeket - a harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül - a Támogatási Hivatal állja, a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eseteinek kivételével.

22. cikk

Büntetőjogi felelősség

A menekültügyi támogató csoport kirendelése során a menekültügyi támogató csoport tagjai bármely ellenük vagy általuk elkövetett bűncselekmény tekintetében a fogadó tagállam köztisztviselőivel azonos elbírálás alá esnek.

23. cikk

Költségek

Ha a tagállamok szakértőiket a menekültügyi támogató csoportok kirendelése céljából rendelkezésre bocsátják, a Támogatási Hivatal fedezi a következőkkel kapcsolatban felmerülő költségeket:

a) utazás a küldő tagállamból a fogadó tagállamba, illetve a fogadó tagállamból a küldő tagállamba;

b) oltások;

c) a szükséges különleges biztosítások;

d) az egészségügyi ellátás;

e) napidíjak, beleértve a szállást;

f) a Támogatási Hivatal műszaki felszereléséhez kapcsolódó költségek; és

g) szakértői díjak.

4. FEJEZET

A HIVATAL FELÉPÍTÉSE

24. cikk

A Hivatal vezetési és igazgatási szerkezete

A Támogatási Hivatal vezetési és igazgatási szerkezete a következőkből áll:

a) az igazgatótanács;

b) az ügyvezető igazgató és a Támogatási Hivatal személyzete.

A Támogatási Hivatal vezetési és igazgatási szerkezete magában foglalhatja a végrehajtó bizottságot, amennyiben annak létrehozására a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban sor kerül.

25. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1) Az igazgatótanácsba minden, e rendelet által kötelezett tagállam egy-egy, a Bizottság pedig két tagot nevez ki.

(2) A póttag képviselheti vagy kísérheti az igazgatótanács minden egyes tagját; a póttag, amennyiben tagot kísér, szavazati jog nélkül van jelen.

(3) Az igazgatótanács tagjait a menekültügy terén szerzett tapasztalatuk, szakmai felelősségük és magas szintű szakértelmük alapján nevezik ki.

(4) Az UNHCR képviselője szavazati jog nélkül tagja a Támogatási Hivatal igazgatótanácsának.

(5) Az igazgatótanács tagjainak megbízatása három évre szól. Megbízatásuk megújítható. Megbízatásuk lejártakor vagy lemondás esetén a tagok mindaddig Támogatási Hivatalban maradnak, ameddig a megbízatásuk megújításáról vagy helyettesítésükről gondoskodnak.

26. cikk

Az igazgatótanács elnöksége

(1) Az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai közül megválasztja az elnököt és az alelnököt. Az alelnök automatikusan helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi feladatainak ellátásában akadályoztatva van.

(2) Az elnök és az alelnök megbízatása három évre szól, és csak egy alkalommal újítható meg. Amennyiben igazgatótanácsi tagságuk elnöki vagy alelnöki megbízatásuk idején jár le, ezzel egyidejűleg elnöki vagy alelnöki megbízatásuk is automatikusan lejár.

27. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1) Az igazgatótanács üléseit annak elnöke hívja össze. Az üléseken az ügyvezető igazgató is részt vesz. Az UNCHR nem vesz részt az üléseken, amennyiben az igazgatótanács a 29. cikk (1) bekezdésének b), h), i), j) és m) pontjában és a 29. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatokat látja el, továbbá amennyiben az igazgatótanács arról dönt, hogy pénzügyi forrásokat bocsát rendelkezésre azon tevékenységek finanszírozására, amelyek lehetővé teszik a Támogatási Hivatal számára, hogy részesüljön az UNHCR menekültügyi szakértelméből az 50. cikkben foglaltaknak megfelelően.

(2) Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül az elnök vagy a tagok egyharmadának kérésére is összeül.

(3) Az igazgatótanács meghívhat bárkit, hogy megfigyelőként részt vegyen ülésein, akinek a véleménye érdeklődésre tarthat számot.

Dániát meg kell hívni az igazgatótanács üléseire.

(4) Az igazgatótanács tagjait - figyelemmel eljárási szabályzatának rendelkezéseire is - tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

(5) Az igazgatótanács titkárságát a Támogatási Hivatal biztosítja.

28. cikk

A szavazás módja

(1) Eltérő rendelkezés hiányában, az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagjainak abszolút többségével fogadja el határozatait. Minden szavazati joggal rendelkező tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely tag távolléte esetén helyettese gyakorolja annak szavazati jogát.

(2) Az ügyvezető igazgató nem szavazhat.

(3) Az elnök részt vesz a szavazáson.

(4) Azon tagállamok, amelyek nem vesznek részt teljes körűen az uniós vívmányokban a menekültügy területén, nem szavazhatnak, amikor az igazgatótanács e rendelet 29. cikke (1) bekezdésének e) pontja alá tartozó kérdésben határoz, és amennyiben a szóban forgó technikai dokumentum kizárólag olyan menekültügyi uniós eszközre vonatkozik, amely az említett tagállamokat nem kötelezi.

(5) Az igazgatótanács eljárási szabályzata rögzíti a szavazás részletes módját, különösen azon feltételeket, amelyek alapján egy tag egy másik tag nevében eljárhat, valamint adott esetben a határozatképesség feltételeit.

29. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1) Az igazgatótanács biztosítja, hogy a Támogatási Hivatal elvégezze a rábízott feladatokat. Az igazgatótanács a Támogatási Hivatal tervezését és felügyeletét ellátó testület. Az igazgatótanács különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes többségével és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően elfogadja eljárási szabályzatát;

b) a 30. cikknek megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót, fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett, és adott esetben felfüggeszti vagy felmenti hivatalából;

c) elfogadja a Támogatási Hivatal tevékenységéről szóló éves általános jelentést, és azt a következő év június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek. Az éves általános jelentést közzé kell tenni;

d) elfogadja az uniós menekültügyi helyzetről szóló éves jelentést a 12. cikk (1) bekezdésének megfelelően. A jelentést az Európai Parlament elé kell terjeszteni. A Tanács és a Bizottság kérheti, hogy a jelentést számukra is terjesszék elő;

e) elfogadja a 12. cikk (2) bekezdésében említett technikai dokumentumokat;

f) minden év szeptember 30. előtt, az ügyvezető igazgató által előterjesztett tervezet alapján és a Bizottság véleményének megérkezése után - a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes többségével - elfogadja a Hivatal következő évre szóló munkaprogramját, majd megküldi azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ezt a munkaprogramot az Unió éves költségvetési eljárásával és az Unió menekültügyre vonatkozó jogalkotási munkaprogramjával összhangban kell elfogadni;

g) az 5. fejezetben meghatározott módon gyakorolja a Támogatási Hivatal költségvetésével összefüggésben álló feladatait;

h) e rendelet 42. cikkével összhangban elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtását célzó részletes szabályokat;

i) a 38. cikkel összhangban meghatározza a Támogatási Hivatal személyzeti politikáját;

j) a Bizottság véleményének kikérése után elfogadja a többéves személyzeti politikai tervet;

k) meghoz minden döntést a Támogatási Hivatal e rendeletben meghatározott megbízatásának teljesítése érdekében;

l) meghoz minden döntést az e rendeletben előírt információs rendszer létrehozására, szükség esetén továbbfejlesztésére, és ideértve a 4. cikk c) pontjában említett információs portálra vonatkozó döntéseket; és

m) meghoz minden döntést a Támogatási Hivatal belső szervezeti felépítésének létrehozatalára, és adott esetben módosítására vonatkozóan.

(2) Az igazgatótanács végrehajtó bizottságot állíthat fel, amely az igazgatótanács által elfogadandó határozatok, munkaprogram és tevékenységek előkészítésében segíti az igazgatótanácsot és az ügyvezető igazgatót, és amely szükség szerint, sürgősség esetén az igazgatótanács nevében ideiglenes határozatokat hoz.

A végrehajtó bizottság az igazgatótanács tagjai közül kiválasztott nyolc tagból áll, közülük egy az igazgatótanács Bizottságot képviselő tagja. A végrehajtó bizottság tagjainak megbízatási ideje azonos az igazgatótanács tagjaiéval.

Az UNHCR képviselői vagy bárki, akinek a véleménye érdeklődésre tarthat számot - a végrehajtó bizottság kérésére - szavazati jog nélkül részt vehet a végrehajtó bizottság ülésein.

A Támogatási Hivatal eljárási szabályzatában megállapítja a végrehajtó bizottság működési eljárásait, és ezen eljárásokat nyilvánosságra hozza.

30. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése

(1) A Hivatal ügyvezető igazgatóját az igazgatótanács nevezi ki ötéves időtartamra a Bizottság által megrendezett nyílt versenyvizsga keretében meghatározott alkalmas jelöltek közül. A kiválasztási eljárás keretében közzé kell tenni az ajánlattételi felhívást az Európai Unió Hivatalos Lapjában és egyéb helyeken. Az igazgatótanács új eljárás indítását kérheti, amennyiben nincs megelégedve az első listán szereplő egyetlen jelölt alkalmasságával sem. Az ügyvezető igazgatót személyes érdemei, a menekültügy területén szerzett tapasztalatai, valamint igazgatási és irányítási képességei alapján nevezik ki. Az igazgatótanács által kiválasztott jelöltet kinevezése előtt felkérik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtt tegyen nyilatkozatot, és válaszoljon a bizottsági tagok által feltett kérdésekre.

A nyilatkozatot követően az Európai Parlament véleményt fogadhat el, amelyben kifejti a kiválasztott jelölttel kapcsolatos véleményt. Az igazgatótanács tájékoztatja az Európai Parlamentet arról, hogy véleményét milyen módon vette figyelembe. A jelölt kinevezéséig a véleményt személyes és bizalmas információként kell kezelni.

Az ügyvezető igazgató ötéves megbízatási idejének utolsó kilenc hónapja során a Bizottság értékelést végez, amelyben különösen az alábbiakat veszi figyelembe:

- az ügyvezető igazgató teljesítménye; és

- a Támogatási Hivatal feladatai és szükségletei az elkövetkező években.

(2) Az igazgatótanács figyelembe véve az értékelést, és kizárólag amennyiben a Támogatási Hivatal feladatai és szükségletei indokolják, egy alkalommal, legfeljebb hároméves időtartamra meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató megbízatását.

(3) Az igazgatótanács tájékoztatja az Európai Parlamentet az ügyvezető igazgató megbízatásának meghosszabbításával kapcsolatos szándékáról. A megbízatás meghosszabbítását megelőző hónapban az ügyvezető igazgatót felkérik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtt tegyen nyilatkozatot, és válaszoljon a bizottsági tagok által feltett kérdésekre.

31. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1) A Támogatási Hivatalt a feladatai gyakorlásában független ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató tevékenységéért felelősséggel tartozik az igazgatótanácsnak.

(2) Az ügyvezető igazgató - a Bizottság, az igazgatótanács vagy, ha létrehoznak ilyet, a végrehajtó bizottság hatáskörének sérelme nélkül - egyik kormánytól vagy más szervtől sem kérhet vagy fogadhat el utasítást.

(3) Az ügyvezető igazgató felkérésre jelentést tesz az Európai Parlamentnek feladatai ellátásáról. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai ellátásáról.

(4) Az ügyvezető igazgató a Támogatási Hivatal jogi képviselője.

(5) Az ügyvezető igazgató munkáját egy vagy több osztályvezető segítheti. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető igazgatót az egyik osztályvezető helyettesíti.

(6) Az ügyvezető igazgató feladata a Támogatási Hivatal igazgatási irányítása és az e rendelet által rá bízott feladatok végrehajtása. Az ügyvezető igazgató feladatai különösen:

a) a Támogatási Hivatal napi szintű igazgatása;

b) a Támogatási Hivatal munkaprogramjának kidolgozása a Bizottság véleményének kézhezvételét követően;

c) az igazgatótanács által elfogadott munkaprogramok és döntések végrehajtása;

d) a származási országokról szóló, a 4. cikk b) pontjában meghatározott jelentések elkészítése;

e) a Támogatási Hivatal pénzügyi szabályzata tervezetének elkészítése, hogy azt az igazgatótanács a 37. cikk értelmében elfogadhassa, valamint a szabályzat végrehajtási szabályainak elkészítése;

f) a Támogatási Hivatal előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési tervezet előkészítése és a költségvetés végrehajtása;

g) a Támogatási Hivatal személyi állományával kapcsolatosan a 38. cikkben meghatározott hatáskörök gyakorlása;

h) valamennyi döntéshozatal az e rendeletben előírt információs rendszerek irányítására vonatkozóan, ideértve a 4. cikk c) pontjában említett információs portál irányítását;

i) minden döntéshozatal a Támogatási Hivatal belső igazgatási rendszereinek irányítására vonatkozóan; és

j) az 51. cikkben említett konzultációs fórum koordinálása és működtetése. Az ügyvezető igazgató e célból elsőként tervet fogad el a konzultációs fórum létrehozására a vonatkozó civil társadalmi szervezetekkel konzultálva. Az ügyvezető igazgató a hivatalos létrehozást követően a konzultációs fórummal konzultálva elfogadja az operatív tervet, amely magában foglalja a konzultáció gyakoriságára és jellegére vonatkozó szabályokat, valamint az 51. cikk végrehajtására irányuló szerkezeti mechanizmusokat. Meg kell állapodni a konzultációs fórumban való folyamatos részvételre vonatkozó átlátható kritériumokban is.

32. cikk

Munkacsoportok

(1) A Támogatási Hivatal - az ebben a rendeletben meghatározott megbízatásán belül - munkacsoportokat hozhat létre a tagállamok menekültügy terén hatáskörrel rendelkező szerveinek szakértőiből, ideértve a bírákat is. A Támogatási Hivatal a 4. cikk e) pontjának és a 12. cikk (2) bekezdésének céljából munkacsoportokat hoz létre. A szakértőket helyettesítheti a velük egyidejűleg kinevezett helyettesük.

(2) A Bizottság teljes jogkörrel részt vesz a munkacsoportokban. Az UNHCR képviselői - a megvitatott kérdések jellegétől függően - részt vehetnek a Támogatási Hivatal munkacsoportjainak ülésein vagy azok egy részén.

(3) A munkacsoportok meghívhatnak az üléseken való részvételre bárkit, akinek a véleménye érdeklődésre tarthat számot - köztük különösen a civil társadalmi szervezetek menekültügy területén tevékenykedő képviselőit.

5. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

33. cikk

Költségvetés

(1) A Hivatal valamennyi bevételi és kiadási tételét elő kell irányozni az egyes, naptári évnek megfelelő pénzügyi évekre vonatkozóan, és fel kell tüntetni a Támogatási Hivatal költségvetésében.

(2) A Támogatási Hivatal költségvetésének bevételei és kiadásai egyensúlyban kell, hogy álljanak.

(3) A Támogatási Hivatal bevételei közé az egyéb források sérelme nélkül a következők tartoznak:

a) az Európai Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás;

b) a tagállamok önkéntes hozzájárulásai;

c) a Támogatási Hivatal által biztosított publikációkból és bármely szolgáltatásból származó díjak;

d) a társult országok hozzájárulása.

(4) A Támogatási Hivatal kiadásai magukban foglalják a személyi, az igazgatási, az infrastrukturális költségeket és a működési kiadásokat.

34. cikk

A költségvetés megállapítása

(1) Az ügyvezető igazgató évente elkészíti a Támogatási Hivatal következő pénzügyi évre érvényes előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési tervezetet, beleértve a létszámtervet, és azt megküldi az igazgatótanácsnak.

(2) Az igazgatótanács ezen ideiglenes költségvetési tervezet alapján megállapítja a Támogatási Hivatal következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó költségvetési tervezetét.

(3) A Támogatási Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazó előzetes költségvetési tervezetét minden év február 10-ig meg kell küldeni a Bizottságnak. A költségvetési tervezet végleges változatát, amely magában foglalja a létszámterv tervezetét is, az igazgatótanács minden év március 31-ig megküldi a Bizottságnak.

(4) A Bizottság a költségvetési tervezetet az Európai Unió általános költségvetés-tervezetével együtt megküldi a Parlamentnek és a Tanácsnak (költségvetési hatóság).

(5) A költségvetési tervezet alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő támogatás összegét, amelyet az EUMSz. 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(6) A költségvetési hatóság jóváhagyja a Támogatási Hivatal támogatására szánt költségvetési előirányzatot.

(7) A költségvetési hatóság elfogadja a Támogatási Hivatal létszámtervét.

(8) A Támogatási Hivatal költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. A költségvetést szükség esetén megfelelően ki kell igazítani.

(9) Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak a költségvetés finanszírozására, és különösen az olyan, ingatlannal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevétele vagy megvásárlása. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

(10) Ha a költségvetési hatóság valamely ága jelezte a véleményezésre irányuló szándékát, véleményét a projektről szóló értesítés időpontját követő hat héten belül megküldi az igazgatótanácsnak.

35. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1) A Támogatási Hivatal költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Az ügyvezető igazgató évente megküld a költségvetési hatóságnak minden, az értékelési eljárás eredménye szempontjából lényeges információt.

36. cikk

A beszámoló bemutatása és mentesítés

(1) Minden lezárt pénzügyi évet követően március 1-jéig a Támogatási Hivatal számvitelért felelős tisztviselője közli a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével az előzetes elszámolást az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a költségvetési rendelet 128. cikkének megfelelően konszolidálja az intézmények és decentralizált szervek előzetes beszámolóját.

(2) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek a Támogatási Hivatal előzetes elszámolását az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. A pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlament és a Tanács részére is meg kell küldeni.

(3) A Támogatási Hivatal előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségére - a költségvetési rendelet 129. cikkének megfelelően - elkészíti a Támogatási Hivatal végleges elszámolását, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácshoz.

(4) Az igazgatótanács véleményt nyilvánít a Támogatási Hivatal végleges elszámolásáról.

(5) Az ügyvezető igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(6) A végleges elszámolást közzé kell tenni.

(7) Az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(8) A költségvetési rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(9) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2. év május 15. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

37. cikk

Pénzügyi szabályzat

A Támogatási Hivatalra alkalmazandó pénzügyi szabályzatot a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályzat nem térhet el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől (11), kivéve ha az ilyen eltérést a Támogatási Hivatal működése kifejezetten szükségessé teszi, és a Bizottság ahhoz előzetes hozzájárulását adta.

6. FEJEZET

A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

Személyi állomány

(1) A 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben (12) megállapított, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (személyzeti szabályzat), valamint e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazásához az Európai Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok vonatkoznak a Támogatási Hivatal személyi állományára, beleértve az ügyvezető igazgatót is.

(2) Az igazgatótanács, egyetértésben a Bizottsággal, elfogadja a személyzeti szabályzat 110. cikkében említett szükséges végrehajtási rendelkezéseket.

(3) A Támogatási Hivatal saját alkalmazottai tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a kinevezéssel megbízott és a szerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket.

(4) Az igazgatótanács rendelkezéseket fogad el, amelyek lehetővé teszik a tagállamokból kiküldött nemzeti szakértők alkalmazását a Támogatási Hivatalon belül.

39. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni a Támogatási Hivatal és személyzete tekintetében.

7. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

40. cikk

Jogállás

(1) A Támogatási Hivatal uniós szerv. Jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Valamennyi tagállamban a Támogatási Hivatal a legteljesebb jogképességgel rendelkezik, amellyel jogszabályaik értelmében jogi személy rendelkezhet. A Támogatási Hivatal különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és elidegeníthet, és bíróság előtt eljárhat.

(3) A Támogatási Hivatalt ügyvezető igazgatója képviseli.

41. cikk

Nyelvhasználat

(1) A Támogatási Hivatal tekintetében az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendeletben (13) megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az EUMSz. 342. cikke értelmében hozott döntések sérelme nélkül a Támogatási Hivatal tevékenységéről szóló éves általános jelentést és a Hivatalnak a 29. cikk (1) bekezdésének c) és f) pontjában említett éves munkaprogramját az Unió intézményeinek minden hivatalos nyelvén el kell készíteni.

(3) A Támogatási Hivatal működéséhez szükséges fordítási munkákat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja végzi.

42. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

(1) A Támogatási Hivatal birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.

(2) Az igazgatótanács az első ülése napjától számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(3) A Támogatási Hivatal által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkével összhangban hozott döntések ellen az EUMSz. 228. illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az ombudsmannál panasszal, illetve az Európai Unió Bíróságánál jogorvoslattal lehet élni.

(4) A személyes jellegű adatok Támogatási Hivatal általi feldolgozására a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó.

43. cikk

A minősített információk és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1) A Támogatási Hivatal a Bizottság eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (14) biztonságra vonatkozó elveit alkalmazza, többek között a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkozó rendelkezéseket.

(2) A Támogatási Hivatal a Bizottság által elfogadott és végrehajtott, a nem minősített érzékeny adatok kezelésére vonatkozó biztonsági elveket is alkalmazza.

44. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1) A csalás, a korrupció és más jogellenes cselekmények elleni küzdelem érdekében az 1073/1999/EK rendelet korlátozás nélkül alkalmazandó.

(2) A Támogatási Hivatal csatlakozik az 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul kiadja a Hivatal valamennyi alkalmazottját érintő megfelelő rendelkezéseket.

(3) A finanszírozással kapcsolatos döntések, valamint az azokból eredő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet a Támogatási Hivatal finanszírozásából részesülőknél, valamint az annak szétosztásáért felelős közvetítőknél.

45. cikk

Felelősség

(1) A Támogatási Hivatal szerződéses felelősségére a szóban forgó szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2) A Támogatási Hivatal által kötött szerződésben található bármilyen választottbírósági kikötés alapján az ítélkezés az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe tartozik.

(3) A szerződésen kívüli felelősség esetében a tagállami jogszabályok közös alapelveivel összhangban a Támogatási Hivatal téríti meg a szervezeti egységei vagy az alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott kárt.

(4) A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákra az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5) Az alkalmazottaknak a Támogatási Hivatallal szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban meghatározott előírások szabályozzák.

46. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) Az igazgatótanács által a Bizottsággal egyetértésben adott megbízás alapján a Támogatási Hivatal legkésőbb 2014. június 19-ig megrendeli az elért eredményei független külső értékelését. Ez az értékelés kiterjed a Támogatási Hivatalnak a menekültügyi gyakorlati együttműködésre és a KEMR-re gyakorolt hatására. Az értékelés kellő figyelmet fordít a Támogatási Hivatal megbízatása során elért eredményekre, beleértve annak felmérését is, hogy szükséges-e további intézkedéseket hozni a tényleges szolidaritás, valamint a különösen nagy terhelésnek kitett tagállamokkal való közös felelősségvállalás biztosítására. Az értékelés megvizsgálja különösen a Támogatási Hivatal feladatainak esetleges kiigazítási szükségét, beleértve egy ilyen módosítás pénzügyi következményeit valamint azt, hogy az irányítási szerkezet megfelelő-e a Támogatási Hivatal feladatainak teljesítéséhez. Az értékelés figyelembe veszi az érdekelt felek véleményét mind uniós, mind nemzeti szinten.

(2) Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben dönt a jövőbeni értékelések időpontjairól, figyelembe véve az (1) bekezdésben említett értékelés eredményeit.

47. cikk

Adminisztratív ellenőrzés

A Támogatási Hivatal felett az európai ombudsman ellenőrzést gyakorol az EUMSz. 228. cikkében meghatározott feltételek mellett.

48. cikk

Együttműködés Dániával

A Támogatási Hivatal megkönnyíti az operatív együttműködést Dániával, beleértve a tevékenységi körébe tartozó kérdésekben az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjét is.

49. cikk

Harmadik és társult országokkal való együttműködés

(1) A Támogatási Hivatal munkájában megfigyelőként részt vehet Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. Megállapodásokkal kell rendezni különösen ezen országoknak a Hivatal munkájában való részvétele jellegéről, mértékéről és módjáról. E rendelkezések tárgya különösen a Támogatási Hivatal által tett kezdeményezésekben való részvétel, a pénzügyi hozzájárulások és a személyzet. A személyzettel összefüggő kérdéseket illetően a fent említett rendelkezések minden körülmények között megfelelnek a személyzeti szabályzatnak.

(2) A Támogatási Hivatal a tevékenységi körébe tartozó kérdésekben és a feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben, a Bizottsággal egyetértésben és megbízatása korlátain belül elősegíti a tagállamok és az (1) bekezdésben említettektől eltérő harmadik országok között az Unió külkapcsolati politikájának keretében folytatott operatív együttműködést, továbbá együttműködhet harmadik országok hatóságaival, amelyek az e rendelet által szabályozott szakmai kérdésekben hatáskörrel rendelkeznek, az e hatóságokkal az EUMSz. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kötött munkamegállapodások keretében.

50. cikk

Együttműködés az UNHCR-rel

A Támogatási Hivatal az e rendelet által szabályozott területeken az UNHCR-rel kötött munkamegállapodások keretében együttműködik az UNHCR-rel. A Támogatási Hivatal részéről az igazgatótanács dönt a munkamegállapodásokról, beleértve azok költségvetési vonzatait is.

Az igazgatótanács dönthet továbbá arról, hogy a Támogatási Hivatal rendelkezésre bocsáthat pénzügyi forrásokat az UNHCR költségeinek fedezésére olyan tevékenységek tekintetében, amelyek nem szerepelnek a munkamegállapodásokban. E pénzügyi források rendelkezésre bocsátása a Támogatási Hivatal és az UNHCR között létrejött és az e cikkben, valamint a 2. cikk (5) bekezdésében, az 5. cikkben, a 9. cikk (1) bekezdésében, a 25. cikk (4) bekezdésében, és a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiemelt együttműködési kapcsolatok keretébe illeszkednek. A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 75. cikkének megfelelően a költségvetési rendelet és annak végrehajtási szabályai alkalmazandók.

51. cikk

Konzultációs fórum

(1) A Támogatási Hivatal szoros párbeszédet folytat a menekültügyi politika területén működő helyi, regionális, nemzeti, európai vagy nemzetközi szintű, érintett civil társadalmi szervezetekkel és vonatkozó hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, és e célból konzultációs fórumot hoz létre.

(2) A konzultációs fórum létrehozza az információcsere és az ismeretek megosztásának kereteit. Biztosítja, hogy szoros párbeszéd legyen a Támogatási Hivatal és az érintett érdekeltek között.

(3) A konzultációs fórum az (1) bekezdésnek megfelelően nyitott az érdekelt felek számára. A Támogatási Hivatal a munkája prioritásaként azonosított területekhez kapcsolódó különös igényeinek megfelelően a konzultációs fórum tagjaihoz fordulhat.

Az UNHCR hivatalból tagja a konzultációs fórumnak.

(4) A Támogatási Hivatal különösen az alábbiakra kéri fel a konzultációs fórumot:

a) javaslatok intézése az igazgatótanácshoz a 29. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerint elfogadandó éves munkaprogramra vonatkozóan;

b) az információ-visszacsatolás biztosítása az igazgatótanács részére, és nyomonkövetési intézkedések javaslata számára a 29. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett éves jelentést, valamint a 12. cikk (1) bekezdésében említett uniós menekültügyi helyzetről szóló éves jelentést illetően; és

c) a Támogatási Hivatal munkájához kapcsolódó konferenciák, szemináriumok és ülések eredményeinek és ajánlásainak az ügyvezető igazgatóhoz és az igazgatótanácshoz való eljuttatása.

(5) A konzultációs fórum évente legalább egyszer ülésezik.

52. cikk

Együttműködés a Frontex-xel, az FRA-val, uniós szervekkel, illetve a nemzetközi szervezetekkel

A Támogatási Hivatal együttműködik a tevékenységi köréhez kapcsolódó tevékenységeket folytató uniós szervekkel és különösen a Frontex-xel és az FRA-val, valamint a nemzetközi szervezetekkel az e rendelet által szabályozott területeken az e szervekkel kötött munkamegállapodások keretében, az EUMSz. rendelkezéseinek és az e szervek hatáskörére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

Az együttműködés lehetővé teszi az érintett szervek közötti szinergiák megteremtését, valamint a munka megkettőzésének elkerülését a különböző szervek megbízatása szerint végzett tevékenységekben.

53. cikk

A székhelymegállapodás és a működési feltételek

A Támogatási Hivatal fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre, továbbá a Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, valamint a Támogatási Hivatal személyi állományára és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó különös szabályokat a Támogatási Hivatal és a fogadó tagállam által - az igazgatótanács jóváhagyását követően - kötött székhelymegállapodás rögzíti. A fogadó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja ahhoz, hogy a Támogatási Hivatal megfelelően működhessen, ideértve a többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

54. cikk

A Támogatási Hivatal működésének kezdete

A Támogatási Hivatal legkésőbb 2011. június 19. kezdi meg teljes körű működését.

Mindaddig, amíg a Támogatási Hivatal nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással, a Bizottság felelős a Támogatási Hivatal létrehozásáért és kezdeti működtetéséért.

Ennek érdekében:

- mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató az igazgatótanács általi, a 30. cikkben meghatározott feltételekkel történő kinevezését követően el nem foglalja hivatalát, a rá ruházott feladatkört - ideiglenes igazgatói minőségben - a Bizottság egy tisztviselője gyakorolhatja;

- a Támogatási Hivatalra ruházott feladatokat - az ideiglenes igazgató vagy az ügyvezető igazgató felelősségével - a Bizottság tisztviselői láthatják el.

Az ideiglenes igazgató az igazgatótanács jóváhagyásával engedélyezheti a Támogatási Hivatal költségvetésében előirányzott kifizetéseket, és szerződéseket köthet, többek között személyi állomány felvételére a Támogatási Hivatal létszámtervének elfogadását követően.

55. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt Strasbourgban, 2010. május 19-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

D. LÓPEZ GARRIDO

(1) Az Európai Parlament 2009. május 7-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2010. február 25-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2010. május 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

(3) HL L 53., 2007.2.22., 1. o.

(4) HL L 131., 2008.5.21., 7. o.

(5) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(7) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(8) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(9) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(10) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(11) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(12) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(13) HL 17., 1958.10.6., 385. o.

(14) HL L 317., 2001.12.3., 1. o.