T/8838. számú törvényjavaslat indokolással - a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról

2016. évi XXII. törvény a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról

1. §

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni és a konzuli szolgálattal együttműködni az e törvényben szabályozott eljárások során."

2. §

(1) A Konztv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Magyarország konzuli tisztviselője a diplomáciai vagy konzuli képviseleten a miniszter megbízása alapján konzuli feladatot ellátó személy. Konzuli tisztviselőnek minősül a hivatásos konzuli tisztviselő és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő."

(2) A Konztv. 2. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Hivatásos konzuli tisztviselőnek a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal (a továbbiakban: a minisztérium) kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon kormánytisztviselő nevezhető ki, aki

a) közigazgatási alapvizsgával rendelkezik vagy az alól jogszabály alapján mentesült, és legalább kétévi közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, melyből három hónapot töltött a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, vagy

b) jogi szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, és legalább egy hónap szakmai gyakorlatot szerzett a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, és

c) a konzuli szakmai tanfolyamon való részvételt követően sikeres konzuli szakmai vizsgát tett.

(2b) Konzuli szakmai vizsgára a minisztérium diplomáciai ranggal rendelkező munkatársa bocsátható. A jelöltnek a konzuli szakmai vizsga során a minisztérium és az igazságügyért felelős miniszter vezetése alatt álló minisztérium képviselőjéből álló vizsgabizottság előtt számot kell adnia a konzuli tevékenységgel kapcsolatos magyar és nemzetközi jogi háttérre vonatkozó, belső szabályzatban meghatározott ismereteiről."

3. §

A Konztv. 6. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Segítségnyújtás baleset vagy bűncselekmény áldozatainak, illetőleg súlyos, sürgős ellátást igénylő betegnek"

4. §

A Konztv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A konzuli szolgálat az (1) bekezdésben meghatározott állapot folyamatos értékelése keretében egyeztet az Európai Unió tagállamaival, elsősorban azok helyben működő diplomáciai vagy konzuli képviseletei útján, valamint az Európai Unió Tanácsával és küldöttségével. Az együttműködés során különös hangsúlyt fektet a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok részére nyújtott segítség koordinálását végző tagállammal (vezető állam) vagy tagállamokkal történő egyeztetésre. E bekezdés alkalmazásában vezető állam a harmadik országban diplomáciai képviselettel rendelkező azon tagállam, amely a képviselettel nem rendelkező uniós polgároknak válsághelyzetekben nyújtandó támogatás koordinálásáért és irányításáért felel."

5. §

A Konztv. 13. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Intézkedés ügyeinek vitelében akadályozott személy érdekében

13. § (1) Ha a magyar állampolgár elháríthatatlan okból nem képes jogait és érdekeit időben személyesen vagy meghatalmazottja útján érvényesíteni - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik -, a fogadó állam bírósága vagy más hatósága előtti eljárásban a konzuli tisztviselő fellép a magyar állampolgár érdekében vagy intézkedik a képviseletének biztosításáról azért, hogy e hatóságok ideiglenes intézkedést hozzanak a magyar állampolgár jogainak és érdekeinek megóvására."

6. §

(1) A Konztv. 14. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tanúsítványkészítés

14. § (1) Magyarországnak a miniszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott hivatásos konzuli tisztviselője konzuli tanúsítványt készíthet:

a) arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,

b) az aláírás és kézjegy valódiságáról,

c) magyar állampolgár életben létéről,

d) a fordítás helyességéről, ideértve az általa készített hiteles fordítást is,

e) egyéb jogi jelentőségű tényről és körülményről.

A tanúsítványkészítésre felhatalmazott konzuli tisztviselők jegyzékét a miniszter a minisztérium honlapján közzéteszi."

(2) A Konztv. 14. §-a a következő (5)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A miniszter a 2. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésétől függetlenül felhatalmazást adhat a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet vezetőjének vagy az ideiglenes ügyvivőnek, hogy a 2. § (2a) bekezdésében foglaltak szerint felhatalmazott hivatásos konzuli tisztviselő távollétében konzuli tanúsítványt készítsen.

(6) A miniszter a 2. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésétől függetlenül felhatalmazást adhat a tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt konzuli tanúsítványok készítésére.

(7) Ha a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten dolgozó, konzuli tanúsítvány készítésére felhatalmazott személy előreláthatóan harminc napot meghaladó időtartamra távol van, és helyettesítése az ugyanazon diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten dolgozó, felhatalmazással rendelkező személy által nem oldható meg, a miniszter a helyettesítésére más személyt hatalmaz fel, vagy kijelöli azt a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseletet, amely a tanúsítvány készítésével kapcsolatos feladatokat ideiglenesen ellátja.

(8) A hivatásos konzuli tisztviselő vagy hozzátartozója jogait érintő tanúsítványkészítési ügyben való eljárásra - másik felhatalmazott hivatásos konzuli tisztviselő hiányában - a miniszter az (5) bekezdésben írtak szerint hatalmazhatja fel a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet vezetőjét vagy az ideiglenes ügyvivőt.

(9) A konzuli tisztviselő nyilvántartást vezet az általa záradék vagy jegyzőkönyv formájában készített konzuli tanúsítványokról. A nyilvántartás tartalmazza az ügy számát, az ügyintézés időpontját, a fél (felek) nevét, állampolgárságát, lakóhelyét, a személyazonosság megállapításának módját, az ügy tárgyát, a konzuli díjat, továbbá a konzuli tisztviselő megjegyzéseit.

(10) A konzuli tisztviselő a megjegyzés rovatban tünteti fel az ügy szempontjából jelentős, más rovatba be nem jegyezhető tényeket és adatokat, így különösen, ha a konzuli tisztviselő a közreműködést megtagadja, ha aggályos körülményt észlel és ezt az iraton feltünteti, valamint, ha a konzuli tisztviselő díjkedvezményt alkalmaz.

(11) Az aláírás és kézjegy valódiságáról készített konzuli tanúsítvány esetében a (9) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ügyfél aláírását vagy kézjegyét.

(12) A jegyzőkönyv formájában készített konzuli tanúsítvány egy másolati példányát a diplomáciai vagy konzuli képviseleten öt évig kell megőrizni, ezt követően pedig jegyzőkönyv felvétele mellett le kell selejtezni.

(13) A hivatásos konzuli tisztviselő által készített hiteles fordítást és a fordítás helyességéről kiállított konzuli tanúsítványt a (12) bekezdésben foglaltak szerint kell kezelni."

7. §

A Konztv. 19. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A konzuli tisztviselő a konzuli védelem ellátása érdekében a következő közigazgatási hatósági ügyekben jár el:)

"d) okirat, pénz és egyéb érték megőrzésre való átvétele (konzuli letét)."

8. §

A Konztv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó, illetve hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvben ilyenként meghatározott személy."

9. §

(1) A Konztv. 24.§ a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"a) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 20. cikk (2) bekezdés c) pontja és 23. cikke,"

(2) A Konztv. 24. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"d) a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. április 20-i 2015/637/EU tanácsi irányelv."

10. §

A Konztv. 3. § (3)-(5) bekezdésében a "magyar konzuli szolgálat" szövegrész helyébe a "konzuli szolgálat" szöveg lép.

11. §

Ez a törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

12. §

Ez a törvény a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. április 20-i 2015/637/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A magyar konzuli szolgálat tevékenységének sokrétűségéből adódóan, annak jogi hátterét a releváns nemzetközi szabályozáson túlmenően számos belső - kifejezetten konzuli tárgyú, illetve ágazati - jogszabály alkotja. A konzuli tisztviselők feladat- és hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.), illetve az abban írtak végrehajtását szolgáló, a konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI.15.) KüM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) tartalmazza. Az említett jogszabályok módosításával az előterjesztés a konzuli szolgálat hatékonyságát kívánja még inkább fokozni azáltal, hogy az eljárások további egyszerűsítéshez és informatikai támogatottságuk fejlesztéséhez, valamint az európai uniós konzuli együttműködés kínálta lehetőségek kihasználásához szükséges feltételeket megteremti.

Hazánk külgazdasági, külpolitikai és nemzetpolitikai prioritásaival összhangban az elmúlt években a konzuli tisztviselők tevékenysége révén olyan eljárások váltak elérhetővé, illetve kerültek továbbfejlesztésre a külképviseleteken, amelyek a magyar közigazgatás szolgáltató és ügyfélbarát jellegét erősítik. Az ily módon egyre inkább sokoldalúvá váló konzuli feladat- és felelősségi kör megkívánja a konzuli szolgálat szervezeti felépítésére vonatkozó előírások pontosítását, ami egyúttal a konzuli tisztviselők kinevezésére vonatkozó - eddig miniszteri rendeletekben található - rendelkezések törvényi szintre való emelését is jelenti. A módosításnak köszönhetően tehát lehetővé válik, hogy a konzuli szolgálat részét képező hivatásos és tiszteletbeli konzulok kinevezésének feltételei - az utóbbiakra vonatkozó rendelkezések már jelenleg is a Konztv. részét képezik - egyazon, törvényi szintű jogszabályban kapjanak helyet. A jogszabályi alapok egyszerűsítést szolgálja továbbá a konzuli tisztviselők tanúsítvány kiállítási tevékenységére vonatkozó szabályozás átemelése a Konztv. és a Vhr. rendszerébe, ami egyúttal a konzuli tisztviselő konzuli okirat készítési és konzuli tanúsítvány kiállítási tevékenységének részletes szabályairól szóló 1/2002 (I. 23.) KüM-IM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatályon kívül helyezését vonja maga után.

A külföldön tartózkodó magyar, illetve valamennyi uniós állampolgárnak nyújtott konzuli védelem hatékonyságát fokozza az európai uniós konzuli együttműködést új alapokra helyező, és valamennyi uniós tagállam konzuli szolgálatának rendelkezésére álló eszköztárat bővítő új közösségi norma, a Tanács (EU) 2015/637 irányelve a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Irányelv) amelynek a magyar jogba való átültetését szolgálja jelen előterjesztés. Az Irányelv rendelkezéseit leképező belső jogi szabályozás törvényi és rendeleti szintű jogszabály módosítást is szükségessé tesz, ezáltal a Konztv. és a Vhr. együttes módosítása teremti meg a Magyarországot is érintő európai uniós kötelezettségek végrehajtásának feltételeit.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

Az ügyfél jóhiszeműségére vonatkozó rendelkezés a hatósági eljárásokban ismert alapelvet kívánja kiterjeszteni a Konztv. által lefedett valamennyi eljárástípusra.

A 2. §-hoz

Az előterjesztés pontosítja a konzuli szolgálat szervezeti felépítésére vonatkozó rendelkezéseket, vagyis a hivatásos konzuli tisztviselők kinevezésére vonatkozó - jelenleg a Vhr-ben és a Rendeletben található - szabályokat törvényi szintre emeli. Ezáltal a Konztv.-ben - összhangban a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezményben alkalmazott fogalmi keretekkel - a hivatásos és a tiszteletbeli konzuli tisztviselők kinevezésének alapvető szabályai egyaránt megtalálhatóak.

A 3. §-hoz

A magyar állampolgároknak nyújtott konzuli védelem lehetséges esetköreit bővítő rendelkezés, amely összhangban a konzuli tisztviselők által jelenleg is folytatott gyakorlattal, a konzuli szolgálat fellépésének lehetőségét nem korlátozza az erőszakos bűncselekmények körére. A módosítás egyúttal az Irányelvnek 9. cikk b) pontjának való megfelelést is szolgálja, mivel az utóbbi - amikor nevesíti a konzuli védelem esetköreit - a "bűncselekmény áldozatává válás" kifejezést alkalmazza, és ezáltal a konzuli fellépést nem szűkíti az erőszakos bűncselekményekre.

A 4. §-hoz

Az Irányelv a válsághelyzeti készültség és együttműködés szabályait a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmének biztosítására figyelemmel rögzíti. A módosítás értelmében - az Irányelv 13. cikkével összhangban - a katasztrófa, háború vagy fegyveres összeütközés esetére vonatkozó rendelkezésben külön említésre kerül a képviselettel nem rendelkező polgároknak történő segítségnyújtás és az egyeztetés a helyi konzuli együttműködést koordináló tagállammal (vezető állammal). A módosított rendelkezés egyúttal meghatározza a vezető állam fogalmát az Irányelv Preambulumban rögzített fogalom-meghatározását alapul véve.

Az 5. §-hoz

A Konztv. fogalomhasználatát pontosító rendelkezés, amely hangsúlyozni kívánja, hogy a konzuli védelem ezen esetköre az ügyeinek vitelében akadályozott magyar állampolgárokra vonatkozik.

A 6. §-hoz

Az eljárások és a jogszabályi háttér egyszerűsítését szolgálja a konzuli tisztviselő tanúsítvány készítési feladataira vonatkozó szabályozás pontosítása és részletezése a Konztv.-ben, valamint a Vhr.-ben, ami egyúttal a Rendelet hatályon kívül helyezését vonja maga után, tekintettel arra, hogy az utóbbinak valamennyi rendelkezése - a szükséges módosításokat követően - átkerül a hivatkozott jogszabályok rendelkezései közé, ezáltal segítve a szóban forgó konzuli tevékenység szabályozásának egyszerűsítését és áttekinthetőségét. A tanúsítvány-készítéssel kapcsolatos előírások, különösen a vonatkozó adatkezelés részletes szabályainak törvényben való elhelyezése, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben megfogalmazott kívánalmaknak való megfelelést szolgálja.

A 7. §-hoz

A jogszabályi háttért egyszerűsíti és teszi egyértelművé az okirat, pénz és egyéb érték konzuli tisztviselő általi megőrzésre való átvételre vonatkozó szabálynak az áthelyezését azon hatósági feladatkörök közé, amelyeket a konzuli szolgálat az érdekvédelem ellátása érdekében végez. A megőrzésre való átvételre a Konztv. hatályos szövegezése szerint sem vonatkoznak a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezései, ezért a továbbiakban nem indokolt ezen esetkört a tanúsítvány készítésre vonatkozó alcímben feltüntetni. Ugyanakkor a Konztv. rendszerével való összhangot szolgálja azon hatósági eljárások között való elhelyezését, amelyek a konzuli védelem ellátásának elősegítését szolgálják. A megőrzés részletes szabályai a Vhr.-ben kerülnek kidolgozásra.

A 8. §-hoz

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény hozzátartozó fogalmára történő visszautalás, tekintettel arra, hogy egyes tanúsítvány készítési rendelkezéseknek a Konztv.-be való beemelése szükségessé teszi - a közeli hozzátartozón kívül - a hozzátartozó fogalmának a definiálását is.

A 9. §-hoz

Jogharmonizációs záradék.

A 10. §-hoz

A Konztv. fogalomhasználatát pontosító rendelkezés. Figyelemmel a Konztv. konzuli szolgálat fogalmának meghatározását tartalmazó 2. § (1) bekezdésére, a "magyar" jelző a továbbiakban elhagyható.

A 11. §-hoz

A § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

A 12. §-hoz

Jogharmonizációs záradék, amely az Irányelv 17. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek történő megfelelést szolgálja.