17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet

a konzuli védelem részletes szabályairól

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 21. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a konzuli szolgálatra, a konzuli védelemmel összefüggő egyes eljárásokra vonatkozóan a következőket rendelem el:[1]

1. §

(1)[2]

(2)[3]

1/A. §[4]

E rendelet alkalmazásában

a) képviselettel nem rendelkező uniós polgár: a magyar állampolgár kivételével olyan európai uniós polgár, aki olyan harmadik országban tartózkodik, amelyben az állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik állandó jelleggel létrehozott diplomáciai vagy konzuli képviselettel - ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselőt is -, illetve nem rendelkezik olyan diplomáciai vagy konzuli képviselettel - ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselőt is -, amelynek az adott esetben ténylegesen módjában áll konzuli védelmet nyújtani;

b) képviselettel nem rendelkező magyar állampolgár: olyan magyar állampolgár, aki olyan harmadik országban tartózkodik, ahol Magyarország nem rendelkezik állandó jelleggel létrehozott diplomáciai vagy konzuli képviselettel - ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselőt is -, illetve nem rendelkezik olyan diplomáciai vagy konzuli képviselettel - ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselőt is -, amelynek az adott esetben ténylegesen módjában áll konzuli védelmet nyújtani;

c) válsághelyzet: rendkívüli körülmények vagy események által előidézett olyan helyzet, amely jelentős számú magyar illetve uniós polgárt hátrányosan érint vagy érinthet, és szükségessé teszi a konzuli szolgálat haladéktalan fellépését a konzuli védelem biztosítása érdekében. Válsághelyzetnek minősül különösen az életet, testi épséget külföldön közvetlenül fenyegető természeti katasztrófa, háborús cselekmény vagy fegyveres összeütközés;

d) tagállami konzuli hatóság: az Európai Unió más tagállamának külpolitikáért felelős minisztériuma vagy illetékes diplomáciai vagy konzuli képviselete.

2. §

(1) A külpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a diplomáciai vagy konzuli képviselet egyes konzuli feladatait különösen akkor korlátozza, ha[5]

a) a fogadó ország közbiztonsága, közrendje, vagy

b) a külképviselet személyi (pl. a konzuli tisztviselő betegsége, halála) vagy tárgyi feltételeivel (pl. a minősített iratok vagy a szigorú számadású okmányok biztonságos őrzési feltételeinek hiánya, a kommunikációs lehetőségek korlátozottsága) összefüggő ok miatt

átmenetileg nem lehetséges e feladatok ellátása.

(2)[6] A miniszter a diplomáciai és konzuli képviseletek címjegyzékét és konzuli jogosítványait közzéteszi az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) honlapján. Az abban bekövetkező változásokat 3 napon belül közzéteszi a Minisztérium honlapján.

3. §

Abban az esetben, ha a védelmet kérő vagy védelemre szoruló személy nem tudja igazolni magyar állampolgárságát, a konzuli tisztviselő haladéktalanul intézkedik az állampolgárság fennállásának tisztázására. Ha a magyar állampolgárság fennállása valószínűsíthető, az állampolgárság igazolásának megtörténtéig is megteszi az érintett személy érdekének védelmében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket.

4. §

(1)[7] A Tv. 3. § (3) bekezdése szerinti viszonosság fennállásának kérdésében a miniszter nyilatkozata az irányadó. A viszonossági gyakorlat létrejöttéről és fennállásáról a miniszter a 2. § (2) bekezdésében meghatározott módon ad tájékoztatást. Ugyanilyen módon ad tájékoztatást arról, hogy nemzetközi szerződés alapján mely államok képviseletei látják el a magyar állampolgárok konzuli védelmét harmadik országokban.

(2)[8] A magyar állampolgárok konzuli védelmét ellátó államok képviseletei és a konzuli szolgálat közötti kapcsolattartás módját a nemzetközi szerződés vagy a viszonosság fennállására vonatkozó nyilatkozat határozza meg.

5. §

A Tv. 4. § (1) bekezdése szerint nyújtott információ tájékoztató jellegű, és megadja azon forrásokat, ahonnan az utazáshoz, tartózkodáshoz szükséges részletes, aktuális információk beszerezhetők.

6. §

A Tv. 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti útmutatás és tanácsadás különösen az alábbiakból állhat:

a) segítségnyújtás kereskedelmi bankátutalás megszervezéséhez,

b) hozzátartozó vagy más személy telefonon vagy más módon történő értesítése,

c) gyors átutalási lehetőségekről felvilágosítás,

d) a fogadó államban hatályos, a külföldiek munkavállalására vagy anyagi támogatására vonatkozó szabályokról tájékoztatás.

7. §

(1)[9] Ha a 6. § alapján a hazatéréshez szükséges anyagi forrásnak a bajbajutotthoz történő gyors eljuttatása más módon nem valósítható meg, a Minisztérium konzuli ügyekben illetékes szervezeti egysége - indokolt esetben - gondoskodik arról, hogy a Minisztérium számlájára befizetett forintösszeg valuta-ellenértékét a külképviselet a kérelmezőnek haladéktalanul kifizesse.

(2)[10] A kölcsön visszafizetésére meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a Minisztérium megkeresi az adóhatóságot a kölcsön összegének adók módjára történő behajtására. Erről a konzuli tisztviselő a kölcsön nyújtásával egyidejűleg tájékoztatja az ügyfelet.

(3)[11] A hazatérési kölcsönből támogatott hazatérést az eset összes körülményének figyelembevételével a leggazdaságosabb módon kell megvalósítani.

(4)[12] A hazatérési kölcsönből kizárólag az útiköltség fedezhető.

(5)[13] A konzuli tisztviselő a hazautazáshoz szükséges menetjegyet beszerzi, és azt átadja a kérelmezőnek. Gépkocsival történő hazautazás esetén az üzemanyagköltségek és a közúthasználati díj fedezésére a hazatérési kölcsön készpénzben is nyújtható.

(6)[14] 200 EUR összeghatár felett a kölcsön nyújtásáról szóló hatósági szerződés érvényességéhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A konzuli tisztviselő a miniszter hozzájárulásának beszerzése iránt soron kívül intézkedik, és a kérelemről öt munkanapon belül dönt.

7/A. §[15]

(1) Ha a Tv. 7. § (5) bekezdése szerinti tényállás utólag kétséget kizáróan megállapítást nyer, a miniszter a Tv. 7. § (5) bekezdése alapján írásban felhívja a költségek megtérítésére kötelezettet, hogy 30 napon belül térítse meg az evakuálás személyenként számított költségeit. A határidő eredménytelen eltelte esetén a miniszter megkeresi az adóhatóságot az evakuálás személyenként számított költségének adók módjára történő behajtása érdekében. Erről a konzuli szolgálat az evakuálással egyidejűleg tájékoztatja a költségek megtérítésére kötelezettet. A költségek megtérítésének kötelezettsége a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező, a konzuli szolgálat által kimentett közeli hozzátartozója vonatkozásában is fennáll.

(2) A megtérítési kötelezettség minden költségre kiterjed, ami kifejezetten a magyar állampolgár, illetve a harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező közeli hozzátartozója kimentésével összefüggésben keletkezett a konzuli szolgálatnál. A felmerült költségeket a miniszter állapítja meg, ide tartozik különösen a kimentéshez igénybe vett közlekedési eszköz és a kimentett személyek elszállásolásának költsége.

8. §

(1)[16] A Tv. 5. §-ában meghatározott védelem nyújtására irányuló kérelemben részletesen ki kell fejteni a kérelem indokát és a rászorultságot alátámasztó körülményeket. A kérelemben meg kell jelölni a valószínűsíthetően támogatást nyújtó családtagok, más személyek vagy szervezetek adatait, hazatérési kölcsön iránti kérelem esetén a kérelmező rendelkezésére álló bankszámla számát is, vagy a visszafizetést biztosító más vagyontárgyat, illetőleg jövedelemforrást.

(2) A segítségnyújtás formáját, módját és terjedelmét az azt igénylő magyar állampolgár rászorultságának, valamint a fogadó ország viszonyainak mérlegelésével a konzuli tisztviselő határozza meg.

(3)[17] A kiskorú gyermek vagy várandós anya Magyarországra történő hazatérése esetén, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 167. §-ának rendelkezései szerint, fokozott gondossággal kell eljárni.

(4)[18] A Tv. 5. § (7) bekezdése szerinti vissza nem térítendő anyagi támogatás a hazautazással közvetlenül összefüggő kiadások fedezésére, a hazautazás módjának igazolása esetén adható a bajbajutottnak. A vissza nem térítendő anyagi támogatás a hazatérési kölcsönnel egyidejűleg, illetve annak hiányában is nyújtható.

9. §

(1) A fogva tartott magyar állampolgár részére történő segítségnyújtás körében a konzuli tisztviselő a legrövidebb időn belül köteles a fogadó állam hivatalos szerveivel tisztázni, hogy a nem hivatalos forrásból tudomására jutott kényszerintézkedés valóban megtörtént-e.

(2) A védelemnyújtáshoz, lehetőség szerint, a következő adatokat kell tisztázni:

a)[19] a fogva tartott természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

b) a fogva tartott legközelebbi hozzátartozója nevét, lakcímét és azt, hogy a fogva tartott kéri-e az ő vagy más személyek értesítését,

c) a fogva tartást elrendelő hatóság megnevezését, a fogva tartás alapjául szolgáló bűncselekményt, a fogva tartás helyét, várható leghosszabb idejét,

d)[20] van-e a fogva tartottnak jogi képviselője, ha igen, annak nevét és címét,

e) van-e helye óvadék fejében szabadlábra helyezésnek,

f) a kiszabható büntetést, különös tekintettel a halálbüntetésre.

(3) A konzuli tisztviselő nem látja el a fogva tartott magyar állampolgárok jogi képviseletét.

(4)[21] A konzuli tisztviselő tájékoztatást ad a fogva tartottnak a fogadó állam jogrendje szerint őt megillető jogokról, valamint a jogi képviselet biztosításának lehetőségéről. Ha a fogadó állam nem biztosítja a fogva tartott részére az ingyenes jogi képviseletet, vagy azt a fogva tartott nem kívánja igénybe venni, tanácsot ad ügyvéd meghatalmazásához. Ha a fogva tartott a fizetendő ügyvédi munkadíj vagy a tolmács díjának összegével nem rendelkezik, a konzul a Tv. 5. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott segítséget nyújtja.

(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezései nem zárják ki, hogy a konzuli tisztviselő az eljáró jogi képviselő munkáját elősegítse és támogassa.

(6) Ha a fogva tartott óvadék fejében történő szabadlábra helyezésére van lehetőség, és a fogva tartott nem rendelkezik az óvadék letételéhez szükséges összeggel, a konzul a Tv. 5. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott segítséget nyújtja.

(7)[22] A konzuli tisztviselő a jogerősen elítélt magyar állampolgárt - ha ennek lehetősége nemzetközi egyezményben vagy az elítélés helye szerinti állam belső jogában biztosított - tájékoztatja a büntetés végrehajtása átengedésének és a büntetés Magyarországon történő letöltésének lehetőségeiről.

10. §

(1) A konzuli tisztviselő az eset által indokolt gyakorisággal, a helyi körülményeknek megfelelő módon, a fogva tartása ideje alatt kapcsolatot tart a fogva tartott magyar állampolgárral.

(2) A konzuli tisztviselő a fogva tartott személy részéről hozzá intézett mindenfajta közlést vagy kérelmet köteles megvizsgálni, mérlegelni és a helyi körülményekhez, lehetőségekhez képest azok teljesítését elősegíteni. A konzuli tisztviselő által tett intézkedésről a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(3)[23] Ha a fogva tartott kegyelmi kérvény vagy kedvezményes szabadítás iránti kérvény benyújtásához kér támogatást, a konzuli tisztviselő tájékoztatja a Minisztérium konzuli ügyekben illetékes szervezeti egységét, és a továbbiakban annak utasítása szerint jár el.

(4)[24] A konzuli tisztviselő - a fogadó állam eljárási szabályainak és a fogva tartó intézet rendtartásának figyelembevételével - közreműködik abban, hogy a hozzátartozók a fogva tartott személyt meglátogathassák, valamint tájékoztatja a hozzátartozókat a kapcsolattartás lehetőségeiről (látogatás, telefon, levelezés, csomagküldés). A konzuli tisztviselő a külképviselet lehetőségeihez mérten gondoskodhat a fogva tartott magyar sajtótermékkel történő ellátásáról.

11. §

(1) Magyar állampolgár külföldön történt elhalálozása esetén a konzuli tisztviselő felhívja az eltemetésre kötelezettet arra, hogy intézkedjék a magyar állampolgár elhalálozásának hazai anyakönyvezése iránt, ennek hiányában hivatalból intézkedik a hazai anyakönyvezés iránt. Hivatalból történő intézkedés esetén az ehhez szükséges konzuli cselekmények díjmentesek.

(2)[25] Ha a külföldön elhunyt magyar állampolgár holttestét az eltemetésére kötelezett személy Magyarországra kívánja szállíttatni, a konzuli tisztviselő kérelemre segítséget nyújt az elhunyt eltemetésére kötelezett személy és a halottszállítást végző szervezet közötti kapcsolat felvételéhez. A halottszállítással kapcsolatos ügyintézés és a vonatkozó költségek az elhunyt eltemetésére kötelezett személyt terhelik.

(3) Ha az elhunyt után külföldön kiskorú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes magyar állampolgár maradt, a konzuli tisztviselő

a)[26] megteszi a 8. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedést,

b) megkeresi a gyermekek, gondnokoltak hivatalos védelmét ellátó helyi szerveket,

c) szükség esetén, a b) pontban említett szervek intézkedéséig, a gyermek, illetőleg a cselekvőképességében korlátozott személy érdekei, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével (pl. karitatív szerv közreműködésével) gondoskodik az érintett megfelelő elhelyezéséről és ellátásáról.

(4) Az elhunyt magyar állampolgár után külföldön maradt hagyaték esetén a konzuli tisztviselő

a)[27] tisztázza az örökhagyó természetes személyazonosító adatait, a hagyatékhoz tartozó, a konzuli kerületben fellelhető vagyont, az eljáró hatóság nevét, címét és az eljárás várható menetét,

b)[28] a Tv. 11. § (4) bekezdés második mondatában meghatározott esetben kezdeményezi hagyatéki leltár felvételét vagy más, a hagyaték biztosítását szolgáló biztosítási intézkedés megtételét,

c) a fogadó állam jogszabályaival összhangban elősegíti a hagyatéki tárgyak vagy azok ellenértékének hazajuttatását,

d)[29] az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgár halála esetén a hagyatéki eljárás bevárása nélkül átveszi és a Minisztérium konzuli ügyekben illetékes szervezeti egységének hazaküldi a hagyaték tárgyait, ha az azok átvételére jogosult személy kiléte nem állapítható meg. A fogadó állam kérése esetén nyilatkozatot tesz a viszonos bánásmód biztosításáról hasonló esetben.

(5) A konzuli szolgálat a birtokába került hagyatéki vagyontárgyakról értesíti a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőt.

(6)[30] Az ismeretlen örökös felkutatása érdekében a Minisztérium konzuli feladatokat ellátó szervezeti egysége a Minisztérium honlapján közleményt tesz közzé az örökhagyó ismert adatairól.

12. §

(1)[31] Kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott személy védelme ügyében a konzuli szolgálat soron kívül, a fogadó ország belső jogszabályai, illetve gyakorlata által lehetővé tett feltételeknek megfelelően jár el.

(2)[32] Ha a cselekvőképesség korlátozott voltát erre jogosult hatóság jogerős határozattal nem állapította meg, a konzuli tisztviselő az eset összes körülményének mérlegelésével, lehetőség szerint orvosi szakvélemény beszerzését követően, teszi meg a halaszthatatlanul szükséges intézkedéseket.

13. §

(1)[33] A konzuli tisztviselő az ügyei vitelében akadályozott magyar állampolgár érdekében akkor lép fel a fogadó állam bírósága vagy más hatósága előtti eljárásban, ha ezt a fogadó állam gyakorlata és eljárási szabályai lehetővé teszik. Ellenkező esetben egyéb módon gondoskodik a magyar állampolgár jogainak és érdekeinek képviseletéről az eljárásban.

(2) A Tv. 13. § (1) bekezdése szerinti elháríthatatlan ok lehet különösen, ha az ügyfelet az eljárásról a külföldi hatóság nem értesítette, ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy az ügy valószínűsíthetően magyar állampolgár érdekeit érinti, azonban kilétének megállapításához hosszabb idő szükséges.

(3)[34] Önmagában az a tény, hogy az érintett magyar állampolgár nem beszéli a fogadó ország nyelvét, vagy nem rendelkezik a jogi képviselő meghatalmazásához szükséges anyagi eszközökkel, illetve nem a fogadó államban tartózkodik, nem alapozza meg a konzuli tisztviselő eljárási jogosultságát, ha egyébként elegendő idő állt az érintett rendelkezésére a jogai képviseletének megszervezésére.

(4) Ha az érintett magyar állampolgár a Tv. 13. § (2) bekezdésében írt felhívás ellenére sem intézkedik jogainak és érdekeinek személyesen vagy meghatalmazott útján történő védelmére, az újabb sürgősségi intézkedés iránti kérelmét a konzuli tisztviselő elutasíthatja.

13/A. §[35]

(1) Okirat, pénz és érték (a továbbiakban: letéti tárgy) megőrzésre történő átvételét a konzuli tisztviselő megtagadhatja, ha annak kérelmezésére nem a konzuli védelem ellátásával összefüggésben kerül sor, vagy a konzuli védelem biztosítása érdekében megteendő intézkedések azt nem indokolják, továbbá akkor is, ha a biztonságos őrzés feltételei a diplomáciai vagy konzuli képviseleten nem biztosíthatók.

(2) A megőrzésre történő átvételkor a letéti tárgyakat átadó személy és a konzuli tisztviselő által aláírt jegyzőkönyvben rögzíteni kell a letéti tárgy leírását.

(3) A letéti tárgy kizárólag az átadó személynek vagy meghatalmazottjának, illetőleg jogutódjának adható ki.

14. §

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, e rendelet a tiszteletbeli konzuli tisztviselők eljárására is irányadó, a tiszteletbeli konzulok küldéséről és fogadásáról szóló 2/1995. (III. 24.) KüM rendeletben foglalt eltérésekkel.

14/A. §[36]

(1) Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 23. cikke szerinti konzuli védelmet Magyarország a Tv. 3. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak, valamint e rendelet szerint biztosítja.

(2) A képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmének ellátása érdekében a konzuli szolgálat szorosan együttműködik az Európai Unió szerveivel és a tagállami konzuli hatósággal.

14/B. §[37]

(1)[38] A konzuli szolgálat a képviselet nélküli uniós polgár védelmében annak kérelmére járhat el.

(1a)[39] A konzuli szolgálattól konzuli védelmet kérő képviselettel nem rendelkező uniós polgár érvényes útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal igazolja állampolgárságát és személyazonosságát. Ha az említett okmányok egyike sem áll rendelkezésre, a konzuli szolgálat az állampolgárságról bármilyen más hitelt érdemlő módon meggyőződhet, ideértve a (3) bekezdés szerinti konzultációt is. E szabályok alkalmazandók a képviselettel nem rendelkező uniós polgár családtagja személyazonosságának és a családi kapcsolat fennállásának igazolására.

(2)[40] Ha a konzuli szolgálat más forrásból értesül a képviselet nélküli uniós polgár konzuli védelemre okot adó helyzetéről, úgy haladéktalanul beszerzi az érintett vagy törvényes képviselője nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a konzuli szolgálat eljárását. Ha a nyilatkozat beszerzése elháríthatatlan akadályba ütközik, úgy megteszi az érintett érdekeinek védelmében szükséges, halaszthatatlan intézkedéseket.

(3)[41] A konzuli szolgálat a képviselettel nem rendelkező uniós polgárnak való segítségnyújtást megelőzően - a rendkívül sürgős eseteket kivéve - haladéktalanul konzultál azzal a tagállami konzuli hatósággal, amelynek az érintett állampolgárának vallja magát, és azt tájékoztatja az eset rendelkezésére álló lényeges körülményeiről, az érintett személy személyazonosságáról, a konzuli védelem lehetséges költségeiről, valamint azokról a családtagokról, akiket szintén szükséges lehet konzuli védelemben részesíteni. A konzuli szolgálat a továbbiakban a tagállami konzuli hatósággal egyeztetve jár el, és elősegíti az utóbbi és az érintett polgár közötti információcserét.

(4)[42]

(5)[43] A konzuli szolgálat azon családtag számára, aki maga nem uniós polgár és harmadik országban képviselettel nem rendelkező uniós polgár kíséretében tartózkodik az adott országban, ugyanolyan mértékben és ugyanolyan feltételek mellett biztosít konzuli védelmet, mint ahogyan adott esetben a magyar állampolgár uniós állampolgársággal nem rendelkező családtagjának érdekében járna el a belső jogszabályainak vagy gyakorlatának megfelelően. Ezt meghaladóan a konzuli védelem mértéke a tagállami konzuli hatóság külön kérésére kötött eseti megállapodás alapján kiterjeszthető, ha az a belső és az uniós jog előírásaiba nem ütközik.

(6)[44] A képviselettel nem rendelkező magyar állampolgár ügyében kérelemre a konzuli szolgálat az üggyel kapcsolatos minden releváns információt megad a segítséget nyújtó tagállam konzuli hatóságának, és szükség esetén felveszi a kapcsolatot a képviselettel nem rendelkező magyar állampolgár családtagjaival, más érintett személyekkel vagy hatóságokkal.

(7)[45] A képviselettel nem rendelkező uniós polgár állampolgársága szerinti tagállami konzuli hatóság kérelmére, a konzuli szolgálat átadja a tőle konzuli védelmet kérő képviselettel nem rendelkező uniós polgár ügyét, hogy a tagállami konzuli hatóság a belső jogszabályainak vagy gyakorlatának megfelelően gondoskodjon a konzuli védelem ellátásáról. A konzuli szolgálat kérheti az ügy átadását azon tagállami konzuli hatóságtól, amelytől a képviselettel nem rendelkező magyar állampolgár konzuli védelmet kért annak érdekében, hogy a belső jogszabályoknak vagy gyakorlatnak megfelelően gondoskodjon a konzuli védelem ellátásáról.

(8)[46] Ha a képviselettel nem rendelkező uniós polgár konzuli védelmének ellátására nem a konzuli szolgálat az illetékes, az utóbbi köteles gondoskodni a kérelem illetékes diplomáciai vagy konzuli képviselet részére történő továbbításáról, kivéve, ha ez veszélyeztetné a konzuli védelem nyújtását, különösen, ha az ügy sürgős jellege miatt a konzuli szolgálat haladéktalan intézkedésére van szükség.

14/C. §[47]

(1)[48]

(2)[49] A képviselettel nem rendelkező uniós polgárnak az 1. mellékletben foglalt formanyomtatványon kötelezettségvállalási nyilatkozatot kell tennie, amelyben vállalja a konzuli védelem költségének megtérítését. A kötelezettségvállalási nyilatkozatban a képviselettel nem rendelkező uniós polgár arra vállal kötelezettséget, hogy az abban foglalt összeget az állampolgársága szerinti tagállami konzuli hatóságnak megtéríti. A kötelezettségvállalási nyilatkozatban foglalt összeg kifizetését a konzuli szolgálat a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon igazolja a képviselettel nem rendelkező uniós polgár állampolgársága szerinti tagállami konzuli hatóság felé, és kéri annak - ésszerű határidőn, de legfeljebb tizenkét hónapon belüli - megtérítését. A képviselettel nem rendelkező magyar állampolgárnak segítséget nyújtó tagállami konzuli hatóság kérelmére a konzuli szolgálat ésszerű határidőn, de legfeljebb tizenkét hónapon belül megtéríti a kötelezettségvállalási nyilatkozatban foglalt összeget, ha annak kifizetését a tagállami konzuli hatóság a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon igazolja. A konzuli szolgálat kérheti a megtérített összeg visszafizetését a képviselettel nem rendelkező magyar állampolgártól.

(3)[50]

(4)[51] A képviselettel nem rendelkező uniós polgár csak azon költségek visszafizetésének vállalására kötelezhető, amelyeket ugyanolyan feltételek mellett a magyar állampolgárnak is viselnie kellene.

(5)[52] A konzuli szolgálat a képviselettel nem rendelkező uniós polgár letartóztatása vagy fogva tartása esetén nyújtott konzuli védelem szokatlanul magas - de alapvető fontosságú és indokolt - utazási, szállás- és fordítási költségeinek ésszerű határidőn, de legfeljebb tizenkét hónapon belüli megtérítését kérheti a tagállami konzuli hatóságtól. A képviselettel nem rendelkező magyar állampolgár letartóztatása vagy fogva tartása esetén nyújtott konzuli védelem szokatlanul magas - de alapvető fontosságú és indokolt - utazási, szállás- és fordítási költségeit a tagállami konzuli hatóság kérelmére a konzuli szolgálat ésszerű határidőn, de legfeljebb tizenkét hónapon belül megtéríti.

(6)[53] Válsághelyzet esetén a konzuli szolgálat a képviselettel nem rendelkező uniós polgárnak nyújtott konzuli védelem költségeinek megtérítését kérheti a tagállami konzuli hatóságtól a (2) bekezdésben írt kötelezettségvállalási nyilatkozat hiányában is, ha az összeg kifizetését az ott meghatározott módon igazolja. A konzuli szolgálat a képviselettel nem rendelkező magyar állampolgárnak nyújtott konzuli védelem költségeit a tagállami konzuli hatóságnak megtéríti a (2) bekezdésben írt kötelezettségvállalási nyilatkozat hiányában is, ha az összeg kifizetését a tagállami konzuli hatóság az ott meghatározott módon igazolja. A konzuli szolgálat ebben az esetben is kérheti a megtérített összeg visszafizetését a képviselettel nem rendelkező magyar állampolgártól.

14/D. §[54]

14/E. §[55]

14/F. §[56]

14/G. §[57]

14/H. §[58]

(1)[59] Ha a képviselettel nem rendelkező uniós polgár úti okmánya elveszett, azt eltulajdonították, megsemmisült, megrongálódott vagy más okból nem rendelkezik utazásra alkalmas okmánnyal, és az állampolgárság szerinti állam által kiállított úti okmány beszerzése aránytalan nehézséggel járna vagy aránytalanul hosszú időt venne igénybe, a konzuli tisztviselő a képviselettel nem rendelkező uniós polgár számára a tagállami konzuli hatóság engedélye alapján, és az abban foglaltaknak megfelelően az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló, 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott ideiglenes úti okmányt állít ki.

(2)[60] A miniszter az ideiglenes úti okmány kiállítása iránti kérelem benyújtásához formanyomtatványt rendszeresít. A kérelem a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza a kérelmező születési helyét és idejét, állampolgárságát, családi állapotát, magasságát, az utazás útvonalát, valamint az úti okmány kért érvényességi idejét. Az adattartalmat angol és francia nyelven is meg kell határozni.

(3) Az ideiglenes úti okmány iránti kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott formanyomtatvány kitöltésével kell benyújtani a konzuli védelemre okot adó helyzet szerint illetékes hivatásos vagy tiszteletbeli konzuli tisztviselőnél. A kérelem benyújtásakor a bemutatott okiratok és a tagállami konzuli hatóság segítségével ellenőrizni kell a kérelmező személyazonosságát és állampolgárságát. A tiszteletbeli konzuli tisztviselő a nála benyújtott kérelmet soron kívül továbbítja az illetékes hivatásos konzuli tisztviselőnek. A kérelmező személyazonosságának és állampolgárságának megállapításához szükséges természetes személyazonosító adatokat, valamint az ideiglenes úti okmány kiállítását indokoló körülmények leírását a konzuli tisztviselő haladéktalanul továbbítja a tagállami konzuli hatóságnak, kérve az adatok ellenőrzését és az ideiglenes úti okmány kiállításának engedélyezését.

(4)[61] Az ideiglenes úti okmány érvényességére a tagállami konzuli hatóság rendelkezése irányadó. Az ideiglenes úti okmány kiállításáról - az okmány másolat digitalizált változatának vagy az okmány másolatának megküldésével - tájékoztatni kell a tagállami konzuli hatóságot és a Minisztériumot. Az ideiglenes úti okmány kiállításával összefüggő konzuli díj tekintetében a magyar állampolgárok hazatéréséhez szükséges okmányok kiállítása esetére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(5)[62] A konzuli szolgálat az ideiglenes úti okmány kiállításával összefüggésben keletkezett iratokat az ideiglenes úti okmány érvényességi idejének lejártától számított egy évig őrzi meg, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezi.

14/I. §[63]

A konzuli szolgálat válsághelyzet kezelését szolgáló vészhelyzeti tervében szerepelnie kell a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmének biztosítására vonatkozó tervnek is. A konzuli szolgálat a helyi vészhelyzeti tervet koordinálja az Európai Unió küldöttségével és a tagállami konzuli hatóságokkal.

14/J. §[64]

(1) A konzuli szolgálat értesíti az Európai Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot arról a képviseleti megállapodásról, amelyet más tagállammal a konzuli védelem ellátásának biztosítására köt.

(2)[65] A konzuli szolgálat értesíti az Európai Külügyi Szolgálatot - annak biztonságos internetes oldalán keresztül - a Minisztérium konzuli ügyekben illetékes kapcsolattartó személyeiről.

14/K. §[66]

(1) Hiteles fordítás készítésére vagy fordítás helyességének tanúsítására a hivatásos konzuli tisztviselő a fogadó állam hivatalos nyelvére vagy arra a nyelvre hatalmazható fel, amelyből legalább középfokú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik.

(2) A konzuli tevékenységhez nem kapcsolódó, vagy speciális szaknyelvi ismereteket feltételező okiratok fordításának hitelesítését a hivatásos konzuli tisztviselő megtagadhatja.

(3) A konzuli tisztviselő tanúsítvány kiállítási tevékenységének törvényességét, az ügyviteli és a magatartási szabályok megtartását a miniszter rendszeresen ellenőrzi, valamint elbírálja az e tevékenységre vonatkozó panaszokat.

(4) A konzuli tisztviselő a konzuli tanúsítvány kiállításával kapcsolatos eljárása során csak a jogszabályoknak, valamint az eljárásra vonatkozó nemzetközi jogi szabályoknak van alárendelve, eljárása során nem utasítható.

15. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a magyar állampolgárok hazatéréséhez nyújtható konzuli segítségről szóló 2/1998. (XII. 9.) KüM rendelet, valamint a személyi szabadságukban külföldön korlátozott magyar állampolgároknak nyújtandó konzuli segítségről szóló 4/2000. (IX. 27.) KüM rendelet.

(2)[67]

(3)[68]

15/A. §[69]

E rendeletnek - a konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet módosításáról szóló 1/2010. (IV. 23.) KüM rendelettel megállapított - rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

16. §[70]

Ez a rendelet a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvénnyel együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a)[71] az Európai Unió polgárainak diplomáciai és konzuli képviseletek általi védelméről szóló, 1995. december 19-i 95/553/EK tanácsi határozat,

b) a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott 1996. június 25-i határozat egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról (96/409/KKBP) (a rendelet 14/H. §-a).

c)[72] a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. április 20-i 2015/637/EU tanácsi irányelv.

Dr. Martonyi János s. k.,

külügyminiszter

1. melléklet a 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelethez[73]

2. melléklet a 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelethez[74]

3. melléklet a 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelethez[75]

4. melléklet a 17/2001. (IX. 15.) KüM rendelethez[76]