32005R0945[1]

A Tanács 945/2005/EK rendelete (2005. június 21.) a 384/96/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalra vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 658/2002/EK rendelet és a többek között Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalra vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 132/2001/EK rendelet módosításáról

A TANÁCS 945/2005/EK RENDELETE

(2005. június 21.)

a 384/96/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalra vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 658/2002/EK rendelet és a többek között Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalra vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 132/2001/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára, amelyet a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően nyújtott be,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Hatályban lévő intézkedések

(1) A 2022/95/EK rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára. Egy ezt követő vizsgálat alapján, amely megállapította, hogy a vámok hatását semlegesítették, a 663/98/EK rendelettel (3) módosították az intézkedéseket. Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése és 11. cikkének (3) bekezdése alapján az intézkedések megszűnésének felülvizsgálata és egy időközi felülvizsgálat iránt benyújtott kérelmet követően a Tanács a 658/2002/EK rendelettel (4) 47,07 euró/tonna összegű végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó, a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kód alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára.

(2) A 132/2001/EK rendelettel (5) a Tanács 33,25 euró/tonna összegű végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Ukrajnából származó, a 3102 30 90 és a 3102 40 90 KN-kód alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára.

(3) A 658/2002/EK és a 132/2001/EK rendelet a továbbiakban: az eredeti rendeletek; valamint az e rendeletekben megállapított dömpingellenes vámok, a továbbiakban: a meglévő intézkedések.

2. Felülvizsgálati kérelem

(4) 2004. március 15-én az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz a meglévő intézkedések hatályának felülvizsgálatára azzal a céllal, hogy azok új terméktípusokra is kiterjedjenek.

(5) A kérelmet az ammónium-nitrát közösségi termelésének nagyobb hányadát képviselő termelők nevében az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (a továbbiakban: EFMA) nyújtotta be.

(6) A kérelem olyan ammónium-nitrát alapú műtrágyaként meghatározott új terméktípusokat említett, amelyek nitrogéntartalma (N) 28-33 tömegszázalék, és amelyekhez legfeljebb 5 %-ban P2O5-helyettesítő terméket (foszforelem, P) és/vagy legfeljebb 5 %-ban K2O-helyettesítő terméket (káliumelem, K) adtak, elegyítettek, kevertek, illetve ezeket feldolgozták a termékekben. E termékek a továbbiakban: a kérelemben említett új terméktípusok.

(7) A kérelemben azzal érveltek, hogy a kérelemben említett új terméktípusok lényegében az érintett termékével megegyező alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeztek, továbbá ugyanazon az értékesítési csatornákon keresztül, ugyanazon végfelhasználók számára és ugyanarra a felhasználási célra kerültek értékesítésre. Megemlítették ezenkívül, hogy a Közösségbe történő behozatal során az új terméktípusokat a következő KN-kódok alá sorolták: 3105 10 00, 3105 20 10, 3105 20 90, 3105 51 00, 3105 59 00 és 3105 90 91.

3. Vizsgálat kezdeményezése

(8) 2004. július 2-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (a továbbiakban: vizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítés) a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálatot kezdeményezett az Oroszországból és Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban. Az időközi felülvizsgálat hatálya kizárólag az érintett termék meghatározására terjedt ki.

(9) 2004. szeptember 20-i beadványában az EFMA tájékoztatta a Bizottságot, hogy az érintett termék oroszországi termelői megkezdték egy új, a kérelemben nem szereplő terméktípus gyártását, amelynek nitrogéntartalma meghaladja a 28 tömegszázalékot, és amelyhez 6 %-ban foszfort adtak. Ezért az EFMA felkérte a Bizottságot, hogy olyan megoldásokat mérlegeljen, amelyek megfelelően kezelik az összes ammónium-nitrát alapú, 28 tömegszázalékot meghaladó nitrogéntartalmú új terméktípus kérdését. Mivel a vizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítés az összetétel további részletezése nélkül hivatkozott az "új terméktípusokra", úgy ítélték meg, hogy a vizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítés ez utóbbi kérelemre is kiterjed.

(10) Egyes érdekelt felek azzal érveltek, hogy a Bizottságnak néhány olyan körülménynek köszönhetően, amelyek a meglévő intézkedések meghozása óta jelentkeztek, beleértve piacgazdasági státus odaítélését Oroszországnak és az EU tíz új országgal történő kibővülését, hivatalból a részleges felülvizsgálatot teljes felülvizsgálatra kell változtatnia. Azonban kellő pontosságot és helytállóságot alátámasztó bizonyítékot nem nyújtottak be, amely az intézkedések szintjén változásra utalt volna. Ezért úgy tekintették, hogy hivatalból elrendelt teljes időközi felülvizsgálat nem indokolt. Először is a piacgazdasági státus odaítélése Oroszországnak önmagában nem jelentette azt, hogy a dömping és az egyes termelőket ért kár vonatkozásában a körülmények automatikusan megváltoztak volna. Nem nyújtottak be bizonyítékot arra vonatkozóan sem, hogy az orosz költségek és árak alapján kiszámított dömpingkülönbözet az analóg országokban számolt értékekkel szemben jelentősen eltért volna a korábbi vizsgálatok során talált értékektől. Másodsorban a bővítés nem változtatta meg automatikusan a meglévő intézkedések alapjait képező dömping és károk paramétereit, és ebből a szempontból nem mutattak be helytálló bizonyítékot bármely változás igazolására.

(11) Továbbá néhány érdekelt fél a helyzet tisztázását kérte arra vonatkozóan, hogy a vizsgálat kezdeményezése miért érintette Ukrajnát is, ugyanis a kérelemben nem tettek utalást az Ukrajnából származó új terméktípusok importjára. Mivel az időközi felülvizsgálat hatályát tekintve az érintett termék letisztázására korlátozódott, úgy vélték, hogy e szemponttal összefüggésben született bármilyen ténymegállapítás nem azokkal a körülményekkel állt összefüggésben, amelyek az egyes országokat jellemezték, hanem inkább az intézkedések hatálya alá tartozó, minden ammóniumnitrát-importra vonatkozott függetlenül a származási országtól.

(12) Végül az érintett termék egyik közösségi termelője úgy érvelt a vizsgálat során, hogy az egyik új terméktípus a 3105 90 99 KN-kód alá tartozik. A (kérelemben említett) 3105 20 90 és a 3105 90 99 KN-kóddal kapcsolatban a vizsgálat kimutatta, hogy ezek a kódok szárazanyagra számítva csak 10 tömegszázalék nitrogéntartalmat meg nem haladó műtrágyát tartalmaztak. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a kódok nem vehetők figyelembe annál is inkább, mivel ezek nem foglalnak magukban olyan műtrágyákat, amelyek több mint 28 tömegszázalék nitrogént tartalmaznak.

4. Kérdőívek

(13) A Bizottság hivatalosan értesítette az exportáló országok hatóságait és az összes ismert érintett felet a vizsgálat kezdeményezéséről. Kérdőíveket küldtek tizenhat oroszországi és egy ukrajnai exportőr/termelő részére, valamint a kérelemben megnevezett, illetve a Bizottság számára egyéb úton ismert közösségi importőröknek, felhasználóknak, termelőknek és az érintett szövetségeknek. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és a vizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítésben megadott határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(14) Két oroszországi és egy ukrajnai exportáló termelőtől, valamint tizenegy közösségi termelőtől érkezett teljes válasz a kérdőívekre. Számos exportáló termelő, közösségi termelő, importőr és érintett szövetség nyilvánította magát érdekelt félnek, és küldte el észrevételeit. Mivel az összes szükséges információ és adat rendelkezésre állt, nem tartották szükségesnek, hogy ellenőrző látogatásokat tegyenek a teljes válaszokat benyújtó vállalatok üzemeiben.

5. Vizsgálati időszak

(15) A vizsgálati időszak (a továbbiakban: VI) a 2003. július 1-jétől 2004. június 30-ig tartó időszakot foglalta magában. Az érintett termék és az új terméktípusok közösségi piaci értékesítésére, behozatalára és vásárlására vonatkozó tendenciák vizsgálata érdekében a 2000-től a VI végéig tartó időszak tekintetében gyűjtöttek adatokat.

B. AZ EREDETI RENDELETEK SZERINTI ÉRINTETT TERMÉK

(16) Az érintett termék az Oroszországból és Ukrajnából származó, a 3102 30 90 (ammónium-nitrát, nem vizes oldatban) és a 3102 40 90 (ammónium-nitrát és kalcium-karbonát vagy más szervetlen nem trágyázó anyag keveréke, legfeljebb 28 tömegszázalék nitrogéntartalommal) KN-kód alá tartozó ammónium-nitrát. Az ammónium-nitrát a mezőgazdaságban általánosan alkalmazott szilárd nitrogénműtrágya. Ammóniából és salétromsavból gyártják, nitrogéntartalma szemcsésített vagy granulált formában meghaladja a 28 tömegszázalékot.

(17) Meg kell jegyezni, hogy az érintett termék mindig tartalmaz szervetlen nem trágyázó anyagokat, amelyek stabilizáló szerként a termék elengedhetetlen összetevői. Alkalmanként nagyon korlátozott mennyiségben mezoelemeket és/vagy mikroelemeket (6) is tartalmazhat. A szervetlen nem trágyázó anyagok, mezoelemek és mikroelemek jelenléte elhanyagolhatónak tekinthető, és nem befolyásolja az érintett termék vámbesorolását. E rendelet alkalmazásában az "érintett termék" az ammónium-nitrát, beleértve az említett anyagokat és/vagy elemeket is (a továbbiakban: elhanyagolható anyagok és/vagy elemek).

C. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

(18) Annak megállapítása érdekében, hogy a meglévő intézkedések valóban elégtelenek-e a továbbiakban a káros dömping hatásainak semlegesítésére, megvizsgálták, hogy: (1) a kérelemben említett új terméktípusok kémiai és fizikai tulajdonságai és végső felhasználása megegyezik-e az érintett termékével; (2) léteznek-e olyan, a kérelemben nem említett új terméktípusok, amelyek kémiai és fizikai tulajdonságai és végső felhasználása megegyezik vagy megegyezhet az érintett termékével; (3) a korábbi pontokban megállapított tények alapján és az új körülmények fényében pontosítani kell-e az érintett termék meghatározását és leírását.

(19) Az e rendeletben használt kémiai és agronómiai fogalmak meghatározása céljából a makroelemeknek (N, P, K), a mezoelemeknek (kalcium, magnézium, nátrium és kén), a mikroelemeknek (bór, kobalt, réz, vas, mangán, molibdén és cink), a magas (28 tömegszázalék feletti) nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágyáknak, az egyszerű műtrágyáknak (csak egy makroelem) és összetett műtrágyáknak (egynél több makroelem) a 2003/2003/EK rendeletben (7) (a továbbiakban: a műtrágyákról szóló rendelet) megadott fogalommeghatározását vették figyelembe.

1. Az érintett termék és a kérelemben említett új terméktípusok kémiai és fizikai tulajdonságai és végső felhasználása

(20) Az érintett terméket ammóniából (NH3) és salétromsavból (HNO3) állítják elő, amelyek vegyülete az ammónium-nitrát (NH4NO3, a továbbiakban: AN). Az érintett termék nitrogéntartalma meghaladja a 28 tömegszázalékot (rendszerint 33 és 34 tömegszázalék között mozog). Az AN- és nitrogéntartalom aránya, amely az elemek atomsúlyától függ, 2,86. Következésképpen - mivel az érintett termék nitrogéntartalma több mint 28 tömegszázalék - annak AN-tartalma automatikusan meghaladja a 80 tömegszázalékot (rendszerint 94 és 97 tömegszázalék közötti) (8). A (17) preambulumbekezdésben említettek szerint az érintett termék elhanyagolható anyagokat és/vagy elemeket is tartalmaz, amelyek mennyisége semmiképpen nem haladhatja meg a 20 tömegszázalékot, hiszen az érintett termék legalább 80 %-át az AN teszi ki.

(21) Két alapvető jellemző írja le az érintett termék vegyi összetételét: a nitrogéntartalom megjelenési formája, valamint a teljes nitrogén- és AN-tartalom. A nitrogén nitrát-nitrogén (nitrátion, NO3-) és ammónia-nitrogén (ammóniumion, NH4+) formájában van jelen, a kettő közötti arány pedig 1:1. A nitrogéntartalom mindig meghaladja a 28 tömegszázalékot, következésképpen - a fentiekben bemutatottak szerint - az AN-tartalom mindig meghaladja a 80 tömegszázalékot.

(22) A kérelemben említett új terméktípusok tekintetében megállapították, hogy azokat szintén ammóniából és salétromsavból állították elő, a nitrogéntartalmuk meghaladja a 28 tömegszázalékot, az AN-tartalmuk pedig ennek megfelelően a 80 tömegszázalékot. Az AN mellett az új terméktípusok elhanyagolható anyagokat és/vagy elemeket is tartalmazhatnak. A nitrogén ezekben a termékekben is nitrát-nitrogén és ammónia-nitrogén formájában van jelen, e kettő aránya pedig szintén körülbelül 1:1.

(23) A kérelemben említett új terméktípusokat azonban további feldolgozásnak vetették alá, amelynek keretében a termékhez egyéb, a nitrogéntől eltérő makroelemeket (9), pl. foszfort és/vagy káliumot adtak, amelyek jelenléte összetett műtrágyává (10) alakította a termékeket. Ilyen összetett műtrágyák vegyi úton vagy elegyítéssel nyerhetők. Megállapították, hogy az egyéb makroelemek hozzáadása és az átalakulás - függetlenül a jellegétől (vegyi átalakulás vagy elegyítés) - nem befolyásolta a termékekben lévő AN alapvető kémiai jellemzőit, azaz a nitrogéntartalom megjelenési formáját és a teljes nitrogén- és AN-tartalmat; ezek aránya meghaladta a 28, illetve 80 tömegszázalékot.

(24) Különösen a teljes nitrogén- és AN-tartalom tekintetében kell különbséget tenni a vegyi úton, illetve az elegyítéssel nyert összetett műtrágyák között. Az előbbi esetében úgy ítélték meg, hogy a kérelemben megadott legfeljebb 5 %-os foszfor- és/vagy káliumtartalom kémiailag kompatibilis a 80 %-ot meghaladó AN-tartalommal (a 80 tömegszázalékot meghaladó AN-tartalmú vegyületekben a foszfor és/vagy kálium számára fennmaradó hely 7,4 és 12 tömegszázalék között mozog a felhasznált összetevőktől függően - 7,4 % az ammónium-polifoszfát, 9,2 % a diammónium-foszfát, 10,4 % a monoammónium-foszfát és 12 % a kálium-klorid tekintetében). Az elegyítéssel nyert vegyületek esetében megállapították, hogy a létrejött termék a granulált vagy szemcsésített formájú érintett termék és granulált vagy szemcsésített formájú foszfor- vagy káliumelemek elegye, mégpedig olyan arányban, hogy a vegyület teljes tömegét tekintve az AN annak legalább 80 %-át teszi ki.

(25) A fizikai tulajdonságokkal kapcsolatban megállapították, hogy azok szorosan kapcsolódnak az agronómiai jellemzőkhöz, így csak ez utóbbiakkal összefüggésben vizsgálhatók. A műtrágyák agronómiai jellemzői általában főleg a bennük lévő makroelemektől (11), azok megjelenési formájától és tömegszázalékban kifejezett mennyiségétől függenek. E három kritérium alapján megállapították, hogy a nitrogén- és AN-tartalmuk tekintetében mind az érintett termék, mind pedig a kérelemben említett új terméktípusok ugyanazokkal az agronómiai jellemzőkkel rendelkeznek. A nitrogén megjelenési formája - amely mindkét termékkategóriánál megegyezett - alkalmas volt arra, hogy mind rövid, mind pedig közép- és hosszú távon fedezze a növények nitrogénszükségletét. A termékekben nitrát-nitrogén formájában megjelenő nitrogént valóban könnyen és gyorsan fel tudják szívni a növények, míg az ammónia-nitrogén formájában megjelenő nitrogén a felszívódás előtt egy további folyamaton megy keresztül (erjedés a talajban lévő baktériumokkal). Ezenkívül a 28 %-os küszöbérték is fontosnak tűnik a növények sajátos nitrogénszükségletének kielégítése tekintetében, amint azt közösségi szinten a műtrágyákról szóló rendelet is elismerte, amelynek 25. cikke megállapította, hogy a magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágyák kizárólag akkor határozhatók meg ilyenként, ha nitrogéntartalmuk több mint 28 tömegszázalék. Ebből az következik, hogy az érintett termék és a kérelemben említett új terméktípusok egyformán kielégítik a növények sajátos nitrogénigényét, függetlenül attól, hogy az utóbbiak a nitrogéntől eltérő egyéb olyan makroelemeket is tartalmaznak, például foszfort és/vagy káliumot, amelyek nem semlegesítik a nitrogén agronómiai tulajdonságait.

(26) Végezetül a végfelhasználással kapcsolatban egyik fél sem vitatta, hogy - amennyiben az AN-tartalmuk elégséges volt - mind az érintett terméket, mind pedig a kérelemben említett új terméktípusokat ugyanazok a mezőgazdasági termelők ugyanabból a célból használták fel a VI alatt. Ezt a következtetést egy piackutatás is alátámasztotta, amely szerint a felmérésben részt vevő mezőgazdasági termelők közül szinte mindenki áttért az érintett termékről az új terméktípusokra, mert azok olcsóbbak voltak. Ezt a tényt egy importőr is megerősítette.

(27) Ráadásul egy hivatalos információforrás ezeket az új terméktípusokat vagy AN-ként, vagy pedig NP/NK/NPK-ként említette. Ez alátámasztja azt a következtetést, hogy a beszállítók (exportáló termelők és importőrök) piaci stratégiája és a fogyasztói értelmezés közeledett egymáshoz abban a tekintetben, hogy ugyanazokat a szükségleteket kielégítő terméknek tekintették az érintett terméket és az új terméktípusokat.

(28) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy fizikai-kémiai és agronómiai szempontból a kérelemben említett új terméktípusok a nitrogéntől eltérő makroelemek (foszfor és/vagy kálium) jelenléte miatt nem tekinthetők érintett terméknek. Azonban az érintett termék és a kérelemben említett új terméktípusok az AN-tartalmuk - amennyiben az meghaladja a 80 tömegszázalékot -, az adott esetben bennük előforduló elhanyagolható anyagok és elemek, valamint alapvető végfelhasználásuk tekintetében azonosak. Ezért a kérelemben említett új terméktípusok AN-tartalmát, továbbá elhanyagolható anyagait és elemeit szintén érintett terméknek kell tekinteni.

2. Az érintett termék és a kérelemben nem említett új terméktípusok fizikai és kémiai tulajdonságai és végfelhasználása

(29) Azt is megvizsgálták, hogy a kérelemben említetteken kívül léteznek-e még olyan új terméktípusok, amelyek alapvető fizikai-kémiai tulajdonságai és végfelhasználása megegyezik vagy megegyezhet az érintett termékével, és ezért az érintett termék körébe kellene tartozniuk.

(30) A korábbiakban említettek szerint az érintett terméket meghatározó, az agronómiai tulajdonságokért is felelős alapvető kémiai tulajdonság egyrészt a nitrogéntartalom megjelenési formája, másrészt a teljes nitrogén- és AN-tartalom. Ezért megvizsgálták, hogy más műtrágyák tartalmaznak vagy tartalmazhatnak-e 28 tömegszázalékot meghaladó mennyiségben nitrát-nitrogén és ammónia-nitrogén formájában megjelenő nitrogént (és ennek megfelelően 80 tömegszázalékot meghaladóan AN-ot).

(31) A következő új terméktípusokat azonosították: (1) ammónium-szulfát és ammónium-nitrát kettős sói vagy keverékei (jelenleg a 3102 29 00 KN-kód alá van sorolva), (2) kalcium-nitrát és ammónium-nitrát kettős sói és keverékei (jelenleg a 3102 60 00 KN-kód alá van sorolva), (3) magnéziumvegyületek sói és ammónium-nitrát kettős sói és keverékei (jelenleg a 3102 90 00 KN-kód alá van sorolva), és (4) NPK, NP és NK műtrágyák, amelyek P-, K- vagy PK-tartalma meghaladja a kérelemben megjelölt mennyiséget (5 %), de nem haladja meg a 28 tömegszázalék feletti nitrogéntartalom mellett kémiailag lehetséges küszöbértéket (lásd a (24) preambulumbekezdést). Ez a felsorolás nem teljes.

(32) Végfelhasználásuk tekintetében megállapították, hogy kémiai szerkezetük és agronómiai tulajdonságaik alapján ugyanazon célokra használhatók, mint az érintett termék, amennyiben nitrogéntartalmuk elégséges, tehát meghaladja a 28 tömegszázalékot (és ebből következően az AN-tartalom meghaladja a 80 tömegszázalékot).

(33) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy az érintett termék és a kérelemben nem említett új terméktípusok az AN-tartalmuk - amennyiben az meghaladja a 80 tömegszázalékot -, az adott esetben bennük előforduló elhanyagolható anyagok és elemek, valamint alapvető végfelhasználásuk tekintetében azonosak. Ezért a kérelemben nem említett új terméktípusok AN-tartalmát, továbbá elhanyagolható anyagait és elemeit szintén érintett terméknek kell tekinteni.

(34) Egyes érdekelt felek kijelentették, hogy a kérelembe a problémamentesként megjelölt műtrágyák bevonása nem indokolt. Ebből a szempontból e vizsgálat célja az volt, hogy bevonják az összes új terméktípust, amelyeket egyben érintett termékeknek kell tekinteni, mivel alapvetően ugyanazokkal a fizikai és kémiai tulajdonságokkal, valamint alkalmazási körrel rendelkeznek. Eszerint az eljárás megindításáról szóló értesítésben az "új terméktípusokra" kémiai összetételüket illetően további részletek nélkül hivatkoztak tekintettel annak objektív kritériumok alapján történő megvizsgálására, hogy be kell-e vonni új terméktípusokat, és ha igen, melyeket. Ezért úgy tekintették, hogy az érintett terméket tartalmazó, minden műtrágyatípus és tarifabesorolásuk megvizsgálható és bevonható e rendeletbe. Ezért a kérelmet el kellett utasítani.

3. Következtetések

(35) A fenti megállapítások alapján azt a következtetést vonták le, hogy kizárólag az AN-tartalmat tekintve - amennyiben az meghaladja a 80 tömegszázalékot - az összes új terméktípus érintett terméknek tekintendő, az elhanyagolható anyagokkal és elemekkel együtt, azonban nem tekintendő annak a foszfor és kálium makroelemek vonatkozásában. Így annak érdekében, hogy a meglévő intézkedéseket csak a mindegyik új terméktípusba belekevert érintett termékre alkalmazzák, indokoltnak tűnik a meglévő intézkedések arányos alkalmazása.

(36) Ebben a tekintetben úgy vélték, hogy a 28 tömegszázalékot meghaladó nitrogéntartalommal rendelkező összetett ammónium-nitrát műtrágyák (12) esetében a meglévő intézkedéseket a műtrágya AN-tartalma, valamint az egyéb elhanyagolható anyagok és elemek arányában kell alkalmazni. A vámeljárás egyszerűsítése és az összetett műtrágyába kevert érintett termék mennyiségének megfelelő vámtétel alkalmazása érdekében a vámtételekhez négy tartományt állapítottak meg, amelyek mindegyike egy vegyületcsoportnak felel meg: az elsőben a foszfor- és/vagy káliumtartalom kevesebb mint 3 tömegszázalék, a másodikban a foszfor- és/vagy káliumtartalom legalább 3 tömegszázalék, de 6 tömegszázaléknál kevesebb, a harmadikban a foszfor- és/vagy káliumtartalom legalább 6 tömegszázalék, de 9 tömegszázaléknál kevesebb, a negyedikben pedig a foszfor- és/vagy káliumtartalom legalább 9 tömegszázalék, de nem haladja meg a 12 tömegszázalékot.

(37) Végezetül azt a következtetést vonták le, hogy az érintett terméknek az eredeti rendeletek rendelkező részében megadott leírását pontosítani kell: az "ammónium-nitrát" szavak helyébe "80 tömegszázalékot meghaladó ammónium-nitrát tartalmú szilárd műtrágyák" szavaknak kell lépnie, hogy egyrészt elismerjék, hogy számos műtrágya alapja az AN, azaz AN-tartalmuk meghaladja a 80 tömegszázalékot, és nitrogéntartalmuk nitrát-nitrogénben és ammónium-nitrogénben kifejezve pedig a 28 tömegszázalékot, másrészt hogy elkerüljék az érintett termék és fő összetevőjének (AN) összetévesztését.

(38) Több érdekelt fél ellenezte a meglévő intézkedések az érintett terméken kívüli egyéb termékekre történő kiterjesztését. Nem lehet megfeledkezni arról, hogy a fenti végkövetkeztetések nem vetítik előre a meglévő intézkedések új terméktípusokra történő kiterjesztését, hanem csak az új terméktípusokba bevont érintett termékre történő arányos alkalmazásukat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1. A 658/2002/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni az Oroszországból származó, a 3102 30 90, 3102 40 90, ex 3102 29 00, ex 3102 60 00, ex 3102 90 00, ex 3105 10 00, ex 3105 20 10, ex 3105 51 00, ex 3105 59 00 és az ex 3105 90 91 KN-kód alá tartozó, 80 tömegszázalékot meghaladó ammónium-nitrát tartalmú szilárd műtrágyák behozatalára, amelyek nitrogéntartalma meghaladja a 28 tömegszázalékot."

2. A 132/2001/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni az Ukrajnából származó, a 3102 30 90, 3102 40 90, ex 3102 29 00, ex 3102 60 00, ex 3102 90 00, ex 3105 10 00, ex 3105 20 10, ex 3105 51 00, ex 3105 59 00 és az ex 3105 90 91 KN-kód alá tartozó, 80 tömegszázalékot meghaladó ammónium-nitrát tartalmú szilárd műtrágyák behozatalára, amelyek nitrogéntartalma meghaladja a 28 tömegszázalékot."

3. A 658/2002/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(2) A végleges dömpingellenes vám az alábbiakban euró/tonnában megadott, rögzített összegnek felel meg:

4. A 132/2001/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(2) A végleges dömpingellenes vám az alábbiakban euró/tonnában megadott, rögzített összegnek felel meg:

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2005. június 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. BODEN

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 198., 1995.8.23., 1. o.

(3) HL L 93., 1998.3.26., 1. o.

(4) HL L 102., 2002.4.18., 1. o. A 993/2004/EK rendelettel (HL L 182., 2004.5.19., 28. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 23., 2001.1.25., 1. o. A 993/2004/EK rendelettel módosított rendelet.

(6) A "mezoelem" és "mikroelem" meghatározását lásd e rendelet (19) preambulumbekezdésében és a 2003/2003/EK rendelet (HL L 304., 2003.11.21., 1. o.) 2. cikkének c) és d) pontjában.

(7) HL L 304., 2003.11.21., 1. o.

(8) A nitrogén atomsúlya 14,0067, a hidrogéné 1,00794, az oxigéné pedig 15,9994. Az AN teljes súlya ezért 80,04, amelyből 28,01 a nitrogéné. Az AN és a nitrogén aránya 2,86-nak felel meg.

(9) Lásd e rendelet (19) premabulumbekezdését és a műtrágyákról szóló rendelet 2. cikkének b) pontjában megadott meghatározást.

(10) Lásd e rendelet (19) premabulumbekezdését és a műtrágyákról szóló rendelet 2. cikkének j) pontjában megadott meghatározást.

(11) Lásd e rendelet (19) premabulumbekezdését és a műtrágyákról szóló rendelet 2. cikkének b) pontjában megadott meghatározást.

(12) Összhangban a műtrágyákról szóló rendelet 2. cikkének j) pontjában megadott fogalommeghatározással.