32002R0658[1]

A Tanács 658/2002/EK rendelete (2002. április 15.) az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

A Tanács 658/2002/EK rendelete

(2002. április 15.)

az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], a továbbiakban "az alaprendelet", és különösen annak 11. cikke (2) és (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Korábbi vizsgálatok

(1) 1994 májusában az ammónium-nitrátnak az Egyesült Királyságba történő behozatalával kapcsolatos regionális dömpingellenes eljárást követően a Bizottság a 94/293/EK határozattal [2] kötelezettségeket fogadott el a Litvániából és Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalával kapcsolatban. Az orosz hatóságok által felkínált és a Bizottság által elfogadott kötelezettséget azonban már az alkalmazás első évében megszegték.

(2) 1994 júniusában az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (a továbbiakban "EFMA") által tett panaszt követően a Litvániából és Oroszországból származó ammónium-nitrátot illetően az egész Közösségre kiterjedő dömpingellenes vizsgálatot vezettek be. A Litvániából érkező behozatalt illetően a vizsgálatot a 95/344/EK [3] bizottsági határozattal megszüntették, és 1995 augusztusában a Tanács a 2022/95/EK rendelettel [4] végleges dömpingellenes vámot rendelt el az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára. Az Oroszországból származó behozatalra alkalmazott intézkedések tartalmaztak egy változó vámot, amely megegyezett az áru tonnánként nettó 102,9 ECU importárának ("minimum importár" vagy "MIÁ") és a vámkezelés előtt a közösségi határon számított nettó CIF-árnak a különbözetével minden olyan esetben, amikor ez utóbbi ár alacsonyabb volt.

(3) Mivel egy következő vizsgálat szerint, amely megállapította, hogy az importőr ezen intézkedések hatását átvállalta, az intézkedéseket 1998 márciusában a 663/98/EK rendelettel [5] módosították, és tonnánként 26,3 ECU különleges vámot vezettek be.

2. Más országokkal kapcsolatos vizsgálatok

(4) 1999 októberében dömpingellenes vizsgálatot vezettek be a Litvániából, Lengyelországból, és Ukrajnából származó ammónium-nitrátnak a Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan [6]. Ez a vizsgálat kimutatta, hogy a Lengyelországból és Ukrajnából származó ammónium-nitrátot dömpinggel hozták be, és ez a Közösség iparágában jelentős kárt okozott, míg a Litvániából származó behozatal esetében a vizsgálati eredmények szerint nem alkalmaztak dömpinget. Ezért a 132/2001/EK [7] rendelettel végleges dömpingellenes intézkedéseket rendeltek el a Lengyelországból és Ukrajnából származó ammónium-nitrátra, míg a Litvániából származó behozatalra vonatkozó eljárást megszüntették. Vámokat vetettek ki tonnánkénti különleges vám formájában az intézkedések hatékonyságának biztosítására és az esetleges ármanipulációk megelőzésére.

3. Jelenlegi vizsgálat

3.1. Felülvizsgálati kérelem

(5) Miután 2000. február 24-én közzétették az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítést [8], a Bizottság a hatályvesztésre és az alaprendelet 11 cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti időközi vizsgálatra vonatkozó kérelmet kapott, amelyet az EFMA nyújtott be olyan gyártók nevében, akik a közösségi ammóniumnitrát-gyártás jelentős hányadát képviselik (a továbbiakban "kérelmező közösségi gyártók"). Az intézkedések hatályvesztésére vonatkozó felülvizsgálati kérelemben azt adták elő, hogy az Oroszországból érkező behozatal káros dömpingje továbbra is folytatódna vagy megismétlődne, ha engednék, hogy az intézkedések hatályukat veszítsék. Az időközi vizsgálatra irányuló kérelmet arra a tényre alapozták, hogy ahatály- ban lévő intézkedések nem voltak elegendőek a dömping káros hatásainak kivédésére.

3.2. A vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó értesítés

(6) A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a felülvizsgálat elindításához, és vizsgálatot kezdeményezett az alaprendelet 11. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett értesítés által [9].

3.3. Vizsgálati időszak

(7) A dömping és a kár további fennállásának és megismétlődésének vizsgálatára irányuló vizsgálati időszak (a továbbiakban "VI") 1999. július 1-jétől 2000. június 30-ig tartott. A kár további fennállása és/vagy megismétlődése valószínűségének értékelésére vonatkozó tendenciák vizsgálatára az 1996. január 1-jétől a VI végéig tartó időszakban került sor (a továbbiakban "felülvizsgálati időszak").

3.4. A vizsgálatba bevont felek

(8) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a felülvizsgálat megindításáról a kérelmet benyújtó közösségi gyártókat, az oroszországi exportáló gyártókat, a tudvalevőleg érintett importőröket, és egyesületeket, és az exportáló ország érintett képviselőit. A Bizottság kérdőíveket küldött az exportáló gyártóknak, közösségi gyártóknak, a tudvalevőleg érintett importőröknek, felhasználóknak és szövetségeknek, valamint azoknak, akik a vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek.

(9) Annak érdekében, hogy az oroszországi exportáló gyártóknak lehetővé tegye, hogy kérelmet nyújtsanak be a piacgazdasági elbánásra (a továbbiakban "PGE") vagy egyéni elbánásra vonatkozóan (a továbbiakban "EE"), amennyiben erre tartanának igényt, a Bizottság a tudvalevőleg érintett exportáló gyártóknak kérelem-űrlapokat küldött.

(10) Kilenc közösségi gyártó, egy referenciaországbeli gyártó, két importőr, egy importőr szövetség, és két felhasználói szövetség válaszolt a kérdőívekre. Az érintett exportáló országból a kérdőívre csak egy válasz érkezett.

3.5. A kapott információ ellenőrzése

(11) A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping és kár további fennállásának vagy megismétlődésének meghatározása és a közösségi érdek szempontjából szükségesnek tartott. A Bizottság a közvetlenül érintett feleknek arra is lehetőséget adott, hogy írásban ismertessék nézeteiket, és meghallgatást kérjenek.

(12) Ellenőrző látogatásokat tartottak a következő vállalatok üzemeiben:

közösségi gyártó:

- Grande Paroisse SA, Franciaország,

- Hydro Agri France, Franciaország,

- Kemira Ince Ltd, Egyesült Királyság,

- Terra Nitrogen, Egyesült Királyság;

referenciaországbeli gyártó:

- Mississippi Chemical Corporation, Yazoo City, USA.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(13) A vizsgált termék azonos a korábban vizsgált termékkel, azaz ammónium-nitrát (a továbbiakban "AN" vagy "vizsgált termék"), amely a mezőgazdaságban általánosan alkalmazott szilárd nitrogénműtrágya. Ammóniából és salétromsavból gyártják, és a nitrogéntartalom meghaladja a 28 tömegszázalékot szemcsésített vagy granulált formában.

(14) Az érintett termék jelenleg a 31023090 KN-kód (ammónium-nitrát, nem vizes oldatban), és a 31024090 KN-kód alá tartozik (ammónium-nitrát és kalcium-karbonát vagy más szervetlen nem trágyázó anyag keveréke, legfeljebb 28 tömegszázalék nitrogéntartalommal).

2. Hasonló termék

(15) Amint azt a korábbi vizsgálatok és a többi országra vonatkozó vizsgálatok kimutatták, az AN egy tiszta nyersanyag, amelynek alapvető kémiai tulajdonságai a származási országtól függetlenül azonosak. Két különböző típusú AN létezik: granulált és szemcsésített. A granulált AN-nek nagyobb az átmérője, és ezért jobbak az eloszlási tulajdonságai. A vizsgálat kimutatta, hogy az Oroszországból származó importált AN szemcsésített, és hogy a közösségi iparág által gyártott AN többsége granulált. Mivel azonban a granulált és szemcsésített AN azonos kémiai tulajdonságokkal rendelkezik és azonos végfelhasználást tesz lehetővé, és ezeket a felhasználók felcserélhetőnek tartják, ugyanazon termék két különböző típusának tekintendők.

(16) Ezért a kérelmező közösségi gyártók által a Közösségben gyártott és értékesített terméket az Oroszországban gyártott és belföldön értékesített, vagy a Közösségbe kivitt termékhez hasonló terméknek kell tekinteni. Ugyanez vonatkozik az referenciaország belföldi piacán értékesített AN-re.

C. DÖMPING ÉS A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(17) Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban meg kell vizsgálni annak a valószínűségét, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet-e.

(18) A dömping folytatódása valószínűségének vizsgálatakor ellenőrizni kell, hogy jelenleg alkalmaznak-e dömpinget, valamint hogy az ilyen dömping feltehetőleg folytatódik-e.

1. Dömping a VI során

1.1. A Közösségbe történő kivitel volumene a VI során

(19) Az AN Oroszországból történő kivitele 282000 tonnát tett ki a VI során, azaz a Közösség AN-összbehozatalának körülbelül 20 %-át és a Közösség AN-fogyasztásának körülbelül 5 %-át. Ez a behozatali mennyiség csak valamivel kevesebb az előző vizsgálati időszakban, 1993 áprilisa és 1994 márciusa között megállapított mennyiségnél, azaz 340000 tonnánál.

1.2. PGE és EE

(20) Három exportáló gyártó PGE-re és EE-re irányuló kérelmet nyújtott be. Mivel közülük két cég később nem válaszolt a kitűzött határidőig a Közösség kérdőívére, a Közösség úgy ítélte meg, hogy PGE/EE kérelmeiket nem dolgozzák fel tovább. Valóban, a dömpingszámításhoz szükséges adatok nélkül a PGE és EE kérelmeket nem lehetett tekintetbe venni. Ezeket a vállalatokat ezért a vizsgálatban nem együttműködőknek tekintették, és ezért tájékoztatták őket arról, hogy a megállapításokat a rendelkezésre álló tények alapján teszik meg az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

(21) Úgy találták, hogy a PGE/EE kérelmet benyújtó harmadik vállalat nem exportálta az érintett terméket a Közösségbe a VI során. Mivel a VI-re vonatkozóan nem álltak rendelkezésre tényleges exportértékesítési adatok, sem az intézkedések közelgő hatályvesztése miatti felülvizsgálat, sem az időközi vizsgálat keretében nem volt lehetőség dömpingszámítás végzésére. Közvetkezésképpen sem a PGE-t, sem az EE-t nem lehetett figyelembe venni.

1.3. Referenciaország

(22) Mivel az Oroszországból származó behozatal az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alá tartozik, kivéve, ha PGE-t biztosítanak, a rendes értéket egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országban beszerzett információ alapján kell megállapítani. A vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó értesítésben a Bizottság Lengyelországot ajánlotta megfelelő referenciaországnak, mivel Lengyelországot ugyanezen áru tekintetében más vizsgálatokban is referenciaországnak tekintették, és mivel a gyártási eljárás és a nyersanyagokhoz való hozzáférés hasonló az oroszországi helyzethez.

(23) Az Európai Műtrágyaimportőrök Szövetségéhez (EFIA) olyan észrevételek érkeztek, amelyek kifogásolták ezt a választást. Fő kifogásuk az volt, hogy a lengyel műtrágya belföldi ára a műtrágyabehozatal elleni védelem magas szintje miatt nagyon magas, és Közép-Európában itt a legmagasabbak a gázárak a monopolisztikus állami tulajdonú gázforgalmazási rendszer miatt. Alternatívaként az EFIA Litvániát ajánlotta az Oroszországhoz való földrajzi közelsége és a hasonló gyártási feltételek miatt, valamint amiatt a tény miatt, hogy ott nem folyik barterkereskedelem, és az egyetlen litván gázgyártó olyan orosz szállítótól vásárol gázt, aki orosz gyártóknak is az ammónia hivatalos észak-európai CIF-ára szerint változó áron szállít.

(24) Sem az ismert lengyel gyártók, sem az egyetlen litván gyártó nem volt azonban hajlandó együttműködni.

(25) Ezt követően a Bizottság az EFMA javaslata alapján ausztráliai és USA-beli gyártókkal vette fel a kapcsolatot. Mivel ezekből az országokból országonként csak egy gyártó volt hajlandó együttműködni, megvizsgálták belföldi értékesítésük jelentőségét a belföldi piaci részesedés szempontjából és azt, hogy belföldi értékesítési volumenük reprezentatív-e a Közösségbe történő orosz kivitelhez viszonyítva. Ez az elemzés kimutatta, hogy bár mindkét gyártó belföldi értékesítése reprezentatív, de az ausztrál gyártónak a belföldi piacon nem kellett jelentős konkurenciával számolnia. Bár az amerikai gyártó is jelentős belföldi értékesítést realizált, árversenyben állt mind a belföldi, mind a külföldi vállalatokkal. Így végül az USA-t választották legalkalmasabb referenciaországnak.

(26) Az amerikai gyártó belföldi piacon történő AN-értékesítésének vizsgálata kimutatta, hogy az a Közösségbe történő oroszországi AN-kivitellel összehasonlítva reprezentatív.

(27) E tájékoztatást követően az EFIA azt állította, hogy az egyetlen litván gyártó együttműködésének hiánya nem tarthatta volna vissza a Közösséget attól, hogy Litvániát tekintse referenciaországnak, mivel az ammónium-nitrátnak Litvániából, Ukrajnából és Lengyelországból származó behozatalára vonatkozó legutóbbi dömpingellenes eljárás [10] eredményeként fontos információkra tett szert. A két eljárás VI-je között valóban volt átfedés. Ez az átfedéses időszak azonban a jelenlegi eljárás VI-jének első három hónapjára korlátozódott. Az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tényállítások reprezentativitásának biztosítása érdekében a VI általában közvetlenül az eljárás megindítását megelőző hat hónapon keresztül tart. Ilyen körülmények között úgy látták, hogy a VI első három hónapjából származó adatok az évszakonként ingadozó és labilis AN-piacot illetően nem kellőképpen reprezentatívak. Ezenkívül hangsúlyozni kell, hogy egy meghatározott cél érdekében végzett adott eljárás keretében szerzett információknak egy másik cél érdekében végzett olyan eljárás során történő felhasználása, amelyben az érintett fél kifejezi, hogy nem hajlandó együttműködni a második vizsgálatban, ellentétes lenne az alaprendelet 19. cikkének (6) bekezdésével. Ezt az érvet ezért elutasították.

1.4. Rendes érték

(28) Amint már említettük, a rendes értéket azon adatok alapján számították ki, amelyeket a vizsgálatban együttműködő amerikai vállalat üzemeiben vizsgáltak meg.

(29) Annak megállapítására, hogy hasonló termékeknek az amerikai piacon történő értékesítésére rendes kereskedelmi forgalomban került-e sor, a belföldi értékesítési EXW árat összehasonlították a teljes gyártási költséggel (azaz gyártási költségek plusz SGA-költségek). Mivel a súlyozott átlagos értékesítési ár magasabb volt a súlyozott átlagos egységköltségnél, a rendes értéket a VI-re vonatkozó súlyozott átlagos belföldi értékesítési ár alapján állapították meg.

(30) Mind az EFIA, mind az együttműködő orosz exportőr szerint a kiszámított rendes értéket az amerikai gyártó által fizetett magas gázárak miatt lefelé kellene kiigazítani. Ezzel kapcsolatban először is meg kell jegyezni, hogy a rendes értékhez nem számítás útján jutottak, hanem azt az USA belföldi piacán nyereséges értékesítési árak alapján határozták meg, Másodsorban, bár a gáz a költség szempontjából fontos elem az AN gyártásában, az USA-ban az AN-piacot verseny jellemzi, és jelentős mennyiségeket importálnak. Ezért az AN árát az amerikai belföldi piacon inkább a verseny, semmint a költségek határozzák meg. Nem szereztek bizonyítékot arra nézve, hogy milyen mértékben befolyásolhatták az amerikai piac magasabb gázárai az AN belföldi értékesítési árait a VI során. Még ha abból is indulnánk ki, hogy a magasabb gázárak mennyiségileg kifejezhetően befolyásolták az AN belföldi értékesítési árát, annak akkor sem lenne hatása a végleges vámra, mivel a megállapított dömpingkülönbözet nem lett volna kevesebb a kárkülönbözetnél. Így az érvet elutasították.

1.5. Exportár

(31) Mivel az egyetlen együttműködő gyártó az adott árut nem exportálta a Közösségbe a VI során, az exportárat a rendelkezésre álló adatok alapján állapították meg, ebben az esetben az alaprendelet 18. cikkével összhangban a közösségi határon számított CIF-ár Eurostat statisztikái alapján.

1.6. Összehasonlítás

(32) A rendes értéket összehasonlították az exportárral EXW paritáson. Ezt a módszert azért alkalmazták, hogy figyelembe vegyék a belső szállítási költségek különbségét a piacgazdasággal rendelkező és nem rendelkező országokban különösen olyan ömlesztett áru esetében, mint amilyen az adott áru, amelynél a szállítási költségek az értékesítési ár nagyon nagy hányadát képviselik. Ezért a CIF-exportárat megfelelően kiigazították a gyártól a kikötőig felmerülő szállítási költségek, a kikötői szolgáltatások költségei, a biztosítás és fuvarköltségek tekintetében.

(33) A vizsgálati eredmények szerint az USA-ban az AN szállítási költségeit a piac határozza meg, és a szállítóvállalatok versenyben állnak egymással. Mivel az USA versenypiac, a vizsgálat keretében az adott árura megállapított amerikai vasúti szállítási költségeket arányosan alkalmazták az orosz exportáló gyártók esetében a közösségi határon számított kiviteli árra az összes "exportorientált" orosz gyártó figyelembevételével becsült, a Közösség határától való súlyozott átlagos távolság (lásd a 37. preambulumbekezdést) alapján.

1.7. Dömpingkülönbözet

(34) Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésével összhangban az országos dömpingkülönbözetet a súlyozott átlagos rendes érték és az EXW paritású súlyozott átlagos exportár összehasonlításának alapján állapították meg. A "közösségi határon számított CIF-ár" százalékában kifejezett országos dömpingkülönbözet 115,8 %.

2. A dömping folytatódásának valószínűsége

(35) A 34. preambulumbekezdésben említettek szerint a Közösségbe történő kivitelre a VI alatt dömpingárakon került sor. Sőt úgy találták, hogy a dömpingkülönbözet magasabb volt, mint az előző vizsgálatban.

(36) Annak megvizsgálásakor, hogy a dömping a továbbiakban lényeges mértékben és jelentős mennyiségben folytatódik-e, számos információforrást megvizsgáltak. Először is kiértékelték azokat az adatokat, amelyeket az egyetlen együttműködő orosz gyártó nyújtott be. Ez a gyártó exportált ugyan harmadik országokba, de nem exportált a Közösségbe. Másodsorban, mivel nem voltak olyan együttműködő gyártók, akik a közösségi piacra exportáltak, az elemzésben az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésével összhangban figyelembe vették az Eurostat adatokat, valamint a felülvizsgálati kérelemben benyújtott adatokat, amelyek lehetővé tették a Közösségbe irányuló várható jövőbeli exportmennyiségek extrapolálását.

(37) Az oroszországi teljes AN-gyártókapacitást körülbelül 8900000 tonnára, (a VI-re vonatkozó közösségi fogyasztás 1,6-szorosára) becsülik, amelyből az "exportorientált" gyártók (vagyis olyan gyártók, akik kikötői hozzáféréssel rendelkeznek) gyártókapacitása legalább 4500000 tonnára tehető. Bár a kapacitáskihasználtság jelentősen ingadozik vállalatonként és évről évre, a belföldi fogyasztást csak körülbelül 2200000 tonnára becsülik. Tekintetbe véve a többi harmadik országba irányuló orosz kivitel je1enlegi mennyiségét (amely 2189000 tonna 1999-ben), a kivitelre történő gyártásra még jelentős olyan kapacitás áll rendelkezésre, amelyet potenciálisan a Közösségbe irányuló jelenlegi kivitel fokozására fordíthatnak az intézkedések hatályvesztése esetén.

(38) Ezenkívül ne felejtsük, hogy még 1996-ban az adott áru Oroszországból történő összkivitelének [11] 40 %-a a Közösségbe irányult. Ez és az a tény, hogy számos harmadik ország (USA, Ausztrália, Lengyelország és Magyarország) az Oroszországból érkező behozatal ellen kereskedelempolitikai védőintézkedéseket vezetett be, hogy Kína 1997 óta a behozatal belföldi gyártással történő helyettesítésére irányuló aktív stratégiát alkalmaz, és hogy a belföldi fogyasztás Oroszországban belátható időn belül viszonylag alacsony szinten marad, azt jelenti, hogy az orosz gyártók a további gyártáskor valószínűleg inkább a Közösség piacát vennék célba.

(39) Tekintettel a közösségi piac jelenlegi árszínvonalára, valószínű, hogy az orosz exportáló gyártók továbbra is dömpingár-politikát folytatnának, hogy visszaszerezzék elveszített piaci részesedésüket. Ezt a feltételezést az orosz exportőröknek a Közösségen és az USA-n kívüli egyéb fontos exportpiacaikon alkalmazott árpolitikája is megerősíti.

(40) Bár a világ műtrágyafelhasználása az előrejelzések szerint 2004-re nőni fog, erre a növekedésre előreláthatóan nagyrészt Ázsiában, mégpedig főleg Kínában és Indiában kerül sor. Kína és India azonban jelentős műtrágyagyártási kapacitást alakított ki a behozott mennyiség csökkentése érdekében. Még pontosabban Kína behozatali tilalmat rendelt el a nitrogéntartalmú műtrágyák, többek között az AN behozatalára.

(41) Mint azt a 21. preambulumbekezdésben említettük, a vizsgálatban együttműködő egyetlen exportáló gyártó a VI során nem exportált a Közösségbe. Ennek a gyártónak a gyártókapacitása ugyan jelentős volt a VI során, kihasználatlan kapacitása korlátozott volt, úgyhogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Közösségbe történő kivitel céljából történő jelentős termelésfokozás más piacokon az értékesítés csökkentését tenné szükségessé. Még ha ez az exportőr az intézkedések esetleges hatályvesztését követően dömping nélkül exportálna is a Közösségbe, ez nem változtatná meg azt a megállapítást, hogy valószínűleg továbbra is folytatódna a dömping az ország egészét tekintve, mivel más exportőrök a VI során jelentős mennyiséget exportáltak a Közösségbe magas dömpingkülönbözettel.

(42) Az EFIA azzal érvelt, hogy az USA-ban a legutóbbi terrortámadások óta minden kapcsolódó költség, mint például a biztosítás, szállítás, kirakodás, tárolás és kezelés költsége megnövekedett, és ez a behozott műtrágya magasabb árában tükröződik majd, mivel az importőröknek ezeket a költségeket is vissza kell nyerniük. Ez az érvelés is alaptalan azonban, mivel nem szolgáltattak olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy a megnövekedett költségek az orosz exportárakra nagyobb hatást gyakorolnának, mint a belföldi árakra az USA-ban. Ezenkívül a VI utáni fejleményeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha bizonyítható, hogy a vizsgálat eredményei ezek miatt használhatatlanná váltak, úgyhogy a dömpingellenes vám tervezett elrendelése nyilvánvalóan méltánytalan lenne. A vizsgálati eredmények szerint azonban erről nem volt szó, és az érvet ezért elutasították.

3. Következtetés

(43) A vizsgálat nem szolgáltatott támpontot arra nézve, hogy a vizsgálati időszakra vonatkozóan meghatározott dömpingkülönbözet, illetve a dömpingelt behozatal volumene megszűnne vagy akár csökkenne akkor, ha hagynák, hogy az intézkedések hatályukat veszítsék. Sőt úgy találták, hogy az orosz gyártók jelentős tartalékkapacitásokkal rendelkeznek, és az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a Közösségbe irányuló további dömpingelt kivitelhez vezetne. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy ha az intézkedések hatályukat veszítenék, nagyon valószínű, hogy a dömping jelentős mértékben és nagyobb mennyiségben tovább folytatódna.

D. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(44) A 11 kérelmező közösségi gyártóból egy nem válaszolt a kérdőívre (Sefanitro), és egy nem nyújtott be elegendő információt (Chemical Industries of Northern Greece). Következésképpen ezt a két gyártót a vizsgálatban nem együttműködőnek tartották, és nem tekintették a közösségi iparág részének. A vizsgálat kimutatta, hogy a többi kilenc együttműködő gyártó a közösségi AN-termelés több mint 85 %-át képviselte a VI alatt. Ezért ők alkotják a közösségi iparágat az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében.

E. A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

1. Előzetes megjegyzés

(45) Az Oroszországból származó AN-behozatal elleni első dömpingellenes intézkedések bevezetése után 1995-ben először jelentősen javult a kérelmező közösségi gyártók gazdasági helyzete, különösen a kedvezőbb pénzügyi eredmények szempontjából, az 1995. és 1996. év közötti áremelkedés miatt.

2. Fogyasztás

(46) A közösségi fogyasztást a kérdőívben szereplő kérdésekre adott válaszok szerint a közösségi iparág által a Közösség piacán értékesített mennyiségek alapján, a panaszban jelzett adatok szerint a többi (nem együttműködő és nem kérelmező) közösségi gyártó által a Közösség piacán realizált értékesítési volumen alapján, valamint az Eurostat szerint az érintett országból és minden egyéb harmadik országból a Közösségbe behozott mennyiség alapján állapították meg.

Ennek alapján a közösségi fogyasztás 1996-tól a VI-ig 13 %-kal, vagyis az 1996. évi 6328000 tonnáról 5525000 tonnára csökkent a VI során. A fogyasztás különösen 1996 és 1997 között csökkent, majd a VI végéig viszonylag állandó maradt.

3. Behozatal az érintett országból

3.1. Mennyiség és piaci részesedés

(47) A Közösségbe irányuló teljes AN-behozatal csökkenő tendenciát mutatott a felülvizsgálati időszakban (-28 %), bár 1999 és a VI között enyhén növekedett.

Az Oroszországból behozott mennyiség a felülvizsgálati időszak során és különösen 1997-től jelentősen csökkent. Ez a tendencia nyilvánvalóan az 1997-ben közzétett vizsgálat újraindításának eredménye, amelynek az 1998-ban közzétett következtetései abban az évben a dömpingellenes intézkedések módosításához vezettek, valamint bizonyos harmadik országokból származó behozatal jelentős fokozódásának az eredménye, amely országok az Oroszországból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vám kivetéséből profitáltak. 1996 és a VI vége között az Oroszországból származó behozatal 74 %-kal csökkent, míg a többi behozatal 30 %-kal nőtt.

(48) Az Oroszországból származó behozatal piaci részesedése 12 százalékponttal csökkent a felülvizsgálati időszakban. A VI alatt azonban még mindig a közösségi fogyasztás 5 %-át, valamint az összbehozatal jelentős részét, 20 %-át tette ki.

3.2. Árak

(49) Az intézkedések 1995. évi elrendelése után az Eurostat adatok szerint az érintett behozatal átlagos ára 45 %-kal csökkent 1996 és a VI között.

3.3. Árösszehasonlítás

(50) A Bizottság megvizsgálta, hogy az exportáló gyártók az érintett országban a VI alatt a közösségi iparág árai alá kínáltak-e. Ehhez az elemzéshez a kivitelező gyártók CIF-árait megfelelően kiigazították a közösségi határon számított DEQ paritásra, és ugyanezen a paritáson összehasonlították a közösségi gyártók EXW áraival, amelynek során zsákokba csomagolt áruból indultak ki. Erre azért került sor, mivel a behozatal mindig zsákokban történik, míg a közösségi iparág a termékeit mind zsákokba csomagolva, mind ömlesztve adta el. Ezért került sor adott esetben kiigazításokra. Ezenkívül a vizsgálat kimutatta, hogy a granulált termékeket átlagosan magasabb áron adták el, mint a szemcsésített AN-t. Ezért az árösszehasonlítás céljából tonnánként 3,1 EUR kiigazítást alkalmaztak. Ez az összeg az átlagos árkülönbözet a közösségi iparág által a vizsgálati időszakban értékesített granulált és szemcsésített AN között.

(51) Az EFIA azt állította, hogy kiigazítást kellett alkalmazni az Oroszországból behozott gyengébb minőségű árura. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy az Oroszországból származó érintett áru minősége javult az elmúlt években, és megközelíti a magasabb európai színvonalat. Ezért azt az érvet elvetették.

(52) Az ennek alapján meghatározott, a közösségi gyártók árának százalékában meghatározott országos árkülönbözet 27,7 %. Még ha a dömpingellenes vámot hozzá is adjuk az exportárhoz, ez a különbözet még mindig 3,2 %. Továbbá a közösségi iparág árai nyomottak voltak, mivel az iparág 18 %-os veszteséget szenvedett el.

4. A közösségi iparág gazdasági helyzete

4.1. Termelés

(53) A közösségi iparág termelése 1996 és a VI között 17 %-kal csökkent, azaz 4713000 tonnáról 3903000 tonnára. 1997 és 1998 között ugyan csekély mértékben nőtt, de a termelés 1999-ben ismét visszaesett.

4.2. Termelőkapacitás és kapacitáskihasználtság

(54) Utalunk arra, hogy a termelőkapacitás és a kapacitáskihasználtság a vizsgálati eredmények szerint ilyen típusú termelésre és iparágra vonatkozóan nem tekinthető kifejező mutatónak, mivel ezeket befolyásolja az a tény, hogy ugyanazzal a gyártóberendezéssel más termékeket is elő lehet állítani. Így a földgázból nyert ammónia felhasználásával ugyanazon a gyártósoron több különböző termék állítható elő. A közösségi iparág teljes termelőkapacitása viszonylag stabil maradt a vizsgált időszakban. A kapacitáskihasználtság az 1996. évi 56 %-ról 46 %-ra csökkent 1997-ben, és ezt követően stabil maradt.

4.3. Értékesítés a Közösségben

(55) A közösségi iparág értékesítése az 1996. évi 4238000 tonnáról 1996-ban 3766000 tonnára, azaz 11 %-kal csökkent a VI alatt. Ez a csökkenés 1996 és 1997 között volt a legjelentősebb, amikor az értékesítés 15 %-kal csökkent.

4.4. Készletek

(56) A készletek volumene nem tekinthető releváns kármutatónak az értékesítés szezonális jellege miatt és azért, mert az AN-t részben maguk a gyártók, részben a mezőgazdasági szövetkezetek tárolják.

4.5. Piaci részesedés

(57) A közösségi iparág piaci részesedése 1996 és 1997 között csökkent, majd nőtt, és végül 1996 és a VI között 1,2 százalékpontot ért el. A VI-ben 68,2 % volt szemben az 1996. évi 67 %-kal.

4.6. Árak és árbefolyásoló tényezők

(58) A közösségi gyártók átlagos nettó értékesítési ára a VI során az 1996. évi tonnánkénti 133 ECU-ről tonnánként 99 ECU-re, azaz 25 %-kal csökkent. Ez a csökkenés különösen 1996 és 1999 között volt jelentős (-28 %). Az érintett import árcsökkentő hatása mellett még egyéb olyan tényezők is nyomást gyakoroltak az árakra, mint a keresletcsökkenés a Közösség piacán 1996 és 1997 között, behozatal olyan országokból, amelyek a 132/2001/EK rendelet hatálya alá tartoznak, valamint a Kínában 1997-ben elrendelt, a nitrogénműtrágya behozatalára vonatkozó tilalom.

4.7. Nyereségesség és a beruházások megtérülése

(59) A közösségi iparág súlyozott átlagos nyereségessége 37 százalékponttal csökkent 1996 és a VI között, 18,6 %-ról -18,0 %-ra. Ezt a tendenciát a hasonló tendenciát mutató ár alakulásának, valamint a földgáz ára alakulásának a fényében kell szemlélni, amely 1999 harmadik negyedévétől növekedett.

A felülviszgálati időszakban a beruházások megtérülése a nyereségesség alakulásának tendenciájához hasonló tendenciát mutatott.

4.8. Készpénzforgalom

(60) A közösségi iparág által az AN-értékesítéssel kapcsolatban létrehozott készpénzforgalom nagyon szorosan követte a nyereségesség alakulásának tendenciáját.

4.9. Tőkeelőteremtési lehetőségek

(61) A kérelmező vállalatok szerkezete miatt, vagyis azon tény miatt, hogy a műtrágyagyártók olyan nagy vegyi csoportok részét képezik, amelyek más termékekkel is kereskednek, nem lehetett megállapítani a csak az érintett árura vonatkozó tőkeelőteremtési lehetőségeket, és ezért ez nem tekinthető kifejező mutatónak a kár megítélésére.

4.10. Foglalkoztatás és bérek

(62) A közösségi iparágban a foglalkoztatottak száma 1996 és a VI között 1986-ról 1608-ra, vagyis 19 %-kal csökkent. Az összbérek alakulása a foglalkoztatottak számának csökkenéséhez hasonló volt.

4.11. Beruházások

(63) A beruházások a vizsgált időszakban viszonylag stabilak maradtak. A beruházási adatok magukban foglalják az AN-gyártást megelőző gyártási folyamatokkal kapcsolatos beruházásokat. 1996 és a VI között a legfontosabb beruházások a salétromsav gyártásához használt berendezésekkel kapcsolatos beruházások voltak, amely nyersanyag az AN-gyártáshoz, de amely olyan más célra is felhasználható, mint karbamidammóniumnitrát-oldatok gyártása.

4.12. A dömpingkülönbözet nagysága

(64) Tekintettel az érintett országokból történő behozatal mennyiségére és árára, a tényleges dömpingkülönbözet nagyságának a közösség iparágra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

5. Következtetés

(65) A 45. preambulumbekezdésben található magyarázat szerint a kérelmet benyújtó közösségi gyártók gazdasági helyzete az Oroszországból származó AN behozatalára 1995-ben elrendelt dömpingellenes intézkedések bevezetése után kezdetben lényegesen javult. 1997-től kezdődően azonban a helyzet újra romlott. Eltekintve a piaci részesedétől, amely a csökkenő árak miatt csekély mértékben nőtt, minden egyéb kármutató, azaz a termelés, az értékesítési volumen, az ár, a nyereségesség, a beruházások megtérülése, a készpénzforgalom és a foglalkoztatottság negatívan alakult. Különösen a közösségi iparág értékesítési árainak drasztikus csökkenése hatott negatívan nyereségességére. Amint azt a 132/2001/EK rendelet megerősíti, ezt a fejleményt az ezen harmadik országokból származó behozatalnak a Közösség piacán való fokozottabb jelenléte fényében kell szemlélni, amely az orosz piaci részesedés több mint felét elhódította, és amelynek árai jelentős mértékben alákínáltak a közösségi iparág árainak.

(66) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az orosz árak - az Eurostat adatok alapján és az 1998-ban kivetett különleges vám figyelembevétele nélkül - a teljes vizsgált időszakban alacsonyabbak voltak Lengyelország és Ukrajna árainál (a VI során 27 %-kal) az 1997. év kivételével, amikor ugyanazt a szintet érték el.

F. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Változások a dömping és a közösségi iparág tekintetében

1.1. A dömping körülményeinek változása

(67) A vizsgálat kimutatta, hogy a dömpingkülönbözet az előző vizsgálatban kiszámított dömpingkülönbözethez képest jelentősen nőtt, ami a hatályban lévő intézkedésekhez vezetett. Az előző vizsgálatban kiszámított dömpingkülönbözet 41,9 % volt, amely jelentősen alacsonyabb, mint a jelenlegi vizsgálatban kiszámított különbözet (115,8 %).

1.2. A körülmények változása a közösségi iparág helyzetét illetően

(68) A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi iparág 1998-tól a VI-ig jelentős veszteségeket szenvedett. A helyzet még rosszabb, mint amilyen a vizsgálat ideje alatt volt, ami a hatályban lévő intézkedésekhez vezetett, mivel például a jelenlegi vizsgálat VI-je alatti veszteségek majdnem háromszor nagyobbak voltak, mint a 2022/95/EK rendelet szerinti előző vizsgálat vizsgálati időszakában.

(69) Az oroszországi behozatalra kivetett vámok szinte teljes fennállása alatt jelentősen alákínáltak az áraknak. 1998 márciusában a változó vám helyett különleges vámot kellett alkalmazni, mert az intézkedések nem bizonyultak hatékonynak. Sőt 1998 júliusától kezdődően a vámfizetés utáni (tehát a különleges vámot tartalmazó) exportárak alacsonyabbak voltak a közösségi iparág kárt nem okozó áránál, amelyet az eredeti vizsgálatban állapítottak meg, és amely meghatározta a vám nagyságát.

2. Kár megismétlődésének valószínűsége

(70) A hatályban lévő intézkedések hatályvesztése valószínű hatásának értékeléséhez a következő elemeket vették számba.

(71) Az orosz exportáló gyártóknak harmadik országok piacán és a Közösség piacán az alacsony árakban tükröződő árpolitikája és azon képességük, hogy további jelentős mennyiségű AN-t tudnak szállítani, minden valószínűség szerint az intézkedések hatályvesztése esetén az árak tekintetében általános nyomást gyakorolna erre a nagyon árzérzékeny nyersanyagpiacra. Az orosz exportáló gyártók minden valószínűség szerint a közösségi iparág további jelentős piaci részesedését tudnák elhódítani. Ez pedig az Oroszországból történő behozatal által okozott kár megismétlődéséhez vezetne, amely a közösségi iparág alacsonyabb értékesítési áraiban, kisebb értékesítési volumenben és csökkenő piaci részesedésben nyilvánulna meg, valamint ennek megfelelő következményei lennének a nyereségesség szempontjából.

(72) A közösségi iparág különösen a nyereségességét tekintve nehéz helyzetben van. Habár a közösségi iparág helyzete a vizsgált intézkedések elrendelését követően az intézkedések alkalmazásának első évében jelentősen javult, ismét jelentősen romlott, különösen 1997-től az egyéb országokból történő, kárt okozó dömping miatt a 132/2001/EK rendelet megállapítása szerint, és most még rosszabb. Ha az Oroszországgal szembeni intézkedések hatályukat vesztenék, akkor az nemcsak a közösségi iparág helyzetét veszélyeztetné újra, de azokat az előnyök is csökkennének vagy elvesznének, amelyekből a közösségi iparág az egyéb országokkal szemben elrendelt intézkedések révén részesül.

(73) Az EFIA azt állította, hogy a Közösség piacán 1997 óta tartó árcsökkenés számos tényezőnek, többek között a nitrogénműtrágyára vonatkozó kínai behozatali tilalomnak tulajdonítható, nem pedig az orosz árpolitikának. Még ha más olyan tényezők, mint például a Közösség piacán 1996 és 1997 között regisztrált keresletcsökkenés és a kínai stratégia is lenne az árcsökkenés oka, akkor is el kellene ismerni, hogy az orosz gyártók árai sokkal nagyobb mértékben csökkentek az összes többi exportőr árainál, és sokkal alacsonyabbak voltak, mint a Litvániából, Egyiptomból és Bulgáriából érkező behozatalnál alkalmazott nem dömpingelt árak. Ez azzal magyarázható, hogy Oroszország elveszítette egyik legfontosabb exportpiacát, mivel Oroszország több mint 1000000 tonnát exportált Kínába, amely 1996-ban, a tilalom hatálybalépése előtti évben az összes kínai AN-behozatal 90 %-át tette ki.

(74) Ez az importőr szövetség továbbá azt is állította, hogy a közösségi iparág helyzetének romlását egy másik olyan vizsgálat keretében, amely a dömpingellenes intézkedések elrendeléséhez vezetett, már Lengyelországnak és Ukrajnának tulajdonították, ezért ezt nem lehet ismét felhozni az Oroszországból származó AN-behozatallal kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy az intézkedések közelgő hatályvesztése miatti felülvizsgálat keretében a közösségi piac helyzetét olyan szempontból elemzik, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping és kár folytatódna vagy megismétlődne. Következésképpen a hatályvesztésre vonatkozó jelenlegi vizsgálatot illetően az a tény, hogy a közösségi iparág helyzetének romlását egy bizonyos időszak alatt egyéb harmadik országok, nevezetesen Lengyelország és Ukrajna jelenlétének tulajdonították egy másik dömpingellenes eljárás keretében, nem befolyásolja az orosz exportőröknek a Közösség piacán várható jövőbeli viselkedésének, és annak a közösségi iparágra gyakorolt várható hatásának az elemzését.

(75) Az EFIA végül azt állította, a közösségi iparág nyereségességének csökkenése főleg a földgáz áremelkedésének tulajdonítható, és hogy ennek a ténynek a tekintetbe vételéhez a kárt nem okozó ár kiigazítására lett volna szükség.

Az 59. preambulumbekezdésben említettek szerint figyelembe vették, hogy ez a gázáremelkedés hatással lehetett a nyereségességre. A nyereségesség azonban a közösségi iparág helyzetelemzésének csupán egy tényezője, és a 65. preambulumbekezdés magyarázata szerint sok más egyéb mutató negatívan alakult a felülvizsgálati időszakban. Ezért úgy ítélték, hogy a gázárak alakulása inkább súlyosbító tényező semmint a kár oka, mivel a közösségi iparág az árakra gyakorolt nyomás következtében ezt az emelkedést nem tudta értékesítési árain keresztül továbbhárítani.

Végül a gázár utóbbi években a Közösségben való alakulásának elemzése azt mutatja, hogy erősen ingadozik, így ebből a jövőbeli fejleményekre nézve nem vonható le következtetés. Következésképpen megállapították, hogy nincsenek olyan különleges körülmények a Közösség piacán, amelyek kiigazítást indokolnak.

(76) A fentiek alapján megállapítható, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kár valószínűleg megismétlődik.

G. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

1. Bevezetés

(77) Az alaprendelet 21. cikke szerint a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása és módosítása egészében véve a Közösség érdeke ellen való lenne-e. A Közösség érdekének meghatározása céljából vizsgálták a különböző érdekelt felek érdekeit, azaz a közösségi iparágét, az importőrökét/kereskedőkét, valamint az érintett áru felhasználóinak érdekét. Annak érdekében, hogy az intézkedések fenntartásának vagy hatályvesztésének az előrelátható hatásait meg tudják ítélni, a Bizottság minden fent említett féltől információt kért be.

(78) Emlékezzünk arra, hogy az előző vizsgálat kimutatta, hogy az intézkedések bevezetése nem tekinthető a Közösség érdeke ellen valónak. Ezenkívül az tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, amely során olyan helyzetet elemeznek, amelyben már dömpingellenes intézkedéseket alkalmaznak, lehetővé teszi, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges túlzottan kedvezőtlen hatását.

(79) Ezen az alapon megvizsgálták, hogy a kárt okozó dömping megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos következtetések ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra a következtetésre vezetnének, hogy ebben az adott esetben az intézkedések fenntartása nem a Közösség érdeke.

2. A közösségi iparág érdeke

(80) Abból indulunk ki, hogyha a dömpingellenes intézkedések nem maradnak fenn, akkor valószínűleg megismétlődik a kárt okozó dömping, és a közösségi iparág helyzete, amely romlott a felülvizsgálati időszak során, tovább romlana.

(81) A közösségi iparág szerkezetileg életképes iparágnak bizonyult, amely alkalmazkodni tud a változó piaci feltételekhez. Ez főleg az iparág 1997-ig realizált nyereségeiből és modern gyártókapacitásba történő beruházásaiból derült ki. Ezeknek a törekvéseknek a sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a Közösség piacán tisztességes verseny uralkodik-e.

(82) Ésszerűen abból lehet kiindulni, hogy a közösségi iparág profitálni fog a 132/2001/EK rendelettel bevezetett intézkedésekből, amennyiben ezeket az intézkedéseket nem ássa alá más eredetű kárt okozó dömping. A fent felvázoltak szerint mivel fennáll az Oroszországból származó kárt okozó dömping megismétlődésének valószínűsége, a Közösség érdeke az Oroszországból származó AN-behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések fenntartása.

3. Az importőrök érdeke

(83) A kiküldött 48 kérdőívből az EFIA-tól (amely 24 importőrt képvisel) és két importőrtől érkezett vissza kitöltött kérdőív és információ.

(84) A két együttműködő importőrtől kapott válaszok megerősítették az 1998 óta tartó árcsökkenést és azt a tényt, hogy a közösségi gyártóknak ezt a trendet kellett követniük versenyképességük biztosítására. Egyikük alá is húzta az európai infrastruktúra fenntartásának szükségességét ahhoz, hogy kedvező feltételeket lehessen biztosítani az európai piac ellátásához, míg a szövetség az intézkedések folytatása ellen foglalt állást.

(85) A csekély együttműködés és az a tény, hogy az importőrök általában a műtrágyák széles skáláját kínálják, amelyek közül az AN csak egy, arra a következtetésre vezetett, hogy az intézkedések fenntartásának az importőrökre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatása nem olyan kényszerítő ok, amely az intézkedések fenntartása ellen szól.

4. A felhasználók érdeke

(86) Az érintett termék felhasználói farmerek. A Bizottság kérdőíveket küldött hat európai és nemzeti szintű felhasználói egyesületnek. Közülük ketten válaszoltak a kérdőívre. Elvileg mindketten az intézkedések folytatása ellen foglaltak állást.

(87) Egy felhasználó szövetség előadta, hogy a felhasználók érdeke elemzésének főleg a brit felhasználók érdekeire kellene összpontosítania, mivel az Egyesült Királyságban a legmagasabb az AN-fogyasztás a Közösségben. A vizsgálat azonban azt állapította meg, hogy a VI során az Egyesült Királyság az Oroszországból a Közösségbe behozott érintett termék mindössze 16 %-át (volumenben mérve) vásárolta fel, míg Franciaországra az AN Közösségbe irányuló orosz behozatalából 47 % jutott. Ezen az alapon az érvet el kell vetni.

(88) Ezenkívül ugyanez a szövetség azt állította, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása csökkentené a brit farmerek jövedelmét, vagyis sokkal nehezebb gazdasági helyzetbe hozná őket. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a 132/2001/EK rendeletben megállapítottak szerint a műtrágya a farmerek összes termelési költségének átlagosan 6 %-át teszi ki. Mivel az érintett országból történő behozatal a VI során a Közösség piacán az AN-fogyasztás 5 %-át képviselte, és mivel az importár esetleges emelkedésének valószínűleg csak egy részét hárítják tovább a felhasználókra, a farmerek termelési költségeinek emelkedése valószínűleg csekély mértékű lesz. Sőt, ha a közösségi iparág nemcsak az értékesítési volument, hanem az árakat is emelné, az ilyen áremelkedés akkor is korlátozott maradna, mivel más beszerzési források is vannak. Az AN Közösségbe történő behozatalának 37 %-ára valóban nem vonatkoznak dömpingellenes intézkedések.

(89) Az EFIA és egy felhasználói szövetség azzal érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedések a farmerek számára versenyképes áron biztosított alternatív AN-forrásokat korlátozzák, mivel az AN Közösségbe történő behozatalának mindössze 37 %-ára nem vonatkoznak dömpingellenes intézkedések.

Egyrészt emlékeztetünk arra, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek nem az a célja, hogy az ellátást korlátozzák, hanem az, hogy helyreállítsák a tisztességes versenyt a Közösség piacán.

Másrészt utalunk arra, hogy a 37 % részben túlságosan is alábecsült adat, mivel ennek alapul vételekor figyelembe kell venni, hogy a dömpinget nem alkalmazó országokból a Közösségbe történő AN-behozatal kevésbé vonzóvá vált, mivel Oroszország, Lengyelország és Ukrajna erős nyomást gyakoroltak az árakra. Ezért valószínű, hogy a dömpinget nem alkalmazó országok a tisztességes verseny helyreállítása esetén a Közösség piacán intenzívebbé tennék jelenlétüket.

(90) A fentiek alapján azt a következtetést vonták le, hogy ezeknek az intézkedéseknek a farmerekre gyakorolt lehetséges következményei nem jelentenek olyan kényszerítő okot, amely az intézkedések fenntartása ellen szól, mivel a farmerekre gyakorolt negatív hatás a közösségi iparágra gyakorolt pozitív hatást valószínűleg nem ellensúlyozza.

5. A Közösség érdekével kapcsolatos következtetés

(91) A fenti megfontolások arra a következtetésre vezettek, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok a Közösség érdekével kapcsolatban, amelyek az intézkedések fenntartása ellen szólnának.

H. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(92) A kérelmező azt állította, hogy jelek utalnak arra, hogy AN-t új formában, nevezetesen AN és más termékek keverékeként szállítanak, amelynek egyetlen célja az AN-re vonatkozó lehetséges dömpingellenes intézkedések megkerülése. Erre felhívjuk a vámhatóságok figyelmét.

(93) A dömpinggel és kárral kapcsolatos következtetések és azon tény miatt, hogy a hatályban lévő intézkedések a vizsgálati eredmények szerint nem érik el a tervezett hatást, azaz az előző vizsgálatban megállapított kár megszüntetését, arra a következtetésre jutottak, hogy a dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani a további kár megakadályozására, és hogy az intézkedések mértékét módosítani kell.

(94) A vám mértékének meghatározásánál figyelembe vették a megállapított dömpingkülönbözet nagyságát és a közösségi iparág által elszenvedett kár megszüntetéséhez szükséges vámösszeget. Az alacsonyabb vám szabály alapján a kárhányadot a kivetendő vám összegének meghatározásához vették alapul.

(95) Az EFMA véleménye szerint egy kettős mechanizmus (a minimum importárhoz kapcsolt különleges vám) megfelelőbb lenne az orosz gyártók által fizetett rendkívül alacsony, államilag meghatározott gázárak mellett. Mégis abból indulnak ki, hogy a különleges vám elegendő, mivel az a felülvizsgálat ténymegállapításain alapszik, és hogy az intézkedés formája, azaz a különleges vám, az árak manipulálása és a vám kompenzálása ellen hat. Az EFMA kérelmét ezért elutasították.

(96) A dömpinggel okozott kár megszüntetéséhez szükséges vám megállapítására kárhányadokat kalkuláltak. A szükséges áremelést úgy határozták meg, hogy a súlyozott átlagos importárat a közösségi iparág által a Közösség piacán értékesített AN kárt nem okozó árával hasonlították össze azonos kereskedelmi szinten.

(97) A kárt nem okozó árat úgy számították ki, hogy az összes gyártási egységköltséghez hozzáadtak egy olyan haszonkulcsot, amely kárt okozó dömping hiányában méltányosan elérhető, tekintetbe véve az alákínálási számításban a granulált és a szemcsésített AN közötti különbségre vonatkozóan már elvégzett korrekciót. Ennél a számításnál 8 %-os haszonkulcsot vettek alapul. A súlyozott átlagos importár és a közösségi iparág kárt nem okozó ára közötti összehasonlításból származó különbözetet ekkor a teljes CIF-importérték százalékaként fejezték ki.

(98) A kérelmező szerint a tőkehozamráta 15 %-ának megfelelő haszonkulcs lenne méltányos. Érvelése szerint ilyen megtérülés szükséges a hosszú távú újrabefektetéshez, és a részvényesek számára megfelelő részvényhozam eléréséhez. Ez esetben azonban arról van szó, hogy a közösségi iparág méltányos nyereséget realizálhatott volna kárt okozó dömping nélkül, amely azonban nem azonos a részvényesek által célul kitűzött nyereséggel. Tekintettel a 132/2001/EK rendelet 56. preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításokra és egyéb észrevételek hiányában a forgalom 8 %-a méltányos nyereségnek tűnik. Az intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében, és a múltban megfigyelt ármanipuláció megelőzésére méltányos a vámot tonnánként meghatározott összeg formájában kivetni.

(99) A fentiek alapján a vám összege megegyezik az AN-ra tonnánként megadott fix összeggel az alábbiak szerint:

Ország | Vám fix összege (euró/tonna) |

Oroszország | 47,07 |

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vám kivetésére kerül sor az Oroszországból származó, a 31023090 és 31024090 KN-kód alá tartozó AN behozatalára vonatkozóan.

(2) Az alkalmazandó vám összege egy tonna AN termékre az alábbi fix összeg:

Ország | Vám fix összege (euró/tonna) |

Oroszország | 47,07 |

(3) Olyan esetekben, amikor az árukban kár keletkezik szabad forgalomba bocsátásuk előtt, és ezért a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat a 2454/93/EGK bizottsági rendelet [12] 145. cikke szerint a vámérték meghatározásához arányosan felosztják, a (2) bekezdésben említett dömpingellenes vám összegét olyan arányban csökkentik, amely megfelel a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár arányos felosztásának.

(4) Ellenkező rendelkezés hiányában a hatályban lévő vámrendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2002. április 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. PiquÉ I Camps

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított rendelet

[2] HL L 129., 1994.5.21, 24. o.

[3] HL L 198., 1995.8.23, 27. o.

[4] HL L 198., 1995.8.23, 1. o.

[5] HL L 93., 1998.3.26, 1. o.

[6] HL C 311., 1999.10.29., 3. o.

[7] HL L 23., 2001.1.25, 1. o.

[8] HL L 52., 2000.2.24, 3. o.

[9] HL C 239., 2000.8.23, 10. o.

[10] HL L 23., 2001.1.25, 1. o.

[11] Forrás:Eurostat - Comext "orosz export".

[12] HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 993/2001/EK bizottsági rendelettel (HL L 141., 2001.5.28, 1. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------