A Fővárosi Törvényszék P.27848/2010/4. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 349. §, 355. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 5. §, 7. §, 9. §, 13. §, 33. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 2. §] Bíró: Császár P. Emőke

Fővárosi Bíróság

... P. .../2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság

Trinn Ügyvédi iroda (ügyvéd címe., eljár: dr. Metzinger Péter alkalmazott ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe.)

f e l p e r e s n e k

tisztviselő neve tisztviselő által képviselt

LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (1055 Budapest, Markó u. 16.)

a l p e r e s ellen

bírósági jogkörben okozott kár iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 293.200,- (Kétszázkilencvenháromezer-kétszáz) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblának címzetten ennél a bíróságnál lehet írásban, három példányban benyújtani. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy annak összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy csak a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

A jogi képviselővel eljáró felek - vagyonjogi ügyben, amennyiben a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja - a benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Ekkor a fellebbezésben új tényre, bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályoknak megfelelő alkalmazásával történik, a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, s a határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A 2003-ban alapított felperesi szövetkezet általános forgalmi adó alanya, államilag elismert termelői csoportként működik.

Az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága a felperesnél 2006. október, november, december hónapokra és 2007. I-II. negyedévre vonatkozóan általános forgalmi adónemben ellenőrzést végzett. A revízió egyebek között vizsgálta a felperes Áfa bevallásában és analitikus nyilvántartásában szerepeltetett EV-..... és a 4H... sorszámú számlákat. Az EV-... számú számlát az A. Kft, állította ki 2007. június 26-án 4.400.000,- Ft, + 880.000,- Ft Áfa összegű előleg megfizetéséről. Az adózó a revízió rendelkezésére bocsátotta az előleghez kapcsolódó végszámlát is (31-... számú számla) amelyet az A. Kft. 2007. szeptember 28-i teljesítési időponttal állított ki, egy Syrnba X-Press 5,5 tárcsa értékesítéséről. A tárcsát az adóalany 2007. szeptember 28-án vette át az A. Kft-től, és még ugyanezen a napon átadta a Cs. Kft. üzemeltetésébe, amely vállalkozás a felperesi gazdálkodó szervezet tagja. A 4H... számú számlát a. K. Zrt. állította ki 2007. június 21-én, egy John Deere 3420 teleszkópos rakodógép eladásáról. A számla végösszege 21.480.000,- Ft, amely 3.580.000,- Ft adót tartalmaz. A gépet az adóalany 2007. június 21-én vette át a K. Zrt.-től, és már aznap a Sz. Zrt. üzemeltetésébe adta át, amely szintén a felperesi gazdálkodó szervezet tagja.

Az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága a 2008. június 2-án kelt ... számú határozatával a felperes terhére a revízió egyéb megállapításai alapján is összesen 7.074.000,- Ft általános forgalmi adó hiányt, 207.000,- Ft adóbírságot és 219.0002,- Ft késedelmi pótlékot állapított meg. A határozat indokolása szerint a fenti írt gépek vásárlását terhelő előzetesen felszámított adó levonását a felperes részéről jogosulatlan visszaigénylésnek tekintette az adóhivatal, ezért a felperes 2007. II. negyedévre vonatkozó levonható adóját 4.460.000,-Ft-tal csökkentette. A határozat indokolása szerint ingyenes termékátadás, illetve szolgáltatásnyújtás nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, hiszen az nem irányul bevétel elérésére, így az Áfa törvény 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján ezért az előzetesen felszámított adó nem vonható le.

Az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben a felperes a termelői csoportokról szóló 81/2004.(V.4.)FVM rendelet 2. § (2) bekezdésére alapítva állította adólevonási jogosultságát.

Az APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály Dél-dunántúli Kihelyezett Hatósági Osztálya 2008. szeptember 12-én kelt .../2008 számú határozatával a fellebbezést elutasítva az első fokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint az adóügyet az adóra vonatkozó anyagi- és eljárási szabályok alapján kell eldönteni, a gazdasági tevékenység tartalmát az Áfa-törvény szerint, és nem az adózó által felhívott jogszabályok alapján kell meghatározni és értelmezni. A gazdasági tevékenységnek, mint az általános forgalmi adó tárgyának a tartalmát az Áfa törvény 5. § (1) bekezdése határozza meg, de a felperes beszerzése teljes egészében adóalanyiságon kívüli célokat, nem e jogszabályhely szerinti gazdasági tevékenységet szolgál. A két gép használatának ingyenes átengedése nem esik az Áfa törvény tárgyi hatálya alá. A nem ellenérték fejében végzett tevékenység bevételt sem eredményez, így az adózót e tevékenysége tekintetében az Áfa törvény 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adólevonási jog nem illeti meg. Az adóhatóság utalt arra is, hogy az Áfa törvény 7. § (3) bekezdése és a 9. § (1) bekezdése kivétel szabályai sem vonatkoznak a felperes ezen tevékenységére, másrészt a vállalkozási célból ingyenesen nyújtott értékesítés fogalmának sem felel meg a két gép használatának ingyenes átengedése. Tévesnek ítélte a fellebbező azon álláspontját, hogy a működési költség-hozzájárulás fizetése miatt nincs szó ingyenes átadásról.

A felperes a jogerős határozatot közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben támadta meg. Keresetében kifejtett álláspontja szerint a gépvásárlásból származó Áfa levonása jogos volt, hiszen a felperesi szövetkezet egy "sajátos gazdasági egység", amely a jogszabályi rendelkezés keretei között maga határozza meg a szövetkezet és a tagjai között létrejövő együttműködési és vagyoni viszonyokat. A sérelmezett határozat a gépvásárlásból eredő Áfa levonási jog tekintetében hozott döntései ezt a jogosultságát vitatja el, amikor etekintetben úgy minősítik őt, mintha a termelői csoport és tagjai között létrejövő vagyoni viszonyok egymástól teljesen független gazdasági egységek között jöttek volna létre. Kifejtette, téves a jogerős határozatnak az Áfa törvény 5. § (1) bekezdésére való hivatkozása, hiszen ennek a gazdálkodási formának lényegi eleme, hogy maga a termelői tevékenység a tagjainál folyik. Ha a szövetkezet tagjaival szemben bármilyen jelentéktelen összegű bérleti díjat felszámítottak volna, akkor már az Áfa levonás jogosultságát az adóhatóság nem vitatta volna el, holott ettől a gazdasági esemény jogi és gazdasági tartalma semmit nem változott volna. Ingyenességről már csak azért sem lehet szó, mert a szövetkezet minden tagja működési költség hozzájárulást fizet. Az a körülmény, hogy egy szövetkezeti tag használja a szövetkezetnek valamely eszközét, nem érintheti az Áfa levonási jogosultságot.