BH 2020.5.130 A megtámadottat nem fosztja meg jogos védelmi helyzetétől, ha támadójával szemben becsületsértő kifejezést használ [Btk. 22. § (1) bek.; 4/2013. BJE határozat].

[1] A törvényszék a 2017. február 28. napján kihirdetett és 2017. május 31. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet testi sértés bűntette [Btk. 164. § (1) bek., (8) bek. I. ford.] miatt 2 év - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az egyéb járulékos kérdésekről, kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.

[2] A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára alapítva, mely szerint a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét.

[3] Indokai szerint a törvényszék ugyan vizsgálta a jogos védelem mint büntethetőséget kizáró ok fennállását, azonban ezt csupán a cselekmény első szakaszában látta megállapíthatónak, míg a második szakaszában már nem. A törvényszék ez utóbbi esetben tévesen értékelte a terhelt verbális megnyilvánulását provokációként, a kés használatát pedig megtorlásként, ezért tévesen vont következtetést a jogos védelmi helyzet hiányára is.

[4] Kifejtette, hogy a szóbeli becsületsértés nem fosztja meg az emiatt megtámadottat a védekezés jogától, nem tekinthető kihívásnak az, ha valaki becsületsértő kifejezést használ valakivel szemben. Az sem zárja ki a jogos védelmi helyzet megállapítását, hogy a megtámadott személy a további támadás elhárítása céljából eszközt vesz magához.

[5] Eszerint jelen ügyben a cselekmény első szakaszát követően, amikor a terhelt trágár módon adott hangot felháborodásának, a sértett újból a terhelt felé iramodott, ezért a terhelt változatlanul reálisan tarthatott az őt ért jogtalan támadás folytatásától, amely a sértett ökölütési kísérletével be is következett. Ezen jogtalan támadás elhárításaként értékelendő a sértett életveszélyes sérülését okozó terhelti eszközhasználat.

[6] A kés használata védekező, elhárító cselekmény, amely szükséges volt a jogtalan támadás leküzdéséhez, az elhárítás kockázatát, következményeit a támadónak kell viselnie.

[7] Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a törvényszék ítéletét változtassa meg, és a terheltet az ellene testi sértés bűntette miatt emelt vád alól, figyelemmel a Btk. 22. § (1) bekezdése szerinti jogos védelmi helyzetre, a Be. 566. § (1) bekezdés d) pontja alapján mentse fel, és állapítsa meg, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta.

[9] A Kúria a Be. 660. § (2) bekezdés b) pontja alapján nyilvános ülést tartott.

[10] Az ügyész a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta, azzal egyezően nyilatkozott.

[11] A terhelt védője az ügyészi indítvánnyal egyetértett, és a terhelt felmentését indítványozta.

[12] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be. 648. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[14] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, amennyiben a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét.

[15] Az ügyészség a Btk. 22. § (1) bekezdésében írt büntethetőséget kizáró okra hivatkozva - jogos védelmi helyzet fennállása miatt - terjesztett elő a terhelt javára felülvizsgálati indítványt.

[16] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. Felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. § (1) bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[17] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[18] A jogerős, ekként a felülvizsgálatban irányadó tényállás lényege szerint:

[19] "...a vádlott még általános iskolás korától, illetőleg a közös lakókörnyezet okán ismerte személyesen K. T.-t, akivel a személyes kapcsolata megszakadt, csupán a Facebookon keresztül tartották a kapcsolatot. A vádlott 2015. április hónap végén is a Facebook-on keresztül kezdeményezett beszélgetést K. T.-vel, melynek keretében személyes találkozó lehetőségére is utalt. K. T. ezt elhárította azzal, hogy tartós baráti kapcsolatban van, melyet követően a vádlott - sérelmezve K. T. reakcióját - több alkalommal is sértő kifejezésekkel illette őt trágár stílusban, többek között »drogos kurvának« nevezte. K. T. az elektronikus üzenetet felháborodva mutatta meg barátjának, P. P. sértettnek, aki először K. T. saját üzenőfaláról, majd később személyes oldaláról küldött a vádlottnak szintén szitkozódó, fenyegető, illetőleg számonkérő stílusú üzeneteket, majd a felek kölcsönösen letiltották egymást, megszakítva mindennemű kapcsolatot.

[20] 2015. május 1. napján P. P. sértett K. T. társaságában a nap folyamán több alkalommal szeszes italt fogyasztott, legalább 1,5 dl tömény szeszt és több üveg sört. A sértett barátnőjével L.-re készült.

[21] Az s.-i megállóban várták a villamost, amikor K. T. észlelte, hogy a belváros felől hamarabb érkező villamosról a strandfürdő felé eső, szemközti megállónál leszáll a vádlott. Szólt a sértettnek, aki egyébként személyesen a vádlottat nem ismerte, majd 17 óra 39 perckor a vádlott után futottak és hangosan kiabálva, őt megállásra szólították fel. A vádlott megállt, majd kifogásolható stílusban megkérdezte a sértettet, hogy kicsoda ő és mit akar.

[22] P. P. sértett ezen és a történteken felháborodva - felelősségre vonva a vádlottat - szitkozódva rátámadt a vádlottra, megpróbálta őt fejbe rúgni, amely azonban nem sikerült, a sértett ittassága miatt is a földre esett. A gyalogátkelőhelynél ekkor a vádlott és a sértett között dulakodás alakult ki, mely azonban rövid ideig tartott, mert a két fél ezt követően a strandfürdő parkolójába került, ahol folytatták a verekedést. Ennek keretében P. P. ismét a földre került, ekkor a vádlott két vagy három alkalommal megütötte a földön fekvő sértettet. K. T., aki a gyalogátkelőhelynél mintegy 1-1,5 méterre állt a dulakodóktól, a parkolóban már megpróbálta barátjától elhúzni a vádlottat. Ezt használta ki P. P. sértett, őt ellökte magától és a vádlott a lökést követően a földre esett. A sértett ezután is tovább folytatta a bántalmazást, két-három alkalommal meg is ütötte a vádlottat. Ezt követően K. T. őt is megpróbálta elhúzni, melynek hatására a sértett a hátán fekvő vádlottat lábánál fogva húzta pár méteren keresztül, majd a barátnője kérésének eleget téve, elengedte őt.