BH 2015.3.91 A fővárosi önkormányzatot terhelő össztelepülési érdekű feladat esetén a kerületi önkormányzat a telekadó mértékének meghatározásakor a 1990. évi C. tv. (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 6. § c) pontja szerinti "helyi sajátosság" körében köteles értékelni azt a körülményt, hogy illetékességi területén köztemető közszolgáltatási funkcióval terhelt telek is van, mivel e közszolgáltatásnak a kerületi önkormányzat - és az önkormányzatot alkotó helyi közösség - is érintettje [1990. évi C. tv. 2. §, 6. §, 17. §, 21. §, 22. §; 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §, 23. §].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Budapest Főváros Kormányhivatala másodfokú adóhatóságként helybenhagyta a Budapest Főváros IV. kerület Újpest jegyzője elsőfokú adóhatóság által meghozott határozatot, amely 29 596 722 forint telekadó megfizetésére kötelezte a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-t (a továbbiakban: adózó) a Budapest IV. kerület Megyeri úti, összesen 268 451 m2 alapterületű, köztemető funkciójú telke után a 2012. január 1. és 2012. május 14. közötti időszakot érintően.

[2] Az adózó keresete folytán eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 5. K. 29.489/2013/11. számú ítéletével az adózó keresetét elutasította.

[3] Az adózó felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriá­hoz. A Kúria az előtte folyamatba lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt az adófizetési kötelezettség alapját képező, a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének az építmény- és telekadóról szóló 34/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2012. január 1. és 2012. május 14. között hatályos 7. §-a törvényességi vizsgálatát, a törvényellenesség megállapítását és perbeli alkalmazhatóságának kizárását.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[4] A Kúria indítványát azzal indokolta, hogy az Ör. 7. §-a szerinti adómérték nincs összhangban a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 6. § c)-d) pontjaival. Figyelemmel a per adataira, a perbeli adótárgy funkciójára, a Kúria Önkormányzati Tanácsa által hasonló tényállás mellett meghozott határozatára és a tárgykörben kialakított gyakorlatára is kétséges, hogy az Ör.-ben szabályozott adómérték megfelelt a Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerinti elveknek.

[5] Az érintett önkormányzat - a bíróságok igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján részére kézbesített indítványra tekintettel, határidőben - állásfoglalást nyújtott be a Kúriához. Állásfoglalásában az indítvány elutasítását kérte arra tekintettel, hogy az Ör.-beli telekadó-mérték megfelel a Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerinti elveknek, az nem konfiskáló jellegű.

[6] Kifejtette, hogy a telekadó két évtizedes intézményként elfogadott az érintett önkormányzat illetékességi területén. Az Ör. mentességi szabályai igazodnak a helyi sajátosságokhoz, és különösen a magánszemélyek teherviselő képességéhez. Több adómérték alkalmazását a helyi sajátosságok - üdülőövezet avagy egyéb releváns sajátossággal bíró terület hiányában - nem indokoltak. Utalt arra, hogy a telekadó a 6547 adóalanyból mindösszesen 141 adóalanyt érint a kerületben. Elfogadhatatlannak minősítette a perbeli adótárgy értéke szempontjából az adózó által a felülvizsgálati eljárásban csatolt, a XXI. kerületi köztemetőre készült, de a perbeli telekre is kiterjedően elkészített igazságügyi szakértői véleményt. Ezzel összefüggésben arra hivatkozott, hogy saját vagyonkataszterében kitűnő közterületeit annak ellenére magasabb értéken tartja nyilván, hogy azok - szemben a köztemető funkcióval bíró telkekkel - bevétel termelésére nem alkalmasak. Mindemellett utalt arra is, hogy az adózó vagyoni helyzetéhez kötődő teherbíró képessége lehetővé teszi a telekadó megfizetését.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[7] Elöljáróban rögzíti a Kúria Önkormányzati Tanácsa azt, hogy az érintett önkormányzat a támadott Ör.-t az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére visszavezethető, a Helyi adó tv. rendelkezései alapján végrehajtó jellegű jogalkotói jogkörében alkotta meg. Ezért az Ör. nem lehet ellentétes - egyéb jogszabályi rendelkezések mellett - a Helyi adó tv. szabályozásával sem.

[8] A Helyi adó tv. 5. § a) pontja jogosítja az önkormányzatokat vagyoni típusú adók kivetésére, az adójogi jogalkotás egyéb, általános kereteit pedig a 6. § adja meg. A Helyi adó tv. a vagyoni típusú adók különös szabályai között, a 21. és 22. §-aiban szabályozza az adó alapját és - a 6. § c) pontjának figyelembevétele mellett - a mértékét.

[9] A kúriai kezdeményezés alapján az Önkormányzati Tanácsnak arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy jogszerűen terhelte-e az alapper felperesét az Ör. 2012. január 1. és május 14. közötti időben az Ör. 7. §-a szerinti - "[a] telekadó éves mértéke 323 Ft/nm" - mértékű telekadóval.

[10] Az Önkormányzati Tanács Köf.5051/2013. számú határozatának (a továbbiakban: Köf.h.) II.4. pontjában összefoglalt szabályozástörténet alapján egyértelmű, hogy a törvényalkotó a köztemető funkciót ellátó telkeket nem vette ki az adótárgyak közül a 2012. január 1. és május 14. közötti szabályozási időszakban - szemben a 2011. november 30-ig hatályos és a 2012. május 15-étől hatályos szabályozással. A Helyi adó tv. 1. § (1) bekezdése értelmében "[e] törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót) vezethet be." A helyi adó kivetésére tehát az érintett önkormányzat törvényi felhatalmazás alapján válik jogosulttá, de az csupán lehetőség a számára.

[11] Az érintett önkormányzat által állásfoglalásában hivatkozott Köf.h. II.8. pontja kifejezett utalást tartalmaz arra, hogy a települési önkormányzati jogalkotókat a Helyi adó tv. szabályozása nem mentesíti, sőt ilyen esetekben is kötelezi a helyi sajátosságok figyelembe vételére. A Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerinti szempontok "...indokolhatják az egységesen meghatározott nm-alapú adómérték differenciálását. Egyéb mentességi ok, illetve mentességi lehetőség hiányában az önkormányzatoknak az adóalap meghatározásakor van lehetőségük az önkormányzati közfeladatokat szolgáló földterületek esetében e sajátosság értékelésére."

[12] Az Önkormányzati Tanács eddig gyakorlatában több alkalommal foglalkozott a Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerinti, az önkormányzat gazdálkodási követelményeivel és az adózó teherbíró képességével egyenértékű követelménynek minősülő "helyi sajátosságok" tartalmának meghatározásával. Az adómérték meghatározásakor figyelembe veendő szempontok bármelyikének sérelme az Ör. adómértékre vonatkozó rendelkezése jogellenességének megállapítására vezet. A Helyi adó tv. 6. § c) pontja ugyanis az Alaptörvény adóalanyt védő teherbíró képességre és a közteherviselés arányosságára vonatkozó előírásait közvetíti az önkormányzati jogalkotás számára.