AVI 2014.11.98 Az elhatárolt veszteség a vállalkozói jövedelemmel szemben számolható el [1995. évi CXVII. tv. 49/B. §]

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék K.20204/2010/8., Kúria Kfv.35316/2010/5. (*AVI 2014.11.98*, EH 2010.2287)

***********

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2003-2007. évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő vizsgálat eredményeként a 2009. szeptember 30. napján kelt 1953979377 számú határozatával a felperest összesen: 22 283 193 Ft adókülönbözet, 11 141 136 Ft adóbírság, és 8 709 012 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. december 8. napján kelt 2279206091 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az élelmiszer jellegű vegyes-kereskedelemmel foglalkozó felperes által előtárt adatokból számítható alacsony, illetve negatív haszonkulcs, valamint a vállalkozás folyamatos vesztesége be nem vallott bevételre utaltak, ezért a revízió az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108. § (3) bekezdés c) pontja alapján az árbevétel, illetve az annak alapján fizetendő általános forgalmi adó (áfa) alapjának meghatározására helytállóan becslést alkalmazott. A becslés eredményeként jelentkező különbözet (árbevétel növekedés összege) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 4. §-ának (2) bekezdése értelmében az adózó bevételének és vállalkozói kivétnek minősül, mivel az a vállalkozó nyilvántartásaiban nem jelent meg, azt az adózó a vállalkozásból kivonta, és vélelmezhetően magáncélra felhasználta. A vállalkozói kivét a vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelem az Szja. tv. 16. § (4) bekezdése alapján. Az elsőfokú hatóság az árbevétel növekedés összegével = vállalkozói kivéttel megnövelte az adózó vallott vállalkozói kivétjének összegét, és a megnőtt összevonás alá eső jövedelem után számított adót állapított meg. A felperes becsült bevételét az áfa bevallásaiban szerepeltetett bevételek arányában osztotta meg a revízió az egyes bevallási időszakok között, és terhére a vállalkozói kivét módosított összege miatt vállalkozói, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulékot állapított meg.

A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának a megváltoztatását, és fizetési kötelezettségei törlését, másodlagosan az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az Szja. tv. 16. § (4) bekezdése, 49/B. § (1) bekezdése, 49/C. § (1) bekezdése, 68. §-a helyes értelmezése és alkalmazása esetén vállalkozói kivétként nem értékelhető a becsült árbevétel és ennek kapcsán a becsült költség különbözete, mivel az kizárólag a vállalkozó által elért eredményt módosíthatja a bevallásban szerepeltetett adathoz képest. Amennyiben a vállalkozó a bevétel-költség becslése nyomán eredményt érhetett volna el, úgy azt az adóhatóság, mint vállalkozói jövedelmet, és mint vállalkozói osztalékot adóztathatta volna meg.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az adóhatóság az Art. 108. § (1)-(4) bekezdése alapján helytállóan alkalmazott becslési eljárást, amelynek módszerét a felperes nem kifogásolta. Az adóhatóság a továbbiakban akkor járt volna el jogszerűen, ha az Art. 97. § (6) bekezdését alkalmazva figyelembe veszi azt, hogy a felperesnek elsődlegesen a veszteségeit kell valamiből finanszíroznia, amely után megmaradó becsült többlet árbevétel tekinthető vállalkozói kivétnek. A veszteség érintetlenül hagyásával a teljes többlet árbevétel vállalkozói kivétként értékelése az elsőfokú bíróság szerint sérti az Art. 97. § (6) bekezdését, 108. § (1) bekezdését. A megismételt eljárásban az adóhatóságnak vizsgálnia kell, hogy a felperes a vállalkozásának a veszteségeit miből finanszírozta, amely alapján határozható meg a vállalkozói kivét összege.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Szja. tv. 16. § (1) és (4) bekezdései, 49/A. § (1) és (7) bekezdései, 49/C. § (1) bekezdése, az Art. 97. § (6) bekezdése, 108. § (1) bekezdése téves értelmezésével és alkalmazásával jogsértő ítéletet hozott.

A felperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.