A Fővárosi Törvényszék P.25222/2006/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ÖRÖKLÉSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 11. §, 15. §, 17. §, 629. §, 632. §, 655. §, 656. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Fővárosi Bíróság

22.P.25.222/2006/7.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A dr. Rábai Zsolt (cím.) ügyvéd által képviselt

felperes neve (cím.) felperesnek,

a dr. Papp Katalin (cím.) ügyvéd által képviselt

alperes neve(cím) alperes ellen

öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000.- (kétszázezer) Ft + áfa, összesen 240.000.- (kétszáznegyvenezer) Ft ügyvédi munkadíjat.

A le nem rótt 448.000.- (négyszáznegyvennyolcezer) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

A felperes édesanyja (név) az alperessel 2002. április 2-án öröklési szerződést kötött. E szerint az örökhagyó a tulajdonát képező (cím) alatti ingatlant az alperesre hagyja havi 20 000.-Ft megfizetés ellenében. A teljesítés kezdő időpontja 2002. augusztus 1. A szerződés hatálya 2002. április 2-tól áll be. 3 havi fizetési késedelem esetén az örökhagyó jegybanki alapkamatra jogosult. A szerződést (név)ügyvéd jegyezte ellen.

Az örökhagyó 2003. április 4-én keresetlevelet nyújtott be ügyvédjén keresztül a Budai Központi Kerületi Bírósághoz. Ebben annak megállapítását kérte, hogy a szerződés érvénytelen, mert nem felel meg a Ptk. 629. §-nak, hiszen az 2 lapból áll, amit tanúk nem írták alá, se az elején se a végén. Kérte az eredeti állapot helyreállítását, egyben vállalta visszafizetni a felvett 160 000.-Ft-ot és 9000.-t kamatot. Az első tárgyaláson a felek nem jelentek meg, ezért az eljárás szünetelt 2003. szeptember 29-én.

Az alperes 2003. október 8-án bejelentette és csatolta a felperes 2003. május 7.én kelt nyilatkozatát , hogy a felperes hogy nem kívánt pert indítani, mert a szerződés alaki hiányosságait pótolták, a földhivatalba a hiánytalan szerződést benyújtották. A felperes 2003. november 7-én a bíróság felhívására úgy nyilatkozik, hogy kéri a per megszüntetését. A bíróság a pert 15. P.2279420003./5. alatt szüntette meg, mely végzés 2004. január 2-án emelkedett jogerőre.

(név) 2005. november 23-án meghalt. Hagyatékát az ingatlan tekintetében a közjegyző az alperesnek adta át ideiglenes hatállyal a 1155. Kjö.XXII.33/2006/1. sz. végzéssel, figyelemmel a 2003. május 14-én kelt öröklési szerződésre. A szerződés 2003. május14. napján kelt, a feleken kívül azt tanúként mindkét oldalon aláírták a tanúk és a (név) Ügyvédi Iroda képviseletében ellenjegyezte (név). Tartalmát tekintve megegyezett a korábbi szerződéssel.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes javára szóló juttatás érvénytelen, mert a szerződés egyik tanúja az örökös alperes édesanyja volt. Az ingatlan értékére tekintettel a Budai Központi Kerületi Bíróság a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz tette át. Pontosított keresetében a felperes a Pk. 85. állásfoglalásra hivatkozva elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a szerződés érvénytelen, mert a végrendelet általános szabályait kell az öröklési szerződésre is alkalmazni. Ezek szerint, pedig amennyiben az örökös hozzátartozója az egyik végrendeleti tanú a jutatás érvényességéhez az szükséges, hogy ezt a részt az örökhagyó maga írja vagy még egy tanú is aláírja. Az ügyvédi ellenjegyzés a másik tanú hiányát nem pótolja. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy az öröklési szerződés azért érvénytelen, mert a néhai annak aláírásakor csak korlátozottan volt cselekvőképes, ezért érvényesen végintézkedést nem tehetett volna. Kérte tanúként kihallgatni a néhai kezelőorvosát , továbbá indítványozta az orvosi iratok beszerzését.

Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte. Az elsődleges kérelemmel kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy a felperes hivatkozása a Ptk. 656. § és 632. §-ra téves. Bár a törvény az írásbeli magánvégrendelet szabályait rendeli alkalmazni, figyelemmel kell lenni a két jogintézmény közötti különbségekre. Ennek alapján a Ptk. 632. § alkalmazása öröklési szerződés esetén kizárt. Hivatkozott a Ptk. Kommentár magyarázatára, valamint egyéb eseti döntésekre is, továbbá arra, hogy az ügyvéd is aláírta a szerződést, ami tekinthető a második tanú aláírásának. A másodlagos kereseti kérelem elutasítását azért kérte, mert álláspontja szerint csak cselekvőképtelenség esetén érvénytelen a szerződő fél jognyilatkozata abban az esetben, ha őt a bíróság nem helyezte cselekvőképességet érintő gondnokság alá. Ennek hiányában a korlátozott cselekvőképesség a szerződés érvényességét nem érinti.

A felperes keresete megalapozatlan.