62017CJ0149[1]
A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2018. október 18. Bastei Lübbe GmbH & Co. KG kontra Michael Strotzer. A Landgericht München I (Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Szerzői jog és szomszédos jogok - 2001/29/EK irányelv - A szellemi tulajdonjogok érvényesítése - 2004/48/EK irányelv - Kártérítés a szerzői jogok fájlmegosztással történő megsértése esetén - A jogosult családtagjai számára hozzáférhető internetkapcsolat - A jogosult felelősség alóli mentesülése anélkül, hogy szükséges lenne pontosítani az internetkapcsolat családtag általi használatának jellegét - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 7. cikk. C-149/17. sz. ügy.
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2018. október 18. ( *1 )
"Előzetes döntéshozatal - Szerzői jog és szomszédos jogok - 2001/29/EK irányelv - A szellemi tulajdonjogok érvényesítése - 2004/48/EK irányelv - Kártérítés a szerzői jogok fájlmegosztással történő megsértése esetén - A jogosult családtagjai számára hozzáférhető internetkapcsolat - A jogosult felelősség alóli mentesülése anélkül, hogy szükséges lenne pontosítani az internetkapcsolat családtag általi használatának jellegét - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 7. cikk"
A C-149/17. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landgericht München I (müncheni I. sz. regionális bíróság, Németország) a Bírósághoz 2017. március 24-én érkezett, 2017. március 17-i határozatával terjesztett elő
a Bastei Lübbe GmbH & Co. KG
és
Michael Strotzer
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
tagjai: M. Vilaras, a negyedik tanács elnöke, a harmadik tanács elnökeként eljárva, J. Malenovský (előadó), L. Bay Larsen, M. Safjan és D. Šváby bírák,
főtanácsnok: M. Szpunar,
hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2018. március 14-i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
- a Bastei Lübbe GmbH & Co. KG képviseletében B. Frommer, R. Bisle és M. Hügel Rechtsanwälte,
- az osztrák kormány képviseletében G. Eberhard, meghatalmazotti minőségben,
- az Európai Bizottság képviseletében T. Scharf, F. Wilman és K.-P. Wojcik, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2018. június 6-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem egyrészt az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítések: HL 2008. L 314., 16. o.; HL 2014. L 10., 32. o.) 3. cikke (1) bekezdésének és 8. cikke (1) és (2) bekezdésének, másrészt a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 157., 45. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 2. kötet, 32. o.) 3. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a Bastei Lübbe GmbH & Co. KG, egy kiadó, és Michael Strotzer között a szerzői jogok fájlmegosztással történő megsértése miatti kártérítési kérelem tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
Az uniós jog
A 2001/29 irányelv
3 A 2001/29 irányelv (3), (9) és (58) preambulumbekezdése szerint: [...] [...]
"(3) A javasolt harmonizáció elősegíti a négy belső piaci szabadság megvalósítását, valamint összefügg az alapvető jogelvek - különösen a szellemi tulajdont is magában foglaló tulajdon, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a közérdek - tiszteletben tartásával.
(9) A szerzői jog és szomszédos jogok harmonizációjának a magas szintű védelemből kell kiindulnia, tekintve hogy ezek a jogok elengedhetetlenek a szellemi alkotáshoz. [...]
(58) A tagállamoknak az ebben az irányelvben foglalt jogok és kötelezettségek megsértése esetén hatékony szankciókról és jogorvoslatokról kell rendelkezniük. Minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk e szankciók és jogorvoslatok alkalmazása érdekében. Az előírt szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek kell, hogy legyenek, továbbá magukban kell foglalniuk a kártérítési és/vagy ideiglenes intézkedés iránti igény érvényesítésének, valamint megfelelő esetben a jogsértő anyagok lefoglalása kérelmezésének lehetőségét."
4 Ezen irányelv "A művek nyilvánossághoz közvetítésének, valamint a védelem alatt álló egyéb teljesítmények nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének joga" című 3. cikke a következőképpen rendelkezik: "(1) A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. (2) A tagállamok biztosítják a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát akár vezetékes, akár vezeték nélküli, illetve oly módon történő hozzáférhetővé tétel esetében is, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg: [...] [...] (3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt jogok nem merülnek ki a nyilvánossághoz közvetítés vagy a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel egyetlen, e cikkben említett cselekménye révén sem."
b) a hangfelvétel-előállítók számára hangfelvételeik tekintetében;
5 Az említett irányelv "Szankciók és jogorvoslatok" című 8. cikke (1) és (2) bekezdésének értelmében:
"(1) A tagállamok az irányelvben foglalt jogok és kötelezettségek megsértése esetére megfelelő szankciókról és jogorvoslatokról rendelkeznek, továbbá minden szükséges intézkedést megtesznek e szankciók és jogorvoslatok alkalmazásának biztosítása érdekében. Az előírt szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek kell, hogy legyenek.
(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy azok a jogosultak, akiknek érdekeit a tagállam területén végzett jogsértő tevékenység érinti, kártérítési igénnyel élhessenek és/vagy ideiglenes intézkedést, illetve szükség esetén a 6. cikk (2) bekezdésében említett jogsértő anyagok, eszközök, termékek vagy alkatrészek lefoglalását kérhessék."
A 2004/48 irányelv
6 A 2004/48 irányelv (3), (10), (20) és (32) preambulumbekezdése kimondja: [...] [...]
"(3) [...] A szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló hatékony eszközök hiánya azonban az innovációt és alkotótevékenységet visszafogja, és a beruházásokat megakadályozza. Ennélfogva szükséges biztosítani, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó anyagi jogot - amely jelenleg nagymértékben a közösségi vívmányok részét képezi - a Közösségben hatékonyan alkalmazzák. E tekintetben a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének eszközei központi jelentőséggel bírnak a belső piac sikere szempontjából.
(10) Ezen irányelv célja a [tagállami] jogszabályok egymáshoz való közelítése egy magas, egyenértékű és egységes védelmi szint belső piacon belüli biztosítása érdekében.
(20) Tekintve, hogy a bizonyítékok központi jelentőséggel bírnak a szellemi tulajdonjogok megsértésének megállapításakor, szükséges biztosítani, hogy a bizonyítékok bemutatására, megszerzésére és megőrzésére hatékony eszközök álljanak rendelkezésre. Az eljárásoknak tekintettel kell lenniük a védelem jogaira, és kellő garanciákat kell nyújtaniuk, ideértve a bizalmas információk védelmét. [...]
(32) Ez az irányelv tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és alapelveket, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája elismer. Ez az irányelv különös tekintettel biztosítja a szellemi tulajdon teljes mértékű tiszteletben tartását a Charta 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően".
7 Ezen irányelv "Általános kötelezettség" című 3. cikke a következőket írja elő:
"(1) A tagállamok rendelkeznek azon intézkedésekről, eljárásokról és jogorvoslatokról, amelyek az ezen irányelv által szabályozott szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához szükségesek. Ezen intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak méltányosnak és igazságosnak kell lenniük, és nem lehetnek indokolatlanul bonyolultak és költségesek, és nem eredményezhetnek észszerűtlen határidőket és indokolatlan késedelmeket.
(2) Ezeknek az intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak ezen túlmenően hatásosnak, arányosnak és elrettentőnek [helyesen: visszatartó hatásúnak] kell lenniük, és úgy kell őket alkalmazni, hogy a jogszerű kereskedelemnek ne állítsanak korlátokat, és hogy az azokkal való visszaélés esetére biztosítékok rendelkezésre álljanak."
8 Az említett irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében:
"A tagállamok biztosítják, hogy azon fél kérelmére, aki igényének kielégítő megalapozásához az összes észszerűen rendelkezésre álló bizonyítékot bemutatta, és megjelölte az igényeinek alátámasztását szolgáló bizonyítékokat, amelyek felett az ellenérdekű fél rendelkezik, e bizonyítékoknak az ellenérdekű fél általi bemutatását az illetékes bíróságok elrendelhetik, feltéve hogy az a bizalmas információk védelmét nem sérti. E bekezdés alkalmazásában a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az illetékes bíróságok a mű vagy védelem alatt álló teljesítmény jelentős számú példányából megfelelő mennyiségű mintát megalapozott bizonyítéknak tekintsék."
9 A 2004/48 irányelvnek "A tájékoztatáshoz való jog" című 8. cikke kimondja: "(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjog megsértése miatt indított eljárásokkal összefüggésben és a felperes indokolt és arányos kérelmére az illetékes bíróságok elrendelhessék, hogy a szellemi tulajdonjogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól a jogsértő és/vagy a következő személyek adjanak tájékoztatást: (2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás szükség szerint magában foglalja: (3) Az (1) és (2) bekezdés nem érinti azokat az egyéb törvényi rendelkezéseket, amelyek: [...] [...]"
a) aki jogsértő árukat üzletszerűen birtokolt;
b) aki jogsértő szolgáltatásokat üzletszerűen vett igénybe;
c) aki üzletszerűen nyújtott szolgáltatásokat jogsértő tevékenységekhez;
vagy
d) aki az a), b) vagy c) pontban említett személy állítása szerint részt vett jogsértő áruk előállításában, gyártásában vagy terjesztésében, vagy ilyen szolgáltatások nyújtásában.
a) az előállítók, gyártók, terjesztők, szállítók nevét és címét, az áruk vagy szolgáltatások egyéb korábbi birtokosainak nevét és címét, valamint a címzett nagykereskedők és kiskereskedők nevét és címét;
b) az előállított, gyártott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségekre vonatkozó adatokat, valamint az érintett árukért vagy szolgáltatásokért kifizetett árat.
d) lehetővé teszik az olyan tájékoztatás megtagadását, amely az (1) bekezdésben említett személyt arra kényszerítené, hogy magát vagy közeli hozzátartozóját a szellemi tulajdon megsértésében való részvétellel vádolja,
10 Ezen irányelv "Kártérítés" című 13. cikke a következőképpen rendelkezik:
"(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes bíróságok a sértett fél kérelmére elrendeljék, hogy a jogsértő, aki tudta, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy jogsértést valósít meg, a jogosult számára a jogsértés folytán elszenvedett tényleges kárnak megfelelő kártérítést fizessen.
[...]
(2) Azokban az esetekben, amelyekben a jogsértő úgy fejtette ki tevékenységét, hogy nem tudta, vagy kellő gondosság mellett nem kellett tudnia, hogy jogsértést valósít meg, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a bíróságok rendeljék el a gazdagodás megtérítését vagy kártérítés fizetését, amelynek összegét előre meghatározhatják."
A német jog
11 A 2013. október 1-jei törvénnyel (BGBl. 2013. I, 3728. o.) módosított, 1965. szeptember 9-i Gesetz über Urheberrecht und verwandte Schutzrechte - Urheberrechtsgesetz (a szerzői és szomszédos jogokról szóló törvény) (BGBl. 1965. I, 1273. o.) 97. cikke a következőképpen rendelkezik:
"(1) Azzal szemben, aki a szerzői jogokat vagy a jelen törvény által védett egyéb jogokat jogellenesen megsérti, a jogaiban megsértett személy a jogsértés abbahagyását, ismétlődő jogsértés veszélye esetén pedig eltiltást követelhet. Az eltiltáshoz való jog akkor is érvényesíthető, ha a jogsértés veszélye első alkalommal merül fel.
(2) Aki a cselekményt szándékosan vagy gondatlanságból követi el, köteles megtéríteni az ennek következtében a jogaiban megsértett személynek okozott kárt. A kártérítés mértékének megállapításakor azt a gazdagodást is figyelembe lehet venni, amelyre a jogsértő a szerzői jog megsértésével tett szert. A kártérítési igény mértékét azon összeg alapján is ki lehet számítani, amelyet a jogsértőnek méltányos díjként fizetnie kellett volna, ha a megsértett jog használatához az engedélyt beszerezte volna. Szerzők, tudományos kiadások szerzői (70. cikk), fotográfusok (72. cikk), előadóművészek (73. cikk) nem vagyoni kár esetén is követelhetnek pénzbeli kártérítést, a méltányosság elvének megfelelően."
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
12 A Bastei Lübbe társaság rendelkezik hangfelvétel-előállítóként egy hangoskönyvhöz kapcsolódó szerzői- és szomszédos jogokkal.
13 Michael Strotzer a jogosultja annak az internetkapcsolatnak, amelyen keresztül 2010. május 8-án ezt a hangoskönyvet - annak letöltése érdekében - egy fájlmegosztó weboldal (peer-to-peer) korlátlan számú felhasználójával osztották meg. Egy szakértő pontosan megállapította M. Strotzer IP-címét.
14 2010. október 28-i levelével a Bastei Lübbe felszólította M. Strotzert, hogy hagyja abba a szerzői jogok megállapított megsértését. E felszólítás sikertelensége miatt a Bastei Lübbe keresetet indított M. Strotzer mint az érintett IP-cím jogosultja ellen az Amtsgericht Münchennél (müncheni helyi bíróság, Németország) vagyoni kár megtérítése iránt.
15 M. Strotzer ugyanakkor vitatja, hogy ő maga jogsértést követett volna el, és úgy véli, hogy internetkapcsolata megfelelően volt védve. Ezenkívül azt állítja, hogy az ugyanabban a házban lakó szüleinek is volt hozzáférése ehhez a kapcsolathoz, de tudomása szerint számítógépük nem tartalmazta a kérdéses művet, annak létezéséről nem volt tudomásuk, és online fájlmegosztó szoftvert sem használtak. Ráadásul a szerzői jog e megsértésének időpontjában az érintett számítógépe ki volt kapcsolva.
16 Az Amtsgericht München (müncheni helyi bíróság) elutasította a Bastei Lübbe kártérítés iránti keresetét, azzal az indokkal, hogy nem lehet abból kiindulni, hogy M. Strotzer az elkövetője a szerzői jogok hivatkozott megsértésének, mivel jelezte, hogy a szülei is szóba jöhetnek e jogsértés elkövetőjeként.
17 A Bastei Lübbe az Amtsgericht München (müncheni helyi bíróság) határozata ellen fellebbezést nyújtott be a Landgericht München I-hez (müncheni I. sz. regionális bíróság, Németország).
18 Ez utóbbi bíróság hajlik arra, hogy M. Strotzer felelősségét arra alapozva állapítsa meg, hogy előadásából nem következik, hogy a jogsértés időpontjában egy harmadik személy használta volna az internetkapcsolatot. Következésképpen komoly gyanú merül fel, hogy M. Strotzer a szerzői jogok megsértésének elkövetője.
19 Az említett bíróság mindazonáltal köteles alkalmazni a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) által értelmezett, a 2013. október 1-jei törvénnyel módosított, a szerzői és szomszédos jogokról szóló törvény 97. cikket, amely véleménye szerint ellentétes lehet az alperes marasztalásával.
20 A kérdést előterjesztő bíróság értelmezésében ugyanis a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) ítélkezési gyakorlata szerint a felperesre hárul a szerzői jogok megsértésére való hivatkozás és e jogsértés bizonyítása. A Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) egyébként úgy véli, hogy vélelmezhető, hogy az internetkapcsolat jogosultja az ilyen jogsértés elkövetője, mivel az említett jogsértés időpontjában más személy nem használhatta ezt az internetkapcsolatot. Ha azonban az internetkapcsolat e jogsértés időpontjában nem volt megfelelően védett, vagy tudatosan más személyeknek engedték át használatra, úgy nem vélelmezhető, hogy a kapcsolat jogosultja az elkövető.
21 Ilyen esetben azonban a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) ítélkezési gyakorlata szerint másodlagos bizonyítási teher terheli az internetkapcsolat jogosultját. E jogosult már azáltal eleget tesz másodlagos bizonyítási kötelezettségének, ha előadja, hogy más személyeknek is volt önálló hozzáférésük internetkapcsolatához, és adott esetben melyek voltak ezek a más személyek, akik szóba jöhetnek a szerzői jog állítólagos megsértésének elkövetőjeként. Ha valamely családtagjának volt is hozzáférése ezen internetkapcsolathoz, az internetkapcsolat jogosultjának mindazonáltal semmilyen további részletet nem kell közölnie e kapcsolat használatának időpontját és jellegét illetően, tekintettel a házasság és a család védelmére, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 7. cikke és a német alkotmányjog vonatkozó rendelkezései biztosítanak.
22 E körülmények között a Landgericht München I (müncheni I. sz. regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
"1) Úgy kell-e értelmezni a 2001/29/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 8. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy a "hatékony és visszatartó erejű" szankciók a mű nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele jogának megsértése esetén abban az esetben is rendelkezésre állnak, ha azon internetkapcsolat jogosultjának kártérítési felelőssége, amelyen keresztül a szerzői jogok megsértését fájlmegosztással elkövették, kizárt, ha a kapcsolat jogosultja legalább egy családtagot megnevez, akinek rajta kívül hozzáférési lehetősége volt ehhez az internetkapcsolathoz, anélkül hogy megfelelően utánajárva az e családtag általi internethasználat időpontjáról és jellegéről közelebbi részleteket közölne?
2) Úgy kell-e értelmezni a 2004/48/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdését, hogy a "szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító hatékony intézkedések" abban az esetben is rendelkezésre állnak, ha azon internetkapcsolat jogosultjának kártérítési felelőssége, amelyen keresztül a szerzői jogok megsértését fájlmegosztással elkövették, kizárt, ha a kapcsolat jogosultja legalább egy családtagot megnevez, akinek rajta kívül hozzáférési lehetősége volt ehhez az internetkapcsolathoz, anélkül hogy megfelelően utánajárva az e családtag általi internethasználat időpontjáról és jellegéről közelebbi részleteket közölne?"
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az elfogadhatóságról
23 Az Európai Bizottság írásbeli észrevételeiben vitatja az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatóságát, azzal az indokkal, hogy azok hipotetikus jellegűek. E kérdések ugyanis a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) ítélkezési gyakorlatának az uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkoznak, jóllehet ezen ítélkezési gyakorlat nem alkalmazandó az alapügyre.
24 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróságnak nem az a feladata, hogy értelmezze a nemzeti rendelkezéseket, és állást foglaljon azok alkalmazhatóságáról, illetve hogy megállapítsa az alapügy megoldása tekintetében releváns tényeket. A Bíróság feladata ugyanis az, hogy az uniós és nemzeti bíróságok hatáskörmegosztásának keretén belül azt az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban meghatározott egész hátteret vegye tekintetbe, amelybe az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések illeszkednek (2013. június 13-iKostov ítélet, C-62/12, EU:C:2013:391, 25. pont). Nem lényeges, hogy e háttér ténybeli, szabályozási vagy akár jogi elemeket tartalmaz.
25 Amennyiben azonban a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) ítélkezési gyakorlata részét képezi a kérdést előterjesztő bíróság által meghatározott háttérnek, amelybe az előterjesztett kérdések illeszkednek, e kérdéseket nem kell elfogadhatatlannak nyilvánítani az állítólagosan hipotetikus jellegük okán.
Az ügy érdeméről
26 Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által feltett két kérdés ugyanazt, a szerzői jog megsértésének esetén alkalmazandó szankciók és intézkedések jellegével kapcsolatos jogi problémát veti fel, és lényegében azonos a megfogalmazásuk, azzal az egy nyilvánvaló eltéréssel, hogy az egyik a 2001/29 irányelvre vonatkozik, míg a másik a 2004/48 irányelvre.
27 Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jogrend egységéből és koherenciájából eredő követelményeket figyelembe véve a szellemi tulajdonról szóló valamennyi irányelvet a szellemi tulajdon általános szabályaira és elveire tekintettel kell értelmezni (lásd ebben az értelemben többek között: 2011. június 30-iVEWA ítélet, C-271/10, EU:C:2011:442, 27. pont).
28 Ezen ítélkezési gyakorlatra tekintettel, valamint a 2001/29 és a 2004/48 irányelv egymást kiegészítő végrehajtásának biztosítása érdekében a kérdést előterjesztő bíróság által feltett két kérdés együtt kell megválaszolni.
29 Kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ egyfelől, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett, 8. cikkének (1) és (2) bekezdését, másfelől pedig a 2004/48 irányelv 3. cikkének (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint nem állapítható meg azon internetkapcsolat jogosultjának felelőssége, amelyen keresztül a szerzői jogok megsértését fájlmegosztással elkövették, ha a kapcsolat jogosultja legalább egy családtagot megnevez, akinek rajta kívül hozzáférési lehetősége volt ehhez az internetkapcsolathoz, anélkül hogy az említett kapcsolat e családtag általi használatának időpontjáról és jellegéről közelebbi részleteket közölne.
30 Először is emlékeztetni kell arra, hogy a 2001/29 irányelv célja, amint az annak (9) preambulumbekezdéséből kitűnik, a szerzői jog és szomszédos jogok magas szintű védelmének megteremtése, hiszen e jogok elengedhetetlenek a szellemi alkotáshoz.
31 Az említett cél biztosítása érdekében a 2001/29 irányelv (58) preambulumbekezdésével együttesen értelmezett 8. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a tagállamok az irányelvben foglalt jogok és kötelezettségek megsértése esetére megfelelő szankciókról és jogorvoslatokról rendelkeznek, és minden szükséges intézkedést megtesznek e szankciók és jogorvoslatok alkalmazásának biztosítása érdekében. E cikk azt is előírja, hogy a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
32 Egyébiránt az említett irányelv 8. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy azok a jogosultak, akiknek érdekeit a tagállam területén végzett jogsértő tevékenység érinti, kártérítési igénnyel élhessenek.
33 Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy a 2004/48 irányelv célja, amint azt annak (10) preambulumbekezdéséből kitűnik, a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének eszközei tekintetében a tagállamok jogszabályainak egymáshoz való közelítése a szellemi tulajdon magas, egyenértékű és egységes védelmi szintjének belső piacon belüli biztosítása érdekében.
34 Ennek érdekében az említett irányelv 3. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok által bevezetett intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
35 A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás értelmében azon internetkapcsolat jogosultjának felelősségét vélelmezett, amelyen keresztül a szerzői jogok megsértését elkövették, amennyiben pontosan azonosították az IP címe révén, és semmilyen más személy sem férhetett e kapcsolathoz a jogsértés elkövetésének idején.
36 Ugyanakkor az is következik az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti jogszabályozás úgy rendelkezik, hogy e vélelem megdönthető, ha az említett internetkapcsolathoz a jogosultján kívül más személyek is hozzáférhettek. Egyébként, amennyiben e jogosult egy családtagjának volt erre lehetősége, a jogosult felelőssége a családi élet tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogra tekintettel nem állapítható meg, ha egyszerűen megnevezi e családtagját, anélkül, hogy közelebbi részleteket kellene közölnie az említett családtag általi internethasználat időpontjáról és jellegéről.
37 E körülmények között meg kell vizsgálni, hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló nemzeti szabályozás összeegyeztethető-e azzal a követelménnyel, hogy az érintett tagállamnak a szerzői jogok és a szomszédos jogok megsértése esetére megfelelő jogorvoslatokról kell rendelkezni, melyek a jogsértőkkel szembeni hatékony és visszatartó erejű szankciók kiszabásához vezethetnek, amint azt a 2001/29 irányelv (58) preambulumbekezdésével együttesen értelmezett 8. cikkének (1) bekezdése előírja, valamint azzal a 2004/48 irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelménnyel, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedésekről, eljárásokról és jogorvoslatokról kell rendelkezniük.
38 E tekintetben az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás azt írja elő, hogy amennyiben a jogaiban megsértett fél keresetet nyújtott be azon internetkapcsolat jogosultjának, amelyet bizonyossággal határoztak meg a szerzői jogok megsértésének forrásaként, a jelen ítélet 36. pontjában hivatkozott körülmények között nem szükséges az ezen jogsértéshez kapcsolódó, rendelkezésére álló bizonyítékokat benyújtania.
39 Ugyanakkor különösen a 2004/48 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azon fél kérelmére, aki igényének kielégítő megalapozásához az összes észszerűen rendelkezésre álló bizonyítékot bemutatta, és megjelölte az igényeinek alátámasztását szolgáló bizonyítékokat, amelyek felett az ellenérdekű fél rendelkezik, e bizonyítékoknak az ellenérdekű fél általi bemutatását az illetékes bíróságok elrendelhetik, feltéve hogy az a bizalmas információk védelmét nem sérti.
40 Egyébiránt a 2004/48 irányelv (20) preambulumbekezdéséből következik többek között, hogy a bizonyítékok központi jelentőséggel bírnak a szellemi tulajdonjogok megsértésének megállapításakor, és biztosítani kell, hogy a bizonyítékok bemutatására, megszerzésére és megőrzésére hatékony eszközök álljanak rendelkezésre.
41 Ennek megfelelően a 2004/48 irányelv (20) preambulumbekezdésével együttesen értelmezett 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a tagállamoknak a jogaiban megsértett fél számára ténylegesen lehetővé kell tenniük az állításai alátámasztásához szükséges azon bizonyítékok megszerzését, amelyek felett az ellenérdekű fél rendelkezik, feltéve hogy az a bizalmas információk védelmét nem sérti.
42 Ezenfelül, amint az a jelen ítélet 36. pontjában megállapítást nyert, a családi élet védelméhez való alapvető jog a szóban forgó nemzeti szabályozás tekintetében akadályát képezi annak, hogy a jogaiban megsértett fél az állításai alátámasztásához szükséges bizonyítékokat az ellenérdekű féltől megszerezhesse.
43 Amint ugyanis a 2004/48 irányelv (32) preambulumbekezdéséből kitűnik, ezen irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szabadságokat, és figyelembe veszi a Charta által elismert elveket. Ez az irányelv különös tekintettel biztosítja a szellemi tulajdon teljes mértékű tiszteletben tartását a Charta 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően.
44 Így a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem felveti annak a kérdését, hogy hogyan lehet a különböző alapjogok, vagyis egyrészt a hatékony jogorvoslathoz való jog és a szellemi tulajdonjog, másrészt a magánélet és a családi élet tiszteletben tartásához való jog védelméhez kapcsolódó követelményeket összhangba hozni egymással (lásd analógia útján: (2015. július 16-iCoty Germany ítélet, C-580/13, EU:C:2015:485, 33. pont).
45 E tekintetben egyrészt emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján az uniós jog megköveteli a tagállamoktól, hogy az irányelvek átültetése során figyeljenek arra, hogy ezek olyan értelmezésére támaszkodjanak, amely lehetővé teszi az Unió jogrendje által védett különböző alapjogok igazságos egyensúlyának a biztosítását. Továbbá az említett irányelvek átültetésére vonatkozó intézkedések végrehajtása során a tagállami hatóságoknak és bíróságoknak nemcsak az a kötelességük, hogy nemzeti jogukat ezen irányelvekkel összhangban értelmezzék, hanem az is, hogy ügyeljenek arra, hogy ne támaszkodjanak ezen irányelvek olyan értelmezésére, amely sérti az alapvető jogokat vagy az uniós jog egyéb általános elveit (2015. július 16-iCoty Germany ítélet, C-580/13, EU:C:2015:485, 34. pont).
46 Másrészt meg kell jegyezni, hogy a Charta 52. cikkének (1) bekezdése pontosítja többek között azt, hogy a Charta által elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak e jogok és szabadságok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható, valamint hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az olyan intézkedést, amely a Charta által védelemben részesített jog súlyos sérelmét vonja maga után, úgy kell tekinteni, mint amely nem tartja tiszteletben az azon alapjogok közötti ilyen igazságos egyensúly biztosításának követelményét, amelyeket egymással összhangba kell hozni (2015. július 16-iCoty Germany ítélet, C-580/13, EU:C:2015:485, 35. pont).
47 Az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás különböző elemeit a Bíróságnak a megfelelő egyensúlyra vonatkozó ezen követelményre tekintettel kell értékelnie.
48 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való, szigorú értelemben vett jogot illetően a Charta 7. cikkének szövegéből kitűnik, hogy az e cikk által biztosított védelem "mindenki"-re kiterjed, és nem korlátozódik azon személy családtagjaira, akit az igazságügyi hatóságok e bizonyítékok benyújtására köteleztek, e személy családtagjai ugyanis nem részesülnek ezen az alapon különleges védelemben.
49 Mindazonáltal nem vitatható, hogy a Charta 7. cikke értelmében az egyazon családhoz tartozó személyek e címen különleges védelmet élveznek, mely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen megfelelniük azon kötelezettségnek, mely előírná számukra, hogy egymást vádolják, amennyiben egyikőjüket jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítják.
50 Végeredményben a 2004/48 irányelv 8. cikkének (1) és (2) bekezdésével együttesen értelmezett (3) bekezdésének d) pontja ezen aggodalomnak ad hangot, amennyivel azzal nem ellentétes azon nemzeti törvényi és rendeleti rendelkezések alkalmazása, melyek lehetővé teszik a jogsértő számára az olyan tájékoztatás megtagadását, mely utóbbit arra kényszerítené, hogy saját magának vagy közeli hozzátartozójának a szellemi tulajdon megsértésében való részvételét beismerje.
51 Meg kell ugyanis állapítani, hogy amennyiben az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló helyzetekben az illetékes nemzeti bíróságok által értelmezett nemzeti szabályozás hatása az, hogy akadályát képezi annak, hogy a nemzeti bíróság, melyhez a felelősség megállapítása iránti keresetet benyújtották, a felperes kérelmére az ellenérdekű fél családtagjait érintő bizonyítékok benyújtását és megszerzését elrendelje, az lehetetlenné teszi a szellemi tulajdonjog állítólagos megsértésének megállapítását, valamint e jogsértés elkövetőjének azonosítását, és ennek következtében súlyosan sérti a hatékony jogorvoslathoz való alapjogot és a szerzői jog jogosultját megillető, szellemi tulajdonhoz való alapjogot, és ennélfogva nem tartja tiszteletben a különböző szóban forgó alapjogok igazságos egyensúlyának a biztosításából álló követelményt (lásd analógia útján: 2015. július 16-iCoty Germany ítélet, C-580/13, EU:C:2015:485, 41. pont).
52 Következésképpen azáltal, hogy gyakorlatilag teljes körű védelmet biztosít azon internetkapcsolat jogosultja családtagjainak, amelyen keresztül a szerzői jogok megsértését fájlmegosztással elkövették, az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás a 2001/29 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel ellentétben nem tekinthető kellően hatékonynak, és olyannak, amely végül az említett jogsértés elkövetőjével szemben hatékony és visszatartó erejű szankció kiszabásához vezetne. Egyébiránt az alapeljárásban szóban forgó jogorvoslat gyakorlásával indított eljárás nem alkalmas a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének a 2004/48 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében megkövetelt biztosítására.
53 Más lenne azonban a helyzet, ha a családi életbe történő, elfogadhatatlannak ítélt beavatkozás elkerülése érdekében a jogosultaknak más, hatékony jogorvoslat is rendelkezésére állna, amely ilyen esetekben lehetővé tenné többek között a szóban forgó internetkapcsolat jogosultja polgári jogi felelősségének megállapítását.
54 Végső soron egyébiránt a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy adott esetben az érintett nemzeti jogban léteznek-e más eszközök, eljárások és jogorvoslatok, amelyek lehetővé teszik az illetékes igazságügyi hatóságok számára az alapeljárásban szereplőhöz hasonló körülmények között a szerzői jog megsértésének megállapítását és e jogsértés elkövetőjének azonosítását lehetővé tevő információk benyújtásának elrendelését (lásd ebben az értelemben: 2015. július 16-iCoty Germany ítélet, C-580/13, EU:C:2015:485, 42. pont).
55 A fenti megfontolások összességére tekintettel a feltett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2001/29 irányelv - ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett -8. cikkének (1) és (2) bekezdését, és a 2004/48 irányelv 3. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló, az illetékes nemzeti bíróság által értelmezett olyan nemzeti szabályozás, amely szerint nem állapítható meg azon internetkapcsolat jogosultjának felelőssége, amelyen keresztül a szerzői jogok megsértését fájlmegosztással elkövették, ha a kapcsolat jogosultja legalább egy családtagot megnevez, akinek ehhez az internetkapcsolathoz hozzáférési lehetősége volt, anélkül hogy az említett kapcsolat e családtag általi használatának időpontjáról és jellegéről közelebbi részleteket közölne.
A költségekről
56 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:
Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett -8. cikkének (1) és (2) bekezdését, és a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló, az illetékes nemzeti bíróság által értelmezett olyan nemzeti szabályozás, amely szerint nem állapítható meg azon internetkapcsolat jogosultjának felelőssége, amelyen keresztül a szerzői jogok megsértését fájlmegosztással elkövették, ha a kapcsolat jogosultja legalább egy családtagot megnevez, akinek ehhez az internetkapcsolathoz hozzáférési lehetősége volt, anélkül hogy az említett kapcsolat e családtag általi használatának időpontjáról és jellegéről közelebbi részleteket közölne.
Aláírások
( *1 ) Az eljárás nyelve: német.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 62017CJ0149 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:62017CJ0149&locale=hu