A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30938/2014/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 215. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 62. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 5. §, 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30938/2014/9.*, Kúria Kfv.35253/2015/5. (EH 2016.05.K13), 8/2020. (V. 13.) AB határozat

***********

DEBRECENI KÖZIGAZGATÁSI

ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

8.K. 30.938/2014/9. szám

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Kellermann Réka ügyvéd által képviselt felperesnek - a jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincstár alperes ellen támogatás visszafizetése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes ... számú határozatát az elsőfokú, az alperes ... Megyei Igazgatósága által ... szám alatt hozott elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a perrel felmerült 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli.

Ezen ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felek nyilatkozatai, a csatolt okiratok, valamint a közigazgatási eljárás iratanyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes fenntartóként 2013. december 31-ig hatályos egyházi és nem állami fenntartású szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 2013/2009. (IX.29.) Korm.rendelet (Nr.) rendelkezései alapján 39.150.000 Ft állami támogatásban részesült. Ezt követően az Nr. 8. § (1) bekezdése alapján 2014. január 29. napján benyújtotta a 2013. évre igényelt támogatásra vonatkozó elszámolását az elsőfokú hatósághoz.

Az elsőfokú hatóság az Nr. 8. § (6) bekezdése alapján az elszámolást megvizsgálta, megállapította, hogy a felperes elszámolási kötelezettségének eleget tett, azonban fenntartó számítása szerinti 63.560 fő ellátásával szemben az NRSZH által vezetett Központi Elektronikus Nyilvántartás és Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) nyilvántartás adatai szerint 38.870 fő volt figyelembe vehető, így ezen adatok rögzítése mellett a felperes által számított 253,23 tényleges feladatmutatóval szemben 154,86 feladatmutatót állapított meg, így a felperes elszámolásában szereplő 36.717.928 Ft ténylegesen járó támogatással szemben 22.454.700 Ft támogatást állapított meg, továbbá rögzítette, hogy a felperes által 2013. évre igényelt támogatás teljes összege legalább 3%-kal meghaladta a felperest ténylegesen megillető támogatás összegét, ezért 1.462.508 Ft igénybevételi kamatfizetési kötelezettsége keletkezett a felperesnek. Minderre tekintettel az elsőfokú hatóság a ... számú elsőfokú határozatában a felperes terhére jogosulatlanul igénybevett támogatás címén 16.695.300 Ft visszafizetési, valamint a jogosulatlanul igénybevett támogatás után 1.462.508 Ft igénybevételi kamat, összesen 18.157.808 Ft fizetési kötelezettséget állapított meg.

A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a felülvizsgálattal érintett ... számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A jogerős határozat indokolása szerint Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (Kvtv.) 2. számú melléklet III/3/d. pontja megállapított visszafizetési kötelezettségeket érinti. A Kvtv. 2. számú melléklete kiegészítő szabályainak 11./ pontja szerint a III.3. és a III.4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt. 139. § (2)-(3) bekezdései szerint nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 20/C. § (1) bekezdése szerint a szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzésre céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a./ 20. § (2) bekezdés a-c./ pontjaiban és a 20. § (4) bekezdés a./ pontjában meghatározott adatokat az ellátott telefonszáma és értesítési címe kivételével,

b./ a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját,

c./ az intézmény szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét,

d./ a finanszírozás támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.

Az alperes határozatában hivatkozott arra, hogy a Szoctv. 20/C. § (4) bekezdéséhez fűzött indokolás szerint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) feladata egy olyan nyilvántartás vezet, amely az ellátottak társadalombiztosítási azonosító jelén alapul, annak érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása egy országos szintű egységes rendszerben nyomon követhető legyen. A módosítás a tevékenység adminisztrációhoz, illetve a szociális számla bevezetéséhez igazodó nyilvántartási rendszer hosszabb távú átalakításának első lépése, amely alapján a szolgáltatásokat nyújtók az Szt. 20/C. §-ában meghatározott adatok egy központi nyilvántartási rendszerbe is bejelentik, e kötelezettség részletes feltételeit végrehajtási rendelet fogja tartalmazni.

Mindebből az alperes azt a következtetést vonta le, hogy a Kvtv.-ben hivatkozott és a Szoctv.-ben tovább konkretizált nyilvántartás egy olyan rendszer, amelyet a szociális hatóság vezet, azonban az abban szereplő adatokat az egyes fenntartók az ellátások függvényében töltik fel.