A Zalaegerszegi Törvényszék P.21719/2010/33. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 76. §, 83. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 345. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4. §, 8. §, 17. §, 42. §, 43. §, 60. §, 81. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. §] Bíró: Zumbók Péter

Zala Megyei Bíróság

6.P.21.719/2010/33. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A felperes nevefelperes címe alatti székhelyű felperesnek a alperesi jogi képviselő neve és címe/ által képviselt alperes neve alperes címe alatti székhelyű alperes ellen 41.820.000.-Ft kártérítés és járulékainak megfizetése iránt indított perében - mely perbe a felperes pernyertességének előmozdítása végett a beavatkozó jogi képviselőjének neve és címe/ által képviselt alperesi beavatkozó neve alperesi beavatkozó címe beavatkozott - a bíróság nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 30 napon belül fizessen meg a Magyar Államnak a minisztérium neve vezetett, számlaszám számlájára 41.820.000.-/negyvenegymillió-nyolcszázhúszezer/ forintot és annak 2010. április 22. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesi beavatkozónak 500.000.-/ötszázezer/ forint perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy külön adóhatósági felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 900.000.-/kilencszázezer/ forint feljegyzett kereseti illetéket.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a Zala Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának külön felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 151.200.-/egyszázötvenegyezer-kettőszáz/ forint állam által előlegezett szakértői díjat.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amit jogi képviselő útján kell írásban, 3 példányban a Pécs Ítélőtáblához címzetten - a Zala Megyei Bíróságnál - benyújtani.

Figyelmezteti a feleket, hogy a fellebbezési határidőben közösen kérhetik, hogy fellebbezésüket a Pécsi Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálja el, illetve a Pp.256/A.§./l/ bekezdés b-d. pontjai esetén tárgyalás tartását kérhetik.

I N D O K O L Á S :

I.

A bíróság a felügyelet neve száma számú határozata, valamint az főfelügyelőség neve ügyszám ügyszámú határozata; a főfelügyelőség neve előtt ügyszámok ügyszám alatt folyamatban volt eljárások iratai; a szakértő neve igazságügyi szakértő által 2010. május 14. napján kiállított írásbeli szakvélemény és annak 2010. június 6. napján kelt írásbeli kiegészítése; a szakértő neve 2. igazságügyi szakértő által 2010. december 16. napján kiállított írásbeli szakvélemény és annak 2011. július 27. napján kelt írásbeli kiegészítése, továbbá a nevezett szakértő által a per 2011. május 4. napján tarott folytatólagos tárgyalásán előadottak; a helységnév Városi Bíróság által ügyszám . ügyszám alatt felvett tárgyalási jegyzőkönyv, továbbá a peres felek és a felperesi beadvatkozó előadásai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes - korábbi nevén Kft. neve - a csömödéri hrsz. hrsz.-ú ingatlan tulajdonosaként az ott található víztározó üzemeltetője. Az ügyszám . ügyszám alatt kiadott - és az engedélyes személyében beállott változásra tekintettel módosított - vízjogi üzemeltetési engedély érvényességi ideje 2003. január 31. napján lejárt. Az alperes 2006. május 8. napján - a személynév mérnök által készített tervdokumentáció alapján - újabb vízjogi üzemletetési engedély kiadását kérte. Azt a főfelügyelőség neve /a továbbiakban: Felügyelőség/ a 2006. december 14. napján kelt, ügyszám számú határozatával 2026. december 31. napjáig megadta - többek között - azzal a kikötéssel, hogy a tározó üzemeltetését az üzemletetési szabályzat szerint kell végezni.

Az alperes 2010. március 4. napján írásban arról tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a víztározó vízszintjét 1,5 - 3,0 méterrel csökkenteni fogja. Ennek indokaként az így ideiglenesen vízzel nem bírotott területek fém, gumi és egyéb háztartási hulladékoktól, valamint az üzemi vízszint alatt egyébként nem látható fák törzseitől és ágaitól történő mentesítését jelölte meg. Utalt rá, hogy a vízszintcsökkentést az engedélyeztetési tervdokumentációt is készítő mérnökkel előzetesen egyeztetett és általa megváltósíthatónak tartott módon, várhatóan 2010. március 19. napjától 2010. július 19. napjáig végzi. Minderről az alperessel azonos székhelyű Kft. neve a - 2015. december 31. napjáig halászati jog gyakorlására jogosult - felperesi beavatkozót is értesítette.

A Felügyelőség a bejelentést követően, 2010. március 19. napján írásban felhívta az alperest figyelmét, hogy a leeresztés során be kell tartania a vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv mellékletét képező üzemeltetési szabályzat vonatkozó előírásait. Kérte, hogy a leeresztés befejezését követően az alperes tájékoztassa a vízmérce szerint kialakult ideiglenes üzemvízszintről. Arra is kitért, hogy a halak ívási időszakában az vizilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során a környezettani /ökológiai/ szempontokat is köteles figyelembe venni, és a vízszintcsökkentés miatt a természetes vízparti és vizi növényzet nem károsodhat. Ezen túlmenően a hivatozott válaszlevél tartalmazta, hogy a medertisztítási munkákat a lehető legrövidebb idő alatt el kell végezni és a tározót fel kell tölteni az engedélyezett 168,00 mBf üzemvízszintre.

A felperesi beavatkozó 2010. április 14. napján a Felügyelőségnek bejelentette, hogy a víztározó vízszintjének csökkenése elérte az 1 métert, ezáltal a parti szegély szárazra került, veszélyeztetve az állatvilágot, a békák szaporodását, a növényzet tönkrement, az ívó halak nem tudják az ikrát lerakni, és emiatt károsodik a halállomány. Kérte egyúttal a víz leengedésének megszüntetése érdekében a hatóság intézkedését. A Felügyelőség 2010. április 22. napján helyszíni ellenőrzést tartott, és megállapította - egyebek mellett - azt, hogy a vízzel nem borított tómederben nagyszámú elpusztult kétéltű petét találtak, azok eloszlása nem volt egyenletes, egyes 1-2 m2 nagyságú foltban akár több ezer darab lehetett, máshol a sűrűségük ennél lényegesen kisebb volt. Az elpusztolt peték összmennyisége az ellenőrzés keretében nem volt meghatározható.

A 2010. április 23. napján kelt, ügyszám számú végzésével a Felügyelőség kötelezte az alperest, hogy a további vízleeresztést a betétpallóknak a vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott szintig történtő visszahelyezésével, és közéjük agyag bedöngölésével szüntesse meg, a tározó leürítő műtárgyának béléscső szekcióit az üzemi vízszintig szükséges magasságig /168,40 mBf/ helyezze vissza azzal, hogy a kötelezettség a végzés kézhezvételét követően azonnal teljesítendő.

A 2010. április 29. napján tartott újabb helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az alperes a fenti kötelezettségének csak részben tett eleget azzal, hogy azóta több betétpallót, illetve betétcsövet nem vett ki a leeresztő műtárgyból. Emiatt a Felügyelőség a 2010. április 30. napján meghozott, ügyszám számú határozatával kötelezte az alperest, hogy a vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott üzemi víszintig a leeresztő műtárgyba a betétpallókat és béléscső szekciókat szivárgásmentesen, fokozatosan helyezze vissza oly módon, hogy a patak neve patak tározó alatti szakaszán a természeti rendszerek fennmaradásához és megóvásához szükséges vízmennyiség biztosítva legyen. A Felügyelőség a határozatot fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánította és a kézhezvételt követő azonnali végrehajtását rendelte el. A 2010. május 7. napján végzett helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy az alperes a kötelezettségének eleget tett azzal, hogy a vízszintsüllyesztést, illetve a műtárgy lezárását a határozatnak megfelelően befejezte.