32003L0059[1]
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július 15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/59/EK IRÁNYELVE
(2003. július 15.)
egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról
1. cikk
Alkalmazási kör
Ezt az irányelvet az alábbi személyek által végzett járművezetésre kell alkalmazni:
a) a tagállamok állampolgárai, és
b) harmadik országok azon állampolgárai, akiket egy tagállamban letelepedett vállalkozás alkalmaz vagy foglalkoztat,
a továbbiakban: gépjárművezetők, akik az Unión belül, közforgalmú közutakon szállítást végeznek a következő járművekkel:
- olyan járművek, amelyek esetében a 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 1 ) meghatározott C1, C1+E, C vagy C+E kategóriájú vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedély szükséges,
- olyan járművek, amelyek esetében a 2006/126/EK irányelvben meghatározott D1, D1+E, D vagy D+E kategóriájú vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedély szükséges.
Ezen irányelv alkalmazásában a plusz jelet ("+") tartalmazó vezetői engedélyek egyes kategóriáira történő hivatkozásokat a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
2. cikk
Mentességek
Ez az irányelv nem vonatkozik az alábbi járművek vezetőire:
a) olyan járművek, amelyek maximális engedélyezett sebessége nem haladja meg a 45 km/h-t;
b) olyan járművek, amelyek a fegyveres erők, a polgári védelem, a tűzoltóság, a közrend fenntartásáért felelős erők és a sürgősségi mentőszolgálat használatában vagy ellenőrzése alatt állnak, ha a fuvar az említett szolgálatok számára meghatározott feladatok eredményeként valósul meg;
c) olyan járművek, amelyek műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célból közúton végzett vizsgálat alatt állnak, vagy olyan új vagy felújított járművek, amelyek még nem kerültek használatba;
d) olyan járművek, amelyek vezetéséhez D vagy D1 kategóriájú vezetői engedély szükséges, és amelyeket a karbantartó személyzet utas nélkül a közúti fuvarozó által használt legközelebbi karbantartó bázis közelében található karbantartási központba és onnan visszavezet, feltéve, hogy nem a járművezetés a gépjárművezető fő tevékenysége;
e) olyan járművek, amelyeket szükséghelyzetben használnak vagy mentési akciókra jelöltek ki, beleértve azokat is, amelyeket humanitárius segély nem ellenszolgáltatás fejében végzett szállítására használnak;
f) olyan járművek, amelyeket a 6. cikkel és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban a vezetői engedélyt vagy a szakmai alkalmassági bizonyítványt (a továbbiakban: SZAB) megszerezni kívánó személyek részére tartott járművezetési oktatás vagy vizsgáztatás során használnak, feltéve, hogy azokat nem használják ellenszolgáltatás fejében végzett árufuvarozásra és személyszállításra;
g) nem ellenszolgáltatás fejében végzett árufuvarozásra, illetve személyszállításra használt járművek;
h) olyan járművek, amelyek a gépjárművezető munkája során használandó anyagot, felszerelést vagy gépet szállítanak, feltéve, hogy nem a járművezetés a gépjárművezető fő tevékenysége.
Tekintettel az e bekezdés f) pontjára, ez az irányelv nem alkalmazandó a vezetői engedélyt vagy a SZAB-ot a 6. cikkel és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban megszerezni kívánó személyekre, amennyiben munkaalapú tanulás keretében az említett pontban foglalt célra használt járműkategóriának megfelelő kiegészítő gépjárművezető-oktatáson vesznek részt, feltéve, hogy egy másik, SZAB-bal rendelkező személy vagy gépjárművezető-oktató kíséri őket;
Ez az irányelv nem alkalmazandó, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:
a) a vidéki területeken üzemelő gépjárművek vezetői saját vállalkozásuk számára szállítanak;
b) a gépjárművezetők nem kínálnak szállítási szolgáltatásokat;
c) a tagállamok úgy ítélik meg, hogy a szállítás alkalmi és nem hat ki a közúti közlekedés biztonságára.
3. cikk
Képesítés és továbbképzés
Az 1. cikkben meghatározott járművezetési tevékenység a kötelező alapképesítés megszerzéséhez és a kötelező időszakos továbbképzésben való részvételhez kötött. E célból a tagállamok gondoskodnak az alábbiakról:
a) alapképesítési rendszer A tagállamok az alábbi két lehetőség közül választanak: i. tanfolyamon való részvétel és vizsga együttese Az I. melléklet 2. szakaszának 2.1. pontjával összhangban az alapképesítés e típusa egy meghatározott időtartamú tanfolyamon való kötelező részvétellel jár. A tanfolyam vizsgával zárul. A vizsga sikeres letétele esetén a képesítést SZAB tanúsítja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint; ii. csak vizsgák Az I. melléklet 2. szakaszának 2.2. pontjával összhangban az alapképesítés e típusa nem jár együtt tanfolyamon való kötelező részvétellel, csupán elméleti és gyakorlati vizsgákkal. A vizsgák sikeres letétele esetén a képesítést SZAB tanúsítja, a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint. A tagállam azonban - legfeljebb három évre - engedélyezheti a gépjárművezetőknek, hogy területén a SZAB megszerzése előtt vezessenek, amennyiben a vezető ezzel egy időben legalább hat hónapos, nemzeti szakképzési tanfolyamon vesz részt. E szakképzési tanfolyam esetében az i. és a ii. pontban említett vizsgák több szakaszban is letehetők;
b) továbbképzési rendszer Az I. melléklet 4. szakaszával összhangban a továbbképzés tanfolyamon való kötelező részvétellel jár. A továbbképzésben való részvételt SZAB tanúsítja, a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.
Az I. melléklet 3. szakaszával összhangban a gyorsított alapképesítés tanfolyamon való kötelező részvétellel jár. A tanfolyam vizsgával zárul. A vizsga sikeres letétele esetén a képesítést SZAB tanúsítja, a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
4. cikk
Szerzett jogok
Az alábbi gépjárművezetők mentességet kapnak az alapképesítés megszerzésének követelménye alól:
a) azok a gépjárművezetők, akik D1, D1 + E, D vagy D + E kategóriájú vezetői engedéllyel vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedéllyel rendelkeznek, amelyet legkésőbb két évvel ezen irányelv nemzeti jogba való átvételnek végső határidejét követően állítottak ki;
b) azok a gépjárművezetők, akik C1, C1 + E, C vagy C + E kategóriájú vezetői engedéllyel vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedéllyel rendelkeznek, amelyet legkésőbb három évvel ezen irányelv nemzeti jogba való átvételnek végső határidejét követően állítottak ki.
5. cikk
Alapképesítés
Az árufuvarozásra szánt járművek vezetői az alábbi feltételekkel vezethetnek:
a) 18 éves kortól: i. C és C + E kategóriába tartozó járműveket, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint; ii. C1 és C1 + E kategóriába tartozó járműveket, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint;
b) 21 éves kortól C és C + E kategóriába tartozó járműveket, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.
A személyszállításra szánt járművek vezetői az alábbi feltételekkel vezethetnek:
a) 21 éves kortól: i. D és D + E kategóriájú járműveket, olyan menetrend szerinti személyszállítás céljából, amelynek útvonala legfeljebb 50 kilométer; valamint D1 és D1 + E kategóriájú járműveket, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint. Bármely tagállam engedélyezheti a fenti kategóriákba tartozó járművek vezetőinek, hogy területén ilyen járműveket 18 éves kortól vezessenek, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint; ii. D és D + E kategóriába tartozó járműveket, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint. Bármely tagállam engedélyezheti a fenti kategóriákba tartozó járművek vezetőinek, hogy területén ilyen járműveket 20 éves kortól vezessenek, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint. Ez a korhatár 18 évre csökkenthető, amennyiben a gépjárművezető utasok nélkül vezeti ezeket a járműveket;
b) 23 éves kortól D és D + E kategóriába tartozó járműveket, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.
E rendelkezéseket a (3) bekezdésben említett kategóriák tekintetében ugyanolyan feltételek mellett kell alkalmazni a személyszállítással foglalkozó gépjárművezetőkre.
6. cikk
Az alapképesítést tanúsító SZAB
Az alapképesítést tanúsító SZAB
a) tanfolyam-látogatás és vizsga alapján kiállított SZAB A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban a tagállamok előírják a tanuló gépjárművezetőknek, hogy az illetékes hatóságok által az I. melléklet 5. szakaszával összhangban jóváhagyott képzési központban (a továbbiakban: jóváhagyott képzési központ) tanfolyamon vegyenek részt. E tanfolyamok az I. melléklet 1. szakaszában említett összes tárgyra kiterjednek. Ez a képzés az I. melléklet 2. szakaszának 2.1. pontjában előírt vizsga sikeres letételével zárul. A vizsgát a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv szervezi, célja pedig annak ellenőrzése, hogy a fent említett tárgyakban a tanuló gépjárművezető rendelkezik-e az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott szintű ismeretekkel. A fenti hatóságok vagy szervek felügyelik a vizsgát, és annak sikeres letétele esetén kiállítják a gépjárművezetők számára az alapképesítést tanúsító SZAB-ot.
b) vizsgák alapján kiállított SZAB A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban a tagállamok előírják a tanuló gépjárművezetőknek, hogy letegyék az I. melléklet 2. szakaszának 2.2. pontjában említett elméleti és gyakorlati vizsgákat. E vizsgákat a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv szervezi, céljuk pedig annak ellenőrzése, hogy a fent említett tárgyakban a tanuló gépjárművezető rendelkezik-e az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott szintű ismeretekkel. A fenti hatóságok vagy szervek felügyelik a vizsgákat, és sikeres letételük esetén kiállítják a gépjárművezetők számára az alapképesítést tanúsító SZAB-ot.
A gyorsított alapképesítést tanúsító SZAB
7. cikk
Továbbképzés
A továbbképzés olyan képzésből áll, amely lehetővé teszi a SZAB-bal rendelkezők számára, hogy a munkájukhoz alapvetően szükséges ismereteket felfrissítsék, különös hangsúlyt fektetve a közúti közlekedés biztonságára, a munkahelyi egészségre és biztonságra és a járművezetés környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére.
Az említett képzést jóváhagyott képzési központok szervezik az I. melléklet 5. szakaszának megfelelően. A képzés tantermi oktatásból, gyakorlati képzésből, és ha rendelkezésre áll ilyen, információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök vagy korszerű szimulátorok segítségével végzett képzésből áll. Amennyiben a gépjárművezető másik vállalkozásnál kezd dolgozni, az addig elvégzett továbbképzést figyelembe kell venni.
A továbbképzést úgy kell megtervezni, hogy kiterjedjen az I. melléklet 1. szakaszában említett tantárgyak némelyikének bővebb tárgyalására és ismétlésére. Számos témára ki kell terjednie és mindig tartalmaznia kell legalább egy, a közúti közlekedés biztonságával összefüggő tantárgyat. A képzés témáinak összeállításánál figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályok és technológia területén bekövetkezett fejleményeket, valamint - amennyire lehetséges - a gépjárművezető sajátos képzési igényeit.
8. cikk
Továbbképzést tanúsító SZAB
A következő gépjárművezetők vesznek részt a továbbképzés első szakaszában:
a) akik rendelkeznek a 6. cikkben előírt SZAB-bal, annak kiállításától számított öt éven belül;
b) a 4. cikkben említett gépjárművezetők, a 14. cikk (2) bekezdésében említett megfelelő időpontoktól számított öt éven belül, a tagállamok által megállapított ütemezésnek megfelelően.
A tagállamok lerövidíthetik vagy meghosszabbíthatják az a) és b) pontban említett időszakokat, többek között azért, hogy azok egybeessenek a vezetői engedély lejártának időpontjával, vagy hogy biztosítsák a továbbképzés fokozatos bevezetését. Ez az időszak azonban nem lehet három évnél rövidebb vagy hét évnél hosszabb.
9. cikk
A képzés helye
Az ezen irányelv 1. cikkének a) pontjában említett gépjárművezetők az ezen irányelv 5. cikkében említett alapképesítést abban a tagállamban szerzik meg, amelyben szokásos tartózkodási helyük található, a 2006/126/EK irányelv 12. cikkében meghatározottak szerint.
Az 1. cikk b) pontjában említett gépjárművezetők ezt a képesítést abban a tagállamban szerzik meg, amelyben a vállalkozás bejegyzett székhelye található, vagy amelyben munkaengedélyüket kiállították.
Az 1. cikk a) és b) pontjában említett gépjárművezetőknek a 7. cikkben említett továbbképzést abban a tagállamban kell elvégezniük, amelyben szokásos lakóhelyük található, vagy amelyben dolgoznak.
10. cikk
Uniós kód
Az alapképzést igazoló SZAB és a továbbképzést igazoló SZAB alapján a tagállamok illetékes hatóságai - irányelv 5. cikke (2) és (3) bekezdésének, valamint 8. cikkének rendelkezéseit figyelembe véve - a megfelelő vezetőiengedély-kategória mellett a 2006/126/EK irányelv I. mellékletében előírt 95. harmonizált uniós kódot is feltüntetik
- a vezetői engedélyen, vagy
- az ezen irányelv II. mellékletében található mintának megfelelően kiállított gépjárművezetői képesítési igazolványon.
Amennyiben annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a SZAB-ot megszerezték, nem tudja feltüntetni az uniós kódot a vezetői engedélyen, gépjárművezetői képesítési igazolványt állít ki a gépjárművezető számára.
A tagállamok kölcsönösen elismerik a gépjárművezetői képesítési igazolványokat. Az igazolvány kibocsátásakor az illetékes hatóságok ellenőrzik az érintett gépjármű-kategóriára kiadott vezetői engedély érvényességét.
10a. cikk
Jogérvényesítési hálózat
11. cikk
A tudományos és műszaki fejlődés szerinti kiigazítás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően az I. és II. mellékletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékleteket a tudományos és műszaki fejlődés szerint kiigazítsa.
11a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
13. cikk
Jelentés
2011. szeptember 10. előtt a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, amelyben kezdeti értékelést ad ezen irányelv végrehajtásáról, különös tekintettel a 3. cikkben előírt alapképesítési rendszerek egyenértékűségére, valamint arra tekintettel, hogy e rendszerek mennyire hatékonyak a képzés kitűzött szintjének elérésében. A jelentéshez adott esetben megfelelő javaslatokat kell mellékelni.
14. cikk
Átvétel a nemzeti jogba és végrehajtás
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
A tagállamok ezeket az intézkedéseket az alábbi időpontoktól alkalmazzák:
- a D1, D1 + E, D és D + E kategóriájú járművekhez szükséges alapképesítés tekintetében 2008. szeptember 10-től;
- a C1, C1 + E, C és C + E kategóriájú járművekhez szükséges alapképesítés tekintetében 2009. szeptember 10-től.
A tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és segítik egymást ezen intézkedések alkalmazásában.
15. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 3820/85/EGK rendelet 5. cikke a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés 2009. szeptember 10-ével hatályát veszti;
b) a (2) és a (4) bekezdés 2008. szeptember 10-ével hatályát veszti.
A 76/914/EGK irányelvnek való megfelelés érdekében elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések hatályukat vesztik:
- 2008. szeptember 10-étől a közúti személyszállításra használt járművek vezetői tekintetében,
- 2009. szeptember 10-étől a közúti árufuvarozásra használt járművek vezetői tekintetében.
16. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
17. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A KÉPESÍTÉS ÉS A TOVÁBBKÉPZÉS MINIMUMKÖVETELMÉNYEI
1. szakasz: A tantárgyak jegyzéke
A gépjármű-vezetői alapképzés és továbbképzés meghatározásakor a tagállamok által figyelembe veendő ismereteknek legalább az e jegyzékben felsorolt tantárgyakat kell felölelniük. A tanuló gépjárművezetők tudásának és gyakorlati kompetenciájának olyan szintet kell elérnie, hogy a megfelelő engedélykategóriába tartozó járművet teljesen biztonságosan tudják vezetni.
A képesítés minimumszintjének legalább a 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás ( 6 ) II. mellékletében előírt európai képesítési keretrendszer 2. szintjével összehasonlíthatónak kell lennie.
1. Haladó képzés a biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés terén
Minden vezetői engedély
1.1.
Célkitűzés: az átviteli rendszer jellemzőinek ismerete annak lehető legjobb használata érdekében:
A motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok.
1.2.
Célkitűzés: a biztonsági berendezések műszaki jellemzőinek és működésének ismerete annak érdekében, hogy a gépjárművezető a járművet uralni tudja, minimalizálja a használatból eredő kopást, megelőzze a meghibásodást:
a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén, az olyan elektronikus és mechanikus eszközök használata, mint például az elektronikus stabilizáló program (ESP), a fejlett vészfékező rendszer (AEBS), a blokkolásgátló fékrendszer (ABS), a hajtásvezérlő rendszerek (TCS) és a fedélzeti járműmegfigyelő rendszer (IVMS), valamint az egyéb, alkalmazásra jóváhagyott, a gépjárművezetőt támogató vagy automatizálási eszközök.
1.3.
Célkitűzés: a gépjárművezető képes legyen a tüzelőanyag-fogyasztást optimalizálni:
a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálása az 1.1. és az 1.2.pontban leírt know-how alkalmazásával, a forgalomáramlás előrejelzésének, a többi járműhöz való megfelelő távolságnak és a jármű lendülete felhasználásának, az állandó sebességnek, az egyenletes vezetési stílusnak és a megfelelő gumiabroncsnyomásnak a fontossága, valamint a vezetés hatékonyságát javító és az útvonaltervezést segítő intelligens közlekedési rendszerek megfelelő ismerete.
1.3a.
Célkitűzés: a forgalmi kockázatok előrejelzésének, értékelésének és a hozzájuk való alkalmazkodásnak a képessége: a gépjárművezetőnek tudatában kell lennie a különböző közúti, forgalmi és időjárási viszonyoknak, és alkalmazkodnia kell azokhoz, képesnek kell lennie előre jelezni a bekövetkező eseményeket; ismeretekkel kell rendelkeznie arról, hogy a megszokottól eltérő időjárási viszonyok között hogyan kell előkészíteni és megtervezni egy utat; ismernie kell a kapcsolódó biztonsági berendezések használatát, és fel kell tudnia mérni, hogy szélsőséges időjárás miatt mikor kell egy utazást elhalasztani vagy törölni; alkalmazkodnia kell a forgalmi kockázatokhoz, többek közt a veszélyes közlekedési magatartáshoz vagy az elektronikus eszközök, illetve evés és ivás stb. által okozott figyelmetlen vezetéshez; fel kell ismernie különösen a járművek méretével és tömegével, valamint a veszélyeztetett úthasználókkal, például a gyalogosokkal, a kerékpárosokkal és a kétkerekű járművekkel összefüggő veszélyes helyzeteket, és alkalmazkodnia kell azokhoz, továbbá képesnek kell lennie tűrni az ezzel járó stresszt; a gépjárművezetőnek azonosítania kell a lehetséges veszélyes helyzeteket, és megfelelően értelmeznie kell, hogy ezekből a potenciálisan veszélyes helyzetekből miként alakulhat ki olyan helyzet, amelyben már nem lehet elkerülni az ütközést, továbbá olyan lépéseket kell választania és végrehajtania, amelyek olyan mértékben növelik a biztonsági tűréshatárt, hogy potenciális kockázat bekövetkezése esetén is el lehessen kerülni az ütközést.
C, C + E, C1, C1 + E kategóriájú vezetői engedélyek
1.4.
Célkitűzés: a gépjárművezető legyen képes a biztonsági szabályok és a megfelelő járműhasználat kellő figyelembevételével berakodni a járművet: a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, az automatikus erőátviteli rendszerek használata, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a teljes térfogat kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok; a rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lefogási és rögzítési technikák, rögzítőhevederek használata, rögzítőeszközök ellenőrzése, kezelőberendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele.
D, D + E, D1, D1 + E kategóriájú vezetői engedélyek
1.5.
Célkitűzés: a gépjárművezető képes legyen az utasok kényelmét és biztonságát biztosítani:
hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele, megfelelő helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés és a többi vezetői szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal, egyes különleges utascsoportok (fogyatékkal élők, gyermekek) egyedi jellemzői.
1.6.
Célkitűzés: a gépjárművezető legyen képes a biztonsági szabályok és a megfelelő járműhasználat kellő figyelembevételével berakodni a járművet:
a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, az automatikus erőátviteli rendszerek használata, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja.
2. Az előírások alkalmazása
Minden vezetői engedély
2.1.
Célkitűzés: a közúti szállítás társadalmi környezetének és szabályainak ismerete:
a szállítási iparra jellemző maximális munkaidőszakok; az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) és a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképzés és a továbbképzés tekintetében.
C, C + E, C1, C1 + E kategóriájú vezetői engedélyek
2.2.
Célkitűzés: az árufuvarozás tekintetében irányadó rendeletek ismerete:
a szállítási tevékenységre vonatkozó engedélyek, a járműben tartandó dokumentumok, bizonyos utak igénybevételének tilalma, úthasználati díjak, árufuvarozásra vonatkozó szabványszerződések szerinti kötelezettségek, szállítási szerződés részét képező dokumentumok elkészítése, nemzetközi szállítási engedélyek, a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló egyezmény szerinti kötelezettségek, nemzetközi fuvarlevél elkészítése, határátlépés, szállítmányozók, speciális árukísérő okmányok.
D, D + E, D1, D1 + E kategóriájú vezetői engedélyek
2.3.
Célkitűzés: a személyszállítás tekintetében irányadó rendeletek ismerete:
egyes utascsoportok szállítása, az autóbusz fedélzeti biztonsági felszerelése, biztonsági övek, a jármű terhelése.
3. Egészségügyi, közúti közlekedés- és környezeti biztonság, szerviz, logisztika
Minden vezetői engedély
3.1.
Célkitűzés: tudatosítani a gépjárművezetőkben a közúti közlekedés és a munkahelyi baleset kockázatait:
a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, kamionok/autóbuszok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények.
3.2.
Célkitűzés: bűnözés és illegális bevándorlók csempészésének megakadályozásával kapcsolatos képességek:
általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a fuvarozó felelősségére vonatkozó jogszabályok.
3.3.
Célkitűzés: fizikai kockázatok megakadályozásának képessége:
ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem.
3.4.
Célkitűzés: a fizikai és mentális készségek fontosságának tudatosítása:
az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe.
3.5.
Célkitűzés: szükséghelyzetek felmérésének képessége:
viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, kamion/autóbusz utasainak evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei.
3.6.
Célkitűzés: a vállalati kép javítását elősegítő magatartás elsajátításának képessége:
a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai.
C, C + E, C1, C1 + E kategóriájú vezetői engedélyek
3.7.
Célkitűzés: a közúti fuvarozás gazdasági környezete és a piacszervezés ismerete:
a közúti fuvarozás más szállítási módok viszonylatában (verseny, szállítók), különböző közúti fuvarozási tevékenységek (ellenszolgáltatás fejében végzett szállítás, saját számla, kiegészítő szállítási tevékenységek), a szállítási vállalatok és a kiegészítő szállítási tevékenységek fő fajtáinak szervezése, szállítási szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hőmérsékletű jármű, veszélyes áruk, állatok szállítása stb.), az iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút kombinálása, alvállalkozók stb.).
D, D + E, D1, D1 + E kategóriájú vezetői engedélyek
3.8.
Célkitűzés: a közúti személyszállítás gazdasági környezete és a piacszervezés ismerete:
a közúti személyszállítás más személyszállítási módok viszonylatában (vasút, személygépkocsi), közúti személyszállítást magukban foglaló különböző tevékenységek, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság, határátlépés (nemzetközi szállítás), a közúti személyszállítással foglalkozó vállalatok főbb típusainak szervezési módja.
2. szakasz: A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt kötelező alapképesítés
2.1. A tanfolyamon való részvétel és vizsga együttese
Az alapképzés az 1. szakaszban felsorolt összes tantárgy oktatására kiterjed. Az alapképzés időtartama 280 óra.
Minden tanuló gépjárművezetőnek legalább 20 órát kell önállóan vezetnie az adott kategóriának megfelelő olyan járművön, amely megfelel legalább a 2006/126/EK irányelvben a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.
Az önálló vezetés során a tanuló gépjárművezetőt a jóváhagyott képzési központ alkalmazásában álló oktatónak kell kísérnie. A 20 órás önálló vezetésből valamennyi tanuló gépjárművezető legfeljebb nyolc órát speciális terepen vagy korszerű szimulátoron vezethet, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályozásokon alapuló észszerű vezetésre vonatkozó képzés elsajátítását, különösen a jármű különböző útviszonyok, valamint a különböző légköri feltételek, illetve a napszakok függvényében megváltozó útviszonyok közötti kezelése, továbbá a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálására való képesség tekintetében.
A tagállamok engedélyezhetik, hogy a jóváhagyott képzési központ a képzést részben IKT eszközök - például e-tanulás - alkalmazásával bonyolítsa le, mindeközben biztosítva a képzés magas színvonalának és hatékonyságának fenntartását, illetve hogy kiválassza azokat a tantárgyakat, amelyek esetén az IKT eszközök a leghatékonyabban alkalmazhatók. A tagállamok előírják különösen a megbízható felhasználó-azonosítást és megfelelő ellenőrzési módok alkalmazását. A tagállamok az egyéb uniós jogszabályok által előírt speciális képzést a képzés részének tekinthetik. Az ilyen speciális képzések közé tartozik többek között a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) által a veszélyes áruk szállításához előírt képzés, a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) által előírt, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló képzés, valamint az 1/2005/EK tanácsi rendelet ( 11 ) által előírt, az állatok szállításáról szóló képzés.
Az 5. cikk (5) bekezdésében említett gépjárművezetők esetében az alapképzés 70 óra, beleértve öt óra önálló vezetést.
A gépjárművezetőket a képzés befejezésekor a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv írásban vagy szóban levizsgáztatja. A vizsga az 1. szakasz szerinti tantárgyjegyzékben felsorolt minden egyes célkitűzéssel kapcsolatban legalább egy kérdést tartalmaz.
2.2. Csak vizsga
A tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv megszervezi a fenti elméleti és gyakorlati vizsgákat annak ellenőrzése céljából, hogy a tanuló gépjárművezető tudása elérte-e az 1. szakaszban előírt szintet az ott felsorolt tantárgyak és célkitűzések tekintetében.
a) Az elméleti vizsga legalább két részből áll: i. feleletválasztásos tesztkérdések, kifejtendő kérdések vagy ezek kombinációja; ii. esettanulmányok. Az elméleti vizsga minimális időtartama 4 óra.
b) A gyakorlati vizsga két részből áll: i. járművezetési vizsga, amelynek célja a biztonsági szabályozásokon alapuló ésszerű vezetésre vonatkozó képzés értékelése. A vizsgának lehetőleg beépített területen kívül kell lezajlania, gyorsforgalmi utakon és autópályákon (vagy hasonlón), és mindenféle városi főútvonalon, amelyek képviselik mindazokat a különböző nehézségeket, amelyekkel a gépjárművezető általában szemben találhatja magát. Kívánatos, hogy e vizsgára különböző forgalomsűrűségi feltételek között kerüljön sor. Az úton töltött vezetési időt optimálisan kell felhasználni, hogy a vizsgázó jártasságát minden olyan forgalmi helyzetben fel lehessen mérni, amilyennel majd valószínűleg találkozni fog. E vizsga minimális időtartama 90 perc; ii. gyakorlati vizsga, amely legalább az 1.4., 1.5., 1.6., 3.2., 3.3. és 3.5. pontra kiterjed. E vizsga minimális időtartama 30 perc. A gyakorlati vizsga során használt járműnek meg kell felelnie legalább a 2006/126/EK irányelvben a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek. A gyakorlati vizsga kiegészíthető egy harmadik, speciális terepen vagy korszerű szimulátoron zajló vizsgával, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályozásokon alapuló ésszerű vezetésre vonatkozó képzést, különösen a jármű különböző útviszonyok közötti kezelése, valamint ezen útviszonyoknak a megváltozott légköri feltételek által okozott, illetve napszaktól függő vagy éjszakai változásai tekintetében. E szabadon választható vizsga időtartama nem meghatározott. Ha a gépjárművezető ilyen vizsgát tesz, ennek időtartamát le kell vonni az i. pontban előírt járművezetési vizsga 90 perces időtartamából, de a levont idő nem lehet több 30 percnél. Az 5. cikk (5) bekezdésében említett gépjárművezetők esetében az elméleti vizsgát azokra az 1. szakaszban említett tantárgyakra kell korlátozni, amelyek lényegesek azon jármű szempontjából, amelyre az új alapképzés vonatkozik. Azonban ezeknek a gépjárművezetőknek a teljes gyakorlati vizsgát le kell tenniük.
3. szakasz: A 3. cikk (2) bekezdésében előírt gyorsított alapképzés
A gyorsított alapképzés az 1. szakaszban felsorolt összes tantárgy oktatására kiterjed. Időtartama 140 óra.
Minden tanuló gépjárművezetőnek legalább 10 órát kell önállóan vezetnie az adott kategóriának megfelelő olyan járművön, amely megfelel legalább a 2006/126/EK irányelvben a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.
Az önálló vezetés során a tanuló gépjárművezetőt a jóváhagyott képzési központ alkalmazásában álló oktatónak kell kísérnie. A 10 órás önálló vezetésből valamennyi tanuló gépjárművezető legfeljebb négy órát speciális terepen vagy korszerű szimulátoron vezethet, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályozásokon alapuló észszerű vezetésre vonatkozó képzés elsajátítását, különösen a jármű különböző útviszonyok közötti kezelése, valamint az említett útviszonyoknak a különböző légköri feltételek, illetve a napszakok függvényében történő változása, továbbá a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálására való képesség tekintetében.
A 2.1. pont negyedik bekezdésének rendelkezései a gyorsított alapképzésre is alkalmazandók.
Az 5. cikk (5) bekezdésében említett gépjárművezetők esetében a gyorsított alapképzés 35 óra, beleértve két és fél óra önálló vezetést.
A gépjárművezetőket a képzés befejezésekor a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv írásban vagy szóban levizsgáztatja. A vizsga az 1. szakasz szerinti tantárgyjegyzékben felsorolt minden egyes célkitűzéssel kapcsolatban legalább egy kérdést tartalmaz.
4. szakasz: A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt kötelező továbbképzés
A kötelező továbbképzési tanfolyamokat jóváhagyott képzési központok szervezik. Időtartamuk ötévente 35 óra, legalább hétórás szakaszokban, amelyek két egymást követő napra is eloszthatók. Valahányszor e-tanulás alkalmazására kerül sor, a jóváhagyott képzési központnak biztosítania kell a képzés minőségének fenntartását többek között azáltal, hogy olyan tantárgyakat választ ki, amelyek esetén az IKT eszközök a leghatékonyabban alkalmazhatók. A tagállamok előírják különösen a megbízható felhasználó-azonosítást és megfelelő ellenőrzési módok alkalmazását. Az e-tanuláson alapuló képzés időtartama legfeljebb 12 óra lehet. Legalább az egyik képzési szakasz során a közúti közlekedés biztonságával összefüggő tantárgyat kell oktatni. A képzés tartalmának összeállításánál figyelembe kell venni a gépjárművezető által végzett szállítási műveletekkel összefüggő sajátos képzési igényeket, valamint a vonatkozó jogszabályok és technológia területén bekövetkezett fejleményeket, továbbá - amennyire lehetséges - a gépjárművezető sajátos képzési igényeit. A 35 óra keretében számos különféle témakört kell érinteni, ideértve az ismétlő képzést is, amennyiben bebizonyosodik, hogy a gépjárművezető speciális felzárkóztató képzésre szorul.
A tagállamok az egyéb uniós jogszabályok által előírt, elvégzett speciális képzést beszámíthatják a kötelező hétórás szakaszok egyikeként. Az ilyen speciális képzések közé tartozik többek között a 2008/68/EK irányelv által a veszélyes áruk szállításához előírt képzés, az 1/2005/EK rendelet által előírt, az állatok szállításáról szóló képzés, valamint a közúti személyszállításhoz a 181/2011/EU rendelet által előírt, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló képzés. A tagállamok azonban határozhatnak úgy, hogy a 2008/68/EK irányelv által a veszélyes áruk szállításához előírt, elvégzett speciális képzést a hétórás szakaszok közül kettőnek számítják be, feltéve, hogy ez az egyetlen olyan másik képzés, amelyet a továbbképzésnél figyelembe vesznek.
5. szakasz: Az alapképzés és a továbbképzés jóváhagyása
5.1.
Az alapképzéssel és továbbképzéssel foglalkozó képzési központokat a tagállamok illetékes hatóságai hagyják jóvá. Jóváhagyás csak írásbeli kérelem alapján adható. A kérelemhez többek között az alábbiakat tartalmazó dokumentumokat kell csatolni: 5.1.1.
megfelelő minősítési és képzési program, meghatározva az oktatott tantárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket; 5.1.2.
az oktatók képesítése és tevékenységi területe; 5.1.3.
tájékoztatás a tanfolyamok helyszínéről, az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeiről és az oktatáshoz használt járműállományról; 5.1.4.
a tanfolyamokon való részvétel körülményei (a résztvevők száma).
5.2.
Az illetékes hatóság az írásbeli jóváhagyást az alábbi feltételektől függően adja meg: 5.2.1.
a képzést a kérelemhez csatolt dokumentumoknak megfelelően kell biztosítani; 5.2.2.
az illetékes hatóság jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy a jóváhagyott központok tanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult e központok ellenőrzésére a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a tanfolyamok és vizsgák megfelelő lebonyolítása tekintetében; 5.2.3.
a jóváhagyás visszavonható vagy felfüggeszthető, amennyiben a jóváhagyási feltételek már nem teljesülnek.
A jóváhagyott központnak garantálnia kell, hogy az oktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről. A kiválasztási eljárás részeként az oktatóknak egy olyan bizonyítványt kell bemutatniuk, amely tanúsítja mind a tantárgyra, mind az oktatási módszerekre vonatkozó ismereteiket. A képzés gyakorlati része tekintetében az oktatóknak hivatásos gépjármű-vezetői vagy hasonló, például nehézgépjárművek vezetésének oktatásában való jártasságot igazoló bizonyítványt kell bemutatniuk.
Az oktatási programnak összhangban kell lennie a jóváhagyással és az 1. szakaszban felsorolt tantárgyakat kell felölelnie.
II. MELLÉKLET
A GÉPJÁRMŰVEZETŐI KÉPESÍTÉSI IGAZOLVÁNY EURÓPAI UNIÓS MINTÁJÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOK
1.
Az igazolvány fizikai jellemzőinek meg kell felelniük a 7810 és a 7816-1 sz. ISO-szabványnak.
Az igazolvány fizikai jellemzőinek ellenőrzésére szolgáló módszereknek, amelyek biztosítják, hogy e jellemzők megfelelnek a nemzetközi szabványoknak, meg kell felelniük a 10373 sz. ISO-szabványnak.
2. Az igazolványnak két oldala van: az elülső oldal az alábbiakat tartalmazza: a) "gépjármű-vezetői képesítési igazolvány" felirat nagyméretű betűkkel nyomtatva, az igazolványt kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein; b) az igazolványt kiállító tagállam neve (nem kötelező); c) az igazolványt kiállító tagállam megkülönböztető jele, kék téglalapban inverz nyomással, 12 sárga csillaggal körbevéve; a megkülönböztető jelek a következők: B : Belgium BG : Bulgária CZ : Cseh Köztársaság DK : Dánia D : Németország EST : Észtország GR : Görögország E : Spanyolország F : Franciaország HR : Horvátország IRL : Írország I : Olaszország CY : Ciprus LV : Lettország LT : Litvánia L : Luxemburg H : Magyarország M : Málta NL : Hollandia A : Ausztria PL : Lengyelország P : Portugália RO : Románia SLO : Szlovénia SK : Szlovákia FIN : Finnország S : Svédország UK : Egyesült Királyság d) az igazolványra jellemző adatok az alábbi számozással: 1. a birtokos vezetékneve; 2. a birtokos keresztneve; 3. a birtokos születési ideje és helye; 4. a) a kiállítás időpontja; b) a lejárat időpontja; c) a kiállító hatóság neve (a hátoldalra is nyomtatható); d) a vezetői engedély számától eltérő szám, adminisztratív célból (nem kötelező); 5. a) a vezetői engedély száma; b) sorozatszám; 6. a birtokos fényképe; 7. a birtokos aláírása; 8. a birtokos szokásos lakóhelye vagy postai címe (nem kötelező); 9. azon járművek kategóriái, amelyekre vonatkozóan a gépjárművezető megfelel az alapképesítés és a továbbképzés követelményeinek; e) az "európai uniós minta" cím az igazolványt kiállító tagállam nyelvén vagy nyelvein, valamint a "gépjárművezetői képesítési igazolvány" felirat az Unió többi hivatalos nyelvén, kék színű nyomtatásban, az igazolvány háttereként: tarjeta de cualificación del conductor карта за квалификация на водача Osvědčení profesní způsobilosti řidiče chaufføruddannelsesbevis Fahrerqualifizierungsnachweis juhi pädevustunnistus δελτίο επιμόρφωσης οδηγού driver qualification card carte de qualification de conducteur cárta cáilíochta tiomána kvalifikacijska kartica vozača carta di qualificazione del conducente vadītāja kvalifikācijas apliecība vairuotojo kvalifikacinė kortelė gépjárművezetői képesítési igazolvány karta ta' kwalifika tas-sewwieq kwalificatiekaart bestuurder karta kwalifikacji kierowcy carta de qualificação de motorista Cartela de pregătire profesională a conducătorului auto kvalifikačná karta vodiča kartica o usposobljenosti voznika kuljettajan ammattipätevyyskortti yrkeskompetensbevis för förare f) a referenciaszínek: - kék: Pantone Reflex blue, - sárga: Pantone yellow; a hátoldal az alábbiakat tartalmazza: a) 9. azon járművek kategóriái, amelyekre vonatkozóan a gépjárművezető megfelel az alapképesítés és a továbbképzés követelményeinek; 10. a 2006/126/EK irányelv I. mellékletében előírt 95. harmonizált uniós kód; 11. üres hely, amelybe az igazolványt kiállító tagállam lényeges adminisztratív vagy közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos adatokat jegyezhet be (nem kötelező). Amennyiben az adatok az e mellékletben meghatározott rovatok valamelyikére vonatkoznak, e bejegyzések előtt a megfelelő rovatszámot fel kell tüntetni; b) az igazolvány elülső és hátoldalán feltüntetett számozott bejegyzések magyarázata (legalább az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5. a), 5. b) és a 10. rovat). Amennyiben a tagállam e bejegyzéseket az angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák vagy szlovén nyelvtől eltérő nyelven kívánja megszövegezni, akkor kétnyelvű igazolványt kell készítenie a fent említett nyelvek egyikének használatával, e melléklet többi rendelkezésének sérelme nélkül.
3. Biztonság, beleértve az adatvédelmet is
Az igazolvány különféle alkotóelemeinek célja mindennemű hamisítás és megmásítás kizárása, valamint az ezekre irányuló kísérletek felderítése.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazolvány biztonsági szintje legalább hasonló legyen a vezetői engedély biztonsági szintjéhez.
4. Különleges intézkedések
A Bizottsággal való konzultációt követően a tagállamok e melléklet többi rendelkezésének sérelme nélkül további színeket vagy jelzéseket vezethetnek az igazolványra, például vonalkódot, nemzeti jelképeket és biztonsági elemeket.
Összefüggésben az igazolványok kölcsönös elismerésével, a vonalkód nem tartalmazhat más információt, mint amelyet olvasható formában a gépjármű-vezetői képesítési igazolványra már rávezettek, vagy amely az igazolvány kiállítási folyamatának szempontjából lényeges.
5. Átmeneti rendelkezések
A 2020. május 23. előtt kiállított gépjárművezetői képesítési igazolványok lejáratuk napjáig továbbra is érvényesek.
A GÉPJÁRMŰVEZETŐI KÉPESÍTÉSI IGAZOLVÁNY EURÓPAI UNIÓS MINTÁJA
III. MELLÉKLET
A VEZETŐI ENGEDÉLYEK EGYES KATEGÓRIÁIRA UTALÓ HIVATKOZÁSOK MEGFELELÉSI TÁBLÁZATA
Hivatkozás ebben az irányelvben | Hivatkozás a 2006/126/EK irányelvben |
C + E | CE |
C1 + E | C1E |
D + E | DE |
D1 + E | D1E |
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30., 18. o.).
( 2 ) A belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló, 1996. április 29-i 96/26/EK tanácsi irányelv (HL L 124., 1996.5.23., 1. o.); a legutóbb a 98/76/EK irányelvvel módosított irányelv (HL L 277., 1998.10.14., 17. o.).
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (HL L 300., 2009.11.14., 72. o.).
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
( 5 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2008. április 23.) az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról (HL C 111., 2008.5.6., 1. o.).
( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.).
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.).
( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).
( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete (2011. február 16.) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 55., 2011.2.28., 1. o.).
( 11 ) A Tanács 2005/1/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.).
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32003L0059 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32003L0059&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02003L0059-20190726 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02003L0059-20190726&locale=hu