BH 1973.1.19 I. Kiskereskedelmi vállalatot motorkerékpár eladása esetén a jogszabályokban előírt tájékoztatási és közlési kötelezettség terheli [Ptk. 368. § (1) bek., 47/1968. (XII. 18.) Korm. sz. r. 1. § (2) bek., 3. § (4) bek., 6. §].
II. Hibátlan teljesítésért történő jótállás esetén a jogosult a szavatossági jogokat s a hibás teljesítés folytán elszenvedett kárt a forgalomba hozó vállalat ellen érvényesítheti [Ptk. 248., 305., 318., 339. §, 4/1969. (III. 30.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM sz. r. 9. § (1), (3) bek., XXX. sz. PED].
Az I. r. felperes 1970. február 17-én az felperes szaküzletében 24 250 Ft-ért motorkerékpárt vásárolt. Az oldalkocsis motorkerékpár mintadarabként összeszerelve már korábban az üzlet kirakatában állott, a felperesek azt már előbb megtekintették és félretetették. A vételkor a felperesek használati utasítást vagy műszaki leírást kértek, az alperes azonban ilyet nem adott s arra hivatkozott, hogy használati, illetve kezelési utasítást ő sem kapott.
A motorkerékpárt - amelyért az alperes 12 hónapi időtartamra, illetőleg ezen belül megtett 10 000 km-ig jótállást vállalt - a felperesek a lakásukra tolták, majd a II. r. felperes a ház körül és az utcán 80-100 km utat tett meg vele. A II. r. felperes egyébként 1966 óta rendelkezik motorkerékpárvezetői jogosítvánnyal és oldalkocsis motorkerékpárt is vezetett már.
A felperesek 1970. március 5-én a motorkerékpárt vizsgára szólító útirányos engedéllyel H-ról Sz-re vitték műszaki vizsgára, amelyen a rendőrhatóság a járművet a forgalomban való részvételre alkalmasnak találta. Ennek alapján a forgalmi engedélyt kiállították és a jármű rendszámot kapott.
A vizsga után a felperesek visszaindultak a motorkerékpárral H-ra. A motorkerékpárt ezúttal is a II. r. felperes vezette. Az I. r. felperes az oldalkocsiban ült. Sz. elhagyása után a felperesek érezték, hogy a kormány "beráz" és ezért megálltak, a kormányt, a féket és a világítást megvizsgálták, majd hibát nem találva, az utat folytatták úgy, hogy az I. r. felperes az oldalkocsi helyett a hátsó ülésen foglalt helyet. Amikor az a-i bekötő utat elhagyták, a motorkerékpár kormányának "berezonálása" olyan mértékű lett, hogy a II. r. felperes nem volt képes az irányt megtartani, a gépjármű feletti uralmát elvesztette, és a motorkerékpár - áttérve az út másik oldalára - összeütközött a D. M. által vezetett GAZ gépkocsival. Az összeütközés következtében a II. r. felperes életveszélyes sérüléseket szenvedett, s ezek következtében egy ideig klinikai kezelés alatt állott, majd 1970. szeptember 1-ig táppénzes állományba került. A baleset folytán a motorkerékpárban jelentős rongálódások következtek be.
Az I. r. felperes a motorkerékpár szavatossági hibájára hivatkozással a jogügylettől elállott, és keresetében az alperest a vételár visszafizetésére kérte kötelezni. A II. r. felperes a keresetvesztesége és a dologi kárának megtérítése iránt indított keresetet.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy műszakilag kifogástalan motorkerékpárt adott el az I. r. felperesnek és a felperesek kötelessége lett volna szabályszerű összeszerelés és a lengéscsillapító felszerelése.
Az alperes mellett a perbe avatkozott a V. Kereskedelmi Vállalat és az alperessel egyezően a kereset elutasítását kérte.
A perben fellépő ügyész a keresetnek helyt adó ítélet hozatalát indítványozta.
A nyomozási eljárásban lefolytatott s a bírósági eljárásban kiegészített szakértői vizsgálat a balesetet műszaki hibára vezette vissza.
Az első fokú bíróság ítéletével az alperest arra kötelezte, hogy az I. r. felperesnek a motorkerékpár ellenében és annak visszaszolgáltatásával egyidejűleg a 24 250 Ft vételárat - a kamatokkal - fizesse vissza, míg a II. r. felperesnek 10 560 Ft-ot kamataival kártérítés címén fizessen meg.
A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
a) Az első fokú bíróságnak azt a megállapítását, amely szerint az alperes által eladott motorkerékpár hibás volt, s hogy az eladott állapotban - kormánylengés-csillapító hiányában és megfelelő összeszerelés nélkül - a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt, a másodfokú bíróság is helyesnek fogadta el. Az I. r. felperes keresetét kizárólag abból az okból utasította el, mert megállapítása szerint az I. r. felperes az alperes bolti dolgozóinak közlése alapján a hibát ismerte.
A másodfokú bíróságnak ez a megállapítása azonban téves, ellentétben áll a per adataival.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!