31995R2597[1]
A Tanács 2597/95/EK rendelete (1995. október 23.) az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról
A Tanács 2597/95/EK rendelete
(1995. október 23.)
az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak a 43. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára [1],
tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],
mivel az Európai Közösség az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tagja lett;
mivel az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött jegyzőköny előírja, hogy a Bizottság benyújtja a kért statisztikai adatokat a FAO számára;
mivel a szubszidiaritás elve szerint a javasolt intézkedések célkitűzései csak egy közösségi jogi aktussal érhetőek el, mert csak a Bizottság képes koordinálni a statisztikai információk közösségi szintű összehangolását, míg a halászati statisztikák összegyűjtése, valamint a statisztikák feldolgozásához és a megbízhatóságuk ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása elsősorban a tagállamok felelőssége;
mivel a nemzeti statisztikai rendszereken alapuló megfelelő közösségi statisztikák létrehozásának különleges eljárása különösen szoros együttműködést kíván meg a Bizottság és a tagállamok között, elsősorban a 72/279/EGK határozattal [3] létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottságon belül,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Minden tagállam benyújtja a Bizottságnak az e tagállam lobogója alatt hajózó vagy az ott bejegyzett, az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató hajók névleges fogásainak adatait, különös tekintettel a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendeletre [4].
A névleges fogási adatok tartalmazzák az összes, bármely formában kirakodott vagy tengeren átrakodott halászati terméket a fogást követően a tengerbe visszaengedett, a hajón elfogyasztott vagy csaliként felhasznált mennyiségnek a kivételével. Az adatokat tonnára kerekítve, a kirakodási vagy átrakodási élősúlynak megfelelően rögzítik.
2. cikk
(1) A névleges fogási adatokat az 1. mellékletben felsorolt, a 2. mellékletben leírt és a 3. mellékletben ábrázolt fő halászati területenként és alkörzetenként kell benyújtani. Valamennyi fő halászati terület esetében a 4. mellékletben sorolják fel azokat a fajokat, amelyekről adatot kell szolgáltatni.
(2) Minden naptári évnek az adatait az év végét követő hat hónapon belül nyújtják be.
(3) Amennyiben a tagállam hajói az 1. cikk alapján az adott naptári évben nem halásztak fő halászati területen, akkor a tagállam erről értesíti a Bizottságot. Azonban ha halászatot folytattak egy fő halászati területen, csak azokról a halfajok/alkörzet kombinációkról kell adatot szolgáltatni, amelyek esetében az adott évben fogást jegyeztek fel.
(4) A tagállamok hajói által kifogott kisebb jelentőségű fajokra vonatkozó adatokat nem szükséges egyenként megjelölni, hanem gyűjtőnév alatt is szerepelhetnek, amennyiben ezeknek a termékeknek a súlya nem haladja meg a teljes éves halmennyiség 5 %-át az adott fő halászati területen.
(5) A statisztikai halászati területek és alkörzeteik, valamint a halfajok statisztikai listáit az 5. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően lehet módosítani.
3. cikk
Amennyiben a közös halászati politika alapján elfogadott rendelkezések ezt nem szabályozzák másként, a tagállamok számára engedélyezett, hogy a fogási adatok kiszámításához mintavételi módszereket alkalmazzanak flottájuk azon részei esetében, ahol az adatok teljes körű felvétele a közigazgatási eljárások túlzott mértékű alkalmazását jelentené. A mintavételi eljárás részletei, valamint az ezzel a módszerrel kiszámított részletes adatok és az összes adat aránya szerepel a tagállamoknak a 6. cikk (1) bekezdése alapján benyújtott jelentésében.
4. cikk
A tagállamok az 1. és 2. cikk szerinti kötelezettségeiknek az adatok mágneses adathordozón történő benyújtásával tesznek eleget az 5. mellékletben megadott formátumnak megfelelően.
A Bizottság előzetes hozzájárulásával a tagállam eltérő formában vagy eltérő adathordozón is benyújthatja az adatokat.
5. cikk
(1) Amennyiben az e cikkben megállapított eljárást kell követni, akkor az elnök saját kezdeményezésére vagy a tagállam képviselőjének kérelmére az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság, továbbiakban a "bizottság" elé utalja az ügyet.
(2) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. Elnöke által az ügy sürgősségére való tekintettel megállapított határidőn belül a bizottság véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt az EK-Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadásra kerülő határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.
(3) a) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.
b) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz.
Ha a javaslat Tanács elé terjesztésétől számított három hónapon belül a Tanács nem döntött, a javaslatot a Bizottság fogadja el.
6. cikk
(1) Az e rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül a tagállamok részletes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben leírják, hogyan számították ki a fogási adatokat, továbbá megadják az adatok reprezentativitásának és megbízhatóságának mértékét. A Bizottság elkészíti ezeknek a jelentéseknek az összefoglalóját, amelyet az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság illetékes munkacsoportján belül megvitatnak.
(2) A tagállamok három hónapon belül értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésnek megfelelően bevezetett információk bármilyen módosításáról.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján kidolgozott módszertani jelentések azt mutatják, hogy egy tagállam nem tudja haladéktalanul teljesíteni e rendelet követelményeit, és változtatni kell a felmérési technikán és a módszertanon, akkor a Bizottság a tagállammal az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság keretén belül együttműködve egy két évig terjedő átmeneti időszakot állapíthat meg, amely alatt e rendelet célkitűzéseit végre kell hajtani.
(4) A módszertani jelentéseket, az átmeneti szabályokat, az adatokhoz való hozzáférést, az adatok megbízhatóságát, valamint az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos más lényeges kérdéseket az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság illetékes munkacsoportjának keretében évente egyszer megvizsgálja.
7. cikk
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 1995. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Luxembourgban, 1995. október 23-án.
a Tanács részéről
az elnök
P. Solbes Mira
[1] HL C 329., 1994.11.25., 1. o.
[2] HL C 363., 1994.12.19., 60. o.
[3] HL L 179., 1972.8.7, 1. o.
[4] HL L 151., 1990.6.15, 1. o.
--------------------------------------------------
1. MELLÉKLET
AZ ADATSZOLGÁLATATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁLYA ALÁ ESŐ FŐ FAO HALÁSZATI TERÜLETEK ÉS ALKÖRZETEIK JEGYZÉKE
(E területek és alkörzeteik leírása a 2. mellékletben található)
KELET-KÖZÉP-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület)
34.1.1. | Marokkói parti körzet |
34.1.2. | Kanári- és madeira-szigeteki körzet |
34.1.3. | Szaharai parti körzet |
34.2. | Északi óceáni alterület |
34.3.1. | Zöldfoki parti körzet |
34.3.2. | Zöld-foki-szigetek körzete |
34.3.3. | Sherbro körzete |
34.3.4. | Guineai-öböl nyugati körzete |
34.3.5. | Guineai-öböl középső körzete |
34.3.6. | Guineai-öböl déli körzete |
34.4.1. | Guineai-öböl délnyugati körzete |
34.4.2. | Délnyugati óceáni körzet |
FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület)
37.1.1. | Baleár-szigetek körzete |
37.1.2. | Oroszlán (Lion)-öböl körzete |
37.1.3. | Szardíniai körzet |
37.2.1. | Adriai-tengeri körzet |
37.2.2. | Jón-tengeri körzet |
37.3.1. | Égei-tengeri körzet |
37.3.2. | Levantei-medence körzete |
37.4.1. | Márvány-tengeri körzet |
37.4.2. | Fekete-tengeri körzet |
37.4.3. | Azovi-tengeri körzet |
DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület)
41.1.1. | Amazonasi körzet |
41.1.2. | Natali körzet |
41.1.3. | Salvadori körzet |
41.1.4. | Északi óceáni körzet |
41.2.1. | Santosi körzet |
41.2.2. | Rio Grande körzete |
41.2.3. | La Plata körzete |
41.2.4. | Középső óceáni körzet |
41.3.1. | Észak-patagóniai körzet |
41.3.2. | Dél-patagóniai körzet |
41.3.3. | Déli óceáni körzet |
DÉLKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület)
47.1.1. | Palmeirinhas-foki körzet |
47.1.2. | Salinas-foki körzet |
47.1.3. | Kuene folyó körzete |
47.1.4. | Cross-foki körzet |
47.1.5. | Orange folyó körzete |
47.1.6. | Jóreménység fokának körzete |
47.2.1. | Középső agulhas-medencei körzet |
47.2.2. | Keleti agulhas-medencei körzet |
47.3. | Déli óceáni alterület |
47.4. | Tristan da Cunha-szigetek alterülete |
47.5. | Szent Ilona-sziget és Ascencion alterülete |
AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület)
51.1. | Vörös-tengeri alterület |
51.2. | Perzsa-öböl alterülete |
51.3. | Nyugati arab-tengeri alterület |
51.4. | Keleti Arab-tenger, Laksadíva-szigetek és Sri Lanka alterülete |
51.5. | Szomália, Kenya és Tanzánia alterülete |
51.6. | Madagaszkár és Mozambik-csatorna alterülete |
51.7. | Óceáni alterület |
51.8.1. | Marion- és Prince Edward-szigetek körzete |
51.8.2. | Zambézi körzete |
--------------------------------------------------
2. MELLÉKLET
KELET-KÖZÉP-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület)
A 3A. melléklet mutatja a kelet-közép-atlanti terület (34. fő halászati terület - kelet-közép-atlanti terület) határait és alterületeit, körzeteit és alkörzeteit. A területek és alterületei, körzetei és alkörzetei leírása következik. A kelet-közép-atlanti terület magában foglalja az Atlanti-óceánnak a következő vonallal határolt területét:
Észak-Afrikának a legmagasabb vízállás esetén a nyugati hosszúság 5 ° 36 ′ -én lévő pontjától induló, a partvonalat délnyugati irányban a legmagasabb vízállás szintjén követve a Ponta do Padrã;o-nál lévő pontig (déli szélesség 6 ° 04 ′ 36 ′′ , keleti hosszúság 12 ° 19 ′ 48 ″), onnan végig állandó irányszöggel északnyugati irányban a 6 ° 00 ′ déli szélesség mentén a keleti hosszúság 12 ° 00 ′ pontjáig, onnan nyugat felé a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 20° 00′ pontjáig, onnan észak felé az Egyenlítőig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′-ig, onnan észak felé az északi szélesség 5 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 36 ° 00 ′-ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 ° 36 ′ -án lévő Punta Marroqui-ig, onnan dél felé az afrikai parton lévő kiindulási pontig futó vonal.
A közép-kelet-atlanti terület felosztása az alábbi:
Északi parti alterület (34.1. alterület)
a) Marokkói parti körzet (34.1.1.)
Az északi szélesség 36 ° 00 ′ és az északi szélesség 26 ° 00 ′ között lévő, az északi szélesség 36 ° 00 ′ -tól dél felé a 13 ° 00 ′ nyugati hosszúság mentén az északi szélesség 29 ° 00 ′ -ig húzott vonaltól keletre fekvő, és onnan az északi szélesség 26 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 16 ° 00 ′ -ig állandó irányszöggel délnyugat felé húzott vonallal határolt vízterület.
b) Kanári- és madeira-szigeteki körzet (34.1.2.)
Az északi szélesség 36 ° 00 ′ és az északi szélesség 26 ° 00 ′ között lévő, a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és az északi szélesség 36 ° 00 ′-tól a nyugati hosszúság 13 ° 00 ′ mentén az északi szélesség 29 ° 00 ′-ig húzott vonal által, valamint az onnan állandó irányszöggel az északi szélesség 26 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 16 ° 00 ′ pontig húzott vonal által határolt vízterület.
c) Szaharai parti körzet (34.1.3.)
Az északi szélesség 26 ° 00 ′ és északi szélesség 19 ° 00 ′ között lévő, a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′-tól keletre eső vízterület.
Északi óceáni alterület (34.2. alterület)
Az északi szélesség 36 ° 00 ′ és az északi szélesség 20 ° 00 ′ között, valamint a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ között fekvő vízterület.
Déli parti alterület (34.3. alterület)
a) Zöldfoki parti körzet (34.3.1. körzet)
Az északi szélesség 19 ° 00 ′ és 09 ° 00 ′ között fekvő, a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′-tól keletre eső vízterület.
b) Zöldfoki-szigetek körzete (34.3.2. körzet)
Az északi szélesség 20 ° 00 ′ és az északi szélesség 10 ° 00 ′, valamint a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ és nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ között fekvő vízterület.
c) Sherbro körzete (34.3.3. körzet)
Az északi szélesség 9 ° 00 ′ és az Egyenlítő, valamint a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 8 ° 00 ′ között fekvő vízterület.
d) Guineai-öböl nyugati körzete (34.3.4. körzet)
Az Egyenlítőtől északra, valamint a nyugati hosszúság 8 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 3 ° 00 ′ között fekvő vízterületek.
e) Guineai-öböl középső körzete (34.3.5. körzet)
Az Egyenlítőtől északra és a keleti hosszúság 3 ° 00 ′ -tól keletre eső vízterületek.
f) Guineai-öböl déli körzete (34.3.6. körzet)
Az Egyenlítő és a déli szélesség 6 ° 00 ′ , valamint a keleti hosszúság 3 ° 00 ′ -tól keletre fekvő vízterület. Ez a körzet tartalmazza a Kongó deltájának a déli szélesség 6 ° 00 ′ -tól délre eső vizeit is, beleérve a Ponta do Padrã; o-nál lévő ponttól (déli hosszúság 6 ° 04 ′ 36 ″, keleti hosszúság 12 ° 19 ′ 48 ″) északnyugat felé állandó irányszöggel a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 12 ° 00 ′ -ig húzott vonal által, és onnan kelet felé a déli szélesség 6 ° 00 ′ mentén az afrikai partokig, majd onnan az afrikai partvonal mentén a Ponta do Padrã; o-nál lévő kiindulási pontig húzott vonal által határolt vízterületet is.
Déli óceáni alterület (34.4. alterület)
a) Guineai-öböl délnyugati körzete (34.4.1. körzet)
Az Egyenlítő és a déli szélesség 6 ° 00 ′ , valamint a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 3 ° 00 ′ között fekvő vízterület.
b) Délnyugati óceáni körzet (34.4.2. körzet)
Az északi szélesség 20 ° 00 ′ és az északi szélesség 5 ° 00 ′ között, valamint a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ között fekvő vízterületek; az északi szélesség 10 ° 00 ′ és az Egyenlítő, valamint a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ között fekvő vízterületek.
FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület)
A 3B. melléklet mutatja a Földközi-tenger és a Fekete-tenger (37. fő halászati terület) határait és alterületeit, körzeteit és alkörzeteit. A terület és alkörzeteinek leírása az alábbi.
A Földközi-tenger és Fekete-tenger statisztikai területe magába foglalja a) a Földközi-tenger; b) a Márvány-tenger; c) a Fekete-tenger és d) az Azovi-tenger vízterületeit. A tengeri területek tartalmazzák a félsós vizű lagúnákat, és azokat a területeket, ahol a halak és más élőlények túlnyomórészt tengeri eredetűek. A nyugati és délkeleti határok az alábbiak:
a) nyugati határ: Punta Marroquitól a nyugati hosszúság 5 ° 36 ′ mentén Afrika partjáig déli irányba húzódó vonal;
b) délkeleti határ: a Szuezi-csatorna északi (földközi-tengeri) bejárata.
A FÖLDKÖZI-TENGERI STATISZTIKAI TERÜLETÉNEK ALTERÜLETEI ÉS KÖRZETEI
A Földközi-tenger nyugati része (37.1. alterület) a következő körzetekből áll:
a) Baleár-szigeteki körzet (37.1.1. körzet)
A Földközi-tenger nyugati részének a vízterületei, amelyeket az algériai-tunéziai határon lévő afrikai partszakasznál induló, észak felé az északi szélesség 38 ° 00 ′-ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 8 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 41 ° 20 ′ -ig, onnan nyugat felé állandó irányszöggel a kontinens partjáig, Franciaország és Spanyolország határának keleti végéig, majd a spanyol partok mentén a Punta Marroqui-ig, onnan dél felé a nyugati hosszúság 5 ° 36 ′ mentén az afrikai partokig, s onnan keleti irányba az afrikai partok mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.
b) Lion (Oroszlán)-öböl körzete (37.1.2. körzet)
A Földközi-tenger északnyugati részének vízterülete, amelyet a kontinens partján, Franciaország és Spanyolország határának keleti végétől induló, kelet felé állandó irányszöggel a keleti hosszúság 8 ° 00 ′ és az északi szélesség 41 ° 20 ′ pontig, majd onnan állandó irányszöggel észak felé a kontinens partvonala mentén Franciaország és Olaszország határáig, onnan pedig délnyugati irányban a francia tengerpart mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.
c) Szardíniai körzet (37.1.3. körzet)
A Tirrén-tenger és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket az algériai-tunéziai határon lévő afrikai partszakasznál induló, észak felé az északi szélesség 38 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 8 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 41 ° 20 ′ -ig, onnan állandó irányszöggel észak felé a kontinens partjáig, Franciaország és Olaszország határán lévő pontig, onnan végig az olasz tengerpart vonala mentén az északi szélesség 38 ° 00 ′ -ig, onnan nyugatnak az északi szélesség 38 ° 00 ′ mentén a szicíliai partig, onnan Szicília északi partja mentén Trapaniig, onnan állandó irányszöggel a Tib-fokig, onnan nyugat felé a tunéziai part mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.
A Földközi-tenger középső része (37.2. alterület) a következő körzetekből áll:
a) Adriai-tenger (37.2.1. körzet)
Az Adriai-tenger vízterülete, amely az Adriai-tenger keleti partján lévő, Albánia és az egykori Jugoszlávia határától nyugat felé, az Olaszország partján lévő Gargano-fokig húzott vonaltól északra fekszik.
b) Jón-tenger (37.2.2. körzet)
A Földközi-tenger középső része és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket az Észak-Afrika partján a keleti hosszúság 25 ° 00 ′ -nál lévő ponttól észak felé az északi szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 23 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé Görögország partjáig; onnan Görögország nyugati partja és Albánia partja mentén Albánia és az egykori Jugoszlávia határáig, onnan nyugat felé Olaszország partján lévő Gargano-fokig, onnan Olaszország partja mentén az északi szélesség 38 ° 00 ′ -ig, onnan az északi szélesség 38 ° 00 ′ mentén nyugat felé Szicília partjáig, onnan Szicília északi partja mentén Trapaniig, onnan állandó irányszöggel Trapanitól a Tib-fokig, onnan Afrika partja mentén kelet felé a kiindulási pontig futó vonal határol.
A Földközi-tenger keleti része (37.3. alterület) a következő körzetekből áll:
a) Égei-tenger (37.3.1. körzet)
Az Égei-tenger és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket a Görögország déli partján, a keleti hosszúság 23 ° 00 ′ -nál lévő ponttól induló, dél felé az északi szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a keleti hosszúság 29 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé Törökország partjáig, onnan Törökország nyugati partvonala mentén a Kumkaléig, onnan állandó irányszöggel a Kumkalé-től a Teke-fokig, onnan Törökország és Görögország partvonala mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.
b) Levantei-medence (37.3.2.körzet)
A Földközi-tenger vízterülete, amely az Észak-Afrika partján a keleti hosszúság 25 ° 00 ′ -nál lévő ponttól induló, észak felé az északi szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a keleti hosszúság 29 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé Törökország partjáig, onnan a Törökország és más, a Földközi-tenger keleti részén fekvő országok partvonala mentén a kiindulási pontig futó vonaltól keletre fekszik.
A Fekete-tenger (37.4. alterület) a következő körzetekből áll:
a) Márvány-tenger (37.4.1. körzet)
A Márvány-tenger vízterülete, amelyet nyugatról a Dardanellák bejáratánál a Teke-foktól a Kumkaléig futó vonal, keletről pedig a Kumderétől a Boszporuszon keresztül futó vonal határol.
b) Fekete-tenger (37.4.2. körzet)
A Fekete-tenger és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket délnyugaton a Kumderétől a Boszporuszon keresztül futó vonal, északkeleten pedig a Kercsi-félszigeten lévő Takil ponttól a Tamanyi-félszigeten lévő Panyagija pontig futó vonal határol.
c) Azovi-tenger (37.4.3. körzet)
Az Azovi-tenger vízterülete, amely a Kercsi-szoros déli bejárata mentén futó, a Kercsi-félszigeten az északi szélesség 45 ° 06 ′ és a keleti hosszúság 36 ° 27 ′ -nél lévő Takil ponttól induló, majd a Tamanyi-félszigeten az északi szélesség 45 ° 08 ′ és a keleti hosszúság 36 ° 38 ′ ponton lévő Panyagija pontig futó vonaltól északra fekszik.
DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület)
A 3C melléklet mutatja a délnyugat-atlanti terület (41. fő halászati terület) határait és alkörzeteit.
A terület leírása az alábbi.
A délnyugat-atlanti területet (41. fő halászati terület) a Dél-Amerika partjától induló, az északi szélesség 5 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé az Egyenlítőig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 50 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 60 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 67 ° 16 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 56 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 67 ° 16 ′ metszéspontjáig, onnan kelet felé a déli szélesség 56 ° 22 ′ mentén a nyugati hosszúság 65 ° 43 ′ -ig, onnan a déli szélesség 55 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 65 ° 43 ′ metszéspontját, a déli szélesség 55 ° 11 ′ és a nyugati hosszúság 66 ° 04 ′ metszéspontját, valamint a déli szélesség 55 ° 07 ′ és a nyugati hosszúság 66 ° 25 ′ metszéspontját érintve, onnan Dél-Amerika partvonala mentén északi irányban a kiindulási pontig futó vonal határolja.
A délnyugat-atlanti területet a következő körzetekre osztották:
Amazonasi körzet (41.1.1. körzet)
Az összes vízterület, amelyet Dél-Amerika partján az északi szélesség 5 ° 00 ′ -tól induló, a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a hosszúsági kör és a brazil part metszéspontjáig, onnan északnyugat felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.
Natali körzet (41.1.2. körzet)
Az a vízterület, amelyet Brazília partjától észak felé a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ mentén az Egyenlítőig, onnan az Egyenlítő mentén kelet felé a nyugati hosszúság 32 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ és Dél-Amerika partjának metszéspontjáig, onnan északi irányban Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.
Salvadori körzet (41.1.3. körzet)
Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 35 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 20 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan északi irányban Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.
Északi óceáni körzet (41.1.4. körzet)
Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 5 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ ponttól a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé az Egyenlítőig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 20 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 35 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 32 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az Egyenlítőig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a kiindulási pontig futó vonal határol.
Santosi körzet (41.2.1. körzet)
Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 20 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 39 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 29 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.
Rio Grande körzete (41.2.2. körzet)
Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 29 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 45 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.
La Plata körzete (41.2.3. körzet)
Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 34 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 40 ° 00 ′ -ig, onnan ennek mentén nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.
Középső óceáni körzet (41.2.4. körzet)
Az a vízterület, amelyet a déli szélesség 20 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 39 ° 00 ′ ponttól kelet felé a délkör mentén a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 40 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a délkörön a nyugati hosszúság 45 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 29 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 39 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a kiindulási pontig futó vonal határol.
Észak-patagóniai körzet (41.3.1. körzet)
Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 40 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a párhuzamos déli szélesség 48 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a délkör mentén Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.
Dél-patagóniai körzet (41.3.2. körzet)
Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 48 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a párhuzamos déli szélesség 60 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a délkör mentén a nyugati hosszúság 67 ° 16 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 56 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 67 ° 16 ′ pontig, onnan állandó irányszöggel a déli szélesség 56 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 65 ° 43 ′ pontot, a déli szélesség 55 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 65 ° 43 ′ pontot, a déli szélesség 55 ° 11 ′ és a nyugati hosszúság 66 ° 04 ′ pontot, valamint a déli szélesség 55 ° 07 ′ és a nyugati hosszúság 66 ° 25 ′ pontot érintve, onnan Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig észak felé futó vonal határol.
Déli óceáni körzet (41.3.3.)
Az a vízterület, amelyet a déli szélesség 40 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ ponttól kelet felé a délkör mentén a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a párhuzamos déli szélesség 50 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a délkör mentén a nyugati szélesség 50 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a kiindulási pontig futó vonal határol.
DÉLKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület)
A 3D. melléklet mutatja a délkelet-atlanti terület (41. fő halászati terület) határait és alkörzeteit. Az ICSEAF-egyezményben meghatározott terület leírása következik.
A délkelet-atlanti területet (47. fő halászati terület) a déli szélesség 6 ° 04 ′ 48 ″ és a keleti hosszúság 12 ° 19 ′ 48 ″ ponttól kezdődő, állandó irányszöggel északnyugati irányban a keleti hosszúság 12 ° 00 ′ és a déli szélesség 6 ° 00 ′ metszéspontjáig, onnan nyugat felé a szélességi kör mentén a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 50 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a szélességi kör mentén a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé e hosszúsági kör mentén az afrikai kontinens partjáig, majd onnan a kontinens partvonala mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.
A délkelet-atlanti területet (47. fő halászati terület) az alábbiak szerint osztották fel:
Nyugati parti alterület (47.1. alterület)
a) Palmeirinhas-foki körzet (47.1.1. körzet)
Az a vízterület, amely a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a déli szélesség 10 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik. Ebbe a körzetbe nem tartoznak bele a Kongó torkolati vizei (Zaire), amelyek a Ponta do Padrã; o-nál lévő ponttól (déli szélesség 6 ° 04 ′ 36 ″ és a keleti hosszúság 12 ° 19 ′ 48 ″ pontja) északnyugati irányba a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 12 ° 00 ′ pontig futó vonaltól északkeletre fekszenek.
b) Salinas-foki körzet (47.1.2. körzet)
Az a vízterület, amely a déli szélesség 10 ° 00 ′ és a déli szélesség 15 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik.
c) Kuene folyó körzete (47.1.3. körzet)
Az a vízterület, amely a déli szélesség 15 ° 00 ′ és a déli szélesség 20 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik.
d) Cross-foki körzet (47.1.4. körzet)
Az a vízterület, amely a déli szélesség 20 ° 00 ′ és a déli szélesség 25 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik.
e) Orange folyó körzete (47.1.5. körzet)
Az a vízterület, amely a déli szélesség 25 ° 00 ′ és a déli szélesség 30 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik.
f) Jóreménység foka körzet (47.1.6. körzet)
Az a vízterület, amely a déli szélesség 30 ° 00 ′ és a déli szélesség 40 ° 00 ′ között, valamint a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 20 ° 00 ′ között fekszik.
Agulhas parti alterülete (47.2. alterület)
a) Középső agulhasi körzet (47.2.1. körzet)
Az a vízterület, amely a déli szélesség 40 ° 00 ′ -tól északra és a keleti hosszúság 20 ° 00 ′ valamint a keleti hosszúság 25 ° 00 ′ között fekszik.
b) Keleti agulhasi körzet (47.2.2. körzet)
Az a vízterület, amely a déli szélesség 40 ° 00 ′ -tól északra és a keleti hosszúság 25 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ között fekszik.
Déli óceáni alterület (47.3. alterület)
Az a vízterület, amely a déli szélesség 40 ° 00 ′ és a déli szélesség 50 ° 00 ′, valamint a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ között fekszik.
Tristan da Cunha-szigetek alterülete (47.4. alterület)
Az a vízterület, amely a déli szélesség 20 ° 00 ′ és a déli szélesség 50 ° 00 ′ valamint a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ között fekszik.
Szent Ilona-sziget és Ascencion alterület (47.5. alterület)
Az a vízterület, amely a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a déli szélesség 20 ° 00 ′, valamint a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ között fekszik.
AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület)
Az Indiai-óceán nyugati része általában a következő területekből áll:
a) a Vörös-tenger;
b) az Ádeni-öböl;
c) az iráni part és az Arab-félsziget közötti öböl;
d) az Arab-tenger;
e) az Indiai-óceánnak az a része, beleértve a Mozambiki-csatornát is, amely a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ és 80 ° 00 ′ között és az antarktikus konvergenciától északra fekszik, beleértve a Sri Lanka körüli vízterületet is.
A 3E. melléklet mutatja az Indiai-óceán nyugati részének (51. fő halászati terület) határait és alkörzeteit.
Az Indiai-óceán nyugati részének határai a következők:
- a földközi-tengeri határ: a Szuezi-csatorna északi bejárata,
- a nyugati tengeri határ: Afrika partján a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ -tól induló, onnan dél felé a déli szélesség 45 ° 00 ′ -ig futó vonal,
- a keleti tengeri határ: az India délkeleti partján lévő ponttól (Calimere-fok) induló, északkeleti irányba állandó irányszöggel a keleti hosszúság 82 ° 00 ′ és az északi szélesség 11 ° 00 ′ pontig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 85 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a párhuzamos északi szélesség 3 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 80 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 45 ° 00 ′ -ig futó vonal,
- a déli határ: a déli szélesség 45 ° 00 ′ mentén a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ -tól a keleti hosszúság 80 ° 00 ′ -ig futó vonal.
Az Indiai-óceán nyugati részét az alábbiak szerint osztották fel:
Vörös-tengeri alterület (51.1. alterület)
- Északi határ: a Szuezi csatorna északi bejárata,
- Déli határ: az Etiópia és a Dzsibuti Köztársaság határának tengerparti pontjától a Vörös-tenger bejáratán keresztül, az Arab-félszigeten az egykori Jemeni Arab Köztársaság és az egykori Jemeni Demokratikus Népköztársaság tengerparti határpontjáig egyenesen futó vonal.
Perzsa-öböl alterület (51.2. alterület)
Az öböl bejáratát a Ra's Musandam északi csúcsától kelet felé az iráni partig futó vonal zárja le.
Nyugati arab-tengeri alterület (51.3. alterület)
A keleti és déli határt az irán-pakisztáni határnak az ázsiai tengerparton lévő pontjától induló, dél felé az északi szélesség 20 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 65 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé az északi szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén Afrika partjáig futó vonal jelenti; az egyéb tengeri határai közösek az 51.1. és 51.2. alterületek határaival (lásd fent).
Keleti Arab-tenger, Laksadíva-szigetek és Srí Lanka alterület (51.4. alterület)
A tengeri határt az irán-pakisztáni határnak az ázsiai tengerparton lévő pontjától induló, dél felé az északi szélesség 20 ° 00 ′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 65 ° 00 ′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 10 ° 00 ′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 80 ° 00 ′-ig, onnan észak felé az északi szélesség 3 ° 00 ′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 85 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 11 ° 00 ′-ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 82 ° 00 ′-ig, onnan egyenes vonalban délnyugati irányba India délkeleti partjáig futó vonal jelenti.
Szomália, Kenya és Tanzánia alterülete (51.5. alterület)
A határt a Szomália partján az északi szélesség 10 ° 00 ′-án lévő ponttól induló, kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 65 ° 00 ′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 45 ° 00 ′-ig; onnan dél felé a déli szélesség 10 ° 28 ′ -ig; onnan nyugat felé az Afrika keleti partján lévő Ras Mwambo (északon) és Mwambo falu (délen) közötti pontig futó vonal jelenti.
Madagaszkár és Mozambik-csatorna alterülete (51.6. alterület)
A határt az Afrika keleti partján a déli szélesség 10 ° 28 ′ -nél lévő, a Ras Mwambo (északon) és Mwambo falu (délen) közötti ponttól kezdődő, kelet felé e szélességi körön a keleti hosszúság 45 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 55 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 30 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a mozambiki partig futó vonal jelenti.
Óceáni (Indiai-óceán nyugati része) alterület (51.7. alterület)
A határt a déli szélesség 10 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 55 ° 00 ′ től induló, kelet felé e délkör mentén a keleti hosszúság 80 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 45 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 30 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 55 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -án lévő kiindulási pontig futó vonal jelenti.
Mozambiki alterület (51.8. alterület)
A déli szélesség 45 ° 00 ′ -tól északra és a keleti szélesség 30 ° 00 ′ és a keleti szélesség 40 ° 00 ′ között fekvő vízterület. Az alterületet további két körzetre osztották fel.
Marion- és Edward-szigetek körzete (51.8.1. körzet)
A déli szélesség 40 ° 00 ′ és déli szélesség 50 ° 00 ′ között, valamint a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 40 ° 00 ′ között fekvő vízterület.
Zambézi körzet (51.8.2. körzet)
A déli szélesség 40 ° 00 ′ -tól északra, valamint a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 40 ° 00 ′ között fekvő vízterület.
--------------------------------------------------
3. MELLÉKLET
A: KÖZÉPKELET-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület)
+++++ TIFF +++++
B: FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület)
+++++ TIFF +++++
C: DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület)
+++++ TIFF +++++
D: DÉLEKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület)
+++++ TIFF +++++
E: AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület)
+++++ TIFF +++++
4.
--------------------------------------------------
4. MELLÉKLET
AZON FAJOK JEGYZÉKE, AMELYEKRE VONATKOZÓAN VALAMENNYI FŐ HALÁSZATI TERÜLET ESETÉBEN ADATOT KELL SZOLGÁLTATNI
Az alábbiakban felsorolt fajok fogását jelentették a hivatalos statisztikákban. A tagállamoknak, amennyiben van rendelkezésükre álló adat, azt az azonosított fajok mindegyike esetében át kell adniuk. Amennyiben egyes fajokat nem lehet azonosítani, akkor az adatokat összesítve, a lehető legrészletesebb formában kell benyújtani.
Megjegyzés:
m.n.j. = máshol nem jelzett
KÖZÉPKELET-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület)
A faj megnevezése | Tudományos megnevezés | 3 betűjelből álló azonosító |
Angolna | Anguilla anguilla | ELE |
Alózafélék m.n.j. | Alosa spp. | SHZ |
Nyugat-afrikai ilisha | Ilisha africana | ILI |
Laposhalak m.n.j. | Pleuronectiformes | FLX |
Rombuszhalfélék | Bothidae | LEF |
Közönséges nyelvhal | Solea vulgaris | SOL |
Karcsú nyelvhal | Dicologoglossa cuneata | CET |
Nyelvhalfélék m.n.j. | Soleidae | SOX |
Kutyanyelv halak m.n.j. | Cynoglossidae | TOX |
Szárnyas rombuszhal | Lepidorhombus whiffiagonis | MEG |
Rombuszhalak m.n.j. | Lepidorhombus spp. | LEZ |
Villás tőkehal | Phycis blennoides | GFB |
Francia tőkehal | Trisopterus luscus | BIB |
Kék puha tőkehal | Micromesistius poutassou | WHB |
Szürke tőkehal | Merluccius merluccius | HKE |
Szenegáli tőkehal | Merluccius senegalensis | HKM |
Tőkehalak m.n.j. | Merluccius spp. | HKX |
Tőkehalalakúak m.n.j. | Gadiformes | GAD |
Tengeri harcsák m.n.j. | Ariidee | CAX |
Tengeri angolna | Conger conger | COE |
Tengeriangolna-félék m.n.j. | Congridae | COX |
Szalonkahal | Macrorhamphosus scolopax | SNS |
Nyálkásfejű halak | Beryx spp. | ALF |
Kakashal | Zeus faber | JOD |
Ezüst kakashal | Zenopsis conchifer | JOS |
Disznófejűhalfélék | Caproidae | BOR |
Sügéralakúak m.n.j. | Perciformes | DPX |
Spanyol csíkossügér | Epinephelus guaza | GPD |
Bronzsügér | Epinephelus aeneus | GPW |
Sügérek m.n.j. | Epinephelus spp. | GPX |
Roncssügér | Polyprion americanus | WRF |
Fűrészessügér-félék m.n.j. | Serranidae | BSX |
Pettyes farkassügér | Dicentrarchus punctatus | SPU |
Farkassügér | Dicentrarchus labrax | BSS |
Priacanthusfélék m.n.j. | Priacanthus spp. | BIG |
Kardinálishal-félék m.n.j. | Apogonidee | APO |
Cilinderhalak | Branchiostegidae | TIS |
Rubinthalak stb. | Emmelichthyidae | EMT |
Csattogóhalfajok m.n.j. | Lutjanus spp. | SNA |
Csattogóhalak m.n.j. | Lutjanidae | SNX |
Édesajkú hal | Plectorhinchus mediterraneus | GBR |
Hamis dörmögőhal | Pomadasys incisus | BGR |
Sompat dörmögőhal | Pomadasys jubelini | BUR |
Nagyszemű dörmögőhal | Brachydeuterus auritus | GRB |
Dörmögőhalak m.n.j. | Haemulidae (= Pomedasyidae) | GRX |
Árnyékhalfélék | Sciaena spp. | DRU |
Közönséges umbrahal | Umbrina cirrosa | COB |
Sashal | Argyrosornus regius | MGR |
Boe árnyékhal | Pteroscion peli | DRS |
Law croaker | Pseudotolithus brachygnatus | CKL |
Kasszáva croaker | Pseudotolithus senegalensis | PSS |
Bobo croaker | Pseudotolithus elongatus | PSE |
Nyugat-afrikai croakerek | Pseudotolithus spp. | CKW |
Árnyékhalak, croakerek m.n.j. | Sciaenidae | CDX |
Északi durbincs | Pagellus bogaraveo | SBR |
Vörös durbincs | Pagellus erythrinus | PAC |
Gyöngyös durbincs | Pagellus acarne | SBA |
Bíbor durbincs | PagelIus bellottii | PAR |
Durbincsok m.n.j. | Pagellus spp. | PAX |
Gyűrűsdurbincsok m.n.j. | Diplodus spp. | SRG |
Nagyszemű fogasdurbincs | Dentex macrophthalmus | DEL |
Fogasdurbincs | Dentex dentex | DEC |
Angolai fogasdurbincs | Dentex angolensis | DEA |
Kongói fogasdurbincs | Dentex congoensis | DNC |
Fogasdurbincsok m.n.j. | Dentex spp. | DEX |
Fekete durbincs | Spondyliosoma cantharus | BRB |
Barna tengeridurbincs | Oblada melanura | SBS |
Kékfoltos durbincs | Sparus caeruleostictus | BSC |
Rózsaszínűdurbincs | Sparus pagrus | RPG |
Aranydurbincs | Sparus auratus | SBG |
Sparus durbincsok m.n.j. | Sparus (= Pagrus) spp. | SBP |
Nagy szemű durbincs | Boops boops | BOG |
Tengeri durbincsok m.n.j. | Sparidae | SBX |
Nyurgadurbincsok | Spicara spp. | PIC |
Tengeri márnák | Mullus spp. | MUX |
Nyugat-afrikai kecskehal | Pseudopeneus prayensis | GOA |
Tengerimárna-félék m.n.j. | Mullidae | MUM |
Afrikai sarlóhal | Drepane africana | SIC |
Sertésfogú halak | Ephippidae | SPA |
Sügérszerűek m.n.j. | Percoidei | PRC |
Szakállas brotula | Brotula barbata | BRD |
Tengeri felcserhal | Acanthuridae | SUR |
Morgóhalfélék m.n.j. | Triglidae | GUX |
Íjhalfélék | Balistidae | TRI |
Horgászhal | Lophius piscatorius | MON |
Horgászhalfélék m.n.j. | Lophiidae | ANF |
Árcsőrűcsuka-félék m.n.j. | Belonidae | BEN |
Repülőhalfélék m.n.j. | Exocoetidae | FLY |
Nyilascsukák | Sphyraena spp. | BAR |
Nagyfejű tengeri pérhal | Mugil cephalus | MUF |
Óriás afrikai threadfin | Polydactylus quadrifilis | TGA |
Kis afrikai threadfin | Galeoides decadactylus | GAL |
Király threadfin | Pentenemus quinquarius | PET |
Threadfinek m.n.j. | Polynemidae | THF |
Sügéralakúak m.n.j. | Perciformes | PPX |
Makrahal; kékhal | Pomatomus saltatrix | BLU |
Cobia | Rachycentron canadum | CBA |
Fattyúmakréla | Trachurus trachurus | HOM |
Fattyúmakrélák m.n.j. | Trachurus spp. | JAX |
Ál-makrahalak | Decapterus spp. | SDX |
Jakab-hal | Caranx hippos | CVJ |
Spanyol makrahal | Decapterus rhonchus | HMV |
Makrahalak m.n.j. | Caranx spp. | TRE |
Lenézőhal | Selene dorsalis | LUK |
Sárkányhalak | Trachinotus spp. | POX |
Sárgafarkúfattyúmakréla-fajok m.n.j. | Seriola spp. | AMX |
Közönséges villásmakréla | Lichia amia | LEE |
Atlanti bumper | Chloroscombrus chrysurus | BUA |
Aranymakréla | Coryphaena hippurus | DOL |
Fedőhal | Stromateus fiatola | BLB |
Fedőhalfélék | Stromateidae | BUX |
Csonthal | Albula vulpes | BOF |
Alasa | SardineIla aurita | SAA |
Tömzsi alasa | Sardinella madeirensis | SAE |
Alasák | Sardinella spp. | SIX |
Bonga shad | Ethmalosa fimbriata | BOA |
Szardínia | Sardina pilchardus | PIL |
Európai szardella | Engraulis encrasicolus | ANE |
Hering alakú halak m.n.j. | Clupeoidei | CLU |
Bonitó; palamida | Sarda sarda | BON |
Karcsú palamida | Orcynopsis unicolor | BOP |
Wahoo | Acanthocybium solandri | WAH |
Nyugat-afrikai spanyolmakréla | Scomberomorus tritor | MAW |
Páncélos makrahal | Auxis tharard, A rochei | FRZ |
Tonhal | Thunnus thynnus | BFT |
Germon | Thunnus alalunga | ALB |
Sárgaúszójú tonhal | Thunnus albacares | YFT |
Nagyszemű tonhal | Thunnus obesus | BET |
Tonhalak m.n.j. | Thunnini | TUN |
Amerikai vitorláshal | Istiophorus albicans | SAI |
Kormos nyársorrúhal | Makaira nigricans | BUM |
Fehér marlin; szuronyos hal | Tetrepturus albidus | WHM |
Vitorláshalfélék | Istiopboridae | BIL |
Kardhal | Xiphias gladius | SWO |
Makrahalak m.n.j. | Scombroidei | TUX |
Ezüstös sertefarkú hal | Trichiurus lepturus | LHT |
Villásfarkú abroncshal | Lepidopus caudatus | SFS |
Fekete abroncshal | Aphanopus carbo | BSF |
Abroncshalfélék m.n.j. | Trichiuridae | CUT |
Foltos makrahal | Scomber japonicus | MAS |
Makrahal | Scomber scombrus | MAC |
Makrélák m.n.j. | Scomber spp. | MAZ |
Makrélaalakúak m.n.j. | Scombroidei | MKX |
Csillagos cápák | Mustelus spp. | SDV |
Rájaalakúak m.n.j. | Rajiformes | SRX |
Harántszájúak; cápák és ráják m.n.j. | Elasmobranchii | SKX |
Vértes- és csontoshalak m.n.j. | Osteichthyes | MZZ |
Mászórákok m.n.j. | Reptantia | CRA |
Trópusi languszták m.n.j. | Panulirus spp. | SLV |
Langusztarákok m.n.j. | Palinurus spp. | CRW |
Norvég rák | Nephrops norvegicus | NEP |
Európai homár | Homarus gammarus | LBE |
Éti ostorgarnéla | Penaeus kerathurus | TGS |
Déli rózsaszín garnéla | Penaeus notialis | SOP |
Ostoros garnélák m.n.j. | Penaeus spp. | PEN |
Piros ostorgarnéla | Parapenaeus longirostris | DPS |
Guinea shrimp | Parapenaeopsis atlantica | GUS |
Skarlát garnéla | Plesiopenaeus edwardsianus | SSH |
Ostorcsápú garnélák | Palaemonidae | PAL |
Garnélák m.n.j. | Natantia | DCP |
Rákalakúak m.n.j. | Crustacea | CRU |
Haslábúak m.n.j. | Gastropoda | GAS |
Csészeosztrigák m.n.j. | Crassostrea spp. | OYC |
Kékkagylók m.n.j. | Mytilidae | MSX |
Lábasfejűek m.n.j. | Cephalopoda | CEP |
Közönséges tintahal | Sepia officinalis | CTC |
Törpeszépiák | Sepiidae, Sepiolidae | CTL |
Kalmárok | Loligo spp. | SQC |
Közönséges polip | Octopus vulgaris | OCC |
Polipok | Octopodidae | OCT |
Valódi kalmárok m.n.j. | Loliginidae, Ommastrephidae | SQU |
Puhatestűek m.n.j. | Mollusca | MOL |
Teknősök m.n.j. | Testudinata | TTX |
FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület)
A faj elnevezése | Tudományos elnevezés | 3 jegyű azonosító |
Tokfélék m.n.j. | Acipenseridae | STU |
Angolna | Anguilla anguilla | ELE |
Nagy hering | Alosa pontica | SHC |
Alózafélék m.n.j. | Alosa spp. | SHD |
Fekete- és azovi-tengeri tyulka | Clupeonella cultriventris | CLA |
Lapos halak m.n.j. | Pleuronectiformes | FLX |
Sima lepényhal | Pleuronectes platessa | PLE |
Érdes lepényhal | Platichthys flesus | FLE |
Közönséges nyelvhal | Solea vulgaris | SOL |
Nyelvhalak m.n.j. | Solea spp. | SOO |
Szárnyas rombuszhal | Lepidorhombus whiffiagonis | MEG |
Óriásrombuszhal | Psetta maxima | TUR |
Rombuszhalak m.n.j. | Lepidorhombus spp. | LEZ |
Fekete-tengeri rombuszhal | Psetta maeotica | TUB |
Villás tőkehal | Phycis blennoides | GFB |
Törpe tőkehal | Trisopterus minutus | POD |
Francia tőkehal | Trisopterus luscus | BIB |
Kék puha tőkehal | Micromesistius poutassou | WHB |
Vékonybajszú tőkehal | Merlangius merlangus | WHG |
Szürke tőkehal | Merluccius merluccius | HKE |
Tőkehal-alakúak m.n.j. | Gadiformes | GAD |
Ezüstlazacok | Argentina spp. | ARG |
Sűrűfogú gyíkhal | Saurida undosquamis | LIB |
Gyíkhalfélék m.n.j. | Synodontidae | LIX |
Tengeri angolna | Conger conger | COE |
Tengeriangolna-félék m.n.j. | Congridae | COX |
Kakashal | Zeus faber | JOD |
Sügér alakúak m.n.j. | Perciformes | DPX |
Spanyol csíkossügér | Epinephelus guaza | GPD |
Bronzsügér | Epinephelus aeneus | GPW |
Sügérek m.n.j. | Epinephelus spp. | GPX |
Roncssügér | Polyprion americanus | WRF |
Fűrészes sügér | Serranus cabrilla | CBR |
Fűrészes sügérfélék m.n.j. | Serranidae | BSX |
Farkassügér | Dicentrarchus labrax | BSS |
Tengeri sügérek | Dicentrarchus spp. | BSE |
Édesajkú hal | Plectorhinchus mediterraneus | GBR |
Árnyékhalfélék | Sciaena spp. | DRU |
Közönséges umbrahal | Umbrina cirrosa | COB |
Sashal | Argyrosomus regius | MGR |
Árnyékhalak, croakerek m.n.j. | Sciaenidae | CDX |
Északi durbincs | Pagellus bogaraveo | SBR |
Vörös durbincs | Pagellus erythrinus | PAC |
Gyöngyös durbincs | Pagellus acarne | SBA |
Durbincsok m.n.j. | Pagellus spp. | PAX |
Abroncsos keszeg | Diplodus sargus | SWA |
Gyűrűsdurbincsok m.n.j. | Diplodus spp. | SRG |
Nagy szemű fogasdurbincs | Dentex macrophthalmus | DEL |
Fogasdurbincs | Dentex dentex | DEC |
Fogasdurbincsok m.n.j. | Dentex spp. | DEX |
Fekete durbincs | Spondyliosoma cantharus | BRB |
Barna tengeridurbincs | Oblada melanura | SBS |
Rózsaszínű durbincs | Sparus pagrus | RPG |
Aranydurbincs | Sparus auratus | SBG |
Durbincsok m.n.j. | Sparus (= Pagrus) spp. | SBP |
Nagy szemű durbincs | Boops boops | BOG |
Ezüstös durbincs | Lithognithus mormyrus | SSB |
Magashátú durbincs | Sarpa salpa | SLM |
Tengeri durbincsok m.n.j. | Sparidae | SBX |
Közönséges ménola | Spicara maena | BPI |
Nyurgadurbincsok | Spicara spp. | PIC |
Csíkos tengeri márna | Mullus surmuletus | MUR |
Közönséges tengeri márna | Mullus barbatus | MUT |
Tengeri márnák | Mullus spp. | MUX |
Mérges pókhal | Trachinus draco | WEG |
Sügérszerűek m.n.j. | Percoidei | PRC |
Homoki angolnák | Ammodytes spp. | SAN |
Nyúlhalak | Siganus spp. | SPI |
Gébek | Gobius spp. | GOB |
Tengeri gébfélék m.n.j. | Gobiidae | GPA |
Sárkányfejűek, m.n.j. | Scorpaenidae | SCO |
Vörös morgóhal | Trigla lyra | GUN |
Morgóhalfélék m.n.j. | Triglidae | GUX |
Horgászhal | Lophius piscatorius | MON |
Horgászhalfélék m.n.j. | Lophiidae | ANF |
Csőrös csuka | Belone belone | GAR |
Nyilascsukák | Sphyraena spp. | BAR |
Nagyfejű tengeri pérhal | Mugil cephalus | MUF |
Kalászhalfélék | Atherinidae | SIL |
Sügéralakúak m.n.j. | Perciformes | PPX |
Makrahal, kékhal | Pomatomus saltatrix | BLU |
Fattyúmakréla | Trachurus trachurus | HOM |
Földközi-tengeri fattyúmakréla | Trachurus mediterraneus | HMM |
Fattyúmakrélák m.n.j. | Trachurus spp. | JAX |
Makrahalak m.n.j. | Caranx spp. | TRE |
Sárgafarkú fattyúmakréla | Seriola dumerili | AMB |
Sárgafarkú fattyúmakrélák m.n.j. | Seriola spp. | AMX |
Közönséges villásmakréla | Lichia amia | LEE |
Tüskésmakrélafélék m.n.j. | Carangidae | CGX |
Aranyosfejű hal | Brama brama | POA |
Aranymakréla | Coryphaena hippurus | DOL |
Alasák m.n.j. | Sardinella spp. | SIX |
Szardínia | Sardina pilchardus | PIL |
Sprotni | Sprattus sprattus | SPR |
Európai szardella | Engraulis encrasicolus | ANE |
Hering alakú halak m.n.j. | Clupeoidei | CLU |
Bonitó; palamida | Sarda sarda | BON |
Karcsú palamida | Orcynopsis unicolor | BOP |
Páncélos makrahal | Auxis thazard A. rochei | FRZ |
Harántsávos tonmakréla | Euthynnus alletteratus | LTA |
Bonitó | Katsuwonus pelamis | SKJ |
Tonhal | Thunnus thynnus | BFT |
Germon | Thunnus alalunga | ALB |
Nagyszemű tonhal | Thunnus obesus | BET |
Tonhalak m.n.j. | Thunnini | TUN |
Amerikai vitorláshal | Istiophorus albicans | SAI |
Vitorláshalfélék | Istiophoridae | BIL |
Kardhal | Xiphias gladius | SWO |
Makrélaalakúak m.n.j. | Scombroidei | TUX |
Villásfarkú abroncshal | Lepidopus caudatus | SFS |
Foltos makrahal | Scomber iaponicus | MAS |
Makrahal | Scomber scombrus | MAC |
Makrélák m.n.j. | Scomber spp. | MAZ |
Makréla alakúak m.n.j. | Scombroidei | MKX |
Heringcápa | Lamna nasus | POR |
Macskacápák | Scyliorhinus spp. | SCL |
Csillagos cápák | Mustelus spp. | SDV |
Közönséges tüskéscápa | Squalus acanthias | DGS |
Tüskéscápa-félék m.n.j. | Squalidae | DGX |
Angyalrája | Squatina squatina | AGN |
Angyalrájafélék | Squatinidae | ASK |
Cápaalakúak m.n.j. | Squaliformes | SHX |
Hegedűrája-félék | Rhinobatidae | GTF |
Rájafajok | Raja spp. | SKA |
Rájaalakúak m.n.j. | Rajiformes | SRX |
Harántszájúak; cápák és ráják m.n.j. | Elasmobranchii | SKX |
Vértes- és csontoshalak m.n.j. | Osteichthyes | MZZ |
Nagy tarisznyarák | Cancer pagurus | CRE |
Mediterrán parti rák | Carcinus aestuaria | CMR |
Nagy tengeripók | Maja squinado | SCR |
Mászórákok m.n.j. | Reptantia | CRA |
Rózsaszín tüskés languszta | Palinurus mauritanicus | PSL |
Európai languszta | Palinurus elephas | SLO |
Languszták m.n.j. | Palinurus spp. | CRW |
Norvég rák | Nephrops norvegicus | NEP |
Európai homár | Homarus gammarus | LBE |
Éti ostorgarnéla | Penaeus kerathurus | TGS |
Piros ostorgarnéla | Parapenaeus Iongirostris | DPS |
Skarlát garnéla | Plesiopenaeus edwardsianus | SSH |
Vörös ostorgarnéla | Aristeus antennatus | ARA |
Fűrészes garnéla | Palaemon serratus | CPR |
Homoki garnéla | Crangon crangon | CSH |
Garnélák m.n.j. | Natantia | DCP |
Éti sáskarák | Squillia mantis | MTS |
Rákalakúak m.n.j. | Crustacea | CRU |
Haslábúak m.n.j. | Gastropoda | GAS |
Közönséges parti csiga | Littorina littorea | PEE |
Európai osztriga | Ostrea edulis | OYF |
Portugál osztriga | Crassostrea angulata | OYP |
Ehető kékkagyló | Mytilus galloprovincialis | MSM |
Nagy fésűkagyló | Pecten jacobeus | SJA |
Tüskéscsigák | Murex spp. | MUE |
Ehető szívkagyló | Cardium edule | COC |
Sávos vénuszkagyló | Venus (= Chamelea) gallina | SVE |
Barázdás szőnyegkagyló | Ruditapes decussatus | CTG |
Kis vénuszkagyló | Tapes pullastra | CTS |
Szőnyegkagylók m.n.j. | Tapes spp. | TPS |
Ugrókagylók | Donax spp. | DON |
Hüvelykagylók | Solen spp. | RAZ |
Kagylók m.n.j. | Bivalvia | CLX |
Lábasfejűek m.n.j. | Cephalopoda | CEP |
Közönséges tintahal | Sepia officinalis | CTC |
Törpeszépiák | Sepiidae, Sepiolidae | CTL |
Kalmárok | Loligo spp. | SQC |
Nyílkalmár | Todarodes sagittatus sagitt. | SQE |
Közönséges polip | Octopus vulgaris | OCC |
Pézsmapolipok | Eledone spp. | OCM |
Polipok | Octopodidae | OCZ |
Valódi kalmárok m.n.j. | Loliginidae, Ommastrephidae | SQU |
Puhatestűek m.n.j. | Mollusca | MOL |
Teknősök m.n.j. | Testudinata | TTX |
Ehető zsákállat | Microcosmus sulcatus | SSG |
Kövi tengerisün | Paracentrotus lividus | URM |
Medúzák | Phopilema spp. | JEL |
DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület)
A faj elnevezése | Tudományos elnevezés | 3 jegyű azonosító |
Alózafélék m.n.j. | Alosa spp. | SHZ |
Laposhalak m.n.j. | Pleuronectiformes | FLX |
Bastard halibuts | Paralichthys spp. | BAX |
Kutyanyelvhalak m.n.j. | Cynoglossidae | TOX |
- | Salilota australia | SAO |
Lágyhalak | Moridae | MOR |
Brazil codling | Urophycis brasiliensis | HKU |
Déli kék puha tőkehal | Micromesistius australis | POS |
Argentin tőkehal | Merluccius hubbsi | HKP |
Patagóniai tőkehal | Merluccius polylepis | HPA |
Tőkehalak m.n.j. | Merluccius spp. | HKX |
Patagóniai gránátoshal | Macruronus mageilanicus | GRM |
Kék gránátoshalak | Macruronus spp. | GRS |
Gránátoshalak | Macrourus spp. | GRV |
Tőkehalalakúak m.n.j. | Gadiformes | GAD |
Tengeri harcsák m.n.j. | Ariidae | CAX |
Nagy gyíkhal | Saurida tumbil | LIG |
Argentin tengeri angolna | Conger orbignyanus | COS |
Sügér alakúak m.n.j. | Perciformes | DPX |
Robalok m.n.j. | Centropomus spp. | ROB |
Csíkossügérek | Mycteroperca spp. | GPB |
Vörös csíkossügér | Epinephelus mario | GPR |
Sügérek m.n.j. | Epinephelus spp. | GPX |
Argentin tengeri sügér | Acanthistius brasilianus | BSZ |
Fűrészessügér-félék m.n.j. | Serranidae | BSX |
Déli vörös csattogóhal | Lutjanus purpureus | SNC |
Sárgafarkú csattogóhal | Ocyurus chrysurus | SNY |
Csattogóhalak m.n.j. | Lutjanidae | SNX |
Sávos dörmögőhal | Conodon nobilis | BRG |
Dörmögőhalak m.n.j. | Haemulidae (= Pomadasyidae) | GRX |
Csíkos árnyékhal | Cynoscion striatus | SWF |
Cynoscion sügérek m.n.j. | Cynoscion spp. | WKX |
Atlanti árnyékhal | Micropogonias undulatus | CKA |
Déli király árnyékhal | Menticirrhus americanus | KGB |
Argentin árnyékhal | Urnbrina canasai | CKY |
Király sügér | Macrodon ancylodon | WKK |
Fekete árnyékhal | Pogonias cromis | BDM |
Árnyékhalak, croakerek m.n.j. | Sciaenidae | CDX |
Gyűrűsdurbincsok m.n.j. | Diplodus spp. | SRG |
Fogasdurbincsok m.n.j. | Dentex spp. | DEX |
Rózsaszínű durbincs | Sparus pagrus | RPG |
Tengeri durbincsok m.n.j. | Sparidae | SBX |
Tengeri márnák | Mullus spp. | MUX |
Kasztanyett hal | Cheilodactylus bergi | CTA |
Brazil homoki sügérek | Pinguipes spp. | SPB |
Brazil laposfejű sügér | Percophis brasiliensis | FLA |
Patagóniai nyálkáshal | Eleginops maclovinus | BLP |
Patagóniai fogassügér | Dissostichus eleginoides | TOP |
Púpos sziklasügér | Notothenia gibbenfrons | NOG |
Szürke sziklasügér | Notothenia squamifrons | NOS |
Patagoniai sziklahal | Patagonotothen brevicauda | NOT |
- | Patagonotothen longipes ramsai | PAT |
Antarctic rockcods, noties m.n.j. | Nototheniidae | NOX |
Blackfin icefish | Chaenocephalus aceratus | SSI |
Mackerel icefish | Champsocephalus gunnari | ANI |
Icefishes m.n.j. | Channichthyidae | ICX |
Sügérszerűek m.n.j. | Percoidei | PRC |
Kígyóhal | Genypterus blacodes | CUS |
Kormos makrélák m.n.j. | Centrolophidae | CEN |
Rózsás álsügér | Helicolenus dactylopterus | BRF |
Sárkányfejűek, m.n.j. | Scorpaenidae | SCO |
Morgóhalfélék | Prionotus spp. | SRA |
Félcsőrős csuka | Hemirhamphus brasiliensis | BAL |
Repülőhalfélék m.n.j. | Exocoetidae | FLY |
Nyilascsukák | Sphyraena spp. | BAR |
Tengeripérfélék m.n.j. | Mugilidae | MUL |
Kalászhalfélék | Atherinidae | SIL |
Sügéralakúak m.n.j. | Perciformes | PPX |
Kéksügér | Pometomus saltatrix | BLU |
Tarka fattyúmakréla | Trachurus picturatus | JAA |
Fattyúmakrélák m.n.j. | Trachurus spp. | JAX |
Makrahalak m.n.j. | Caranx spp. | TRE |
Sárgafarkú fattyúmakrélák m.n.j. | Seriola spp. | AMX |
Parona leatherjack | Parona signata | PAO |
Tüskésmakréla-félék m.n.j. | Carangidae | CGX |
Aranymakréla | Coryphaena hippurus | DOL |
Fedőhal | Peprilus spp. | BTG |
Fedőhalfélék | Stromateidae | BUX |
Ladyfish | Elops saurus | LAD |
Tarpon | Tarpon (= Megelops) atlanticus | TAR |
Brazíliai alasa | Sardinella brasiliensis | BSR |
Alasák m.n.j. | Sardinella spp. | SIX |
Brazilian menhaden | Brevoortia aurea | MHS |
Argentine menhaden | Brevoortia pectinata | MHP |
Sprattok | Harengula spp. | SAS |
Falklandi sprat | Sprattus fuegensis | FAS |
Argentin szardella | Engraulis anchoita | ANA |
Szardellafélék m.n.j. | Engraulidae | ANX |
Hering alakú halak m.n.j. | Clupeoidei | CLU |
Bonito; palamida | Sarda sarda | BON |
Wahoo | Acanthocyhium solandri | WAH |
King mackerel | Scomberomorus cavalla | KGM |
Királymakréla | Scomberomorus maculatus | SSM |
Scomberomorus makrélafajok m.n.j. | Scomberornorus spp. | KGX |
Páncélos makrahal | Auxis thazard, A. rochei | FRZ |
Harántsávos tonmakréla | Euthynnus alletteratus | LTA |
Bonitó | Katsuwonus pelamis | SKJ |
Tonhal | Thunnus thynnus | BFT |
Atlanti tonhal | Thunnus atlanticus | BLF |
Germon | Thunnus alalunga | ALB |
Déli nagy tonhal | Thunnus maccoyii | SBF |
Sárgaúszójú tonhal | Thunnus albacares | YFT |
Nagyszemű tonhal | Thunnus obesus | BET |
Tonhalak m.n.j. | Thunnini | TUN |
Amerikai vitorláshal | Istiophorus albicans | SAI |
Kormos nyársorrúhal | Makaira nigricans | BUM |
Fehér marlin | Tetrapturus albidus | WHM |
Vitorláshalfélék | Istiophoridae | BIL |
Kardhal | Xiphias gladius | SWO |
Tonhalszerű halak m.n.j. | Scornhroidei | TUX |
Fehér kígyómakréla | Thyrsitops lepidopodes | WSM |
Ezüstös sertefarkú hal | Trichiurus lepturus | LHT |
Foltos makrahal | Scomber japonicus | MAS |
Patagóniai sima cápa | Mustelus schmitti | SDP |
Sima cápák | Mustelus spp. | SDV |
Patagóniai sima cápa | Mustelus schmitti | SDP |
Sima cápák | Mustelus spp. | SDV |
Olajosmájú cápák | Galeorhinus spp. | LSK |
Közönséges tüskéscápa | Squalus acanthias | DGS |
Chola hegedűrája | Rhinobatos percellens | GUD |
Fűrészes rájafélék | Pristidae | SAW |
Rájaalakúak m.n.j. | Rajiformes | SRX |
Elefánthalak m.n.j. | Callorhinchus spp. | CAH |
Harántszájúak; cápák és ráják m.n.j. | Elasmobranchii | SKX |
Vértes- és csontoshalak m.n.j. | Osteichthyes | MZZ |
Dana úszórák | Callinectes danae | CRZ |
Déli kőrák | Lithodes antarcticus | KCR |
Lágyhéjú vörös rák | Paralomis granulosa | PAG |
Medúzák m.n.j. | Geryon spp. | GER |
Mászórákok m.n.j. | Reptantia | CRA |
Karibi languszta | Panulirus argus | SLC |
Trópusi languszták m.n.j. | Panulirus spp. | SLV |
Északi ostorgarnéla | Penaeus aztecus | ABS |
Vörösfoltos ostorgarnéla | Penaeus brasiliensis | PNB |
Ostorosgarnélák m.n.j. | Penaeus spp. | PEN |
Atlanti seabob | Xiphopenaeus kroyeri | BOB |
Argentin tőrgarnéla | Arternesia longinaris | ASH |
Argentin vörös garnéla | Pleoticus muelleri | LAA |
Garnélák m.n.j. | Natantia | DCP |
Pompás világítórák | Euphausia superba | KRX |
Rák alakúak m.n.j. | Crustacea | CRU |
Haslábúak m.n.j. | Gastropoda | GAS |
Csészeosztrigák m.n.j. | Crassostrea spp. | OYC |
Plata kékkagyló | Mytilus platensis | MSR |
Magellán kagyló | Aulacornya afer | MSC |
Fésűkagylók m.n.j. | Pectinidae | SCX |
Ugrókagylók | Donax spp. | DON |
Kagylók m.n.j. | Bivalvia | CLX |
Törpeszépiák | Sepiidae, Sepiolidae | CTL |
Patagóniai kalmár | Loligo gahi | SQP |
Kalmárok | Loligo spp. | SQC |
Argentin rövidszárnyú tintahal | Illex argentinus | SQA |
Hétcsillag repülő tintahal | Martialia hyadesi | SQS |
Polipok | Octopodidae | OCT |
Loligók, nyílvesszőkalmárok m.n.j. | Loliginidee, Ommastrephidae | SQU |
Puhatestűek m.n.j. | Mollusca | MOL |
Teknősök m.n.j. | Testudinata | TTX |
DÉLKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület)
A faj elnevezése | Tudományos elnevezés | 3 jegyű azonosító |
Laposhalak m.n.j. | Pleuronectiformes | FLX |
Nyugati-parti nyelvhal | Austroglossus microlepis | SOW |
Iszap nyelvhal | Austroglossus pectoralis | SOE |
Délkelet-atlanti nyelvhalak m.n.j. | Austroglossus spp. | SOA |
Nyelvhalak m.n.j. | Cynoglossidae | TOX |
Benguela tőkehal | Merluccius polli | HKB |
Sekélyvízi-foki tőkehal | Merluccius capensis | HKK |
Mélyvízi-foki tőkehal | Merluccius paradoxus | HKO |
Foki tőkehalak | Merluccius capensis, M. parad. | HKC |
Tengeri csukák | Merlucciidae | HKZ |
Tőkehal alakúak m.n.j. | Gadiformes | GAD |
Bárdhalak | Sternoptychidae | HAF |
Fényhalak m.n.j. | Maurolicus spp. | MAU |
Világító szardínia | Maurolicus muelleri | MAV |
Zöldszemű halak | Chlorophthalmidae | GRE |
Fehér márna | Galeichthyes fericeps | GAT |
Simaszájú macskahal | Arius heudoloti | SMC |
Tengeri harcsák m.n.j. | Arildae | CAX |
Nagy gyíkhal | Saurida tumbil | LIG |
Gyíkhalfélék m.n.j. | Synodontidae | LIX |
Tengeriangolna-félék m.n.j. | Congridae | COX |
Szalonkahal | Macrorhamphosus scolopax | SNS |
Szalonkahalak | Macroramphosidae | SNI |
Nyálkásfejű halak | Beryx spp. | ALF |
Nyálkásfejűhal-félék m.n.j. | Berycidae | BRX |
Kakashal | Zeus faber | JOD |
Ezüst kakashal | Zenopsis conchifer | JOS |
Kakashalfélék m.n.j. | Zeidae | ZEX |
Disznófejűhal-félék | Caproidae | BOR |
Disznófejű hal | Capros aper | BOC |
Sügér alakúak m.n.j. | Perciformes | DPX |
Sügérek m.n.j. | Epinephelus spp. | GPX |
Roncssügér | Polyprion americanus | WRF |
Fűrészes sügérfélék m.n.j. | Serranidae | BSX |
Priacanthusfélék m.n.j. | Priacanthus spp. | BIG |
Priacanthidae fajok | Priacenthidae | PRI |
Kardinálishal-félék m.n.j. | Apogonidae | APO |
Acropomatidae fajok | Acropomatidae | ACR |
Feketeszájú splitfin | Synagrops japonicus | SYN |
Synagrops fajok m.n.j. | Synagrops spp. | SYS |
Foki rubinthal | Emmelichthys nitidus | EMM |
Rubinthalak stb. | Emmerichthyidae | EMT |
Csattogóhalak m.n.j. | Lutjanidae | SNX |
Nemipterus fajok | Nemipterus spp. | THB |
Nemipteridae fajok | Nemipteridae | THD |
Nagyszemű dörmögőhal | Brachydeuterus auratus | GRB |
Édesajkú hal | Plectorhinchus mediterraneus | BRL |
Sompat dörmögőhal | Pomadasys jubelini | BUR |
Dörmögőhalak m.n.j. | Haemulidae (= Pornadasyidae) | GRX |
Kob | Argyrosomus hololepidofus | KOB |
Geelbek croaker | Atractoscion aequidens | AWE |
Tigrisfogú croaker | Otolithes ruber | LKR |
Nyugat-afrikai croakerek | Pseudotolithus spp. | CKW |
Árnyékhalfélék m.n.j. | Sciaenidae | CDX |
Kanári umbra | Umbrina canariensis | UCA |
Cynoscion sügérek m.n.j. | Cynoscion spp. | WKX |
Natali durbincs | Pagellus natalensis | TJO |
Durbincsok m.n.j. | Sparidae | SBX |
Tengeri durbincsok m.n.j. | Pagellus spp. | PAX |
Gyűrűsdurbincsok m.n.j. | Diplodus spp. | SRG |
Nagyszemű fogasdurbincs | Dentex macrophthaImus | DEL |
Angolai fogasdurbincs | Dentex angolensis | DEA |
Kanári-szigeti fogasdurbincs | Dentex canariensis | DEN |
Fogasdurbincsok m.n.j. | Dentex spp. | DEX |
Fekete durbincs | Spondyliosorna cantharus | BRB |
Ácsdurbincs | Argyrozona argyrozona | SLF |
Santer durbincs | Cheimerius nufar | SLD |
Vörös durbincs | Petrus rupestris | RER |
Panga durbincs | Pterogymnus laniarius | PGA |
Fehér stumpnose | Rhahdosargus globiceps | WSN |
Durbincsok m.n.j. | Sparus (= Pagrus) spp. | SBP. |
Nagyszemű durbincs | Boops boops | BOG |
Chrysoblephusfajok m.n.j. | Chrysoblephus spp. | RSX |
Fehér durbincs | Lithognathus lithognathus | SNW |
Ezüstös durbincsfajok, m.n.j. | Lithognathus spp. | STW |
Ezüstös durbincs | Lithognathus mormyrus | SSB |
Rezesdurbincsfajok | Pachymetopon spp. | CPP. |
Magashátú durbincs | Sarpa salpa | SLM |
Polysteganus durbincsfajok m.n.j. | Polysteganus spp. | PLY |
Skót durbincs | Polysteganus praeorbitalis | SCM |
Negyvennégy durbincs | Polysteganus undulosus | SEV |
Kék durbincs | Polysteganus coeruleopunctatus | SBU |
Tengeri durbincsok m.n.j. | Sparidae | SBX |
Nyurgadurbincsok | Spicara spp. | PIC |
Tengeri márnafélék m.n.j. | Mullidae | MUM |
Tengeri márnák | Mulius spp. | MUX |
Coracinidae fajok m.n.j. | Coracinidae | COT |
Galjoen | Coracinus capensis | GAJ |
Sertésfogú halak | Ephippidae | SPA |
Afrikai sarlóhal | Drepane africana | SIC |
Kígyóhalfélék m.n.j. | Ophidiidae | OPH |
Kingclip | Genypterus capensis | KCP |
Tengeri gébfélék m.n.j. | Gobiidae | GPA |
Jóreménység-foki álsügér | Sebastes capensis | REC |
Álsügérek m.n.j. | Helicolenus spp. | ROK |
Rózsás álsügér | Helicolenus dactylopterus | BRF |
Sárkányfejűek, m.n.j. | Scorpaenidae | SCO |
Vörös morgóhal | Trigia lyra | GUN |
Jóreménység-foki morgóhal | Chelidonichthys capensis | GUC |
Morgóhalfélék m.n.j. | Triglidae | GUX |
Morgóhalak | Trigla spp. | GUY |
Íjhalfélék | Balistidae | TRI |
Jóreménység-foki horgászhal | Lophius upsicephalus | MOK |
Horgászhalfélék m.n.j. | Lophiidae | ANF |
Lámpáshal | Lampanyctodes hectoris | LAN |
Gyöngyöshalfélék | Myctophidae | LXX |
Álcsőrű csukafélék m.n.j. | Belonidae | BEN |
Tűhalak | Tylosaurus spp. | NED |
Makrélacsukafélék m.n.j. | Scomberesocidae | SAX |
Atlanti makrélacsuka | Scomberesox saurus | SAU |
Nyilascsukák | Sphyraena spp. | BAR |
Nyilascsukafélék | Sphyraenidae | BAZ |
Tengeri pérek m.n.j. | Mugilidae | MUL |
Threadfinek m.n.j. | Polynemidae | THF |
Kis afrikai threadfin | Galeoides dedactylus | GAL |
Sügéralakúak m.n.j. | Perciformes | PPX |
Makrahal; kékhal | Pomatomus saltatrix | BLU |
Kékhalak m.n.j. | Pomatomidae | POT |
Cobia | Rachycentron canadum | CBA |
Cobia-k m.n.j. | Rachycentridae | CBX |
Jóreménység-foki fattyúmakréla | Trachurus capensis | HMC |
Fattyúmakréla | Trachurus trecae | HMZ |
Fattyúmakrélák m.n.j. | Trachurus spp. | JAX |
Álmakrahalak | Decapterus spp. | SDX |
Jakabhal | Caranx hippos | CVJ |
Spanyol makrahal | Decapterus rhonchus | HMV |
Makrahalak m.n.j. | Caranx spp. | TRE |
Lenézőhal | Selene dorsalis | LUK |
Sárkányhalak | Trachinotus spp. | POX |
Sárgafarkú fattyúmakréla | Seriola lalandi | YTC |
Fattyúmakrélák m.n.j. | Seriola spp. | AMX |
Közönséges villásmakréla | Lichia amia | LEE |
Atlanti bumper | Chioroscombrus chrysurus | BUA |
Tüskésmakrélafajok m.n.j. | Carangidae | CGX |
Aranyosfejűhalfélék m.n.j. | Bramidae | BRZ |
Aranyosfejű hal | Brama brama | POA |
Aranymakréla | Coryphaena hippurus | DOL |
Aranymakrélahal-félék m.n.j. | Coryphaenidae | DOX |
Fedőhal | Stromateus fiatola | BLB |
Fedőhalfélék | Stromateidae | BUX |
Csonthalak | Albulidae | ALU |
Hosszúúszójú csonthal | Pterothrissus belloci | BNF |
Alasa | Sardinella aurita | SAA |
Tömzsi alasa | Sardinella maderensis | SAE |
Dél-afrikai szardínia | Sardinops ocellatus | PIA |
Whitehead heringje | Etrumeus whiteheadi | WRR |
Dél-afrikai szardella | Engraulis capensis | ANC |
Szardellafélék m.n.j. | Engraulidae | ANX |
Heringfélék m.n.j. | Clupeidae | CLP |
Alasák m.n.j. | Sardinella spp. | SIX |
Hering alakú halak m.n.j. | Clupeoidei | CLU |
Bonitó; palamida | Sarda sarda | BON |
Wahoo | Acanthocybium solandri | WAH |
Páncélos makréla | Auxis thazard | FRI |
Páncélos makrahal | Auxis thazard, A. rochei | FRZ |
Keskenycsíkos spanyol makréla | Scomberomorus guttatus | COM |
Királymakréla | Scornberomorus maculatus | SSM |
Nyugat-afrikai spanyol makréla | Scornberomorus tritor | MAW |
Kanadai királymakréla | Scomberomorus plurilineatus | KAK |
Scomberomorus makréla fajok m.n.j. | Scomberomorus spp. | KGX |
Harántsávos tonmakréla | Euthynnus alletteratus | LTA |
Kawakawa | Euthynnus affinis | KAW |
Bonitó | Katsuwonus pelamis | SKJ |
Tonhal | Thunnus thynnus | BFT |
Germon | Thunnus alalunga | ALB |
Déli nagy tonhal | Thunnus maccoyji | SBF |
Sárgaúszójú tonhal | Thunnus albacares | YFT |
Nagyszemű tonhal | Thunnus obesus | BET |
Amerikai vitorláshal | Istiophorus albicans | SAI |
Kormos nyársorrúhal | Makaira nigricans | BUM |
Black marlin | Makaira indica | BLM |
Fehér marlin | Tetrapturus albidus | WHM |
Vitorláshalfélék | Istiophoridae | BIL |
Kardhal | Xiphias gladius | SWO |
Kardhalfélék | Xiphiidae | XIP |
Makrélaalakúak m.n.j. | Scombroidei | TUX |
Kígyómakrélák m.n.j. | Gempylidae | GEP |
Barracudahal | Thyrsites atun | SNK |
Ezüstös sertefarkú hal | Trichiurus lepturus | LHT |
Abroncshalfélék m.n.j. | Trichiuridae | CUT |
Villásfarkú abroncshal | Lepidopus caudatus | SFS |
Foltos makrahal | Scomber japonicus | MAS |
Makrélaalakúak m.n.j. | Scombridae | MAX |
Makrélaszerű halak m.n.j. | Scombroidei | MKX |
Heringcápafélék | Lamnidae | MSK |
Macskacápafélék | Scyliorhinidae | SYX |
Rekviemcápák | Cercharhinidae | RSK |
Kék cápa | Prionace glauca | BSH |
Pörölycápák stb. m.n.j. | Sphyrnidae | SPY |
Csillagos cápa | Mustelus mustelus | SMD |
Közönséges kutyacápa | Galeorhinus galeus | GAG |
Tüskéscápafélék m.n.j. | Squalidae | DGX |
Közönséges tüskéscápa | Squalus acanthias | DGS |
Rövidorrú tüskéscápa | Squalus megalops | DOP |
Angyalrájafélék | Squatinidae | ASK |
Rájaalakúak | Rajiformes | SRX |
Hegedűrájafélék | Rhinobatidae | GTF |
Fűrészesrája-félék | Pristidae | SAW |
Valódi rájafélék m.n.j. | Rajidae | RAJ |
Rájafajok | Raja spp. | SKA |
Tüskésrája-félék | Dasyaididae (= Trygonidae) | STT |
Sasrájafélék | Myliobatidae | EAG |
Ördögrájafélék | Mobulidae | MAN |
Villamosráják | Torpedinidae | TOD |
Foki elefánthal | Callorhinus capensis | CHM |
Elefánthalak m.n.j. | Callorhinchidae | CAH |
Rája alakúak m.n.j. | Batoidimorpha (Hypotremata) | BAI |
Cápa alakúak m.n.j. | Selachimorpha (Pleurotremata) | SKH |
Harántszájúak; cápák és ráják m.n.j. | Elasmobranchii | SKX |
Porcos halak m.n.j. | Chondrychthyes | CAR |
Tömörfejűek m.n.j. | Holocephali | HOL |
Vértes- és csontoshalak m.n.j. | Osteichthyes | MZZ |
Nagy tarisznyrák | Cancer pagurus | CRE |
Tarisznyarákok | Cancridae | CAD |
Úszó tarisznyarákok m.n.j. | Portunidae | SWM |
Kőrákok m.n.j. | Lithodidae | KCX |
Déli kőrák | Lithodes antarcticua | KCR |
Kőrák | Lithodes ferox | KCA |
Nyugat-afrikai medúza | Geryon (= Chaceon) maritae | CGE |
Medúzák m.n.j. | Geryon spp. | GER |
Mélyvízi rákok, medúzák | Geryonidae | GEY |
Mászórákok m.n.j. | Reptantia | CRA |
Trópusi languszták m.n.j. | Panulirus spp. | SLV |
Királylanguszta | Panulirus regius | LOV |
Csipkés languszta | Panulirus homarus | LOK |
Foki sziklarák | Jasus lalandii | LBC |
Tristan da Cunha sziklarák | Jasus tristani | LBT |
Natáli languszta | Palinuris delagoae | SLN |
Déli languszta | Palinurus gilchristi | SLS |
Languszták m.n.j. | Palinuridae | VLO |
Medverákok | Scyllaridae | LOS |
Indiai-óceáni rákocska | Nephropsis stewarti | NES |
Nephropidae rákok | Nephropidae | NEX |
Éti ostorgarnéla | Penaeus kerathurus | TGS |
Indiai fehér garnéla | Penarus indicus | PNI |
Déli rózsaszín garnéla | Penaeus notiatis | SOP |
Ostoros garnélák m.n.j. | Penaeus spp. | PEN |
Piros ostorgarnéla | Parapenaeus longirostris | DPS |
Ostoros garnélák | Penaeidae | PEZ |
Csíkos vörös garnéla | Aristeus varidens | ARV |
Aristeidae garnélák | Aristeidae | ARI |
Fűrészes garnéla | Palaemon serratus | CPR |
Solenoceridae garnélák | Solenoceridae | SOZ |
Késgarnélák | Haliporoides spp. | KNI |
Késgarnéla | Haliporoides triarthrus | KNS |
Jack-késgarnéla | Haliporoides sibogae | JAQ |
Garnélák m.n.j. | Natantia | DCP |
Rákalakúak m.n.j. | Crustacea | CRU |
Fülcsiga | Haliotis midae | ABP |
Giant parti turbáncsiga | Turbo sarmaticus | GIW |
Osztrigák m.n.j. | Ostrea spp. | OYX |
Fogazott kövi osztriga | Ostrea denticulata | ODE |
Portugál osztriga | Crassostrea angulata | OYP |
Csészeosztrigák m.n.j. | Crassostrea spp. | OYC |
Sziklakagyló | Perna perna | MSL |
Kékkagylók m.n.j. | Mytilidae | MSX |
- | Pecten sulcicostatus | PSU |
Fésűkagylók m.n.j. | Pectinidae | SCX |
Sima vájókagyló | Mactra glabrata | MAG |
Vájókagylók | Mactridae | MAT |
Vénuszkagylók | Veneridae | CLV |
- | Dosinia orbignyi | DOR |
Ugrókagylók | Donax spp. | DON |
Foki hüvelykagyló | Solen capensis | RAC |
Hüvelykagylók | Solenidae | SOI |
Kagylók m.n.j. | Bivalvia | CLX |
Törpeszépiák | Sepiidae, Sepiolidae | CTL |
Chokker tintahal | Loligo reynaudi | CHO |
Angolai repülő tintahal | Todarodes sagittatus angolen. | SQG |
Kalmárok | Loligo spp. | SQC |
Polipok | Octopodidae | OCT |
Valódi kalmárok m.n.j. | Loliginidae, Ommastrephidae | SQU |
Puhatestűek m.n.j. | Mollusca | MOL |
Dél-afrikai medvefóka | Arctocephalus pusillus | SEK |
Vörös zsákállat | Pyura stolonifera | SSR |
- | Parechinus angulosus | URR |
Tengeri uborkák m.n.j. | Holothurioidea | CUX |
Vízi gerinctelenek m.n.j. | Invertebrata | INV |
AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület)
Név | Tudományos név | 3-alfa azonosító |
Kelee shad | Hilsa kelee | HIX |
Hilsa shad | Tenualosa ilisha | HIL |
Tejhal | Chanos chanos | MIL |
Barramundi | Lates calcarifer | GIP |
Laposhalak m.n.j. | Pleuronectiformes | FLX |
Indiai laposhal | Psettodes erumei | HAI |
Nyelvhalak m.n.j. | Cynoglossidae | TOX |
Unikornis áltőkehal | Bregmaceros macclellandi | UNC |
Tőkehal-alakúak m.n.j. | Gadiformes | GAD |
Bumalo | Harpadon nehereus | BUC |
Tengeri harcsák m.n.j. | Ariidae | CAX |
Nagy gyíkhal | Saurida tumbil | LIG |
Sűrűfogú gyíkhal | Saurida undosquamis | LIB |
Gyíkhalfélék m.n.j. | Synodontidae | LIX |
Murénák m.n.j. | Muraenesox spp. | PCX |
Tengeri angolnafélék m.n.j. | Congridae | COX |
Nyálkásfejű halak | Beryx spp. | ALF |
Japán kakashal | Zeus japonicus | JJD |
Sügér alakúak m.n.j. | Perciformes | DPX |
Sügérek m.n.j. | Epinephelus spp. | GPX |
Fűrészes sügérfélék m.n.j. | Serranidae | BSX |
Priacanthus-félék m.n.j. | Priacanthus spp. | BIG |
Sillaginidae tőkehalfélék | Sillaginidae | WHS |
Hamis trevally | Lactarius lactarius | TRF |
Rubinthalak stb. | Emmelichthyidae | EMT |
Mangrove vörös csattogóhal | Lutjanus argentimaculatus | RES |
Csattogóhalfajok m.n.j. | Lutjanus spp. | SNA |
Csattogóhalak m.n.j. | Lutjanidae | SNX |
Nemipterus fajok | Nemipterus spp. | THB |
Nemipteridae fajok | Nemipteridae | THD |
Leiognathidae fajok m.n.j. | Leiognathidae | POY |
Dörmögőhalak m.n.j. | Haemulidae (= Pomadasyidae) | GRX |
Kob | Argyrosomus hololepidotus | KOB |
Geelbek croaker | Atractoscion aequidens | AWE |
Árnyékhalfélék m.n.j. | Sciaenidae | CDX |
Császársügérek | Lethrinidae | EMP |
Durbincsok m.n.j. | Pagellus spp. | PAX |
Fogasdurbincsok m.n.j. | Dentex spp. | DEX |
Katonadurbincs | Argyrops spinifer | KBR |
Santer durbincs | Cheimerius nufar | SLD |
Vörös durbincs | Petrus rupestris | RER |
Chrysoblephus fajok m.n.j. | Chrysoblephus spp. | RSX |
Tengeri durbincsok m.n.j. | Sparidae | SBX |
Tengeri márnák | Mullus spp. | MUX |
Márnák | Upeneus spp. | GOX |
Tengeri márnafélék m.n.j. | Mullidae | MUM |
Foltos sarlóhal | Drepane punctata | SPS |
Ajakoshalfélék | Labridae | WRA |
Mojarra-k | Gerres spp. | MOJ |
Sügérszerűek m.n.j. | Percoidei | PRC |
Nyúlhalak | Siganus spp. | SPI |
Sárkányfejűek, m.n.j. | Scorpaenidae | SCO |
Laposfejű halak | Platycephalidae | FLH |
Íjhalfélék | Balistidae | TRI |
Gyöngyöshalfélék | Myctophidae | LXX |
Tűhalak | Tylosurus spp. | NED |
Hemirhamphus fajok m.n.j. | Hemirhamphus spp. | HAX |
Repülőhalfélél m.n.j. | Exocoetidae | FLY |
Nyilascsukák | Sphyraena spp. | BAR |
Nagyfejű tengeri pérhal | Mugil cephalus | MUF |
Tengeri pérfélék m.n.j. | Mugilidae | MUL |
Négyujj-threadfin | Eleutheronema tetradactylum | FOT |
Threadfin-ek m.n.j. | Polynemidae | THF |
Sügéralakúak m.n.j. | Perciformes | PPX |
Makrahal; kékhal | Pomatomus saltatrix | BLU |
Cobia | Rachycentron canadum | CBA |
Cobia-k m.n.j. | Rachycentridae | CBX |
Fattyúmakrélák m.n.j. | Trachurus spp. | JAX |
Indiai makrahal | Decapterus russelli | RUS |
Álmakrahalak | Decapterus spp. | SDX |
Makrahalak m.n.j. | Caranx spp. | TRE |
Sárkányhalak | Trachinotus spp. | POX |
Sárgafarkú fattyúmakréla | Seriola lalandi | YTC |
Seriola fattyúmakrélák m.n.j. | Seriola spp. | AMX |
Szivárvány makréla | Elagatis bipinnulata | RRU |
Aranyos makréla | Gnatanodon speciosus | GLT |
Torpedómakréla | Megalaspis cordyla | HAS |
Scomberoides fajok | Scomberoides (= Chorinemus) spp. | QUE |
Nagy szemű makréla | Selar crumenophthalmus | BIS |
Sárgasávos makréla | Selaroides leptolepis | TRY |
Tüskésmakréla-félék m.n.j. | Carangidae | CGX |
Fekete pomfret | Formio niger | POB |
Aranymakréla | Coryphaene hippurus | DOL |
Silver pomfret | Pampus argenteus | SIP |
Fedőhalfélék | Stromateidae | BUX |
Aranysávos szardinella | Sardinella gibbosa | SAG |
Indiai olajszardínia | Sardinella longiceps | IOS |
Alasák m.n.j. | Sardinella spp. | SIX |
Dél-afrikai szardínia | Sardinops ocellatus | PIA |
Pirosszemű hering | Etrumeus teres | RRH |
Stolephorus szardellák | Stolephorus spp. | STO |
Szardellafélék m.n.j. | Engraulidae | ANX |
Heringalakú halak m.n.j. | Clupeoidei | CLU |
Dorab farkashering | Chirocentrus dorab | DOB |
Farkasheringek | Chirocentrus spp. | DOS |
Wahoo | Acanthocybium solandri | WAH |
Keskenycsíkos spanyol makréla | Scomberomorus ommerson | COM |
Déli királymakréla | Scomberomorus guttatus | GUT |
Sávos makréla | Scomberomorus lineolatus | STS |
Scomberomorus makrélafajok m.n.j. | Scomberomorus spp. | KGX |
Páncélos makrahal | Auxis thazard, A rochei | FRZ |
Kawakawa | Euthynnus affinis | KAW |
Bonitó | Katsuwonus pelamis | SKJ |
Hosszúfarkú tonhal | Thunnus tonggol | LOT |
Germon | Thunnus alalunga | ALB |
Déli nagy tonhal | Thunnus maccoyii | SBF |
Sárgaúszójú tonhal | Thunnus albacares | YFT |
Nagyszemű tonhal | Thunnus obesus | BET |
Amerikai vitorláshal | Istiophorus platypterus | SFA |
Déli kék marlin | Makaira mazara | BLZ |
Fekete marlin | Makaira indica | BLM |
Csíkos marlin | Tetrapturus audax | MLS |
Vitorláshalfélék | Istiophoridae | BIL |
Kardhal | Xiphias gladius | SWO |
Makréla alakúak m.n.j. | Scombroidei | TUX |
Barracudahal | Thyrsites atun | SNK |
Ezüstös sertefarkú hal | Trichiurus lepturus | LHT |
Villásfarkú abroncshal | Lepidopus caudatus | SFS |
Abroncshalfélék m.n.j. | Trichiuridae | CUT |
Foltos makrahal | Scomber japonicus | MAS |
Indiai makréla | Rastrelliger kanagurta | RAG |
Indiai makrélák m.n.j. | Rastrelliger spp. | RAX |
Makrélaalakúak m.n.j. | Scombroidei | MKX |
Selymes cápa | Carcharhinus falciformis | FAL |
Kék cápák m.n.j. | Carcharhinidae | RSK |
Hegedűrájafélék stb., m.n.j. | Rhinobatidae | GTF |
Fűrészes rájafélék | Pristidae | SAW |
Rája alakúak m.n.j. | Rajiformes | SRX |
Harántszájúak; cápák és ráják m.n.j. | Elasmobranchii | SKX |
Vértes- és csontoshalak m.n.j. | Osteichthyes | MZZ |
Tarisznyarákok | Portunus spp. | CRS |
Iszaprák | Scylla serrata | MUD |
Medúzák m.n.j. | Geryon spp. | GER |
Mászórákok m.n.j. | Reptantia | CRA |
Trópusi languszták m.n.j. | Panulirus spp. | SLV |
Natáli languszta | Palinurus delagoae | SLN |
Papucsrákok | Scyliaridae | LOS |
Andaman rák | Metanephrops andamanicus | NEA |
Óriás tigrisgarnéla | Penaeus monodon | GIT |
Zöld tigrisgarnéla | Penaeus semisulcatus | TIP |
Indiai fehér garnéla | Penaeus indicus | PNI |
Ostoros garnélák m.n.j. | Penaeus spp. | PEN |
Késgarnéla | Haliporoides triarthrus | KNS |
Jack-késgarnéla | Haliporoides sibogae | JAQ |
Késgarnélák | Haliporoides spp. | KNI |
Garnélák m.n.j. | Natantia | DCP |
Rákalakúak m.n.j. | Crustacea | CRU |
Fülcsigák m.n.j. | Haliotis spp. | ABX |
Kövi csészeosztriga | Crassostrea cucullata | CSC |
Csészeosztrigák m.n.j. | Crassostrea spp. | OYC |
Lábasfejűek m.n.j. | Cephalopoda | CEP |
Törpeszépiák | Sepiidae, Sepiolidae | CTL |
Kalmárok | Loligo spp. | SQC |
Polipok | Octopodidae | OCT |
Valódi kalmárok m.n.j. | Loliginidee, Ommastrephidae | SQU |
Puhatestűek m.n.j. | Mollusca | MOL |
Levesteknős | Chelonia mydas | TUG |
Teknősök m.n.j. | Testudinata | TTX |
Tengeri uborkák m.n.j. | Holothurioidea | CUX |
Vízi gerinctelenek m.n.j. | Invertebrata | INV |
--------------------------------------------------
5. MELLÉKLET
AZ ÉSZAK-ATLANTI TERÜLETEN KÍVÜL ESŐ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ FOGÁSI ADATOK BENYÚJTÁSÁNAK FORMÁTUMA
Mágneses adathordozó
Mágnesszalagok: Kilencsávos, 1600 vagy 6250 BPI sűrűségű, EBCDIC vagy ASCII kódolású, lehetőleg címke nélkül. Amennyiben van rajta címke, akkor az állományzáró kódot fel kell tüntetni.
Hajlékonylemezek: MS-DOS formázott, 3,5 hüvelyk méretű és 720 kB vagy 1,4 MB tárterületű, illetve 5,25 hüvelyk méretű és 360 kB vagy 1,2 MB tárterületű lemezek.
A bejegyzés formátuma
Bájtok száma | Leírás | Megjegyzések |
1-4 | Ország (3 betűjelből álló ISO-kód) | pl. FRA = Franciaország |
5-6 | Év | pl. 93 = 1993 |
7-8 | Fő halászati terület | 34 = keletközép-atlanti terület |
9-15 | Körzet | 3.3 = 3.3 körzet |
16-18 | Fajok | 3 betűjelből álló azonosító |
19-26 | Fogás | Tonnában |
Megjegyzések:
a) A fogásmezőt (19-26 bájtok) elöl üres helyekkel jobbra zárva kell megadni. Az összes többi mezőt hátul üres helyekkel balra kell igazítani.
b) A fogást tonnára kerekítve, a kirakodott mennyiség élősúlyának megfelelően kell feljegyezni.
c) A fél egységnél kisebb mennyiséget (19-26 bájtok) "- 1"-ként kell bejegyezni.
d) Az ismeretlen mennyiséget (19-26 bájtok) "- 2"-ként kell bejegyezni.
--------------------------------------------------
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31995R2597 - http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31995R2597&locale=hu