ÍH 2010.100 BEFOLYÁSSAL ÜZÉRKEDÉS HELYETT CSALÁS BŰNTETTÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA - VAGYONELKOBZÁS

I. A hivatalos személy befolyásolására történő hivatkozás önmagában nem valósítja meg a befolyással üzérkedés bűntettét, ahhoz jogtalan előny kérése, vagy elfogadása is szükséges. A sértettnek a hivatalos személy befolyásolására való hivatkozással történő megtévesztése és ennek kapcsán kár okozása a csalás bűntettét valósítja meg [Btk. 256. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont, Btk. 318. § (1) bekezdés I. fordulata].

II. A közélet tisztasága és a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése esetén a vagyonelkobzás elrendelése a törvény erejénél fogva kötelező [Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pont].

A megyei bíróság U. L. vádlott bűnösségét 2 rb. részben folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében állapította meg. Ezért a vádlottat, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap fegyházra, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A megyei bíróság által megállapított és az iratok tartalma alapján a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás lényege a következő.

U. L. vádlott tudomást szerzett arról, hogy lakókörnyezetében és országosan nagy visszhangot keltett A. J. letartóztatása, ezért elhatározta, hogy a család szorult, némileg kiszolgáltatott helyzetének kihasználásával tőlük pénzt szerez.

2008. október 20-án a kora esti órákban felhívta A.-né Z. I. sértettet, akinek álnéven mutatkozott be. Barátságukra és segítő szándékára hivatkozással felajánlotta, hogy egy börtönőr ismerőse révén csomagot juttat be a sértett férjének A. J.-nek a megyei büntetés-végrehajtási intézetbe. Rövid egyeztetést követően a vádlott az esti órákban megjelent a sértett ingatlanánál és ismét olyan ígéretet tett, hogy a börtönőrökön keresztül a csomag bejuttatását elintézi. Miután a sértett élelmiszert is szeretett volna a csomagba tenni, de az nem állt rendelkezésre, ezért ezek megvásárlására a vádlottnak 20 000 forintot adott át, ezen felül összeállított egy ruhaneműkből álló csomagot 38. 800 Ft értékben, melyet szintén átadott a vádlottnak. A vádlott ezt követően távozott, a készpénzt felélte, míg a ruhaneműket ismeretlen helyen elrejtette.

Másnap a vádlott egy sms üzenetet küldött a sértettnek arról, hogy a csomagot a férje megkapta. Megemlítette, hogy jelentősebb készpénz ellenében azt is el tudja intézni, hogy találkozhasson az előzetes letartóztatásban lévő férjével.

A sértett ezt kezdetben hitetlenkedve fogadta, de végül este fél hat körüli időben találkozott a vádlottal. Itt a vádlott közölte, hogy két kapus börtönőrt kell lefizetni, fejenként 150 000 forintot kérnek a kötelességszegésért. Férje láthatásának reményében A.-né Z. I. szüleitől kért 300 000 forinot, majd a vádlottal együtt a büntetés-végrehajtási intézet közelébe egy parkolóba mentek. A vádlott itt rövid egyeztetés és néhány telefon lebonyolítását követően elkérte a teljes összeget, majd A.-né-t az épület mögött található börtön bejáratához irányította. A pénz átvételét követően azt mondta neki, hogy várakozzon, amíg a nagykapu kinyílik és azon belépve hajnali 4 óráig lesz lehetősége beszélni a férjével. A vádlott ezt követően a helyszínt elhagyta és a pénzzel hazament. A.-né 10-15 perc eredménytelen várakozást követően több sms-t küldött a vádlottnak, próbálta hívni telefonon, de nem érte el.

A vádlott a vesztegetés színlelésével jogtalanul megszerzett pénzt felélte, az általa használt telefonkészüléket eltüntette, azon a továbbiakban hívást már nem fogadott és nem is kezdeményezett.

A vádlott saját sikerén felbuzdulva, úgy döntött, hogy az előzetes letartóztatásban lévő férfi édesanyjától is pénzt szerez. Ezért 2008. november 14-én az este órákban felhívta őt és magát börtönőrnek kiadva azt állította, hogy a fia nevében beszél. A vádlott közölte az idős asszonnyal, hogy a fia küld neki egy levelet, melyet 10 perc múlva a városban lévő fagyizónál lévő parkolóban vehet át. Figyelemmel arra, hogy a levelet a börtönőr fogja vinni, kérte, hogy az idős asszony 50 000 forintot vegyen magához és azt ennek a személynek adja át a szolgáltatásért. Felhívta arra is a figyelmét, hogy erről senkinek ne beszéljen, mert abból a börtönőrnek is baja származhat.

Az idős korú asszony hitt a vádlottnak és abban bízva, hogy a fia felől legalább valami hírt hall, a megadott helyre ment, ott a kért összeget átadta az általa nem ismert vádlottnak. A vádlott magát börtönőrnek kiadva a pénzt átvette és ennek fejében egy üres kockás lapot tartalmazó, lezárt borítékot adott át. A megszerzett pénzt a vádlott elköltötte.