Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

2269/B/1991. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 213. § a) pontjában foglalt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítása iránti indítványt és a megsemmisítésére vonatkozó kérelmet elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 12. § (1) bekezdésének, valamint ennek végrehajtására kiadott 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet 4. § a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

3. Az Alkotmánybíróság a büntető eljárás keretében használt formanyomtatvány "mint az állami irányítás egyéb jogi eszköze" alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 213. § a) pontja sajtórendészeti vétségként büntetni rendeli sajtótermék engedély nélküli előállítását vagy terjesztését. A rendelkezés szerint, aki "engedély nélkül állít elő vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek előállításához vagy terjesztéséhez engedély szükséges... vétséget követ el és pénzbüntetéssel büntetendő."

A Btk. fenti rendelkezését két indítvány támadja. Az indítványok szerint alkotmányellenes a vétséggé nyilvánítás, mert sérti az Alkotmány 61. § (1) bekezdését, amely szerint "mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra", továbbá azért is, mert a 61. § (2) bekezdése úgy intézkedik, hogy "A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát."

2. Az egyik indítvány nem csak a Btk. büntető rendelkezésének megsemmisítését kéri, hanem a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) 12. § (1) bekezdésének, valamint ennek végrehajtására kiadott 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 4. § a) pontjának megsemmisítését is.

Az Stv. támadott 12. § (1) bekezdése a Sajtóigazgatási szabályok fejezetében található rendelkezés volt. Eszerint:

"(1) Sajtóterméket előállítani és nyilvánosan közölni, illetőleg helyi stúdiót alapítani - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak engedéllyel szabad."

(2) Időszaki lap előállítása és nyilvános közlése jelentési kötelezettség alá esik. A bejelentés alapján az időszaki lapot nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel előtt az időszaki lap nem terjeszthető."

A Vhr.-nek az Stv. 12. §-ára vonatkozó előírásai részletesen szabályozták az engedélyezési eljárást.

Az Stv. (12. §) és a Vhr. (4. §) támadott rendelkezéseit a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 152. §-a és 161. § g) pontja helyezte hatályon kívül.

II.

Az indítványok álláspontja a Btk. 213. § a) pontja alkotmányellenességének megítélésében nem megalapozott.

1. A sajtótermék előállításának és terjesztésének engedélyhez kötése nem minden körülmények között és nem feltétlenül alkotmányellenes. Azzal, hogy az Stv. főszabályként már nem köti engedélyhez sajtótermék előállítását és nyilvános közlését, nem teszi elvileg és minden esetre vonatkozóan alkotmányellenessé az engedélyhez kötést, és nem teszi tárgytalanná a Btk. szóban forgó rendelkezésének büntető előírásait. Az Alkotmány 8. § (4) bekezdése szerint "rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető, vagy korlátozható." Az Alkotmány tehát megengedi a 61. § (1) bekezdésben foglalt szabad véleménynyilvánítás és a (2) bekezdésben foglalt sajtószabadság alapvető jogának felfüggesztését vagy korlátozását.

2. A Btk. tehát minden olyan esetben, amikor az engedélyhez kötés alkotmányos, alkotmányosan szankcionál. Az engedélyhez kötés alkotmányosságát nem a Btk. kerettényállásának, hanem az engedélyezést elrendelő jogszabály alkotmányosságának vizsgálata során kell eldönteni. Erre való tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványokat elutasította.

3. Az indítványok benyújtását követően az Stv. és a Vhr. támadott rendelkezései hatályukat vesztették. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint - amint erre a 25/1993. (IV. 23.) AB határozat (ABH 1993., 180., 190.) is rámutatott - a már hatályon kívül helyezett, vagy egyébként hatályban nem levő jogszabály alkotmányosságának vizsgálatára az Abtv. 38. §-a szerinti bírósági előterjesztés, illetőleg az Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében kerülhet sor, amennyiben az érintett vagy sérelmezett eljárásban a hatályban már nem levő jogszabályi rendelkezést kellene alkalmazni. A vizsgált ügyben ezek a feltételek hiányoznak. Tekintettel arra, hogy az indítvány hatályát vesztett jogszabály megsemmisítésére irányul, az Alkotmánybíróság az eljárást a rendelkező részben foglaltak szerint megszüntette.

4. Az egyik indítványozó a házkutatás során alkalmazott nyomtatvány alkotmányellenességének megállapítását kérte. Szerinte a nyomtatvány "az állami irányítás egyéb jogi eszközének" tekintendő és emiatt vizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörébe esik. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a büntetőeljárásban használt formanyomtatvány nem esik az "állami irányítás egyéb jogi eszközének" a Jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben meghatározott fogalma alá, ezért az indítványt visszautasította.

Budapest, 1996. június 18.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró

Tartalomjegyzék