BH+ 2011.9.407 Közérdekű kereset alapján üzletszabályok egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítása [1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 210. § (3) és (4) bek.].

A felperes módosított keresetében egyebek mellett az alperesek által közösen alkalmazott, a lakáscélú konzorciális hitelekre vonatkozó Üzletszabályzat egyes rendelkezései tekintetében kérte az érvénytelenség megállapítását, az alperesek eltiltását ezek alkalmazásától és az alperesek közlemény közzétételére kötelezését.

Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét teljes terjedelmében elutasította.

Az ítélet indoklása szerint nem minősül tisztességtelennek a 2002. január 25-től, a 2009. július 10-től, illetve a 2010. január 1-jétől hatályos Üzletszabályzat II.7.2 pontjában megfogalmazott az a szerződési feltétel, hogy "írásban történő tájékoztatásnak minősül a mindenkor érvényes hirdetményben való közzététel is". Az alpereseket ugyanis az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) előírásai szerint csak 2009. augusztus 1-jétől terheli írásbeli tájékoztatási kötelezettség, az Üzletszabályzat II.7.2 pontja pedig 2009. augusztus 1-jétől kezdődően nyilvánvalóan nem mentesíti az alpereseket a Hpt. 2009. augusztus 1-jétől hatályos 210. § (4) bekezdése által előírt írásbeli tájékoztatási kötelezettség teljesítése alól.

Nem minősül tisztességtelennek az elsőfokú bíróság szerint a 2002. január 25. és 2009. július 10. közötti időszakban hatályos üzletszabályzat VII.3. pontja sem, mely az Üzletszabályzat megváltoztatásának hirdetményi közzétételével kapcsolatban akként rendelkezik, hogy "ha az ügyfél az értesítés kifüggesztésétől számított 15 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást részéről elfogadottnak kell tekinteni". A változás elfogadására előírt határidő hossza ugyanis nem ésszerűtlen, mert megegyezik a "jogszabályok által az egyes jogkövetkezmények során alkalmazott határidők hosszával"

Valamennyi a per tárgyát adó Üzletszabályzatnak a kölcsön törlesztésével kapcsolatos II.7.4 pontjának az a rendelkezése, hogy "a törlesztő részlet megfizetése kizárólag az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett lakossági folyószámláról történhet", a Hpt. 76/E. § (4) bekezdése által előírt banki kockázat mérséklését szolgálja, a fogyasztó számára pedig azért nem jelent hátrányt, mert a bankon belül ingyenesen történik a törlesztő részlet átutalása. Ezért ez a rendelkezés sem minősül tisztességtelennek.

Az Üzletszabályzat 2009. július 10-től 2010. január 1. napjáig hatályos II.5.2 pontjának 6. bekezdése a következőket tartalmazza: "A hitelezők jogosultak a jelen Üzletszabályzatot üzletpolitikájának, termékpolitikájának változásával egyoldalúan módosítani. Termékpolitika alatt a hitelező az új termékek bevezetését és a meglévő termékek kivezetését érti". E rendelkezés a jogszabály által megengedett egyoldalú módosítás lehetőségét tartalmazza, mely nem tisztességtelen. Az Üzletszabályzat 2009. július 10. napjától 2010. január 1. napjáig hatályos II.5.2 pontjának 8. bekezdése, valamint az Üzletszabályzat 2010. január 1-jétől hatályos II.5.2.3 pontjának 2. bekezdése akként rendelkezik, hogy "A hitelezők a változást 2009. augusztus 1-jéig valamennyi hitel esetében, ezt követően pedig a 2009. augusztus 1-je előtt megkötött, jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönök esetében - annak hatályossá válását megelőző legalább 15 nappal - az OTP Bank Nyrt.-nél az ügyféltérben kifüggesztett hirdetményben teszi közzé". Az elsőfokú ítélet szerint e rendelkezések sem minősülnek tisztességtelennek, csupán a jogszabály által is megengedett egyoldalú módosításra adnak lehetőséget nem tartalmaznak a jogszabállyal ellentétes kikötést, és megfelelnek a Hpt. akkor hatályos közzétételi szabályainak is.

A felperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit pedig részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperesekkel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen "az OTP Lakáshitelek Üzletszabályzatáról" elnevezésű általános szerződési feltételek

2002. január 25. és 2009. július 9. napja között hatályban volt, valamint 2009. július 10. napjától hatályos II.7.2 pontja,

a 2002. január 25. és 2009. július 9. napja között hatályban volt VII.3 pontja,

a 2002. január 25. napjától hatályos II.7.4 pontja,

2009. augusztus 1. napjától kezdődően a 2009. július 10-től 2009. december 31-ig hatályban volt II.5.2 pontjának 6. és 8. bekezdése, továbbá a 2010. január 1 napjától hatályos II.5.2.3 pontjának 2. bekezdése.

Kimondta, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti a 2006. február 28. napjáig megkötött és 2008. december 30. napáig teljesített szerződéseket. Az alpereseket közlemény közzétételére kötelezte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet indoklása szerint a Hpt. 2009. augusztus 1. napjától hatályos 210. §-ának (4) bekezdése az érintett ügyfélnek postai úton, vagy más közvetlen módon történő értesítését írja elő, míg a 2010. január 1-jétől hatályos jogszabály a postai úton vagy a szerződésben meghatározott tartós adathordózón történő értesítést követeli meg. E jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes és az alperesek közvetlen tájékoztatási kötelezettségének kikerülését jelenti az Üzletszabályzatnak az az előírása, hogy a hirdetményi közzététellel is megtörténik az ügyfelek joghatályos értesítése. Az Üzletszabálynak ez a rendelkezése 2009. július 31-e előtt is tisztességtelennek minősült annak ellenére, hogy a Hpt. 2009. július 31-ig hatályban volt 210. §-ának (4) bekezdése szerint elégséges volt az ügyfél hirdetményi közzététel útján való értesítése. Az írásbeli tájékoztatás ugyanis a szavak általánosan elfogadott értelme szerint az ügyfél közvetlen értesítését feltételezi, a hirdetmény közzététele pedig nem minősíthető akként, hogy az alperesek a kötelező írásbeli alakot igénylő tájékoztatást közvetlenül eljuttatták az ügyfél részére. E rendelkezések a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit megsértve megbontották a feleknek a szerződésből fakadó jogai és kötelezettségei közötti egyensúlyt.

A 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 2. § a) pontjára figyelemmel nyilvánította a másodfokú bíróság tisztességtelennek a 2002. január 25-e és 2009. július 9-e között hatályban volt Üzletszabályzat VII.3 pontját. Rámutatott arra, hogy a Hpt. 2009. július 31-ig hatályban volt 210. §-ának (4) bekezdése nem követelte meg az Üzletszabályzat módosításának az ügyfél részére való közvetlen megküldését, a változás közlésének joghatályos módja volt a hirdetményi közzététel. Az ily módon történő közzététel esetén viszont ésszerűtlenül rövidnek minősül az a 15 napos határidő, melyet az Üzletszabályzat a nyilatkozat megtételéhez biztosított a fogyasztók számára.

A másodfokú bíróság szerint az Üzletszabályzat 2002. január 25-től hatályos II.7.4 pontja a jóhiszeműség és tisztesség követelményét megsértve bontja meg a fogyasztók hátrányára a felek szerződésből eredő jogai és kötelezettségei közötti egyensúlyt azzal, hogy az adósoktól megköveteli - számukra többletköltséget is okozva - az I. r. alperesnél való számlanyitást és előírja az e számláról történő törlesztést, holott az alperesek számára egyéb eszközök is rendelkezésre állnak hitelkockázatuk mérsékléséhez.