A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20342/2013/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 206. §, 229. §, 239. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 337. §, 339. §] Bírók: Bleier Judit, Egriné dr. Salamon Emma, Hőbl Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.28289/2010/39., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20342/2013/5.*, Fővárosi Törvényszék G.40092/2017/18., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40574/2018/4., Kúria Pfv.21577/2019/5., 17/2024. (VII. 23.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla

9.Pf.20.342/2013/5

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Juhász György Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Juhász György ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Parádi Viktor ügyvéd (fél címe 2) által képviselt dr. alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 2012. december 5. napján meghozott 16.P.28.289/2010/39. számú ítélete ellen az alperes részéről 40. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy a felperes a 29.000.000 (huszonkilencmillió) forintot és annak 2007. november 5-től járó kamatát a Pest Megyei Bíróság 19.A.Pk.22.531/2008/1. számú, 2008. augusztus 6-án jogerőre emelkedett fizetési meghagyásával kötelezett KZ-vel egyetemlegesen köteles megfizetni.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100.000 (százezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és az államnak külön felhívásra 2.320.000 (kettőmillió-háromszázhúszezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 29.000.000 forint és ennek 2007. november 14. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat összegével megegyező kamata, valamint a perköltség megfizetésére.

Előadta, hogy 2007. október 18-án letéti szerződést kötött az alperessel, mely alapján ügyvédi letétbe helyezett 29.000.000 forintot. 2007. november 14. napján, mikor a letétbe helyezett összeg kiadását kérte, az alperes közölte, hogy azt nem tudja visszaadni, mert tévedésből 2007. november 5. napján saját testvérének az általa bemutatott meghatalmazás alapján kifizette azt. Keresetét arra alapította, hogy az alperes az ügyvédi letét szabályainak megszegésével (4/1999. (III.1.) MÜK szabályzat) a felperesnek kárt okozott, melyet elsődlegesen szerződésszegéssel, másodlagosan szerződésen kívül okozott kár jogcímén köteles megtéríteni. A letéti szabályok megszegését abban jelölte meg, hogy az alperes az aláírások összehasonlítását elmulasztotta, illetve nem megfelelően végezte el, nem ellenőrizte a meghatalmazáson lévő tanúkat, nem figyelt fel arra, hogy a meghatalmazáson szereplő dátum a pénz felvételénél 11 nappal korábbi volt, továbbá, hogy ugyanezen a napon az alperes testvére még további két letétet vett fel meghatalmazással. Az alperes ezen kívül tényvázlatot nem készített, a pénz őrzési helyéről felvilágosítást nem adott. További szerződésszegést valósított meg az alperes azzal, hogy a felperest a letét kifizetéséről nem értesítette, holott már felmerült a gyanúja annak, hogy testvére a letétek felvételénél jogellenesen járt el. Előadta azt is, hogy az alperes testvére a felvett összeget vállalása ellenére a felperesnek nem fizette vissza, a vele szemben kibocsátott 19.Pk. 22.531/2008. számú jogerős fizetési meghagyás alapján vezetett végrehajtás pedig eredménytelen volt.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felperes követelése ítélt dolog, mert a felperes a perben érvényesített követelését az alperes testvérével szemben már érvényesítette. A kereset pedig azért alaptalan, mert az alperes a letéti szerződést megfelelően teljesítette, amikor a letét összegét meghatalmazás alapján a meghatalmazott részére kifizette. Állította, hogy nem köteles vizsgálni sem a meghatalmazáson lévő aláírást, sem a tanúk aláírását. Az alperesnek nem volt oka azt feltételezni, hogy a testvérével jó viszonyban lévő felperes ne adott volna neki meghatalmazást. Az alperes eljárása során jogszabályt nem sértett, az ügyvédi kamarai szabályzat nem jogszabály.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 29.000.000 forintot és ennek 2007. november 5. napjától a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, 1.485.900 forint perköltséget, továbbá az adóhatóság felhívására 900.000 forint le nem rótt eljárási illetéket.