A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20342/2013/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 206. §, 229. §, 239. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 337. §, 339. §] Bírók: Bleier Judit, Egriné dr. Salamon Emma, Hőbl Katalin

Fővárosi Ítélőtábla

9.Pf.20.342/2013/5

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Juhász György Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Juhász György ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Parádi Viktor ügyvéd (fél címe 2) által képviselt dr. alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 2012. december 5. napján meghozott 16.P.28.289/2010/39. számú ítélete ellen az alperes részéről 40. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy a felperes a 29.000.000 (huszonkilencmillió) forintot és annak 2007. november 5-től járó kamatát a Pest Megyei Bíróság 19.A.Pk.22.531/2008/1. számú, 2008. augusztus 6-án jogerőre emelkedett fizetési meghagyásával kötelezett KZ-vel egyetemlegesen köteles megfizetni.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100.000 (százezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és az államnak külön felhívásra 2.320.000 (kettőmillió-háromszázhúszezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 29.000.000 forint és ennek 2007. november 14. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat összegével megegyező kamata, valamint a perköltség megfizetésére.

Előadta, hogy 2007. október 18-án letéti szerződést kötött az alperessel, mely alapján ügyvédi letétbe helyezett 29.000.000 forintot. 2007. november 14. napján, mikor a letétbe helyezett összeg kiadását kérte, az alperes közölte, hogy azt nem tudja visszaadni, mert tévedésből 2007. november 5. napján saját testvérének az általa bemutatott meghatalmazás alapján kifizette azt. Keresetét arra alapította, hogy az alperes az ügyvédi letét szabályainak megszegésével (4/1999. (III.1.) MÜK szabályzat) a felperesnek kárt okozott, melyet elsődlegesen szerződésszegéssel, másodlagosan szerződésen kívül okozott kár jogcímén köteles megtéríteni. A letéti szabályok megszegését abban jelölte meg, hogy az alperes az aláírások összehasonlítását elmulasztotta, illetve nem megfelelően végezte el, nem ellenőrizte a meghatalmazáson lévő tanúkat, nem figyelt fel arra, hogy a meghatalmazáson szereplő dátum a pénz felvételénél 11 nappal korábbi volt, továbbá, hogy ugyanezen a napon az alperes testvére még további két letétet vett fel meghatalmazással. Az alperes ezen kívül tényvázlatot nem készített, a pénz őrzési helyéről felvilágosítást nem adott. További szerződésszegést valósított meg az alperes azzal, hogy a felperest a letét kifizetéséről nem értesítette, holott már felmerült a gyanúja annak, hogy testvére a letétek felvételénél jogellenesen járt el. Előadta azt is, hogy az alperes testvére a felvett összeget vállalása ellenére a felperesnek nem fizette vissza, a vele szemben kibocsátott 19.Pk. 22.531/2008. számú jogerős fizetési meghagyás alapján vezetett végrehajtás pedig eredménytelen volt.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felperes követelése ítélt dolog, mert a felperes a perben érvényesített követelését az alperes testvérével szemben már érvényesítette. A kereset pedig azért alaptalan, mert az alperes a letéti szerződést megfelelően teljesítette, amikor a letét összegét meghatalmazás alapján a meghatalmazott részére kifizette. Állította, hogy nem köteles vizsgálni sem a meghatalmazáson lévő aláírást, sem a tanúk aláírását. Az alperesnek nem volt oka azt feltételezni, hogy a testvérével jó viszonyban lévő felperes ne adott volna neki meghatalmazást. Az alperes eljárása során jogszabályt nem sértett, az ügyvédi kamarai szabályzat nem jogszabály.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 29.000.000 forintot és ennek 2007. november 5. napjától a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, 1.485.900 forint perköltséget, továbbá az adóhatóság felhívására 900.000 forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli követelés nem ítélt dolog a Pp. 229. § (1) bekezdése szerint, mert a per nem ugyanazon felek között és nem ugyanazon jog iránt folyik, mint az alperes testvérével szembeni korábbi fizetési meghagyásos eljárás.

Az ítélet indokolása szerint az alperes nem járt el kellő gondossággal 2007. november 5. napján a felperes által letétbe helyezett 29.000.000 forintnak a látszólag a felperestől származó meghatalmazás alapján történt kifizetése során. A meghatalmazáson a felperes neve felett lévő névaláírás laikus számára is furcsának, természetellenesnek tűnik, és nem hasonlít a felperes aláírására. A meghatalmazáson 2007. október 25. napja szerepel, ezzel szemben a meghatalmazás bemutatására csak november 5. napján került sor. A felperes az alperes testvérével - bár őt valóban ismerte - nem állt sem rokoni, sem üzleti, sem szorosabb baráti kapcsolatban. Ugyanezen a napon még további két letét kifizetését kérte az alperes testvére az alperestől hasonlóan hamisított meghatalmazás alapján, míg szintén ugyanezen a napon két ügyfél sikertelenül kísérelte meg az alperesnél letétbe helyezett pénzeszközei felvételét. Az alperes a felperest a pénz felvételéről nem értesítette, arról a felperes csak 2007. november 14. napján szerzett tudomást, mikor az alperest felkereste azzal, hogy letétbe helyezett pénzét felvegye. Az értesítést az alperes annak ellenére elmulasztotta, hogy 2007. november 9. napján egy további ügyfelének sem tudta testvére tevékenysége folytán az általa letétbe helyezett összeget visszafizetni. Az alperes tehát a letét kifizetése során tanúsított gondatlan eljárás folytán, valamint azt követően az értesítés elmaradása miatt szerződésszegést követett el, e szerződésszegéssel okozati összefüggésben a felperesnek a letett összeggel egyező összegű kárt okozott, figyelemmel arra, hogy ahhoz a felperes a mai napig nem jutott hozzá. Nem mentette az alperes gondatlan eljárását, hogy az alperes hozzátartozójának tanúvallomása szerint a felperes az alperes testvérével jó viszonyban volt, továbbá az alperes azon védekezése, hogy az értesítés a részéről azért maradt el, mert úgy ítélte meg, hogy testvére és a felperes között jó a viszony. A bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelme szerint a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó 339. § (1) bekezdése, a 355. § (1), (2) és (4) bekezdése szerint - figyelemmel az 1998. évi XI. törvény 10. § (3) bekezdésére is - kötelezte az alperest a kereseti kérelem szerinti összeg megfizetésére.