32001R2419[1]

A Bizottság 2419/2001/EK rendelete (2001. december 11.) a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról

A Bizottság 2419/2001/EK rendelete

(2001. december 11.)

a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 495/2001/EK bizottsági rendelettel [1] módosított, az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozó egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer létrehozásáról szóló, 1992. november 27-i 3508/92/EGK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 12. cikkére,

mivel:

(1) Az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozó egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: egységes rendszer) létrehozásáról szóló 3508/92/EGK rendelet hatékony és eredményes eszköznek bizonyult az először a közös agrárpolitika 1992-ben végrehajtott reformja eredményeként bevezetett, és az Agenda 2000 intézkedései alapján továbbfejlesztett közvetlen támogatási rendszerek megvalósítására. A legutóbb a 2721/2000/EK rendelettel [3] módosított, az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozó egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1992. december 23-i 3887/92/EGK bizottsági rendelet [4] hatálybalépése óta több alkalommal módosították. Ezenkívül a tapasztalat, és különösen az elektronikus eszközök használatbavétele a támogatási intézkedések irányításában azt jelezte, hogy a rendelet számos rendelkezését felül kell vizsgálni. Mivel további módosításokra van szükség, az érthetőség és az ésszerűség érdekében a 3887/92/EGK rendelet helyébe ezt a rendeletet kell léptetni.

(2) A támogatási kérelmek egy tagállamon belüli különböző kifizető ügynökségekhez történő többszörös benyújtásának megelőzése és a hatékony ellenőrzés érdekében a tagállamoknak egyetlen rendszerről kell gondoskodniuk az egységes rendszerhez tartozó támogatási kérelmeket benyújtó mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására. Azonban e rendszer bevezetésére a tagállamoknak átmeneti időszakot kell biztosítani.

(3) A Közösségen belül létező különböző azonosítási rendszerekre való tekintettel a tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy a földterületek azonosítására a mezőgazdasági parcelláktól eltérő területegységeken alapuló rendszert hozzanak létre. Az azonosítás megbízhatóságának biztosítására ezt a lehetőséget bizonyos kötelezettségekkel kell összekötni. Ezenkívül a hatékony nyomon követés érdekében minden tagállamnak meg kell határoznia azt a legkisebb mezőgazdaságiparcella-méretet, amelyet egy terület alapú támogatási kérelemben be lehet jelenteni.

(4) Annak érdekében, hogy a földterületek pontosan bejelenthetők és azonosíthatók legyenek, a "mezőgazdasági parcella" és a "takarmánytermő terület" fogalmakat tisztázni kell.

(5) A terület alapú támogatási kérelmek tartalmát illetően rendelkezéseket kell hozni. A hatékony ellenőrzés érdekében a terület alapú támogatási kérelemben minden típusú földhasználatról nyilatkozni kell. Ha azonban a tagállamok más terület alapú közösségi támogatási rendszerekhez már bevezették a 3508/92/EGK rendelet 9a. cikkének megfelelő egységes rendszerrel kompatibilis igazgatási és ellenőrzési rendszert, lehetővé kell tenni számukra az ettől a követelménytől való eltérést.

(6) A juh- és kecskehúságazat termelői csoportjainak a legutóbb a 2825/2000/EK rendelettel [5] módosított, a juhhús- és kecskehústermelőknek nyújtott támogatásokra vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1990. november 27-i 3493/90/EGK tanácsi rendelet [6] 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott sajátos helyzetét tekintetbe véve különleges rendelkezéseket kell hozni.

(7) Egy kizárólag állandó legelőterület bejelentése céljából benyújtott terület alapú támogatási kérelmet nem feltétlenül az általános terület alapú támogatási kérelmekével megegyező haladékokkal kell benyújtani az illetékes hatóságoknak, különösen azért, mert az állandó legelő ellenőrzési programja nem a szántóterületek ellenőrzésének időrendje szerint zajlik. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy az ilyen terület alapú támogatási kérelmeket a 3508/92/EGK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésének megfelelően meghatározott időpontnál később is be lehessen nyújtani. A tagállamok által meghatározandó időpont azonban nem lehet július 1-jénél későbbi.

(8) A legutóbb az 1038/2001/EK rendelet [7] által módosított, az egyes szántóföldi növények termelőire vonatkozó támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1999. május 17-i 1251/1999/EK tanácsi rendeletnek [8] megfelelően a mezőgazdasági termelőket fel kell jogosítani arra, hogy a vetés utolsó időpontjáig módosíthassák terület alapú támogatási kérelmeiket, ha a vonatkozó ágazati szabályok különleges követelményeit figyelembe vették, és a módosítás által érintett résszel kapcsolatban az illetékes hatóság még nem értesítette a mezőgazdasági termelőt sem a támogatási kérelemben lévő hibákról, sem pedig a hibákat feltáró helyszíni ellenőrzésről.

(9) Azokat a mezőgazdasági termelőket, akik kizárólag nem területtel kapcsolatos támogatást kérnek, mentesíteni kell a terület alapú támogatási kérelem beadásának kötelezettsége alól.

(10) A különféle állatállomány alapú támogatási rendszerek ügyintézésének megkönnyítése érdekében közös rendelkezéseket kell hozni az állatállomány alapú támogatási kérelmek részleteiről.

(11) A szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó rendszer létrehozásáról, valamint a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, illetve a 820/97/EK tanácsi rendelet [9] hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírja, hogy a szarvasmarha-tenyésztőknek az ezekre az állatokra vonatkozó adatokat továbbítaniuk kell a számítógépes adatbázis felé. A legutóbb az 1512/2001/EK rendelettel [10] módosított, a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendelet [11] 21. cikke megállapítja, hogy csak az 1760/2000/EK rendelettel összhangban, megfelelően azonosított és nyilvántartott állatokra lehet támogatást fizetni. A támogatási rendszerek ügyvitelében a számítógépes adatbázis is kiemelkedő jelentőségű lett. Az érintett támogatási rendszerben kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőknek ezért megfelelő időben hozzáférést kell biztosítani a vonatkozó információkhoz.

(12) A tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy ha a számítógépes adatbázis megbízható, a benne lévő információt felhasználhassák annak érdekében, hogy egyszerűbb kérelmezési rendszert vezessenek be. Ezért elő kell írni, hogy a számítógépes adatbázisban rendelkezésre álló információ a támogatási kérelem részét képezhesse.

(13) Lépést tartva a kommunikáció új formáival, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük olyan nemzeti rendelkezések elfogadását, amelyek engedélyezik a mezőgazdasági termelőknek, hogy az egységes rendszer szerint szükséges közleményeiket elektronikus formában nyújtsák be.

(14) Ha a támogatási kérelmek nyilvánvaló hibákat tartalmaznak, azokat bármikor kiigazíthatóvá kell tenni.

(15) Ahhoz, hogy a nemzeti hatóságok a támogatási kérelmek ellenőrzését megtervezhessék, és ezt követően hatékonyan lebonyolíthassák, nélkülözhetetlen a támogatási kérelmek beadási, illetve a terület alapú támogatási kérelmek módosítási határidőinek betartása. Ezért rendelkezni kell azokról a határidőkről, ameddig a késedelmesen benyújtott kérelmeket el lehet fogadni. Emellett a mezőgazdasági termelőket a támogatás csökkentésével kell ösztönözni a beadási határidők betartására. Ha egy mezőgazdasági termelő csak állandó legelőről nyilatkozik, és ehhez nyújt be terület alapú támogatási kérelmet, az ellenőrzéseket másként is lehet tervezni. Ezekben az esetekben kisebb csökkentésről lehet rendelkezni, és nagyobb késésre kell számítani. Ha egy tagállam él azzal a lehetőséggel, hogy a kizárólag állandó legelőre vonatkozó terület alapú támogatási kérelmek esetében későbbi határidőt határozzon meg, az így meghatározott határidő után benyújtott kérelmeket nem lehet elfogadni.

(16) A mezőgazdasági termelőket fel kell jogosítani arra, hogy a támogatási kérelmeiket vagy azok részeit bármikor visszavonhassák, feltéve hogy az illetékes hatóság még nem értesítette a termelőt sem a támogatási kérelmében lévő hibákról, sem pedig helyszíni ellenőrzésről, amely a visszavonást érintő résszel kapcsolatban hibákat tárna fel.

(17) Az egységes rendszer alá tartozó támogatási intézkedésekre vonatkozó rendelkezések betartását hatékonyan nyomon kell követni. E célból, és azért, hogy minden tagállamra nézve egységes ellenőrzési színvonal alakuljon ki, az adminisztratív és a helyszíni ellenőrzések végrehajtásának kritériumait és technikai eljárásait részletesen meg kell határozni mind a terület alapú, mind az állatállomány alapú támogatások esetén. Ahol lehetséges, a tagállamoknak az e rendeletben előírt különböző ellenőrzéseket a más közösségi rendelkezésekben előírt ellenőrzésekkel egyszerre kell elvégezniük.

(18) Meg kell határozni a különböző támogatási intézkedések keretében a helyszínen ellenőrizendő mezőgazdasági termelők minimális számát. A különböző, szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedésekben támogatást igénylő mezőgazdasági termelőkkel kapcsolatban előzetesen ki kell alakítani a birtok alapú egységes megközelítést.

(19) A minimális arányú helyszíni ellenőrzések mintáját részben kockázatelemzés alapján, részben véletlenszerűen kell kiválasztani. Meg kell határozni a kockázatelemzés során figyelembe veendő fő tényezőket.

(20) A jelentős szabálytalanságok felfedezéseinek az adott és a következő évben a helyszíni ellenőrzések mértékének növeléséhez kell vezetnie, hogy az érintett támogatási kérelmek pontossága elfogadható szintet érjen el.

(21) A támogatási kérelmeket benyújtó mezőgazdasági termelők helyszíni ellenőrzésének nem feltétlenül kell minden egyes állatra vagy mezőgazdasági parcellára kiterjednie. Bizonyos esetekben elegendő lehet a mintavételen alapuló ellenőrzések elvégzése. Azokban az esetekben azonban, amikor ez megengedett, akkora mintát kell megvizsgálni, amely kellően megbízható és reprezentatív a megbizonyosodáshoz. Néhány esetben szükség lehet a minta teljes körű ellenőrzéssé való kibővítésére. A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ellenőrizendő minták kiválasztásának szempontjait.

(22) A helyszíni ellenőrzés hatékonyságának biztosítása érdekében az ellenőröket tájékoztatni kell a helyszíni ellenőrzés kiválasztásának okáról. A tagállamoknak ezekről az információkról feljegyzéseket kell vezetniük.

(23) A végrehajtott ellenőrzések részleteiről ellenőrzési jelentésben kell beszámolni, hogy a nemzeti hatóságok, valamint bármely illetékes közösségi hatóság számára lehetővé tegyék a helyszíni ellenőrzések nyomon követését. A mezőgazdasági termelőnek vagy képviselőjének lehetőséget kell biztosítani a jelentés aláírására. A távérzékeléssel végzett ellenőrzés esetében azonban a tagállamoknak csak akkor kell ezt a jogot biztosítaniuk, ha az ellenőrzés szabálytalanságokat tárt fel. Ha azonban szabálytalanságot találnak, az erről szóló jelentés egy példányát, az elvégzett helyszíni ellenőrzés formájától függetlenül, meg kell küldeni a mezőgazdasági termelőnek.

(24) A területek helyszíni ellenőrzése általában két részből áll, amelyek közül az első a bejelentett mezőgazdasági parcellának a grafikus anyagokon, légi felvételeken stb. alapuló felülvizsgálatából és leméréséből áll. A második rész a parcellák fizikai bejárásából áll a bejelentett termény és annak minősége, illetve a mezőgazdasági parcellák tényleges területének ellenőrzése céljából. A terület fizikai bejárása elvégezhető egy minta alapján.

(25) Meg kell állapítani a terület meghatározására és a mérési módszerekre vonatkozó részletes szabályokat. A terület alapú támogatások követelményeinek megfelelő mezőgazdasági parcellák területének meghatározásával kapcsolatban a tapasztalatok azt mutatják, hogy meg kell határozni a szántóterületek bizonyos tereptárgyai, különösen a sövénykerítések, vizesárkok és falak elfogadható szélességét. A sajátos környezeti követelmények érdekében célszerű némi rugalmasságot biztosítani az 1251/1999/EK rendelet által megszabott regionális hozamok figyelembevételekor alkalmazott korlátokon belül maradva.

(26) Meg kell határozni a helyszíni ellenőrzések során alkalmazott távérzékelés felhasználásának feltételeit, és rendelkezni kell azokról a fizikai vizsgálatokról, amelyeket abban az esetben kell elvégezni, ha a fotó kiértékelése nem vezet egyértelmű eredményre.

(27) Meg kell határozni az állatállomány alapú támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők helyszíni ellenőrzésének időzítését és minimális tartalmát abból a célból, hogy biztosítani lehessen a tagállamokban az egységes ellenőrzési színvonal fenntartását. A támogatási kérelmek nyilatkozataiban és a számítógépes adatbázisnak küldött közleményekben szereplő adatok pontosságának hatékony ellenőrzése céljából feltétlenül szükséges, hogy az ilyen helyszíni vizsgálatok jelentős részét úgy végezzék el, hogy az állatokat időközben birtokontartási kötelezettség mellett a farmon tartják.

(28) Az 1254/1999/EK rendelet 21. cikke alapján a szarvasmarhafélék megfelelő azonosítása és nyilvántartása a jogosultság egyik feltétele. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a közösségi támogatást csak az 1760/2000/EK rendeletnek megfelelően azonosított és nyilvántartott szarvasmarhafélék esetében adják meg. Ezeket az ellenőrzéseket azon szarvasmarhafélék esetében is el kell végezni, amelyekre még nem igényeltek támogatást, de amelyek a jövőben támogatási kérelem tárgyát képezhetik. Számos, a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedés szerkezetéből adódóan ezekre az állatokra sok esetben csak akkor kérnek támogatást, amikor ezek már elhagyták a birtokot.

(29) A vágóhidakon végrehajtott ellenőrzésekre vonatkozóan különleges rendelkezést kell hozni annak ellenőrzése céljából, hogy azok az állatok, amelyekre támogatást kértek, megfelelnek a követelményeknek, és a számítógépes adatbázisban szereplő információ helyes. A tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy két különböző kiindulási pontot vegyenek figyelembe az ilyen ellenőrzésekre kijelölt vágóhidak kiválasztására.

(30) A szarvasmarhafélék exportját követően nyújtott vágási támogatást illetően a kivitelre vonatkozó általános közösségi ellenőrző rendelkezések mellett - az ellenőrzési célok különbözősége miatt - különleges rendelkezésekre van szükség.

(31) Az állatállomány alapú támogatással kapcsolatban előzetesen megállapított ellenőrző rendelkezéseket, ahol alkalmazható, az 1254/1999/EK rendelet 15. cikke szerinti kiegészítő támogatásokra is alkalmazni kell.

(32) A Közösség pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében megfelelő rendelkezéseket kell hozni a szabálytalanságok és csalások leküzdésére. Az egyes támogatási intézkedések eltérő jellege miatt külön rendelkezéseket kell hozni egyrészt a terület alapú támogatási intézkedésekre, másrészt az állatállomány alapú támogatási intézkedésekre vonatkozóan.

(33) Tekintettel az arányosság elvére, valamint a vis maior esetekkel, illetve a kivételes és természeti körülményekkel kapcsolatos különleges problémákra, levonásokat és kizárásokat kell meghatározni. Ezeket a levonásokat és kizárásokat az elkövetett szabálytalanság mértéke szerint kell súlyozni, és egy vagy több támogatási rendszerből meghatározott időre történő teljes kizárásig terjedhetnek.

(34) A levonási és kizáró rendelkezéseknek figyelembe kell venniük az egységes rendszer alá tartozó különböző támogatási intézkedések sajátosságait. A terület alapú támogatási kérelmek esetében a szabálytalanságok rendszerint a területnek csak részeit érintik, így az egy parcellával kapcsolatos túlzott mértékű bejelentések kiegyenlíthetők az azonos terménycsoport más parcelláinak alulbecsült bejelentéseivel. Az állatállomány alapú támogatási kérelmek esetében a szabálytalanságok az érintett állatra vonatkozó jogosultság megszűnését eredményezik. Terület alapú támogatási kérelmek esetében előzetesen rendelkezni kell arról, hogy ha szabálytalanságokat találnak, bizonyos tűréshatáron belül elegendő legyen a támogatási kérelmek kiigazítása, és a levonásokat csak e határ túllépése után alkalmazzák. Az állatállomány alapú támogatási kérelmek esetében előzetesen rendelkezni kell az első szabálytalansággal érintett állat megtalálásától kezdve érvényes levonásokról, de a levonás mértékétől függetlenül enyhébb szankciókat kell alkalmazni, ha három vagy kevesebb állatot találnak szabálytalannak. Minden más esetben a szankció súlyosságának a szabálytalannak talált állatok százalékos arányától kell függenie.

(35) Különleges rendelkezésekre van szükség az állatállomány alapú támogatást kérelmező és az erre a célra takarmánytermő területet bejelentő mezőgazdasági termelők sajátos helyzetének figyelembevételére. Ha ezeknek a területeknek a túlzott bejelentése nem okoz magasabb kifizetést az állatállományra vonatkozóan, büntetést nem kell előzetesen meghatározni.

(36) A mezőgazdasági termelők számára lehetővé kell tenni az anyatehenek, üszők és tejelőtehenek pótlását az érintett ágazat vonatkozó szabályaiban engedélyezett határokon belül.

(37) A szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerekkel és a szarvasmarhafélék 1760/2000/EK rendeletben meghatározott azonosítási és nyilvántartási rendszerével kapcsolatban rendelkezéseket kell hozni egyrészt a támogatási kérelemmel érintett szarvasmarhafélékre, másrészt pedig azokra a támogatási kérelemmel még nem érintett szarvasmarhafélékre vonatkozóan, amelyek a jövőben támogatási kérelem tárgyát képezhetik. Azok a szarvasmarhafélék, amelyekre még nem igényeltek támogatást, lehetséges kockázatot jelentenek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) számára. A támogatási intézkedések szerkezetéből adódóan, ha egy ilyen állatra egyszer már igényeltek támogatást, a rendszernek való meg nem felelését a későbbiekben gyakran nem fedezik fel. Emellett a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének való megfelelés elengedhetetlenül szükséges a számítógépes adatbázison alapuló egyszerűsített kérelmezési eljárások bevezetéséhez. Ezért a Közösség pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében elengedhetetlen az ennek a rendszernek való megfelelés még a támogatási kérelem tényleges benyújtása előtt. Azt az alapelvet azonban, hogy a nyilvánvaló hibákat bármikor ki lehet javítani, alkalmazni kell a téves közlések vagy a rendszer rovatainak hibás bejegyzései esetén.

(38) Ha egy mezőgazdasági termelő természeti körülmények miatt nem képes eleget tenni az ágazati szabályoknak megfelelő birtokontartási kötelezettségének, a levonásokat és kizárásokat nem kell alkalmazni.

(39) A vágóhidaknak egyes szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedések működtetésében betöltött fontos szerepe miatt rendelkezni kell azokról az esetekről is, amikor a vágóhidak súlyos gondatlanságból vagy szándékosan hamis igazolásokat vagy nyilatkozatokat állítanak ki.

(40) Az 1254/1999/EK rendelet 14. cikkében előírt kiegészítő támogatásokkal kapcsolatos szabálytalanságokat illetően a tagállamoknak szankciókról kell gondoskodniuk, amelyeknek a terület alapú és állatállomány alapú támogatásokkal kapcsolatban meghatározott szankciókkal egyenértékűnek kell lenniük, kivéve ha ezek nem alkalmazhatók. Ez utóbbi esetben a tagállamoknak megfelelő, ezekkel egyenértékű szankciókat kell előírniuk.

(41) A levonásokat és kizárásokat nem kell általános szabályként alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő adatszerűen pontos információt nyújtott be, vagy ha vétlenségét másképpen bizonyítja.

(42) Azok a mezőgazdasági termelők, akik bármikor értesítik az illetékes nemzeti hatóságot hibás támogatási kérelmükről, a hiba okától függetlenül nem büntethetők levonással vagy kizárással, feltéve hogy a termelőt nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, illetve a hatóság még nem értesítette a termelőt a kérelem bármilyen szabálytalanságáról. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni a számítógépes adatbázisban szereplő hibás adatokkal kapcsolatban is.

(43) Ha egy mezőgazdasági termelő esetében különböző levonásokat kell alkalmazni, azok egymástól függetlenül és egyedileg alkalmazandók. Ezenkívül az ebben a rendeletben meghatározott levonásokat és kizárásokat az egyéb közösségi vagy a nemzeti jogszabályok rendelkezései által meghatározott kiegészítő szankciók sérelme nélkül kell alkalmazni.

(44) A kis pénzösszegek kezelése terhet jelent a tagállamok illetékes hatóságai számára. Ezért fel kell hatalmazni a tagállamokat arra, hogy bizonyos érték alatt ne fizessenek ki támogatási összegeket, és ne kérjenek visszatérítést a tévesen kifizetett összegek esetén, ha ezek az összegek minimálisak.

(45) Ha vis maior vagy kivételes körülmények következtében egy mezőgazdasági termelő az ágazati szabályok által meghatározott kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, nem veszítheti el jogosultságát a támogatás kifizetésére. Meg kell határozni azokat a különleges eseteket, amelyeket az illetékes hatóságok kivételes körülményekből származó eseteknek ismerhetnek el.

(46) A jóhiszeműség elve egész Közösségen belüli egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, ha az indokolatlanul kifizetett összeget visszatérítették, meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek fennállásakor erre az elvre lehet támaszkodni, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet [12] alapján a számlák elszámolásával összefüggésben érintett összegek kezelésének sérelme nélkül.

(47) Szabályokat kell alkotni annak meghatározására, hogy birtokátruházás egyes eseteiben ki jogosult a támogatásra.

(48) Általános szabályként a tagállamok megtesznek minden szükséges további intézkedést e rendelet megfelelő működésének biztosítására. Szükség esetén a tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak.

(49) A Bizottságot, ahol lehetséges, tájékoztatni kell a tagállamok által az egységes rendszer végrehajtásában bevezetendő változtatásra tett bármely intézkedésről. Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan felügyelhesse az egységes rendszert, a tagállamoknak meg kell küldeniük részére egyes éves ellenőrző statisztikákat.

(50) Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Pénzalap Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet a 3508/92/EGK rendelet által létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: egységes rendszer) részletes alkalmazási szabályait állapítja meg. Ez a rendelet nem érinti az egyedi támogatási rendszerekre vonatkozó rendeletek által megállapított egyedi előírásokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere": a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere, amelyet az 1760/2000/EK rendelet hozott létre;

b) "füljelző": az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének a) pontjában és 4. cikkében említett, az állatok egyedi azonosítására szolgáló füljelző;

c) "számítógépes adatbázis": az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének b) pontjában és 5. cikkében említett számítógépes adatbázis;

d) "marhalevél": az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének c) pontjában és 6. cikkében említett, kiállítandó állatútlevél;

e) "nyilvántartás": a 92/102/EGK tanácsi irányelv [13] 4. cikkével vagy az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének d) pontjával és 7. cikkével összhangban az állattartók által vezetett nyilvántartás;

f) "a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének elemei": az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkében említett elemek;

g) "azonosítási kód": az 1760/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett azonosítási kód;

h) "szabálytalanságok": az adott támogatás nyújtására vonatkozó szabályoknak való bármilyen nem megfelelés;

i) "terület alapú támogatási kérelem": a 3508/92/EGK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és b) pontjának iii. alpontjában említett, a támogatási intézkedések keretében támogatás kifizetése iránti kérelem, amely a terület bármiféle egyéb hasznosításáról szóló nyilatkozatot is tartalmazza, különösen a takarmánytermő területről szóló nyilatkozatot az állatállomány alapú támogatási kérelmek esetében;

j) "állatállomány alapú támogatási kérelem": a 3508/92/EGK rendelet 1. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában említett, támogatás kifizetése iránti kérelem a támogatási intézkedések keretében;

k) "használat": a terület használata a termény típusa vagy a föld borítottsága, illetve a termény hiánya szerint;

l) "szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedések": a 3508/92/EGK rendelet 1. cikke b) pontjának i. alpontjában említett támogatási intézkedések;

m) "juh- vagy kecskefélékre vonatkozó támogatási intézkedés": a 3508/92/EGK rendelet 1. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett támogatási intézkedés;

n) "kérelmezett szarvasmarhafélék": a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedésekben állatállomány alapú támogatási kérelem tárgyát képező szarvasmarhafélék;

o) "nem kérelmezett szarvasmarhafélék": azok a szarvasmarhafélék, amelyek a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedésekben még nem képezték állatállomány alapú támogatási kérelem tárgyát, de potenciálisan jogosultak lehetnek;

p) "birtokontartási időszak": az az időszak, amely alatt a birtok területén kell tartani azt az állatot, amely után támogatást igényeltek, a következő rendelkezések szerint:

- a 2342/1999/EK bizottsági rendelet [14] 5. cikke és 9. cikkének (1) bekezdése a speciális tenyészmarha-támogatással kapcsolatban,

- a 2342/1999/EK rendelet 16. cikke az anyatehénre vonatkozó támogatással kapcsolatban,

- a 2342/1999/EK rendelet 37. cikke a vágási támogatással kapcsolatban,

- a 2700/93/EGK bizottsági rendelet [15] 1. cikkének (3) bekezdése a juhokra és kecskékre kifizetett támogatással kapcsolatban;

q) "állattartó": bármely természetes vagy jogi személy, aki akár ideiglenesen, akár állandó jelleggel állatokért felelős, beleértve a szállítási és a piaci időtartamot is;

r) "meghatározott terület": a támogatás megadására vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő terület;

s) "meghatározott állat": a támogatás megadására vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő állat;

t) "támogatási időszak": az az időszak, amelyre a támogatási kérelmek vonatkoznak, függetlenül azok benyújtásának időpontjától.

3. cikk

Az egységes rendszerben támogatásért folyamodó mezőgazdasági termelők azonosítása

A tagállamoknak egységes rendszert kell bevezetniük azon mezőgazdasági termelők azonosítására, akik az egységes rendszer keretében támogatási kérelmet nyújtanak be.

4. cikk

A mezőgazdasági parcellák azonosítása és minimális mérete

(1) A 3508/92/EGK rendelet 4. cikkében említett azonosítási rendszernek a mezőgazdasági parcellák szintjén kell működnie. A tagállamok előírhatják, hogy ehelyett lehessen más alapegységet használni, például a kataszteri parcellát vagy termelési blokkot. Ezekben az esetekben a tagállamoknak biztosítaniuk kell a mezőgazdasági parcellák megbízható azonosítását, és különösen meg kell követelniük, hogy a terület alapú támogatási kérelmekhez mellékeljék a részleteket, vagy az illetékes hatóság által meghatározott olyan dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik az egyes mezőgazdasági parcellák helyének meghatározását és lemérését.

(2) Minden tagállamnak meg kell határoznia azoknak a mezőgazdasági parcelláknak a legkisebb méretét, amelyekre kérelmet lehet benyújtani. Ez a legkisebb méret azonban nem haladhatja meg a 0,3 hektárt.

5. cikk

A mezőgazdasági parcellákra vonatkozó általános elvek

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) azt a parcellát, amelyen fák is találhatók, és amelyen a 3508/92/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott terményeket termesztik, mezőgazdasági parcellának kell tekinteni, ha a tervezett termelést hasonló módon lehet rajta véghezvinni, mint ugyanazon térség fák nélküli parcelláin;

b) ha egy takarmánytermő területet közösen használnak, az illetékes hatóságoknak elméletben fel kell osztaniuk azt az egyes mezőgazdasági termelők között a használat vagy a használati jog arányában;

c) minden takarmánytermő területnek legalább hét hónapig állatok tartására rendelkezésre kell állnia; ennek az időszaknak a kezdő dátumát a tagállamok határozzák meg úgy, hogy az január 1. és március 31. közé essen.

(2) Ha egy takarmánytermő terület a mezőgazdasági termelő fő tevékenységi helyéhez képest másik tagállamban van, a terület a mezőgazdasági termelő kérésére a birtokához tartozónak tekinthető, feltéve hogy:

a) a birtok közvetlen szomszédságában található; és

b) a mezőgazdasági termelő által használt összes földterület nagyobb része a fő tevékenységi helye szerinti tagállamban van.

II. CÍM TÁMOGATÁSI KÉRELMEK

I. FEJEZET Terület alapú támogatási kérelmek

6. cikk

A terület alapú támogatási kérelmekre vonatkozó követelmények

(1) A terület alapú támogatási kérelemnek minden, a támogatási jogosultság megállapításához szükséges információt tartalmaznia kell, különösen:

a) a mezőgazdasági termelő azonosítását;

b) a birtok összes mezőgazdasági parcellájának azonosítását lehetővé tevő adatokat, hektárban kifejezett területét két tizedes pontossággal, elhelyezkedését, hasznosítását, azt, hogy a mezőgazdasági parcellát öntözik-e, és az érintett támogatási intézkedést;

c) a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát arról, hogy tudatában van a szóban forgó támogatásra vonatkozó követelményeknek.

(2) Egy, a 3493/90/EGK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott termelői csoportban tag mezőgazdasági termelőnek - ha ugyanez a mezőgazdasági termelő ugyanabban a naptári évben a juh- vagy kecskefélékre vonatkozó támogatási intézkedések keretében, valamint egy másik közösségi intézkedésben is igényel támogatást - támogatási kérelmében meg kell jelölnie a termelői csoport által használt összes mezőgazdasági parcellát. Ilyen esetekben a takarmánytermő területet elméletben fel kell osztani az érintett mezőgazdasági termelők között a 2467/98/EK tanácsi rendelet [16] 6. cikkével összhangban az adott év január 1-jén megállapított egyéni határértékeik arányában.

(3) Ha egy terület alapú támogatási kérelem kizárólag állandó legelőterületre vonatkozik, az érintett tagállam előírhatja, hogy a kérelmet a 3508/92/EGK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban kijelölt határidőnél későbbi időpontig, de legkésőbb július 1-jéig, lehessen benyújtani.

A 3508/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

7. cikk

A különleges használatra vonatkozó nyilatkozatok

(1) A 3508/92/EGK rendelet mellékletében felsorolt területhasználatokról külön kell nyilatkozni.

(2) A 3508/92/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében, illetve mellékletében fel nem sorolt területhasználatokról egy vagy több "egyéb használat" címszó alatt kell nyilatkozni.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni, ha ezek az információk rendelkezésre állnak más, a 3508/92/EGK rendelet 9a. cikkének megfelelően az egységes rendszerrel garantáltan kompatibilis igazgatási és ellenőrzési rendszerek keretében.

8. cikk

A terület alapú támogatási kérelmek módosítása

(1) A (3) bekezdésre is figyelemmel, a terület alapú támogatási kérelmek beadási határidejének lejárta után a támogatási kérelem kiegészíthető a benne még be nem jelentett egyedi mezőgazdasági parcellák bejelentésével, továbbá a használat, illetve a támogatási rendszer tekintetében is megengedett a változtatás, ha az érintett támogatási rendszerre érvényes ágazati szabályok követelményeit szem előtt tartják.

(2) A további mezőgazdasági parcellák bejelentéséről és az (1) bekezdésnek megfelelően végrehajtott módosításokról az illetékes hatóságot legkésőbb a vetés időpontjaként megjelölt, vagy az 1251/1999/EK rendelettel összhangban meghatározott időpontig írásban kell értesíteni.

A 3508/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) Ha az illetékes hatóság már értesítette a mezőgazdasági termelőt a támogatási kérelmében található szabálytalanságokról, vagy helyszíni ellenőrzési szándékáról már értesítést küldött, illetve ha a helyszíni ellenőrzés szabálytalanságokat tárt fel, az (1) és (2) bekezdéssel összhangban lévő kiegészítésekre és módosításokra a szabálytalanságok által érintett mezőgazdasági parcellákkal kapcsolatban nincs lehetőség.

9. cikk

Mentesség a terület alapú támogatási kérelem benyújtása alól

Nem kell terület alapú támogatási kérelmet benyújtani azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a következő állatállomány alapú támogatások valamelyikét igénylik:

a) az 1254/1999/EK rendelet 5. cikkében előírt, szezonalitást csökkentő támogatás;

b) az 1254/1999/EK rendelet 11. cikkében előírt vágási támogatás;

c) a speciális tenyészmarha-támogatás és/vagy az anyatehén-támogatás, ha a mezőgazdasági termelő az 1254/1999/EK rendelet 12. cikk (1) bekezdésének értelmében felmentést kapott az állatsűrűségi követelmények alól, feltéve hogy a mezőgazdasági termelő nem kéri az említett rendelet 13. cikkében előírt extenzifikációs kifizetést;

d) a juh- vagy kecskefélékre vonatkozó támogatási intézkedésben meghatározott támogatás.

II. FEJEZET Állatállomány alapú támogatási kérelmek

10. cikk

Az állatállomány alapú támogatási kérelmekre vonatkozó követelmények

(1) Az állatállomány alapú támogatási kérelemnek minden, a támogatási jogosultság megállapításához szükséges információt tartalmaznia kell, különösen:

a) a mezőgazdasági termelő azonosítását;

b) hivatkozást a terület alapú támogatási kérelemre, ha azt már benyújtották;

c) az állatok számát minden olyan fajta esetében, amelyekre vonatkozóan bármilyen támogatást kértek, és a szarvasmarhafélék esetében az állatok azonosítási kódját;

d) ahol lehetséges, a mezőgazdasági termelő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a c) pontban említett állatokat a birtokontartási időszakban a birtokán tartja, valamint az információt a helyszín(ek)ről, ahol az állatok az érintett időszak(ok)ban lesznek;

e) ahol alkalmazható, az érintett állatok egyedszámának határértékét vagy plafonját;

f) ahol alkalmazható, az egyéni tejreferencia-mennyiséget, amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll a naptári év március 31-én, illetve, ha az érintett tagállam a 2342/1999/EK rendelet 44a. cikkében előírt eltérés alkalmazása mellett dönt, április 1-jén; ha ez a mennyiség a kérelem benyújtásának időpontjában nem ismert, erről az illetékes hatóságot a lehető leghamarabb tájékoztatni kell;

g) a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát arról, hogy tudatában van a szóban forgó támogatásra vonatkozó követelményeknek.

Ha az állatot a birtokontartási időszak alatt más helyszínre viszik, a mezőgazdasági termelőnek erről előzetesen írásban értesítenie kell az illetékes hatóságot.

(2) A tagállamok minden állattartó számára biztosítják azt a jogot, hogy a róla és állatairól a számítógépes adatbázisban tárolt adatokhoz korlátozás nélkül, megfelelő időszakonként és túlzott késedelem nélkül hozzáférhessen. A támogatási kérelem benyújtásakor a mezőgazdasági termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy ezek az adatok helyesek és teljes körűek, illetve helyesbítenie kell bármilyen téves vagy hiányzó adatot.

(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási kérelemnek az (1) bekezdésben említett információk egy részét nem kell tartalmaznia, ha azokat már közölték az illetékes hatósággal.

A tagállamok különösen olyan eljárásokat vezethetnek be, amelyek révén a számítógépes adatbázisban tárolt adatokat a támogatási kérelemhez fel lehet használni, ha a számítógépes adatbázis kellően biztonságos és kezelhető az érintett támogatási intézkedések megfelelő működtetéséhez.

(4) A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említett információk egy részét az általuk jóváhagyott testülete(ke)n keresztül lehessen vagy kelljen továbbítani. Az átadott információkért azonban a mezőgazdasági termelő továbbra is felelős marad.

III. FEJEZET Közös rendelkezések

11. cikk

Elektronikus továbbítás

(1) A tagállamok engedélyezhetik azt, hogy az e rendelet által előírt, a mezőgazdasági termelőtől az illetékes hatóság felé történő információátadás elektronikus úton történhessen. Ez esetben megfelelő intézkedésekkel kell biztosítani, hogy:

a) a mezőgazdasági termelőt egyértelműen azonosítsák, és az összes követelménynek megfeleljen;

b) az illetékes hatóság minden szükséges kapcsolódó dokumentumot a nem elektronikus adattovábbításra vonatkozó határidőig megkap;

c) a hagyományos benyújtási módot, illetve az elektronikus továbbítás lehetőségét választó mezőgazdasági termelők között ne legyen hátrányos megkülönböztetés.

(2) A számítógépes adatbázis felé történő bejelentéseket az (1) bekezdés értelmében elektronikusan kell továbbítani, feltéve hogy a számítógépes adatbázis kellően biztonságos és kezelhető az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez.

12. cikk

A nyilvánvaló hibák helyesbítése

A 6. és 11. cikk sérelme nélkül, a támogatási kérelem a benyújtása után bármikor helyesbíthető azokban az esetekben, amikor az illetékes hatóság nyilvánvaló hibákat észlel.

13. cikk

Késedelmes benyújtás

(1) A 48. cikk értelmében vis maior esetek és rendkívüli körülmények kivételével a terület alapú támogatási kérelemnek vagy állatállomány alapú támogatási kérelemnek az érintett ágazati szabályok alapján megállapított határidőket követő benyújtása munkanaponként 1 %-os csökkenést eredményez abból az összegből, amelyre a mezőgazdasági termelő a határidőig benyújtott kérelem alapján jogosult lett volna.

Ha a késés mértéke meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

Egy kizárólag állandó legelőre vonatkozó terület alapú támogatási kérelem késedelmes benyújtása munkanaponként félszázalékos csökkenést eredményez abból az összegből, amelyre a mezőgazdasági termelő az érintett támogatási rendszerben jogosult lenne. Ha az ilyen támogatási kérelmeket július 1. után nyújtják be, azokat elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

Ha azonban a tagállamok élnek a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, a tagállam által meghatározott időpont előtt benyújtott támogatási kérelmek esetében nem kell csökkentéseket alkalmazni. Az ezt az időpontot követően benyújtott támogatási kérelmeket ugyanakkor elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

(2) Egy terület alapú támogatási kérelem módosításának a 8. cikk (2) bekezdésében említett vetési időpontot követő benyújtása az érintett mezőgazdasági parcella tényleges használatára vonatkozó összeg munkanaponkénti 1 %-os csökkentését eredményezi.

Egy terület alapú támogatási kérelem módosításait csak a terület alapú támogatási kérelemnek az (1) bekezdésben meghatározott utolsó beadási határidejéig lehet elfogadni. Ha azonban ez a dátum megegyezik a 8. cikk (2) bekezdésében említett utolsó vetési időponttal, vagy annál korábbi, a terület alapú támogatási kérelem módosításait az utolsó vetési időpontot követően elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

(3) Egy terület alapú támogatási kérelem késedelmes benyújtása nem vonja maga után a 9. cikkben említett állatállomány alapú támogatások csökkentéseit vagy azokból történő kizárást.

(4) A takarmánytermő területekre vonatkozóan, ha a terület alapú támogatási kérelmet késve nyújtották be, az ebből következő csökkentést az 1254/1999/EK rendelet 12. és 13. cikkében említett, a támogatások iránti kérelmek késedelmes benyújtása esetén alkalmazható csökkentéseken felül kell érvényesíteni.

14. cikk

A támogatási kérelmek visszavonása

(1) A támogatási kérelmet részben vagy egészben bármikor vissza lehet vonni.

Ha azonban az illetékes hatóság már értesítette a mezőgazdasági termelőt a támogatási kérelemben lévő szabálytalanságokról, vagy bejelentette helyszíni ellenőrzési szándékát, illetve ha a helyszíni ellenőrzés szabálytalanságokat tárt fel, a támogatási kérelemnek a szabálytalanságok által érintett részeit nem lehet visszavonni.

(2) Az (1) bekezdésben említett visszavonásokat követően az igénylő ugyanolyan helyzetbe kerül, mint amilyenben a támogatási kérelemnek, vagy a kérelem szóban forgó részének benyújtása előtt volt.

III. CÍM ELLENŐRZÉSEK

15. cikk

Általános alapelv

Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket oly módon kell elvégezni, hogy biztosítsák a támogatási feltételeknek való megfelelés hatékony igazolását.

I. FEJEZET Adminisztratív ellenőrzések

16. cikk

Keresztellenőrzések

A 3508/92/EGK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett adminisztratív ellenőrzéseknek különösen a következőket kell tartalmaznia:

a) a bejelentett mezőgazdasági parcellákra és állatokra vonatkozó keresztellenőrzéseket abból a célból, hogy elkerüljék ugyanazon támogatás indokolatlan többszörös megadását ugyanabban a naptári vagy gazdasági évben, és megelőzzék a területre vonatkozó nyilatkozatokat igénylő közösségi támogatási intézkedések keretében nyújtott támogatás bármiféle indokolatlan felhalmozását;

b) a számítógépes adatbázis segítségével végrehajtott keresztellenőrzéseket a támogatás követelményeinek való megfelelés ellenőrzésére.

II. FEJEZET Helyszíni ellenőrzések

I. szakasz Közös rendelkezések

17. cikk

Általános elvek

(1) A helyszíni ellenőrzéseket előzetes bejelentés nélkül kell végrehajtani. A legszükségesebbekre korlátozódó előzetes értesítés azonban megadható, ha az ellenőrzés célját nem veszélyezteti. Az ilyen értesítés, a teljes mértékben indokolt esetek kivételével, nem történhet az ellenőrzés előtti 48 órás időtartamot megelőzően.

(2) Ahol alkalmazható, az ebben a rendeletben említett helyszíni ellenőrzéseket és bármely más, a közösségi szabályokban előírt ellenőrzéseket egyszerre kell végrehajtani.

(3) Az érintett kérelmet vagy kérelmeket el kell utasítani, ha a mezőgazdasági termelő vagy képviselője megakadályozza a helyszíni ellenőrzés végrehajtását.

18. cikk

Az ellenőrzések aránya

(1) Az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések számának legalább a következőkre kell kiterjednie:

a) a terület alapú támogatási kérelmet benyújtó összes mezőgazdasági termelő 5 %-a;

b) a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedések keretében állatállomány alapú támogatási kérelmet benyújtó összes mezőgazdasági termelő 5 %-a, kivéve ha a számítógépes adatbázis nem megfelelően biztonságos és kezelhető az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez; ilyen esetben az arányt 10 %-ra kell növelni. Ezeknek a helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük támogatási intézkedésenként azoknak az állatoknak legalább az 5 %-ára, amelyekre támogatást kértek;

c) azon mezőgazdasági termelők 10 %-a, akik állatállomány alapú támogatási kérelmet adtak be a juh- vagy kecskefélékre vonatkozó támogatási intézkedések keretében.

(2) Ha a helyszíni ellenőrzések egy adott támogatási intézkedéssel, egy régióval vagy egy régió egy részével összefüggésben jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, az illetékes hatóság az adott évben megfelelő mértékben növeli a helyszíni ellenőrzések számát, valamint a következő évben ellenőrizendő mezőgazdasági termelők százalékos arányát is.

(3) Ha az előírásoknak megfelelően a helyszíni ellenőrzés egyes elemeit egy mintán kell végrehajtani, a mintának biztosítania kell az ellenőrzés megbízhatóságát és reprezentatív voltát. A minta kiválasztásának szempontjait a tagállamoknak kell megállapítaniuk. Ha a mintán elvégzett ellenőrzések szabálytalanságokat tárnak fel, a minta terjedelmét és hatókörét megfelelő mértékben bővíteni kell.

19. cikk

A helyszínen ellenőrzött kérelmek kiválasztása

(1) A helyszínen ellenőrzött mezőgazdasági termelőket az illetékes hatóság kockázatelemzés alapján és a reprezentativitás követelményének megfelelően választja ki a benyújtott támogatási kérelmekből. A kockázatelemzés során a következőket kell figyelembe venni:

a) az igényelt támogatási összeg;

b) a mezőgazdasági parcellák száma és az a terület vagy azoknak az állatoknak a száma, amelyekre a támogatást kérték;

c) az előző évhez képest történt változások;

d) a korábbi évek ellenőrzéseinek eredményei;

e) az 1760/2000/EK rendelet be nem tartásának esetei;

f) azok a mezőgazdasági termelők, akik a támogatások folyósítására vonatkozó határértékeket vagy korlátokat éppen alul- vagy felülmúlják;

g) az állatoknak a 37. cikk szerinti pótlása;

h) a tagállamok által meghatározott egyéb tényezők.

A reprezentativitás biztosítása érdekében a tagállamok a helyszíni ellenőrzésre kijelölt mezőgazdasági termelők 20-25 %-át véletlenszerűen választják ki.

(2) Az illetékes hatóság minden mezőgazdasági termelő esetében feljegyzést készít a helyszíni ellenőrzésre való kiválasztás okairól. A helyszíni ellenőrzést végző ellenőrt a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt megfelelő módon tájékoztatni kell.

20. cikk

Ellenőrzési jelentés

(1) Minden helyszíni ellenőrzésről jelentést kell készíteni, amely lehetővé teszi az elvégzett ellenőrzések részleteinek felülvizsgálatát. A jelentésben különösen az alábbiakat kell megjelölni:

a) az ellenőrzött támogatási intézkedéseket és kérelmeket;

b) a jelen lévő személyeket;

c) az ellenőrzött mezőgazdasági parcellákat, a lemért mezőgazdasági parcellákat, a mérések eredményeit lemért parcellánként és az alkalmazott mérési módszereket;

d) a helyszínen talált állatok számát és fajtáját és, ahol alkalmazható, a füljelző számokat, a nyilvántartás és a számítógépes adatbázis ellenőrzött bejegyzéseit és bármilyen kapcsolódó dokumentumot, az ellenőrzés eredményét, és, ahol alkalmazható, az egyes állatokkal és/vagy azok azonosítási kódjával kapcsolatos különleges észrevételeket;

e) azt, hogy a mezőgazdasági termelő kapott-e értesítést az ellenőrzésről, és ha igen, ez mennyi idővel előzte meg az ellenőrzést;

f) bármely további elvégzett ellenőrző intézkedést.

(2) A mezőgazdasági termelőnek vagy képviselőjének, az ellenőrzésen való jelenlétét tanúsítandó, lehetőséget kell biztosítani a jelentés aláírására és észrevételei feltüntetésére. Ha szabálytalanságokat találnak, a mezőgazdasági termelőnek az ellenőrzési jelentésből másolatot kell kapnia.

Ha a helyszíni ellenőrzést a 23. cikkel összhangban távérzékelés segítségével hajtották végre, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelőnek vagy képviselőjének az ellenőrzési jelentés aláírását, ha a távérzékeléssel elvégzett ellenőrzés során nem találtak szabálytalanságot.

II. szakasz Terület alapú támogatási kérelmek helyszíni ellenőrzése

21. cikk

A helyszíni ellenőrzés elemei

A helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük minden mezőgazdasági parcellára, amelyre a támogatási intézkedések keretében a 3508/92/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében támogatást kérnek. A terület tényleges ellenőrzése azonban a helyszíni ellenőrzés részeként korlátozható egy, a támogatási kérelem által érintett mezőgazdasági parcellák legalább felét kitevő mintára.

22. cikk

A területek meghatározása

(1) A mezőgazdaság parcellák területeit valamely, az illetékes hatóságok által megállapított módon kell meghatározni, amely legalább a nemzeti szabályokban előírtaknak megfelelő pontosságot biztosít. Az illetékes hatóságnak meg kell állapítania egy tűréshatárt, figyelembe véve az alkalmazott mérési módszert, a rendelkezésre álló hivatalos dokumentumok pontosságát, helyi tényezőket, mint például a parcella lejtését és alakját, valamint a (2) bekezdés rendelkezéseit.

(2) Egy mezőgazdasági parcella teljes területét számításba lehet venni, ha azt az érintett tagállam vagy régió szokásos szabályai szerint teljes mértékben hasznosítják. Ettől eltérő esetben a ténylegesen hasznosított területet kell számításba venni.

Azokban a régiókban, ahol bizonyos tereptárgyak, különösen sövények, vizesárkok és falak a helyes mezőgazdasági termelési vagy hasznosítási gyakorlatnak hagyományosan részét képezik, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezek területe is beszámítható a teljes hasznosított területbe, ha ezek nem haladják meg a tagállamok által meghatározott teljes szélességet. A meghatározott szélesség meg kell feleljen az adott régióban szokásosnak, és nem haladhatja meg a 2 métert.

A tagállamok a Bizottság előzetes értesítését követően 2 méternél nagyobb szélességet is engedélyezhetnek, ha azokat a területeket figyelembe vették az érintett régiók hozamainak rögzítésekor.

(3) A mezőgazdasági parcellák követelményeknek való megfelelését bármilyen alkalmas módon igazolni kell. Ebből a célból, ahol szükséges, kiegészítő bizonyítékot kell kérni.

23. cikk

Távérzékelés

(1) Ha egy tagállam a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett minta egésze vagy egy része esetén távérzékelést alkalmaz, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a távérzékeléssel ellenőrizendő zónákat, amennyire lehetséges, a tagállam által meghatározandó megfelelő kockázati tényezők figyelembevételével kell kiválasztani;

b) a 19. cikk előírásait csak akkor kell alkalmazni, ha az adott zónába tartozó, támogatási kérelemért folyamodó mezőgazdasági termelők közül nem mindenkit választanak ki helyszíni ellenőrzésre.

(2) A távérzékeléssel végzett ellenőrzéseket illetően a tágállamok kötelesek:

a) a földterület borítottsága és a terület lemérése érdekében minden ellenőrizendő mezőgazdasági parcella tekintetében elvégezni a műholdas képek vagy légi felvételek kiértékelését;

b) a helyszínen ellenőrizni minden olyan kérelmet, amelynek esetében a fotó kiértékelése az illetékes hatóságnak nem ad kielégítő bizonyítékot a nyilatkozat pontosságának megítélésére.

(3) Ha egy tagállam távérzékelést alkalmaz, a 18. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő ellenőrzéseket a hagyományos helyszíni ellenőrzésekkel kell végrehajtani, ha ugyanabban az évben azokat távérzékeléssel már nem lehet elvégezni.

III. szakasz Az állatállomány alapú támogatások kérelmeinek helyszíni ellenőrzése

24. cikk

A helyszíni ellenőrzések időzítése

(1) A helyszíni ellenőrzéseknek a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt minimális arányát az 1254/1999/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében és 11. cikkében meg nem határozott támogatási intézkedéseknél legalább az érintett támogatási rendszerek egyikének esetében a birtokontartási időszak alatt kell végrehajtani.

(2) A 18. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt helyszíni ellenőrzések minimális arányának legalább 50 %-át a birtokontartási időszak alatt kell végrehajtani. Azonban az előírt helyszíni ellenőrzések minimális arányának 100 %-át a birtokontartási időszak alatt kell végrehajtani azokban a tagállamokban, ahol a 92/102/EGK irányelv alapján létrehozott, a juhokra és kecskékre vonatkozó rendszert, különösen az állatok azonosítására és a nyilvántartás megfelelő vezetésére vonatkozóan, teljes mértékben nem vezették be és nem alkalmazzák.

25. cikk

A helyszíni ellenőrzés elemei

(1) A helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a teljes állatállományra, amelyre az ellenőrizendő támogatási intézkedések keretében támogatási kérelmet adtak be, és a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek esetében a be nem jelentett állatokra is.

(2) A helyszíni ellenőrzéseknek különösen a következőkből kell állniuk:

a) annak ellenőrzése, hogy a támogatási kérelem által érintett, birtokon tartott állatok száma, illetve a be nem jelentett szarvasmarhafélék száma megegyezik a nyilvántartásba bejegyzett számmal, illetve a szarvasmarhafélék esetében a számítógépes adatbázis felé bejelentett számmal;

b) a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedésekkel kapcsolatban:

- a nyilvántartás bejegyzéseinek és a számítógépes adatbázis felé tett bejelentések pontosságának ellenőrzése egy, a kapcsolódó dokumentumokból vett minta alapján, például a beszerzési és értékesítési számlák, vágóhídi igazolások, állatorvosi igazolások és, ahol alkalmazható, a marhalevelek segítségével, azokkal az állatokkal kapcsolatban, amelyekre a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapban támogatási kérelmet nyújtottak be,

- annak ellenőrzése egy minta alapján, hogy a számítógépes adatbázisban tárolt információk megfelelnek a nyilvántartásban szereplő információknak azon állatok tekintetében, amelyekre a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapban támogatási kérelmet adtak be,

- annak ellenőrzése, hogy minden, a birtokon jelen lévő, és továbbra is birtokontartási kötelezettség alá eső állat megfelel a kért támogatás követelményeinek,

- annak ellenőrzése, hogy a birtokon lévő összes szarvasmarha meg van-e jelölve füljelzőkkel, és - ahol alkalmazható - rendelkezik-e marhalevéllel, továbbá bejegyezték-e a nyilvántartásba és bejelentették-e a számítógépes adatbázisba. Ezeket az ellenőrzéseket egyedileg kell végezni minden egyes, még a birtokontartási kötelezettség alatt tartott hímivarú szarvasmarha esetében, amelyekre speciális húsmarha-támogatás iránti kérelmet nyújtottak be, az 1254/1999/EK rendelet 4. cikk (6) bekezdésével összhangban benyújtott kérelmek kivételével. Minden egyéb esetben a marhalevelekbe, a nyilvántartásba és az adatbázisba tett bejegyzések pontosságának ellenőrzését el lehet végezni egy minta alapján;

c) a juh- vagy kecskefélékre vonatkozó támogatási intézkedéssel kapcsolatban a nyilvántartás alapján annak vizsgálata, hogy az összes állatot, amelyre a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapban támogatási kérelmet adtak be, a kötelező birtokontartási időszakban a birtokon tartották, valamint a nyilvántartás bejegyzései pontosságának ellenőrzése a kapcsolódó dokumentumokból vett minta alapján, például a beszerzési és értékesítési számlák, valamint az állatorvosi igazolások segítségével.

26. cikk

Ellenőrző intézkedések a vágóhídi helyszíni ellenőrzések esetén

(1) Az 1254/1999/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében meghatározott speciális tenyészmarha-támogatást és az említett rendelet 11. cikkében meghatározott vágási támogatást illetően a vágóhidakon helyszíni ellenőrzéseket kell végezni. Ebben az esetben a tagállamoknak kell elvégezni a helyszíni ellenőrzéseket:

a) az összes vágóhíd legalább 30 %-án, kockázatelemzés alapján kiválasztva, amely esetben az ellenőrzést az érintett vágóhídon a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapban levágott összes szarvasmarha 5 %-át kitevő mintán kell elvégezni; vagy

b) azoknak a vágóhidaknak legalább 20 %-án, amelyeket előzetesen a tagállamok által meghatározandó különleges megbízhatósági szempontok szerint jóváhagytak, és amelyeket kockázatelemzés alapján választottak ki, amely esetben az ellenőrzést az érintett vágóhídon a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapban levágott összes szarvasmarha 2 %-át kitevő mintán kell elvégezni.

Ezek a helyszíni ellenőrzések magukban foglalják a dokumentumok utólagos alapos átvizsgálását, a számítógépes adatbázis bejegyzéseivel való összehasonlítást és a vágóhídi igazolásokkal kapcsolatos összesítések, vagy az arról helyben keletkezett információk ellenőrzését, amelyeket a 2342/1999/EK rendelet 35. cikk (3) bekezdésével összhangban megküldtek a többi tagállamnak.

(2) A vágóhidakon végzett helyszíni ellenőrzések magukban foglalják a helyszíni ellenőrzés napján a vágási eljárások egy minta alapján elvégzett fizikai ellenőrzését. Ahol szükséges, meg kell vizsgálni, hogy a mérlegelésre bocsátott hasított testek megfelelnek-e a támogatási követelményeknek.

27. cikk

Ellenőrző intézkedések az export után nyújtott támogatás esetén

(1) Az 1254/1999/EK rendelet 11. cikkének megfelelően a harmadik országokba kivitt szarvasmarhafélékre nyújtott vágási támogatás esetén minden rakodási műveletet helyszíni ellenőrzésnek kell alávetni, amelyet a következők szerint kell elvégezni:

a) a rakodáskor meg kell győződni arról, hogy az összes szarvasmarhát füljelzőkkel azonosították. A továbbiakban az így megvizsgált szarvasmarhafélék legalább 10 %-át kell egyedileg megvizsgálni azonosításuk igazolása érdekében;

b) a Közösség területének elhagyásakor:

- ha a szállítóeszközt hivatalos vámzárral látták el, meg kell vizsgálni ennek sértetlenségét. Ha a vámzár sértetlen, csak egy minta ellenőrzésével kell meggyőződni a rakomány szabályosságáról, ha ezzel kapcsolatban kétségek merültek fel,

- ha a szállítóeszközt nem látták el hivatalos vámzárral, vagy ha a vámzár sérült, a rakodáskor egyedileg megvizsgált szarvasmarhafélék legalább 50 %-át ismét ellenőrizni kell.

(2) A marhaleveleket az 1760/2000/EK rendelet 6. cikkének (5) bekezdésének megfelelően át kell adni az illetékes hatóságnak.

(3) Az 1258/1999/EK rendelet 4. cikk (2) bekezdése értelmében a támogatás kifizetésért felelős kifizető ügynökség alaposan megvizsgálja a támogatási kérelmeket a kifizetési akták és egyéb rendelkezésre álló információk alapján, különös figyelmet szentelve az exporttal kapcsolatos dokumentumoknak és az illetékes ellenőrző hatóságok megjegyzéseinek, továbbá megvizsgálja, hogy a marhaleveleket a (2) bekezdésnek megfelelően átadták-e.

28. cikk

A kiegészítő támogatásokra vonatkozó különleges rendelkezések

Az 1254/1999/EK rendelet 15. cikkében előírt kiegészítő támogatásokkal kapcsolatban a tagállam, ahol alkalmazható, e cím rendelkezéseit alkalmazza. Ha a rendelkezések alkalmazása a kiegészítő támogatási intézkedés szerkezete miatt nem megfelelő, a tagállamoknak olyan ellenőrzéseket kell biztosítaniuk, amelyekkel az ebben a rendeletben megállapított ellenőrzési szint elérhető.

29. cikk

Az ellenőrzési jelentésre vonatkozó különleges rendelkezések

(1) Ha a tagállamok e rendelet szerint helyszíni ellenőrzéseket végeznek a 2630/97/EGK bizottsági rendelet [17] szerinti vizsgálatokkal összefüggésben, a 20. cikkben előírt ellenőrzési jelentést az említett rendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelő jelentésekkel kell kiegészíteni.

(2) Tekintettel a 26. cikk (1) bekezdésében előírt vágóhídi ellenőrzésekre, a 20. cikkben előírt ellenőrzési jelentés állhat a vágóhídi nyilvántartás egy bejegyzéséből, amelyből kiderül, hogy melyik állatokat ellenőrizték.

Tekintettel a 26. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzésekre, a jelentésnek a helyszíni ellenőrzés napján levágott és ellenőrzött összes állatra vonatkozóan tartalmaznia kell többek között az azonosítási számokat, a hasított testek súlyát és a vágás időpontját.

(3) Tekintettel a 27. cikkben előírt ellenőrzésekre, az ellenőrzési jelentés állhat csak annak jelzéséből, hogy az állatokat ilyen módon ellenőrizték.

(4) Ha az e rendelet alapján végzett helyszíni ellenőrzés az 1760/2000/EK rendelet I. címe rendelkezéseit sértő eseteket fed fel, a 20. cikkben előírt ellenőrzési jelentés másolatait késedelem nélkül meg kell küldeni az illetékes hatóságoknak a 2630/97/EK rendelet végrehajtása céljából.

IV. CÍM A TÁMOGATÁS KISZÁMÍTÁSÁNAK ALAPJA, LEVONÁSOK ÉS KIZÁRÁSOK

I. FEJEZET A terület alapú támogatási kérelmekkel kapcsolatos ténymegállapítások

30. cikk

Általános elvek

E fejezet alkalmazásában a következő terménycsoportokat kell megkülönböztetni:

a) az 1254/1999/EK rendelet 12. cikkének alkalmazásában bejelentett takarmánytermő területek;

b) az 1254/1999/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint nem legelő és nem szántóföldi termények termelésére használt takarmánytermő területek, amelyeket az említett rendelet 13. cikkének alkalmazásában jelentettek be;

c) az 1254/1999/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti legelőterület, amelyet az említett rendelet 13. cikkének alkalmazásában jelentettek be;

d) az 1255/1999/EK tanácsi rendelet [18] 19. cikke alkalmazásában bejelentett állandó legelőterület;

e) termőterületek, amelyekre egy másik támogatási szint vonatkozik;

f) pihentetett területek és, ahol alkalmazható, azok a pihentetett területek, amelyekre másik támogatási szint vonatkozik.

31. cikk

A számítás alapja

(1) Ha a terménycsoport megállapított területe nagyobb a támogatási kérelemben bejelentettnél, a támogatás kiszámításához a bejelentett területet kell használni.

(2) A 32-35. cikkekkel összhangban lévő levonások és kizárások sérelme nélkül, ha egy terület alapú támogatási kérelemben bevallott terület meghaladja az arra a terménycsoportra az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzések eredményeképpen meghatározott területet, a támogatást a terménycsoportra meghatározott terület alapján kell kiszámítani.

(3) A szántóföldi növények termelőinek kifizetendő terület alapú támogatásokra jogosult legnagyobb terület kiszámítását a megállapított pihentetett földterület alapján és az egyes érintett terményekkel arányosan kell elvégezni. Azonban a szántóföldi növények termelőinek a megállapított pihentetett területekkel kapcsolatos támogatásait legfeljebb arra a szintre kell csökkenteni, amely megfelel annak a területnek, amely az 1251/1999/EK rendelet 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban 92 tonna gabona termeléséhez szükséges.

(4) Ha egy mezőgazdasági termelő a 48. cikk értelmében vett vis maior vagy kivételes körülmények miatt nem képes eleget tenni kötelezettségeinek, a támogatásra való jogosultsága megmarad a vis maior vagy a kivételes körülmények felmerülésének időpontjában a követelményeknek megfelelő területére.

32. cikk

Túllépés esetén alkalmazott levonások és kizárások

(1) Ha egy terménycsoport tekintetében a bejelentett terület meghaladja a 31. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott területet, a meghatározott terület alapján kiszámított támogatást a különbség kétszeresével kell csökkenteni, ha ez a különbség 3 %-nál, vagy 2 hektárnál nagyobb, de kisebb, mint a meghatározott terület 20 %-a.

Ha a különbség meghaladja a meghatározott terület 20 %-át, az érintett terménycsoportra terület alapú támogatást nem lehet adni.

(2) Ha a 3508/92/EGK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett támogatási intézkedések keretében benyújtott kérelem által lefedett teljes terület tekintetében a bejelentett terület több mint 30 %-kal meghaladja a 31. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott területet, akkor a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő a 31. cikk (2) bekezdése szerint jogosult lenne, a szóban forgó évben e támogatási intézkedések keretében el kell utasítani.

Ha a különbség meghaladja az 50 %-ot, a mezőgazdasági termelőt a támogatásból még egyszer ki kell zárni egy olyan összeg erejéig, amely megegyezik az első albekezdésnek megfelelően elutasított összeggel. Ezt az összeget a 3508/92/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási intézkedések azon kifizetéseiből kell levonni, amelyekre a mezőgazdasági termelő a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári évben benyújtott kérelmei alapján jogosult.

33. cikk

Szándékos eltérés a követelményektől

Ha a bejelentett és a 31. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott terület közötti különbség szándékosan elkövetett szabálytalanság eredménye, azt a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő a 31. cikk (2) bekezdése szerint jogosult lenne, a szóban forgó évben az érintett támogatási intézkedés keretében nem lehet megadni.

Továbbá ha ez a különbség több a meghatározott terület 20 %-ánál, a mezőgazdasági termelőt még egyszer ki kell zárni a támogatásokból egy olyan összeg erejéig, amely megegyezik az első albekezdésnek megfelelően elutasított összeggel. Ezt az összeget a 3508/92/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási intézkedések azon kifizetéseiből kell levonni, amelyekre a mezőgazdasági termelő a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári évben benyújtott kérelmei alapján jogosult.

34. cikk

A takarmánytermő terület kiszámítása az 1254/1999/EK rendelet 12. cikkében említett támogatásokhoz

(1) Az 1254/1999/EK rendelet 12. cikkében említett támogatások nyújtásához a takarmánytermő területek kiszámítására a 31. cikket, a 32. cikk (1) bekezdését és a 33. cikket kell alkalmazni.

(2) Ha a bejelentett és a 31. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott terület közötti különbség meghaladja az 50 %-ot, a mezőgazdasági termelőt azoknak a támogatási kérelmek keretében, amelyeket a ténymegállapítás évét követő három naptári évben benyújt, még egyszer ki kell zárni egy akkora takarmánytermő területre vonatkozóan, mint az a terület, amelyre a támogatást a 32. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján megtagadták.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti levonásokat és kizárásokat csak akkor kell alkalmazni, ha a bejelentett terület magasabb kifizetést eredményezett vagy eredményezett volna.

35. cikk

A takarmánytermelő terület kiszámítása az 1254/1999/EK rendelet 13. cikkében említett extenzifikációs kifizetésekhez

(1) Az 1254/1999/EK rendelet 13. cikkében előírt extenzifikációs kifizetéseket nem lehet annál több állat esetében megadni, mint ahányra az említett rendelet 12. cikkében említett támogatás e rendelet 34. cikkének alkalmazása után kifizethető.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az érintett takarmánytermő területet a 31. cikkel összhangban kell meghatározni.

Ha az állatsűrűségi tényező maximumát az így meghatározott területre vonatkozóan nem lépik túl, az extenzifikációs kifizetés kiszámításának alapját a meghatározott terület képezi.

Ha ezt a maximumot túllépik, akkor annak a támogatásnak a teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő az 1254/1999/EK rendelet 12. cikkében említett támogatási intézkedések keretében az adott naptári évben benyújtott támogatási kérelmei alapján jogosult, annak az összegnek az 50 %-ával kell csökkenteni, amit a mezőgazdasági termelő extenzifikációs kifizetésként kapott, vagy egyébként kapott volna.

(3) Ha a bejelentett és a meghatározott terület közötti különbség szándékosan elkövetett szabálytalanság eredménye, és ahol a meghatározott területre vonatkozó állatsűrűségi tényező maximumát túllépik, a (2) bekezdésben említett támogatás teljes összegét meg kell tagadni. Ilyen esetben következésképpen a 33. cikk második albekezdését kell alkalmazni.

II. FEJEZET Az állatállomány alapú támogatási kérelmekkel kapcsolatos ténymegállapítások

36. cikk

A számítás alapja

(1) Ha egy egyedi határérték vagy egyedi maximum alkalmazható, a támogatási kérelemben jelzett állatlétszámot az érintett mezőgazdasági termelő számára megállapított határértékre vagy maximumra kell csökkenteni.

(2) A támogatási kérelemben feltüntetettnél több állatra vonatkozóan semmilyen esetben sem lehet támogatást adni.

(3) A 38. és 39. cikk sérelme nélkül, ha az egy támogatási kérelemmel érintett állatlétszám meghaladja az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzések eredményeként meghatározott létszámot, akkor a támogatást a meghatározott állatok alapján kell kiszámítani.

Ha azonban a mezőgazdasági termelő a 48. cikk értelmében vett vis maior vagy kivételes körülmények miatt nem tud eleget tenni birtokontartási kötelezettségének, támogatási jogosultsága megmarad annyi állatra vonatkozóan, ahány a vis maior vagy kivételes körülmények bekövetkeztekor a követelményeknek megfelelt.

(4) Ha a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének való meg nem felelés esetei állnak fenn, a következőket kell alkalmazni:

a) azt a szarvasmarhát, amely a két füljelzőjének egyikét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, feltéve hogy a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének más elemei alapján egyértelműen és egyedileg azonosítani lehet;

b) ha a szabálytalanságok a nyilvántartásban vagy a marhalevélben szereplő bejegyzésekkel kapcsolatosak, az érintett állatot csak akkor kell meg nem határozottnak tekinteni, ha egy 24 hónapos időszakban legalább két ellenőrzés alkalmával találnak ilyen hibákat. Minden más esetben az érintett állatokat már az első ténymegállapítás után meg nem határozott állatoknak kell tekinteni.

A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének bejegyzéseivel és a rendszer felé tett bejelentésekkel kapcsolatban a 12. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

37. cikk

Pótlás

(1) A birtokon lévő szarvasmarhákat csak akkor lehet meghatározottnak tekinteni, ha azokat a támogatási kérelemben azonosították. Azok az anyatehenek és üszők azonban, amelyekre az 1254/1999/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (1) bekezdése szerint kérnek támogatást, illetve azok a tejelőtehenek, amelyekre az említett rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint kérnek támogatást, a birtokontartási időszak alatt, a felsorolt cikkekben megállapított határokon belül, a kért támogatás kifizetése iránti jogosultság elvesztése nélkül pótolhatók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlásoknak a pótlást szükségessé tevő esemény után 20 napon belül meg kell történniük, és a pótlást követő legfeljebb három napon belül ezt be kell vezetni a nyilvántartásba. A pótlást követő tíz munkanapon belül értesíteni kell azt az illetékes hatóságot, amelyhez a támogatási kérelmet beadták.

38. cikk

Támogatási kérelemmel érintett szarvasmarhákkal kapcsolatban alkalmazott levonások és kizárások

(1) Ha egy, a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedés keretében beadott támogatási kérelem esetében különbséget találnak a kérelmezett és a 36. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott állatok száma között, annak a támogatásnak a teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő a támogatási intézkedések keretében az érintett támogatási időszakban jogosult, a (3) bekezdésnek megfelelően megállapított százalékkal kell csökkenteni, ha legfeljebb három állatot találtak szabálytalannak.

(2) Ha háromnál több szabálytalan állatot találtak, akkor annak a támogatásnak a teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő a támogatási intézkedések keretében az érintett támogatási időszakban jogosult, csökkenteni kell:

a) a (3) bekezdésnek megfelelően megállapított százalékkal, ha ez nem több 10 %-nál; vagy

b) a (3) bekezdésnek megfelelően megállapított százalék kétszeresével, ha ez 10 %-nál több, de 20 %-nál kevesebb.

Ha a (3) bekezdésnek megfelelően megállapított százalék meghaladja a 20 %-ot, el kell utasítani a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő a 36. cikk (3) bekezdése szerint a támogatási intézkedések keretében az érintett támogatási időszakban jogosult.

Ha a (3) bekezdésnek megfelelően megállapított százalék meghaladja az 50 %-ot, a mezőgazdasági termelőt még egyszer ki kell zárni a támogatásokból az első albekezdés alapján elutasított kifizetés összegével megegyező mértékig. Ezt az összeget a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedések azon kifizetéseiből kell levonni, amelyekre a mezőgazdasági termelő a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári évben beadott kérelmei alapján jogosult.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett százalékok megállapítása céljából az adott támogatási időszakban az összes szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedésekben kérelmezett és szabálytalannak talált szarvasmarhafélék számát el kell osztani az adott támogatási időszakban meghatározott összes szarvasmarha számával.

(4) Ha a kérelmezett és a 36. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott állatok száma közötti eltérések szándékosan elkövetett szabálytalanságok eredményei, el kell utasítani azt a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő a 36. cikk (3) bekezdése szerint a szóban forgó támogatási időszakban a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedés(ek) keretében jogosult lenne.

Ha a 3. bekezdésnek megfelelően megállapított különbség meghaladja a 20 %-ot, a mezőgazdasági termelőt még egyszer ki kell zárni a támogatásokból az első albekezdés alapján elutasított kifizetés összegével megegyező mértékig. Ezt az összeget a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedések azon kifizetéseiből kell levonni, amelyekre a mezőgazdasági termelő a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári évben beadott kérelmei alapján jogosult.

39. cikk

A támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó rendelkezésektől való eltérés

(1) Ha egy, a támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélékre vonatkozó helyszíni ellenőrzés során a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerére vonatkozó rendelkezésektől való eltérést találnak, annak a támogatásnak a teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő a 36. cikk (3) bekezdése szerint az érintett támogatási időszakban a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedésekből, ahol alkalmazható, a 38. cikk szerinti levonások alkalmazása után jogosult, a (2) bekezdésben megadott képlet segítségével kiszámított összeggel kell csökkenteni, ami alól a 48. cikk értelmében vett vis maior és rendkívüli körülmények esetei kivételt képeznek.

Ugyanezt kell alkalmazni akkor, ha több szarvasmarhát jegyeztek be vagy jelentettek be a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerébe, mint ahány a birtokon van.

A 36. cikk (4) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett számítást a következő képlet szerint kell elvégezni:

+++++ TIFF +++++

Ebben a képletben a betűk a következőket jelentik:

a = a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének való nem megfelelés eseteinek száma;

b = a helyszíni ellenőrzés időpontjában a birtokon lévő szarvasmarhafélék létszáma;

c = a birtokon lévő szarvasmarhafélék átlagos létszáma a helyszíni ellenőrzés évében, a 2342/1999/EK rendelet 32. cikkének alkalmazásában használt módszerek értelemszerű alkalmazásával;

d = a támogatás teljes összege, amelyre a mezőgazdasági termelő a 36. cikk (3) bekezdése szerint az érintett támogatási időszakban a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási intézkedésekből, ahol alkalmazható, a 38. cikknek megfelelő levonások alkalmazása után jogosult.

(3) Ha egy mezőgazdasági termelő esetében egy év alatt több helyszíni ellenőrzést végeznek, bármilyen, az (1) bekezdéssel összhangban alkalmazandó levonást az egyes helyszíni ellenőrzések során kapott eredmények számtani átlaga alapján kell kiszámítani.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett szabálytalanságot szándékosan követték el, akkor a szóban forgó támogatási időszakban az érintett támogatási intézkedés(ek)ből nem lehet támogatást adni.

40. cikk

Támogatási kérelemmel érintett juh- vagy kecskefélékkel kapcsolatban alkalmazott levonások és kizárások

Ha egy, a juh- vagy kecskefélékre vonatkozó támogatási intézkedésben benyújtott támogatási kérelem tekintetében különbséget találnak a kérelmezett és a 36. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott állatok száma között, az első szabálytalannak talált állattól kezdve a 38. cikk (2), (3) és (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

41. cikk

Természeti körülmények

A 38. és a 40. cikkben foglalt levonásokat és kizárásokat nem kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a természeti körülményeknek a csordára vagy nyájra gyakorolt hatása folytán a mezőgazdasági termelő nem tud eleget tenni annak a kötelezettségének, amely szerint a kért támogatásra vonatkozó birtokontartási időszakban vissza kell tartania az állatait, feltéve hogy az illetékes hatóságot az állatok számának bármilyen csökkenésének észlelésétől számított tíz munkanapon belül írásban értesítette.

Az egyedi esetekben figyelembe veendő tényleges körülmények sérelme nélkül az illetékes hatóság különösen a következő eseteket ismerheti el a csorda vagy nyáj természeti körülményeiként:

a) az állat elhullását betegség következtében;

b) az állat elhullását baleset következtében, ha a balesetért a mezőgazdasági termelő nem tehető felelőssé.

42. cikk

A vágóhidak által kiállított hamis igazolások és nyilatkozatok

Ha a 2342/1999/EK rendelet 35. cikke szerinti vágási támogatással kapcsolatban a vágóhidak által kiadott igazolásokkal és nyilatkozatokkal kapcsolatban azt találják, hogy a vágóhíd súlyos mulasztás következtében vagy szándékosan hamis igazolást vagy nyilatkozatot állított ki, az érintett tagállamnak megfelelő nemzeti szankciókat kell alkalmaznia. Ha ilyen szabálytalanságokat második alkalommal is találnak, az érintett vágóhídtól legalább egy évre meg kell vonni a támogatás céljára szolgáló nyilatkozatok vagy igazolások kiállításának jogát.

43. cikk

A kiegészítő támogatásokkal kapcsolatos ténymegállapítások

Az 1254/1999/EK rendelet 14. cikkében említett kiegészítő támogatások tekintetében a tagállamoknak kell gondoskodni a levonásokról és kizárásokról, amelyeknek a lényeget illetően meg kell egyezniük az ebben a címben előírtakkal.

III. FEJEZET Közös rendelkezések

44. cikk

Kivételek a levonások és kizárások alkalmazása alól

(1) Az ebben a címben előírt levonásokat és kizárásokat nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másképpen bizonyítja, hogy nem vétkes.

(2) Az ebben a címben előírt levonásokat és kizárásokat nem kell alkalmazni a támogatási kérelem azon részeivel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a támogatási kérelem pontatlan, illetve a benyújtása óta pontatlanná vált, ha a mezőgazdasági termelőt nem értesítették az illetékes hatóság szándékáról egy helyszíni ellenőrzés elvégzésére, és az illetékes hatóság még nem értesítette a mezőgazdasági termelőt a kérelemben található bármiféle szabálytalanságról.

Az első albekezdésben említett, a mezőgazdasági termelő által megadott információ a támogatási kérelemnek a tényleges helyzetnek megfelelő kiigazítását kell eredményezze.

45. cikk

A számítógépes adatbázis bejegyzéseinek módosítása és kiigazítása

(1) A kérelmezett szarvasmarhafélékre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától kezdve a számítógépes adatbázis bejegyzéseinek hibáira és hiányosságaira a 44. cikket kell alkalmazni.

(2) A nem kérelmezett szarvasmarhafélékre vonatkozóan a 39. cikkben előírt levonásokat és kizárásokat nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő a számítógépes adatbázis bejegyzéseit módosító és kiigazító bejelentést tesz az illetékes hatóság felé, feltéve hogy a mezőgazdasági termelőt nem értesítették az illetékes hatóság szándékáról egy helyszíni ellenőrzés elvégzésére.

V. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

46. cikk

Minimális kifizetések

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egyáltalán nem adnak támogatást azokban az esetekben, ahol a kérelmenkénti összeg nem haladja meg az 50 eurót.

47. cikk

A szankciók halmozódása

(1) Az e rendelet szerinti levonásokat és kizárásokat egymástól függetlenül és egyedileg kell alkalmazni.

(2) A 2988/95/EK tanácsi rendelet [19] 6. cikkére is figyelemmel az e rendelet szerinti levonások és kizárások nem érintik a közösségi vagy nemzeti jogszabályok bármely egyéb rendelkezése szerinti kiegészítő szankciókat.

48. cikk

Vis maior és kivételes körülmények esetei

(1) A vis maior és kivételes körülmények eseteit az illetékes hatóság elvárásainak megfelelő vonatkozó bizonyítékokkal együtt írásban kell jelezni az illetékes hatóságnak attól az időponttól számított tíz munkanapon belül, amikor a mezőgazdasági termelő olyan helyzetben van, hogy ezt képes megtenni.

(2) Az illetékes hatóság kivételes körülményeknek ismerheti el például a következő eseteket:

a) a mezőgazdasági termelő halála;

b) a mezőgazdasági termelő hosszan tartó szakmai munkaképtelensége;

c) súlyos természeti csapás, amely a birtok mezőgazdasági területére komoly hatással van;

d) a birtok területén lévő állattartó épületeket érő véletlen rombolás;

e) a mezőgazdasági termelő állatállományának egészét vagy egy részét érintő járvány.

49. cikk

A jogosulatlan kifizetések visszatérítése

(1) Ha jogosulatlan kifizetés történt, akkor a mezőgazdasági termelőnek a szóban forgó összeget a (3) bekezdés szerint számított kamattal együtt vissza kell fizetnie.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy jogosulatlan kifizetés visszatérítése az erről szóló döntés időpontját követően a 3508/92/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási intézkedésekben megadott bármilyen előlegből vagy kifizetésből való levonással történjen meg. A mezőgazdasági termelő azonban a levonás kivárása helyett visszafizetheti az összeget.

(3) A visszafizetési kötelezettségről a mezőgazdasági termelőnek küldött értesítés és a visszafizetés vagy levonás között eltelt időszakra kamatot kell felszámítani.

Az alkalmazható kamatlábat a nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint kell kiszámítani, de ez nem lehet alacsonyabb, mint a nemzeti rendelkezések alapján a visszatérítendő összegek esetében alkalmazható kamatláb.

(4) Az (1) bekezdésben említett visszafizetési kötelezettséget nem kell alkalmazni, ha a kifizetés az illetékes hatóság vagy más hatóság által elkövetett hiba következtében történt, és a hibát a mezőgazdasági termelő ésszerűen nem vehette észre.

Ha azonban a hiba az érintett kifizetés kiszámítására vonatkozó tényadatokhoz kapcsolható, az első albekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a visszatérítésről szóló döntést a kifizetéstől számított 12 hónapon belül nem jelezték.

(5) Az (1) bekezdésben említett visszafizetési kötelezettséget nem kell alkalmazni, ha a támogatás kifizetése és a kedvezményezettnek a kifizetés jogosulatlan voltával kapcsolatos, az illetékes hatóság általi első értesítése között tíz évnél hosszabb idő telt el.

Az első albekezdésben említett időszakot azonban négy évre kell korlátozni, ha a kedvezményezett jóhiszeműen járt el.

(6) A 13. cikk és a IV. cím szerinti levonások és kizárások alkalmazása következtében visszatérítendő összegek esetében négyéves elévülési időszakot kell előírni.

(7) A (4) és (5) bekezdéseket előlegek esetében nem kell alkalmazni.

(8) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy mezőgazdasági termelőnként és támogatási időszakonként a kamat nélkül 100 eurós vagy annál kisebb összegeket nem kell visszatéríteni, feltéve hogy a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik a visszatérítések mellőzését az ilyen esetekben.

50. cikk

Birtokátruházás

(1) E cikk alkalmazásában:

a) a "birtok átruházása": az érintett termelési egységek vonatkozásában az eladás, haszonbérletbe adás, vagy bármilyen hasonló típusú tranzakció;

b) az "átruházó": az a mezőgazdasági termelő, akinek a birtoka átruházásra kerül egy másik mezőgazdasági termelő részére;

c) a "kedvezményezett": az a mezőgazdasági termelő, akire a birtokot átruházzák.

(2) Ha egy mezőgazdasági termelő egy birtokot egy támogatási kérelem benyújtását követően teljes egészében átruház egy másik termelőre azelőtt, hogy a támogatás megadásához szükséges minden feltételt kielégített volna, az átruházó részére az átadott birtokra vonatkozóan nem lehet támogatást adni.

(3) Az átruházó által kért támogatást a kedvezményezettnek kell megadni, ha:

a) az átruházást követően a tagállam által meghatározandó időszakon belül a kedvezményezett értesíti az illetékes hatóságot az átruházásról, és kéri a támogatás kifizetését;

b) a kedvezményezett bármilyen, az illetékes hatóság által kért bizonyítékot bemutat;

c) az átruházott birtok vonatkozásában a támogatás megadásához szükséges minden feltételt kielégítettek.

(4) Amint a kedvezményezett értesíti az illetékes hatóságokat a birtok átruházásáról, és a (3) bekezdés a) pontjának megfelelően kéri a támogatás kifizetését:

a) az átruházó összes joga és kötelezettsége, amely az illetékes hatóság és az átruházó között a támogatási kérelem eredményeképpen létrejött jogi kapcsolatból származik, a kedvezményezettre száll át;

b) az átruházó által az átruházást megelőzően megtett minden, a támogatás megadásához szükséges cselekedetét és minden nyilatkozatát a kedvezményezettnek kell tulajdonítani a vonatkozó közösségi szabályok alkalmazása céljából;

c) ahol alkalmazható, az átruházott birtokot a szóban forgó gazdasági év vagy támogatási időszak vonatkozásában különálló birtoknak kell tekinteni.

(5) Ha egy támogatási kérelmet a támogatás megadásához szükséges intézkedések elvégzését követően nyújtottak be, és a birtok teljes egészét egy másik mezőgazdasági termelő részére ruházták át ezen intézkedések megkezdése után, de még a támogatás megadásához szükséges feltételek teljesítése előtt, akkor a támogatást megadhatják a kedvezményezettnek, feltéve hogy a (3) bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételek teljesülnek. Ebben az esetben a (4) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.

(6) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy, ahol alkalmazható, a támogatást az átruházónak adják meg. Ebben az esetben:

a) a kedvezményezettnek nem adnak támogatást; és

b) a tagállamoknak biztosítaniuk kell a (2)-(5) bekezdésben megállapított követelmények egységes alkalmazását.

51. cikk

Kiegészítő intézkedések és a tagállamok kölcsönös segítségnyújtása

(1) A tagállamok meghoznak minden további intézkedést e rendelet megfelelő végrehajtására, valamint kölcsönösen segítik egymást az e rendeletben előírt ellenőrzések elvégzésében. Ebben a vonatkozásban, ahol ez a rendelet nem ír elő megfelelő levonásokat és kizárásokat, a tagállamok is hozhatnak megfelelő nemzeti szankciókat a termelőkkel vagy egyéb piaci résztvevőkkel, például a vágóhidakkal vagy a támogatások megadásában részt vevő társulásokkal szemben, abból a célból, hogy biztosítsák az olyan ellenőrzési követelmények betartását, mint például a birtok naprakész csordanyilvántartása vagy a bejelentési kötelezettségek.

(2) Amennyire szükséges vagy előírt, a tagállamok egymás kölcsönös segítésével biztosítják a hatékony ellenőrzést és a benyújtott dokumentumok eredetiségének és/vagy az átadott adatok pontosságának az ellenőrzését.

52. cikk

Értesítések

(1) Ha a tagállamok az egységes rendszer általuk történő végrehajtásában változtatásokat vezetnek be, erről tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok a szántóföldi növényekre vonatkozó támogatások esetében legkésőbb március 31-ig, az állatállományra vonatkozó támogatások esetében legkésőbb augusztus 31-ig minden évben jelentést küldenek a Bizottságnak az előző naptári évre, és különösen a következő területekre vonatkozóan:

a) az egységes rendszer végrehajtásának állapota;

b) a kérelmek száma, valamint a teljes terület és az állatok teljes létszáma a 3508/92/EGK rendelet 1. cikke értelmében vett egyedi támogatási intézkedés szerinti bontásban;

c) az ellenőrzött kérelmek száma, valamint a teljes ellenőrzött terület és az ellenőrzött állatok teljes létszáma;

d) az elvégzett ellenőrzések eredménye, jelezve a IV. cím szerint alkalmazott levonásokat és kizárásokat.

Amikor az első albekezdésben említett, az állatállományra vonatkozó támogatásokkal kapcsolatos értesítéseket megküldik a Bizottságnak, a tagállamok egyúttal értesítést küldenek azoknak a kedvezményezetteknek a számáról is, akik az egységes rendszer hatálya alá tartozó támogatási intézkedések keretében támogatást kaptak.

Kivételes helyzetekben a tagállamok, a Bizottsággal történő megállapodás esetén, eltérhetnek az első albekezdésben említett határidőktől.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ennek a rendeletnek az alkalmazása során hozott nemzeti intézkedéseikről.

(4) Az egységes rendszer részeként létrehozott számítógépes adatokat az ágazati szabályok keretében meghatározott információk alátámasztására kell használni, amelyeket a tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottságnak.

VI. CÍM ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 3887/92/EGK rendelet hatályát veszti. A 2002. január 1. előtt megkezdett gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan azonban továbbra is ezt a rendeletet kell alkalmazni.

(2) A 3887/92/EGK rendelet hivatkozásait ennek a rendeletnek a hivatkozásaiként, a mellékletben található korrelációs táblázat szerint kell értelmezni.

54. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet a 2002. január 1-jétől kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal kapcsolatos támogatási kérelmekre kell alkalmazni.

A 3. cikket és az 52. cikk (2) bekezdésének második albekezdését 2003. január 1-jétől kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. december 11-én.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 72., 2001.3.14., 6. o.

[2] HL L 355., 1992.12.5., 1. o.

[3] HL L 314., 2000.12.14., 8. o.

[4] HL L 391., 1992.12.31., 36. o.

[5] HL L 328., 2000.12.23., 1. o.

[6] HL L 337., 1990.12.4., 7. o.

[7] HL L 145., 2001.5.31., 16. o.

[8] HL L 160., 1999.6.26., 1. o.

[9] HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

[10] HL L 201., 2001.7.26., 1. o.

[11] HL L 160., 1999.6.26., 21. o.

[12] HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

[13] HL L 355., 1992.12.5., 32. o.

[14] HL L 281., 1999.11.4., 30. o.

[15] HL L 245., 1993.10.1., 99. o.

[16] HL L 312., 1998.11.20., 1. o.

[17] HL L 354., 1997.12.30., 23. o.

[18] HL L 160., 1999.6.26., 48. o.

[19] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

KORRELÁCIÓS TÁBLÁZAT

3887/92/EGK rendelet | E rendelet |

1. cikk | 1. cikk |

2. cikk (1) bekezdése | 5. cikk (1) bekezdése |

2. cikk (2) bekezdése | - |

2. cikk (3) bekezdése | 5. cikk (2) bekezdése |

2. cikk (4) bekezdése | 46. cikk |

3. cikk | 4. cikk (1) bekezdése |

4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése | 6. cikk (1) bekezdése |

4. cikk (1) bekezdésének második albekezdése | 2. cikk k) pontja |

4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése | 7. cikk |

4. cikk (2) bekezdésének a) pontja | 8. cikk |

4. cikk (2) bekezdésének b) pontja | - |

4. cikk (3) bekezdése | 6. cikk (3) bekezdése |

4. cikk (4) bekezdése | - |

4. cikk (5) bekezdése | 9. cikk |

4. cikk (6) bekezdése | 6. cikk (2) bekezdése |

4. cikk (7) bekezdése | 4. cikk (2) bekezdése |

5. cikk | 10. cikk |

5a. cikk | 11. cikk |

5b. cikk | 12. cikk |

6. cikk (1) bekezdése | 15. cikk |

6. cikk (2) bekezdése | 16. cikk |

6. cikk (3) bekezdése | 18. cikk (1) és (2) bekezdése |

6. cikk (3a) bekezdése | - |

6. cikk (4) bekezdése | 19. cikk |

6. cikk (5) bekezdésének első albekezdése | 17. cikk (1) bekezdése |

6. cikk (5) bekezdésének második albekezdése | 21. cikk |

6. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése | 25. cikk (1) bekezdése |

6. cikk (5) bekezdésének 4. albekezdése | 17. cikk (2) bekezdése |

6. cikk (6) bekezdése | 25. cikk (2) bekezdése |

6. cikk (6a) bekezdésének első, második és harmadik albekezdése | 26. cikk |

6. cikk (6a) bekezdésének negyedik albekezdése | 27. cikk |

6. cikk (6a) bekezdésének ötödik albekezdése | - |

6. cikk (6b) bekezdése | - |

6. cikk (6c) bekezdése | 18. cikk (3) bekezdése |

6. cikk (7) és (8) bekezdése | 22. cikk |

6. cikk (9) bekezdése | 28. cikk |

7. cikk (1) bekezdése | 23. cikk |

7. cikk (2) bekezdése | - |

7a. cikk (1) és (2) bekezdésének első és második albekezdése | 20. cikk |

7a. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése és (3) és (4) bekezdése | 29. cikk |

7b. cikk | 17. cikk (3) bekezdése |

8. cikk | 13. cikk |

9. cikk (1) bekezdése | 31. cikk (1) bekezdése |

9. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondata | 31. cikk (2) bekezdése |

9. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második mondata és második albekezdése | 31. cikk (4) bekezdése és 32. cikk (1) bekezdése |

9. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése | - |

9. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdése | 30. cikk |

9. cikk (2) bekezdésének ötödik albekezdése | - |

9. cikk (2) bekezdésének hatodik albekezdése | 2. cikk r) pontja |

9. cikk (2) bekezdésének hetedik albekezdése | - |

9. cikk (3) bekezdése | 33. cikk |

9. cikk (4) bekezdésének első albekezdése | 34. cikk |

9. cikk (4) bekezdésének második albekezdése | 31. cikk (3) bekezdése |

10. cikk (1)-(4) bekezdése | 36. cikk |

10. cikk (5) bekezdése | 41. cikk |

10a. cikk | 37. cikk |

10b. cikk | 38. és 40. cikk |

10c. cikk | 39. cikk |

10d. cikk | 36. cikk (4) bekezdése |

10e. cikk (1) bekezdése | 38. cikk (4) bekezdése és 40. cikk |

10e. cikk (2) bekezdése | 42. cikk |

10f. cikk | - |

10g. cikk | 43. cikk |

11. cikk (1) bekezdése | 47. cikk (2) bekezdése |

11. cikk (1a) bekezdése | 44. cikk (2) bekezdése |

11. cikk (2) és (3) bekezdése | 48. cikk |

12. cikk | - |

13. cikk | - |

14. cikk | 49. cikk |

14a. cikk | 50. cikk |

15. cikk | 51. cikk |

16. cikk | - |

17. cikk (1) és (2) bekezdése | - |

17. cikk (3) bekezdése | 52. cikk (2) bekezdése |

18. cikk | 52. cikk (3) és (4) bekezdése |

19. cikk | 54. cikk |

--------------------------------------------------