62018CJ0518[1]

A Bíróság ítélete (hatodik tanács), 2019. június 27. RD kontra SC. Okresní soud v Českých Budějovicích által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 805/2004/EK rendelet - A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat - Bírósági határozat európai végrehajtható okiratként történő hitelesítése - A nem vitatott követelésekre vonatkozó eljárások minimumszabályai - Ismeretlen helyen tartózkodó alperes, aki nem jelent meg a tárgyaláson. C-518/18. sz. ügy.

Ideiglenes változat

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)

2019. június 27.(*)

"Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 805/2004/EK rendelet - A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat - Bírósági határozat európai végrehajtható okiratként történő hitelesítése - A nem vitatott követelésekre vonatkozó eljárások minimumszabályai - Ismeretlen helyen tartózkodó alperes, aki nem jelent meg a tárgyaláson"

A C-518/18. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Okresní soud v Českých Budějovicích (České Budějovice-i járásbíróság, Cseh Köztársaság) a Bírósághoz 2018. augusztus 7-én érkezett, 2018. június 1-jei határozatával terjesztett elő az

RD

és

SC

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

tagjai: C. Toader tanácselnök, A. Rosas és M. Safjan (előadó) bírák,

főtanácsnok: G. Pitruzzella,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a cseh kormány képviseletében M. Smolek, J. Vláčil és A. Kasalická, meghatalmazotti minőségben,

- a magyar kormány képviseletében Wagner Zs. és Fehér M. Z., meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében M. Heller és M. Šimerdová, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 143., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 38. o.) 3. cikke (1) bekezdése második albekezdése b) pontjának az értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet RD és SC, ismeretlen helyen tartózkodó természetes személy között egy bérleti tartozás tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A 805/2004 rendelet (5), (6), (10), (12), (13) és (16) preambulumbekezdése értelmében:

"(5) A »nem vitatott követelések« fogalmának minden olyan helyzetre ki kell terjednie, amikor a hitelező - akinek pénzbeli követelése jellegét és mértékét az adós igazoltan nem vitatja - az említett adóssal szemben bírósági határozatot, illetve az adós kifejezett beleegyezését igénylő végrehajtható okiratot, legyen az bírósági egyezség vagy közokirat, tud felmutatni.

(6) Az adós részéről a kifogások a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott hiánya megnyilvánulhat a bírósági tárgyaláson való megjelenés elmulasztásának vagy a bíróság arra irányuló felszólítása nem teljesítésének formájában, hogy védekezési szándékát írásban jelezze.

[...]

(10) Ha egy tagállam bírósága az adósnak az eljárásban való részvétele nélkül hoz határozatot egy nem vitatott követelésről, úgy a határozatnak a végrehajtás helye szerinti tagállamban történő vizsgálata csak akkor mellőzhető, ha kellő biztosíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a védekezéshez való jogot tiszteletben tartották.

[...]

(12) A határozat meghozatalára irányuló bírósági eljárás tekintetében minimumszabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy az adós kellő időben és olyan módon kapjon tájékoztatást a vele szemben induló bírósági eljárásról, az eljárásban a követelés vitatása érdekében való tevőleges részvételének követelményeiről, illetve részvétele elmaradásának következményeiről, hogy a védekezéséhez szükséges előkészületeket megtehesse.

(13) A polgári eljárási szabályok és különösen az iratok kézbesítésére irányadó szabályok tekintetében a tagállamok között fennálló különbségek miatt szükséges a minimumszabályok pontos és részletes meghatározása. Így különösen egy jogi vélelmen alapuló kézbesítési forma az említett minimumszabályok teljesítése tekintetében nem tekinthető elégségesnek egy határozat európai végrehajtható okiratként való hitelesítéséhez.

[...]

(16) A 15. cikket olyankor kell alkalmazni, amikor a bíróságon maga az adós nem tud megjelenni - mint a jogi személyek esetében -, és képviseletét törvényben meghatározott személy látja el, valamint azokban a helyzetekben, amikor az adós más személyt, elsősorban ügyvédet hatalmaz meg arra, hogy a szóban forgó bírósági eljárás során őt képviselje."

4 E rendelet "Tárgy" című 1. cikke kimondja:

"E rendelet célja a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozása annak érdekében, hogy minimumszabályok megállapítása révén lehetővé váljon a határozatok, bírósági egyezségek és közokiratok szabad mozgása a tagállamok között, anélkül hogy a végrehajtás szerinti tagállamban az elismerést és a végrehajtást megelőzően bármely közbenső eljárás meghozatalára [helyesen: lefolytatására] lenne szükség."

5 E rendeletnek az "Európai végrehajtható okiratként hitelesítendő, a végrehajtás alapjául szolgáló okiratok" című 3. cikke az (1) bekezdésben a következőkről rendelkezik:

"E rendeletet a nem vitatott követelésekre vonatkozó határozatokra, bírósági egyezségekre és közokiratokra kell alkalmazni.

A követelést akkor kell nem vitatottnak tekinteni, ha:

a) annak fennállását az adós a bírósági eljárás során kifejezett elismeréssel, illetve bíróság által jóváhagyott vagy az eljárás során a bíróság előtt kötött egyezséggel elfogadta; [vagy]

b) a bírósági eljárás során a származási tagállam joga szerinti eljárási szabályokkal összhangban az adós a követeléssel szemben nem emelt kifogást; [vagy]

c) miután a bírósági eljárás során korábban a követeléssel szemben kifogást emelt, ezt követően az adós nem jelent meg, illetve nem képviseltette magát a bírósági tárgyaláson, feltéve hogy a származási tagállam joga szerint az ilyen magatartás a követelés vagy a hitelező által állított tények hallgatólagos elismerésének minősül; [vagy]

d) az adós azt közokiratban kifejezetten elismerte."

6 Ugyanezen rendeletnek "Az európai végrehajtható okiratként történő hitelesítés előfeltételei" című 6. cikke az (1) bekezdésében kimondja:

"Egy tagállamban meghozott, nem vitatott követelésről szóló határozatot a származási bírósághoz bármely időpontban intézett kérelem alapján európai végrehajtható okiratként kell hitelesíteni, ha:

a) a határozat a származási tagállamban végrehajtható; és

b) a határozatot nem a joghatóságra vonatkozóan a [polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1.o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.)] II. fejezetének 3. és 6. szakaszában megállapított szabályok megsértésével hozták; és

c) a származási tagállam bírósági eljárása megfelel a III. fejezetben meghatározott követelményeknek, amennyiben a követelés a 3. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja értelmében nem vitatott [...]"

7 A nem vitatott követelésekre vonatkozó eljárások minimumszabályait a 805/2004 rendelet 12-19. cikket magában foglaló III. fejezete állapítja meg. Ezek a szabályok, amelyek az adós védelemhez való jogait hivatottak biztosítani, nemcsak az eljárást megindító irat kézbesítésének módjaira vonatkoznak, hanem az ilyen okirat informatív tartalmára is, ugyanis az adóst tájékoztatni kell a követelésről, valamint az annak vitatásához szükséges eljárásról is.

8 E rendeletnek "A minimumszabályok alkalmazási köre" című 12. cikke az (1) bekezdésében a következőket mondja ki:

"A 3. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja értelmében nem vitatott követelésre vonatkozó határozat kizárólag akkor hitelesíthető európai végrehajtható okiratként, ha a származási tagállamban lefolytatott bírósági eljárás megfelel az e fejezetben meghatározott eljárási követelményeknek."

9 Az említett rendelet "Kézbesítés az adós általi kézhezvétel bizonyítéka nélkül" című 14. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) Az eljárást megindító irat vagy azzal egyenértékű irat, valamint a bírósági tárgyalásra való idézés a következő módok valamelyikével is kézbesíthető az adós részére:

[...]

(2) E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdés szerinti kézbesítés nem elfogadható, ha az adós címe nem ismert kellő bizonyossággal.

[...]"

10 Ugyanezen rendelet "Kézbesítés az adós képviselői részére" című 15. cikke a következőképpen rendelkezik:

"A 13. vagy a 14. cikk alapján történő kézbesítés az adós képviselője felé is foganatosítható."

11 A 805/2004 rendelet "Kapcsolat a 44/2001/EK rendelettel" című 27. cikkének értelmében:

"E rendelet nem érinti a nem vitatott követelésre vonatkozó határozat, bírósági egyezség vagy közokirat elismerésének és végrehajtásának a 44/2001/EK rendelet szerinti lehetőségét."

A cseh jog

12 A zákon č. 99/1963 Sb., Občanský soudní řád (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény, a továbbiakban: a polgári perrendtartás) 29. §-ának (3) bekezdése a következőket írja elő:

"A tanácselnök, amennyiben nem hoz más intézkedést, ügygondnokot rendelhet ki azon fél részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, aki részére lehetetlen volt egy ismert külföldi címre kézbesíteni, aki mentális zavarban szenved, aki más egészségi okból tartósan nem képes az eljárásban részt venni, vagy aki nem képes arra, hogy magát érthető módon kifejezze."

13 A polgári perrendtartás 353. §-ának (1) bekezdése értelmében az európai végrehajtható okiratként vagy részleges európai végrehajtható okiratként történő hitelesítés feltételeinek megfelelő bírósági ítélet, bírósági egyezség vagy közokirat alapján jogosult személy részére a bíróság európai végrehajtható okiratként hitelesíti az említett ítéletet, egyezséget vagy közokiratot a 805/2004 rendeletben megállapított feltételek tiszteletben tartása mellett. Amennyiben ez utóbbi feltételek nem teljesülnek, a bíróság nem állítja ki a kért hitelesítő iratot, és írásban tájékoztatja a kérelmezőt a döntésének indokairól.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

14 Az Okresní soud v Českých Budějovicích-hoz (České Budějovice-i járásbíróság, Cseh Köztársaság) benyújtott keresetével RD 6600 cseh korona (CZK, hozzávetőleg 250 euró) késedelmi kamatokkal növelt összegének megfizetését követelte SC-től azon az alapon, hogy egy 2008. július 23-án kötött és 2008. augusztus 1-jétől hatályos bérleti megállapodás alapján SC egy lakást használt České Budějovicében, és a megállapodásban vállalta, hogy 5600 CZK bérleti díjat és a lakással kapcsolatos becsült kiadások fedezeteként 1000 CZK-t, vagyis összesen havi 6600 CZK-t fizet. 2008. szeptember 28-án SC írásban elismerte a tartozását, és vállalta, hogy azt 2008. szeptember 30-áig megfizeti, azonban erre nem került sor.

15 A kérdést előterjesztő bíróságnak annak ellenére, hogy vizsgálatot folytatott, nem sikerült információt szereznie az alperes tartózkodási helyéről, ezért az alperes képviselete érdekében ügygondnokot rendelt ki.

16 SC nem jelent meg az eljárás során, és a kirendelt ügygondnok sem jelent meg az idézésben megjelölt tárgyaláson. E tárgyaláson a felperes bizonyítékot terjesztett elő, így a keresetének helyt adtak. Mivel SC ismeretlen helyen tartózkodott, az eljárást befejező határozatot csak az említett ügygondnok részére kézbesítették.

17 RD 2016. október 14-én kérte a kérdést előterjesztő bíróságot, hogy az említett határozatot jogerősítő és végrehajtási záradékkal küldjék meg, valamint hogy ugyanezen határozatot a polgári perrendtartás 353. §-ának (1) bekezdésével és a 805/2004 rendelettel összhangban európai végrehajtható okiratként hitelesítsék.

18 A 2016. november 3-i levelében a kérdést előterjesztő bíróság tájékoztatta RD-t, hogy a kért hitelesítés feltételei nem teljesültek, mivel a követelés akkor tekinthető nem vitatottnak, ha az adós azt kifejezetten elismerte, vagy az adós a bírósági eljárás során nem emel kifogást az érintett tagállam hatályos eljárási szabályai alapján, vagy nem jelenik meg a követelés tárgyában tartott tárgyaláson, feltéve hogy e megjelenés hiánya e tagállam joga értelmében a követelés vagy a hitelező által állított tények hallgatólagos elismerésének minősül.

19 RD ezt követően az Ústavní soudhoz (alkotmánybíróság, Csehország) fordult, lényegében arra hivatkozva, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem terjesztett elő az EUMSZ 267. cikk alapján arra irányuló kérdést az Európai Unió Bíróságához, hogy nem vitatottnak tekintendő-e az az ítélet, amelyet a bíróság a bizonyításfelvételt követően úgy hozott, hogy az alperes nem terjesztett elő ténybeli kifogást vagy észrevételt. E tekintetben RD a Bíróság 2016. június 16-i Pebros Servizi ítéletének (C-511/14, EU:C:2016:448) 41. pontjára hivatkozott, amely szerint - a 805/2004 rendelet (6) preambulumbekezdésére tekintettel - valamely követelést a 805/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) pontja értelmében "nem vitatottnak" lehet tekinteni, ha az adós semmilyen módon nem emel kifogást az ellen, nem teljesíti a bíróság arra irányuló felhívását, hogy védekezési szándékát írásban jelezze, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson.

20 A 2017. szeptember 26-i határozatával az Ústavní soud (alkotmánybíróság) megállapította, hogy az alapeljárásban szóban forgó határozat európai végrehajtható okiratként történő hitelesítésének elmaradása alkotmányellenes, anélkül hogy e tekintetben kérdést terjesztett volna a Bíróság elé.

21 Mivel a kérdést előterjesztő bíróságnak ezt követően kétségei vannak afelől, hogy az alapeljárásban szóban forgó követelés nem vitatottnak tekinthető-e, és mivel az általa hozandó határozattal szemben a belső jogrendben nem vehető igénybe jogorvoslat, e bíróság úgy véli, hogy köteles előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel a Bírósághoz fordulni.

22 E körülmények között az Okresní soud v Českých Budějovicích (České Budějovice-i járásbíróság, Cseh Köztársaság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"Úgy kell-e értelmezni a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdés[e második albekezdésének] b) pontját, hogy azt a követelést, amelyről bizonyításfelvételt követően döntöttek, nem vitatott követelésnek kell tekinteni, ha sem az alperes, aki a keresetindítást megelőzően elismerte a tartozást, sem pedig az ügygondnok nem vett részt a bírósági eljárásban és nem emeltek kifogást az eljárás során?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

23 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 805/2004 rendeletet úgy kell-e értelmezni, hogy amennyiben a bíróság számára lehetetlennek bizonyul az alperes tartózkodási helyének megszerzése, a követelésre vonatkozó bírósági határozat - amelyet olyan tárgyalást követően hoztak, amelyen sem az alperes, sem pedig az eljárás lefolytatása érdekében kijelölt ügygondnok nem jelent meg - európai végrehajtható okiratként ismerhető el.

24 Amint az a 805/2004 rendelet 12. cikkéből kitűnik, a bírósági határozat európai végrehajtható okiratként történő hitelesítése két együttes feltételhez kötött. Egyrészt az ilyen határozatnak az e rendelet 3. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) vagy c) pontja értelmében vett "nem vitatott" követelésre kell vonatkoznia. Ez alatt azt kell érteni, hogy a bírósági eljárás során az adós a követeléssel szemben nem emelt kifogást, illetve hogy az adós nem jelent meg, illetve nem képviseltette magát a követelésre vonatkozó bírósági tárgyaláson, ami hallgatólagos elismerésnek minősül. Másrészt a szóban forgó határozat meghozatalához vezető bírósági eljárásnak eleget kell tennie az említett rendelet III. fejezetében szereplő eljárási minimumszabályoknak.

25 Ezen eljárási minimumszabályoknak ugyanezen rendelet (12) preambulumbekezdésével összhangban az a célja, hogy az adós kellő időben és olyan módon kapjon tájékoztatást egyfelől a vele szemben induló bírósági eljárásról, valamint az eljárásban az érintett követelés vitatása érdekében való tevőleges részvételének követelményeiről, másfelől az abban való részvétele elmaradásának következményeiről, hogy a védekezéséhez szükséges előkészületeket megtehesse. Az alperes távollétében hozott határozatnak a 805/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) pontja szerinti különös esetében az említett eljárási minimumszabályok a védelemhez való jog tiszteletben tartására vonatkozó megfelelő garanciák meglétének biztosítását szolgálják (2016. június 16-i Pebros Servizi ítélet, C-511/14, EU:C:2016:448, 44. pont).

26 A Bíróság rámutatott arra, hogy a 805/2004 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésére, valamint e rendelet célkitűzéseire és rendszerére tekintettel az alperes lakóhelyének meghatározhatatlansága esetén hozott mulasztási ítélet nem hitelesíthető európai végrehajtható okiratként (2012. március 15-i G-ítélet, C-292/10, EU:C:2012:142, 64. pont).

27 Ez a megállapítás annak ellenére is érvényes, hogy a kérdést előterjesztő bíróság, mivel nem tudta megszerezni SC tartózkodási helyét, az eljárás lefolytatása érdekében ügygondnokot jelölt ki.

28 Jóllehet kétségtelen, hogy a 805/2004 rendelet 15. cikke a kézbesítésnek az e rendelet 14. cikkében szereplő esetein túl úgy rendelkezik, hogy a kézbesítés az adós képviselője részére is történhet, rá kell mutatni arra, hogy az ügygondnok, mint akit az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás alapján jelöltek ki, nem tekinthető "az adós képviselőjének" az említett 15. cikk értelmében. E rendelet (16) preambulumbekezdésének fényében olvasva ugyanis e rendelkezés kizárólag azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor az adós a jog által elismert okokból kifolyólag objektíve akadályozott abban, hogy saját maga megjelenjen a bíróság előtt, vagy pedig más személyt hatalmaz meg e célból. E körülmények fennállása az alapeljárásban ugyanakkor nem bizonyított.

29 Az uniós jogalkotó azzal, hogy a végrehajtás olyan kiegészítő és fakultatív eszközének alkalmazását, mint amilyen az európai végrehajtható okirat, többek között azon feltételhez kötötte, hogy az adós tartózkodási helye bizonyosan ismert legyen, amely feltétel az alapeljárásban szereplőhöz hasonló helyzetben nem teljesül, nem szükséges annak vizsgálata, hogy a jelen esetben - figyelemmel többek között a 805/2004 rendelet (5) és (6) preambulumbekezdésére - az alapeljárásban szóban forgó követelés nem vitatottnak minősül-e, mivel sem SC, sem a kérdést előterjesztő bíróság által kijelölt ügygondnok nem vett részt az eljárásban, nem jelent meg a tárgyaláson, és nem vitatta e követelés természetét és összegét.

30 A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 805/2004 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a bíróság számára lehetetlennek bizonyul az alperes tartózkodási helyének megszerzése, a követelésre vonatkozó bírósági határozat - amelyet olyan tárgyalást követően hoztak, amelyen sem az alperes, sem pedig az eljárás lefolytatása érdekében kijelölt ügygondnok nem jelent meg - nem ismerhető el európai végrehajtható okiratként.

A költségekről

31 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a bíróság számára lehetetlennek bizonyul az alperes tartózkodási helyének megszerzése, a követelésre vonatkozó bírósági határozat - amelyet olyan tárgyalást követően hoztak, amelyen sem az alperes, sem pedig az eljárás lefolytatása érdekében kijelölt ügygondnok nem jelent meg - nem ismerhető el európai végrehajtható okiratként.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: cseh.