32004R0805

Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról

2004.4.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 143/15

Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete

(2004. április 21.)

a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára és 67. cikke (5) bekezdésének második francia bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],[1]

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],[2]

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],[3]

mivel:

(1) A Közösség célul tűzte ki, hogy fenntartja és továbbfejleszti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása. E célból a Közösségnek többek között el kell fogadnia a belső piac megfelelő működéséhez szükséges, a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket.

(2) 1998. december 3-án a Tanács elfogadta az Amszterdami Szerződésnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó rendelkezései lehető legjobb végrehajtásáról szóló tanácsi és bizottsági cselekvési tervet [4] (a bécsi cselekvési terv).[4]

(3) 1999. október 15-16-i tamperei ülésén az Európai Tanács megerősítette a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvét, mint a valódi európai igazságügyi térség megteremtésének alapkövét.

(4) 2000. november 30-án a Tanács intézkedési programot fogadott el a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése elvének megvalósítására [5] E program első szakasza magában foglalja a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlését, azaz a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozását.[5]

(5) A "nem vitatott követelések" fogalmának minden olyan helyzetre ki kell terjednie, amikor a hitelező - akinek pénzbeli követelése jellegét és mértékét az adós igazoltan nem vitatja - az említett adóssal szemben bírósági határozatot, illetve az adós kifejezett beleegyezését igénylő végrehajtható okiratot, legyen az bírósági egyezség vagy közokirat, tud felmutatni.

(6) Az adós részéről a kifogások a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott hiánya megnyilvánulhat a bírósági tárgyaláson való megjelenés elmulasztásának vagy a bíróság arra irányuló felszólítása nem teljesítésének formájában, hogy védekezési szándékát írásban jelezze.

(7) E rendeletet a nem vitatott követelésekről szóló határozatokra, bírósági egyezségekre és közokiratokra, valamint az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozatok, bírósági egyezségek és közokiratok megtámadását követően hozott határozatokra kell alkalmazni.

(8) Az Európai Tanács a tamperei következtetéseiben úgy vélte, hogy a határozat meghozatalának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban a végrehajtáshoz való hozzáférést gyorsítani és egyszerűsíteni kell úgy, hogy el kell tekinteni a végrehajtást megelőzően a végrehajtás helye szerinti tagállamban szükséges valamennyi közbenső intézkedéstől. A származási tagállam bírósága által európai végrehajtható okiratként hitelesített határozatot a végrehajtás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azt a végrehajtás tagállamában hozták volna meg. Így például az Egyesült Királyságban egy hitelesített külföldi határozat bejegyzése ugyanazon szabályok szerint történik, mint az Egyesült Királyság egy más részében meghozott határozat bejegyzése, és ez a külföldi határozat érdemi felülvizsgálatát nem foglalja magában. A határozatok végrehajtására vonatkozó intézkedéseket továbbra is a nemzeti jognak kell szabályoznia.

(9) Ezen eljárás a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendeletben [6] előírt végrehajthatóvá nyilvánítási eljárással összehasonlítva jelentős előnyökkel jár, amennyiben szükségtelenné teszi egy második tagállam bíróságának jóváhagyását, az azzal járó késedelemmel és költségekkel együtt.[6]

(10) Ha egy tagállam bírósága az adósnak az eljárásban való részvétele nélkül hoz határozatot egy nem vitatott követelésről, úgy a határozatnak a végrehajtás helye szerinti tagállamban történő vizsgálata csak akkor mellőzhető, ha kellő biztosíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a védekezéshez való jogot tiszteletben tartották.

(11) E rendelet törekszik az alapvető jogok érvényesülésének elősegítésére, és figyelembe veszi különösen az Európai Unió alapjogi chartájában elismert elveket. Különösen törekszik a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartásának biztosítására, amint azt a charta 47. cikke elismeri.

(12) A határozat meghozatalára irányuló bírósági eljárás tekintetében minimumszabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy az adós kellő időben és olyan módon kapjon tájékoztatást a vele szemben induló bírósági eljárásról, az eljárásban a követelés vitatása érdekében való tevőleges részvételének követelményeiről, illetve részvétele elmaradásának következményeiről, hogy a védekezéséhez szükséges előkészületeket megtehesse.

(13) A polgári eljárási szabályok és különösen az iratok kézbesítésére irányadó szabályok tekintetében a tagállamok között fennálló különbségek miatt szükséges a minimumszabályok pontos és részletes meghatározása. Így különösen egy jogi vélelmen alapuló kézbesítési forma az említett minimumszabályok teljesítése tekintetében nem tekinthető elégségesnek egy határozat európai végrehajtható okiratként való hitelesítéséhez.

(14) A 13. és 14. cikkben felsorolt kézbesítési formák mindegyike vagy teljes bizonyossággal (13. cikk) vagy igen nagyfokú valószínűséggel (14. cikk) biztosítja, hogy a kézbesített irat eljut a címzettjéhez. A második kategóriában a határozat csak akkor hitelesíthető európai végrehajtható okiratként, ha a származási tagállam egy olyan megfelelő mechanizmussal rendelkezik, amely lehetővé teszi az adós számára a határozat teljes körű felülvizsgálatának kérelmezését a 19. cikkben meghatározott feltételek mellett, azon kivételes esetekben, amikor az irat a 14. cikk betartása ellenére sem jutott el a címzetthez.

(15) Az adós személyén kívüli meghatározott személyeknek történő személyes kézbesítés a 14. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján csak akkor tekinthető az említett rendelkezések betartásával teljesítettnek, ha az adott személyek ténylegesen átvették a szóban forgó iratot.

(16) A 15. cikket olyankor kell alkalmazni, amikor a bíróságon maga az adós nem tud megjelenni - mint a jogi személyek esetében -, és képviseletét törvényben meghatározott személy látja el, valamint azokban a helyzetekben, amikor az adós más személyt, elsősorban ügyvédet hatalmaz meg arra, hogy a szóban forgó bírósági eljárás során őt képviselje.

(17) Az eljárási minimumszabályok teljes betartásának ellenőrzésére illetékes bíróságok - e szabályok betartása esetén - európai végrehajtható okiratként egy egységes tanúsítványt állítanak ki, amelyből az említett ellenőrzés és annak eredménye kitűnik.

(18) A tagállamok igazságszolgáltatásába vetett kölcsönös bizalom igazolja azt, hogy csak egyetlen tagállam bírósága döntsön arról, hogy egy határozatnak európai végrehajtható okiratként való hitelesítéséhez minden feltételt teljesítettek-e annak érdekében, hogy az összes többi tagállamban lehetővé váljon a határozat végrehajtása anélkül, hogy a határozat végrehajtása szerinti tagállamban az eljárási minimumszabályok helyes alkalmazását egy további bíróságnak vizsgálnia kellene.

(19) E rendelet nem tartalmaz arra irányuló kötelezettséget, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályaikat a benne foglalt eljárási minimumszabályokhoz igazítsák. Ösztönzést nyújt az említett cél eléréséhez azáltal, hogy a határozatok hatékonyabb és gyorsabb végrehajthatóságát más tagállamokban csak akkor teszi lehetővé, ha az említett minimumszabályok teljesülnek.

(20) A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okiratként való hitelesítés kérelmezése egy választási lehetőséget nyújt a hitelező számára, aki ehelyett azonban a 44/2001/EK rendelet szerinti elismerési és végrehajtási eljárás, illetve más közösségi jogi aktusok mellett is dönthet.

(21) Ha egy iratot egy tagállamból egy másikba kell elküldeni ottani kézbesítés céljából, úgy e rendeletet és különösen annak kézbesítésre vonatkozó szabályait a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2000. május 29-i 1348/2000/EK tanácsi rendelettel [7] és különösen annak a 23. cikke alapján tett tagállami nyilatkozatokkal összefüggő 14. cikkével együtt kell alkalmazni.[7]

(22) Mivel a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(23) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak [8] megfelelően kell elfogadni.[8]

(24) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez mellékelt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban, az Egyesült Királyság és Írország értesítésben fejezte ki részvételi szándékát e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

(25) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez mellékelt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása számára nem kötelező.

(26) A Szerződés 67. cikke (5) bekezdésének második francia bekezdése alapján az e rendeletben megállapított intézkedésekre 2003. február 1-jétől az együttdöntési eljárás alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

E rendelet célja a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozása annak érdekében, hogy minimumszabályok megállapítása révén lehetővé váljon a határozatok, bírósági egyezségek és közokiratok szabad mozgása a tagállamok között anélkül, hogy a végrehajtás szerinti tagállamban az elismerést és a végrehajtást megelőzően bármely közbenső eljárás meghozatalára lenne szükség.

2. cikk

Hatály

(1) E rendeletet a bírósági rendszer jellegétől függetlenül a polgári és kereskedelmi ügyekre kell alkalmazni. Nem vonatkozik különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási jogi ügyekre, illetve az állam felelősségére a közhatalom gyakorlása során történt cselekményekért és mulasztásokért ("acta iure imperii").

(2) E rendelet nem alkalmazható a következőkre:

a) természetes személyek személyi állapota, jog- és cselekvőképessége, házassági vagyonjog, öröklési jog, beleértve a végrendeletek jogát is;

b) csődeljárás, fizetésképtelen vállalatok vagy más jogi személyek felszámolásához kapcsolódó eljárások, csődegyezség, kényszeregyezség és hasonló eljárások;

c) társadalombiztosítás;

d) választottbíráskodás.

(3) E rendeletben a "tagállamok" kifejezés a tagállamokat jelöli, Dánia kivételével.

3. cikk

Európai végrehajtható okiratként hitelesítendő, a végrehajtás alapjául szolgáló okiratok

(1) E rendeletet a nem vitatott követelésekre vonatkozó határozatokra, bírósági egyezségekre és közokiratokra kell alkalmazni.

A követelést akkor kell nem vitatottnak tekinteni, ha:

a) annak fennállását az adós a bírósági eljárás során kifejezett elismeréssel, illetve bíróság által jóváhagyott vagy az eljárás során a bíróság előtt kötött egyezséggel elfogadta;

b) a bírósági eljárás során a származási tagállam joga szerinti eljárási szabályokkal összhangban az adós a követeléssel szemben nem emelt kifogást;

c) miután a bírósági eljárás során korábban a követeléssel szemben kifogást emelt, ezt követően az adós nem jelent meg, illetve nem képviseltette magát a bírósági tárgyaláson, feltéve hogy a származási tagállam joga szerint az ilyen magatartás a követelés vagy a hitelező által állított tények hallgatólagos elismerésének minősül;

d) az adós azt közokiratban kifejezetten elismerte.

(2) E rendeletet az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozatok, bírósági egyezségek és közokiratok megtámadása nyomán meghozott határozatokra is alkalmazni kell.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "határozat": egy tagállam bíróságának bármely határozata, a határozat megnevezésétől függetlenül, beleértve az ítéleteket, végzéseket, fizetési meghagyásokat vagy végrehajtási döntéseket, valamint a költségek vagy kiadások meghatározását a bíróság egy tisztviselője által;

2. "követelés": egy már esedékes vagy a határozatban, bírósági egyezségben vagy közokiratban feltüntetett időpontban esedékessé váló, meghatározott pénzösszeg kifizetése iránti követelés;

3. "közokirat":

a) egy hivatalosan közokiratként kiállított vagy bejegyzett irat, amelynek közhitelessége:

i. az aláírásra és az irat tartalmára vonatkozik; és

ii. egy hatóság vagy a származási tagállam e célra felhatalmazott más szerve által került megállapításra;

vagy

b) a közigazgatási hatóságok előtt kötött vagy általuk hitelesített megállapodás a tartási kötelezettségekről;

4. "származási tagállam": azon tagállam, amelyben az európai végrehajtható okiratként hitelesítendő határozatot kiadták, a bírósági egyezséget jóváhagyták vagy megkötötték, illetve a közokiratot kiállították vagy bejegyezték;

5. "végrehajtás szerinti tagállam": azon tagállam, amelyben az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat, bírósági egyezség vagy közokirat végrehajtását kérik;

6. "származási bíróság": a 3. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában meghatározott feltételek teljesülésének időpontjában eljáró bíróság;

7. Svédországban a fizetési meghagyásos eljárásban (betalningsföreläggande) a "bíróság" kifejezés alatt a svéd végrehajtói hivatal (kronofogdemyndighet) is értendő.

II. FEJEZET

EURÓPAI VÉGREHAJTHATÓ OKIRAT

5. cikk

A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlése

A származási tagállamban európai végrehajtható okiratként hitelesített határozatot a többi tagállamban a végrehajthatóvá nyilvánítás szükségessége és az elismerés megtámadhatóságának lehetősége nélkül el kell ismerni és végre kell hajtani.

6. cikk

Az európai végrehajtható okiratként történő hitelesítés előfeltételei

(1) Egy tagállamban meghozott, nem vitatott követelésről szóló határozatot a származási bírósághoz bármely időpontban intézett kérelem alapján európai végrehajtható okiratként kell hitelesíteni, ha:

a) a határozat a származási tagállamban végrehajtható; és

b) a határozatot nem a joghatóságra vonatkozóan a 44/2001/EK rendelet II. fejezetének 3. és 6. szakaszában megállapított szabályok megsértésével hozták; és

c) a származási tagállam bírósági eljárása megfelel a III. fejezetben meghatározott követelményeknek, amennyiben a követelés a 3. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja értelmében nem vitatott; és

d) a határozatot az adósnak a 44/2001/EK rendelet 59. cikke értelmében vett lakóhelye szerinti tagállamban hozták, a következő esetekben:

- a követelés a 3. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja értelmében nem vitatott; és

- egy személy, a fogyasztó által a foglalkozási vagy kereső tevékenységén kívüli célból kötött szerződésre vonatkozik; és

- az adós a fogyasztó.

(2) Amennyiben az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat már nem végrehajtható, illetve végrehajthatóságát felfüggesztették vagy korlátozták, úgy a származási bírósághoz bármely időpontban intézett kérelem alapján egy a végrehajthatóság hiányát vagy korlátozását igazoló tanúsítványt kell kiállítani, a IV. melléklet szerinti szabványos formanyomtatványon.

(3) A 12. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, ha az e cikk (1) bekezdésével összhangban európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat megtámadása nyomán határozatot hoznak, úgy egy bármely időpontban benyújtható kérelem alapján helyettesítő tanúsítványt kell kiállítani az V. melléklet szerinti szabványos formanyomtatvány felhasználásával, amennyiben a megtámadásról szóló említett határozat a származási tagállamban végrehajtható.

7. cikk

A bírósági eljáráshoz kapcsolódó költségek

Ha a határozat végrehajtható rendelkezést tartalmaz a bírósági eljáráshoz kapcsolódó költségek összegéről és kamatairól, úgy a határozatot a költségeket is figyelembe véve kell európai végrehajtható okiratként hitelesíteni, kivéve ha az adós a bírósági eljárás során kifejezetten tiltakozott az e költségek viselésére vonatkozó kötelezettsége ellen, a származási tagállam jogának megfelelően.

8. cikk

Részleges európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány

Amennyiben egy határozatnak csak egy része tesz eleget e rendelet követelményeinek, úgy az említett részek tekintetében részleges európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt kell kiállítani.

9. cikk

Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kiállítása

(1) Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt az I. melléklet szerinti szabványos formanyomtatványon kell kiállítani.

(2) Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a határozat nyelvén kell kiállítani.

10. cikk

Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítása vagy visszavonása

(1) Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a származási bírósághoz intézett kérelem alapján:

a) ki kell javítani, ha tárgyi tévedés folytán a határozat és a tanúsítvány között ellentmondás van;

b) vissza kell vonni, ha azt egyértelműen jogtalanul állították ki, tekintettel az e rendeletben megállapított követelményekre.

(2) Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítására vagy visszavonására a származási tagállam jogát kell alkalmazni.

(3) Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítása vagy visszavonása iránti kérelem a VI. melléklet szerinti szabványos formanyomtatványon nyújtható be.

(4) Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kiállításával szemben jogorvoslatnak nincs helye.

11. cikk

Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány hatálya

Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kizárólag a határozat végrehajthatóságának keretein belül hatályos.

III. FEJEZET

A NEM VITATOTT KÖVETELÉSEKRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK MINIMUMSZABÁLYAI

12. cikk

A minimumszabályok alkalmazási köre

(1) A 3. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja értelmében nem vitatott követelésre vonatkozó határozat kizárólag akkor hitelesíthető európai végrehajtható okiratként, ha a származási tagállamban lefolytatott bírósági eljárás megfelel az e fejezetben meghatározott eljárási követelményeknek.

(2) Ugyanezen követelményeket kell alkalmazni az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány vagy a határozat megtámadása nyomán hozott határozatról a 6. cikk (3) bekezdésének értelmében kiállított helyettesítő tanúsítvány kiállítására is, amennyiben az említett határozat időpontjában a 3. cikk (1) bekezdése b) vagy c) pontjának feltételei teljesülnek.

13. cikk

Kézbesítés az adós általi kézhezvétel bizonyítékával

(1) Az eljárást megindító irat vagy azzal egyenértékű irat a következő módok valamelyikével kézbesíthető az adós részére:

a) személyes kézbesítés, amelynél az átvétel dátumát tartalmazó átvételi elismervényt az adós aláírja;

b) személyes kézbesítés a kézbesítést végző illetékes személy aláírásával ellátott irattal igazolva, amely megállapítja, hogy az adós átvette az iratot vagy jogosulatlanul visszautasította annak átvételét, valamint megadja a kézbesítés dátumát;

c) postai kézbesítés, amelynél az átvétel dátumát tartalmazó átvételi elismervényt az adós aláírja és visszaküldi;

d) elektronikus kézbesítés például faxon vagy e-mailben, amelynél az átvétel dátumát tartalmazó átvételi elismervényt az adós aláírja és visszaküldi.

(2) A bírósági tárgyalásra való idézés vagy az (1) bekezdésnek megfelelően kézbesíthető az adósnak, vagy az ugyanazon követelés ügyében tartott előző bírósági tárgyaláson szóban közölhető vele, amit azon előző bírósági tárgyalás jegyzőkönyvében is rögzíteni kell.

14. cikk

Kézbesítés az adós általi kézhezvétel bizonyítéka nélkül

(1) Az eljárást megindító irat vagy azzal egyenértékű irat, valamint a bírósági tárgyalásra való idézés a következő módok valamelyikével is kézbesíthető az adós részére:

a) személyes kézbesítés az adós személyes címére, az adóssal egy háztartásban élő vagy az ott foglalkoztatott személyek részére;

b) ha az adós önálló munkavégző vagy jogi személy, személyes kézbesítés az adós üzlethelyiségében, az adós alkalmazásában álló személyek részére;

c) az irat elhelyezése az adós levélszekrényében;

d) az irat elhelyezése egy postahivatalban vagy az illetékes hatóságoknál, és az adós levélszekrényében egy írásos értesítés elhelyezése a letétről, azzal a feltétellel, hogy az írásos értesítés egyértelműen bírósági iratként jelöli meg az irat jellegét, illetve utal arra, hogy a kézbesítés ezen értesítéssel megtörténtnek tekintendő, és ezáltal a határidők számítása megkezdődött;

e) postai kézbesítés a (3) bekezdés szerinti bizonyíték nélkül, ha az adós címe a származási tagállamban van;

f) a kézbesítést automatikus megerősítő rendszerrel igazoló elektronikus értesítés, feltéve hogy az adós előzetesen kifejezetten elfogadta e kézbesítési módot.

(2) E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdés szerinti kézbesítés nem elfogadható, ha az adós címe nem ismert kellő bizonyossággal.

(3) Az (1) bekezdés a)–d) pontja alapján történő kézbesítést a következőkkel kell igazolni:

a) a kézbesítést foganatosító illetékes személy által aláírt irat, amelyen fel kell tüntetni a következőket:

i. az igénybe vett kézbesítési mód; és

ii. a kézbesítés dátuma; és

iii. ha az iratot nem az adósnak kézbesítették, az iratot átvevő személy neve és az adóshoz való viszonya;

vagy

b) a kézbesített iratot átvevő személytől származó átvételi elismervény, az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában.

15. cikk

Kézbesítés az adós képviselői részére

A 13. vagy a 14. cikk alapján történő kézbesítés az adós képviselője felé is foganatosítható.

16. cikk

Az adós megfelelő tájékoztatása a követelésről

Annak biztosítása érdekében, hogy az adós megfelelő tájékoztatást kapjon a követelésről, az eljárást megindító iratnak vagy azzal egyenértékű iratnak tartalmaznia kell a következőket:

a) a felek neve és címe;

b) a követelés összege;

c) amennyiben a követelés után kamatot igényelnek, a kamatláb és azon időszak, amelyre kamatot igényelnek, kivéve ha a származási tagállam joga szerint a törvényes kamat automatikusan hozzáadódik a főköveteléshez;

d) a követelés jogalapjának megjelölése.

17. cikk

Az adós megfelelő tájékoztatása a követelés vitatásához szükséges eljárási lépésekről

Az eljárást megindító iratban, az azzal egyenértékű iratban vagy a bírósági tárgyalásra való idézésben vagy azokhoz csatolva egyértelműen fel kell tüntetni a következőket:

a) a követelés vitatásának eljárásjogi követelményei, beleértve a követelés írásban történő vitatásához kitűzött határidőt, illetve adott esetben a bírósági tárgyalás időpontját; azon szerv neve és címe, amelyhez a választ intézni kell, illetve amely előtt adott esetben meg kell jelenni, valamint hogy kötelező-e az ügyvéd általi képviselet;

b) a kifogás elmaradásának vagy a megjelenés elmulasztásának következményei, különösen adott esetben azon lehetőség, hogy az adóssal szemben határozatot lehet hozni vagy végrehajtani, valamint a bírósági eljáráshoz kapcsolódó költségekért való felelősség.

18. cikk

A minimumszabályok megsértésének orvoslása

(1) Amennyiben a származási tagállamban lefolytatott eljárás nem felelt meg a 13–17. cikkben meghatározott eljárási követelményeknek, úgy az ilyen eljárási hiányosságok orvosolhatóak, és a határozat európai végrehajtható okiratként hitelesíthető, ha:

a) a határozatot a 13. vagy a 14. cikk szerinti követelményeknek megfelelően kézbesítették az adósnak; és

b) az adósnak lehetősége volt a határozattal szemben egy teljes körű felülvizsgálatot lehetővé tevő jogorvoslatot benyújtani, és az adóst a határozatban vagy azzal együtt megfelelően tájékoztatták az ilyen jogorvoslat benyújtásának eljárásjogi követelményeiről, beleértve azon szerv nevét és címét, amelyhez a jogorvoslatot be kell nyújtani, és adott esetben az erre kijelölt határidőt; és

c) az adós elmulasztotta a vonatkozó eljárásjogi követelmények szerinti jogorvoslat benyújtását a határozattal szemben.

(2) Amennyiben a származási tagállamban lefolytatott eljárás nem felelt meg a 13. vagy a 14. cikkben meghatározott eljárásjogi követelményeknek, úgy az ilyen eljárási hiányosságok orvosolhatóak, ha az adósnak a bírósági eljárás során tanúsított magatartása azt bizonyítja, hogy a kézbesítendő iratot személyesen vette át, kellő időben ahhoz, hogy védelméről intézkedjen.

19. cikk

A felülvizsgálat minimumszabályai kivételes esetekben

(1) A 13–18. cikk sérelme nélkül, egy határozat csak akkor hitelesíthető európai végrehajtható okiratként, ha az adós a származási tagállam joga szerint jogosult a határozat felülvizsgálatának kérelmezésére, amennyiben:

a) i. az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot, illetve adott esetben a bírósági tárgyalásra való idézést a 14. cikkben előírt formák egyikének megfelelően kézbesítették; és

ii. a kézbesítés nem megfelelő időben történt meg ahhoz, hogy védelméről intézkedjen, anélkül hogy ez neki felróható lenne;

vagy

b) az adóst a követelés kifogásolásában vis maior vagy rendkívüli körülmények akadályozták meg, anélkül hogy ez neki felróható lenne,

feltéve mindegyik esetben, hogy az adós késedelem nélkül járt el.

(2) E cikk nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az (1) bekezdésben említetteknél kedvezőbb feltételek mellett tegyék lehetővé a határozat felülvizsgálatát.

IV. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

20. cikk

Végrehajtási eljárás

(1) E fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül, a végrehajtási eljárásokra a végrehajtás szerinti tagállam joga az irányadó.

Az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozatot a végrehajtás szerinti tagállamban meghozott határozatokkal megegyező feltételek mellett kell végrehajtani.

(2) A hitelező köteles átadni a végrehajtás szerinti tagállam illetékes végrehajtási hatóságainak a következőket:

a) a határozat egy példánya, amely eleget tesz a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; és

b) az európai végrehajtható okirat egy példánya, amely eleget tesz a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; és

c) ha szükséges, az európai végrehajtható okirat átirata vagy fordítása a végrehajtás szerinti tagállam hivatalos nyelvére, vagy – ha az említett tagállam több hivatalos nyelvet ismer el – a végrehajtás kijelölt helye bírósági eljárásainak hivatalos nyelvére vagy egyik hivatalos nyelvére, az említett tagállam jogával összhangban, illetve egy másik, a végrehajtás szerinti tagállam által elfogadhatóként megjelölt nyelvre. Minden tagállam kijelölhet egy vagy több nyelvet az Európai Közösség intézményeinek hivatalos nyelvei közül, amelyen a saját nyelvén kívül a tanúsítvány kiállítását elfogadja. A fordítást a tagállamok valamelyikében erre feljogosított személynek hitelesítenie kell.

(3) Megnevezésétől függetlenül, semmilyen biztosítékot, óvadékot vagy letétet nem lehet megkövetelni azon személytől, aki az egyik tagállamban kérelmezi egy másik tagállamban európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat végrehajtását azzal az indokkal, hogy külföldi állampolgár, illetve a végrehajtás szerinti tagállamban lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik.

21. cikk

A végrehajtás megtagadása

(1) Az adós kérelme alapján a végrehajtás szerinti tagállam illetékes bírósága visszautasítja a végrehajtást, ha az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat összeegyeztethetetlen egy tagállamban vagy harmadik országban meghozott korábbi határozattal, feltéve hogy:

a) a korábbi határozat ugyanazon pertárgyra vonatkozott, ugyanazon felek között; és

b) a korábbi határozatot a végrehajtás szerinti tagállamban hozták meg, vagy eleget tesz a végrehajtás szerinti tagállamban való elismeréséhez szükséges feltételeknek; és

c) az összeegyeztethetetlenséget a származási tagállamban lefolytatott bírósági eljárás során nem hozták fel, illetve nem hozhatták volna fel kifogásként.

(2) A határozat vagy annak európai végrehajtható okiratként történt hitelesítése semmilyen körülmények között nem képezheti érdemi felülvizsgálat tárgyát a végrehajtás szerinti tagállamban.

22. cikk

Harmadik országokkal kötött megállapodások

E rendelet nem érinti azon megállapodásokat, amelyekben a tagállamok a 44/2001/EK rendelet hatálybalépését megelőzően a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló brüsszeli egyezmény 59. cikke alapján vállalták, hogy nem ismerik el különösen az említett egyezmény más szerződő államaiban a harmadik országban lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező alperes ellen hozott határozatokat, amennyiben az említett egyezmény 4. cikkében szabályozott esetekben a határozat kizárólag az ugyanezen egyezmény 3. cikkének második bekezdésében meghatározott joghatósági okon alapulhat.

23. cikk

A végrehajtás felfüggesztése vagy korlátozása

Amennyiben az adós:

- jogorvoslatot nyújtott be az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat ellen, beleértve a 19. cikk szerinti felülvizsgálat kérelmezését is, vagy

- a 10. cikknek megfelelően az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítását vagy visszavonását kérelmezte,

úgy a végrehajtás szerinti tagállam illetékes bírósága vagy hatósága az adós kérelmére:

a) a végrehajtási eljárást biztosítási intézkedésekre korlátozhatja; vagy

b) a végrehajtást az általa meghatározott biztosíték nyújtásától teheti függővé; vagy

c) kivételes körülmények esetén felfüggesztheti a végrehajtási eljárást.

V. FEJEZET

BÍRÓSÁGI EGYEZSÉGEK ÉS KÖZOKIRATOK

24. cikk

Bírósági egyezségek

(1) A 4. cikk 2. pontja szerinti követelésre vonatkozó olyan egyezséget, amelyet egy bíróság jóváhagyott, vagy amelyet az eljárás során bíróság előtt kötöttek, és amely a jóváhagyása vagy megkötése szerinti tagállamban végrehajtható, az azon bírósághoz intézett kérelem alapján, amely azt jóváhagyta, illetve amely előtt azt megkötötték, európai végrehajtható okiratként kell hitelesíteni a II. melléklet szerinti szabványos formanyomtatványon.

(2) A származási tagállamban európai végrehajtható okiratként hitelesített egyezséget a többi tagállamban a végrehajthatóvá nyilvánítás szükségessége és végrehajthatósága megtámadásának lehetősége nélkül végre kell hajtani.

(3) A II. fejezet rendelkezéseit az 5. cikk, a 6. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk (1) bekezdése kivételével, valamint a IV. fejezet rendelkezéseit a 21. cikk (1) bekezdése és a 22. cikk kivételével értelemszerűen kell alkalmazni.

25. cikk

Közokiratok

(1) A tagállamok egyikében végrehajtható, a 4. cikk 2. pontja szerinti követelésre vonatkozó közokiratot a származási tagállam által kijelölt hatósághoz intézett kérelem alapján európai végrehajtható okiratként kell hitelesíteni a III. melléklet szerinti szabványos formanyomtatvány felhasználásával.

(2) A származási tagállamban európai végrehajtható okiratként hitelesített közokiratot a többi tagállamban a végrehajthatóvá nyilvánítás szükségessége és végrehajthatósága megtámadásának lehetősége nélkül végre kell hajtani.

(3) A II. fejezet rendelkezéseit az 5. cikk, a 6. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk (1) bekezdése kivételével, valamint a IV. fejezet rendelkezéseit a 21. cikk (1) bekezdése és a 22. cikk kivételével értelemszerűen kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Átmeneti rendelkezés

E rendeletet kizárólag a rendelet hatálybalépését követően meghozott határozatokra, jóváhagyott vagy megkötött bírósági egyezségekre, illetve kiállított vagy bejegyzett közokiratokra kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

KAPCSOLAT MÁS KÖZÖSSÉGI JOGI AKTUSOKKAL

27. cikk

Kapcsolat a 44/2001/EK rendelettel

E rendelet nem érinti a nem vitatott követelésre vonatkozó határozat, bírósági egyezség vagy közokirat elismerésének és végrehajtásának a 44/2001/EK rendelet szerinti lehetőségét.

28. cikk

Kapcsolat az 1348/2000/EK rendelettel

E rendelet nem érinti az 1348/2000/EK rendelet alkalmazását.

VIII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Tájékoztatás a végrehajtási eljárásokról és hatóságokról

A tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy – különösen a 2001/470/EK határozatnak [9] megfelelően létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül – tájékoztassák a nyilvánosságot és a szakmai köröket a következőkről:[9]

a) a végrehajtási eljárások és módok a tagállamokban; és

b) a végrehajtás terén illetékes hatóságok a tagállamokban.

30. cikk

Tájékoztatás a jogorvoslati eljárásokról, nyelvekről és hatóságokról

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről és azok bármely későbbi változásáról:

a) a 10. cikk (2) bekezdésében említett kijavítási és visszavonási eljárások, és a 19. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálati eljárások;

b) a 20. cikk (2) bekezdésének c) pontja alapján elfogadott nyelvek;

c) a 25. cikkben említett hatóságok jegyzéke.

(2) A Bizottság az értesítésben az (1) bekezdésnek megfelelően megadott információkat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetés révén és bármely más megfelelő módon nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

31. cikk[10]

A mellékletek módosításai

A Bizottság módosítja a mellékletekben található formanyomtatványokat. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, a 32. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

32. cikk[11]

Bizottság

(1) A Bizottságot a 44/2001/EK rendelet 75. cikkében említett bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

33. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. október 21-étől kell alkalmazni, a 30., 31. és 32. cikk kivételével, amelyeket 2005. január 21-étől kell alkalmazni.

Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2004. április 21-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

D. Roche

I. MELLÉKLET[12]

II. MELLÉKLET[13]

III. MELLÉKLET[14]

IV. MELLÉKLET[15]

V. MELLÉKLET[16]

VI. MELLÉKLET[17]