32015R0787[1]

A Bizottság (EU) 2015/787 végrehajtási rendelete (2015. május 19.) a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, egyes készítményekben és/vagy keverékekben található aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/787 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. május 19.)

a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, egyes készítményekben és/vagy keverékekben található aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésére,

a tagállamokkal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. Az eljárás megindítása

(1) 2014. szeptember 4-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó aceszulfám-kálium, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, egyes készítményekben és/vagy keverékekben található aceszulfám-kálium Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan. A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján indította meg az eljárást, és az eljárás megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(2) A Bizottság a vizsgálatot a Nutrinova Nutrition Specialties & Food Ingredients GmbH (a továbbiakban: panaszos) által 2014. július 22-én benyújtott panasza alapján indította el, amely vállalat az aceszulfám-kálium egyetlen gyártója az Európai Unióban. A panaszos tehát az aceszulfám-kálium teljes Európai Uniós gyártását képviseli. A panasz bizonyítékot tartalmazott a dömpingre, illetve az abból eredő jelentős kárra vonatkozóan, és így elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

1.2. Érdekelt felek

(3) Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvételüket biztosítandó vegyék fel a Bizottsággal a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a panaszost, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, az ismert importőröket és felhasználókat, kereskedőket, valamint a vizsgálat megindításában érintettként ismert szövetségeket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(4) Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

1.3. Analóg országbeli gyártók

(5) Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a panaszban foglalt információk alapján tudomása szerint az érintett terméket csak az Unióban és a Kínai Népköztársaságban gyártják. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak észrevételeik benyújtására. Észrevételek benyújtására nem került sor.

(6) A Bizottság felvette a kapcsolatot mind a kilenc harmadik országgal, amelyek esetében az Eurostat statisztikái azt jelezték, hogy az érintett termékkel azonos KN-kód alá besorolt termékeket exportálnak az Európai Unióba. A Bizottság felkérte ezen országokat, hogy segítsenek azonosítani az aceszulfám-káliumot előállító gyártókat és/vagy gyártói szövetségeket. A felkeresett harmadik országok közül egyik sem tudta megnevezni az aceszulfám-káliumot előállító gyártókat. Ez alapján nem sikerült az Unión vagy az érintett országon kívül más olyan országot azonosítani, amely az érintett terméket gyártaná.

1.4. Mintavétel

(7) A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(a) Mintavétel az importőrök körében

(8) A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság arra kérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(9) A benyújtott válaszok alacsony számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(b) Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(10) A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság arra kérte az összes ismert kínai exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. A Bizottság ezenkívül arra kérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(11) Az érintett ország négy exportáló gyártója bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. A vizsgálati időszak alatt ezen exportáló gyártók egyike nem értékesítette az érintett terméket az Európai Unióban. A szóban forgó gyártót így nem lehetett vizsgálni, és ennek eredményeként az együttműködő vállalatok száma háromra csökkent. Ezen exportáló gyártók feleltek a vizsgálati időszak alatt az érintett termék Unióba történő összes behozataláért. Az érintett felek alacsony számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

1.5. Piacgazdasági elbánás iránti kérelem

(12) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából a Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küldött az érintett ország három együttműködő exportáló gyártójának. A három együttműködő exportáló gyártó egyike sem nyújtott be a piacgazdasági elbánás iránti kérelmet.

1.6. A kérdőívre adott válaszok

(13) A Bizottság kérdőívet küldött az uniós gyártónak, az érintett országban található három együttműködő exportáló gyártónak, valamint az összes olyan független importőrnek és felhasználónak, amelyek érdeklődést mutattak a vizsgálat iránt.

(14) Az uniós gyártótól, a kínai együttműködő exportáló gyártótól, az érintett országban található három együttműködő exportáló gyártótól, három független importőrtől és egy felhasználótól érkezett válasz.

1.7. Ellenőrző látogatások

(15) A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte a dömping, az abból következő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt. A következő vállalatok telephelyén került sor az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásra:

Uniós gyártó:

- Nutrinova Nutrition Specialties & Food Ingredients GmbH, Frankfurt, Németország;

Importőrök:

- RFI Food Ingredients Handelsgesellschaft mbH, Düsseldorf, Németország,

- Brenntag Holding GmbH, Mülheim an der Ruhr, Németország,

- The Ingredient House Llc., Skillman, New Jersey, USA;

Felhasználók:

- The Wrigley Company Limited, Plymouth, Egyesült Királyság;

Az érintett országbeli exportáló gyártók

- Anhui Jinhe Industrial Co., Ltd., Lai'an tartomány, Kínai Népköztársaság,

- Suzhou Hope Technology Co., Ltd., Zhangjiagang, Kínai Népköztársaság,

- Anhui Vitasweet Food Ingredient Co., Ltd., Szucsou (Suzhou) és Liyang, Kínai Népköztársaság.

1.8. Vizsgálati időszak és a figyelembe vett időszak

(16) A dömping és a kár kivizsgálása a 2013. július 1. és 2014. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. Az érintett termék

(17) Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium (a 6-metil-1,2,3-oxatiazin-4(3H)-on-2,2-dioxid káliumsója; CAS-nyilvántartási szám: 55589-62-3), valamint a más édesítőszereket és/vagy vizet is tartalmazó készítményekben és/vagy keverékekben található, Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium (a továbbiakban: vizsgált termék), jelenleg az ex 2106 90 92 , az ex 2106 90 98 , az ex 2934 99 90 (TARIC-kód: 2934 99 90 21), az ex 3824 90 92 , az ex 3824 90 93 és az ex 3824 90 96 KN-kód alá besorolt termék(a továbbiakban: érintett termék). Az aceszulfám-kálium aceszulfám-K (vagy más nyelvterületen "Ace K") néven is ismert.

(18) Az aceszulfám-káliumot mesterséges édesítőszerként széles körben alkalmazzák, például élelmiszerekben, italokban és gyógyszerkészítményekben.

2.2. Hasonló termék

(19) Az Unióban az uniós gazdasági ágazat által előállított és értékesített aceszulfám-káliumról megállapítást nyert, hogy ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel, valamint ugyanazzal az alapvető felhasználási területekkel rendelkezik, mint az érintett országban gyártott és uniós exportra értékesített aceszulfám-kálium. Ennélfogva ezek az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

3. DÖMPING

3.1. Piacgazdasági elbánás

(20) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a Bizottság a rendes értéket az említett rendelet 2. cikkének (1)-(6) bekezdése alapján határozza meg a rendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt kritériumoknak megfelelő és így piacgazdasági elbánásban részesíthető kínai népköztársasági exportáló gyártók esetében.

(21) Ahogyan azt a (12) preambulumbekezdés is tartalmazta, az együttműködő exportáló gyártók közül azonban senki sem nyújtott be piacgazdasági elbánás iránti kérelmet.

3.2. Rendes érték

(22) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű, megfelelő harmadik ország (a továbbiakban: az analóg ország) árai vagy pedig az analóg ország által más országok (beleértve az Uniót is) esetében alkalmazott ár alapján kell megállapítani, illetve, ha ez nem lehetséges, bármilyen más elfogadható alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat is, és azt szükség esetén megfelelően ki kell igazítani úgy, hogy magában foglaljon egy ésszerű haszonkulcsot is.

(23) Ahogyan az a (6) preambulumbekezdésben is szerepel, harmadik analóg ország hiányában a rendes értéket az Unióban hasonló termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján kellett meghatározni. Sikerült azonosítani a vizsgálati időszak során a kínai együttműködő gyártók által az uniós piacon értékesített termékeknek megfelelő, uniós gyártók által értékesített terméktípusokat. Az uniós gyártók által független ügyfelek részére történő értékesítések az érintett termék teljes értékesítési mennyiségének arányában, valamint terméktípusonkénti bontásban kifejezve reprezentatívnak minősültek. E terméktípusokat az uniós gyártó nyereségesen értékesítette. Az uniós értékesítési átlagár szolgált rendes értékként.

3.3. Exportár

(24) Az együttműködő exportáló gyártók az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportáltak. Így az exportárat az Unióba történő kivitelre eladott érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapították meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

3.4. Összehasonlítás

(25) A Bizottság a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(26) Ahol a tisztességes összehasonlítás érdekében ez indokolt volt, az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében kiigazította.

(27) A Bizottság különösen a kereskedelmi szintek közötti különbségek esetében végzett kiigazítást, mivel megállapítást nyert, hogy az egyetlen uniós gyártó főként a felhasználók részére, míg a kínai gyártók elsősorban a kereskedők részére értékesítettek. Másodszor a különböző beadványok alapján kiigazításra került sor a kínai aceszulfám-kálium és az uniós gyártó által előállított aceszulfám-kálium minősége közötti különbség és e különbség piaci megítélése tekintetében. Ezen túlmenően a rendes értéket az uniós gyártó részéről a vizsgálati időszak során felmerült bizonyos rendkívüli kutatás-fejlesztési (K+F) és marketingkiadások tekintetében is ki kellett igazítani. Ezeket a kiadásokat a (67) preambulumbekezdés részletesen tárgyalja.

3.5. Dömpingkülönbözetek

(28) A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésével összhangban az együttműködő exportáló gyártók esetében a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította az érintett terméktípusra vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(29) Ez alapján az ideiglenes, súlyozott átlagú dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(30) Az érintett ország összes többi exportáló gyártója esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló kivitelének mennyisége az érintett országból az Unióba irányuló - az Eurostat importra vonatkozó statisztikai adatai alapján megállapított - teljes exportmennyiség arányában kifejezve.

(31) Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszakban az együttműködő exportáló gyártók kivitele megfelelt az Unióba irányuló teljes kivitelnek. Ez alapján a Bizottság úgy döntött, hogy a fennmaradó dömpingkülönbözetet azon vállalat szintjén határozza meg, amelyiknek a legmagasabb a dömpingkülönbözete.

(32) Az ideiglenes fennmaradó dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve tehát 97,8 %.

4. KÁR

4.1. Előzetes megjegyzés

(33) Az elemzés csupán egyetlen vállalatra vonatkozik. Ezért a bizalmas információk védelme érdekében a legtöbb mutató indexként vagy tartományként megadva szerepel.

4.2. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározása

(34) A vizsgálati időszakban egyetlen gyártó állított elő hasonló terméket az Unióban, ami az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a teljes uniós gazdasági ágazatnak felel meg.

4.3. Uniós fogyasztás

(35) A Bizottság az uniós gazdasági ágazat által benyújtott adatok, a kínai exportstatisztikák és a kínai exportáló gyártók által benyújtott alapján megállapította az uniós fogyasztás mértékét. Az Eurostat adatai nem voltak alkalmasak erre a célra, mert az érintett terméket több más termékkel együtt, különböző KN-kódok alá besorolva importálják. Mivel más harmadik országban nem gyártanak aceszulfám-káliumot, az Unióba irányuló teljes behozatal a Kínai Népköztársaságból származik.

(36) Az uniós fogyasztás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós fogyasztás (tonna)

(37) Az aceszulfám-kálium uniós fogyasztása a figyelembe vett időszakban körülbelül 4 %-kal nőtt, állítólag a cukormentes termékek iránti kereslet növekedése miatt. A figyelembe vett időszak utolsó évében csökkent a fogyasztás, mivel egyre nagyobb versenyt jelentettek az egyéb (új) édesítőszerek. E csökkenés azonban csak átmeneti jellegűnek tűnik, és nem áll rendelkezésre olyan egyértelmű jelzés, amely szerint az elkövetkező években tovább fog csökkenni az aceszulfám-kálium iránti kereslet.

4.4. A Kínai Népköztársaságból származó behozatal

4.4.1. A Kínából származó behozatal mennyisége és piaci részesedése

(38) A Bizottság a kínai import mennyiségét a Kínai Népköztársaságból származó, a vizsgálati időszak során az érintett termék teljes exportmennyiségéért felelős három exportáló gyártó által szolgáltatott adatokkal összevetett kínai exportstatisztikák alapján állapította meg.

(39) A Kínai Népköztársaságból származó uniós behozatal és piaci részesedés az alábbiak szerint alakult:

2. táblázat

A behozatal mennyisége tonnában és piaci részesedés

(40) A Kínai Népköztársaságból származó behozatal mennyisége 14 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Ugyanebben az időszakban a kínai behozatal piaci részesedése is nőtt 10 %-kal, így a vizsgálati időszakban elérte a 65-80 %-ot.

4.4.2. A Kínai Népköztársaságból származó behozatal árai és az ár-alákínálás

(41) A Bizottság a behozatal árait a Kínai Népköztársaságból származó együttműködő gyártóktól származó adatok alapján határozta meg. A Kínai Népköztársaságból származó, Unióba irányuló behozatal egy kilóra vetített súlyozott átlag CIF-ára a következőképpen alakult:

3. táblázat

A Kínai Népköztársaságból származó behozatal CIF-árai (EUR/kg)

(42) A figyelembe vett időszakban a Kínai Népköztársaságból származó behozatal átlagárai 30 %-kal csökkentek.

(43) A vizsgálati időszak alatti ár-alákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze:

(a) az egyetlen uniós gyártó által az uniós piacon a független ügyfelekkel szemben felszámított súlyozott átlagos értékesítési ár az Unióba a kínai exportáló gyártók által exportált terméktípusokra vonatkozóan, EXW-szintre kiigazítva, és

(b) az együttműködő gyártóknak az uniós piacon, az első független vevő számára értékesített behozatalainak terméktípusonkénti, megfelelő súlyozott átlagára, amelyet költség, biztosítás, fuvardíj figyelembevételével (CIF-paritás alapján) állapítottak meg és a vámok (6,5 %) és a behozatal utáni költségek tekintetében megfelelőképpen kiigazítottak.

(44) Az uniós gazdasági ágazat súlyozott átlagárát összevetették az együttműködő exportáló gyártóktól származó behozatal terméktípusonkénti megfelelő súlyozott átlagáraival az azonos kereskedelmi szintű ügyleteknél, levonva az engedményeket és visszatérítéseket, valamint figyelembe vették az uniós gazdasági ágazat által felszámított áraknak a minőségbeli különbség és annak piaci megítélése, továbbá a kutatásfejlesztési és marketingkiadások tekintetében történő kiigazításait, a (27) preambulumbekezdésben említettekkel egyező okból. Az összehasonlítás eredményét az uniós gyártók vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki. A Bizottság megállapította, hogy a Kínai Népköztársaságból származó behozatal alákínálási különbözeteinek súlyozott átlaga az uniós piac tekintetében 18 % és 45 % között mozgott.

4.5. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.5.1. Általános megjegyzések

(45) A dömpingelt import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A kár meghatározása során a Bizottság nem tett különbséget a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között, mivel az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az egyetlen uniós gyártó alkotja a teljes uniós gazdasági ágazatot. A gazdasági mutatókat a Bizottság az egyetlen uniós gyártóra vonatkozó adatok alapján értékelte. Az adatokról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(46) A gazdasági mutatók a következők: gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési mennyiség, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet mértéke és a korábbi dömpingből való kilábalás, átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. Az elemzésük az alábbiak szerint történik:

4.5.2. Kármutatók

4.5.2.1. Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

(47) A figyelembe vett időszak során a teljes uniós gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

4. táblázat

Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

(48) Az uniós gazdasági ágazat gyártási mennyisége következetesen, 31 %-kal csökkent. Sőt az érintett időszakban az uniós gyártó a költségek csökkentése érdekében egyre többször állította le gyártólétesítményeit. A vizsgálati időszak alatt a gyár emiatt összesen négy hónapra leállt.

(49) Az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitása a figyelembe vett időszak során változatlan maradt, mivel számos költség állandó, a kapacitástól független. Ennek következtében a kapacitáskihasználás a gyártási mennyiséggel arányosan csökkent.

4.5.2.2. Értékesítési mennyiség és piaci részesedés

(50) Az uniós gazdasági ágazat független ügyfelek részére történő értékesítésének mennyisége az Unióban, valamint az ágazat piaci részesedése a vizsgált időszak során romlott:

5. táblázat

Értékesítési mennyiség és piaci részesedés

(51) A vizsgált időszak során az uniós gyártó által értékesített mennyiség összességében 13 %-kal csökkent, bár a fogyasztás ebben az időszakban nőtt. Ez a kedvezőtlen tendencia 2013 és a vizsgálati időszak között némi fellendüléssel is járt, amelyet csak olyan szerződésekkel lehetett elérni, amelyek az uniós gazdasági ágazat életképességét tovább károsító értékesítési árakat tartalmaztak.

(52) A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése is csökkent 16 %-kal, mind az új beszállítóra áttérő vevők, mind pedig a két beszállítóval rendelkező vevők miatt, ami növelte a Kínai Népköztársaságból történő beszerzések arányát.

4.5.2.3. Növekedés

(53) Egyértelmű, hogy az uniós gazdasági ágazat növekedése negatív volt, figyelembe véve piaci részesedésének fent említett csökkenését és a fogyasztás (37) preambulumbekezdésben említett növekedését.

4.5.2.4. Foglalkoztatás

(54) A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(55) 2011-től a vizsgálati időszak végéig az uniós gazdasági ágazat személyzeti állományát a gyártás csökkenésével és az időszakos leállásokkal összhangban mintegy ötödével csökkentette. A termelékenység ugyanebben az időszakban a munkavállalók számának csökkenése következtében csekély mértékben, 6 %-kal nőtt.

4.5.2.5. Munkaerőköltségek

(56) Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

7. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(57) Az uniós gazdasági ágazat munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltsége 15 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, mivel az állomány csökkentése következtében végkielégítést kellett fizetni (lásd az (54) preambulumbekezdést). Ráadásul a vegyipari ágazatban új bérráták terjedtek el.

4.5.2.6. A dömpingkülönbözet nagysága és felépülés a korábbi dömping hatása alól

(58) Minden dömpingkülönbözet jelentős volt (lásd a fenti (29) preambulumbekezdést). Figyelembe véve a Kínai Népköztársaságból származó behozatal mennyiségét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek mértékének uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása jelentős volt.

(59) Ez az érintett termékkel kapcsolatos első dömpingellenes vizsgálat. Ezért nem álltak rendelkezésre friss adatok a lehetséges korábbi dömping hatásainak felméréséhez.

4.5.2.7. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(60) Az uniós gyártó által független uniós vevőknek felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(61) Az uniós gazdasági ágazat által a hasonló termékre felszámított átlagos eladási ár 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, részben a Kínai Népköztársaságból származó átlagos importárak erősen kedvezőtlen tendenciája következtében (lásd a (42) preambulumbekezdést).

(62) Az uniós gazdasági ágazat átlagos gyártási költsége 19 %-kal nőtt. Ezt főként az állandó költségeknek a gyártási és értékesítési mennyiségre gyakorolt fokozott hatása, valamint a nyersanyag árának emelkedése okozta.

4.5.2.8. Készletek

(63) Az uniós gazdasági ágazat készleteinek szintje a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

9. táblázat

Készletek

(64) Bár a zárókészletek csökkentek a figyelembe vett időszakban a gyártólétesítmények költségcsökkentés céljából történő időszakos leállása következtében (lásd a (49) preambulumbekezdést), a gyártási készletek százalékában kifejezve nőttek.

4.5.2.9. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(65) Az uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(66) Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A jövedelmezőség kiszámításakor a Bizottság a bejelentett költségekből levonta az összes olyan kutatás-fejlesztési és marketingköltséget, amelyeket a fenti (27) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően kivételes jellegűnek talált. E levonás nélkül az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban veszteséges helyzetbe került volna. A jövedelmezőség csökkenésével összhangban a nettó pénzforgalom, a beruházások és a beruházások megtérülése is csökkent.

(67) Az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a levont kutatásfejlesztési és marketingköltségek az érintett termékhez kapcsolódó rendes, folyamatos költségek voltak. A vizsgálat azonban megállapította, hogy ezek a költségek egy új, bár e vizsgálat termékkörébe tartozó termékre vonatkoztak. Ezek a kivételes és magas költségek az uniós gazdasági ágazat szokásos vagy reprezentatív éve során nem merülnének fel. E költségek továbbá egy olyan termék kutatás-fejlesztésére és marketingjére vonatkoznak, amelyet a figyelembe vett időszakban az uniós piacon nem értékesítettek jelentős mennyiségben.

(68) Az uniós gyártó jövedelmezősége még a fent említett költségek kizárásával is jelentősen és folyamatosan csökkent a figyelembe vett időszak során. A Bizottság az egyértelmű és jelentős csökkenés miatt a vizsgálati időszakban érvényes jövedelmezőségi szintet és a jövedelmezőség alakulását kedvezőtlennek találta.

(69) A jövedelmezőség meredek zuhanása főként a folyamatosan növekedő, egy tonnára jutó állandó költségek eredményeként alakult így, összevetve a csökkenő gyártási és értékesítési mennyiséggel. Ezen kívül egyértelmű volt az átlagár visszaesése, amelynek következtében az uniós gazdasági ágazat képtelen volt a nyereség szintjét fenntartani, és így jelentősen csökkent a jövedelmezőség. A fenti 10. táblázat szerint az egyéb teljesítménymutatók a forgalmi eredményhez hasonló tendenciát mutattak.

(70) A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. Indexként kifejezve a nettó pénzforgalom tendenciája is negatívan alakult a figyelembe vett időszak során, a jövedelmezőség visszaesése következtében 22 %-kal csökkent.

(71) Az uniós gazdasági ágazat beruházásai még ennél is jelentősebb mértékben csökkentek. A beruházások mennyisége a vizsgálati időszakban a 2011-es volumennek csupán az egyharmadát tette ki. A jövedelmezőséget illetően az új termékre vonatkozó beruházásokat nem vették figyelembe e számítás során.

(72) A beruházások megtérülése (ROI) a beruházások nettó könyv szerinti értékének százalékos arányában kifejezett nyeresége. A ROI határozottan és folyamatosan mintegy 75 %-kal esett vissza 2011-től egészen a vizsgálati időszakig.

(73) Nagy nemzetközi vállalatcsoport tagjaként az egyetlen uniós gyártó nem állította, hogy a fenti fejlemények hatással lettek volna a tőkebevonási képességére. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat az eljárás során egyértelművé tette, hogy a jelenlegi helyzet nem fenntartható.

4.5.3. A kárra vonatkozó következtetés

(74) Jelentős negatív tendenciákat figyeltek meg az alábbi gazdasági mutatók területén: gyártás, gyártási kapacitás, piaci részesedés, foglalkoztatás, értékesítési mennyiség és értékesítési árak az uniós piacon. A készletek (a gyártás százalékában kifejezve) nőttek, bár abszolút értékben csökkentek. A következetesen csökkenő értékesítési áraknak az általában csökkenő értékesítési mennyiséggel kombinált hatása jelentős volt, ennek eredményeként zuhant a piaci részesedés, a jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom.

(75) Az a tény, hogy az uniós piacot a nagy piaci szereplők uralják az élelmiszer- és üdítőital-ágazatban, amelyek e tevékenységet éves szerződések alapján végzik, azt jelenti, hogy az uniós gazdasági ágazat ezen részét különösen érzékenyen érinti az értékesítési mennyiség és árak zuhanása még akkor is, ha e zuhanás az ügyfelek kis részét érinti.

(76) A termelékenység másrészről javult. E fejlemény azonban a munkavállalók számának csökkenése következményeként alakult így, ami a kereslet, következésképpen a gyártás csökkenéséből fakad, emiatt pedig egyes munkavállalókat el kellett bocsátani. Ezért ilyen körülmények között a termelékenység növekedése nem tekinthető pozitív elemnek.

(77) Az uniós fogyasztás is nőtt. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat az értékesítési mennyiség és eladási árak már említett csökkenése miatt nem volt képes ebből profitálni.

(78) Egy érdekelt fél megkérdőjelezte a károkozás tényét. Ez a fél azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete a vizsgálati időszak során a szokásosnak megfelelő volt. Az érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat szabadalmi oltalma megszűnt, ezt követően elveszítette domináns piaci pozícióját. Ezért most már kénytelen elfogadni az alacsonyabb nyereséget és az alacsonyabb értékesítési mennyiségeket.

(79) Ez az érvelés nem megalapozott. A fő gyártási szabadalom 2005-ben (két kisebb szabadalom pedig ezen időpont előtt és után) járt le. A gyártási szabadalom 2005-ös lejártát követően, és még jóval a figyelembe vett időszak előtt új szereplők jelentek meg a piacon, mégpedig a kínai exportáló gyártók; piaci jelenlétük azóta is fokozatosan nő. 2009-ben, jóval a figyelembe vett időszak kezdete előtt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése az addigi domináns pozícióból 50 % alá zuhant. 2011-re, azaz a figyelembe vett időszak elejére a kínai import részesedése az uniós piacon bőven meghaladta az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését. Elmondható tehát, hogy a szabadalmi oltalom 2005-ös lejárta valóban az új piaci szereplők megjelenéséhez vezetett.

(80) A kedvezőtlen helyzet elemzése továbbá a figyelembe vett időszak során, azaz 2011 és 2014 között, tehát a gyártási szabadalom lejárta után hat évvel kezdődő időszakban zajlott. A kármutatók nagy részének alakulása az említett időszak során (2011 és a vizsgálati időszak között) az uniós gazdasági ágazatra nézve rendkívül negatív hatással volt. Egészen pontosan az uniós gazdasági ágazat elveszítette piaci részesedését, csökkentette eladási árait, meredeken zuhant a jövedelmezősége és az előbbiekben vizsgált egyéb pénzügyi mutatói, csökkent a termelékenység, a költségek csökkentése céljából le kellett állítani a gyártást, és a növekvő fogyasztásból sem származott semmilyen haszna (lásd a fenti (74) preambulumbekezdést). Ilyen gazdasági helyzet nem magyarázható csupán az új piaci szereplők megjelenésével, amely a szabadalmi oltalom lejártának következménye. Mindenesetre ha a fenntartható és egészséges helyzetet vesszük alapul, a jelenlegi helyzet semmiképpen nem tekinthető annak. Először is a gyártási szabadalom jóval a figyelembe vett időszak előtt járt le, így az uniós gazdasági ágazatnak elegendő ideje volt arra, hogy reagáljon az oltalom hiányára. Másodszor bár a szabadalmi oltalom lejártát a teljesítmény enyhe csökkenése jellemezte, maga a vizsgálati időszak során a kármutatók szintje olyan alacsony volt, amely nem teszi lehetővé a fenntartható és egészséges működést. Sőt, a szabadalmi oltalom megszűnése ellenére az uniós gazdasági ágazat 2011-ig egészséges gazdasági és pénzügyi helyzetben volt.

(81) Ennek alapján el kell utasítani azt az érvelést, amely szerint az uniós gazdasági ágazatot nem érte kár. Tovább kell elemezni a szabadalmi oltalom lejártát mint az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz hozzájáruló tényezőt.

(82) A fentiek alapján a Bizottság ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

5. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(83) Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően azt is megvizsgálta, hogy más ismert tényezők ezzel egy időben okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák. Ezek a tényezők a következők: a) az uniós gazdasági ágazat teljesítménye az exportpiacokon, b) a szabadalmi oltalom megszűnése és c) az uniós gazdasági ágazat üzleti stratégiája.

5.1. A dömpingelt behozatal hatása

(84) A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat romló helyzete egybeesett a Kínai Népköztársaságból származó, dömpingáron történő behozatal növekedésével. A figyelembe vett időszakban a behozatal mennyisége 14 %-kal nőtt, az importárak pedig 30 %-kal csökkentek. Ennek következtében a kínai exportőrök piaci részesedése 10 %-kal nőtt. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat elveszítette piaci részesedését, kénytelen volt csökkenteni értékesítési árait, és az értékesítési mennyiség is kedvezőtlenül alakult.

(85) Különösen a 18 és 45 % közötti rendkívüli alákínálási különbözet mutatja, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal jelentős nyomást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat által felszámított árakra.

(86) Az értékesítési mennyiség visszaesése rontotta az uniós gazdasági ágazat azon képességét, hogy elnyelje az állandó költségeket. Az érintett országból származó alacsony árú behozatal eredményeként az uniós gazdasági ágazat képtelen volt a nyereségszintet fenntartani, így jövedelmezősége jelentősen visszaesett (lásd a 10. táblázatot).

(87) Az uniós gazdasági ágazat és a többi érdekelt fél azt állította, hogy a két legnagyobb kínai exportáló gyártó az érintett időszakban árháborút folytatott, és felvásárlásra tett kísérletet. Valójában 2015 elején, nem sokkal a vizsgálati időszak után az egyik együttműködő exportáló gyártó, a Suzhou Hope Technology Co., Ltd. a kínai jog értelmében csődvédelmet kért maga ellen. A két legnagyobb kínai exportőr árainak következetes és folyamatos csökkenése a valóságban fenntarthatatlan értékesítési árakat eredményezett. Ezek az árak az uniós gazdasági ágazat árainál lényegesen alacsonyabbak voltak, és jelentősen rontottak az uniós gazdasági ágazat helyzetén. Ez pedig a következő területeken mutatkozott meg: gyártás, gyártási kapacitás, piaci részesedés, foglalkoztatás, értékesítési mennyiség és értékesítési árak az uniós piacon.

(88) A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének kedvezőtlen alakulása egybeesett az egyre csökkenő, dömpingelt árú behozatal jelentős növekedésével, és hogy e behozatal meghatározó szerepet játszott abban, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett el. Az exportáló gyártók értékesítési árai a vizsgálati időszak alatt 30 %-kal csökkentek. Az érintett országból származó gyártók az érintett időszak során folyamatosan csökkentették értékesítési egységáraikat, így növelni tudták piaci részesedésüket. Tekintettel az egyértelműen megállapított időbeli egybeesésre egyfelől a dömpingelt behozatalnak a folyamatosan csökkenő árak melletti folytatódása, másfelől az uniós gazdasági ágazat csökkenő értékesítési mennyisége és az árerózió között, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingelt behozatal okolható az uniós gazdasági ágazat kedvezőtlen helyzetéért.

5.2. Az egyéb tényezők hatásai

5.2.1. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(89) A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat kivitele mennyiség és átlagár tekintetében a következőképpen alakult:

11. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(90) Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye mennyiség tekintetében hasonlóan alakult, mint az uniós piacon megvalósuló értékesítés, bár az árak euróban kifejezve magasabb szinten voltak. Az árak alakulásának ezen különbsége részben az euró és az USA dollár közötti árfolyam érintett időszakban történő alakulásának tulajdonítható. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy bár az export teljesítménye is negatív volt, ez nem magyarázza az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon elszenvedett kárt.

5.2.2. A szabadalmi oltalom megszűnése

(91) Néhány érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár azzal magyarázható, hogy megszűnt az egyetlen uniós gyártó aceszulfám-káliumra vonatkozó szabadalmi oltalma. Ez az érvelés nem megalapozott. A (79) preambulumbekezdésben foglalt magyarázatnak megfelelően különösen a gyártási szabadalom 2005-ös lejártát követően új szereplők jelentek meg a piacon, mégpedig a kínai exportáló gyártók; piaci jelenlétük azóta is fokozatosan nő. 2009-ben, jóval a figyelembe vett időszak kezdete előtt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a szabadalmi oltalom által biztosított addigi domináns pozícióból 50 % alá zuhant. 2011-re, azaz a figyelembe vett időszak elejére a kínai import részesedése az uniós piacon bőven meghaladta az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését. Elmondható tehát, hogy a szabadalmi oltalom lejárta valóban az új piaci szereplők megjelenéséhez vezetett.

(92) A vizsgálat azonban megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett el. A kár megállapításának ismeretében úgy tekinthető, hogy az uniós gazdasági ágazat 2011-ig egészséges gazdasági és pénzügyi helyzetben volt, amely ezt követően romlani kezdett. Azaz erre a gyártási szabadalom lejárta után hat évvel, illetve annyi idővel került sor, amely elegendő lett volna az uniós gazdasági ágazat számára, hogy reagáljon. Ezért nem megalapozott, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete azért romlott, mert újabb piaci szereplők jelentek meg. Az uniós gazdasági ágazat helyzete inkább az új piaci szereplők árképzési stratégiája miatt romlott, amely a fenntarthatatlanul alacsony áron történő behozatal mennyiségének növekedéséhez és jelentés ár-alákínáláshoz vezetett.

(93) Mindezek alapján a Bizottság ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy a szabadalmi oltalom megszűnése nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

5.2.3. Üzleti stratégia

5.2.3.1. Az uniós gazdasági ágazat árképzési stratégiája

(94) Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár azon döntésének volt tulajdonítható, hogy az uniós piacon meg kívánta őrizni a kiváló minőségű termékek gyártójaként betöltött pozícióját. A vizsgálat ezzel szemben arra a következtetésre jutott, hogy ez a stratégia biztosította az ágazat fennmaradását. Ha kizárólag az árak szintjén versenyezett volna, az az aceszulfám-kálium üzletág megszűnéséhez vezetett volna, mivel a dömpingelt importárak fenntarthatatlanul alacsony szintre zuhantak. A fenntarthatatlan szintű importárakat az a tény is alátámasztja, hogy a második legnagyobb exportáló gyártó, amely teljes forgalmának jelentős részét az aceszulfám-kálium teszi ki, 2015 elején Kínában csődvédelmet kért maga ellen.

5.2.3.2. Az uniós gazdasági ágazat jelentős kutatás-fejlesztési és marketingköltségei

(95) Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár az érintett időszakban egy új termékre fordított kiadásoknak tudható be. Meg kell jegyezni, hogy ezek a kiadások egy, aceszulfám-káliumot tartalmazó új termékre vonatkozó kutatás-fejlesztéshez és marketinghez kapcsolódnak. Azonban a (66) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően az innovációs költségeket nem vették figyelembe a kárelemzés során, ezért a lényeges kár megállapítását e kiadások nem befolyásolják.

(96) Így megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat üzleti stratégiája nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

5.3. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(97) Ebben a vizsgálatban a kár egyértelműen megállapítható, és kiterjed a fent említett mutatók nagy részére. A kár mennyiségi szempontból (főként a piaci részesedés, gyártás, kapacitáskihasználás, értékesítési mennyiség az uniós piacon és foglalkoztatás szempontjából), az ár (értékesítési átlagár) szempontjából, valamint a teljesítménymutatók (jövedelmezőség, beruházás megtérülése, beruházás és pénzforgalom) szempontjából is egyértelmű. Egyértelmű időbeli egybeesés volt az alacsony árú dömpingelt behozatal mennyiségének és piaci részesedésének növekedése, valamint az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének negatív alakulása között. Míg a mennyiségi szempontok markánsabbak, egyértelmű összefüggés van az értékesítési és gyártási mennyiségek meredek zuhanása és a pénzügyi mutatók ezt követő jelentős romlása között.

(98) A Bizottság megkülönböztette és szétválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait. A Bizottság nem talált semmilyen egyéb tényezőt, amely a kárhoz hozzájárulhatott volna.

(99) A Bizottság ezért megállapította, hogy a dömpingelt behozatal okozta az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt, és hogy nincsenek egyéb tényezők, amelyek befolyásolhatták az okozati összefüggést.

6. AZ UNIÓS ÉRDEK

(100) Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping meghatározása ellenére megállapítható-e, hogy jelen esetben az intézkedések elfogadása nem sérti az uniós érdeket. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

6.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(101) A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal következtében jelentős kárt szenvedett. Szinte az összes kármutató negatívan alakult a figyelembe vett időszakban, különösen a gyártási mennyiség, értékesítési mennyiség, értékesítési ár, foglalkoztatás, piaci részesedés és jövedelmezőség terén. Negatív tendenciáról árulkodik a pénzügyi teljesítményhez kapcsolódó többi, így például a pénzforgalomra és a beruházások megtérülésére vonatkozó mutató is.

(102) Az intézkedések bevezetésével az importárak várhatóan emelkedni fognak, és az uniós gazdasági ágazat részben kikerül a dömpingelt behozatal nyomán jelenleg fennálló súlyos árnyomás alól. Amennyiben elmarad az intézkedések bevezetése, az uniós gazdasági ágazat minden bizonnyal még kedvezőtlenebb helyzetbe kerül. Tovább csökkenhet az értékesítési mennyiség és a piaci részesedés, mivel a dömpingelt behozatal árnyomása továbbra is fennáll, amely miatt az uniós gazdasági ágazat kénytelen lesz árait tovább csökkenteni. Másrészt nem állapítható meg, hogy az árakra gyakorolt nyomás az intézkedések hiányában megfordulna, és nem követné a figyelembe vett időszakban megfigyelt tendenciákat. Az sem kizárt, hogy az intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat középtávon arra kényszerülhet, hogy teljesen felhagyjon az aceszulfám-kálium gyártásával, következésképpen csökkenni fog az Unióban a foglalkoztatás. Emellett az uniós piac teljes mértékben a harmadik országokból származó behozataltól függne.

(103) A Bizottság tehát a jelenlegi szakaszban megállapította, hogy a dömpingellenes vámok bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

6.2. A független importőrök érdeke

(104) A megkeresett 25 importőrből csupán három válaszolta meg a kérdőíveket. Ők a Kínából származó összes aceszulfám-kálium behozatalának mintegy 13 %-át képviselik. Ezeknél a vállalatoknál helyszíni ellenőrzésre került sor.

(105) A Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium behozatala ezen importőrök teljes forgalmának kevesebb mint 10 %-át tette ki a vizsgálati időszakban (két importőrnél pedig kevesebb mint 1 %-ot).

(106) Mindhárom együttműködő importőr azt állította, hogy a vám kivetése negatívan hatna a tevékenységére, mivel elkerülhetetlen lenne az áremelés. Az egyik importőr hangsúlyozta, hogy ügyfelei számára fontos a kettős forrásból történő beszerzés.

(107) Egy másik importőr azt állította, hogy nem könnyű az aceszulfám-káliumot helyettesíteni az azt tartalmazó, már forgalomban lévő termékek esetében. Új, az érintett termék helyett alternatív édesítőszereket tartalmazó termékeket kellene kifejleszteni.

(108) A Bizottság megállapította, hogy az intézkedések valóban negatív hatást gyakorolhatnak az importőrökre, ám csak nagyon korlátozott mértékben. Az aceszulfám-kálium az egyébként meglehetősen széles termékportfólióval rendelkező importőrök tevékenységének csupán kis részét képezi. Ráadásul mivel az intézkedések csupán a tisztességes versenyt állítanák helyre az uniós piacon, úgy tekinthető, hogy a dömpingellenes intézkedések nem akadályoznák meg az importőröket az érintett termék Unióban történő értékesítésében.

(109) Hasonlóképpen mivel az importőrök és végfelhasználók egyaránt hangsúlyozták a kettős beszerzési forrás szükségességét, az intézkedések valószínűleg inkább növelnék a kettős beszerzési forrás lehetőségét, nem pedig akadályoznák azt. Ennek oka, hogy az intézkedések nélkül az uniós gazdasági ágazat valószínűleg teljesen kiszorulna a piacról.

(110) Ezért a rendelkezésre álló információkból egyértelműen kiderül, hogy az importőrökre kivetett intézkedések elenyésző hatást gyakorolnának, és e hatást egyértelműen ellensúlyozná az intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatása.

6.3. A felhasználók érdeke

(111) A Bizottság az eljárás megindításakor az aceszulfám-kálium mintegy 80 felhasználójával vette fel a kapcsolatot. Csupán egyetlen felhasználó adott választ a kérdőívre. A fő felhasználók az élelmiszer- és üdítőital-ágazat cukormentes vagy csökkentett cukortartalmú termékeit előállító részét képviselik. Az aceszulfám-kálium egyéb felhasználási területe a gyógyszeripar, ahol ezzel ízesítik a gyógyszerkészítményeket.

(112) Az együttműködő felhasználó esetében bár az aceszulfám-káliumot a legtöbb termékében használja, az összes gyártási és értékesítési költséggel összevetve az aceszulfámkálium-beszerzés csekély részt képvisel.

(113) Az együttműködő felhasználó azt állította, hogy az érintett termék késztermékei jelentős részének kiemelt összetevője, és rendkívül nehéz lenne arra helyettesítő terméket találni anélkül, hogy ez negatív hatást gyakorolna a minőségi előírásokra és versenyképességre.

(114) Három másik, mind a nagy multinacionális étel- és italgyártókat, mind pedig a kisebb szakosodott gyógyszeripari vállalatokat képviselő felhasználó nem töltötte ki ugyan a kérdőívet, de észrevételeiket írásban benyújtották. E felhasználók azt állították, hogy a dömping megállapításától függően fenn kell tartani az uniós gazdasági ágazat életképes versenytársként és kiváló minőségű termékek megbízható forrásaként betöltött pozícióját.

(115) A vizsgálat megállapította, hogy a költségek szempontjából az aceszulfám-kálium jelentősége a késztermékekben minimális. Ahogyan azonban az együttműködő felhasználó állította, az aceszulfám-kálium felhasználása elengedhetetlen a már forgalomban lévő termékeknél. Alternatív édesítőszerekkel új termékeket is ki lehet fejleszteni, de a már meglévő termékek összetételét megváltoztatni kockázatos és költséges lenne. Ezért nagyon fontos, hogy a felhasználók alternatív aceszulfámkálium-forrásokhoz juthassanak.

(116) Ezt az érvet az észrevételeket beküldő három felhasználó is említette. Hangsúlyozták, hogy nem kívánnak kizárólag a kínai aceszulfám-káliumtól függeni, hiszen a Kínai Népköztársaságban az ágazat koncentrációjának lehetősége miatt ármonopólium alakulhat ki.

(117) A (108) preambulumbekezdésben említettek szerint a dömpingellenes intézkedések javasolt célja, hogy helyreállítsa az egyenlő versenyesélyeket, ami lehetővég teszi mind az uniós, mind a kínai gyártók számára, hogy életképes versenytársként továbbra is a piacon maradjanak. A felhasználók kettős forrásból történő ellátásának szükségességét az intézkedések bevezetésével jobban lehet biztosítani, mint anélkül.

6.4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(118) A dömpingellenes intézkedések bevezetése várhatóan biztosítja az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a piacon maradjon, majd azt követően javítson helyzetén. Fennáll annak komoly kockázata, hogy ha nem vezetik be ezeket az intézkedéseket, az uniós gazdasági ágazatnak középtávon ki kell vonulnia az aceszulfámkálium-üzletágból, ami elkerülhetetlen elbocsátásokkal járna. Ez pedig a kínai exportáló gyártókat monopolhelyzetbe hozná, várhatóan e gyártók száma is csökkenne. Az importőrökre vélhetően kisebb hatást gyakorolna, az aceszulfámkálium-felhasználók számára azonban ez káros lenne, akik közül többen is hangsúlyozták az uniós ellátási forrás megmaradásának fontosságát.

(119) A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az aceszulfám-kálium Kínai Népköztársaságból származó behozatalára vonatozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét.

7. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(120) A Bizottság dömpinggel, kárral, okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetései alapján ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

7.1. A kár megszüntetéséhez szükséges különbözet (kárkülönbözet)

(121) Az intézkedések szintjének megállapításához a Bizottság először az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét állapította meg. Az intézkedéseket olyan szinten kell bevezetni, amely elegendő az uniós gazdasági ágazat és a kínai népköztársaságbeli exportáló gyártók közötti tisztességes versenyhelyzet visszaállításához.

(122) A kár abban az esetben szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná gyártási költségeit, és a hasonló termék uniós piacon történő értékesítése révén olyan adózás előtti nyereségre tudna szert tenni, amelyet egy ilyen típusú iparág az ágazatban szokásos versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül ésszerűen elérhet.

(123) Ebből a célból az uniós gazdasági ágazat által felszámított, a (44) és (43) preambulumbekezdésben említett ár-alákínálási számításokhoz megállapított árak kárt nem okozó árnak minősülnek, és a kárkülönbözet-számításokban is felhasználták azokat. A jelen ügy sajátos körülményeiből kiderült, hogy mivel a nem ismétlődő és kivételes kutatás-fejlesztési és marketingkiadások jogos kizárása valójában tényleges nyereséget jelentett a hasonló termékek értékesítése terén a vizsgálati időszakban, a kár megszüntetéséhez szükséges szintet ezzel a tényleges árral kell biztosítani.

(124) A Bizottság ezért az érintett országból származó együttműködő exportáló gyártóknak az ár-alákínálás kiszámításához megállapított súlyozott átlagos import CIF-ára, valamint az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagos gyártelepi ára - amelyet az ár-alákínálási számításoknál is megállapítottak - összehasonlításának alapján meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges szintet. Az ebből az összehasonlításból származó különbözetet a súlyozott átlagos CIF-importérték százalékában fejezték ki.

7.2. Ideiglenes intézkedések

(125) A Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, egyes készítményekben és/vagy keverékekben található aceszulfám-kálium behozatalára ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság elvégezte a kárkülönbözetek és a dömpingkülönbözetek összehasonlítását. A vámok összegét a dömping-, illetve kárkülönbözetek közül az alacsonyabb szintjén kell rögzíteni.

(126) A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vámtételek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(127) Mivel azonban a dömpingellenes vámot minden, aceszulfám-káliumot tartalmazó készítményre és/vagy keverékre is alkalmazni kell, helyesebb, ha az uniós vámhatóságok a vám végrehajtásakor a vámot EUR/kg nettó fix összegben határozzák meg, és ezt alkalmazzák vagy az importált tiszta aceszulfám-káliumra, vagy a készítményben és/vagy keverékben található aceszulfám-kálium arányában.

(128) Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ennek megfelelően a vámok az e vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezeket a vámtételeket (szemben a "minden más vállalat"-ra alkalmazandó országos vámokkal) kizárólag az érintett országból származó és az említett jogi személyek által előállított érintett termék behozatalára kell alkalmazni. Az e rendelet rendelkező részében külön nem említett vállalatok - köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok - által gyártott importált érintett termékre a "minden más vállalatra" vonatkozó vámtétel alkalmazandó. Esetükben az egyedi dömpingellenes vámtételek egyike sem alkalmazandó.

(129) Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, a vállalat kérheti ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (3). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(130) A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések megkerülésére vonatkozó kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az I. mellékletben meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a "minden más vállalatra" megállapított dömpingellenes vámtétel alkalmazandó.

(131) A dömpingellenes vámok megfelelő végrehajtása érdekében a "minden más vállalatra" megállapított dömpingellenes vám nemcsak a vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(132) A felelősségteljes ügyvitel érdekében az érdekelt felek a megadott határidőn belül benyújthatják írásbeli észrevételeiket és/vagy kérhetik a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselője előtti meghallgatásukat.

(133) Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenesek, és lehetséges, hogy ezeket a vizsgálat végleges szakaszában módosítják,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-káliumra (a 6-metil-1,2,3-oxatiazin-4(3H)-on-2,2-dioxid káliumsója; CAS-nyilvántartási szám: 55589-62-3), valamint a más édesítőszereket és/vagy vizet is tartalmazó készítményekben és/vagy keverékekben található, Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-káliumra, amely jelenleg az ex 2106 90 92 , az ex 2106 90 98 , az ex 2934 99 90 (TARIC-kód: 2934 99 90 21), az ex 3824 90 92 , az ex 3824 90 93 és az ex 3824 90 96 KN-kód alá tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben ismertetett és az alább felsorolt vállalatok által előállított termékek esetében alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámok a következők:

(3) A készítményekben/keverékekben található aceszulfám-káliumra vonatkozó dömpingellenes vámot annak alapján kell alkalmazni, hogy a készítmény és/vagy keverék tömegét nézve milyen arányban tartalmaz aceszulfám-káliumot.

(4) A (2) bekezdésben felsorolt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel az I. mellékletben meghatározott követelményeknek. Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be, úgy a "minden más vállalatra" érvényes vámtételt kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdésben említett termék Európai Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(6) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatnak a tagállami vámhatóság részére történő benyújtásakor azokban az esetekben, amikor az aceszulfám-kálium az azt tartalmazó készítmények és/vagy keverékek származási országától eltérő országból származik, az importőrnek a II. melléklet követelményei szerint kell benyújtania a készítmények és/vagy keverékek végső gyártója által kiállított származási nyilatkozatot.

3. cikk

(1) Az érdekelt felek e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 25 naptári napon belül:

a) kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták;

b) írásban benyújthatják észrevételeiket a Bizottságnak; és

c) kérhetik a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(2) Az 1225/2009/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdésében említett felek az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 25 naptári napon belül észrevételeket tehetnek az ideiglenes intézkedések alkalmazására vonatkozóan.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikket egy hat hónapos időszakon át kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. május 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) HL C 297., 2014.9.4., 2. o.

(3) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Rue de la Loi 170/Wetstraat 170, 1040 Brussels, Belgium.

I. MELLÉKLET

Az 1. cikk (4) bekezdésében említett érvényes kereskedelmi számlát az alábbiak szerint kell kiállítani:

1. A kereskedelmi számlát kiállító szervezet tisztviselőjének neve és beosztása.

2. Nyilatkozat: "Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített aceszulfám-káliumot a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC kiegészítő kód) állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy a számlán feltüntetett információk hiánytalanok és a valóságnak megfelelnek."

3. Dátum és a kereskedelmi számlát kiállító szervezet tisztviselőjének aláírása.

II. MELLÉKLET

Származási nyilatkozat

Eladó: [adja meg az aceszulfám-káliumot tartalmazó készítmények és/vagy keverékek eladójának teljes nevét és címét]

A kereskedelmi számla száma és kelte:

Gyártó: [adja meg az aceszulfám-káliumot tartalmazó készítmények és/vagy keverékek végső gyártójának teljes nevét és címét, amennyiben az nem azonos az eladóval]

E termékek gyártója kijelenti, hogy:

- az e nyilatkozat 2. oszlopában megnevezett áruknak a 4. oszlopban megjelölt származási helyét a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (1) 23. és 24. cikkének rendelkezéseivel összhangban határozta meg,

- és e nyilatkozat pontosságának vizsgálatakor kész teljes mértékben együttműködni az Európai Bizottsággal vagy az importáló tagállam vámhatóságaival.

(1) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).