BH 1997.4.170 Ha a tárgyaláson jelen nem levő ügyész a részére a rendelkező rész kézbesítése útján közölt határozattal kapcsolatban úgy nyilatkozik, hogy ellene "fellebbezést jelent be", és a perorvoslatának indokolását az indokolt ítélet kézbesítése után fogja elkészíteni, ez a nyilatkozta nem tekinthető a vádlott terhére bejelentett, és a súlyosítási tilalmat feloldó fellebbezésnek, annak ellenére sem, hogy a fellebbezésre nyitva álló határidő lejárta után a bírósághoz érkezett indokolásában a próbára bocsátott vádlott bűnösségének a megállapítását és vele szemben büntetés kiszabását indítványozza [Be. 229. §, 241. §, 245. §].

A tárgyaláson jelen nem levő ügyész, akivel az ítéletet a rendelkező rész kézbesítése útján közölték, az ügyész számára nyitva álló határidőben csupán azt nyilatkozta, hogy a végzés ellen "fellebbezést jelent be". Közölte, hogy annak indokolását az indokolt ítélet kézhezvétele után fogja elkészíteni. A fellebbezési határidő lejárta után benyújtott indokolásában azután a bűnösség megállapítását és próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta.

A megyei főügyészség átiratában utalt arra, hogy a fellebbezés - indokolása szerint - a vádlott terhére történt; ezt fenntartva, a vádlottal szemben maga is a bűnösség kimondását és végrehajtásában felfüggesztett fogházbüntetés kiszabását indítványozta.

Kiemeli a bíróság: az ügyész nemcsak a vádlott terhére, hanem a javára is fellebbezhet. Egyébként olyan perorvoslattal is élhet, amelyben a vádlott számára kedvezőtlenebb döntést indítványoz, de a fellebbezés a súlyosítási tilalmat nem oldja fel (lásd: pl. BH 1987/272. és az 1994/655. sz. határozatokat). Az tehát, hogy az ügyész átiratában fellebbezéssel él, semmiképp nem értékelhető eleve a vádlott terhére bejelentett perorvoslatnak.

A megyei bíróság utal e körben arra, hogy a Be. 241. §-ának (2) bekezdése megadja a vádlott terhére bejelentett fellebbezés fogalmát és értelmezését, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 157. számú állásfoglalása pedig részletezi azt is, hogy mely ténylegesen hátrányos célzatú fellebbezések nem oldják fel a súlyosítási tilalmat. (Olyan jellegű változtatásokra vonatkozó indítványok ezek, amelyeket a másodfokú bíróság a vádlott javára bejelentett fellebbezés esetén is eszközölhet.)

A fentiek előrebocsátásából kitűnik a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy csak az az ügyészi fellebbezés oldja fel a súlyosítási tilalmat, amely az erre nyitva álló határidőben egyértelműen a Be. 241. §-ának (2) bekezdésében írtak körében indítványoz a vádlott számára kedvezőtlen változtatást.

A törvényes fellebbezési határidőn túl érkezett indokolás már nem pótolhatja a fellebbezés alapvető hiányosságait. A bejelentett fellebbezésre tekintettel azonban a megyei bíróságnak felül kellett bírálnia az első fokú ítéletet, a Be. 270. §-a szerinti vétségi eljárás szabályai szerint, természetesen a súlyosítási tilalmat szem előtt tartva.