BH 2021.4.109 Amennyiben az árfolyamkockázatról történt tájékoztatás bizonyítottan megtörtént, a kockázatfeltáró nyilatkozat aláírásának elmaradása a kölcsönszerződés érvénytelenségét nem eredményezi. A tájékoztatásnak nem kell feltétlenül a szerződésben, illetve az annak részét képező általános szerződési feltételekben megtörténnie [1996. évi CXII. tv. (rHpt.) 203. §].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék G.40899/2019/6., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40364/2019/6., Kúria Gfv.30185/2020. (*BH 2021.4.109*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2007. július 6-án a peres felek kölcsönszerződést kötöttek gépjárművásárlás céljából. A szerződés 1. pontjában rögzítették, az alperes az adósnak 3 574 000 Ft-nak megfelelő - a folyósítás időpontjában érvényes árfolyamon kalkulált - CHF-ben nyilvántartott kölcsönt nyújt. Az 5. pont szerint a kölcsön - szerződéskötéskor érvényes - induló havi törlesztőrészlete a szerződés megkötésének napján érvényes árfolyammal számítva a 42.180 Ft. A havi törlesztőrészlet összege - a folyósítás és a jelen szerződés aláírásának idejére esedékes - devizaárfolyam változásai függvényében változik. A 8. pont rögzítette, hogy a kölcsönszerződés részét képezi az alperes Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: ÁSZF) is, amelynek hiánytalan átvételét az adós a szerződés aláírásával elismeri. A 12. pont egyebek mellett rögzítette: a havonta esedékes forintban fizetendő törlesztőrészlet nagysága árfolyam-periódusonként az aktuális forint/deviza árfolyam alapján kerül meghatározásra. Az árfolyamváltozásból eredő kockázatot teljes mértékben az adós viseli.

[2] A szerződéskötést megelőző napon, 2007. július 5-én a felek által aláírt "Kölcsönigénylés gépjármű vásárláshoz magánszemély részére" (a továbbiakban: kölcsönigénylés) tartalmazta, hogy az igényelt hitel devizaneme CHF, a kölcsön összege 3 574 000 Ft. A kölcsönigénylés keltezés előtti utolsó bekezdése szerint: a kölcsönigénylő aláírásával elismeri, hogy a kölcsönigénylés elválaszthatatlan mellékletét képező általános tájékoztatót átvette, annak tartalmát megismerte, az abban foglalt hozzájáruló nyilatkozatot megadottnak tekinti. Az általános tájékoztató 4. bekezdése az alábbiakat tartalmazta: "Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy a devizaalapon nyilvántartott kölcsönök esetében a havi törlesztőrészletek nagysága a deviza kamatlábak és az árfolyamváltozások miatt változhat. Figyelembe véve gazdasági környezetünk változtatásait, valószínűsíthető, hogy az ön havi törlesztőrészlete, illetve a hátralévő tartozása emelkedni fog, ezért kérjük, abban az esetben válassza a deviza alapú hitelkonstrukciót, amennyiben jövedelme vélelmezhetően lépést fog tartani a várható árfolyamváltozásokkal, tekintettel arra, hogy az árfolyamváltozásból eredő minden kockázat Önt terheli."

[3] 2013. április 26-án az alperes a felperesnek címzett levélben fizetési kötelezettségek nem teljesítésére hivatkozással a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[4] A felperes többször pontosított és módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a szerződés 12. pontjának az a rendelkezése, amely szerint "az árfolyamváltozásból eredő kockázatot teljes mértékben az adós viseli", érvénytelen; a szerződés részleges érvénytelensége jogkövetkezményként pedig az alperest 3 241 991 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Többek között arra hivatkozott, hogy az alperes nem tett eleget az árfolyamkockázat tekintetében a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 203. § (6) és (7) bekezdései szerinti, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209. §-ának megfelelő tartalmú tájékoztatási kötelezettségének.

[5] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, azt jogalapjában és összegszerűségében is vitatta.

Az első- és a másodfokú határozat

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli esetben egyértelműen megállapítható volt - a felperes személyes meghallgatása során kifejezetten megerősítette -, hogy a kölcsönigénylést a felperes aláírta, aláírásával az általános tájékoztató átvételét és tartalmának megismerését egyaránt elismerte. Az elsőfokú bíróság szerint az általános tájékoztató 4. bekezdése világosan és érthetően a felperesi fogyasztó tudtára adta azt, hogy az árfolyamkockázat és a törlesztőrészletek összege egymással közvetlen összefüggésben áll. Tájékoztatta továbbá arról is, hogy a forint leértékelődése az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezheti és növelheti a teljes hátralévő tőketartozást is. A tájékoztatás ezért megfelel a 2/2014. PJE határozatban, valamint az EUB C-51/17. számú ítéletében meghatározott követelményeknek, a szerződés jogszabályba ütközése sem volt megállapítható.

[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a perbeli esetben az árfolyamkockázatra nézve, sem a kölcsönszerződés egyedi része, sem az ÁSZF nem tartalmazott az EUB C-51/17. számú ítélete és a 2/2014. PJE határozat 1. pontja szerinti követelményeknek megfelelő tájékoztatást. Ezért az alperesnek kellett bizonyítania, hogy a szerződéskötést megelőzően az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmazó általános tájékoztatót a felperesnek átadta, az abban foglaltakat a felperes a szerződéskötést megelőzően megismerte és a tájékoztató ismeretében kötötte meg a szerződést. A másodfokú bíróság szerint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 196. § (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kölcsönigénylésben a felperes írásbeli nyilatkozatával elismerte az általános tájékoztató átvételét és tartalmának megismerését. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az általános tájékoztató 4. bekezdése az árfolyamkockázatra, annak hatásaira nézve világos, érthető, a laikusok számára is minden nehézség nélkül értelmezhető tájékoztatást tartalmazott, amelynek tanulmányozása, értelmezése, megértése nyilvánvalóan a felperes esetében sem igényelt hosszabb időt annál, mint ami a szerződés aláírását megelőzően a rendelkezésére állt.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és közbenső ítélet meghozatalával a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Kérte azt is, hogy a Kúria utasítsa az elsőfokú bíróságot arra, hogy az érvénytelenség jogkövetkezménye tekintetében a felek közötti elszámolást "a Kúria 2019. június 20-án közzétett módszertana szerint végezze el".

[9] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rPp. 213. §-ába ütközik, mert nem terjed ki a perben érvényesített valamennyi keresetre, nem állapítható meg, hogy az rHpt. 203. § (6) és (7) bekezdései sérelmére alapított kereseti kérelméről érdemben döntött-e a másodfokú bíróság. Állította, hogy a kölcsönszerződés megkötését megelőző napon aláírt kölcsönigénylés nem tesz eleget az rPp. 196. § formai és tartalmi követelményeinek, az alperes tehát nem tudta igazolni a per során, hogy ezt a tájékoztatást átadta a felperesnek. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet az rPtk. 205/C. §-ába, 205. § (3) bekezdésébe, 205/B. §-ába, 209. § (1) és (4) bekezdéseibe ütközik, az eljárt bíróságok a tisztességtelenség körében nem megfelelően vették figyelembe a 2/2014. PJE és az EUB C-51/17. számú ítéletében kifejtett szempontokat.