BH 2022.4.93 A Be. 46. § (6) bekezdés második mondata szerint a bíróság a vádemelés után a terhelt indítványára védőt rendel ki; azaz a vádemelés után a terhelt vagyoni viszonyaitól függetlenül kötelező erővel bíró indítványtételi jogot kap, így a vádemelés után indítványa esetén a védő kirendelése kötelező.

A védő kötelező kirendelését előíró - Be. 46. § (6) bekezdése szerinti - törvényi rendelkezés ellenére elutasított terhelti indítvány eredményeként tehát a másodfokú eljárásban nem vett részt védő, aki így a nyilvános ülésen sem lehetett jelen, ezért a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja - és a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja - szerinti felülvizsgálati ok megvalósult [Be. 46. § (6) bek., 608. § (1) bek. d) pont, 649. § (2) bek. d) pont].

[1] A járásbíróság a 2017. szeptember 12. napján meghozott ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett jármű önkényes elvételének bűntettében [Btk. 380. § (1) bek.], társtettesként elkövetett rongálás bűntettében [Btk. 371. § (1) bek., (3) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (3) bek. b) pont ba) alpont]. Ezért a bíróság a II. r. terheltet halmazati büntetésül 2 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a II. r. terhelt a szabadságvesztés-büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a II. r. terhelt tekintetében elrendelte a járásbíróság egy korábbi ítéletével kiszabott 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés-büntetés végrehajtását, emellett rendelkezett az eljárás során előterjesztett polgári jogi igényekről, a lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költségről.

[2] A II. r. terhelt fellebbezése alapján eljárt törvényszék a 2018. október 16. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt - a 2021. február 16-i keltezésű beadványában - nyújtott be felülvizsgálati indítványt, tartalma szerint a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati okra alapítva.

[4] Indokai szerint nem rendelkezett védővel, holott tudomása szerint a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a védelem kötelező és a terheltnek nincs meghatalmazott védője. A büntetőeljárásban a védő részvétele kötelező, ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel.

[5] Álláspontja szerint a felülvizsgálat - szemben a perújítással - elsősorban nem ténykérdésekre, hanem törvénysértésekre orientált rendkívüli jogorvoslat, lényegében a korábbi eljárásban ismert tényeken alapló bírósági ügydöntő bírósági határozat törvénysértő voltát küszöböli ki anyagi jogi és eljárási szabálysértések esetén.

[6] Hivatkozott arra, hogy a Be. 596. § (1) bekezdés e) pontja szerint a másodfokú tanács elnöke vizsgálja, hogy a másodfokú eljárásban kötelező-e az ügyész és a védő részvétele. Mindezek ellenére nem volt kirendelt védője, pedig az ügyében 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyt büntetőeljárás.

[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak.

[8] Indokai szerint, mivel a II. r. terhelt terhére rótt valamennyi bűncselekmény büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés, a II. r. terhelt által hivatkozott okból a védő részvétele nem volt kötelező. Utalt arra, hogy az iratokból nem állapítható meg egyéb olyan körülmény sem, ami miatt a II. r. terhelt esetében védő részvétele kötelező lett volna.

[9] Indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot a II. r. terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.

[10] A II. r. terhelt a 2021. október 10-én, október 18-án és november 8-án kelt beadványaiban érdemét tekintve megismételte a védő kirendelésére irányuló indítványának elutasítására, és így a védő részvétele nélkül lefolytatott másodfokú eljárásra alapított felülvizsgálati indítványát.

[11] A felülvizsgálati indítvány a következők szerint alapos.

[12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[13] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. E törvényhely d) pontja szerint pedig eljárási szabálysértés - és ekként felülvizsgálati ok -, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.

[14] A Be. 46. § (6) bekezdés második mondata szerint a bíróság a vádemelés után a terhelt indítványára védőt rendel ki.

[15] Ehhez kapcsolódóan a Be. 46. §-ához fűzött indokolás egyértelműen rögzíti, hogy a vádemelés után a terhelt vagyoni viszonyaitól függetlenül kötelező erővel bíró indítványtételi jogot kap, azaz a vádemelés után indítványa esetén a védő kirendelése kötelező.

[16] A törvény rendelkezéséből egyértelműen kitűnik, hogy a vádemelést követően