1160/2015. (III. 20.) Korm. határozat

a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználás-előrejelzéseinek frissítéséről

A Kormány - figyelemmel a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat 4. pont w) és z) alpontjaiban foglaltakra - megvizsgálta a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseit és a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználási előrejelzései című melléklete szerinti adatokat az 1. mellékletben közzéteszi.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1160/2015. (III. 20.) Korm. határozathoz

A Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználási előrejelzései

Az előrejelzés a 2012. évi értékekből kiindulva készült a jelenlegi trendek, GDP előrejelzések, illetve valószínűsíthetően megvalósuló energiahatékonysági beruházások és az ezekhez rendelt pénzügyi keretek számbavételével.

Két forgatókönyv frissítése készült el: az "Ölbe tett kéz" (BAU) forgatókönyv és a "Közös erőfeszítés" (Policy) forgatókönyv, amely az Európai Unióval kapcsolatos kötelezettségeinkből fakadó és az azon felül reálisnak tekinthető energiahatékonysági intézkedések végrehajtásával, illetve energiamegtakarítással számol. Mindezt figyelembe véve az ennél jelentősebb energia-megtakarítást előrejelző forgatókönyv, mint a korábbi Zöld Forgatókönyv, nem mutatna be reálisan megvalósítható energiafelhasználási pályát, ezért annak szerepeltetése nem indokolt.

A Nemzeti Energiastratégiában eddig megadott előrejelzésekhez képest mind a primerenergia-felhasználás, mind pedig a végső energiafogyasztás mérsékeltebb növekedésével lehet számolni. Fontos megjegyezni, hogy mindkét forgatókönyv a villamosenergia-import csökkenésével és a hazai villamosenergia-termelés növekedésével számol, amelynek következtében a hazai átalakítási veszteség és annak velejárójaként a hazai primerenergia fogyasztás rövidtávon növekszik.

1. Az "Ölbe tett kéz" (BAU) forgatókönyv:

a) az energiahatékonysági intézkedések elmaradásával,

b) a villamosenergia-fogyasztás 1,5%-os ütemű éves növekedésével,

c) a GDP növekedés erősödésével a lakossági energiafogyasztás növekedésével,

d) az ipari szektor, a közlekedési szektor, a kereskedelmi és a szolgáltatási szektor energiafogyasztása esetében GDP-vel arányos növekedéssel,

e) fentiek következtében a végső energiafogyasztás növekedésével,

f) az energiahatékonysági intézkedések elmaradása miatt a fűtési és hűtési energiaigény 1,2%-os növekedésével

számol.

2. A "Közös erőfeszítés" (Policy) forgatókönyv:

a) az energiahatékonysági intézkedések sikerességével és a kitűzött energia-megtakarítási célok elérésével,

b) a lakosság energiatudatosságot célzó szemléletformálásának eredményességével,

c) az energiahatékonysági intézkedéseknek köszönhetően - egy rövidtávú növekedés után (a GDP növekedés és a jóléti intézkedések hatására visszatér egy válság előtti pályára) - a lakossági energiafogyasztás csökkenésével,

d) a villamosenergia-fogyasztás 1%-os ütemű éves növekedésével,

e) az energiahatékonysági intézkedések végrehajtásának eredményeként a fűtési és hűtési energiaigény csökkenésével,

f) az ipari szektor, a közlekedés, a kereskedelmi és a szolgáltatási szektor kisebb mértékű (de szintén GDP növekedés arányos) növekedésével,

g) a fentiek következtében a végső energiafogyasztás rövidtávú növekedésével, majd ezt követően stagnálásával

számol.

*Primerenergia-felhasználás hálózati veszteségre és erőművi önfogyasztásra vonatkozó előrejelzései:

** A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bruttó végső villamosenergia-felhasználás erőművi önfogyasztással és hálózati veszteséggel, valamint az energiaszektor saját fogyasztásával együtt.