Tippek

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

220/B/2004. AB határozat

a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 39. § (2) bekezdés a)- c) pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 39. § (2) bekezdés a)- c) pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Busz.) 39. § (2) bekezdés a)- c) pontjai alkotmányellenességének megállapítására és e rendelkezések megsemmisítésére irányuló kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint az az előírás, amelynek alapján befejezett ügyként kell kezelni azokat az ügyeket is, amelyekben az eljárás félbeszakadt, szünetel vagy az eljárást felfüggesztették, sérti a jogbiztonságot, a bírósághoz fordulás jogát és az Emberi Jogok Európai Egyezményében megfogalmazott tisztességes eljárás követelményéhez kapcsolódó, az ügyek ésszerű határidőn belül történő elintézésének követelményét. Hivatkozott arra, hogy míg a fél perelhúzó magatartása szankcionálható, addig a bírót a sérelmezett jogszabályi rendelkezések kifejezetten kötelez(het) ik a perelhúzást eredményező eljárásra. Előadta, hogy a felfüggesztett ügy és a befejezett ügy fogalmilag és alkalmazást illetően egymással összeegyeztethetetlenek, nem azonosak. Álláspontja szerint a megtámadott jogszabályi előírások ellentétesek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152. § (2) bekezdésében szabályozott tárgyalás-felfüggesztés rendeltetésével és fogalmával.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. "

"37. § (3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. "

"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. "

2. A Pp. érintett rendelkezései:

"2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. "

"152. § (2) A bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van. "

3. A Büsz. támadott rendelkezése:

"39. § (2) Az (1) bekezdésben említett ügyön kívül befejezett az az ügy is (befejezettként kezelendő ügy), amelyben:

a) félbeszakadt az eljárás,

b) szünetel az eljárás,

c) felfüggesztették az eljárást (...) "

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint "[a] jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam- s elsősorban a jogalkotó - kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. Ezért alapvetőek a jogbiztonság alkotmányos követelménye szempontjából az eljárásjogi garanciák. " [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.] A bírósági ügyvitel szabályainak címzettjei a bíróságok (bírák, adminisztratív ügyintézők stb.), a rendelet számukra ír elő az eljárás technikai lebonyolításával kapcsolatos kötelezettségeket. A Busz. vizsgált rendelkezései az eljárás Pp. által szabályozott menetét, az eljárási jogviszonyokat nem érintik, csupán ügyviteli és iratkezelési szempontból határozzák meg a bíróságok feladatait. A félbeszakadás, a szünetelés és a felfüggesztés közös jellemzője, hogy az eljárás átmenetileg (bizonyos esetekben véglegesen) megakad, a törvényben meghatározott körülmény bekövetkezte esetén azonban az eljárást folytatni kell. A két időpont között a bírónak nincs az üggyel kapcsolatosan folyamatos teendője. A bíróságok egységes iratkezeléséről szóló 4/2002. OIT szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) rendelkezései alapján ezért a befejezettként kezelendő ügy iratai nyilvántartásba, illetve irattárba kerülnek, majd ha a bírósághoz beérkezik az eljárást újból megindító irat [kezdőiratként kezelendő irat - Szabályzat 29. § (2) bekezdés 7. pontja], akkor azt a Büsz. 30. §-a alapján az irodavezető az előzményi iratokkal felszerelve a lajstromba történő bejegyzés napján, de legkésőbb az érkezést követő munkanapon bemutatja az ügyelosztásra jogosult vezetőnek, aki legkésőbb az azt követő munkanapon kijelöli az eljáró bírót. A félbeszakadással, a szüneteléssel és a felfüggesztéssel kapcsolatos ügyviteli és iratkezelési szabályok egyértelműek, világosak, működésükben kiszámíthatóak, ennélfogva nem állnak ellentétben a jogbiztonság követelményével. Erre tekintettel a Büsz. vizsgált rendelkezései nem sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdését.

2. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított, független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. Az Alkotmány az "igazságos tárgyalás" kifejezést használja a "tisztességes eljárás" (fair trial) megjelölésére (36/B/2003. AB határozat, ABH 2004, 1701, 1707.) . Bár a szöveg kifejezetten nem rendelkezik az eljárás ésszerű határidőn belüli befejezésének követelményéről, a fair eljárás általánosan elfogadott részét képezi az, hogy a bíróságok az eljárást megfelelő időn belül folytassák le, hisz hatékony jogvédelem csak így biztosítható. A Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségeivel is összhangban rögzíti a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 9. §-a, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 30. § (1) bekezdése, valamint a Pp. 2. § (1) bekezdése az eljárás ésszerű időn belüli befejezésének követelményét. A Pp. az időszerű igazságszolgáltatás biztosítása érdekében számos garanciális rendelkezést is tartalmaz: eljárási határidőket ír elő nemcsak a felek, de a bíróságok számára is; valamely fél vagy más, az eljárásban résztvevő személy perelhúzó magatartásának bíróság általi szankcionálására megfelelő eszközöket bocsát rendelkezésre; lehetővé teszi, hogy a fél az eljárás elhúzódása miatt kifogással éljen, illetve a tisztességes eljáráshoz fűződő jogának megsértése miatt méltányos elégtételt biztosító kártérítést követeljen.

A Büsz. -nek az indítványozó által támadott rendelkezései nincsenek kihatással az eljárásnak a Pp. szerinti lefolytatására és befejezésére. A Büsz. - ahogy az a címéből és az érintett rendelkezések megfogalmazásából is kiderül - csupán ügyviteli és iratkezelési szempontból tekinti "befejezettként kezelendő ügynek" azokat az ügyeket, amelyekben az eljárás félbeszakadt, szünetel, vagy az eljárást felfüggesztették. A felek jogait és kötelezettségeit ezek a rendelkezések nem érintik. Ebből következik, hogy a Büsz. vizsgált szabályai nem állnak alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében rögzített tisztességes eljáráshoz való joggal.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi (698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716, 717.), ezért az Alkotmánybíróság a Büsz. 39. § (2) bekezdés a)- c) pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt e vonatkozásban is elutasította.

3. A sérelmezett rendelkezések nem ellentétesek a Pp. 152. § (2) bekezdésével sem. A Pp. az egymásnak ellentmondó, összeegyeztethetetlen határozatok megelőzése céljából teszi lehetővé, hogy a bíró - mérlegelési jogkörében eljárva - felfüggeszthesse a tárgyalást, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van. A felfüggesztés jogkövetkezménye, hogy a felfüggesztés tartama alatt tett minden bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket [Pp. 155. § (2) bekezdés]. Az eljárás menete tehát időlegesen megakad, s ezen idő alatt maga a törvény zárja ki a hatályos perbeli cselekmények elvégzésének lehetőségét. Az, hogy a felfüggesztést követően - kizárólag ügyviteli szempontból - mindaddig befejezettként kezelik az ügyet, míg új irat nem érkezik, nem áll ellentétben a felfüggesztés eljárásjogi fogalmával és rendeltetésével. A Büsz. támadott szabályai ennélfogva nem sértik az Alkotmány 37. § (3) bekezdését.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 2007. június 12.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Tartalomjegyzék