4/2002. OIT szabályzat

a bíróságok egységes iratkezeléséről

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 39. §-ának q/ pontja, továbbá a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 10. §-a (2) bekezdésében írt felhatalmazás alapján - az Ltv. 10. §-a (5) bekezdésében meghatározott kérdésekben a Magyar Országos Levéltár egyetértésével - a bíróságok részére a következő Egységes Iratkezelési Szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) adja ki.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A szabályzat hatálya

1. § (1) A szabályzat rendelkezései a Bszi. 16. §-ában felsorolt bíróságokra terjednek ki.

(2)[1] Az állami és szolgálati titkot tartalmazó iratokra a jogszabályok és az érintett bíróságok titkos ügykezelési szabályai vonatkoznak.

2. § Az 1. § (1) bekezdésében említett bíróságok

a) igazságügyi alkalmazottai szolgálati viszonyuk létesítését követő harminc napon belül kötelesek a szabályzatot megismerni,

b) vezetői - ide értve a belső szervezeti egységek vezetőit is - felelősek a szabályzat rendelkezéseinek megtartásáért.

Értelmező rendelkezések

3. § E szabályzat alkalmazása során a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendeletben (a továbbiakban: Büsz.) felsorolt értelmező rendelkezéseken kívül:

1. Gazdálkodással kapcsolatos ügy: a bíróság, mint költségvetési szerv gazdálkodásával összefüggő ügy.

2. Irattár: megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség;

3. Irattári anyag: a szerv működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárába tartozó iratok összessége;

4. Irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a bíróság a működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi;

5. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a bíróság feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét;

6. Kezelési (ügyviteli) feljegyzés: az ügyben keletkező ügyviteli iraton tett feljegyzés, többnyire utasítás, amely az ügy tartalmi és formai intézésére vonatkozik;

7. Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat vagy pénz, egyéb értéktárgy;

8. Lajstromozás: az érkeztetett beadvány, illetve a saját keletkeztetésű irat lajstromszámmal történő ellátása ügyszakonként (ügycsoportonként) elkülönítve;

9. Láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát, véleményezését (javítását, tudomásul vételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve ezt helyettesítő elektronikus művelet;

10. Levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény;

11. Melléklet: valamely írat (beadvány) szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan az irattól;

12. Mutatókönyv: a lajstromba bejegyzett ügyek címszó szerint meghatározott résztvevőiről lajstromonként vezetett betűrendes nyilvántartás;

13. Perkönyv: a bíróra (a tanácsra) kiosztott ügyekről bíránként (tanácsonként) vezetett, indokolt esetben ügyszakonként (ügycsoportonként) vezetett nyilvántartás;

14. Sorszám: a kezdőiratot követően érkezett és keletkezett iratok folyamatosan emelkedő arab számjeggyel történő jelölése; a kezdőirat az 1-es sorszámot kapja;

15. Számítástechnikai adathordozó: számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló, adathordozó (mágnesszalag, hajlékony- és merevlemez, CD stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését szolgálja;

16. Szervezeti és működési szabályzat: a bíróság tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a bíróság, azon belül a bíróság szervezeti egységének feladatait és a feladatokhoz rendelt hatásköröket;

17. Tárgyalási napló: bíránként (tanácsonként) vezetett, elsősorban a tárgyalások és az ülések időpontjának, azok eredményének, a meghozott határozat megjelölésének, továbbá a bírói munka mennyiségi, minőségi mutatói szempontjából fontos adatok nyilvántartására szolgáló, bekötött, oldalszámozott könyv;

18. Utóiratok könyve: a Bírósági Gazdasági Hivatalnál (a továbbiakban: BGH) a kézi lajstromba már be nem jegyezhető utóiratok nyilvántartására szolgáló könyv;

19. Ügyszám: az ügy azonosítására szolgáló megjelölés: az ügycsoport betűjele, a lajstromszám, törve az érkezés évszámával.

20.[2] A polgári peres eljárás a felperesnek az alperes elleni keresetlevél benyújtásával indul, érdemben a bíróság - a felek kétoldalú, rendszerint tárgyaláson történő meghallgatása után, a szükséges mértékű bizonyítás lefolytatását követően - ítélettel határoz. A polgári peres ügyben meghozott ítélet (ideértve a közbenső és részítéletet is), valamint az egyezséget jóváhagyó végzés ellen benyújtott fellebbezéseket a másodfokú bíróság peres ügyként kezeli. Minden más ügy polgári nemperes ügy.

21.[3] A büntető ügyszakban peres ügyek azok a közvádas és pótmagánvádas ügyek, amelyekben a büntetőeljárás szabályai szerint a kezdőirat (a vádirat, a vádindítvány), illetve a kezdőiratként kezelendő iratok alapján megindult eljárásban a bíróság a büntetőjogi főkérdésekben, így a vádlott bűnösségéről, a cselekmény minősítéséről, valamint a büntetés kiszabásáról vagy intézkedés alkalmazásáról nyilvános vagy zárt tárgyaláson, nyilvános vagy zárt ülésen, vagy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 360. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, a (4) bekezdésében írt tanácsülésen hozza meg az ügydöntő határozatát. A magánvádas ügy akkor peres ügy, hogy ha a személyes meghallgatás alapján az ügyben tárgyalást kell kitűzni. Minden más ügy büntető nemperes ügy.

22.[4] A szabálysértési ügyszakban peres ügy az a szabálysértési ügy, amelyben a bíróság az eljárás alá vont személy szabálysértési felelősségéről ügydöntő határozattal tárgyaláson dönt. Minden más szabálysértési ügy nemperes.

23.[5] A közigazgatási és munkaügyi ügyszakban a 20. pontban írt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

24.[6] A közigazgatási ügyszakban nemperes ügy az is, ha a keresetlevelet a fél - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezése ellenére - a bírósághoz nyújtotta be.

25.[7] Valamennyi ügyszakban nemperes ügyként kell figyelembe venni a bíró kizárásával, illetőleg a bíróság kijelölésével kapcsolatos ügyet is.

II. Fejezet

Az iratkezelés szervezete

A bírósági iroda

4. § (1)[8] A bíróságon a bírósági ügyek kezelésére ügyszakonként, a bíróság elnökének - helyi bíróság esetében a törvényszék elnöke - döntése alapján ügycsoportonként elkülönült irodák, valamint a külön helyen (épületben) működő bírói tanácsok és más szervezeti egységek mellett az ügyszaknak megfelelő irodák (részirodák) működnek.

(2)[9] A Fővárosi Törvényszéken, a Budapest Környéki Törvényszéken és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tájékoztató, vagy ügyfélszolgálati iroda működhet. Ezen irodák iratkezelési teendőit a törvényszék elnöke állapítja meg.

A bírósági részirattár

5. §[10] Ha a bíróság több helyen (épületben) van elhelyezve, a bíróság elnöke - helyi bíróság esetében a törvényszék elnöke - a bíróság irattári anyagának kezelésére részirattárat létesíthet.

Az iratkezelés irányítása és felügyelete

6. § A bíróságok - kivéve a Kúriát - iratkezelési feladatainak országos felügyeletét az OBH elnöke látja el, aki[11]

a) az elektronikus iratkezelési rendszer kialakítását és továbbfejlesztését közvetlenül irányítja,

b)[12] az iratkezelési szabályzat alkalmazását folyamatosan figyelemmel kíséri, annak aktuális kérdéseiről szükség szerint tájékoztatja az OBH-t, illetve javasolja a szabályzat módosítását,

c)[13] koordinálja az együttműködést a levéltárakkal, illetve folyamatos kapcsolatot tart a Magyar Nemzeti Levéltárral.

7. § (1)[14] A bíróság iratkezelési feladatainak közvetlen irányítását és felügyeletét az adott bíróság elnöke - a törvényszékek esetében a helyi bíróságok felügyeletére is kiterjedően - gyakorolja. A bíróság elnöke e feladat ellátásával másik bírósági vezetőt is megbízhat.

(2) Az irányítást, illetve a felügyeletet ellátó személy feladatai különösen:

a) irányítja a bíróságokon évente elvégzendő iratkezelési ellenőrzést, kezdeményezi az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetését és szükség esetén kezdeményezi az ellenőrzések tapasztalatai alapján a szabályzat módosítását,

b) az irattári tervnek megfelelően elrendeli és ütemezi az iratok selejtezését, továbbá a nem selejtezhető, már levéltárba adható iratok átadását,

c) az illetékes levéltárral való kapcsolattartás, koordináció,

d) végzi azokat az ügykezeléssel kapcsolatos feladatokat, amelyek az egységes elektronikus iratkezelési rendszer bevezetésének előkészítéséből, valamint az elektronikus iratkezelés működtetésének felügyeletéből adódnak.

MÁSODIK RÉSZ

AZ IRATKEZELÉS KÖZÖS SZABÁLYAI

III. Fejezet

Az ügykezelés

Az elektronikus iratkezelés

8. § (1)[15] A Büsz.-ben és e szabályzatban megjelölt nyilvántartásokat - a Büsz. eltérő rendelkezése hiányában és a (2) bekezdésben írt kivételekkel - elektronikus úton, az OBH Elnöke által jóváhagyott számítógépes program használatával kell vezetni. Egyéb iratkezelési cselekményeket akkor lehet elektronikus úton végezni, ha azt jogszabály vagy az OBH Elnökének szabályzata megengedi.

(2) A perkönyv, a tárgyalási napló, a tanácsnapló, a mutatókönyv, a másolatok könyve, a bv. ügykönyvek, a bv. bíró naplója, felülvizsgálati kérelmek nyilvántartó könyve, a gyűjtőív, a körbélyegzők és a nyomtatványok nyilvántartása, az irattári könyv (jegyzék), valamint egyéb, kisegítő jellegű nyilvántartások elektronikus úton vagy papír alapon egyaránt vezethetők.

Tájékoztatás a félfogadásról, a beadványok átvételéről

9. § Az ügyfelek részére a félfogadásról és a beadványok átvételének rendjéről szóló tájékoztatás a jogszabályban meghatározottakon kívül, a félfogadási időben telefonon is adható.

A tárgyaláson kívül előadott kérelem továbbítása

10. §[16] A tárgyaláson kívül szóban előterjesztett kérelemről készített olyan jegyzőkönyvet, amelyet más bíróságnak kell megküldeni, az adott ügyszak szerinti nemperes ügyek lajstromába kell bevezetni és haladéktalanul továbbítani.

A jegyzőkönyv

11. § (1) Ha a jegyzőkönyv szövege több ívre terjed, az egyes íveket össze kell fűzni.

(2) A jegyzőkönyvhöz az eljárási cselekmény alkalmával csatolt iratokat mellékelni kell. A mellékletet a jegyzőkönyv ügyszámával, sorszámával, továbbá a csatoló személy perbeli jogállásának, valamint az eljárás egyéb résztvevője minőségének megjelölésére utaló nagybetűvel is el kell látni (pl.: felperes: F., alperes: A., ügyész: Ü., vádlott: V., szakértő: Sz., tanú: T.), melyet törni kell a mellékletek 1-től kezdődő folyószámával (pl.: 21.302/1999/5/F/2).

(3) Ha a jegyzőkönyv - jegyzet alapján - nem a tárgyaláson készült el, és jogszabály annak az irathoz csatolását nem írja elő, a jegyzőkönyvvezető köteles a tárgyalási jegyzeteit (betelt jegyzetfüzeteit) az iratkezelését végző irodának megőrzésre átadni. A tárgyalási jegyzeteket három évig kell megőrizni.

(4)[17] Ha jogszabály az iratok összefűzését rendeli el az iratokat érkezési illetve keletkezésük sorrendjében emelkedő sorszám szerint összerakva folyamatosan, illetve az iratok felterjesztésekor, más bírósághoz, hatósághoz történő megküldésekor, irattárba helyezésekor, a bal oldali margón - a szöveg olvashatóságát megőrizve - két helyen ki kell lyukasztani, azokon zsinórt kell átvezetni, majd a fonalvégeket az iratok hátulján meg kell kötni. Ha az iratokhoz csatolt mellékletet nem lehet az iratokhoz fűzni, annak megőrzéséről a Büsz. 27. §-ában írtak szerint kell gondoskodni. Az iratok felterjesztésekor, más bírósághoz, hatósághoz történő megküldésekor, illetve irattárba helyezésekor az iratokon átfűzött zsinórvégeket ragasztó szalaggal le kell ragasztani és lepecsételni oly módon, hogy a pecsét megsérülése nélkül az irat összefűzésének részben vagy egészben történő megszüntetése ne történhessen meg. Ha később bármely okból az iratot szét kell szedni, annak tényét az iratcsomó utolsó lapján, illetve annak hátulján, vagy ha azokon nincs megfelelő hely, egy külön lapon feljegyzésben kell rögzíteni. A feljegyzésben fel kell tüntetni az irat szétszedésének okát, idejét, helyét, a felbontó személy nevét és beosztását, aláírását valamint az általa használt bélyegző lenyomatát. A feljegyzést az iratcsomó utolsó lapjaként az előzőekben írtak szerint kell összefűzni az iratokkal.

Másolatok készítése, mellékletek kiadása

12. § (1) Az irodavezető a megrendelt és kiadott hiteles másolatok nyilvántartására könyvet vezet ("másolatok könyve"). A könyvben fel kell jegyezni a megrendelés sorszámát, időpontját, a megrendelt irat ügyszámát és sorszámát, a másolat terjedelmét (az oldalak számát), a másolat módját (gépírás, fénymásolás stb.), a megrendelő nevét és a lerótt illeték vagy díj összegét. A másolat személyesen történő átvételét a megrendelő a másolatok könyve megfelelő rovatában keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. A bíróság elnöke engedélyezheti a könyv vezetésének mellőzését. Ebben az esetben a másolat és az illetékbélyeg, illetve díj megfizetés nyugtázását az ügyiraton kell feltüntetni, és a megrendelő aláírásával igazolni, ugyanígy kell eljárni a nem hiteles másolat kiadása esetén is.

(2) A másolatot elsősorban fénymásolással illetve más technikai eszközzel, kivételesen gépírással lehet elkészíteni. A gépírással készült másolat szövegét folyamatosan, minden sort teljesen kitöltve kell beírni. A bekezdéseket minden második helyen leütött kötőjellel kell feltüntetni. Az iroda vezetője a szükséges javításokat a másolaton piros tintával feljegyzi, és keltezéssel ellátva aláírja.

(3) Az eredeti jegyzőkönyvről vagy mellékletéről készült nem hiteles másolatot a tárgyaláson a jegyzőkönyvvezető a jegyzet alapján, a hangfelvételről, vagy a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvételről készült jegyzőkönyvről a nem hiteles másolatot a leíró készíti el. A másolat kiadásakor - a fél kívánságára - igazolni kell a másolatért lerótt illeték vagy megfizetett díj összegét.

12/A. §[18] Ha a Büsz. 13/A. § (1) bekezdése szerint az elektronikus okiratról papíralapú másolatot kérnek, azt az irodavezetőnél, illetve az ügyintézésre kijelölt személynél kell megrendelni.

A körbélyegző

13. § (1) A bíróság körbélyegzőiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható, hogy melyik sorszámú bélyegzőt, mely időponttól ki jogosult használni, illetve meddig volt jogosult használni.

(2) A bélyegzőt úgy kell őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá, s azokat a hivatali munkaidő végén el kell zárni.

A nyomtatványok

14. § A bíróságon használt, illetve rendszeresített nyomtatványokat a bíróság elnöke által kijelölt személy tartja nyilván.

A perkönyv

15. § (1)[19] A bíróra (tanácsra) kiosztott ügyekről a tanács elnöke vagy a hozzá beosztott bírósági fogalmazó, illetve igazságügyi alkalmazott perkönyvet vezet.

(2) A perkönyvbe a folyószámot, az ügyszámot, a felek vagy a vádlott nevét, az ügy tárgyának rövid megjelölését (címszót), az iratok első bemutatásának időpontját és a tárgyalási határnapokat, valamint az ügy befejezésének időpontját be kell jegyezni. Az ügy tárgya mellett a jogszabályhelyet is meg lehet jelölni.

(3) Az ügy befejezésére vonatkozó rovat kitöltése után az adott ügyre vonatkozó teljes rovatot úgy kell áthúzni, hogy valamennyi bejegyzés olvasható maradjon. Ha a perkönyvet elektronikusan vezetik, a teljes rovatot - megőrizve az eredeti bejegyzéseket - törölve jelzéssel kell ellátni feltüntetve a törlés időpontját.

(4) A bíróság elnökének döntése szerint a perkönyv vezetése mellőzhető, ha az ügyek lajstromozása számítógépes úton történik és a perkönyvben nyilvántartható adatok abból - bíránként - program szerint bármikor előállíthatók.

A tárgyalási napló

16. § (1)[20] A tárgyalások és az ülések nyilvántartására az OBH Elnöke által jóváhagyott rovatokat tartalmazó naplót kell vezetni.

(2) A tárgyalási napló rovatait a tanács elnöke a tárgyalás kitűzésekor, illetve a tárgyalás vagy az ülés befejezésekor a megfelelő adatok bejegyzésével tölti ki. A meghozott határozatot a döntés rövid megjelölésével kell a naplóba bejegyezni.

(3) A tárgyalási naplót úgy kell vezetni, hogy abból a tárgyalási napok és a tárgyalt ügyek száma mindenkor kitűnjék. A tárgyalt ügyeket és a tárgyalás eredményére (befejezésére) vonatkozó adatokat az év elejétől kezdve folytatólag, oldalanként, folyamatosan összegezni kell.

(4)[21] Másodfokú bíróság tárgyalási naplója a statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges mértékben azt is tartalmazza, hogy a határozata milyen módon érintette az elsőfokú határozatot, illetve az eljárást milyen más módon fejezte be.

(5) A felülvizsgálati eljárásban hozott határozat eredményének részletezésére a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók.

(6) A tárgyaláson kívül befejezett, valamint az ülésen megvizsgált ügyeket a tárgyalási naplóba a tárgyalásra kitűzött ügyek után, elkülönítve - sorszámozás nélkül - kell bejegyezni.

(7) A tárgyalási napló tartalmazza a határozat írásba foglalásának napját is.

A tárgyalási jegyzék

17. § (1) A jogszabályban írt tárgyalási jegyzéket a büntető eljárásban 3, más eljárásokban 2 példányban kell a tárgyalást megelőzően rendszerint 10 munkanappal korábban elkészíteni. A tárgyalási jegyzéket el kell juttatni az irodavezetőhöz, aki azt aláírásával és a bíróság körbélyegzőjével látja el.

(2) Ha a tárgyalási jegyzéket a bíróság hirdetőtáblájára kifüggesztik, a kifüggesztésről, illetve a tárgyalási jegyzék levételéről és a kifüggesztés igazolásáról az irodavezető gondoskodik.

(3) A tárgyalási jegyzék egyik példányát a büntetőügyben az irodavezető legkésőbb a tárgyalást egy héttel megelőzően megküldi az illetékes ügyészségnek, az ezt követően ugyanerre a határnapra kitűzött további ügyekről pedig az ügyészséget megfelelő időben un. pótjegyzékkel értesíti.

(4) A tárgyalási jegyzék egy példányát az irodavezető a tárgyalást megelőzően a tárgyalásra kitűzött ügyekkel együtt a tárgyalóterem ajtajára történő kifüggesztés, illetve a tárgyalás eredményének feltüntetése céljából a tanács elnökének adja át.

(5)[22] A tanács elnöke - a tárgyalási nap befejezése után nyomban - a tárgyalási jegyzéken az eredmény megjelölésére szolgáló rovatot kitölti, aláírásával ellátja és azt az irodának átadja. Ha büntető ügyben a bíróság a nyilvános ülésen az ügyet tárgyalásra utalta és a tárgyalást nyomban meg is tartotta, a tárgyalási jegyzéken az ügyet tárgyalási ügyként kell jelölni. A tárgyalási jegyzéken a tárgyaláson kívül elintézett ügyeket és azok eredményét is fel kell jegyezni. Az iroda a jegyzék alapján a lajstromban feltünteti az ügy befejezésének módját és időpontját.

Az általános meghatalmazások jegyzéke

18. § (1) A bejelentett általános meghatalmazásokról a polgári vagy perenkívüli iroda által vezetett hitelesített névjegyzékbe a bejelentett általános meghatalmazásokat érkezésük sorrendjében kell bejegyezni. A jegyzék sorszámát a bejelentés eredeti példányára fel kell jegyezni.

(2) Az általános meghatalmazás visszavonása esetén a bejegyzést át kell húzni és a visszavonásról, illetve a megszüntetésről rendelkező határozat számát a bejegyzés mellett fel kell jegyezni. A nyilvántartás elektronikus vezetése esetén a bejegyzést - megőrizve az eredeti bejegyzést - törölve jelzéssel kell ellátni, feltüntetve annak időpontját is.

A gondnokság alá helyezettek névjegyzéke

19. §[23] A gondnokság alá helyezettekről a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.), az igazságügyminiszter rendeletei és az OBH Elnökének szabályzata szerint kell a névjegyzéket vezetni és kezelni, illetve a névjegyzékből adatot szolgáltatni.

Az intézkedés megszövegezése

20. § (1) Minden iraton fel kell tüntetni annak elintézését.

(2) Az elintézés rövid feljegyzés vagy irodai utasítás is lehet (pl. Elintézés a 6. sorszám alatt, Iratokhoz, Elintézés külön íven, intézkedést nem igényel stb.).

(3) Az intézkedést az elintézésre váró iraton (pl. beadványon, irodai jelentésen) kell elkészíteni. Ha az irat erre nem alkalmas (nem marad a bíróságnál, nincs rajta elég hely az intézkedés megszövegezésére), az intézkedést külön íven kell elkészíteni. Ezen fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, az ügyszámot és az intézkedés sorszámát. Ha az intézkedés szövege több ívre terjed, az egyes íveket össze kell fűzni.

(4) Minden intézkedésen fel kell tüntetni az elintézés évét, hónapját és napját, és tartalmaznia kell az elintéző aláírását.

(5) Ha az intézkedés tervezetét nem az készíti el, aki az intézkedést aláírja, a tervezeten az előkészítő nevét is fel kell tüntetni.

Az idegen ügyszám feltüntetése az intézkedésen

21. § A közigazgatási szerveknek, az önkormányzatoknak, más hatóságoknak, intézményeknek, gazdálkodó szervezeteknek, társadalmi szervezeteknek stb. megküldött intézkedésen (megkeresés, értesítés, határozat stb.) minden esetben fel kell tüntetni a címzett ügyszámát (hivatkozási szám). Ha az nem áll a bíróság rendelkezésére az ügyiratban más alkalmas módon kell megjelölni a címzettet (pl. az érintett alkalmazott neve, munkahelye és rendelkezésre álló egyéb adatai). Az intézkedésen lehetőség szerint meg kell jelölni az ügyben érdekelt részleget is.

Távközlési és elektronikus eszközök igénybevétele

22. § A távközlési vagy elektronikus eszköz igénybevétele esetén az intézkedésről hivatalos feljegyzést kell készíteni, illetve a telefax, e-mail szövegét, vagy igazoló példányát csatolni kell az irathoz.

Az irodai utasítás

23. § (1) Az irat kezelőjének az egyes iratokkal kapcsolatos teendőire a bíró (a tanács elnöke) a 20. § (2) bekezdésének megfelelő utasítást ad.

(2) Ha az utasítás több tennivalót ír elő, az egyes teendőket sorszámozva, külön-külön kell felsorolni (pl. 1. a kiadásra, 2. a nyilvántartásra vonatkozó utasítás).

(3) A bíró (tanács elnöke) utasításában az iratboríték értesítő részére is utalhat.

(4)[24] Ha jogszabály, vagy az OBH Elnöke által rendszeresített nyomtatvány áll rendelkezésre, az intézkedésnél (pl. idézés, iratok beszerzése) elég annak számára utalni.

(5) Ha az intézkedést meghatározott időpontig kell teljesíteni, a bíró (tanács elnöke) erre megfelelő utasítást ad.

(6) Az ügyiratok nyilvántartásba helyezésénél a bemutatás napját meg kell jelölni.

(7) A bemutatás napjául lehetőleg a hónap ötödik, tizedik, tizenötödik, huszadik, huszonötödik vagy harmincadik napját kell megjelölni. Ha a bemutatás napja valamely fontos okból másként lett meghatározva, azt célszerű feltűnő módon az utasításban külön jelezni.

(8) A bíró (tanács elnöke) szóban, illetve indokolt esetben írásban köteles utasítást adni arra, hogy melyik eljárási cselekmény anyagát, milyen számú hangszalagról és annak melyik részéről kell leírni, valamint arra is, hogy melyik eljárási cselekményről kell teljes jegyzőkönyvet és melyikről csak rövidített, illetőleg kivonatos jegyzőkönyvet készíteni.

Gyorsíró alkalmazása

24. § (1) A bíró (tanács elnöke) elrendelheti az eljárási cselekmény vagy egy részének gyorsírással való feljegyzését.

(2) A gyorsírást az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc munkanapon belül gépírásba kell áttenni. A gyorsírói feljegyzés megőrzésére a tárgyalási jegyzetre vonatkozó előírások vonatkoznak.

Hangrögzítő, a képet és a hangot egyidejűleg rögzítő berendezés használata

25. § (1) Ha a bíróság az eljárási cselekményt, illetve az arról készült jegyzőkönyvet hangfelvételen, a képet és a hangot egyidejűleg tartalmazó berendezésen rögzíti, a tárgyalás elnapolása, illetve elhalasztása esetén az iratok között feljegyzést kell elhelyezni a rögzítés módjáról. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az ügyszámot, a sorszámot, az eljárási cselekmények napját, valamint a következő tárgyalás időpontját, illetőleg azt, hogy a bíróság hivatalból tűz ki újabb tárgyalást. A jegyzőkönyv (rövidített, kivonatos jegyzőkönyv) elkészítése után a feljegyzést a jegyzőkönyvhöz kell csatolni (1. számú melléklet).

(2) Ha a hangfelvételt, a képet és a hangot egyidejűleg rögzítő felvételt írásba teszik át, a leírást végző személy aláírásával igazolja, hogy azt az eredeti felvételnek megfelelően készítette el és feltünteti a leírás időpontját is. A bíró (tanács elnöke) a jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti. Így kell eljárni a rövidített, illetve a kivonatos jegyzőkönyv elkészítésénél is.

IV. Fejezet

Az ügyintézés

A beadványok átvétele és átvételének elismerése

26. § (1) A beadványok gyűjtésére szolgáló gyűjtőszekrényen a kiürítés időpontját fel kell tüntetni.

(2) A postán érkezett ajánlott, express és a tértivevényes iratokat a postán vezetett könyvben egyenként kell átvenni, míg az egyéb iratok számolás és bejegyzés nélkül is átvehetők. Ajánlott küldemény esetében a bizonylatot az annak átvételére jogosult személy az átvételkor aláírva visszaadja a postahivatalnak. A tértivevényes küldeményekkel külön-külön teljes névaláírással kell elszámolni és a tértivevényeket vissza kell juttatni a feladóhoz. A postabélyeggel ellátott válaszlapon bemutatott elismervényt postán kell a félnek elküldeni.

(3) A telefax, e-mail átvételére a bíróság elnöke által kijelölt személy jogosult.

(4) A küldeményt csak az annak átvételére jogosult személy veheti át, aki ellenőrzi a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét, az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét.

(5) A postán érkezett, illetve a gyűjtőszekrényből kivett iratokat - a levélborítékkal együtt - nyomban el kell juttatni az illetékes irodához.

(6) A bíróság székhelyén működő más bíróság, illetve az ügyészség részére szóló beadványt a levélborítékkal együtt, lajstromozás nélkül - átadókönyvvel - haladéktalanul át kell adni. Az iroda a bírósághoz nyilvánvalóan tévesen küldött iratot érkeztető-bélyegzővel látja el és a levélborítékkal együtt - lajstromozás nélkül - továbbítja a címzetthez. Az irodavezető a továbbítás tényét és a címzettet a továbbított iratra feljegyzi.

Az irat érkezési időpontjának feltüntetése

27. § (1) A bírósághoz érkezett iraton az érkezés időpontjának feltüntetésekor az érkezés módját (pl.: postán, közvetlen beadás stb.) is fel kell tüntetni.

(2) Közvetlenül a munkaidő vége előtt átvett és a gyűjtőszekrényből kivett iratokon az érkezés évét, hónapját és napját még aznap fel kell tüntetni. Az egyéb kezelési tennivalókat a következő munkanapon is el lehet végezni.

(3) Ha a levélborítékot nem kell a beadványhoz csatolni, a postabélyeggel ellátott levélborítékokat össze kell gyűjteni és három hónapos őrzést követően meg kell semmisíteni.

A felülbélyegzés

28. § Az iratokra felragasztott, illetve az iratokon lerótt illetékbélyeget az irat bírósághoz érkezésének, illetve az illeték lerovásának napján az irat átvételére jogosult személy - az illetéktörvény rendelkezésének megfelelően - nyomban köteles felülbélyegezni (értékteleníteni) úgy, hogy a felülbélyegzés időpontja utóbb is megállapítható legyen.

A kezdőirat

29. § (1)[25] Valamennyi bíróságon kezdőirat a Büsz. 2. § 12. pontjában meghatározott irat, valamint a Kúrián és a másodfokon eljáró bíróságokon a felterjesztő lap is kezdőirat. Nem minősül kezdőiratnak a 30. § szerint kezelendő beadvány, továbbá a Kúrián a fél által közvetlenül benyújtott felülvizsgálati kérelem. A költségmentesség (illeték-feljegyzési jog) engedélyezése és a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nem lehet előzménynek tekinteni.

(2) Kezdőiratként kezelendő iratok különösen:

1.[26] a Kúrián az öttagú tanácsnak a felülvizsgálati eljárásban meghozott azon határozata, amely a Kúria határozatát úgy helyezi hatályon kívül, hogy az új eljárásra a Kúriát utasítja;

2.[27] a Kúriához a külön törvény szerint benyújtható választási jogorvoslat;

3.[28] a Kúria tanácsának vagy kollégiumvezetőjének azon intézkedése, amely az ügy elbírálását a Kúria másik kollégiuma elé utalja;

4.[29] a Kúria, illetve a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozata, ha a hatályon kívül helyezett határozat befejezte az eljárást;

5. az első- és másodfokú bíróságon az igazolási kérelemnek helyt adó végzés, ha a határidő elmulasztása az eljárás befejezését eredményezte;

6. az elsőfokú bíróságon, büntető ügyben a másodfokú bíróságon a perújítási indítvány, kérelem, az új eljárás megengedésére irányuló kérelem;

7. valamennyi bíróságon az eljárás félbeszakadása, szünetelése, felfüggesztése után az eljárást újból megindító irat;

8. valamennyi bíróságon az ügy egyesítésének megszüntetése után az elkülönített ügyek iratai az alapügy iratai kivételével;

9. az elsőfokú bíróságon a bíróság kijelölése után érkezett iratok;

10. az elsőfokú bíróságon a bírósági meghagyás elleni ellentmondás;

11. az elsőfokú bíróságon a fizetési meghagyás elleni ellentmondás;

12. az elsőfokú bíróságon a végrehajtási ügyben a bírósághoz érkezett első irat [a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet];

13. az igazgatási úton el nem intézhető kizárás iránti bejelentés;

14.[30] a Kúrián, az ítélőtáblán, a törvényszéken a bíróság kijelölésére irányuló felterjesztés;

15. az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételére irányuló kérelem;

16. a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését kezdeményező irat;

17. a próbaidő meghosszabbítását és a próbára bocsátás megszüntetését kezdeményező irat, illetve az ügyek egyesítése céljából tett bírói (tanácselnöki) intézkedés;

18. a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés ellen a tárgyalás tartására irányuló kérelem;

19. a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára irányuló indítvány, kérelem, illetve bírói (tanácselnöki) intézkedés;

20. az összbüntetésbe foglalást (utólagos összbüntetésbe foglalást) indítványozó irat, illetve az erre irányuló bírói (tanácselnöki) intézkedés;

21. a bírósági mentesítésre irányuló kérelem, illetve a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezésére irányuló indítvány, továbbá bírói (tanácselnöki) intézkedés;

22. a nyomozási bíró döntését igénylő indítványok;

23. az alkotmányjogi panaszt követő eljárást megindító irat;

24.[31] a Kúrián a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány;

25.[32] a Kúrián a jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezés.

26.[33] A már befejezett bírósági eljárásban kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek helytadó jogerős végzés (Pp. 99/A. § (8)-(9) bekezdése) akkor, ha a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalansága a befejező határozat meghozatalát megelőző eljárási cselekmények megismétlésével jár együtt;

27.[34] Az ítélőtáblán és a Kúrián a harmadfokú büntetőügy;

28.[35] Az ítélőtáblán és a Kúrián a fiatalkorú harmadfokú büntetőügye;

29.[36] A másodfokú bíróságon, illetve a Kúrián a bírósági eljárás elhúzódása miatt felterjesztett, illetve előterjesztett kifogás.

(3) Kezdőiratként kezelendő a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül szabálysértési ügyben:

1. a becsületsértés szabálysértése miatt, szabálysértési hatóság előtt folyó ügyben a kifogás, panasz;

2. a szabálysértési hatóság határozatával szembeni kifogás;

3. a kifogást (panaszt) elbíráló végzés elleni tárgyalás tartására irányuló kérelem;

4. a 2. pontban említett kifogással kapcsolatos mulasztásra vonatkozó igazolási kérelemnek helyt adó határozat;

5. az elzárással is sújtható szabálysértés miatti feljelentés;

6. a szabálysértési hatóság eljárása, határozata és intézkedése ellen emelt ügyészi óvás;

7. a szabálysértési hatóság előtti eljárásban jogerősen kiszabott pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint ezek és a közérdekű munka elzárásra átváltoztatása iránti indítvány;

8. a szabálysértési hatóság előtti eljárásban jogerősen kiszabott pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztása vagy félbeszakítása iránti kérelem;

9. perújítási kérelem.

(4) Kezdőiratként kezelendő irat a pszichiátriai betegek gyógykezelésével és gondozásával kapcsolatos eljárásban

1. az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállásának megvizsgálását, valamint az intézeti gyógykezelés szükségességének időszakonkénti felülvizsgálatát kezdeményező irat (felülvizsgálatonként),

2. a sürgősségi gyógykezelés fennállásának megvizsgálását és a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését, valamint az intézeti gyógykezelés szükségességének időszakonkénti felülvizsgálatát kezdeményező irat (felülvizsgálatonként),

3. a kötelező gyógykezelés elrendelését, valamint az intézeti gyógykezelés szükségességének időszakonkénti felülvizsgálatát kezdeményező irat.

Az utóirat

30. § Utóirat minden olyan irat, amely a bíróságnál már megindult ügyre vonatkozik. Ez alól kivétel a 29. § (2)-(4) bekezdésében felsorolt kezdőiratként kezelendő irat.

Az ügycsoportok jelölése

31. §[37] (1) A jogszabály szerinti ügycsoportok megjelölésére a külön jogszabályokban, illetve e szabályzat VI. fejezetében írt eltérő rendelkezések mellett a következő rövidítéseket kell használni:

a) büntetőügyek

1. B. elsőfokú büntetőügy

2. Bf. fellebbezett büntetőügy

3. Fk. fiatalkorú büntetőügye

4. Fkf. fiatalkorú fellebbezett büntetőügye

5. Bpk. büntető nemperes ügy

6. Bpkf. fellebbezett büntető nemperes ügy

7. Bkk. bíróság kijelölése

8. Bpi. perújítási indítvány

9. Bfv. felülvizsgálati ügy

10. Bt. a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány

11. Bny. nyomozási bírói ügy

12. Bnyf. fellebbezett nyomozási bírói ügy

13. Bel. egy éven túli előzetes letartóztatás miatt felterjesztett ügy

14. R. bírósági mentesítés iránti ügy

15. Rf. bírósági mentesítés iránti fellebbezett ügy

16. Ir. idegenrendészeti ügy

17. Irf. idegenrendészeti fellebbezett ügy

18. Bs., Bsf. semmisségi ügy

19. Nt., Ntf. népfelkelési ügy

20. Beü. egyéb (vegyes) ügy

21. Bhar. harmadfokú büntetőügy

22. Fkhar. fiatalkorú harmadfokú büntetőügye

23. Bkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt,

b) szabálysértési ügyek

1. Szk. szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás (panasz)

2. Sze. szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés miatti ügy

3. Szef. szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés miatti fellebbezett ügy

4. Szo. szabálysértési ügyben emelt ügyészi óvás

5. Szá. a pénzbírság, a helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint ezek és a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása iránti ügy

6. Szpá. a pénzbírság, a helyszíni bírság elzárásra történő átváltoztatása iránti ügy

7. Szká. a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása iránti ügy

8. Szve. szabálysértési egyéb (vegyes) ügy

9. Szpi. szabálysértési perújítási ügy

10. Szkk. bíróság kijelölése szabálysértési ügyben,

c) polgári ügyek

1. P. elsőfokú polgári peres ügy

2. Pf. fellebbezett polgári peres ügy

3. Pk. polgári nemperes ügy

4. Pkm. bírósági közvetítői ügy (mediáció)

5. Pkf. fellebbezett polgári nemperes ügy

6. Pkk. bíróság kijelölése

7. Pfv. felülvizsgálati ügy

8. Pv. egyéb (vegyes) ügy

9. Pkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt,

d) munkaügyi ügyek

1. M. elsőfokú munkaügyi peres ügy

2. Mf. fellebbezett munkaügyi peres ügy

3. Mpk. munkaügyi nemperes ügy

4. Mpf. fellebbezett munkaügyi nemperes ügy

5. Mkk. bíróság kijelölése

6. Mfv. felülvizsgálati ügy

7. Mv. egyéb (vegyes) ügy

8. Mkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt,

e) közigazgatási ügyek

1. K. elsőfokú közigazgatási peres ügy

2. Kf. fellebbezett közigazgatási peres ügy

3. Kpk. közigazgatási nemperes ügy

4. Kpf. fellebbezett közigazgatási nemperes ügy

5. Kkk. bíróság kijelölése

6. Kfv. felülvizsgálati ügy

7. Kvk. választási kifogás

8. Kökif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt

9. Kv. egyéb (vegyes) ügy,

f) valamennyi ügyszakban

Je. a jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezés.

(2) A megkereséseket a Bpk., Pk., Szve., Mpk., Kpk., illetőleg Gpk. ügycsoportba kell besorolni.

Az ügyszám

32. § (1) Az ügy száma az ügycsoport betűjele, valamint a lajstromszám törve az érkezés évszámával. Az ügyszámot egy sorba kell írni (pl. P.21.345/2001., Bf.121/2001. stb.).

(2) A bíróság elnöke elrendelheti, hogy az ügyszám előtt az eljáró tanács számát - 1-gyel kezdődő folyamatos számozással - arab számmal is tüntessék fel (pl. 5.P.21.402/2001., 5.Bf.153/2001. stb.).

(3)[38] A Kúrián és az ítélőtáblán az ügycsoport betűjelét követően az eljáró tanács sorszámát - I-gyel kezdődő folyamatos számozással - római számmal tüntetik fel.

(4)[39] A Fővárosi Törvényszék elrendelheti, hogy a kerület számát az ügycsoport betűjele után kell írni (pl. 3.P.II.21.572/2001., 7.Bf.IV.83/2001. stb.).

(5) A betűjelzés és az eljáró tanács sorszáma után pontot kell tenni, ugyancsak pont kerül az öt számjegyű ügyszámoknál a második számjegy és valamennyi esetben az ügyszám után. (5.Bf.102/2000., Bfv.X.23/1997., Pkf.II.20.002/1995.,).

(6) Az ügyszám csak a "/" jelnél (törtvonalnál) választható el, ezt a jelet az elválasztás sorában fel kell tüntetni és a következő sor ezen írásjel megismétlése után folytatható.

(7) A betűjelzések, a számok és az írásjelek között szóköz nincs.

A sorszám

33. § (1)[40] Az utóiratokat, a tárgyalási jegyzőkönyveket, a határozatokat és az egyéb intézkedéseket az ügyszám feltüntetésén kívül sorszámmal is el kell látni. A sorszámot - az ügyszámmal egy sorban és ahhoz a "/" jelhez (törtvonal) kapcsolva - arab számmal kell feltüntetni (pl. M.185/2001/8.). Az iratokat az sorszámozza, akinél az előiratok vannak. A sorszámozást végző személy az adott sorszámot az iratborítékon is megjelöli.

(2) Az 1. sorszámot a kezdőirat kapja, a következő - az (1) bekezdésben felsorolt irat - eggyel magasabb sorszámot kap.

(3) Az elintézés annak az iratnak a sorszámát kapja, amelyikre vonatkozik. Ha a bíróság azonos sorszám alatt több határozatot hoz (pl. szakértői díj megállapítása és letét utalványozása), ezeket római számjeggyel kell megkülönböztetni (pl. P.20.133/2000/6/I. és P.20.221/2000/4/V). A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatok - ideértve a tárgyaláson meghozott és kihirdetett, de külön íven szövegezett határozatokat is - a jegyzőkönyv sorszámát kapják. Több határozat esetén ezeket is római számjegyekkel kell megjelölni.

(4) A mellékletek sorszámozására a 11. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.

(5) Az újra lajstromozott ügy korábbi iratai a kezdőiratként kezelendő irattal együtt az 1. sorszámot kapják. A csatolt idegen iratcsomó - átkötve - egy sorszámot kap.

(6) A másodfokú bíróságon a felterjesztő lap, illetve a jelentés az 1. sorszámot kapja, egyébként a sorszámozásra az (1)-(5) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók.

A lajstromozás

34. § (1) A jogszabályban említett lajstromba történő bejegyzésnél a következők szerint kell eljárni: a kezdőiratokat és a kezdőiratként kezelendő iratokat a lajstrom soron következő új ügyszáma alatt, az utóiratokat pedig a kezdőirat ügyszámánál kell lajstromozni. A kezdőiratként kezelendő iratok lajstromozásakor az ügyben keletkezett korábbi iratrészeket az iroda - bírói intézkedés nélkül - az új ügyhöz szereli.

(2) Annak elhatárolásánál, hogy az érkezett kezdőirat (illetve kezdőiratként kezelendő irat) melyik lajstromba kerüljön, a már meglévő ügycsoport jelzés irányadó.

(3)[41] Az ítélőtáblákon

a) a fellebbezett peres büntetőügyeket a büntető ügyek Bf. lajstromába,

b) a fellebbezett nemperes büntetőügyeket a büntető nemperes ügyek Bkf. lajstromába,

c) a fellebbezett nyomozási bíró ügyeit a nyomozási bírói ügyek Bnyf. lajstromába,

d) a fellebbezett polgári peres ügyeket a polgári peres ügyek Pf. lajstromába,

e) a fellebbezett polgári nemperes ügyeket a polgári nemperes ügyek Pkf. lajstromába,

f) a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos ügyeket a Pk. lajstromba

kell lajstromozni.

(4)[42] A Fővárosi Ítélőtáblán

a) a fellebbezett katonai peres ügyeket a katonai ügyek Kbf. lajstromába,

b) a fellebbezett katonai nemperes ügyeket a katonai nemperes ügyek Kbkf. lajstromába

kell lajstromozni.

(5)[43] Az ítélőtábla elnöke további lajstromok vezetését rendelheti el. A bíróság kizárásával kapcsolatos ügyeket az ügyszak szerinti nemperes lajstromba kell lajstromozni.

(6)[44] A törvényszékeken

a) a peres büntetőügyeket a B. lajstromba,

b) a nemperes büntetőügyeket a Bk. lajstromba,

c) a nyomozási bíró ügyeit a Bny. lajstromba,

d) a polgári peres ügyeket a P. lajstromba,

e) a polgári nemperes ügyeket a Pk. lajstromba,

f) a gazdasági peres ügyeket a G. lajstromba,

g) a nemperes gazdasági ügyeket a Gpk. lajstromba,

h) a fellebbezett közigazgatási peres ügyeket a Kf. lajstromba,

i) a fellebbezett közigazgatási nemperes ügyeket a Kpkf. lajstromba,

j) a fellebbezett szabálysértési ügyeket az Szf. lajstromba,

k) a fellebbezett peres büntetőügyeket a Bf. lajstromba,

l) a fellebbezett nemperes büntetőügyeket a Bkf. lajstromba,

m) a fellebbezett nyomozási bíró ügyeit a Bnyf. lajstromba,

n) a fellebbezett polgári peres ügyeket a Pf. lajstromba,

o) a fellebbezett polgári nemperes ügyeket a Pkf. lajstromba,

p) a választásokkal kapcsolatos ügyeket a Pk. lajstromba

kell lajstromozni.

(7)[45] A járásbíróságokon

a) a peres büntetőügyeket a B. lajstromba,

b) a nemperes büntetőügyeket a Bk. lajstromba,

c) a nyomozási bíró ügyeit a Bny. lajstromba,

d) a polgári peres ügyeket a P. lajstromba,

e) a polgári nemperes ügyeket a Pk. lajstromba,

f) a gazdasági peres ügyeket a G. lajstromba,

g) a nemperes gazdasági ügyeket a Gpk. lajstromba,

h) a szabálysértési ügyeket az Sz. lajstromba,

i) a végrehajtás elrendelésével és a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos ügyeket a Vh. lajstromba,

j) a más bíróságnak megküldendő szóban előterjesztett kérelemről készített jegyzőkönyvet, valamint az általános meghatalmazásról szóló bejelentést a Pk. lajstromba,

k) a választással kapcsolatos ügyeket a Pk. lajstromba

kell lajstromozni.

(7a)[46] A közigazgatási és munkaügyi bíróságon

a) a munkaügyi pereket az M. lajstromba,

b) a nemperes munkaügyi ügyeket az Mpk. lajstromba,

c) a közigazgatási peres ügyeket a K. lajstromba,

d) a közigazgatási nemperes ügyeket a Kpk. lajstromba,

e) az általános meghatalmazásokat az Mpk. lajstromban

kell lajstromozni.

(7b)[47] Az ítélőtáblákon, a törvényszéken és a járásbíróságon a gazdasági peres és nemperes ügyeket - ha biztosítható az ügycsoport szerinti számbavételük - a P., illetve a Pk. lajstromba, a fellebbezett peres és nemperes gazdasági ügyeket a Pf., illetőleg a Pkf. lajstromba kell lajstromozni oly módon, hogy a peres ügyek ügycsoport szerinti számbavétele változatlanul lehetséges maradjon.

(7c)[48] A fellebbezett peres és nemperes közigazgatási ügyek külön lajstromozása helyett a törvényszék elnöke elrendelheti a Pf., illetve a Pkf. lajstromban történő lajstromozásukat.

(8) Az ügyek számozását

a)[49] a Kúrián és az ítélőtáblán a B. lajstromban 1-gyel, a P. lajstromban 20.001-gyel, a K. lajstromban 27.001-gyel, a Kpk. lajstromban 50.001-gyel,

b)[50] A többi bíróságon B lajstromban, a Bk. és Bny., az M., valamint az Sz., Szf. lajstromban 1-gyel, a P. lajstromban 20.001-gyel, a K. lajstromban 27.001-gyel, a G. lajstromban 40.001-gyel, a Pk., Kpk., Gpk., és Mpk. lajstromban 50.001-gyel kell minden évben újra kezdeni.

(9)[51] A Fővárosi Törvényszéken, a nagyobb ügyforgalmú törvényszéken, a nagyobb helyi bíróságokon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a (6) bekezdés szerinti lajstromszámokat az egyes ügycsoportoknak megfelelően a Fővárosi Törvényszék, illetve a törvényszék elnökének rendelkezése szerint kell megosztani. A lajstromszámok megosztására az ügyek statisztikai célú gyűjtése céljából is sor kerülhet.

(10) Ha az utóiratot tévesen lajstromozták kezdőiratként, azt az ügyben érkezett kezdőirathoz (kezdőiratként kezelendő irathoz) kell utóiratként lajstromozni, a tévesen adott lajstromszámnál pedig fel kell tüntetni a helyes ügyszámot. Az átlajstromozásra az ügy kiosztása előtt az ügy elosztására jogosult bírósági vezető, ezt követően pedig a kijelölt tanács elnöke (bíró) adhat írásban utasítást.

A lajstrom rovatainak kitöltése

35. § (1)[52] Az iroda minden a bírósághoz elektronikus úton, illetve papíralapon érkezett iratot, illetve beadványt bejegyez a lajstromba. A bejegyzéseknek igazodniuk kell a Bírósági Integrált Információs Rendszerhez (a továbbiakban: BIIR). Az Országos Bírósági Hivatal elnöke - évente legalább egyszer, de legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig - meghatározza a munkateher méréséhez szükséges adatokat, továbbá az ügycsoporton belüli ügyminőséget/ ügytárgyat és a statisztikai kódszámokat, amelyeket a lajstromnak tartalmaznia kell

(2) Az elektronikus úton vezetett lajstrom adattartalma nem lehet kevesebb, mint a kézi lajstromban szereplő adatok köre, ezen kívül az elektronikusan vezetett lajstromnak képesnek kell lennie a címszó, az ügy tárgya stb. szerinti keresésre, az ügyforgalmi, a bírói (tanácsok) egyéni adatszolgáltatásának statisztikai szempontú feldolgozására is.

(3) Az irat érkezésének idejét az aznapi első ügynél, illetve minden megkezdett oldal első ügyénél a lap tetején dátumbélyegzővel kell megjelölni vagy a hónapot római, a napot arab számmal kell bejegyezni.

(4)[53] A címszó mellett az ügyre vonatkozó egyéb adatot (pl. a felek, a terhelt, vádlott, az eljárás alá vont személy születési éve, helye, az ellenérdekű fél vagy a sértett neve, gazdasági társaság esetén cégjegyzékszáma) is fel kell tüntetni, ha az az ügyfél azonosságának megállapítása érdekében szükséges. A férjes nevet viselő fél esetén zárójelben fel kell jegyezni a leánykori nevet is. A "P", a "Pk", a "K", "Kpk", a "G", "Gpk", a "M", az "Mpk", lajstromban a címszó mellett fel kell tüntetni a felperes (jogosult) nevét, a per tárgyát, a pertárgy értékét, illetve fizetési meghagyás kibocsátására irányuló ügyben a követelés összegét is. Másodfokú és felülvizsgálati ügyben a címszó mellett be kell jegyezni az első fokon eljárt bíróságot és annak ügyszámát is. A letartóztatott és a szabadságelvonással vagy korlátozással járó más kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelt, eljárás alá vont személy ügyét a lajstromban megkülönböztető jelzéssel el kell ellátni.

(5) Ha a bíróság elnöke másként nem rendelkezik, az eljáró tanácsot arab számmal, a tanács számának, ennek hiányában pedig a bíró (a tanácselnök) neve kezdőbetűjének a bejegyzésével kell feltüntetni. Másodfokú és felülvizsgálati eljárásban utóbb meg kell jelölni az előadó bíró nevét is.

(6) Az utóirat érkezésének napját és az utóirat tárgyát - úgy, hogy a bejegyzés egyértelműségét ne veszélyeztesse - rövidített formában kell feltüntetni. (Pl. II/10.fell.). Az érkezés évszámát csak akkor kell kiírni, ha az utóirat nem a kezdőirat érkezésének évében érkezett.

(7) A lajstromban fel kell tüntetni a nyilvántartás határnapját, a tárgyalás határnapját és az iratok hollétét. Mindez történhet az (6) bekezdés első mondatában írt formában is.

(8) A lajstromban fel kell tüntetni az ügy befejezésének időpontját és módját, a határozat írásbafoglalásának napját. Ha a bíróság az eljárást áttétellel fejezte be, a lajstrom megfelelő rovatába be kell jegyezni az elküldés időpontját.

(9) Az "észrevételek" rovatban minden esetben fel kell tüntetni:

a) az iratokat mely hatóságnak küldték meg;

b) a kezdőiratként kezelendő ügy lajstromozásakor a befejezett ügynél az új ügy lajstromszámát, az új ügynél pedig a befejezett ügy lajstromszámát;

c) az irat csatolásának megtörténtét mindkét ügy számánál;

d) az iratok egyesítésének megtörténtét valamennyi érintett ügy számánál [az ügyet melyik ügyhöz (alapügy) egyesítették, illetve, hogy az alapügyhöz mely ügyeket egyesítettek];

e) az ügy elkülönítésének megtörténtét valamennyi érintett ügy számánál;

f) az (utolsó) ügyészi számot;

g) a fellebbezés felterjesztésének időpontját;

h) a másodfokú eljárásban az iratokat megküldő bíróság nevét és ügyszámát akkor is, ha azt a (3) bekezdés 4. mondata szerint kiegészített címszó tartalmazza;

i) az irat teljes vagy részleges eltűnését (megsemmisülését);

j) az i) pont szerinti esetben az irat rekonstruálását elrendelő bírósági határozat számát;

k)[54] az esetleg szükséges egyéb adatokat, különösen azokat a tényeket vagy körülményeket, amelyeknek a lajstromban történő feltüntetésére a törvényszék elnöke, a bíró (a tanács elnöke), annak bejegyzésére utasítást adott, illetve amely adatnak a feltüntetésére az irodavezető vagy a lajstromvezető szerint szükség van.

(10) Ha a lajstrom valamelyik rovata megtelt, a rovathoz ragasztott papírlapon kell folytatni a bejegyzést úgy, hogy a lajstrom már megtelt rovata továbbra is olvasható maradjon.

(11) A lajstromba minden adatot tintával kell bejegyezni.

(12) A téves bejegyzéseket áthúzással olymódon kell törölni, hogy az az áthúzás után is olvasható maradjon. A helyes adatot a törölt bejegyzés fölé kell írni.

(13) Az irodavezető havonta a statisztikai adatszolgáltatás előtt a lajstrom befejezésre vonatkozó adatait a tárgyalási naplóval egyezteti, s az esetleges eltérést megszünteti. A lajstrom adatai alapján ellenőrzi, hogy az ügyekben a szükséges intézkedések időben megtörténtek-e. Késedelem észlelése esetén az ügy számának megjelölésével jelentést tesz a bíróság elnökének (illetékes vezetőjének).

(14) A (13) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtását az irodavezető a lajstrom első oldalán - az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett - aláírásával igazolja.

A címszó

36. § (1) A lajstromba az ügyeket címszó szerint is be kell jegyezni. A címszó szerinti bejegyzést kell alkalmazni az ügynek a perkönyvbe és a mutatókönyvbe bejegyzésénél is.

(2) Polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási ügyben a címszó az alperes, a kötelezett, a kérelmező, illetőleg a holtnak nyilvánítandó neve. Ha a név megjelölése eltér a magyar helyesírás szabályaitól, a vezetéknevet kell a lajstromba címszóként bejegyezni és attól az utónevet vesszővel kell elválasztani (pl.: Jürgen, Hans). Házassági perben a feleséget mindig a leánykori nevén kell a címszóban megjelölni. Megkeresés esetén fel kell tüntetni a megkereső hatóság elnevezését is. A megkereső hatóság elnevezését - hogy e minősége kitűnjék - a név után írt "M" betűvel kell megjelölni.

(3) Büntetőügyben a címszó a terhelt neve, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy neve, ha ez nem állapítható meg, a sértett neve, ha ez is ismeretlen, a cselekmény elkövetésének helye és a cselekmény megjelölése. A sértett neve után - e minőségének feltüntetése céljából - "S" betűt kell írni.

(4) Ha a címszót helytelenül jelölték meg, vagy az eljárást olyan félre terjesztik ki, aki az ügyben addig nem szerepelt, illetőleg ha az ismeretlen terhelt neve utóbb ismertté válik, a lajstromot, a mutatókönyvet, a tárgyalási naplót és a perkönyvet megfelelően ki kell igazítani.

A lajstrom lezárása

37. § (1) A kézi lajstromot minden év utolsó munkanapján le kell zárni. A lajstrom vezetője az utolsó bejegyzés alá vízszintes vonalat húz, az ügyek minőségének rovatait összegzi. Megállapítja, hogy az összegzés egyezik-e az utolsó lajstromszámmal. Az esetleges eltérés okát megszünteti. Feltünteti a lajstrom lezárásának időpontját és a bejegyzést aláírja. A lajstrom lezárását a bíróság elnöke ellenőrzi és aláírásával tanúsítja.

(2) A kézi lajstrom lezárása után át kell vezetni a korábbi évekből még folyamatban maradt ügyeket. Az előző évi lajstromban az átvezetett ügy lajstromszáma mellett fel kell jegyezni, hogy az ügyet melyik év lajstromának hányadik oldalára vezették át, az új lajstromba fel kell jegyezni a korábbi év lajstromának oldal- és sorszámát illetve a lajstromszámot. A továbbiakban az ügyre vonatkozó adatokat az új kézi lajstromban kell nyilvántartani.

(3) A befejezett ügyekre vonatkozó, nem az ügy érkezésének évében tett intézkedéseket (pl. iratok elküldése, utóirat kezelése, csatolása stb.) az eredeti kézi lajstromkönyvbe kell bejegyezni.

(4) Az előző évi és a régebbi kézi lajstromkönyvekben minden adatot piros tintával kell bejegyezni.

(5)[55] Az elektronikusan vezetett lajstromból a tárgyévre vonatkozó, valamennyi adatot az év utolsó munkanapján adathordozóra kell kimenteni és lehetőleg papírra is kinyomtatni, az adathordozók őrzéséről, használható állapotban tartásáról a 143. § szerint kell gondoskodni.

A mutatókönyv

38. § (1) A kézi lajstromba bejegyzett ügyekről lajstromonként - a Gpk. lajstromba bevezetett fizetési meghagyásos ügyek és az Mpk. lajstromba bevezetett ügyek kivételével - betűrendes mutatót kell vezetni. Nagy ügyforgalmú bíróságon minden évben új mutatókönyvet kell nyitni. Kisebb ügyforgalmú bíróságnál elegendő, ha betűnként, illetőleg betűcsoportonként feltüntetik az új évszámot.

(2) A mutatókönyvbe az ügyeket nyomban a lajstromozás után címszó szerint kell bevezetni. A címszó mellett fel kell tüntetni az ügy tárgyát és a lajstromszámot.

(3) Ha az ügyben több alperes, terhelt, vádlott, eljárás alá vont személy, kérelmező stb. van, mindegyik nevét külön címszóként kell a mutatókönyvbe bejegyezni. Házassági perben címszóként a felperes nevét is be kell jegyezni. Olyan bíróságon, ahol az állami, gazdálkodó vagy társadalmi szervezet ellen indított perek száma ezt indokolttá teszi, a bíróság elnöke elrendelheti, hogy ezeket a pereket a felperes neve (cégjegyzékszáma, nyilvántartási száma) szerint is jegyezzék be a mutatókönyvbe.

(4) Ha a befejezettként kezelt ügy újból megindul, a korábbi lajstromszám mellett fel kell jegyezni az új lajstromszámot.

(5) A mutatókönyv külön vezetése mellőzhető, ha az elektronikus úton vezetett lajstromprogram az (1)-(4) bekezdésben foglalt adatokat is képes programszerűen szolgáltatni.

Az iratboríték

39. § (1)[56] A bírósági ügy iratait - a fizetési meghagyás és a megkeresés iratainak kivételével - az OBH Elnöke által nyomtatványként rendszeresített iratborítékba kell helyezni.

(2) Az iratokat emelkedő sorszám szerint rendben kell tartani. Az intézkedést igénylő utóiratot elintézéséig a kezdőirat elé (fölé) kell tenni.

(3) Abban az esetben, ha a bíróság az ügy összes iratait felterjeszti, vagy időlegesen más hatóságnak (szakértőnek stb.) küldi meg, pótborítékot kell készíteni. A pótborítékon fel kell tüntetni az ügy számát és a legmagasabb sorszámot, valamint azt, hogy az iratot mikor és hová terjesztették fel. A pótborítékban el kell helyezni a fellebbezéssel (más jogorvoslattal) megtámadott határozat(ok) kiadmányát, az időközi ügyintézéshez szükséges iratokat. A pótborítékon fel kell jegyezni a végrehajtáshoz szükséges adatokat (az adós személyi adatait, lakcímét, bankszámla számát, a határozat jogerőre emelkedésének napját, a teljesítési határidőt, a kötelezett fél részére történt kézbesítés napját).

(4) Az iratok visszaérkezése után a visszaérkezett iratokat és a pótborítékban keletkezett iratokat a sorszámaiknak megfelelő sorrendben az iratok közé kell visszahelyezni. A pótborítékot a legutolsó sorszám után kell elhelyezni.

Az iratboríték kitöltése

40. § (1) Az iratborítékot az iroda a rendszeresített nyomtatvány adatainak megfelelően tölti ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az iratboríték első oldalán piros jelzéssel fel kell tüntetni

a) hogy az ügyben letartóztatott, illetve egyéb szabadságelvonással vagy korlátozással járó kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy címszóként szerepel és - ha felülvizsgálatnak van helye - a felülvizsgálat időpontját,

b) hogy fiatalkorú terhelt vagy fiatalkorú eljárás alá vont személy címszóként szerepel az ügyben,

c) ha az ügyben letét, bűnjel, vagy más lefoglalt tárgy van, ennek tényét és a letéti ügyszámot vagy a bűnjel nyilvántartási tételszámát,

d) a költségmentesség, a személyes illeték-feljegyzési jog engedélyezésének tényét és az erről szóló határozat sorszámát, a személyes, vagy tárgyi illetékmentesség és tárgyi illeték-feljegyzési jog tényét,

e) a csatolt vagy egyesített ügyek számát,

f) az ügy soron kívüli elintézésének elrendelését,

g) mindazt a tényt, körülményt vagy adatot, amelynek feltüntetésére a bíróság elnöke vagy más illetékes vezetője egyedileg vagy általánosan, illetve a tanács elnöke egyedileg utasítást adott.

(3) Az iratboríték első oldalán zöld jelzéssel kell feltüntetni az irattári tételszámot és a selejtezés időpontját, illetve azt, hogy az irat nem selejtezhető.

(4) A büntetőügy iratborítékának belső oldalán fel kell jegyezni, hogy melyik terheltre, vádlottra stb. állítottak ki előzetes letartóztatásra, fő- és mellékbüntetésre, valamint bűnügyi költségre értesítést, statisztikai lapot. Bármely ügyben az iratboríték belső oldalán kell feljegyezni, hogy kivel szemben állítottak ki pénzbírságról vagy rendbírságról értesítést. Az értesítés átvételét aláírással kell igazolni.

(5) Az iratborítékon az adatokat tintával, gépírással vagy bélyegzővel rendszerint az iroda tünteti fel. Intézkedés eredményeként szükségessé váló feljegyzést (pl. soron kívül, személyes költségmentesség stb.) az ügyintéző köteles feltüntetni.

Az eljáró bíró (tanács) kijelölése

41. § (1) A bíróság elnöke, illetve az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető az eljáró tanácsot (bírót) legkésőbb az irat bemutatását követő munkanapon - a tárgyévben érvényes, a bíróságon kifüggesztett ügyelosztási rendnek (Bszi. 11. §) megfelelően - kijelöli. Ha az ügyek elosztását számítógépes program segíti, a számítógépes javaslatot a bírósági vezetővel közölni kell. Az egyesíthető ügyek mindegyikében ugyanazt a tanácsot (bírót) kell kijelölni. Az eljáró tanács (bíró) kijelölése után az iratot nyomban vissza kell juttatni az irodának.

(2)[57] A kijelölést, annak módosítását és időpontját, illetve módosítás esetén annak okát - rövid, lehetőleg a jogszabályra történő utalással - az ügy iratborítékán az ügyelosztásra jogosult bírósági vezető aláírásával együtt fel kell tüntetni.

Az iratok bemutatása a bíró (tanács) részére

42. § (1) Az iroda az eljáró bíró (tanács) kijelölése után a lajstromba bejegyzi az eljáró bíró (tanács) sorszámát, majd az iratot a bírónak (tanács elnökének) a kijelölés napján, de legkésőbb a következő munkanapon bemutatja. A kijelölés módosítása esetén az iroda az ügyirat bemutatásával értesíti mind a korábban, mind az újonnan kijelölt tanács elnökét.

(2) A nyilvántartásban lévő iratot a lejárat napján, az utóiratot - az előirathoz szerelve - nyomban be kell mutatni.

(3) Ha bármely irat kézbesítetlenül érkezik vissza, az iroda a visszaérkezett küldeményt az iratokkal együtt köteles haladéktalanul bemutatni.

43. § (1) Az iratokat a bíráknak, az ügyintézőknek, a leírási feladatokat végzőknek és az irodának rendszerint átadókönyvvel kell átadni.

(2) Az iroda az utolsó sorszámú iraton feltünteti az irodába érkezés napját.

Az irat csatolása

44. § (1) Csatolni csak a befejezett ügy iratait, az iratborítékkal együtt lehet. Folyamatban lévő ügyet az eljáró tanács elnökének írásbeli utasítására lehet a másik tanács elnökének bemutatni.

(2) A bíró (a tanács elnöke) a folyamatban lévő másik ügyről tájékoztatást kérhet.

(3) Ha a csatolás fennállása alatt olyan érdemi határozatot hoztak, amely a csatolt ügyben hozott határozatot érinti, az ügy iratai között el kell helyezni a határozat egy kiadmányát (pl. így kell eljárni az összbüntetési eljárás lefolytatása után).

Az ügyek egyesítése

45. § (1) Több ügy egyesítésekor az összes iratot a legkorábban lajstromozott ügy száma alatt kell kezelni, és ezt a számot a többi ügynél a lajstrom "Észrevételek" rovatában az egyesítésre történő utalással fel kell tüntetni. Az alapügy iratborítékán fel kell jegyezni azoknak az iratoknak az ügyszámát, amelyeket az alapüggyel egyesítettek.

(2) Ha az egyesítésnek a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételei különböző bíróságok előtt folyamatban lévő büntetőügyekben állnak fenn, a bíróság az előtte indult ügy iratait a másik bíróságnak átirattal küldi meg és a pótborítékot az átirat eredeti példányával, nyilvántartásba helyezi. Az együttes elbírálás érdekében megkeresett bíróság a megküldött iratokat mindaddig csatolt iratként kezeli, amíg az egyesítésről, vagy az egyesítés mellőzéséről nem határoz.

(3) Az egyesítés elrendelésekor a megküldött iratot új ügyként kell lajstromozni, és erről az iratokat megküldő bíróságot, fogva tartott személy esetében a fogvatartást foganatosító intézetet - a határozat egy kiadmányával - értesíteni kell. Az értesítés alapján a bíróság az eddig nyilvántartásban lévő pótborítékot a továbbiakban a végzés érkeztetési napjával - egyesítés címén - befejezett ügyként kezeli. Az egyesített ügyekben eljáró bíróság további ügykezelésére a saját ügyek egyesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(4) Ha a bíróság az egyesítést mellőzte, az egyesítés okából megküldött ügy iratait a határozat egy kiadmányával visszaküldi az illetékes bíróságnak.

46. § (1) Ha az egyesítés oka a próbára bocsátás megszüntetése, vagy hatályon kívül helyezése, de a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására) az egyesített ügyekben nem kerül sor, a bíróság az ügyeket elkülöníti. Ezt követően a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a próbára bocsátás iratait csatolt iratként kell kezelni.

(2) Többvádlottas ügyben történt próbára bocsátás esetén a próbára bocsátás megszüntetését kezdeményező indítványon, illetőleg tanácselnöki intézkedésen kívül csak a próbára bocsátást elrendelő jogerős határozat kiadmányát kell új szám alatt lajstromozni. Annak az ügynek a további iratai, amelyben a próbára bocsátást elrendelték, az eljárás jogerős befejezéséig csatolt iratként kezelhetők.

(3) Ha a próbára bocsátást más bíróság rendelte el, ezt a bíróságot az ügyek egyesítéséről és a halmazati büntetés kiszabásáról (intézkedés alkalmazásáról) a határozatok kiadmányának megküldésével értesíteni kell.

(4) Ha az egyesített ügyeket az (1) bekezdés szerint elkülönítették, valamint a (2) bekezdésben szabályozott esetben, a csatolt iratokat az újabb büntetőeljárás jogerős befejezése után le kell szerelni, illetőleg a próbára bocsátást elrendelő bíróságnak vissza kell küldeni. A leszerelt, illetve visszaküldött iratokhoz mellékelni kell az elkülönítésről, a (2) bekezdés esetében pedig a halmazati büntetés kiszabásáról (intézkedés alkalmazásáról) szóló határozat kiadmányát.

Kézbesítés

47. § (1) A bíróság székhelyén működő másik bíróság, ügyészség és szabálysértési hatóság részére, valamint a bíróság épületén belül az iratokat általában az e feladatra kijelölt személy útján kézbesítőkönyvvel (közvetlenül) kell kézbesíteni. A bíróság elnöke elrendelheti, hogy más szervek, vagy személyek, pl.: ügyvédek részére is közvetlenül kell az iratokat kézbesíteni. Az ügyész részére tértivevénnyel kell kézbesíteni a jogorvoslattal megtámadható határozatot, az ügyészt a tárgyaláson való részvételre kötelező értesítést, valamint a polgári perben a tárgyalásra szóló idézést, az olyan iratot, amelyre az ügyésznek határidőn belül nyilatkoznia kell.

(2) Ha a kézbesítés - postán - a jogszabálynak megfelelően tértivevénnyel történt, azt az intézkedés eredeti példányához kell kapcsolni.

A hirdetmény

48. § (1) A hirdetménynek a bíróság hirdető tábláján történő kifüggesztéséről és levételéről, ezek időpontjának a hirdetményen való igazolásáról és az iratokhoz csatolásáról az irodavezető gondoskodik.

(2)[58] A hirdetményi kézbesítések nyilvántartásáról külön szabályzat rendelkezik.

Az iratok felterjesztése

49. § (1)[59] A fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet, indítványt felterjesztő lappal, a sorszám szerint rendezett iratokkal együtt kell a másodfokú bírósághoz, illetve a Kúriához felterjeszteni. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén az iratokat átirattal kell a Kúria részére megküldeni. A másodfokú bíróság, illetőleg a Kúria vagy az ítélőtábla döntését igénylő egyéb ügyek (pl. kizárás elintézése, eljáró bíróság kijelölése) iratait a bíróság elnöke által készített jelentéssel kell felterjeszteni.

(2) Az iratok felterjesztésekor csatolni kell a fellebbezéssel megtámadott határozat egy kiadmányát a másodfokú bíróság irattára, büntetőügyben pedig további egy kiadmányát az ügyészség részére. Büntetőügyben ezen felül a másodfokú bírósághoz annyi határozatkiadmányt kell felterjeszteni, ahány terheltet szabadságvesztésre ítéltek, illetőleg minden egyes közérdekű munkára ítélt terheltre vonatkozóan 2-2 határozatkiadmányt. A pótborítékot a 39. § (3) bekezdése szerint kell elkészíteni.

(3)[60] A polgári eljárásban, a büntető eljárásban a nyomozási bíró eljárásával kapcsolatos ügyben (Be. 215. § (2) bek.), az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos ügyben, a pótmagánvádas és a magánvádas ügyben, valamint a szabálysértési eljárásban az iratokat közvetlenül kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. A másodfokú bíróság területén működő ügyész útján kell felterjeszteni az iratokat a közvádas büntetőügyben a vádirat benyújtása után (Be. 341. § (2) bek.), illetve a polgári ügyben akkor, ha az ügyész fellebbezéssel élt.

(4)[61] Fellebbezés esetén az iratokat annyi felterjesztő lappal kell felterjeszteni, ahány határozatot jogorvoslattal támadtak meg. A felterjesztő lapon utalni kell az ugyanabban az ügyben felterjesztett másik (többi) felterjesztő lapra. Külön jelentést akkor kell csatolni, ha ez a Kúria, az ítélőtábla, illetve a másodfokú bíróság tájékoztatása céljából szükséges. Szabálysértési ügyben akkor is egy felterjesztő lappal történik a felterjesztés, ha nemcsak az érdemi határozattal, de az őrizet tartamának meghosszabbításával kapcsolatos határozatot is jogorvoslattal támadták meg. A bírósági eljárás elhúzódása miatt felterjesztett kifogás esetén az ügyben eljáró bírónak a felterjesztő lap megjegyzésre szolgáló rovatában, vagy az ahhoz csatolt külön jelentésben számot kell adnia arról, hogy a hiányolt eljárási cselekmény elvégzésére, vagy határozat meghozatalára milyen okból nem került sor.

(5)[62] Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezés felterjesztése mellett az eljárását folytatja, (pl. részítélet, vagy szakértői díjat megállapító végzés stb. ellen bejelentett fellebbezés), csak azokat az iratrészeket kell felterjeszteni, amelyek a fellebbezés elbírálásához szükségesek. A bírósági eljárás elhúzódása miatt felterjesztett kifogás esetén csak az érintett iratrészeket kell felterjeszteni. A résziratról az elsőfokú bíróságnál másolatot kell visszatartani.

(6) Ha az iratoknak csak egy részét kell felterjeszteni, a felterjesztett iratrészek sorszámait feltüntető jegyzéket kell az iratborítékban elhelyezni.

(7) A kegyelmi kérelmet, valamint a döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat az egységes felterjesztő lappal és a büntetőiratokkal együtt - a nagy terjedelmű nyomozati iratok nélkül - kell az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztályára felterjeszteni.

(8) A (7) bekezdésben említett kegyelmi felterjesztés során a teljes büntetőirat felterjesztésének akadálya esetén résziratként a bírósági határozatokat, a vádiratot és a döntéshez szükséges, rendelkezésre álló iratokat (pl. büntetés-végrehajtási intézeti vélemény, erkölcsi bizonyítvány, nyílt rendőri információ, környezettanulmány, orvos szakértői vélemény, munkáltatói vélemény, orvosi vélemény) kell felterjeszteni az Igazságügyi Minisztériumba.

(9)[63] Ha az elektronikusan lefolytatott cégeljárásban nyújtanak be jogorvoslati kérelmet, akkor az elektronikus cégiratokat kell kinyomtatni és felterjeszteni, majd a másodfokú bíróságról visszaérkezett határozatot be kell szkennelni és elektronikus úton kézbesíteni.

(10)[64] A bíróság elnökének az irodavezető jelenteni köteles, ha a felterjesztett iratok egy év alatt nem érkeztek vissza.

Az iratok elküldése

50. § Ha a bírói utasítás alapján a folyamatban lévő és a befejezett ügy iratát más hatósághoz kell megküldeni, az elküldést és annak időpontját, az irat utolsó sorszámának feltüntetésével a lajstrom "észrevételek" rovatába be kell jegyezni. A pótborítékon fel kell jegyezni, hogy az iratokat mikor és hová küldték el. Az elküldés alapjául szolgáló megkeresést és az elrendelő eredeti bírói intézkedést a pótborítékban kell elhelyezni. Ezen kívül vissza kell tartani a pótborítékban az első- és másodfokú határozat (egyezség) egy-egy kiadmányát. Ezekre - a büntetőügyek kivételével - hivatalos feljegyzést kell rávezetni azokról az adatokról, amelyek a végrehajtás elrendeléséhez szükségesek [39. § (3)-(4) bekezdés].

A kiadmányok

51. § (1) A kiadmányozni jogosult személy a bíróságnak azon sorszámú körbélyegzőjével köteles ellátni a kiadmányt, amelynek használata a körbélyegzők nyilvántartása szerint megilleti.

(2) A kiadmányokat a leíró az érkezés sorrendjében készíti el. Soron kívül kell leírni az ilyen jelzéssel ellátott kiadmányokat.

(3) A kiadmányt az eredeti példánnyal egyeztetni kell. Az eredeti példányon fel kell jegyezni a leíró, a kiadmány jellege szerint esetleg szükséges egyeztető nevét, valamint a kiadás napját.

A folyamatban lévő, valamint a befejezett, de további intézkedést igénylő ügyek iratainak kezelése

52. § (1) A folyamatban lévő, valamint a befejezett, de további intézkedést igénylő ügyek iratait az iroda - a befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek irataitól elkülönítve - két csoportban kezeli.

(2) A tárgyalásra kitűzött ügyeket tárgyalási naponként és tanácsonként csoportosítva, a csoportokon belül ügyszám szerinti sorrendben kell elhelyezni.

(3) A nyilvántartásba helyezett iratokat a 23. § (7) bekezdésében megjelölt napok szerinti csoportban, a csoportokon belül ügyszám szerinti sorrendben kell őrizni. Ha a bírói utasítás ettől eltér (szoros nyilvántartás), az iratot a megjelölt nyilvántartás napját megelőző csoportban kell elhelyezni.

(4) Az irodába érkezett iratok gondos megőrzéséért az iroda vezetője felelős.

A befejezett ügyekkel kapcsolatos teendők

53. § (1) A jogszabály szerint befejezett illetve befejezettként kezelendő ügyekben a befejezés tényét a bíró (tanács elnöke) irodai utasításban állapítja meg.

(2) A befejező határozat jogerőre emelkedése után a bíró (tanács elnöke) megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek nélkül az irat nem helyezhető el a befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek iratai között (pl. idegen iratok visszaküldése, szakértői díj és letét kiutalása, bűnjellel, költségmentességel kapcsolatos intézkedések megtétele stb.). Ezt követően ad utasítást az irattárba helyezésre.

(3)[65] Az irodavezető az iratok irattárba helyezése előtt az eljárást jogerősen befejező határozat vonatkozásában ellenőrzi a kézbesítések szabályszerűségét, a bírói utasítások végrehajtását.

54. § (1) Ha a bíróság a befejezett büntető ügyben a határozat meghozatalát követően a bűnügyi nyilvántartás részére adatlapon adatot szolgáltat, az adatlap átadását minden egyes terheltre nézve az iratboríték belső oldalán, valamint a bíróság B lajstromának erre a célra szolgáló rovatában fel kell jegyezni.

(2) Az adatlapokat az iroda - adatlaponként külön - gyűjtőjegyzékkel továbbítja a nyilvántartás részére. A gyűjtőjegyzékben fel kell tüntetni az adatlap sorszámát, az ügyszámot és a terhelt nevét. Az iroda által a gyűjtőjegyzékről készített másolatra rá kell vezetni a továbbítás napját, és az annak megtörténtéről szolgáló igazolást (ajánlott küldemény esetén a postai ragszámot, elektronikus továbbítás esetén a visszaigazolást).

(3)[66] A bíróság (büntetés-végrehajtási bíró) által kiállítandó adatlap kiállításáért, a feltüntetett adatok valódiságáért és pontosságáért a tanács elnöke (egyes bíró) a felelős, aki az adatlapot aláírja és a bíróság általa használt körbélyegzőjével hitelesíti. Ha jogszabály megengedi, az adatlapot a bírósági titkár és a bírósági ügyintéző is kiállíthatja, illetve aláírhatja. A befejezett és további intézkedést nem igénylő iratok kezelése

55. § (1)[67] A befejezettként kezelendő ügyek közül a szünetelő ügyeket a törvényben meghatározott ideig, a félbeszakadt ügyeket legkésőbb a befejezéstől számított egy évig nyilvántartásba kell helyezni, az egy év eltelte után irattárba helyezhető. Ha a félbeszakadás a fellebbezési eljárásban következett be, az iratok egy éves nyilvántartás után az elsőfokú bírósághoz visszaküldhetők. A felfüggesztett ügyeket a törvényben meghatározott és egyébként szükséges ideig nyilvántartásba kell helyezni.

(2) Az irodavezető a befejezett és további intézkedést nem igénylő iratoknak az irattárba helyezése előtt ellenőrzi, hogy:

a) az eljárást befejező határozat kézbesítése, illetve az iratok szabályszerű megküldése megtörtént-e,

b) a fő - és mellékbüntetés, valamint az intézkedés (kényszergyógykezelés, kényszergyógyítás, elkobzás stb.) végrehajtására vonatkozó értesítéseket, statisztikai lapokat, valamint a bűnügyi nyilvántartás részére történő adatközlésre szolgáló adatlapokat valamennyi terheltre, vádlottra, eljárás alá vontra nézve kiállították-e és továbbították-e,

c) a szakértői díj kiutalásával, a letéttel, bűnjellel, költségmentességgel (illeték-feljegyzési joggal), az idegen iratok visszaküldésével, a csatolt iratok leszerelésével kapcsolatos intézkedések megtörténtek-e,

d) a közigazgatási szerv vagy a szabálysértési hatóság részére a bíróság a határozatát és az iratokat megküldte, illetve visszaküldte-e.

(3) Az ellenőrzést az irodavezető az iratboríték második oldalán aláírásával igazolja.

(4) Ha az ellenőrzéskor az irodavezető azt észleli, hogy a (2) bekezdésben részletezett intézkedésekre nincs utasítás, vagy az hiányos, illetőleg az utasítás csak részben vagy egyáltalán nem hajtották végre, a szükséges intézkedést jelzi a bírónak (a tanács elnökének).

(5)[68] A másodfokú ügyekben - büntetőügyben a határozat kézbesítése után [Be. 367. § (2) bekezdés] - az irodavezető az (1) bekezdésben írt nyilvántartás lejárta és a (2)-(3) bekezdés szerinti ellenőrzés értelemszerű elvégzése után a felterjesztő lapot, a másodfokú határozat eredeti példányát és egy kiadmányát, valamint az elsőfokú határozat egy kiadmányát az iratokból kiemeli és ezeket befejezett és további intézkedést nem igénylő iratként kezeli. Az irat többi részét a másodfokú határozat kiadmányaival együtt az elsőfokú bíróságnak visszaküldi.

(6)[69] Az (5) bekezdés rendelkezései a felülvizsgálati, törvényességi ügyekre értelemszerűen irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a felülvizsgálati kérelem vagy indítvány másolata a Kúrián marad, továbbá elsőfokú bíróságon valamennyi korábban eljárt bíróságot is érteni kell.

(7)[70] Az elsőfokú bíróság iratait - kivéve, ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra - a felülvizsgálati eljárás során hozott határozatának megfelelő számú kiadmányával az ügyet felterjesztő elsőfokú bíróságnak küldi vissza. Ha az ügyben korábban másodfokú eljárás is volt, a Kúria határozatának egy kiadmányát az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság részére - a fellebbezési ügyszámra hivatkozással - küldi meg.

A befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek iratainak őrzése

56. § (1) A befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek iratait a szabályzat Negyedik részében írtak szerint kell kezelni, illetve őrizni.

(2) Ha az irattárba helyezett irathoz utóirat érkezik, azt az irattárból kiemelt iratokkal együtt a bírónak (tanács elnökének) be kell mutatni.

(3) Ha az irattárba helyezett iratot más hatóság megkeresésére kell megküldeni, azt az irodavezető küldi meg.

Iratkezelés bíróság elé állítás, illetve gyorsított bírósági eljárás esetén

57. § (1) Az iratok és a tárgyi bizonyítási eszközök átadását követően az ügyet lajstromozni kell. Ezt követően a bíró a tárgyalási naplójába és a tárgyalási jegyzékre az aznapra legkésőbbi időpontra kitűzött ügy után a következő sorszám alatt jegyzi be az adatokat. A sorszám mellett bíróság elé állítás esetén "E" gyorsított bírósági eljárás esetén "Gy" betűjelzést kell alkalmazni.

(2) Ha a kijelölt bíró az előállítás, gyorsított bírósági eljárás napján nem tárgyal, az adatokat a legközelebbi tárgyalási napnál kell a naplóba bejegyezni, ilyenkor külön tárgyalási jegyzéket kell készíteni.

(3) Az iratnak az ügyészséghez való visszaküldését, valamint azt a tényt, hogy a gyorsított bírósági eljárásban a bíróság nem tart tárgyalást, a tárgyalási napló megjegyzések rovatában, valamint az irodának átadandó tárgyalási jegyzéken fel kell tüntetni.

(4) A lajstrom észrevételek rovatában, valamint az ügy iratborítékának első oldalán szembetűnő módon fel kell tüntetni az "előállítás", illetve a "gyorsított bírósági eljárás" megjelöléseket. Az iratboríték értesítő részét csak akkor kell kiállítani, ha az iratokat a másodfokú bírósághoz terjesztik fel.

A felülvizsgálati kérelem (indítvány) és a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat ügykezelése

58. § A felülvizsgálati kérelmek és indítványok és a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat intézésénél és kezelésénél e szabályzat rendelkezéseit az e címben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

59. § Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelmekről, valamint indítványokról nyilvántartást vezet. ("Fel." nyilvántartókönyv). Ebben az elsőfokú bíróság feltünteti

a) az irat ügyszámát,

b) a felülvizsgálati kérelemnek, illetve indítványnak a bírósághoz való érkezése időpontját,

c)[71] a felülvizsgálati kérelemnek, illetve indítványnak a Kúriához való felterjesztése időpontját,

d) a b) és c) pont alatti időpontok közötti időtartamot a statisztikai kimutatásnak megfelelően.

60. § (1)[72] Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelmet felterjesztő lappal és a rendezett iratokkal együtt a felülvizsgálatra jogosult ítélőtáblához, illetve a Kúriához terjeszti fel. A felterjesztő lapon - annak megfelelő rovatában - ha korábban volt másodfokú eljárás, a másodfokú határozat tértivevényeinek számát fel kell tüntetni. A felterjesztő lap vonatkozó rovatában azt is fel kell tüntetni, ha a megtámadott határozat tértivevénye nem érkezett vissza, illetve, hogy a bíróság felhívására a felek írásban bejelentették, hogy mikor vették át a másodfokú határozatot.

(2)[73] Az iratok felterjesztésekor csatolni kell a felülvizsgálati kérelemmel, illetőleg indítvánnyal megtámadott elsőfokú és másodfokú határozat egy-egy példányát a Kúria irattára részére.

(3)[74] A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat érdekében az iratoknak a Kúriához átirattal történő megküldése esetén az (1)-(2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

61. §[75] Ha a felülvizsgálati (törvényességi) kérelemmel megtámadott jogerős polgári-, büntető-, gazdasági- vagy közigazgatási határozatot a Kúria hozta, a kezelőiroda a felülvizsgálati (törvényességi) kérelem másolatát a megfelelő fellebbezési házi iratokhoz iktatja és azokat a fellebbezési ügyben eljárt tanács elnökének mutatja be. A fellebbezési házi iratokat nem kell a felülvizsgálati (törvényességi) iratokhoz csatolni. A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatot az elsőfokú bíróság, illetve ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, a másodfokú bíróság közli a felekkel.

HARMADIK RÉSZ

AZ IRATKEZELÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

V. Fejezet

A gazdasági ügyszak iratkezelése

Általános rendelkezés

62. § A szabályzat Első és Második részének az elsőfokú bíróságnál a polgári ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági ügyszak ügyvitelére az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A törvényszék, mint cégbíróság iratkezelése[76]

63. §[77] (1) A cégbírósági ügyek iratait a törvényszéken külön cégiroda (a továbbiakban: iroda) a cégeljárásra vonatkozó külön jogszabályok szerint kezeli, és az ügyfeleket a félfogadási időben tájékoztatja.

(2) Ha az iroda a beadvány benyújtásakor az érdemi elbírálás akadályát képező hiányt észlel, felhívhatja a fél figyelmét a hiány pótlásának szükségességére. A fél kérelmére a beadványt hiányosan is át kell venni.

(3) Az elektronikus okirat formájában benyújtott beadvány esetében a (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

64. §[78] A cégbejegyzési eljárásban írt tanúsítványban fel kell tüntetni a cégbíróság nevét, székhelyét, a cég nevét, a cégjegyzékszámát, a cég statisztikai számjelét és adószámát (közösségi adószámát), átalakulásnál ezen felül a jogelőd cég nevét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét és adószámát.

65. §[79] A cégeljárásban az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:

1. Cg. - cégbejegyzési ügy,

2. Cgf. - fellebbezett cégbejegyzési ügy,

3. Cgt. - cégtörvényességi ügy, ideértve a különleges törvényességi felügyeleti eljárást is,

4. Cgtf. - fellebbezett cégtörvényességi ügy, ideértve a különleges törvényességi felügyeleti eljárást is,

5. Vgk. - végelszámolási kifogás,

6. Vgkf. - fellebbezett végelszámolási kifogás,

7. Cgpk. - egyéb cégügy,

8. Cgpkf. - fellebbezett egyéb cégügy,

9. Kt. - kényszertörlés,

10. Ktf. - fellebbezett kényszertörlés,

11. Ckk. - bíróság kijelölése,

12. Cfv. - felülvizsgálati ügy,

13. Ckif. - felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt,

14. Tpk. - jogutód nélkül megszűnt cég javára bejegyzett jog vagy tény törlésével összefüggő nemperes ügy,

15. Tpkf. - jogutód nélkül megszűnt cég javára bejegyzett jog vagy tény törlésével összefüggő fellebbezett nemperes ügy.

66. §[80] (1) Cégbejegyzési ügyben kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat:

1. a cég bejegyzésére (ideértve az ismételt alapbejegyzést is) irányuló kérelem,

2. a bejegyzés módosítására, a cég végelszámolásának bejegyzésére, a cég törlésére (ideértve az ismételt kérelmet is) irányuló kérelem,

3. a cégjegyzék áttételére irányuló kérelem,

4. a felszámolási eljárás, valamint az egyéb hivatalból bejegyzendő adatok és tények bejegyzésére vonatkozó értesítés,

5. az eljárást újra megindító irat, így különösen: a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése, felfüggesztést megszüntető bírói intézkedés.

(2) Cégtörvényességi ügyben kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat:

1. a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai alapján az eljárás megindítására irányuló kérelem, indítvány vagy bírósági intézkedés,

2. a törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendelésére irányuló bírói intézkedés,

3. a felügyelőbiztos működése elleni kifogás,

4. a különleges törvényességi felügyeleti eljárásban előterjesztett bejelentés, értesítés,

5. az eljárást újra megindító irat, így különösen: a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése, felfüggesztést megszüntető bírói intézkedés.

(3) Végelszámolási ügyben kezdőirat az előterjesztett kifogás, a Cgpk. ügyben a kérelem, illetve más szerv megkeresése cégkivonat, cégmásolat, iratmásolás, hiteles másolat készítése iránt.

(4) Kényszertörlési eljárásban kezdőirat a megszűntnek nyilvánító és az eljárás megindítását elrendelő jogerős végzés.

(5) Jog vagy tény bejegyzésének törlésére irányuló eljárásban kezdőirat az erre irányuló kérelem.

Lajstromozás a kezdőiratok alapján[81]

67. §[82] (1) Az érkeztetést a kezdőiratok alapján kell végezni.

(2) Az iroda a cégbejegyzési ügyekről elektronikus lajstromot vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

1. a cég elnevezését és a cégjegyzékszámát,

2. a kezdőirat érkezésének, és ennek elektronikus úton történő rögzítésének az időpontját,

3. az iratok hollétét,

4. az utóirat megnevezését, érkezésének időpontját, így különösen: bejelentés törzstőke befizetéséről, osztalékfizetésről,

5. az elrendelt nyilvántartás időpontját,

6. az egyéb intézkedéseket (pl. iratok csatolása),

7. a jogi képviselő nevét, irodájának nevét és címét, elektronikus levelezési címét, telefonszámát, ügyvéd esetében az ügyvédi kamara megnevezését és a kamarai nyilvántartó számát, jogtanácsos esetében a jogtanácsosi névjegyzék nyilvántartó számát,

8. az ügyintéző nevét és tanácsszámát.

(3) Ha a változásbejegyzési kérelem a cégnév vagy a székhely megváltozását is tartalmazza, az erre vonatkozó adatokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg a cégiroda számítógépen rögzíti, egyebekben a kérelem elintézésére a cégbejegyzési kérelem elintézésére irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

68. §[83] (1) Az iratokat a cégbejegyzési kezdőirat érkeztetésétől a cég jogerős törléséig azonos cégjegyzékszám alatt kell nyilvántartani.

(2) A bejegyzési kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezése esetén, valamint az újraindított és az áttétel elutasítása után visszaérkezett ügy esetében a cégeljárást az eredeti cégjegyzékszám alatt kell folytatni.

69. §[84] (1) A törvényességi felügyeleti eljárás ügyeinek lajstroma a következő adatokat tartalmazza:

1. az ügy lajstromszámát: Cgt. területi kód-évszám utolsó két számjegye-sorszám/alszám,

2. a kezdőirat érkezésének, és ennek elektronikus úton történő rögzítésének az időpontját,

3. a kérelmezett cég nevét és cégjegyzékszámát, elektronikus levelezési címét,

4. a kérelmező(k) nevét és székhelyét (lakóhelyét), valamint elektronikus levelezési címét,

5. az iratok hollétét,

6. a kitűzött meghallgatás időpontját, az elrendelt nyilvántartás határnapját,

7. a felek jogi képviselője nevét, irodájának nevét és címét, elektronikus levelezési címét, telefonszámát, ügyvéd esetében az ügyvédi kamara megnevezését és a kamarai nyilvántartó számát, jogtanácsos esetében a jogtanácsosi névjegyzék nyilvántartó számát,

8. az ügyben szereplő összes irat megjelölését,

9. az ügyintéző nevét és tanácsszámát,

10. a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott cégbírósági határozat időpontját.

(2) A hitelesítési és egyéb cégügyek lajstroma a következő adatokat tartalmazza:

1. az ügy lajstromszámát: Cgpk. területi kód-évszám utolsó két számjegye/sorszám,

2. az ügy érkezésének időpontját,

3. az ügyben érintett cég nevét és cégjegyzékszámát,

4. a kérelmező nevét és székhelyét (lakóhelyét), elektronikus levelezési címét,

5. a kérelem tárgyát,

6. az iratok hollétét,

7. az ügyintéző nevét,

8. a bírósági intézkedés időpontját.

70. §[85] A cégügyek elektronikus úton vezetett lajstromának alkalmasnak kell lennie mutatókönyvi és ügykönyvi funkciók betöltésére, így arra, hogy a cég valamennyi azonosítására szolgáló, valamint a nyilvántartásban is szereplő adata kereshető legyen.

71. §[86] (1) A végelszámolási kifogás ügyszáma: Vgk. területi kód - évszám utolsó két számjegye - sorszám/alszám.

(2) A kényszertörlési ügy ügyszáma: Kt. területi kód - évszám utolsó két számjegye - sorszám/alszám.

(3) A jogutód nélkül megszűnt cég javára jog vagy tény törlésével összefüggő ügy ügyszáma: Tpk. területi kód - évszám utolsó két számjegye - sorszám/alszám.

71/A. §[87] (1) A papír alapú cégbírósági ügyekben az iratborítékon a beérkezett és az ügyben keletkezett iratok időpontját (év, hó, nap) és az iratok elnevezését is fel kell tüntetni. A törvényszék elnöke más adatok vezetését is elrendelheti.

(2) Ha a törvény az elektronikus eljárást kötelezővé vagy lehetővé teszi, akkor a papír alapon érkezett iratokat - beleértve a postai kézbesítést igazoló okiratot is - elektronikus okirattá kell átalakítani.

71/B. §[88] A cégbíróság a papír alapú törvényességi felügyeleti ügyeket, végelszámolási kifogásokat, jog vagy tény törlésére irányuló ügyeket eredetiben (papír formájában) terjeszti fel a másodfokú bírósághoz, a cégbejegyzési, változásbejegyzési ügyeket, illetve az elektronikusan kezelendő más ügyeket pedig elektronikus úton.

A gazdasági ügyek iratkezelése

72. §[89] A gazdasági ügyekben az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:

a) Fpk. - felszámolási nemperes ügy,

b) Fpkh. - felszámolási nemperes ügyben a vitatott hitelezői igény és kifogás,

c) Fpkf. - fellebbezett felszámolási nemperes ügy,

d) Fpkhf. -felszámolási nemperes ügyben fellebbezett vitatott hitelezői igény és kifogás,

e) Cspk. - csődeljárási nemperes ügy,

f) Cspkh. - csődeljárási nemperes ügyben vitatott hitelezői igény és kifogás,

g) Cspkf. - fellebbezett csődeljárási nemperes ügy,

h) Cspkhf. - csődeljárási nemperes ügyben fellebbezett vitatott hitelezői igény és kifogás,

i) G. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügye,

j) Gpk. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügye,

k) Gf. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti, fellebbezett peres ügye,

l) Gpkf. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti, fellebbezett nemperes ügye,

m) Gkk. - bíróság kijelölése,

n) Gfv. - felülvizsgálati ügy,

o) Apk. - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult ügy,

p) Apkf. - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult, fellebbezett ügy,

q) Vpk. - vagyonrendezési nemperes ügy,

r) Vpkf. - fellebbezett vagyonrendezési nemperes ügy.

s)[90] Gkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt.

72/A. §[91] Felszámolási és csődeljárási nemperes ügyben - a 29. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon kívül - kezdőirat

a) a felszámolás elrendelése iránti kérelem, a cégbíróság értesítése a cég megszűntnek nyilvánításáról,

b) a felszámolási nemperes ügyben előterjesztett vitatott hitelező igény és kifogás,

c) a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem,

d) a csődeljárási nemperes ügyben előterjesztett vitatott hitelezői igény és kifogás.

73. § (1) Felszámolási peren kívüli ügyekben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügyszámot,

b) a cég nevét és a cégjegyzékszámát,

c) az eljárás lefolytatását kérő hitelező és adós nevét, székhelyét, a statisztikai adatlap szerinti besorolását, a hitelezői követelés összegét,

d) az iratok hollétét,

e) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját,

f) az egyéb intézkedéseket,

g) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,

h) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát,

i) az észrevételeket, megjegyzéseket, egyéb adatokat.

(2) A csődeljárási peren kívüli ügyekben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügyszámot,

b) a cég nevét és a cégjegyzékszámát,

c) az iratok hollétét,

d) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját,

e) az egyéb intézkedéseket,

f) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,

g) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát,

h) az észrevételeket, megjegyzéseket, egyéb adatokat.

(3) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügyeiben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügyszámot,

b) az alperes nevét, székhelyét,

c) a felperes nevét, székhelyét,

d) az ügy minőségét (első- vagy másodfokú),

e) a per tárgyát, a pertárgy értékét,

f) az iratok hollétét,

g) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,

h) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát,

i) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját,

j) az észrevételeket, megjegyzéseket, egyéb adatokat.

(4) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügyeiben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügyszámot,

b) a kötelezett nevét, székhelyét,

c) a jogosult nevét, székhelyét, a követelés összegét,

d) az ügy minőségét (első- vagy másodfokú),

e) az iratok hollétét,

f) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,

g) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát,

h) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját,

i) az észrevételeket, megjegyzéseket, egyéb adatokat.

(5) Az iroda a kezdőiratot ügyszámmal látja el. Ezzel egyidőben az Fpk. ügycsoportban az (1) bekezdés a)-c), a Cspk. ügycsoportban a (2) bekezdés b), a G. ügycsoportban a (3) bekezdés a)-e) és a Gpk. ügycsoportban a (4) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt adatokat számítógépen rögzíti.

(6)[92] Az Fpk. és a Cspk. ügycsoportokban az iroda - ha a kérelemben nem szerepel - feltünteti az adós cég cégjegyzékszámát és elvégzi a Büsz. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést.

(7)[93] Az iratborítékra az iroda rávezeti az adós cég cégjegyzékszámát és mellékeli az általa beszerzett cégmásolatot.

(8)[94] A fellebbezési eljárásban az iratborítékra az iroda rávezeti az ugyanazon adós elleni fizetésképtelenség megállapítása iránti valamennyi ügy számát.

74. § Az ügyeket az adott ügycsoporton belül, a Gpk. ügycsoportból a G. ügycsoportba lehet elektronikus úton átlajstromozni. Az új ügycsoportban az ügyet a számítógépes program új ügyként - az eredeti ügyszámmal együtt - érkezteti, és ezzel egy időben a megelőző ügycsoportban az új ügyszámot is feltünteti.

75. § (1)[95] A felszámolási, a csődeljárási, adósságrendezési és a vagyonrendezési eljárásban az ügy száma az ügycsoport betűjeléből, az illetékes bíróság területi kódjából, az érkezés évszámából és sorszámból áll. Az ügyek számozását minden évben 1-gyel kell kezdeni (pl. Fpk. 18-1995-000128).

(2) A sorszámokat az irat nyilvántartásba vételével egy időben a számítógépes rendszer jelöli meg.

76. § (1) A Cspk. és Fpk. ügy lajstromozásakor a következő adatokat is rögzíteni kell:

a) az adós székhelye, adószáma,

b) az adós előző, illetve be nem jegyzett elnevezései és székhelyei,

c) az eljárás közzétételét megelőző két éven belül bekövetkezett jogutódlás esetén a jogelődök cégjegyzékszáma, elnevezése, székhelye és adószáma,

(2) Ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésre és a (3) bekezdésben szabályozott módon sem szerezhetők be, hiánypótlást kell elrendelni.

(3) Az ügyintéző kezdeményezésére az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt adatokat az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat alapján a számítógépes program gyűjti össze az adós cég illetékes cégbíróságán vezetett cégjegyzékből.

77. § (1) A fellebbezéssel megtámadható végzés kiadásával egyidejűleg a végzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépben le kell zárni. A számítógépes programban jelezni kell, ha a végzés az ügy befejezését jelenti.

(2) Ha a végzés jogerőre emelkedett, a bíró utasítást ad annak jogerősítésére.

(3) A fellebbezés tényét illetve a fellebbezés eredményét a számítógépes programban rögzíteni kell.

78. § A fellebbezéssel meg nem támadható végzést - a végzés alapjául szolgáló adatok lezárása után - kell kézbesíteni. Ha a végzés befejező végzés, a lezáráskor a számítógépes programban jelezni kell, hogy a végzés az ügy befejezését jelenti.

79. § A folyamatban lévő ügy iratainak az ügyintéző részére történő bemutatását a számítógépes programban rögzíteni kell.

80. § A Cspk. és az Fpk. ügyekben a Cégközlönyben közzétételre kerülő határozatokat - az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer igénybevételével - a Cégközlöny Szerkesztőségéhez kell továbbítani.

81. § Az Apk. ügyekre az e címben írt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

VI. Fejezet

A katonai tanácsok iratkezelése

Általános rendelkezés

82. § A szabályzat Első és Második részének az elsőfokú bíróságnál a büntető ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a katonai tanácsok iratainak kezelésénél az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A tanácsnapló

83. § (1) A katonai tanácsoknál hitelesített tanácsnaplót kell vezetni.

(2) A tanácsnaplóba be kell jegyezni

a) az ügy érkezésének időpontját, az ügy számát,

b) a terhelt (vádlott), eljárás alá vont személy nevét, rendfokozatát, alakulatát illetve polgári személynél a lakcímét,

c) az eljárás tárgyát,

d) a tanács ülésének, illetve a kitűzött tárgyalás időpontját, azok eredményét és az elintézés időtartamát,

e) a fellebbezők megjelölését, a másodfokú bíróság határozatának, valamint az ügy befejezése után szükséges intézkedések megtételének időpontját,

(3) Az elnapolás okát, a bíróság elé állítás tényét, valamint az ügynek tárgyalás mellőzésével történő elintézését a megjegyzés rovatban kell feltüntetni.

A kezelőiroda

84. §[96] Az ügyek lajstromozását és a mutató vezetését valamint az iratkezeléssel kapcsolatos további teendőket a törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsainak irodája végzi.

85. § A katonai tanácsokhoz érkezett minden iraton az iroda feltünteti a bíróság nevén kívül a "Katonai Tanácsa" megjelölést is.

A lajstromozás

86. § A katonai tanácsok ügyeit az iroda a szokásos ügyiratjel előtt K betűvel különbözteti meg és a katonai tanácsok ügyeinek lajstromába (KB lajstrom) lajstromozza.

87. § (1) A lajstromba az ügyeket címszó szerint kell bejegyezni. A katonai tanácsok ügyeinél a címszó a terhelt neve és rendfokozata, ha ez nem állapítható meg, az eljárás tárgya.

(2) A katonai tanácsok ügyeinek lajstromában a címszó mellett fel kell tüntetni a címszóban szereplő személy alakulatát, rendfokozatát, polgári személynél lakóhelyét, férje nevét viselő asszonynál a leánykori nevét, valamint az azonosság megállapításához szükséges, az ügyre vonatkozó egyéb adatokat.

(3) A lajstromba zászlósi, tiszti, főtiszti állománycsoportba tartozók, valamint a tábornokok esetén a címszót piros, más személy esetén kék tintával kell feltüntetni.

88. § Az irodavezető havonta, a statisztikai adatszolgáltatás előtt, a lajstromnak a befejezésre vonatkozó adatait a tanácsnaplóval egyezteti.

89. § Az előző évi és régebbi kézi lajstromba minden adatot zöld tintával kell bejegyezni.

90. § Az iratborítékon fel kell tüntetni a terhelt nevét és rendfokozatát zászlósi, tiszti, főtiszti állománycsoportba tartozók, valamint a tábornokok esetében piros tintával.

Az ügycsoportok

91. § Az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:

1. Kb. - katonai büntetőügy,

2. Kbf. - fellebbezett katonai büntetőügy,

3. Kbk. - katonai büntető nemperes ügy,

4. Kbkf. - fellebbezett katonai büntető nemperes ügy,

5. Kbki. - bíróság kijelölése,

6. Kpi. - perújítási indítvány,

7. Kfv. - felülvizsgálati ügy,

8. Kbny. - katonai nyomozási bírói ügy,

9. Kbnyf. - fellebbezett katonai nyomozási bírói ügy,

10. Kel. - egy éven túli előzetes letartóztatás miatt felterjesztett ügy,

11. Kr. - mentesítés iránti ügy,

12. Krf. - mentesítés iránti fellebbezett ügy,

13. Kbv. - katonai büntetés-végrehajtási ügy,

14. Kbvf. - fellebbezett katonai büntetés-végrehajtási ügy,

15. Kst. - az 1945. és 1963. közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvénnyel kapcsolatos ügy,

16. Kstf. - az 1945. és 1963. közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,

17. Kbs. - az 1963. és 1989. között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmény miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvénnyel kapcsolatos ügy,

18. Kbsf. - az 1963. és 1989. között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmény miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,

19. Knt. - az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvénnyel kapcsolatos ügy,

20. Kntf. - az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,

21. Kls. - az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénnyel kapcsolatos ügy,

22. Klsf. - az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,

23. Kf. - fenyítést kiszabó határozat, vagy parancs bírósági felülvizsgálata,

24. Kff. - fenyítést kiszabó határozat, vagy parancs bírósági felülvizsgálatának fellebbezett ügye,

25. Kbeü. - egyéb (vegyes) ügy,

26. Kbt. - a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány.

27.[97] Kkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt.

Az ügyszám

92. § Az ügy száma: az ügycsoport betűjele, az eljáró tanács száma (római számmal), valamint a lajstromszám törve az érkezés évszámával (pl. KB.V. 182/2002.).

A Legfőbb Ügyészség indítványának beszerzése

93. §[98] Ha a Kúria döntéséhez a Legfőbb Ügyészség indítványát be kell szerezni, a katonai tanácsok az iratokat a Katonai Főügyészséghez küldik meg az indítvány beszerzése céljából.

VII. Fejezet

A büntetés-végrehajtási csoport iratkezelése

Általános rendelkezés

94. § A szabályzat Első és Második részének az elsőfokú bíróságnál a büntető ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a büntetés-végrehajtási csoport iratkezelésére az e fejezetben, valamint a bíróságok büntetés-végrehajtási feladatait szabályozó, jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

95. § (1) A büntetés-végrehajtási csoport irodája (a továbbiakban: bv. iroda) a következő ügykönyveket és lajstromot vezeti:

a) a szabadságvesztés végrehajtási ügykönyvet (Szv. ügykönyv),

b)[99]

c) a feltételes szabadságra bocsátás és a feltételes szabadságra bocsátottak pártfogó felügyelete elrendelésének ügykönyvét (F. ügykönyv),

d)[100]

e) a büntetés-végrehajtási ügyek lajstromát (Bv. lajstrom).

(2) A bv. iroda

a) a szabadságvesztésre ítéltek végrehajtási ügyeit az Szv. ügykönyvbe,

b)[101]

c) a feltételes szabadságra bocsátással és az ennek során elrendelt pártfogó felügyelettel kapcsolatos ügyeket az F. ügykönyvbe.

d)[102]

e)[103] a közérdekű munkára ítéltek végrehajtási ügyeit és minden egyéb - a büntetés-végrehajtási csoport (büntetés-végrehajtási bíró) ügykörébe tartozó - ügyet a Bv. lajstromba vezeti be.

(3) Ha az ügykönyvbe bevezetendő ügyek gyűjtőjegyzékkel érkeznek a bv. irodához, a gyűjtőjegyzéket az ügyektől elkülönítve őrzi. A Bv. lajstrom év végi lezárása előtt az év során összegyűjtött gyűjtőjegyzékeket a lajstrom utolsó ügyeként vezeti be, feltüntetve a lajstromban azt, hogy melyik ügykönyvhöz hány gyűjtőjegyzék érkezett (pl. "gyűjtőjegyzékek: Szv. 5 db. F. 10 db. stb."). A lajstromba bevezetést követően a gyűjtőjegyzékeket, mint utolsónak érkezett Bv. ügyet, irattárba kell helyezni.

(4)[104] A büntetés-végrehajtási bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszékhez, mint másodfokú bírósághoz kell felterjeszteni. A törvényszéken az ügyet a Büntető ügyek törvényszéki lajstromába kell bevezetni a "fellebbezett - egyéb ügyek" rovatba.

(5)[105] A bv. iroda a szabadságvesztésre beutaltról az értesítést átadókönyvvel adja át a büntetés-végrehajtási intézetnek és a beutalás napját bevezeti az Szv. ügykönyvbe. A büntetőhatározatok végrehajtása céljából kibocsátott elfogatóparancsokat az iroda a kibocsátás napján bejegyzi az elfogatóparancsok könyvébe.

(6) Az ügyek számozását valamennyi ügykönyvben és a lajstromban minden év elején 1-gyel kell kezdeni. Az ügyszám az ügykönyv, illetve a lajstrom betűjele, az ügykönyv, illetve a lajstrom száma törve az érkezés évszámával (pl. Bv. I/2000. Pfv. 22/2000.).

(7) Az ügykönyv, a lajstrom és az (5) bekezdésben megjelölt könyvek vezetésére és lezárására a 37. § rendelkezései az irányadók.

96. § (1) Kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat az Szv. ügykönyvben:

a) a szabadságvesztésről kiállított értesítés,

b) a más bíróságtól szabadságvesztés végrehajtása iránt érkezett megkeresés,

c) a szabadságvesztésről szóló értesítést pótló közlés,

d) a feltételes szabadságot megszüntető határozat,

e) a büntetés-végrehajtási intézet értesítése az elfogatóparancs alapján történt befogadásról.

(2) [106]

a)[107]

b)[108]

c)[109]

d)[110]

(3) Kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat az F. ügykönyvben:

a) a büntetés-végrehajtási intézetnek a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos előterjesztése,

b) a feltételes szabadság kérdésében hozott határozat felülvizsgálata miatt az újabb meghallgatást kitűző végzés,

c) a büntetés-végrehajtási intézet értesítése arról, hogy a feltételes szabadságot engedélyező határozatot követően az elítélt súlyos fegyelmi vétséget vagy bűncselekményt követett el.

(4)[111]

(5) Kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat a Bv. lajstromban:

a) a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztése a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására, ideértve a korábbi megváltoztató határozat hatályon kívül helyezésére irányuló előterjesztést is,

b) a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztése az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása, illetve az alkalmazásuk megszüntetése iránt,

c) a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítására irányuló előterjesztés,

d) a hivatásos pártfogó (a gyámhivatal) javaslata a pártfogó felügyelet meghosszabbítására, megszüntetésére, vagy a magatartási szabályok megváltoztatására,

e) a fiatalkorú meghallgatása új büntetés-végrehajtási fokozat megállapítása céljából a 21. életévének betöltése esetén,

f) a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztése a fiatalkorú szabadságvesztése végrehajtási fokozatának utólagos meghatározása iránt,

g) az intézeti tanács előterjesztése a javítóintézeti nevelésből elbocsátásra,

h) a javítóintézeti nevelés folytatásának elrendelésére irányuló ügyészi indítvány,

i) a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló ügyészi indítvány,

j) az újabb meghallgatást kitűző végzés az a)-f) alatt felsorolt ügyekben hozott határozat felülvizsgálata miatt.

k)[112] a közérdekű munkáról kiállított értesítés,

l)[113] a közérdekű munka végrehajtására áttétel folytán érkezett irat,

m)[114] a gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozási segély folyósítása miatti halasztás vagy félbeszakítás esetén a pártfogó felügyelő értesítése arról, hogy a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósítását megszüntették.

(6) Ha az Szv. ügykönyvben lajstromozandó összbüntetési értesítő érkezik, ez utóbbi ügyhöz kell egyesíteni az elítéltre vonatkozó korábbi, még folyamatban lévő Szv. ügyet.

97. § A büntetés-végrehajtási bíró meghallgatásairól is naplót kell vezetni.

98. § Büntetés-végrehajtási ügyben címszó az elítélt neve, amely mellett fel kell tüntetni azonosító adatként a születési helyet, évet, hónapot, napot és az elítélt anyja nevét.

99. § (1)[115] A bv. iroda az ügykönyvekbe és a kézi lajstromba bevezetett ügyekről külön-külön mutatókönyvet vezet. A törvényszék elnöke kisebb ügyforgalom esetén közös mutatókönyv vezetését engedélyezheti.

(2)[116]

100. § A bv. iroda az iratok nyilvántartásáról bekötött, lapszámozással ellátott nyilvántartókönyvet vezet. Az iratot a bv. iroda az irodai utasításban megjelölt napon (szoros nyilvántartás) mutatja be az ügyintézőnek.

VIII. Fejezet

A bírósági gazdasági hivatal iratkezelése

Általános rendelkezés

101. § (1) A BGH iratkezelésére a szabályzatot az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ügyintézés körében egyes gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatok ellátására vonatkozó szabályokat külön rendelkezések állapítják meg (a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a BGH-ra vonatkozó rendelkezései, valamint az elfogadott Ügyrendje tartalmazza).

Az iratok kiosztása

102. § Ha a vezető nem tartja fenn magának az elintézés jogát, az ügyiratot ügyintézőnek osztja ki.

Az ügyek elintézésének rendje

103. § (1) A vezető a soron kívüli intézkedést igénylő ügyeket megfelelő jelzéssel ("Azonnal", "Sürgős") látja el.

(2) Az "Azonnal" jelzésű iratokat haladéktalanul, a "Sürgős" jelzésűeket soron kívül, az egyéb iratokat érkezésük sorrendjében lehetőleg nyolc napon belül, illetőleg a felettes szerv által megszabott határidő alatt kell elintézni.

Nyomtatványok használata

104. § (1) Ha az ügyek elintézésére nyomtatvány áll rendelkezésre, azt aláírással két példányban kell kitölteni. Az első példányt kell a címzett részére elküldeni, a másolatot az ügyiratnál kell kezelni.

(2) Ha nincs szükség arra, hogy az intézkedés teljes szövege utólag a rendelkezésre álljon, csak egy példányt kell kitölteni, és az intézkedés lényegét az ügyiratra fel kell jegyezni.

(3) Az országosan rendszeresített nyomtatványokon kívül a helyi szükségletnek megfelelően a vezető is rendszeresíthet nyomtatványokat.

A kiadmányozási jog

105. § (1)[117] Az OBH-hoz vagy más országos hatáskörű szervhez intézett felterjesztéseket, átiratokat a törvényszék elnöke kiadmányozza.

(2)[118] Az OBH-hoz intézett kisebb jelentőségű gazdasági és pénzügyi vonatkozású felterjesztéseket - ha az ítélőtábla illetve a törvényszék elnöke (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) a kiadmányozás jogát nem tartotta fenn magának - a BGH vezetője kiadmányozza.

(3) Számszaki adatokat tartalmazó fontosabb iratokat (pl. költségvetési előirányzat, beszámoló jelentés), továbbá azokat az iratokat, amelyekre vonatkozóan a felsőbb igazgatási szerv így rendelkezik, a bíróság elnöke és a BGH vezetője, valamint az ügyintéző is aláírja.

(4)[119] A törvényszék területén működő helyi bíróság elnökéhez intézett iratokat a törvényszék elnöke kiadmányozza. Kisebb jelentőségű ügyekben a törvényszék elnöke a kiadmányozás jogát átruházhatja a BGH vezetőjére.

(5)[120] Az (1)-(3) bekezdésben nem említett iratokat - ha a törvényszék elnöke esetenként másképpen nem rendelkezik - a vezető kiadmányozza.

A kiadmányok

106. § A kiadmányok elkészítésénél az elnöki ügyvitelre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Az ügy érkeztetése

107. § (1) A BGH hatáskörébe tartozó ügyeket a vezető által kijelölt személy lajstromozza.

(2) A bíróság elnöke, ha a hozzá érkezett irat elintézése a BGH hatáskörébe tartozik, azt oda továbbítja. Szükség esetén rávezeti az elintézésre vonatkozó álláspontját.

(3) Az érkezés napján lajstromozott iratokat be kell mutatni a vezetőnek.

(4) A BGH által kezdeményezett intézkedés tervezetét lajstromozás után szintén be kell mutatni a vezetőnek.

(5) A BGH ügykörébe tartozó egyes pénzügyi és számviteli tárgyú iratok kezelésére vonatkozó eltérő szabályokat külön rendelkezések állapítják meg.

A lajstrom

108. § (1) Kézi lajstromozás esetén minden évben új lajstromot kell nyitni, és azt az év utolsó munkanapján le kell zárni.

(2) A lezárt kézi lajstromot a BGH vezetője keltezéssel ellátva aláírja.

A kezdőirat és az utóirat

109. § (1) Kezdőirat az az irat, amellyel az ügy megindul.

(2) Utóirat az az irat, amely már folyamatban levő ügyben érkezik a BGH-hoz.

(3) Az előző évben indult ügyre vonatkozóan érkezett első utóiratot kezdő iratként kell kezelni.

A lajstromozás

110. § (1) Az iratokat az érkezésük napján, az érkezés sorrendjében kell lajstromozni.

(2) A kezdőiratot a lajstromban új szám alatt kell lajstromozni. Az utóiratokat a kezdőirat lajstromozásánál az "Utóiratok" rovatba kell bejegyezni. Ha ez a rovat betelt, az utóiratok bejegyzését az Utóiratok könyvében kell folytatni, és erre a lajstromban utalni kell.

(3) Az előző évről folytatandó ügy korábbi iratait az új kezdőirathoz kell csatolni, és azzal együtt kell kezelni. Ilyen esetben a kézi lajstromokban a régi és az új lajstromszámot kölcsönösen fel kell tüntetni.

(4) A kézi lajstrom rovatainak kitöltésénél az érkezés hónapját római számmal, napját arab számmal kell bejegyezni. Az irat küldőjének nevét (megnevezését) rövidítve kell feltüntetni, és az esetleges ügyszámát is be kell jegyezni. A gyakori személyneveknél fel kell tüntetni az azonosság megállapításához szükséges megkülönböztető adatokat (pl. lakóhely, születési hely). A BGH-nál keletkezett kezdőirat esetén Hiv. szót kell bejegyezni.

A lajstromozás mellőzése

111. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel nem lehet lajstromozni

a) azokat az ügyeket, amelyeknek az elintézése más szerv hatáskörébe tartozik,

b) az olyan iratokat, amelynek a kezelését külön rendelkezés eltérően szabályozza (pl. pénzbüntetéssel, bűnjellel, letéttel kapcsolatos iratok),

c) a kereskedelmi jellegű felhívásokat, nyomtatványokat, árjegyzékeket, szaklapokat, folyóiratokat, meghívókat és más hasonló iratokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett ügyeket (iratokat) is lajstromozni kell, ha ezt a vezető elrendeli.

Az ügyszám és a sorszám

112. § (1) Az ügy száma a lajstromszám, törve az érkezés évszámával és a BGH jelzés (pl. 236/2000. BGH).

(2) Az utóiratokat az ügyszám feltüntetésén kívül a számsor 2-vel kezdődő számjegyeivel (a sorszámmal) is el kell látni. Az utóirat száma az ügyszám, törve a sorszámmal (pl. 236/2000/5. BGH).

A tárgymutató

113. § A kézi lajstromba bejegyzett ügyekről évenként betűrendes tárgymutatót kell vezetni. A tárgymutatóba a kezdőirat tárgyát (a címszót) és a lajstromszámot kell bejegyezni. Ha a lajstromozott irat tárgyát tekintve több címszó alakítható ki, az ügyet valamennyi címszó szerint mutatózni kell.

A nyilvántartás

114. § Az iratok nyilvántartásba helyezése esetén a nyilvántartási határidőt az iraton és a lajstromban fel kell jegyezni. A határidőket megfelelő módon kell nyilvántartani.

A kézbesítés

115. § (1) Azokat az iratokat, amelyek átvételéhez joghatály fűződik, vagy amelyek átvételének igazolására szükség van, tértivevénnyel kell postára adni.

(2) A címzett a neki szóló iratot - személyazonosságának igazolása után az átvétel elismerése mellett a BGH-ban is átveheti.

A befejezett ügyek iratainak kezelése

116. § (1) A befejezet ügyek iratait évszám, irattári tételszám és ezen felül ügyszám szerinti sorrendben az irattárban kell őrizni. Az irattárba helyezés időpontját a lajstromba be kell jegyezni.

(2) Az együtt elintézett különböző ügyek iratait az intézkedés ügyszáma alatt kell kezelni. A lajstromban az együtt elintézett ügyek mindegyikénél fel kell tüntetni az elintézés ügyszámát.

(3) A BGH iratait csak elismervénnyel lehet kiadni. Az elismervényt az irat helyén kell őrizni. Az ügyet az irat visszaérkezéséig nyilvántartásba kell helyezni.

(4) Az iratokról másolatot csak a vezető engedélyével lehet készíteni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az irattárba még nem helyezett iratokra is.

IX. fejezet[121]

A bírósági elnöki ügyvitel

Általános rendelkezés

117. § (1) A bírósági ügyvitel szabályainak általános rendelkezéseit az elnöki ügyvitelre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elnöki iroda szabályszerű működésének, az ott vezetett nyilvántartások szabályszerűségének az ellenőrzését a bíróság elnöke, vagy az általa erre a feladatra kijelölt bírósági vezető végzi.

Az elnöki ügy meghatározása

118. § (1) Elnöki ügynek minősül minden olyan ügy, amelyben a bíróság elnöke, illetőleg jogszabályban vagy OBH Elnöke által kiadott szervezetirányító eszközben, a bíróság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott esetben más bírósági vezető, a bíróság igazgatására tartozó kérdésben az ítélkezés körén kívül jár el.

(2) Elnöki ügyben kezdő irat bármely irat lehet, amelynek előzménye még nem volt, és az elintézésére nem az eljárásjogi szabályok az irányadóak, hanem arra az igazgatási szabályok vonatkoznak.

(3) Az elnöki ügy iratát az elnöki iroda kezeli.

Az elnöki ügyek elektronikus kezelése

119. § Az elnöki ügyek kezelése az OBH Elnöke által jóváhagyott és más, a bíróságok által használt iratkezelési szoftverektől független iratkezelési szoftver alkalmazásával történik.

Az elnöki ügyben érkezett irat átvételére jogosult személyek

120. § (1) Elnöki ügyben a beadványok átvételére az elnöki irodába beosztott igazságügyi alkalmazottak a jogosultak.

(2) Ha az elnöki ügyre tartozó beadvány a bíróság más szervezeti egységéhez érkezik, azt haladéktalanul el kell juttatni az elnöki iroda vezetőjéhez.

(3) Az Állami Futárszolgálat útján az elnöki irodába érkező küldemények átvételére kizárólag azok az elnöki irodába beosztott igazságügyi alkalmazottak jogosultak, akik rendelkeznek a minősített adat kezelésére előírt feltételékkel és az aláírásmintájukat az Állami Futárszolgálat rendelkezésére bocsátották.

(4) Ha írásbeli bizonyítékok és fontos iratok kezelésére jogszabály vagy az eljáró bíró/tanács elnöke páncél- vagy lemezszekrényben való őrzési módot rendelt el és a páncél- vagy lemezszekrény az elnöki irodában található, az elnöki iroda dolgozója az átadás-átvétel tényének átadókönyvben való rögzítésén túl elnöki ügyszám alatt írásbeli feljegyzést készít. A feljegyzésnek tartalmaznia kell: az ügyszámot, az ügy tárgyát, az őrizni rendelt fontos irat vagy bizonyíték leírását (papíralapú-e, vagy elektronikus, terjedelem stb.). A feljegyzést a bíróság elnökének történő bemutatást követően az eljáró bíró őrzési időre vonatkozó rendelkezésének megfelelő időpontig nyilvántartásba kell helyezni. Erre vonatkozó utasítás hiányában 30 naponta nyilvántartásba kell helyezni és az irat egyes bemutatásakor az ügyintézőnek rövid úton meg kell győződnie arról, hogy az írásbeli bizonyíték vagy fontos irat további páncél- vagy lemezszekrényben való őrzése indokolt-e.

Az ügycsoportok

121. § (1) Az elnöki ügyek tárgyuk szerint különböző ügycsoportokba, és ezen belül fő- és alcsoportokba tartoznak.

(2) Az elnöki ügyek ügycsoportjairól tájékoztató táblázatot kell készíteni, amelyet a bíróságok elnöki irodáiban ki kell függeszteni.

(3) Az elnöki ügyek ügycsoportjait az iratkezelési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A főcsoportokat egymást követő római számjegyekkel, az alcsoportokat az "ábécé" egymást követő nagybetűivel kell megjelölni.

Az iratboríték

122. § (1) Az elnöki ügy iratait alcsoportonként iratborítékban kell kezelni.

(2) Az elnöki ügy iratborítékának rovatai: a megnyitás évszáma, az ügycsoport jele (fő- vagy alcsoport), a megnyitás évszáma, az ügycsoport szöveges megjelölése, a sorszám, az ügy tárgya, észrevételek.

(3) Az irattári tételszámot az iratborítékra rá kell vezetni, oly módon, hogy az iratboríték külzetén jobb oldalon felül zöld színnel kell megjelölni.

(4) Az iratborítékot minden évben meg kell újítani és a tárgyév utolsó munkanapján hitelesen le kell zárni.

Lajstromozás

123. § (1) Az elnöki ügyeket ügycsoportonként haladéktalanul - de még az érkezés napján - az érkezés sorrendjében kell lajstromozni.

(2) Ha az elnöki ügy lajstromozása tévesen történt és nyilvánvalóan helytelen ügycsoportba nyert bevezetést, a bíróság elnöke vagy az ügy elintézésére kijelölt személy vagy az irodavezető adhat utasítást annak a lajstromban történő megfelelő módosítására.

(3) Abban az esetben, ha az elnöki ügyben a határidő év, hónap, nap és óra időegységben került meghatározásra és a határidő elmulasztása hátrányos következményekkel járna (például: pályázat benyújtásának a határideje), akkor az irat lajstromozásakor a lajstrombélyegző érkezés dátuma rovatába az év, hónap, nap rögzítésén túl az óra, perc érkezési időt is fel kell vezetni.

(4) Ha a panaszbeadvány vagy a közérdekű bejelentés elektronikus úton érkezik az érintett bíróság elnökéhez, az intézkedésre jogosultnak a 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmaznia.

(5) Ha ugyanazon ügyféltől azonos tartalommal korábban már érkezett beadvány, vagy több ízben is ugyanazon tartalommal érkezett beadvány, az újabb irat irodába érkezését követően lajstromozás nélkül, a korábban érkezett irattal (vagy iratokkal) együtt kell bemutatni a bíróság elnökének, aki megállapítja, hogy az irat tartalma valóban megegyezik-e a korábbi beadvánnyal, esetleg tartalmaz-e újabb adatot. Ennek függvényében a beadvány lajstromozására vagy annak mellőzésére ad utasítást.

(6) Ha az irat lajstromozásának a mellőzését rendelte el az arra jogosult bírósági vezető, a később érkezett iratot "elintézést nem igényel" megjegyzéssel a korábban érkezett beadványhoz kell csatolni és a korábban érkezett iratra vezetett legutolsó irodai utasításnak megfelelően kell eljárni.

(7) A különböző reklámanyagokat, a szakmaiságot és a hivatali jelleget nélkülöző tájékoztatókat, megkereséseket, meghívókat, sajtótermékeket, valamint a pályázat kiírása és konkrét álláshely meghirdetése nélkül postai úton, elektronikusan, vagy egyéb módon érkező pályázatokat, önéletrajzokat, jelentkezéseket az elnöki irodában dátumbélyegzővel történő ellátásukat követően iktatás és lajstromozás nélkül - a válaszadás mellőzésével - a többi elnöki irattól elkülönítve kell tárolni.

(8) A pályázat kiírása és álláshely meghirdetése nélkül érkezett önéletrajzokat, jelentkezéseket 6 hónap eltelte, az egyéb felsorolt küldeményeket 3 hónap eltelte után meg kell semmisíteni.

Ha a jelentkező hivatalos iratot, magán- vagy közokiratot eredeti példányban is csatolt, azt a beadványáról nyomban az érkezésekor le kell választani és azt a jelentkezésében megadott címére kell juttatni.

(9) A lajstromozást mellőzni kell olyan irat esetében is, amelynek kezelését külön rendelkezés eltérően szabályozza, valamint akkor is, ha egyértelműen megállapítható, hogy az irat tartalmát tekintve nem tartozik az elnöki ügy fogalma alá. Az ilyen típusú iratokat haladéktalanul továbbítani kell az ügyintézésre jogosult szervezeti egység kezelőirodája részére.

Az ügyszám

124. § Az ügyszám a kezdőirat érkezésének időpontját jelző évszámból, az ügy elnöki jelegére utaló "El." rövidítésből, a főcsoport megjelölésére szolgáló római számjegyből, az alcsoportot jelölő nagybetűből és az iratboríték szerinti sorszámból áll (pl. 2013. El.II.B.8.).

A gyűjtőív

125. § Az irat terjedelmének és a várható alszámok mennyiségének a figyelembevételével a lajstromozást végző irodai dolgozó gyűjtőívet nyithat. A gyűjtőíven az ügy számát, az utóiratokat az alszámok sorrendjében, az érkezés időpontjának a megjelölésével kell feljegyezni.

A címszó

126. § (1) Elnöki ügyben a címszó lehet: a kezdőirat tárgya és a név. Ha az ügy több tárgyra vagy személyre vonatkozik, minden egyes tárgy, illetőleg név külön címszó.

(2) A törvényszéken külön címszó alatt is nyilván kell tartani az OBH Elnökének a határozatait, az utasításait, a szabályzatait, az ajánlásait.

(3) A járásbíróságokon, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon külön címszó alatt kell nyilvántartani a törvényszék elnökének általános jellegű elnöki intézkedéseit, szabályzatait.

(4) A címszó mellett az ügyre vonatkozó leglényegesebb adatokat is fel kell jegyezni (pl. ügyszám).

Az iratok bemutatása, intézkedések az elnöki ügyben

127. § Az elnöki ügy iratait a lajstromozást követően nyomban be kell mutatni a bíróság elnökének, aki az elnöki ügy elintézésére vonatkozó írásbeli utasítást ad, amely ezen kívül tartalmazza még az intézkedés keltét, illetve az utasítást adó bírósági vezető aláírását is. A bírósági vezető az ügy elintézésére különleges kezelési utasításokat adhat (például: soron kívül intézendő stb.).

Felvilágosítás-adás elnöki ügyben

128. § (1) Az elnöki ügy iratát a bíróság elnökén, az elnöki ügy elintézésére kijelölt ügyintézőn, az elnöki ügy kezelését végző igazságügyi alkalmazotton kívül más bírósági dolgozó kizárólag a bíróság elnökének engedélyével tekintheti meg.

(2) Az elnöki ügyről felvilágosítás írásban, elektronikus levél formájában, faxon, szóban, távbeszélő készüléken csak az elnöki üggyel érintett személynek adható az ügy számáról és arról, hogy az ügy elintézést nyert-e.

(3) A közérdekű adat vagy a közérdekből nyilvános adat kivételével a bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíróról és igazságügyi alkalmazottról külső szerv vagy személy kérésére felvilágosítás kizárólag írásbeli megkeresésre, az érintett bíró vagy igazságügyi alkalmazott előzetes szóbeli vagy írásbeli hozzájárulásával adható és csak a megkeresésben kért adatokra vonatkozóan.

(4) A bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíróról és igazságügyi alkalmazottról távbeszélőn felvilágosítás nem adható.

A bíróság elnöke által elrendelt soron kívüli ügyintézés

129. § (1) A soronkívüliség iránti kérelem eredeti példányát az elnöki irodában érkeztetni és lajstromozni, majd elintézésre a bíróság elnökének kell bemutatni.

(2) A bíróság elnöke vagy a soron kívüliség intézésére kijelölt más bírósági vezető által hozott döntésről a kérelmezőt és az eljárásban részt vevő személyeket írásban kell értesíteni, továbbá az irat egy példányát az ügy irataihoz kell csatolni.

(3) Ha a bíróság elnöke az ügyben soron kívüli eljárást elrendelte, ezt a tényt az ügy iratborítékán piros színnel kell feltüntetni, valamint a lajstromba is be kell vezetni.

A bíró vagy a bíróság kizárásával kapcsolatos elnöki ügyintézés szabályai

130. § (1) Ha a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben kizárási ok bejelentésére kerül sor - függetlenül attól, hogy azt a bíró maga vagy külön törvényben meghatározott, e bejelentés megtételére jogosult más, az eljárásban érdekelt személy jelentette-e be -, akkor a bejelentést tartalmazó iratot elnöki ügyként kell lajstromozni, majd az irat eredeti példányát az ügyben keletkezett összes irattal együtt a bíróság elnökének kell bemutatni.

(2) A kizárási ok bejelentésének az indokolását a kizárás (elfogultság) elintézésének igazgatási tárgyú iratai között, elnöki ügyszám alatt kell kezelni.

(3) A kizárásról való döntést követően a bíró, vagy bírák nyilatkozatait a megfelelő szintű bíróság, vagy bíróságok elnöki irodájába az elnöki ügy iratai közé kell visszaküldeni és ott őrizni a kizárással kapcsolatos ügyekre az irattári tervben meghatározott ideig.

A bíróság elnökének körbélyegzője és az elnöki ügyvitelben használatos más bélyegzők, valamint a bélyegzők nyilvántartása

131. § (1) A bíróság elnökének körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben az adott bíróság megnevezése után az "elnöke" kifejezés. (Például: Kecskeméti Törvényszék elnöke, vagy Komlói Járásbíróság elnöke).

(2) A bíróság elnökének azonos szövegű körbélyegzőit, illetve az elnöki ügyek lajstromozásához használt azonos szövegű bélyegzőket a lenyomatukon is látható sorszámmal kell ellátni és e szerint nyilvántartani.

(3) A bíróságon az elnöki ügyek intézésére a bíróság elnökhelyettese és kollégiumvezetője is használhat körbélyegzőt. A bíróság elnökhelyettesének körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben az adott bíróság megnevezése után az "elnökhelyettese" kifejezés, a bíróság kollégiumvezetőjének körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben az adott bíróság megnevezése után a "kollégiumvezetője" kifejezés.

(4) A bíróságon használt valamennyi körbélyegzőről és lajstrombélyegzőről az elnöki ügyvitel keretén belül olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből naprakészen megállapítható, hogy melyik sorszámú bélyegzőt, mely időponttól ki jogosult használni, illetve meddig volt jogosult használni.

(5) A minősített adat kezeléséhez használt érkeztető bélyegzőt, a minősített adat szintjét jelző bélyegzőket és egyéb különleges jelzéssel ellátott bélyegzőket a bíróság bélyegző nyilvántartásában kell nyilvántartani, azonban minden más bélyegzőtől elkülönítve, a minősített adat kezelésére kijelölt helyiségben zárt helyen, lehetőség szerint páncélszekrényben kell tárolni.

(6) Az Állami Futárszolgálatba bekapcsolt szervek (futár)kódszámot tartalmazó bélyegzőit is más bélyegzőktől elkülönítve, lehetőség szerint páncélszekrényben kell őrizni.

Az elnöki ügyek kiadmánya

132. § (1) Az elnöki ügy valamennyi papíralapú kiadmányát eredeti aláírással és a bíróság elnökének körbélyegzőjével kell ellátni. Az elnöki ügyben keletkezett elektronikus iratokat vagy a papír alapú iratok elektronikus kiadmányát szervezeti elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. Amennyiben az irat eredeti példányának a bemutatása az ügy elintézése szempontjából elengedhetetlenül szükséges, az elektronikus kapcsolattartás mellőzésével, az iratot papíralapon és postai úton kell a címzett részére eljuttatni.

(2) A bíróságok, valamint a bíróságok és az OBH egymás közötti elektronikus kapcsolattartása mellett papíralapon is meg kell küldeni a kinevezési okiratot, az esküokmányt, a pályázatot és annak mellékleteit, munkáltatói intézkedést tartalmazó személyzeti tárgyú iratot, valamint a pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó iratot.

(3) Ha az elnöki ügy elintézése felettes igazgatási szerv, vagy más bíróság, illetve hatóság hatáskörébe tartozik, akkor a beadvány, vagy egyéb irat eredeti példányát kell felterjeszteni, illetőleg megküldeni. Az iratról ebben az esetben fénymásolatot kell a küldő bíróságon visszatartani és írásbeli feljegyzést kell hozzá csatolni, amely tartalmazza, hogy az eredeti beadvány mely szervhez és milyen célból került felterjesztésre.

Kézbesítés

132/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott "A" mintájú tértivevényen minden esetben meg kell jelölni, hogy a címzett távolléte esetén milyen jelzésű értesítést kell a részére visszahagyni. Elnöki ügy postai úton, tértivevénnyel történő kézbesítése esetén az A/2. jelzésű értesítés alkalmazandó.

(2) A bíróság elnöke elrendelheti, hogy a bíróság székhelyének közigazgatási határain belül, vagy azon kívül is a kézbesítést bírósági alkalmazott végezze. Ebben az esetben is az átadás-átvétel tényét erre rendszeresített átadókönyvben, vagy a bíróság elnöke által jóváhagyott nyomtatványon dátum és aláírás feltüntetésével rögzíteni kell.

(3) Az elnöki ügy iratának kézbesítési dátumát átadókönyvbe kell bevezetni akkor is, ha a bírósági épületen belül, más szervezeti egységhez történik a kézbesítés.

132/B. § (1) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és kezelése során a vagyonnyilatkozatok Országos Bírósági Hivatalban őrzött példányainak a Hivatalba juttatását a bíróság elnöke által megbízott bírósági dolgozó személyesen végzi.

(2) Minősített adatot tartalmazó iratot - ha a kézbesítés nem futárszolgálat útján történik - kizárólag olyan bírósági dolgozó kézbesíthet, aki rendelkezik a külön jogszabályban a minősített adat kezelésére előírt feltételekkel.

(3) Ha az ügykezelés lehetőséget ad az adott irat elektronikus úton történő kézbesítésére, a levél elektronikus elküldését, ha tartalma miatt annak nyugtázása szükséges, az úgynevezett "ügyfélazonosító protokoll" kinyomtatásával kell igazolni, amelyet az elküldött dokumentum irattárban maradó példányához kell csatolni.

A folyamatban lévő, valamint az elintézést nyert, de további intézkedést igénylő ügyek iratainak a kezelése elnöki ügyben

132/C. § (1) A folyamatban lévő, valamint az elintézést nyert, de további intézkedést igénylő elnöki ügyek iratait a befejezett és további intézkedést nem igénylő iratoktól elkülönítve kell tárolni és kezelni.

(2) Az ügyek nyilvántartásba helyezésére és az irat ügyintézőnek történő bemutatására adott utasításban - figyelemmel az irat tartalmára, a benne foglalt esetleges határidőre - bármely nap és időpont lehet (nemcsak hónap 5.,10.,15. napja stb., hanem például: Nyilvántartás: 2012. szeptember 3. 10 óra).

A különböző jogszabályok által előírt nyilvántartások vezetésének iratkezelési szabályai

132/D. § (1) Az elnöki ügyvitel körébe tartozó nyilvántartások különösen:

a) központilag vezetett, a NexonHR programmal informatikailag támogatott személyzeti nyilvántartás;

b) a NexonBÉR álláshely nyilvántartó modulja (a bíróság elnökének döntésétől függően vagy a Bírósági Gazdasági Hivatalban, vagy az elnöki irodában kell vezetni, a hozzáférési jogosultságok e két szervezeti egység között megoszthatóak);

c) a NexonBÉR elektronikus aláírási jogosultság nyilvántartó modulja;

d) bírói és igazságügyi vagyonnyilatkozatok nyilvántartása;

e) bírói és igazságügyi alkalmazotti igazolványok nyilvántartása;

f) talárnyilvántartás;

g) a bíróságon használt körbélyegzők nyilvántartása;

h) utazási igazolványok nyilvántartása;

i) a szabadságok nyilvántartása;

j) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 190. § (1) bekezdésében foglalt és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 121/A. §-a szerinti hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsönt igénylők nyilvántartása;

k) a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének a rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény, valamint az 57/2012. (III. 30.) Kormányrendelet szerint a munkáltatóra háruló nyilvántartási kötelezettség;

l) informatikai jogosultságok nyilvántartása;

m) bíróság általi kötelezettségvállalások (szerződések) nyilvántartása;

n) szabályzatok, elnöki intézkedések nyilvántartása;

o) tanfolyamokon, képzéseken való részvétel nyilvántartása;

p) az egyes belső ellenőri ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedések nyilvántartása;

q) egyéb, az érintett bíróság elnöke által a helyi specialitásoknak megfelelő és általa szükségesnek ítélt nyilvántartások vezetése.

(2) A bírák, a kijelölt bírósági titkárok és más vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozatának átadásáról, kezeléséről és ellenőrzéséről, valamint az abban foglalt adatok védelméről az OBH elnöke külön utasításban rendelkezik.

(3) A törvényszék elnökének döntése alapján a bírákról a beosztási helyük szerinti járásbíróságon is vezethető személyi nyilvántartás.

(4) A belső ellenőr által elvégzett egyes ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedésekről a törvényszék elnöki irodájában elektronikus úton (excel táblázat formájában) évente nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza legalább: az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését, a megtett intézkedés sorszámát, az ellenőrzési jelentés iktatószámát, az ellenőrzést végző nevét, az ellenőrzési javaslatot, a javaslat alapján előírt intézkedést, az intézkedési terv iktatószámát, a jóváhagyó nevét, az intézkedés felelősét, a végrehajtásának a határidejét, a megtett intézkedések rövid leírását.

(5) A bélyegzők nyilvántartására szolgáló informatikai program hiányában, a nyilvántartás egyedisége miatt (bélyegző lenyomat és a használó eredeti aláírásának szükségessége) a hitelesség érdekében a bélyegzőkről elektronikusan nyilvántartás nem vezethető.

A fegyelmi ügyekkel kapcsolatos iratkezelési szabályok

132/E. § (1) A bírák és az igazságügyi alkalmazottak fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben, továbbá a bíró munkájának értékeléséből, valamint a bírósági vezető munkájának az értékeléséből eredő jogvitákban keletkezett iratok kezelésére az elnöki ügyvitel szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az igazságügyi alkalmazott elleni fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács elnöke jogosult intézkedni.

(2) Az egyes törvényszékek mellett működő közjegyzői fegyelmi bíróságok és a végrehajtói fegyelmi bíróságok ügyeinek intézésére az érintett bíróságon a fegyelmi ügyekről külön papíralapú lajstromot kell vezetni és a fegyelmi bíróságok eljárása során keletkezett iratokat az elnöki irodákban zárt szekrényben, elkülönítve kell kezelni, a fegyelmi bíróság által használt lajstrombélyegzővel és a fegyelmi bíróság körbélyegzőjével együtt.

(3) A (2) bekezdésben írt esetekben eljáró fegyelmi bíróság megnevezését követően a fegyelmi ügy száma tartalmazza az eljárás fegyelmi jellegére utaló "Fgy." megjelölést, a fegyelmi lajstrom szerinti következő sorszámot, törve az évszámmal (például: Pécsi Törvényszék mellett működő Közjegyzői Fegyelmi Bíróság Fgy.2/2012.). A fegyelmi lajstrom lapszámozással ellátott bekötött könyv, amelyet hitelesen kell megnyitni, majd az év utolsó munkanapján le kell zárni. A lajstromot minden évben meg kell nyitni, de a fegyelmi ügyek számára tekintettel nem kell minden évben új lajstromkönyvet felfektetni, hanem annak a vezetése a megnyitást követően a korábbi évek lajstromadatai után folytatható addig, amíg a könyv be nem telik.

(4) A fegyelmi lajstrom rovatai: az érkezés ideje, a fegyelmi eljárás alá vont személy neve, a vizsgálat elrendelésének az ideje, az eljárás eredménye, a befejezés ideje, a másodfokú fegyelmi bírósághoz felterjesztés ideje és észrevételek rovat, ahol a csatolás, egyesítés, a jogerő napja és egyéb közlendő tüntethető fel.

(5) Ha a (2) bekezdésben írt fegyelmi ügy az adott évben nem került lajstromozásra, akkor az adott évszámhoz "A .... évben fegyelmi ügy nem került lajstromozásra" feljegyzést kell a lajstromba jegyezni, amelyet a lajstrom vezetésére kijelölt bírósági dolgozó (általában az elnöki iroda vezetője) aláírásával, dátummal és a fegyelmi bíróság körbélyegzőjének a lenyomatával látja el.

A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek, valamint igazgatási feladatok ellátásával megbízott bírák és igazságügyi alkalmazottak iratkezelése

132/F. § (1) A bírói tanács, a kollégiumok, a belső ellenőrzési vezető, a honvédelmi és polgári védelmi megbízott, valamint a munkavédelmi megbízott tevékenysége során keletkező iratokat az elnöki ügyvitel szabályai szerint elnöki ügyként a megfelelő ügycsoportba kell lajstromozni és kezelni, ügyintézésük kizárólag elnöki ügyszám alatt folytatható és a kiadmányozásukra, valamint a kézbesítésükre is az elnöki ügy kiadmányára, illetve kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az elnöki iroda és az (1) bekezdésben megjelölt szervek, szervezeti egységek közötti levelezést elsősorban elektronikus úton kell folytatni.

(3) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium iratait a kollégiumvezető megbízatásának ideje alatt a kollégiumvezető székhelye szerinti törvényszék elnöki irodája kezeli. A megbízatás megszűnését követően, ha a következő kollégiumvezető az előzőhöz képest más bíróságon ítélkezik, az elnöki iroda a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium adott időszak alatt keletkezett irattári anyagát átadás-átvételi jegyzőkönyvvel az új kollégiumvezető székhelye szerinti elnöki iroda részére megküldi.

(4) A bírói tanács részére az ülést kezdeményező előterjesztést, pályázatról történő véleménynyilvánítás, a szervezeti és működési szabályzatról, a bíróság költségvetéséről vagy az ügyelosztási rendről való véleménynyilvánítás során az előterjesztést és valamennyi mellékletet lapolvasó berendezés használatával elektronikus úton kell a bírói tanács elnöke és a tagjai részére rendelkezésre bocsátani. A törvényszék bírói tanácsának ítélőtáblai tagjai részére a bírói tanács ülésére készített dokumentációt papíralapon kell megküldeni.

(5) Pályázat elbírálásával összefüggésben sokszorosított és a pályázat elbírálását követően feleslegessé vált papíralapú dokumentumokat az elnöki irodában kell leadni, ahol az elnöki irodavezető gondoskodik azok megsemmisítéséről.

(6) A honvédelmi-polgári védelmi megbízott tevékenységével összefüggésben keletkező iratok egy részére a minősített adatkezelés szabályait kell alkalmazni (pld. az egyes bíróságok "Riasztási terve"), más részét nyílt iratként elnöki ügyként kell lajstromozni és kezelni (pld. honvédelmi-polgári védelmi oktatás dokumentációja).

(7) A belső ellenőrzési vezető által elvégzett vizsgálatokat, ellenőrzéseket az elnöki ügyvitel szabályai szerint kell lajstromozni. Az egyes vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésére a belső ellenőrzési vezető részére a törvényszék elnöke írásbeli, az eredeti aláírásával és a bíróság elnökének a körbélyegzőjével ellátott megbízólevelet ad.

(8) Az egyes ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedésekről a törvényszék elnöki irodájában elektronikus úton (excel táblázat formájában) évente nyilvántartást kell vezetni.

Az ülnökökkel kapcsolatos ügyintézés iratkezelési szabályai

132/G. § (1) A bírósághoz megválasztott ülnökökről az elnöki irodában személyi nyilvántartó lapot kell vezetni, amely tartalmazza az ülnök nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, a lakóhelyét, a telefonszámát, amennyiben rendelkezik ilyennel az elektronikus levélcímét, a szakképzettségét, a foglalkozását, a munkahelyének a nevét és a címét, a választó megnevezését, és azt, hogy az ülnöki tisztségét mióta gyakorolja. A személyi nyilvántartó lap adatait az ülnökökkel egyeztetni kell és fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy ha azokban változás következik be, haladéktalanul kötelesek bejelenteni a bíróság elnökének.

(2) Az ülnökökről vezetett személyi nyilvántartó lap kezelésére és a benne foglaltakkal kapcsolatos felvilágosítás-adásra a bírák személyi nyilvántartására vonatkozó szabályokat kell megfelelő módon alkalmazni.

(3) Az ülnökök behívása a tárgyalási határnapra általában postai úton, erre rendszeresített nyomtatvány megfelelő kitöltésével történik, amely tartalmazza azt az időpontot és helyszínt, ahol az ülnöknek az adott napon meg kell jelennie. Az ülnök behívása ezen túlmenően történhet szóban, a tanács elnöke által a tárgyaláson, sürgős esetben az ülnök behívására kijelölt bírósági dolgozó által távbeszélő készüléken is. Ez utóbbi esetben a beszélgetés rövid tartalmát hivatalos feljegyzésben kell rögzíteni.

(4) Ha az ülnök a személyi nyilvántartó lapjának a felfektetésekor - vagy később - az adategyeztetés során az elektronikus e-mail címét bejelentette és a hozzájárulását adta ahhoz, hogy a bíróság elnöke a tevékenysége gyakorlására elektronikus levél formájában hívja be a bíróságra és értesítse a tárgyalás időpontjáról, akkor az ülnöki behívót kizárólag elektronikus úton, e-mailben kell az ülnök részére kézbesíteni. Az elektronikus levél elküldését megelőzően a bírósági dolgozónak a levelezőrendszer "küldési beállítások" funkciójában be kell állítani azt a formátumot, hogy ha a címzett a levelet megnyitotta, vagy törölte, akkor a rendszer értesítést küldjön a feladónak. Az elektronikus levél ülnök által történő megnyitását úgy kell tekinteni, hogy az ülnök az elektronikus levél tartalmát megismerte.

(5) Ha az elektronikus levél elküldését követően megnyitásról nem, csak törlésről küld értesítést a levelező rendszer, akkor az ülnökök behívását végző bírósági dolgozónak haladéktalanul rövid úton (távbeszélő készüléken) fel kell venni a kapcsolatot az érintett ülnökkel és szóban tájékoztatni kell őt a tárgyalási határnapról.

(6) A személyi lapon vagy más alkalmas módon nyilván kell tartani, hogy az érintett ülnök mely napokon működött közre bírósági tárgyaláson. Ha a nyilvántartás vezetése nem a személyi lapon történik, akkor azt az érintett ülnök működésének megszűnését követő 3 év elteltével lehet megsemmisíteni.

(7) Az ülnökök a díjazásuk számfejtéséhez szükséges nyomtatványt a tárgyalás megkezdése előtt az elnöki irodában, vagy a bíróság elnöke által meghatározott más bírósági helyiségben vehetik át.

(8) Az ülnökök a működésük igazolására és a költségeik elszámolására szerkesztett nyomtatványt, amelyen a tanács elnöke aláírásával igazolta a tárgyaláson való részvételt, a működésüket követően, de legalább havonta kötelesek leadni az utalványozás elrendelése érdekében a bíróság elnökének vagy az őt helyettesítő bírósági vezetőnek.

Iratkezelés a bíróságon kívüli munkavégzés esetén

132/H. § (1) Ha a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott határozott vagy határozatlan időre a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban engedélyezett módon a bíróságon kívüli munkavégzés kedvezményében részesül, a bíró és az igazságügyi alkalmazott az otthoni munkavégzés céljából a bíróság épületéből kivitt bírósági iratok ügyszámát köteles bejelenti a bírósági ügy lajstromozását végző kezelőiroda vezetőjének, továbbá a bírósági épületbe való visszaszállításukat követően erről a tényről haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes kezelőiroda vezetőjét. A kezelőiroda vezetője (vagy lajstromvezető) a lajstrom megjegyzés, vagy jegyzet rovatában feljegyzi, hogy az ügyiratok mettől meddig nem találhatóak a bíróság épületében.

(2) A bíró és az igazságügyi alkalmazott a bírósági épületből kivitt bírósági iratokat a bíróságon kívüli munkavégzése helyszínén, valamint az oda- és visszaszállításuk közben köteles megóvni minden sérüléstől és köteles gondoskodni azok megfelelő tárolásáról, különösen ügyelni kell arra, hogy azokhoz illetéktelen személy hozzá ne férhessen. A bíróságon kívüli munkavégzés során az adatvédelmi szabályokat szigorúan be kell tartani.

(3) Minősített adatot tartalmazó irat a bíróság épületéből nem vihető ki - sem papíralapon, sem elektronikus adathordozón - még akkor sem, ha egyébként a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott a bíróságon kívüli munkavégzésre engedéllyel rendelkezik.

A hatósági bizonyítvány kezelése

132/I. § (1) Azok a személyes adatok, amelyeket a hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmaz, legfeljebb az érintett személy szolgálati viszonyának megszűnéséig kezelhetőek.

(2) A pályázat eredménytelensége esetén a benyújtott hatósági erkölcsi bizonyítványt a többi pályázati dokumentációval együtt az érintett személy részére vissza kell küldeni.

NEGYEDIK RÉSZ

IRATTÁROZÁS, SELEJTEZÉS

X. Fejezet

Az iratok irattári kezelése

Irattári terv

133. § (1) Az ügy iratborítékán (iratain) az ügy befejezését követően az iroda vezetője vagy a bíró (a tanács elnöke) feltünteti az irattári tervnek megfelelő irattári tételszámot. Ha az egész tételre meghatározott selejtezési határidőtől eltérő megőrzési idő szükséges, az adott iratra vonatkozó selejtezés évét is meg kell jelölni.

(2) Az irattári tételszámokat magában foglaló irattári tervet a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) Ha az irat maradandó értékű, az ügy ügyintézője az iratcsoport jellegétől függetlenül feltünteti az iraton, hogy az nem selejtezhető és ezt aláírásával igazolja.

134. § (1) Az irattári terv rendszerbe foglalja azokat az irattári tételeket (tárgyi csoportokat), amelyek szerint a bíróság az iratait tagolja (csoportosítja). Az irattári terv meghatározza, hogy mely irattári tételek (tárgyi csoportok) iratai nem selejtezhetők, illetőleg, hogy a selejtezhető irattári tételek (tárgyi csoportok) iratait ügyviteli érdekből meddig kell megőrizni. Az irattári terv határozza meg a nem selejtezhető irattári tételek (iratok) levéltárba adásának határidejét is.

(2) Az iratok irattárba helyezését megelőzően az irodavezető köteles ellenőrizni a 40. § (3) bekezdésben említett adatoknak az iratborítékra (iratra) történt feljegyzését. Szükség esetén az irodavezető az iratokat bemutatja az ügyintézőnek.

(3) Az irodavezető az irattári tervnek megfelelő és az iratborítékra is feljegyzett irattári tételszámot a lajstromba, annak "Észrevételek" rovatába bejegyzi.

135. § (1) Az irattárban az iratokat rendezetten, a lajstromszám sorrendjében, az irat terjedelmétől függően lehetőleg 25 vagy 100-200-as kötegben, irattári táblák közé helyezve és hevederrel átkötve kell elhelyezni. Az irattári táblán fel kell tüntetni, hogy az iratkötegben mely év milyen számú iratait tárolják (pl. 1988. év 1201-1400. számú iratok).

(2) Azokon a bíróságokon, ahol nagyszámú iratot kell az irattárban elhelyezni és kezelni, az irattáros az irattárban őrzött iratokról lajstromonként irattári könyvet (jegyzéket) vezet(het). Az irattári könyv tartalmazza az ügyirat lajstromszámát és az irattári tételszámát.

(3) Azokon a bíróságokon, ahol ez munkaszervezési, vagy a bíróság működése körében fennálló valamely okból (például egyes szervezeti egységek más helyen, illetve épületben való elhelyezése, stb.) szükséges, a központi irattáron kívül részirattár (ún. kisirattár) is szervezhető (5. §). A részirattár iratait - ha a bíróság vezetője másként nem rendelkezik - két év elteltével, a kezelési könyvekkel együtt át kell adni a központi irattárnak.

A megszűnt igazságügyi szerv iratainak irattári kezelése

136. § (1) A megszűnt bíróság iratait, a feladatokat átvevő bíróság, illetőleg a kijelölt bíróság irattárában kell elhelyezni.

(2)[122] A törvényszék vezetője az irattári anyag elhelyezéséről a bíróság iratainak átvételére jogosult levéltárat (a továbbiakban: illetékes levéltár) az iratok átadása előtt 8 nappal értesíti.

Az iratok őrzése

137. § (1) A bíróság iratait az őrzési idő elteltéig, illetve az illetékes levéltárnak átadás időpontjáig gondosan meg kell őrizni.

(2) Az irattározáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekről a bíróság vezetője köteles gondoskodni.

(3) Irattár céljára olyan helyiséget kell kialakítani, amely a tűzrendészeti szabályoknak megfelel és ahol az iratokat szárazan lehet tartani, illetőleg ahol azokat veszély (állati vagy növényi kártevő stb.) nem fenyegeti.

(4) Fokozott gondot kell fordítani a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős, maradandó értékű iratok (a továbbiakban: levéltári anyag) őrzésére.

(5) A levéltári anyagot legalább 15 évi irattári őrzés után rendezetten, segédletekkel együtt, dobozolva, három példányban elkészített átadás-átvételi jegyzőkönyvvel kell átadni az illetékes levéltárnak. Az átadás költségét az átadó bíróság viseli. Ha az átadásra kerülő iratanyagból egyes iratok visszatartása szükséges, ezeket pótirattári könyvbe kell foglalni.

(6) Az őrzési időt

- bírósági ügy esetében, az ügy jogerős befejezése időpontjától, illetve más irat esetén az ügyben tett utolsó érdemi intézkedéstől,

- személyi ügyekben a szolgálati viszony megszűnésétől,

- az ügyviteli segédkönyvek esetében az utolsó bejegyzéstől,

- állóeszközök, készletek nyilvántartásainál pedig az adott állóeszköz, készlet kezelésének, használatának megszűntétől

kell számítani.

Az iratok selejtezése

138. § (1) Az iratokat az őrzési idő eltelte után selejtezni kell. Az évenként sorra kerülő selejtezés időpontját az adott bíróság vezetője határozza meg.

(2) A selejtezés helyéről és időpontjáról a selejtezés megkezdését megelőzően legalább 30 nappal, írásban kell az illetékes levéltárat értesíteni. Közölni kell, hogy a selejtezés milyen időszak irataira és milyen jellegű iratokra (pl. büntető-, polgári, közigazgatási, munkaügyi iratok anyagára, ezen belül milyen ügycsoportokra) terjed ki és a selejtezésre szánt iratanyag előreláthatólag milyen mennyiségű (iratköteg darabszáma, vagy "folyómétere"). Jelezni kell azt is, ha az átadandó iratok között feltehetőleg maradandó értékű, illetőleg 1918-1922., 1930-1932., 1939-1945., 1948-1949., 1956-1957. vagy 1960-1963. évekből származó védett iratok, illetve egyébként 1950 előtt keletkezett iratok találhatók.

(3) Ha a kiselejtezhető irattári tételben olyan ügyiratok vannak, amelyeknek az őrzési ideje még nem telt le, illetőleg amelyek az irattári terv szerint nem selejtezhetők ki, azokat az irattárban vissza kell tartani.

139. § Az adott bíróság vezetője az iratok selejtezésére - szükség esetén - az erre vonatkozó külön szabályok szerint túlmunkát rendelhet el, a túlmunka díjazása mellett. A munkaidőben selejtezésben közreműködő személy céljutalomban is részesíthető.

Nem selejtezhető iratok

140. § (1) Nem selejtezhetők az irattári tervben foglalt iratokon kívül

a) a bíróságnak megőrzésre átadott iratok,

b) az irattárban őrzött eredeti magán- és közokiratok,

c) a külföldi tartozások és követelések bizonyítására szolgáló iratok,

d) a maradandó értékű, illetve az ügyintéző által ilyennek minősített iratok,

e) az 1900. év előtt keletkezett iratok,

f) a házassági (bontó) perben hozott, jogerősítő záradékkal ellátott ítélet.

g)[123] a nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok nyilvántartásával kapcsolatos iratai.

(2) A 138. § (2) bekezdésében említett védett és az 1950 előtt keletkezett iratok selejtezését csak az illetékes levéltár szakmai irányításával lehet elvégezni.

A selejtezési eljárás

141. § (1) A selejtezésről három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a selejtezés idejét és helyét,

b) a selejtezést végző személy(ek) nevét és munkaköri megnevezését,

c) a selejtezett iratok ügyszámát és keletkezésének évszámát,

d) a selejtezés ellenőrzése során tapasztalt hiányosságokat és az azok megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket.

(2) A jegyzőkönyvet a selejtezést végző(k) aláírják.

(3) A selejtezésről készült jegyzőkönyv három példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.

(4) A selejtezett iratok megsemmisítésére, felhasználására vagy egyéb értékesítésére csak az illetékes levéltár által visszaküldött, a selejtezési jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor.

(5) A selejtezés megtörténtét a lajstromban, illetőleg ha vezetnek, az irattári könyvben is, a megfelelő irattári tételnél "selejtezve" illetve a "levéltárnak átadva" szónak, valamint a selejtezés évének a bejegyzésével fel kell tüntetni. Ha a selejtezésre kerülő iratanyagból az irattári terv előírásaitól eltérően az illetékes levéltár kérésére vagy más fontos okból, egyes iratok visszatartása szükséges, ennek tényét a selejtezési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, és ezekről külön jegyzéket kell felvenni. A visszamaradt iratokat az eredeti irattári helyére vissza kell helyezni.

142. § (1) A selejtezés alkalmával talált irodai célra felhasználható anyagokat (tiszta papír, irattartó, fedőlemez stb.) külön kell választani.

(2)[124] A kiselejtezett iratanyagot a Kúria, az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnökének rendelkezése szerint kell értékesíteni.

143. § (1) A képfelvételek (mozgófilm, diapozitív, fénykép negatív, elektronikus úton vagy bármely más módon rögzített képi megjelenítés), valamint a gépi adatfeldolgozás útján rögzített adatokat tartalmazó felvételek (lyukszalag, magnetofon-szalag, CD lemez stb.) (a továbbiakban: együtt adathordozók) kezelésére az e fejezetben írt rendelkezések értelemszerűen irányadók.

(2) Az adathordozókra vonatkozó adatokat a kezelőiroda vezetője az iratborítékra feljegyzi, illetve a lajstromba bejegyzi. Az adathordozókat az adott ügyre, (iratra) megállapított ideig megfelelő módon kell őrizni.

(3) A nem selejtezhető adathordozók használható állapotban tartását megfelelő felújítással (átmásolás, átjátszás stb.) biztosítani kell.

Az irattárak ellenőrzése

144. § (1)[125] A bíróság vezetője [7. § (1) bekezdés] az irattározást rendszeresen ellenőrzi és a súlyosabb szabálytalanságokról - az OBH elnökének értesítésével egyidejűleg - az illetékes levéltárat tájékoztatja.

(2) Az illetékes levéltár a bíróság irattárának ellenőrzését a bíróság vezetőjéhez tett előzetes bejelentést követően végezheti el.

(3)[126] Az illetékes levéltár az ellenőrzés során észlelt hiányosságokról értesíti a bíróság vezetőjét, aki az ellenőrzés megállapításairól és a tett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XI. Fejezet

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

145. § (1) Ez a szabályzat 2003. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésekben írt kivétellel a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[127] Az irattározásra, selejtezésre vonatkozó rendelkezések a szabálysértési ügyek tekintetében 2001. március. 1 napjától, a 2003. január 1-je és 2003. július 1-je között érkezett, befejezett és irattározott egyéb ügyekben alkalmazhatók; míg a 2003. január 1-je előtt már befejezett és irattározott ügyek iratait a korábban hatályos rendelkezések szerint kell továbbra is őrizni, selejtezésükre azonban e szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A szabályzat hatályba lépésekor már befejezett szabálysértési ügyek irattározását utólag, 2003. június 30-ig kell elvégezni.

(4) A volt katonai bíróságok bűnügyi iratait a selejtezést követően 2017-ig a Hadtörténelmi Levéltárnak kell átadni.

1. számú melléklet a 4/2002. OIT szabályzathoz

2. számú melléklet a 4/2002. OIT szabályzathoz[128]

I. ÁLTALÁNOS JELLEGŰ ÜGYEK

A) Az Országos Bírósági Hivatal Elnökének rendelkezései

1. Határozatai

2. Utasításai, szabályzatai, ajánlásai és tájékoztatói

B) Az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatói, közleményei, intézkedései

1. Rendezvényei

C) Az igazságügyért felelős minisztérium tájékoztatói, közleményei (szakértők, végrehajtók)

D) A felügyeletet gyakorló bíróság elnökének rendelkezései, intézkedései

1. A bíróság szervezeti és működési szabályzata

2. Intézményi szabályzatok, utasítások

3. Egyéb rendelkezések

E) Jelentések

1. Éves elnöki beszámoló

2. Rendszeres jelentéstételi kötelezettségek

3. Eseti jelentések

F) AZ Országos Bírói Tanács tájékoztatói, közleményei

G) Az Országos Bírósági Hivatal által szervezett rendezvények

H) Bírói Tanács

I) Levelezés

1. Az Országos Bírósági Hivatal elnökével

2. Az Országos Bírósági Hivatallal

3. Az Országos Bírói Tanáccsal

3. Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériummal

4. Kúriával, más bíróságokkal

5. Az ügyészséggel, a nyomozóhatóságokkal

6. Egyetemekkel, más oktatási intézményekkel

7. Egyéb állami és társadalmi szervezetekkel

8. A bírói egyesületekkel

9. Más egyesületekkel és szakmai kamarákkal

10. Nemzetközi kapcsolatok

J) Egyéb vegyes ügyek

II. A BÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSÉNEK IRÁNYÍTÁSA

A) A bíróság munkaterve

B) A bíróság elnökének intézkedései

1. A bíróság elnökének általános intézkedései

2. A bíróság elnökének biztonsági intézkedései (ki- és beléptetés, az épületben tartózkodás rendje)

C) Kollégiumi ülések és a kollégiumok ügyintézése

1. A Kúria kollégiumi ülései, állásfoglalásai, jogegységi döntései

2. Az ítélőtáblák, törvényszékek kollégiumi ülései, állásfoglalásai

3. Büntető Kollégium

4. Polgári Kollégium

5. Gazdasági Kollégium

6. Összevont kollégium

7. Regionális Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium

D) Értekezletek

1. Összbírói értekezlet

2. Ítélőtáblai/törvényszéki vezetői értekezlet

3. Járásbírósági/közigazgatási és munkaügyi bírósági elnöki értekezlet

4. Munkaértekezlet

5. Igazságügyi alkalmazottak éves értekezlete

6. Szakmai jellegű bírósági értekezlet

7. Egyéb rendezvények

E) Jogszabályok alkalmazása, jogszabálymutatók, hivatalos összeállítások

1. A jogszabályok módosításával kapcsolatos véleményezés

2. Jogszabály-módosítási kezdeményezések

3. Jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos figyelemfelhívások, értelmezések

4. Jogszabálymutató, hivatalos összeállítások

5. Jogegységi határozatok

6. Kúria joggyakorlat-elemző csoportjaival kapcsolatos ügyek

7. Jogalkalmazási problémáik

8. Állásfoglalások

F) A bírósági munka javítására irányuló javaslatok, tapasztalatcsere, jó gyakorlatok

G) A bírósági működés hatékonyságát szolgáló munkacsoportok

H) Bírósági projektek, programok

1. tanúgondozás

2. bírósági közvetítés

3. nyitott bíróság

4. gyermekközpontú igazságszolgáltatás

5. bírósági történelem

6. egyéb

I) Kegyelmi ügyek

J) Bírósági rendezvények

1. szakmai rendezvények

2. egyebek

K) Európai jogi szaktanácsadói hálózattal kapcsolatos ügyek

L) A Kúria ítélkezésével kapcsolatos ügyek

1. Felülvizsgálati kérelmek

2. Kúriától visszaérkezett egyéb határozatok

3. Egyéb határozatok megküldése

M) Az ítélőtábláról visszaérkezett határozatok

N) Alkotmánybírósággal kapcsolatos ügyek

O) Nemzetközi bíróságokkal kapcsolatos ügyek

1. Európai Unió Bíróságával kapcsolatos ügyek

2. Európai Emberjogi Bírósággal kapcsolatos ügyek

III. A BÍRÓSÁGI MUNKA SZERVEZÉSE

A) A bíróság ügyelosztási és ügybeosztási rendje

B) Tanácsalakítás, a tárgyaló tanácsok összetétele

C) Ügyeleti és készenléti terv/beosztás

D) Kirendelés

1. Törvényszéken belül

2. Az OBH elnöke által elrendelt

E) Ülnökök választása, nyilvántartása, behívása, képzése

F) Csőd-, felszámolási eljárásokkal kapcsolatos ügyintézés

G) Cégbírósággal kapcsolatos ügyintézés

H) Szabálysértési ügyekkel összefüggő munkaszervezés

I) Büntetés-végrehajtással kapcsolatos ügyek

J) Egyéb ügyszakokkal kapcsolatos munkaszervezés

K) Elektronikus ügyintézés

L) Tanácselnöki feljegyzések

M) Instruktori rendszer

N) Soron kívüli ügyek

O) Munkakörök (vezetői ügykör) átadása/átvétele

P) A katonai tanácsok működésével kapcsolatos ügyek

Q) Végrehajtási ügyekkel összefüggő munkaszervezés

IV. ELLENŐRZÉS ÉS INTEGRITÁS

A) Az Országos Bírósági Hivatal Elnökének felügyeleti rendelkezései, intézkedései

B) Általános és részleges bírósági vizsgálatok

1. Vezetésvizsgálat

2. Eseti ellenőrzés

3. A bírósági gazdasági hivatal tevékenységének vizsgálata

4. Függetlenített belső ellenőri vizsgálatok

5. A bírósági gazdasági hivatal által végzett gazdasági kihatású ellenőrzések

6. A bírósági végrehajtási ügyintézők ügyintézésének vizsgálata

7. A törvényszéki végrehajtó ügyintézésének ellenőrzése

8. Egyéb vizsgálatok

9. Elégedettségi felmérés eredményei

C) Hatósági és egyéb külső vizsgálatok

D) Panaszügyek, közérdekű bejelentések

1. Panaszügyek

2. Közérdekű bejelentések

3. Egyéb, a bíróság elnökéhez intézett kérelem

3.1. Iratbetekintési kérelem

E) Kizárási kérelmek

F) Összeférhetetlenségi ügyek

G) A bírósági eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogás

H) Közérdekű adatok

1. Közérdekű adatok közzététele

2. Közérdekű adatok igénylése

I) Titoktartás alóli felmentés

J) A bíróság peres/nem peres ügyei

1. A bíróság ellen indított eljárások

2. A bíróság által indított eljárások

3. A bírósággal szolgálati viszonyban állók bírósági ügyei

K) Fegyelmi ügyek

1. Bíró elleni fegyelmi eljárás kezdeményezése a szolgálati bíróságnál

2. Bíró figyelmeztetésben részesítése fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül

3. Igazságügyi alkalmazott ellen fegyelmi eljárás kezdeményezése a fegyelmi bíróságnál

4. Igazságügyi alkalmazott figyelmeztetésben részesítése fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül

5. Fegyelmi ügyek felterjesztése az Országos Bírósági Hivatalhoz

6. Fegyelmi tájékoztatók

L) Feljelentések

M) A kártérítési felelősség

1. A bíró kártérítési felelőssége

2. Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelőssége

V. A BÍRÓSÁGI STATISZTIKÁVAL KAPCSOLATOS ÜGYEK

A) Rendszeres adatszolgáltatás, ideértve a bírói egyéni teljesítmények adatszolgáltatását is

B) Eseti adatszolgáltatás

VI. A BÍRÁK ÉS IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK SZEMÉLYI ÜGYEI

A) Általános személyi ügyek

1. Előterjesztés OBH elnökének bírói álláshely betöltésére pályázat kiírása érdekében

2. Előterjesztés bíró kinevezése, felmentése tárgyában

3. Pályázatok (ideértve a vezetői, a bírói, a titkári, a fogalmazói, a végrehajtói, a végrehajtó-helyettesi, a végrehajtó-jelölti, a végrehajtási ügyintézői, az európai jogi szaktanácsadói és az egyéb pályázatokat)

4. Pályaalkalmassági vizsgálatok

5. Kijelölések

6. Illetménybesorolások, soron kívüli előre sorolások

7. Csoportos kinevezések

8. Álláshely és létszámügyek

9. Határozott időre kinevezett igazságügyi alkalmazottak ügyei

10. Idegennyelv-ismereti-, kiegészítő és képzettségi pótlékok megállapítása

11. A bírák és igazságügyi alkalmazottak értékelésének éves rendje

12. A bírák és igazságügyi alkalmazottak bíróságon kívüli munkavégzésének az engedélyezése

13. Kitüntetések

14. Vizsgabizottság tagjává történő kinevezés (Jogi Szakvizsga Bizottság, Felvételi Versenyvizsga Bizottság, Végrehajtói Szakvizsga Bizottság, Büsz. Vizsgabizottság stb.)

15. Szolgálati bíróság tagjává történő jelölés, illetve kinevezés

16. Törvényszék mellett működő végrehajtói fegyelmi bíróság, illetve közjegyzői fegyelmi bíróság tagjává történő kinevezés

17. Európai jogi szaktanácsadói kinevezés

18. Bírósági igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés

B) Az egyes bírák, az egyes igazságügyi alkalmazottak személyi ügyei (személyenként)

1. Az adott bíróság bíráinak és igazságügyi alkalmazottainak, valamint a bíróság felügyelete alatt álló járásbíróságok, közigazgatási és munkaügyi bíróság bíráinak, igazságügyi alkalmazottainak a jogállásukra vonatkozó törvényekben meghatározott adatok (ideértve a bírói munka értékelését, az igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelését is)

2. Rendkívüli és fizetés nélküli szabadságok

3. Távollétek (szülési szabadság, gyed, gyes, betegség stb.)

3.1. 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség

3.2. Tartós betegség

4. A bírák bejelentési kötelezettség alá eső tevékenysége

5. Az igazságügyi alkalmazottak egyéb bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységének engedélyezése

6. A bírák, illetve az igazságügyi alkalmazottak összeférhetetlenségével kapcsolatos ügyek

7. Szolgálati (munkaviszony) igazolások, egyebek

C) Vagyonnyilatkozatok nyilvántartása

VII. SZABADSÁG, KEDVEZMÉNYEK

A) Szabadságok

1. A bírósági dolgozók éves szabadságolási terve

2. A szabadságok (szabadidő-átalány, alap- és pótszabadság, rendkívüli szabadság) megállapítása, kiadása

B) Jutalmak

1. Jubileumi jutalom

2. Normatív jutalom

3. Teljesítményhez kötött jutalom

4. Pénz- és tárgyjutalom

C) Egyéb nem rendszeres juttatások

1. Ügyelet/készenlét díjazása

2. Helyettesítési díj

3. Rendkívüli munkavégzés elismerése

4. Kirendelési díj

5. Belföldi kiküldetés esetén fizetendő díj, költségtérítés

6. Külföldi kiküldetés esetén fizetendő díj, költségtérítés

7. Idegen nyelv ismereti pótlék

8. Kiegészítő pótlék

D) Jóléti ügyek

1. Illetményelőleg

2. Lakhatási és albérleti díj hozzájárulás

3. Letelepedési segély

4. Más településre való költözés költségeihez hozzájárulás

5. Szociális segély

6. Temetési segély

7. Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás

8. Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése

9. Utazási kedvezmény

10. Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveg igénylése, munkáltatói hozzájárulás

11. Ruházati költségtérítés, munkaruha

12. Utazási utalványok [85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet]

13. Üdülési lehetőségről szóló tájékoztatók közzététele

14. Egyéb juttatás

VIII. BÍRÓSÁGI IRATOK

A) Iratok megküldése más hatóságnak, iratok felterjesztése

B) Elveszett (megsemmisült) irat pótlása

C) Iratok felülhitelesítése

D) Külföldi kézbesítésű ügyek

E) Bírósági nyomtatványok

F) Irattározás

G) Közjegyzői iratok

H) Iratok selejtezése

IX. SZAKÉRTŐK, TOLMÁCSOK

A) Szakértőkkel kapcsolatos ügyek

B) Tolmácsokkal kapcsolatos ügyek

X. ÜGYVÉDEK, JOGTANÁCSOSOK, ÜGYÉSZEK

A) Ügyvédekkel kapcsolatos ügyek

B) Jogtanácsosokkal kapcsolatos ügyek

C) Ügyészekkel kapcsolatos ügyek

XI. BÍRÓSÁGI NYILVÁNOSSÁG

A) Honlapok

1. bírósági internet

2. bírósági intranet

3. központi honlapokkal való kapcsolat

B) Sajtó ügyek

C) Egyéb bírósági tájékoztatás

1. ügyfélfogadás (panasziroda)

2. tájékoztató táblák, nyomtatványok

D) Ügyfél-elégedettség mérés

E) Nyilvános rendezvények

F) Tudományos kutatás

XII. BÍRÓSÁGI BIZTONSÁG

A) Rendkívüli események

B) A katasztrófavédelemmel kapcsolatos intézkedések

C) A honvédelemmel kapcsolatos intézkedések

D) Őrzés-védelemmel kapcsolatos intézkedések

E) Munkavédelemmel kapcsolatos intézkedések

F) Tűzvédelemmel kapcsolatos intézkedések

XIII. TANULMÁNYI ÉS OKTATÁSI ÜGYEK

A) Vezetők képzése, továbbképzése

B) Bírák képzése, továbbképzése

C) Titkárok képzése, továbbképzése

D) Fogalmazók képzése

1. Képzési terv

2. Joggyakorlati beosztás

E) Szakvizsgára jelentkezés

F) A nem jogi beosztásúak képzése, továbbképzése

G) Külföldi tanulmányutak

H) Tanulmányi szerződések

I) Tudástár

1. könyvek, jogszabálygyűjtemények, folyóiratok beszerzése

2. elektronikus jogtárak

3. könyvtári ügyek

4. iratminták

5. publikációk

XIV. BESZERZÉSEK, JAVÍTÁSOK, SELEJTEZÉS

A) Talárok beszerzése, tisztítása, kihordás idejének nyilvántartása

B) Irodaszer- és nyomtatványigénylés

C) Bélyegzők beszerzése és nyilvántartása

D) Anyag- és tisztítószer-igénylés

E) Technikai berendezések és különböző ingó tárgyak beszerzése és javítása kapcsán keletkező elnöki iratok

F) A postával, a kézbesítéssel és a távbeszélő szolgáltatással összefüggésben keletkező elnöki iratok

G) Tárgyi eszközök selejtezése

H) Levelezés a gazdasági hivatallal, a GH átiratai

I) Bűnjelkezeléssel kapcsolatos ügyek

XV. GAZDÁLKODÁSI ÜGYEK

A) Költségvetéssel kapcsolatos ügyek

1. Fejezeti költségvetés

2. Intézményi költségvetés

B) Bírósági ingatlanokkal kapcsolatos ügyek

1. Bírósági épületek

2. Üdülő

3. Vendégszobák

4. Szolgálati lakás

5. Egyéb ingatlanok

C) Bírósági szerződések

1. Közbeszerzések

2. Tartós kötelezettségvállalás

3. Egyéb megbízási szerződések

D) Nemzeti és európai uniós támogatások, pályázatok

E) Elnöki és bírói letétek

F) Gépjárművek

G) Bírósági eszközökkel kapcsolatos ügyek

1. Leltározás

2. Idegen eszközök behozatalával kapcsolatos ügyek

H) Egyéb gazdálkodással kapcsolatos ügyek

XVI. INFORMATIKA

A) Informatikai beszerzések

1. Számítástechnikai eszköz beszerzés

2. Mobil eszköz és asztali telefon beszerzés

3. Közbeszerzés

B) Informatikai üzemeltetés

1. Számítástechnikai eszközök és szoftverek nyilvántartása

2. Számítástechnikai eszközök és szoftverek üzemeltetése

3. Eseti informatikai támogatás (távmeghallgatás, rendezvények)

C) Informatikai biztonság (felhasználói jogosultságok kezelése)

D) Informatikai belső ellenőrzés

E) Külső szervezetekkel kapcsolatos levelezés

F) Egyéb informatikai ügyek

3. számú melléklet a 4/2002. OIT szabályzathoz

A bíróságok irattári tervében az irattári tételszámok jelölése a következő:

"2000" jelöli a nem selejtezhető és a levéltárnak 15 év őrzési idő után átadandó iratokat

"2001" jelzi a nem selejtezhető és a levéltárnak 50 év után átadandó iratokat

"2100" jelzi a nem selejtezhető és a levéltárnak át nem adható, a bíróságon tovább őrzendő iratokat

"2200" jelöli a 15 év őrzési idő után selejtezhető iratokat

"2201" jelöli a 10 év őrzési idő után selejtezhető iratokat

"2202" jelöli a 8 év őrzési idő után selejtezhető iratokat

"2203" jelöli az 5 év őrzési idő után selejtezhető iratokat

A tételszám mellett szereplő sorszám az ügyirat (csoport) azonosítását segíti.

A bíróságok irattári terve