A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.2840/2013/34. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 233. §, 256/A. §, 358/B. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. §, 65. §, 66. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bírók: Hausz Katalin, Skornyik Kinga, Weeber Tiborné

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1027 Budapest, II., Tölgyfa u. 1-3.

Levélcím: 1255 Budapest, Pf.: 2.

23.M. 2840/2013/34.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

a dr. Sárdí Ildikó ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt

Felperes neve (felperes címe) felperesnek

a dr. Takács János László ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt

Alperes (alperes címe) alperes ellen

munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000 (hetvenezer) Ft +Áfa perköltséget.

A le nem rótt eljárási illetéket a Magyar állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszékhez címezve a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k l á s:

A bíróság a felek nyilatkozatai, a perben meghallgatott tanúk, valamint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2012. november 5. napján kötött az alperessel határozatlan idejű munkaszerződést üzletkötő munkakörben. A szerződés megkötésének előzménye volt, hogy az alperes a forgalmának tartósan alacsony szinten való alakulása miatt úgy döntött, hogy a forgalom élénkítése érdekében két üzletkötőt kíván alkalmazni. Ezért ajánlatával megkereste a felperest és egy kollégáját, akik abban az időben egy másik cégnél üzletkötőként dolgoztak, és felajánlották nekik az alperessel való munkaszerződés kötés lehetőségét. Mind a felperes, mind a kollégája az ajánlatot elfogadta. Az alperesnél a felperes feladata Pest Megyében és a keleti országrészen, kollégájának feladata a nyugati országrészben történő üzletkötési feladatok ellátása volt.

Az alperes 2012 december 20. napján munkaviszonyt létesített MBvel beszerzési munkakörben. MB magyarul nem beszélt, a ... beszállító partnerekkel való ügyintézésében vett részt. MB 2013. április 12-én fizetés nélküli szabadságra ment, az alperes könyvelője azonban tévedésből őt a TB szerveknél kijelentette, így 2013. július 8-án ismételt bejelentése vált szükségessé. MB 2013 áprilisától kezdve huzamosabb ideig Magyarországon már nem tartózkodott.

A felperes 2013 tavaszáig üzletkötői tevékenységét az alperes irányítása szerint végezte, május közepén azonban megbetegedett, és másfél hónapra a munkából kiesett. Csak júliusban tudta a tevékenységét ismételten megkezdeni.

Az alperes forgalma az üzletkötők alkalmazásának dacára 2013. júniusáig nem javult, sőt a félévi eredmények szerint a forgalom a korábbi év hasonló időszakához képest a nagykereskedelmi forgalom tekintetében 4,9 %-kal, a kiskereskedelmi forgalom tekintetében 3,17 %-kal csökkent.

Az alperes 2013. július 18-án a felperessel írásbeli felmondást közölt, melynek indoklása szerint a felperes munkaviszonyának felmondással történő megszüntetésére a következők miatt került sor: a forgalom visszaesése miatt. A felperes távolléti díja munkaviszonyának megszűnésekor havi bruttó 116.000 Ft volt.

Az alperes a felperes munkaviszonya megszüntetésével egyidejűleg a nyugat-magyarországi üzletkötő munkafeltételeinek megváltoztatását is kezdeményezte, melynek következtében munkaideje és fizetése csökkentésre került. A felperes munkaköri feladatai távozása után 1. számú tanú, 2. számú tanú és 3. számú tanú kollégái között kerültek szétosztásra, új üzletkötőt az alperes csak 2015 márciusában vett fel, amikorra a forgalom már jelentősen megnövekedett. 2013. augusztus 28-ával az alperes két három ügyvezetője közül kettő (... és ...) az ügyvezetői tisztségéről lemondott.

A felperes keresetében kérte a felmondás jogellenességének megállapítását, és erre tekintettel 1.170.420,- Ft elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés megfizetését. Perköltségét az IM rendelet alapján kérte megállapítani azzal, hogy ÁFA körbe tartozik.

Álláspontja szerint a felmondás indoklása nem felel meg a világosság követelményének, mert nem derül ki belőle egyértelműen, hogy a munkaviszony megszüntetésének valójában mi az oka, a felperes magatartása vagy az alperes érdekkörében felmerülő ok, továbbá a felperes vagy az egész alperesi működés forgalmának visszaeséséről van-e szó, végül hogy a forgalom mihez képest mennyivel esett vissza. Álláspontja szerint még az sem egyértelmű, hogy a forgalom fogalma valójában mit takar. Mivel a felmondásban szereplő indoklás a világosság alapvető követelményének sem felel meg, az indoklásban foglaltak valósága, valamint ennek alapján a felmondás okszerűsége a felperes számára nem volt megítélhető, így az a perben sem vizsgálható.

Előadta továbbá, hogy amennyiben a bíróság mégis lehetőséget adna az alperesnek, hogy a perben az indoklás tartalmát kifejtse, abban az esetben a felmondás indoklását nem tartja okszerűnek, mivel a felperes részére semmilyen teljesítmény előírás nem volt, így azt megszegni sem tudta, ami okot adhatott volna a munkaviszonya megszüntetésére. Az alperes teljes forgalmának visszaesésére pedig felperesnek közvetlen ráhatása nem volt, sőt azt álláspontja szerint az alperes szakszerűtlen kereskedelmi tevékenysége, a beszerzés akadozása okozta. Rendszeresen előfordult ugyanis, hogy a felperes által hozott megrendeléseket az alperes csak hiányosan teljesítette. Felperes vitatta azt is, hogy a felperes forgalma egyáltalán visszaesett volna, mivel az e körben becsatolt főkönyvi nyilvántartás adatait hitelesnek nem fogadta el. Továbbá arra is hivatkozott, hogy az alperes által megnevezett vonatkoztatási időszakban a forgalom visszaesése annyira csekély volt, hogy az okszerűen nem adhatott alapot a felperes elküldéséhez, különösen arra tekintettel, hogy a 2013. év végi adatok szerint a felperes forgalma még ebben az évben újra növekedésnek indult. Álláspontja szerint az alperes a felperes alkalmazása óta eltelt csekély időszakban egyszerűen nem is volt abban a helyzetben, hogy megítélje, a felperes üzletkötői tevékenysége mennyire eredményes, illetve hosszú távon milyen hatással lesz az alperes forgalmának alakulására.