62023CN0499[1]

C-499/23. sz. ügy: 2023. augusztus 4-én benyújtott kereset - Európai Bizottság kontra Magyarország

2023. augusztus 4-én benyújtott kereset - Európai Bizottság kontra Magyarország

(C-499/23. sz. ügy)

(2023/C 329/20)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Gattinara és Talabér-Ritz K, meghatalmazottak)

Alperes: Magyarország

Kereseti kérelmek

A Bizottság 2023. augusztus 4-én benyújtott keresetében arra kéri a Bíróságot, hogy

1. állapítsa meg, hogy Magyarország nem teljesítette az EUMSZ 35. és 36. cikkéből, az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összefüggésben értelmezett 2. cikkének (1) bekezdéséből, valamint a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (1) bekezdéséből és 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, mivel építőipari nyersanyagok és termékek kivitelére alkalmazandó eljárást vezetett be.

2. kötelezze Magyarországot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Magyarország a 402/2021. (VII. 8.) kormányrendelet, valamint az 1459/2021. (VII. 14.) kormányhatározat elfogadásával építőipari nyersanyagok és termékek kivitelére alkalmazandó eljárást vezetett be, amely az EUMSZ 35. cikke értelmében vett mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül és azzal a hatással jár, hogy akadályozza az áruk szabad mozgását, különösen a más tagállamokba irányuló kivitelt. A határokon átnyúló kereskedelmet akadályozó nemzeti intézkedések tekintetében Magyarország nem igazolta, hogy azok közbiztonsági megfontolások alapján indokoltak lennének, sőt azt sem, hogy azok alkalmasak a kitűzött cél elérésére és nem lépik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. Ezen túlmenően, a vitatott kormányrendelet a külkereskedelmet szabályozza, és így a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartozó intézkedésnek minősül, amely terén az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Végül, Magyarország nem tett eleget az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési kötelezettségének a módosított kormányrendelet-tervezet bejelentése tekintetében, és figyelmen kívül hagyta a szünetelési időt, amely során szigorúan köteles lett volna tartózkodni a vitatott kormányrendelet elfogadásától.

A Bizottság 2021. szeptember 23-án kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a 402/2021. (VII. 8.) kormányrendelettel és az 1459/2021. (VII. 14.) kormányhatározattal kapcsolatban.

Mivel a Magyarország által nyújtott választ nem tartotta kielégítőnek, a Bizottság a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába lépve, 2022. április 6-án indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak.

Mivel az indokolással ellátott véleményre nyújtott választ sem találta kielégítőnek, a Bizottság úgy határozott, hogy az ügyet a Bíróság elé utalja annak megállapítása iránt, hogy Magyarország nem teljesítette az EUMSZ 35. és 36. cikkéből, az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összefüggésben értelmezett 2. cikkének (1) bekezdéséből, valamint a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (1) bekezdéséből és 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, mivel építőipari nyersanyagok és termékek kivitelére alkalmazandó eljárást vezetett be.