A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30168/2013/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 75. §, 149. §, 152. §, 324. §, 338. §, 339. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 95. §, 388. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 14. §, 72. §, 165. §, 170. §, 2005. évi XVIII. törvény (Tszt.) 1. §, 3. §, 37. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 9. §, 13. §, 55. §, 56. §, 82. §, 84. §, 138. §, 153. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30168/2013/6.*, Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27483/2013/3., Kúria Kfv.35596/2013/8. (EH 2014.10.K35, AVI 2018.1.1, 10/2014. AVÉ bírósági gyakorlat (AVÉ 2014/8.)), Kúria Kfv.35475/2014/3., Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27038/2016/13., Kúria Kfv.35657/2016/5. (EH 2017.09.K25)

***********

Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

7.K.30.168/2013/6.

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Túróczi és Pősze Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Túróczi Emese ügyvéd) által képviselt felperesnek - a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.075.000,- (egymillió hetvenötezer) Ft perköltséget, valamint külön felhívásra, térítsen meg az államnak 1.500.000,- (egymillió ötszázezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A bíróság a közigazgatási iratok, a peres felek beadványai és nyilatkozatai, továbbá a ... Törvényszék ... számú ítéletében és a ... Ítélőtábla ... számú ítéletében foglaltak alapján, a következő tényállást állapította meg:

A felperes 2004. szeptember hó 1. napján szerződést kötött ... Megyei Jogú Város Önkormányzatával (továbbiakban: Önkormányzat), ebben a felperes vállalta az Önkormányzat tulajdonát képező ... Kórház Rendelőintézet (továbbiakban: Kórház) területén és kazánházában, a szerződés mellékletében specifikált hőszolgáltató rendszernek, hőközpontoknak a saját költségén történő megvalósítását, telepítését, üzembe helyezését; onnan - gőz- és melegvíz termelő kazánokkal - hő és használati melegvíz szolgáltatását; a Kórház kisebb gőzigényeihez további, helyileg telepített gőzfejlesztők telepítését; mindezek üzemeltetését, valamint a Kórház konyhája gázfogyasztó berendezésének működtetéséhez gáz szolgáltatását.

A szerződés szerint a felperesnek a vállalt energia és használati melegvíz szolgáltatását, rendszer üzemeltetését akként kellett megvalósítania, hogy biztosítsa a Kórház hőenergia-és gőzigénye, továbbá konyhája gázfogyasztó berendezéseinek gázellátása mellett, a Szakközépiskola és Sportcsarnok hőigényét is, amely fogyasztók vonatkozásában viszont az energia értékesítését nem a felperes, hanem a Kórház végezte.

A felperes a szerződés időtartamára térítésmentesen megkapta a Kórház kazánházának kizárólagos használatát és a termelt hőenergiát e kazánházban, mint teljesítési helyen adta át a megrendelőnek.

A szerződés 4., valamint 6. pontjai a fűtési szolgáltatás végpontját, az üzemeltetés határát a kazánházi hőközpontokban jelölték meg, az üzemeltetés határa pedig, a Szakközépiskola és Sportcsarnok hőellátása tekintetében is kizárólag a kazánház faláig terjedt azzal, hogy utóbbi intézmények vonatkozásában az üzemeltetés határától az iskoláig, illetőleg sportcsarnokig terjedő hővezetékek karbantartása, a kazánházban e létesítményekkel összefüggésben telepített almérők karbantartása és hitelesítése sem képezte a felperes kötelességét.

A konyhai gázfogyasztó berendezések üzemeltetési határa e berendezések főelzárójáig terjedt.

A szerződés 4. pontja kitért arra is, hogy a hőközpontokon belüli berendezések, szerelvények, vezetékek karbantartása, továbbá a Kórház épületei szekunder oldali fűtési rendszerének, hőleadóinak, szerelvényeinek karbantartása, a konyhai gázfogyasztó berendezések karbantartása, illetőleg egyéb kazánházon kívüli rendszerek karbantartása, a kazánház és a hőközpontok külső és belső építészeti karbantartása és felújítása sem tartozik a felperes feladatai közé.

A szerződés 7. pontja a hőszolgáltatás díját havi bontásban, kalkulált érték alapján állapította meg azzal, hogy évente, a hőmennyiség mérőn történő leolvasások alapján elszámolják a felek a kalkulált díj és a tényleges energiafogyasztás közötti különbözetet.

E szerződési pont, az átalány meghatározása során 46.658 GJ/év fogyasztás (ebből a gőz hőenergiája: 4.653 GJ, illetőleg 1.283 t) alapulvételével, 118.715.000 Ft éves nettó díjat osztott szét hónapokra, ennek figyelembevételével az 1 GJ-ra eső átlagár nettó 2.544,37 Ft volt. Az éves korrekcióknál a tényleges fogyasztás és a kalkulált fogyasztás elszámolásáról rendelkezett a szerződés úgy, hogy a felek a fogyasztás előjelhelyes különbözetét "különbözeti hőenergia értékesítési árral" szorozták fel, ez utóbbi ár viszont csak kb. egyharmada a fenti átalánydíjból kiszámíthatóan megfizetett energiaárnál.

A szerződés éves üzemeltetési költség felszámításáról is rendelkezett, mely lényegében a kazánokon kívüli, elektromos gőzfejlesztések víz- és villamosenergia fogyasztásához, valamint a konyhai gázüzemű főzőberendezések gázfogyasztásához kötött díjszámítást takart. Ezt évente egyszer számlázta le a felperes a megrendelőjének, a szerződés szerint.

A megállapodás 10.2.1. pontja utalt arra, hogy a felperes az újonnan telepítendő berendezéseit már meglévő berendezések mellé létesíti, a meglévő berendezések és az újonnan telepítendő berendezések pedig egységes hőszolgáltató rendszert képeznek.

A szerződés 9.1. pontja rendelkezett arról, hogy a felperes "köteles a hőszolgáltató rendszer berendezéseit a 12 éves futamidő után, üzemképesen, vagyonjogi átadás keretein belül, 1 Forint értéken átadni" az Önkormányzatnak.

A megállapodás, 14.2. pontjában rögzítette azt is, hogy az Önkormányzat súlyos szerződéséből következő, felperesi rendkívüli felmondás esetén, az Önkormányzat köteles a szerződésből hátralévő évek figyelembevétele alapján, 2004. éves árszinten, havi díjakra lebontva meghatározott, de inflációval korrigálandó kártérítést fizetni, mely a szerződés hivatkozása szerint a felperes banki költségeit fedezi, e kártérítés megfizetésével azonban az Önkormányzat megszerzi az energetikai pályázat során beépített összes berendezés tulajdonjogát.

Az Önkormányzat által, a felperesi súlyos szerződésszegés miatt gyakorolt, rendkívüli felmondás esetén is járt kártérítés a felperesnek, amely az előző összeg 80%-a volt. A szerződés ugyancsak banki költségként nevesítette ezt, de kifizetése azzal járt, hogy utána az Önkormányzat megszerezte a felperes által telepített hőszolgáltató rendszer teljes tulajdonjogát.