31994R2062[1]

A Tanács 2062/94/EK rendelete (1994. július 18.) az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról

A TANÁCS 2062/94/EK RENDELETE

(1994. július 18.)

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 235. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a munkahelyi biztonság, higiénia és egészségvédelem az eredményes szociálpolitika elsődleges céljai közé tartozik;

mivel a Bizottság a munkahelyi biztonságról, higiéniáról és egészségvédelemről ( 4 ) szóló programjában, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló közösségi charta végrehajtásáról szóló cselekvési programjában ismertette tervezett intézkedéseit;

mivel a Tanács a munkahelyi biztonságról, higiéniáról és egészségvédelemről szóló, 1987. december 21-i állásfoglalásában ( 5 ) üdvözölte a Bizottság munkahelyi biztonságról, higiéniáról és egészségvédelemről szóló programjáról szóló közleményt, egyebek között pedig felkérte a Bizottságot a határozatban tárgyalt területre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere javítási módjainak vizsgálatára, különösen az adatok gyűjtése és terjesztése, valamint az e téren hozott közösségi intézkedések nemzeti szintű hatásait tanulmányozó közösségi mechanizmus létrehozásának célszerűsége tekintetében;

mivel az említett határozat felhív az e téren tevékenykedő szervezetekkel, illetve azok között intenzívebb együttműködésre is;

mivel a Tanács hangsúlyozta annak alapvető fontosságát is, hogy a munkáltatók és a munkavállalók ismerjék az érintett kérdéseket, és hozzáférjenek az információkhoz, amennyiben a Bizottság programjában javasolt intézkedések sikerét biztosítani kívánják;

mivel részletes, megbízható és objektív tudományos, technikai és gazdasági adatok gyűjtését, kezelését és elemzését kell elvégezni ahhoz, hogy a közösségi szervek, a tagállamok és a területen érintett szervezetek az információk birtokában válaszolhassanak a hozzájuk intézett kérésekre, alapvető intézkedéseket hozhassanak a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére, valamint elegendő információval láthassák el az érintett személyeket;

mivel a Közösségben és a tagállamokban már léteznek olyan szervezetek, amelyek ilyen jellegű információkat és szolgáltatásokat nyújtanak;

mivel annak érdekében, hogy az e szervezetek által már elvégzett munka előnyeit közösségi szinten a lehető legjobban ki lehessen használni, helyénvaló egy, a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló információk gyűjtését végző, európai ellenőrző rendszert képező hálózatot kialakítani, amelyet közösségi szinten az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség hangol össze;

mivel annak érdekében, hogy a közösségi szervezetek, a tagállamok és a területen érintett szervezetek eredményesebben tudjanak válaszolni a hozzájuk intézett kérésekre, biztosítani kell számukra, hogy egy olyan ügynökséghez fordulhassanak, amely a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén felhasznál ható technikai, tudományos és gazdasági adatokat bocsát rendelkezésükre;

mivel ennélfogva helyénvaló az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozása, amelynek többek között feladata segítséget nyújtani a Bizottságnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén, és ebben az összefüggésben - a Bizottság hatáskörének sérelme nélkül - hozzájárulni a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos jövőbeni közösségi cselekvési programok kialakításához;

mivel a tagállamok kormányainak 1993. október 29-én állam- és kormányfői szinten ülésező képviselőinek közös megegyezéssel hozott, az Európai Közösségek egyes szerveinek és szervezeti egységeinek, valamint az Europol székhelye kijelöléséről szóló határozata ( 6 ) meghatározta, hogy az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség székhelye Spanyolországban, a spanyol kormány által kijelölendő városban lesz; mivel a spanyol kormány e célra Bilbao városát jelölte ki;

mivel az Ügynökség szabályzatát és struktúráját a kívánt eredmények objektív jellegére való tekintettel kell kialakítani és úgy, hogy munkáját a meglévő nemzeti közösségi és nemzetközi szervekkel együttműködésben tudja végezni;

mivel az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy megfigyelőként olyan harmadik országok, közösségi intézmények és szervek, valamint nemzetközi szervezetek képviselőit hívhassa meg, amelyek az Ügynökség céljait tekintve osztják a Közösség és a tagállamok érdekeit;

mivel az Ügynökségnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, ugyanakkor az esetleges átfedések elkerülése érdekében szoros kapcsolatot kell fenntartania a meglévő közösségi szervekkel és programokkal, különösen az élet- és munkakörülmények javításáért felelős európai alapítvánnyal;

mivel fontos, hogy az Ügynökség igen szoros működési kapcsolatban álljon a Bizottsággal, valamint a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal;

mivel fordításaival kapcsolatban az Ügynökség az Európai Unió szerveinek Fordítási Központját veszi igénybe, amint a Központ megkezdi működését;

mivel az Ügynökség működéséhez az Európai Közösségek általános költségvetése hozzájárul; mivel a szükségesnek tartott összegeket az éves költségvetési eljárás szerint, a pénzügyi előirányzatokkal összhangban kell megállapítani;

mivel e rendelet elfogadása tekintetében a Szerződés csak a 235. cikkben említett hatáskörökről rendelkezik,

ELFOGADTA EZT A RENDELET:

1. cikk

Az Ügynökség létrehozása

Létrejön az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (továbbiakban: az Ügynökség).

2. cikk

Cél

A munkakörnyezetnek a munkavállalók szerződésben elrendelt biztonság- és egészségvédelme tekintetében történő javítása, valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos egymást követő közösségi stratégiák és cselekvési programok fejlesztése érdekében az Ügynökség célja a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén felhasználható technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a közösségi szervek, a tagállamok, a szociális partnerek és a területen érintettek számára.

3. cikk

Feladatkör

(1) A 2. cikkben ismertetett cél elérése érdekében az Ügynökség feladata:

a) technikai, tudományos és gazdasági információk gyűjtése, elemzése és terjesztése a tagállamokban a közösségi szervek, a tagállamok és az érdekelt felek felé való továbbításuk érdekében; az adatgyűjtés célja a kockázatok és a helyes gyakorlat, továbbá a meglévő nemzeti prioritások és programok meghatározása, valamint a közösségi prioritásokhoz és programokhoz szükséges adatok biztosítása;

b) a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kutatásra és egyéb olyan kutatási tevékenységre vonatkozó technikai, tudományos és gazdasági információk gyűjtése és elemzése, amelyeknek a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel összefüggő vonatkozásai vannak, valamint a kutatások és a kutatási tevékenységek eredményeinek terjesztése;

c) együttműködés, valamint információ- és tapasztalatcsere előmozdítása és támogatása a tagállamok között a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén, ideértve a képzési programokra vonatkozó tájékoztatást is;

d) a munkahelyi biztonság és egészségvédelem témájában konferenciák és szemináriumok szervezése, valamint a tagállamok szakértőinek cseréje;

e) a közösségi szervek és tagállamok számára szükséges objektív technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása ahhoz, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére kialakított igazságos és eredményes politikákat dolgozhassanak ki és hajthassanak végre; e célból különösen olyan technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a Bizottság részére, amelyre annak a munkavállalók biztonságára és egészségvédelmére vonatkozó jogszabályok és intézkedések meghatározásához, előkészítéséhez és értékeléséhez van szüksége, nevezetesen a jogszabályok vállalkozásokra gyakorolt hatása tekintetében, különös figyelemmel a kis- és középvállalkozásokra;

f) a tagállamokkal együttműködésben a 4. cikkben említett hálózat létrehozása és koordinálása, figyelembe véve az ilyen jellegű információkat és szolgáltatásokat nyújtó nemzeti, közösségi és nemzetközi szerveket és szervezeteket;

g) biztonsági és egészségvédelmi kérdésekre vonatkozó információk gyűjtése harmadik országoktól és nemzetközi szervezetektől (WHO, ILO, PAHO, IMO stb.), illetve számukra ezen információk rendelkezésre bocsátása;

h) technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a megelőző tevékenységek végrehajtását szolgáló módszerekről és eszközökről, a helyes gyakorlat meghatározása és a megelőző tevékenységek elősegítése, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozások sajátos problémáira. A helyes gyakorlatot illetően az Ügynökségnek különösen a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kockázatértékelés elkészítésében használandó gyakorlati eszközökre, valamint ezen kockázatok kezelésére irányuló intézkedések meghatározására kell összpontosítania;

i) a Bizottság hatáskörének sérelme nélkül hozzájárulás a munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez kapcsolódó közösségi stratégiák és cselekvési programok fejlesztéséhez;

j) az Ügynökség biztosítja, hogy az általa terjesztett információk érthetőek legyenek a végső felhasználók számára. E cél elérése érdekében az Ügynökség szorosan együttműködik a 4. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti fókuszpontokkal, a 4. cikk (2) bekezdése rendelkezéseivel összhangban.

(2) Az esetleges átfedések elkerülése érdekében az Ügynökség a lehető legszorosabban együttműködik a közösségi szinten már meglévő intézményekkel, alapítványokkal, szakosodott szervekkel és programokkal. Az Ügynökség - saját célkitűzéseinek sérelme nélkül - biztosítja különösen az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvánnyal való megfelelő együttműködést.

4. cikk

Hálózat

(1) Az Ügynökség létrehoz egy hálózatot, amely a következőkből áll:

- a nemzeti információs hálózatok fő alkotóelemei, ideértve a nemzeti szociális partnerek szervezeteit is, a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően,

- a nemzeti fókuszpontok,

- esetleges jövőbeni témaközpontok.

(2) A tagállamok rendszeresen tájékoztatják az Ügynökséget nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi információs hálózatuk fő alkotóelemeiről, ideértve bármely olyan intézményt, amely megítélésük szerint hozzájárulhat az Ügynökség munkájához, figyelembe véve azt az igényt, hogy területük lehető legteljesebb földrajzi lefedettségét biztosítsák.

Az Ügynökségnek nemzeti szinten átadandó információkat a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok vagy egy általuk nemzeti fókuszpontként kijelölt nemzeti intézmény koordinálja és/vagy továbbítja az Ügynökség és az egyes fókuszpontok között, az Ügynökség elfogadott munkaprogramja alapján kötött megállapodások keretében.

A nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban a nemzeti hatóságok figyelembe veszik a nemzeti szintű szociális partnerek véleményét.

(3) A nemzeti hatóságok tájékoztatják az Ügynökséget azoknak az országuk területén működő intézményeknek a nevéről, amelyek egyes különösen érdekes témákkal kapcsolatban együtt tudnak működni az Ügynökséggel, és így a hálózat témaközpontjaiként szolgálhatnak. Az Ügynökség jogosult ezen intézményekkel megállapodást kötni.

(4) A különleges feladatokat ellátó témaközpontok a hálózat részét képezhetik.

Ezeket a 8. cikkben említett igazgatótanács jelöli ki egy velük közös megállapodással megállapított, határozott időtartamra.

(5) A különösen érdekesként meghatározott témák és a témaközpontok konkrét feladatainak felsorolása az Ügynökség éves munkaprogramjában szerepel.

(6) A szerzett tapasztalatok fényében az Ügynökség időszakonként újra megvizsgálja a hálózat (2) bekezdésben említett fő alkotóelemeit, majd a tagállamok részéről tett esetleges új kijelölések figyelembevételével elvégzi az igazgatótanács által kitűzött változtatásokat.

5. cikk

Intézkedések

(1) A 4. cikkben említett hálózat működésének megkönnyítése érdekében az Ügynökség a 4. cikk (4) bekezdése szerint az igazgatótanács által kijelölt intézményekkel megállapodhat a szükséges intézkedésekről, különösen szerződésekről, az Ügynökség által rájuk bízott feladatok sikeres végrehajtása érdekében.

(2) A tagállamok a területükön működő nemzeti intézmények vagy szervezetek tekintetében rendelkezhetnek úgy, hogy az Ügynökséggel történő megállapodások megkötése a nemzeti fókuszponttal egyetértésben történjen.

6. cikk

A dokumentumokhoz való hozzáférés

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 7 ) az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra is alkalmazni kell.

(2) Az igazgatótanács az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló 2062/94/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. június 18-i 1654/2003/EK tanácsi rendelet ( 8 ) hatálybalépésétől számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat.

(3) Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Bíróságnál jogorvoslattal lehet élni, a Szerződés 195. és 230. cikkének megfelelően.

7. cikk

Jogi személyiség

(1) Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az Ügynökség valamennyi tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik.

7a. cikk (új)

Igazgatási és irányítási szervek

Az Ügynökség igazgatási és irányítási szerveinek összetétele:

a) az igazgatótanács;

b) a vezetőség;

c) az igazgató.

8. cikk

Az igazgatótanács

(1) Az igazgatótanács összetétele:

a) minden egyes tagállam kormányának egy képviselője;

b) minden egyes tagállam munkaadói szervezeteinek egy képviselője;

c) minden egyes tagállam munkavállalói szervezeteinek egy képviselője;

d) három tag a Bizottság képviseletében.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tagokat a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagjai és póttagjai közül a Tanács nevezi ki.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett tagokat a tagállamok javaslata alapján nevezik ki.

Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett tagokat a tanácsadó bizottság megfelelő csoportjait képviselő szóvivők javaslata alapján nevezik ki.

A tanácsadó bizottságon belüli három csoport benyújtja javaslatait a Tanácsnak; a javaslatokat tájékoztatásul a Bizottság számára is meg kell küldeni.

Ezzel egyidőben a Tanács a tagra vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek szerint póttagot is kinevez, aki kizárólag a tag távollétében vesz részt az igazgatótanács ülésein.

A Bizottság nevezi ki saját képviselőit és a póttagokat, figyelembe véve a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

A jelöltek listájának benyújtásakor a tagállamok, valamint a munkaadói és munkavállalói szervezetek törekednek arra, hogy az igazgatótanács összetétele megfelelően tükrözze a különböző érintett gazdasági ágazatokat, valamint hogy biztosítsák a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét. A listák benyújtására a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottságbeli tagság megújításától számított három hónapon belül, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság létrehozásáról szóló, 2003. július 22-i tanácsi határozat ( 9 ) 3. cikke (3) és (4) bekezdésének, valamint 4. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kerül sor.

Az igazgatótanács tagjainak listáját a Tanács az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az Ügynökség pedig internetes honlapján közzéteszi.

(3) Az igazgatótanács tagjainak hivatali ideje három év. A hivatali idő megújítható.

Kivételesen, az igazgatótanácsnak ezen rendelet hatálybalépése napján hivatalban lévő tagjainak hivatali ideje meghosszabbodik mindaddig, amíg az új igazgatótanács kinevezésére a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban sor nem kerül.

Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket az új tagok fel nem váltják.

(4) Az igazgatótanácson belül a kormányok, a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezetek képviselői külön csoportokat alkotnak. Valamennyi csoport kijelöl egy koordinátort, aki részt vesz az igazgatótanács ülésein. A munkavállalói és a munkaadói csoport koordinátorai európai szinten képviselik szervezeteiket. Azok a koordinátorok, akik nem az (1) bekezdés szerint kinevezett igazgatótanácsi tagok, az igazgatótanács ülésein szavazati jog nélkül vesznek részt.

Az igazgatótanács egy éves, megújítható időtartamra megválasztja az elnökét és a három alelnökét, a fent említett három csoport, illetve a Bizottság képviselői közül egyet-egyet.

(5) Az elnök évente legalább egyszer összehívja az igazgatótanácsot. Az elnök az igazgatótanács tagjai legalább egyharmadának kérésére további üléseket hív össze.

(6) Az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik; az igazgatótanács határozatait a tagok szavazatainak abszolút többségével hozza. Az éves munkaprogram keretében hozott, illetve a nemzeti fókuszpontokra költségvetési következményekkel bíró határozatok esetén azonban szükség van a kormánycsoport tagjai többségének egyetértésére is.

Az igazgatótanács írásos döntéshozatali eljárást alakít ki, amelyre értelemszerűen az első albekezdést kell alkalmazni.

(7) Az igazgatótanács - a Bizottság véleményének kézhezvételét követően - elfogadja saját eljárási szabályzatát, amely megállapítja a tevékenységére vonatkozó gyakorlati szabályokat. Az eljárási szabályzatot tájékoztatásként meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az eljárási szabályzat megküldésétől számított három hónapon belül azonban a Tanács egyszerű többséggel módosíthatja a szabályzatot.

(8) Az igazgatótanács 11 tagú vezetőséget hoz létre. A vezetőség az igazgatótanács elnökéből és három alelnökéből, a (4) bekezdés első albekezdésében említett három csoport egy-egy koordinátorából, valamint minden csoport és a Bizottság egy-egy további képviselőjéből áll. Minden csoport kinevezhet legfeljebb három póttagot, akik a vezetőség ülésein a teljes jogú tagok távollétében vesznek részt.

(9) Az igazgató a 11. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül a vezetőség - az igazgatótanács felhatalmazása alapján - az igazgatótanács ülései közötti időszakokban figyelemmel kíséri az igazgatótanács határozatainak végrehajtását, továbbá megtesz minden szükséges intézkedést az Ügynökség megfelelő irányítása érdekében. Az igazgatótanács a 10., 13., 14. és 15. cikkben említett hatásköröket nem ruházhatja át a vezetőségre.

(10) A vezetőség üléseinek éves számáról az igazgatótanács határoz. A vezetőség elnöke a vezetőség tagjainak kérésére további üléseket hív össze.

(11) A vezetőség konszenzussal hozza meg határozatait. Amennyiben nem érhető el konszenzus, a vezetőség a kérdést határozathozatalra az igazgatótanács elé terjeszti.

(12) A vezetőség tevékenységéről és határozatairól az igazgatótanácsot teljes körűen és haladéktalanul tájékoztatni kell.

9. cikk

Megfigyelők

A Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács megfigyelőként meghívhatja a tagsággal nem rendelkező országok, közösségi intézmények és szervek, valamint nemzetközi szervezetek képviselőit.

Az igazgatótanács elnöke és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatója az igazgatótanács ülésein megfigyelőként részt vehet.

10. cikk

Éves munkaprogram - éves általános beszámoló

(1) Az igazgatótanács határozza meg az Ügynökség stratégiai céljait. Az igazgatótanács a 11. cikkben említett igazgató által készített tervezet alapján, a Bizottság szolgálataival és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően fogadja el különösen az Ügynökség költségvetését, négy évre szóló, illetve éves programját.

A programot ugyanezen eljárást követve az év folyamán módosíthatják.

A programot a fenti eljárásnak megfelelően fogadják el, és az egy négy éven át folytatódó program részét képezi.

(2) Az igazgatótanács elfogadja az Ügynökség tevékenységéről szóló éves beszámolót és legkésőbb június 15-ig megküldi azt az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Számvevőszék, a tagállamok és a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottság részére.

(3) Az Ügynökség évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó összes információt.

11. cikk

Az igazgató

(1) Az Ügynökséget a Bizottság javaslatára az igazgatótanács által 5 évre szóló, megújítható időtartamra kinevezett igazgató vezeti.

(2) Az igazgató az Ügynökség jogi képviselője, és a következőkért felel:

a) az igazgatótanács és a vezetőség által elfogadott határozatok és programok megfelelő előkészítése és végrehajtása;

b) az Ügynökség napi munkájának igazgatása és ügyvezetése;

c) a 10. cikk (2) bekezdésében említett beszámoló elkészítése és közzététele;

d) az előírt feladatok elvégzése;

e) minden személyzeti ügy;

f) az igazgatótanács és a vezetőség üléseinek előkészítése.

(3) Az igazgató tevékenységeiért az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

12. cikk

Költségvetés

(1) Az Ügynökség összes bevételéről és kiadásáról a naptári évekkel egybeeső minden egyes pénzügyi évre vonatkozóan előirányzatot kell készíteni, és azokat az Ügynökség költségvetésébe be kell vezetni.

(2) A költségvetésben kimutatott bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3) Az Ügynökség bevételei az Ügynökség által teljesített szolgáltatások megfizetéséből szerzett más források sérelme nélkül az Európai Közösségek általános költségvetésében szereplő, a Közösség által biztosított támogatásból állnak.

(4) Az Ügynökség kiadásai többek között tartalmazzák az alkalmazottak javadalmazását, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, a működési költségeket, valamint a munkaprogram végrehajtása során intézményekkel vagy szervekkel kötött szerződésekkel kapcsolatos kiadásokat.

13. cikk

Előirányzat - A költségvetés elfogadása

(1) Az igazgató által készített tervezet alapján az i igazgatótanács minden évben összeállítja az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatát. Az i igazgatótanács legkésőbb március 31-ig megküldi a Bizottság részére ezt a létszámtervet is magában foglaló előirányzatot.

(2) A Bizottság az előirányzatot az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetével együtt megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére (a továbbiakban: költségvetési hatóság).

(3) Az előirányzat alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió előzetes általános költségvetésének tervezetébe a létesítési terv céljaira általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, majd az általános költségvetést a Szerződés 272. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti.

(4) A költségvetési hatóság hagyja jóvá az Ügynökség támogatására szánt költségvetési előirányzatot.

Az Ügynökség létszámtervét a költségvetési hatóság fogadja el.

(5) Az Ügynökség költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Azt adott esetben megfelelően kiigazítják.

(6) Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak a költségvetés finanszírozására, és különösen az olyan, ingatlannal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevétele vagy megvásárlása. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

Ha a költségvetési hatóság valamely részlege jelezte vélemény kifejtésére vonatkozó szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítés időpontját követő hat héten belül kell az igazgatótanácshoz eljuttatnia.

14. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1) Az Ügynökség költségvetését az igazgató hajtja végre.

(2) Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 1-jéig közli a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével az előzetes elszámolást az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 128. cikkének megfelelően konszolidálja az intézmények és decentralizált szervek előzetes elszámolását.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes elszámolását az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. A pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlament és a Tanács részére is megküldik.

(4) Az Ügynökség előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az igazgató saját felelősségére - az általános költségvetési rendelet 129. cikkének megfelelően - elkészíti az Ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácshoz.

(5) Az igazgatótanács véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges elszámolásáról.

(6) Az igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék részére.

(7) A végleges elszámolást közzé kell tenni.

(8) Az igazgató legkésőbb szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9) Az általános költségvetési rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(10) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2 év április 30. előtt mentesíti az igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

15. cikk

Pénzügyi szabályzat

Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok nem térhetnek el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől ( 10 ), hacsak az ilyen eltérést kifejezetten nem teszi szükségessé az Ügynökség működése, és a Bizottság nem adta hozzá előzetes hozzájárulását.

16. cikk

Szakmai titoktartás

Az igazgatótanács tagjai, az igazgató, a személyzet és az Ügynökség tevékenységeiben részt vevő más személyek feladataik megszűnését követően is kötelesek tartózkodni a szakmai titoktartás kötelezettségének körébe tartozó információk felfedésétől.

17. cikk

Nyelvre vonatkozó megállapodások

Az Ügynökségre a Közösség intézményeinek nyelvre vonatkozó megállapodásai érvényesek.

18. cikk

Fordítási szolgáltatások

Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Unió szerveinek fordítási központja biztosítja működésének megkezdését követően.

19. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv vonatkozik.

20. cikk

Személyzet

(1) Az Ügynökség alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok és szabályzatok vonatkoznak.

(2) Alkalmazottai tekintetében az Ügynökség a kinevező hatóságra ruházott jogköröket gyakorolja.

(3) Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a megfelelő végrehajtási szabályokat.

21. cikk

Felelősség

(1) Az Ügynökség szerződéses károkozásért való felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

Az Ügynökség által kötött szerződésekben szereplő választott bírósági záradékból eredően az Európai Közösségek Bírósága rendelkezik hatáskörrel a jogviták elbírálására.

(2) Szerződésen kívüli károkozásért való felelősség esetében az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően jóvátesz minden, az Ügynökség vagy alkalmazottai által kötelezettségeik teljesítése során okozott kárt.

Az ilyen károkra vonatkozó kártérítéssel kapcsolatos jogviták a Bíróság hatáskörébe tartoznak.

(3) Az alkalmazottaknak az Ügynökség felé fennálló személyes felelősségére nézve az Ügynökség alkalmazottaira vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

22. cikk

A jogszerűség vizsgálata

A közvetlenül és személyesen érintett tagállamok, igazgatótanácsi tagok és harmadik felek az Ügynökség bármely kifejezett vagy hallgatólagos határozatát a Bizottság elé terjeszthetik azzal, hogy a Bizottság vizsgálja meg az adott határozat jogszerűségét.

Az előterjesztést attól a naptól számított 15 napon belül a Bizottság elé kell terjeszteni, amelyen az érintett fél először tudomást szerzett az adott határozatról.

A Bizottság egy hónapon belül határozatot hoz. Ha ezen időtartam alatt nem hoz határozatot, az ügy elutasítottnak minősül.

23. cikk

Felülvizsgálati záradék

A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Bizottság jelentése és adott esetben az ahhoz kapcsolódó javaslat alapján legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított 5 év múlva felülvizsgálja e rendeletet, valamint az Ügynökség szükségesnek bizonyuló új feladatait.

24. cikk

A rendelet hatálybalépése

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

A Tanács és a Bizottság nyilatkozata az Európai Munkahelyi Biztonsági

és Egészségvédelmi Ügynökség székhelyéről

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet elfogadásával kapcsolatban a Tanács és a Bizottság a következő nyilatkozatot teszi:

- a tagállamok 1993. október 29-én államfői, illetve kormányzati szinten ülésező képviselői azt a döntést hozták, hogy az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség központja Spanyolországban, a spanyol kormány által kijelölendő városban lesz,

- a spanyol kormány Bilbaót jelölte ki az Ügynökség székhelyéül.

( 1 ) HL C 271., 1991.10.16. 3. o.

( 2 ) HL C 128., 1994.5.9.

( 3 ) HL C 169., 1992.7.6., 44. o.

( 4 ) HL C 28., 1988.2.3., 3. o.

( 5 ) HL C 28., 1988.2.3., 1. o.

( 6 ) HL C 323., 1993.11.30., 1. o.

( 7 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

( 8 ) HL L 245., 2003.9.29., 38. o.

( 9 ) HL C 218., 2003.9.13., 1. o.

( 10 ) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.; helyesbítés: HL L 2., 2003.1.7., 39. o.