A Fővárosi Törvényszék Pf.634653/2013/3. számú határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 141. §, 235. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 234. §, 328. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bírók: Gubacsiné dr. Tamás Andrea, Schöner Nóra, Szecskóné dr. Kiss Adrienn Etelka

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság P.22898/2012/16., *Fővárosi Törvényszék Pf.634653/2013/3.*, Kúria Pfv.21854/2013/4. (BH 2015.6.157), 3480/2022. (XII. 6.) AB végzés

***********

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

45 Pf. .../2013/3.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mihály Ügyvédi Iroda (...) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Dunai Ügyvédi Iroda (...) által képviselt alperes neve. (alperes címe.) alperes ellen kölcsön visszafizetése iránt a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt 25.P. .../2012. számon indított perében 2013. január 24. napján hozott 16. sorsz. ítélet ellen az alperes részéről 17. sorsz. alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 400.000 (négyszázezer) Ft másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra a személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 800.000 (nyolcszázezer) Ft fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az első fokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000.000 Ft-ot, és az után 2009. július 30. napjától a kifizetésig járó mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot és 717.500 Ft perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra a felperes személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 600.000 Ft eljárási illetéket.

Az alperes fellebbezésében kérte, hogy a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és utasítsa az első fokú bíróságot új eljárásra, újabb határozat hozatalára, és az alperes perköltségének viselésére.

Arra hivatkozott, hogy az első fokú bíróság a tényállást nem derítette fel, az alperesi bizonyítási indítványokat figyelmen kívül hagyta és érdemben téves döntést hozott. Az első fokú bíróság teljes egészében figyelmen kívül hagyta, hogy az alperes a bíróság felhívására több bizonyítási indítványt terjesztett elő a felperes legitimációját adó engedményezési szerződés semmisségének körében. Utalt a Ptk. 200. § (2) bekezdésére, mely szerint semmis az a szerződés, mely jóerkölcsbe ütközik. A kölcsönt nyújtó cég ellen az engedményezési szerződés időpontjában két végrehajtási eljárás is volt folyamatban. Az egyik a NAV Pest Megyei Igazgatósága Hátralékkezelő osztálya kezdeményezésére ... számon, 2010. november 4. napja óta, a másik (közjegyző neve) közjegyző által 2012. június 14. napján kezdeményezett .../2012/5 számú eljárás. A cég ügyvezetője a felperes édesanyja, a felperes pedig maga is tagja a cégnek, ezért az engedményezés időpontjában a végrehajtás tényéről mindkettejüknek tudomása volt. Ennek tudatában készítették az engedményezési szerződést, mely a hitelezők fedezetét elvonja. Ez akkor is jogszabályba ütközik, ha az alperes nem sérelmet szenvedett fél. A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint szerződés érvénytelenségére - ha a törvényt kivételt nem tesz, bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapítására külön eljárásra nincs szükség. Ezért tévedett az első fokú bíróság, amikor megállapította, hogy a fedezetelvonás vonatkozásában előterjesztett keresetük hatálytalan, mert a semmisséget a bíróságnak kifejezett kérelem nélkül is észlelnie kellett volna és a bizonyítási indítványoknak helyt adva vizsgálnia kellett volna a semmisség fennálltának feltételeit.

Nem fogadható el az első fokú bíróság azon álláspontja, hogy nem vizsgálhatja a közjegyző által elrendelt biztosítási intézkedés körülményeit. A jogi felülvizsgálatra ugyan valóban nincs lehetőség, de a keletkezés körülményei és a végrehajtás vizsgálata a jóerkölcsbe ütközést megalapozta volna. (közjegyző neve) közjegyző végzése súlyos jogsértésen alapszik, mert azt az alperes részére nem kézbesítették. Ebben a témakörben is indítványozta a közjegyzői iratok beszerzését és vizsgálatát, ezt azonban az első fokú bíróság szintén elutasította. Megjegyezte, hogy az ítélethozatal napján egyik fél sem jelent meg, a tárgyalás távollétében való megtartását kérte, a felperes azonban az alperes védekező iratára választ nem adott, ennek ellenére az első fokú bíróság tájékoztatta a jelen nem lévő feleket a bizonyítási kötelezettségről, figyelmeztette őket a tárgyalás berekesztésére, majd ítéletet hozott.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte Arra hivatkozott, hogy az első fokú bíróság megalapozott döntést hozott. Az alperes az engedményezési szerződést nem vitathatja, utalt e körben a Kúria Gfv..../2010/5. számú eseti döntésében kifejtettekre. A szerződés hatálytalanságának megállapítása esetén az szintén nem érintené az alperes teljesítési kötelezettségét. Alaptalan az alperes azon előadása, hogy azért tagadja meg a szerződés teljesítését, mert a teljesítés az engedményezővel szemben folytatott végrehajtási eljárás miatt illetéktelen kezekbe kerülne. Az engedményezett követelést az engedményezővel szembeni végrehajtási eljárásban nem foglalták le, az engedményezés ellenérték fejében történt. A biztosítási intézkedéssel kapcsolatos alperesi hivatkozás kapcsán kiemelte, hogy a közjegyző jogerős határozata a jelen bírósági eljárásban nem bírálható felül, ezért az alperes által indítványozott bizonyítás lefolytatásától a releváns információ nem volt várható. Annak lefolytatását az első fokú bíróság alappal mellőzte.