A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40325/2009/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 221. §] Bírók: Bánki Horváth Mária, Levek Istvánné, Rédei Anna

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.325/2009/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Benkő György Ágoston ügyvéd által képviselt felperesnek II.rendű alperes ügyvezető által képviselt I. rendű, II. rendű, II.rendű alperes által képviselt III. rendű, valamint IV. rendű és dr. Stefán Tamás ügyvéd, kirendelt ügygondnok által képviselt V. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2009. február 27-én kelt 17.G.40.135/2006/39. számú ítélete ellen a felperes részéről 40. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az V. rendű alperes ügygondnokának 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A Cg. ... cégjegyzékszámon bejegyzett ... Kft. I. rendű alperesi társaság tagjai 1999. november 14-én taggyűlést tartottak; határoztak a törzstőke felemeléséről és a társasági szerződés módosításáról, majd 1999. november 15-én újabb taggyűlést tartottak, amikor is társasági szerződést módosító, valamint egységes szerkezetbe foglalt szerződést írtak alá. A szerződés szerint a ... Inc. V. rendű alperes a társaság tagjává vált, a képviseletében a szerződéseket ... elnök írta alá. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a cégjegyzéken átvezette a változásokat, az I. rendű alperesi társaság bejegyzett tagjai, ... felperes, II. rendű, III. rendű, IV. rendű, valamint a ... Inc. - USA-ban bejegyzett cég - V. rendű alperes.

A jelen per I. rendű alperese, a ... Kft. 2004 szeptemberében keresetet terjesztett elő a jelen per V. rendű alperese ellen a cég társaságból történő kizárása iránt az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 49. §-ának (1) bekezdése alapján. Az első és másodfokon eljárt bíróságok a keresetet elutasították, a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Gfv.X.30.024/2007/3. számú végzésével a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 10.Gf.40.146/2006/9. számú ítéletét - a Fővárosi Bíróság 35.G.40.193/2004/30. számú ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt, 35.G.41.339/2007. számú eljárásban a bíróság a ... Inc. alperes részére ügygondnokot rendelt ki, s miután a ... Kft. elállt a keresetétől, a bíróság a per megszüntetéséről hozott határozatot.

... felperes 2006. január 27-én pert indított a ... Kft. I. rendű alperessel szemben, majd a keresetét az I. rendű alperesi társaság valamennyi tagjára kiterjesztette, és annak megállapítását kérte, hogy az 1999. november 15-én kelt társasági szerződést módosító és egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés érvénytelen, és kérte az eredeti állapot helyreállítását, hivatkozással a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésére és a 237. §-ának (1) bekezdésére. Állítása szerint az okiratokat az V. rendű alperes képviseletében olyan személy írta alá, aki nem volt a társaság törvényes képviselője, állította továbbá, hogy az V. rendű alperes nem létező társaság. Arra is hivatkozott, hogy a Delaware állam államminisztere által hitelesített Apostille-lal ellátott, 1995. szeptember 20-án kelt okiratból szerzett tudomást arról, hogy az V. rendű alperesnek az USA-ban bejegyzett képviselője a ... Inc. társaság, mely az V. rendű alperes alapítója is.

Az I., a II., a III. és IV. rendű alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték. Kifejtették, hogy a felperessel azonosak az érdekeik, mivel az I. rendű alperesi társaság nem képes megfelelően működni az V. rendű alperes elérhetetlensége miatt, mert az USA-beli címére küldött levelek visszaérkeznek, a bejegyzett címen a társaság nem működik. Hivatkoztak a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság által a kizárási perben hozott Gfv.X.30.024/2007/3. számú végzésében foglaltakra, amely álláspontjuk szerint elbírálta a jelen ügyben is rendelkezésre álló és az V. rendű alperes által csatolt okiratokat, és az V. rendű alperesi társaság részéről ... törvényes képviselőkénti eljárását nem találta megalapozottnak. Előadták továbbá; két ... létezik, ifjabb, illetve idősebb és a keresettel támadott okiratokat ifjabb ... írta alá az V. rendű alperes képviseletében.

Az elsőfokú bíróság az V. rendű alperes részére ügygondnokot rendelt ki - figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság fenti végzésére -, aki a rendelkezésre álló okiratok alapján a kereset elutasítását kérte. Vitatta a felperes azon állítását, hogy a ... Inc. az V. rendű alperes képviselője, arra hivatkozással, hogy cég nem lehet cég törvényes képviselője. Előadta, hogy az V. rendű alperest 1995-ben alapították, amikor ... megbízást adott a ... nevű amerikai társaságok jogi ügyeinek intézésére specializálódott irodának a társaság cégiratainak elkészítésére, s az Államminiszteri Hivatalba történő beadására, bejegyzés céljából. Amerikai jogszabályi előírás ugyanis az, hogy a társaságnak ún. regisztrált ügynökkel kell rendelkeznie, amely a cég jogi és adózási ügyeit intézi, s ezért került a társaság alapító okiratába mint regisztrált agent, illetve az állam előtti jogi képviselőként a ... Inc. neve. Ezen státuszból nem következik azonban az, hogy az V. rendű alperes tulajdonosa vagy akár vezető tisztségviselője lenne. Az V. rendű alperes tulajdonosai a részvényesek, azonban részvények nem kerültek kibocsátásra, ezért a mindenkori igazgatótanács tagjai gyakorolják a tulajdonosi jogokat, és ők választják meg a tisztségviselőket. Több, Delaware állam államtitkára által kiállított Apostille-lal ellátott közokirattal igazolták, hogy az V. rendű alperes Delaware állam törvényeinek megfelelően, szabályszerűen alapított és jelenleg is jogszerűen működő, jogilag rendezett helyzetű gazdasági társaság, melynek képviselője ..., s erre vonatkozóan az V. rendű alperes Delaware állam közjegyzője által hitelesített, közokiratnak minősülő okiratot csatolt az I. rendű alperes igazgatótanácsának 1998. augusztus 12-én tartott III. ülésének, valamint a 2003. október 15-i IV. ülésének jegyzőkönyvéről, illetve a jegyzőkönyvet helyettesítő, egyhangú hozzájárulásáról, valamint az igazgatótanács üléseinek jegyzőkönyvéről.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az V. rendű alperesnek 30.000 forint ügygondnoki díjat. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperes keresete valójában annak megállapítására irányult, hogy törvényes képviselő hiányában a támadott szerződés a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése értelmében nem jött létre, mivel az V. rendű alperesi társaság nevében nem az arra jogosult személy járt el, nem ő tett nyilatkozatot, így a felperes utólagos jóváhagyás nélküli, álképviseletre és ezáltal a szerződés létre nem jöttére hivatkozott, s utalt e körben a BH 1998/75 szám alatt közzétett eseti döntésre. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kereset jogcímére és a felperes tényelőadására figyelemmel a jelen eljárásban azt kellett vizsgálnia, hogy 1999. november 15-én a társasági szerződést módosító és azt egységes szerkezetbe foglaló megállapodások aláírásakor az V. rendű alperes részéről eljáró ifjabb ... az V. rendű alperes törvényes képviselőjeként jogosult volt-e jognyilatkozatot tenni, azaz eljárása folytán az V. rendű alperes jogok és kötelezettségek alanyává vált-e. A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése értelmében a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy ifjabb ... fenti okiratok aláírásakor nem volt az V. rendű alperes törvényes képviselője, és egyéb jogcímeken sem volt jogosult azok aláírására, erről a Pp. 3. §-ának megfelelően a 2008. szeptember 25-én tartott tárgyaláson tájékoztatta az alperest, miszerint a felperesen volt a rendelkezésre álló okiratokkal szembeni bizonyításnak a terhe. Ítélete indokolásában leszögezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.024/2007/3. számú végzését figyelembe vette, amikor az V. rendű alperes részére ügygondnokot rendelt ki. Álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság a felperes által hivatkozott végzésében abban foglalt állást, hogy a tag kizárási ügyben a ... Inc. által becsatolt iratok alkalmasak-e annak igazolására, hogy ... mint törvényes képviselő, illetve az általa meghatalmazott jogi képviselő jogosult-e a nevében eljárni a peres eljárás során, s abban a perben becsatolt okiratok alapján ezt nem látta igazoltnak. A jelen perben viszont a bizonyítás a felperest terhelte; megfelelő módon kellett volna bizonyítania, hogy ... nem a peres eljárás, hanem az 1999. november 15-én a megállapodások aláírásának időpontjában - képviseleti joga hiányában - nem volt jogosult eljárni. Az elsőfokú bíróság tájékoztatást adott arról is, hogy a rendelkezésre álló okiratok, s köztük a F/7. sorszám alatti alapító okirat tartalmának, valamint a ... Inc. Co. társaság státuszának értékelése és elbírálása érdekében szükséges a külföldi jog, azaz Delaware állam jogának ismerete és vizsgálata, amelyre az 1979. évi 13. tvr. (tvr.) 5. §-ának (1) bekezdése alapján van lehetőség. Az elsőfokú bíróság a felperes indítványára megkereste az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium illetékes főosztályát, és azt a tájékoztatást kapta, hogy az USA Delaware államának joga nem áll rendelkezésére, arra vonatkozóan, hogy az államban nyilvántartásba vett cégeket ki és milyen jogcímen képviselheti, mivel a két állam között nincs hatályban olyan nemzetközi szerződés, amely a jogszabály beszerzésére lehetőséget biztosítana. A tvr. 5. §-ának (1) bekezdése alapján viszont lehetőség van arra, hogy a külföldi jog tartalmáról a bíróság egyéb úton tájékozódjon, és szükséges esetén szakértői véleményt szerezzen be. Mindezek ellenére a felperes további bizonyítási indítványt nem terjesztett elő s ahhoz, hogy a bíróság a rendelkezésre álló okiratokat megfelelően tudja értékelni, és azokból az amerikai állam vállalati jogának megfelelő jogi következtetéseket vonhasson le, szükséges a külföldi jog tartalmának az ismerete. Az amerikai jog pontos ismerete nélkül is alkalmasak voltak az V. rendű alperes által csatolt okiratok azonban arra, hogy a felperes keresetében előadott tényelőadást kétségbe vonják. A tvr. 18. §-a értelmében jogi személy személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették. Az iratokhoz csatolt több okirat bizonyította, hogy az V. rendű alperes létező, jogszerűen működő cég, a hatályos nyilvántartási adatok szerint a társaságot nem számolták fel, nem szüntették meg, gazdasági tevékenység folytatására törvényesen jogosult. A rendelkezésre álló okiratokat értékelve az elsőfokú bíróság - többek között - kifejtette, hogy Delaware állam államminiszteréhez 1995. szeptember 19-én benyújtott alapító okirat hiteles másolata szerint (F/7) a társaság bejegyzett képviselője a ... Inc., ugyanakkor rögzíti, hogy a társasági rendeletek elfogadására, módosítására és visszavonására az igazgatótestület jogosult. Az iratoknál fellelhető, 1995. szeptember 20-án kelt ... Inc. ... titkárhelyettes aláírásával ellátott, közgyűlést helyettesítő egyhangú hozzájárulás szerint az V. rendű alperes alapítója határozatában a társaság igazgatóságába a következő évre és addig, amíg utódját meg nem választják, ... alatti lakost nevezte ki. Egy további, 2001. május 3-án kelt, közjegyző által igazolt okirat (A/16) az igazgatótanács 1998. augusztus 12-én megtartott III. ülésének jegyzőkönyvét és az igazgatótanács határozatát tartalmazó tartalmazza, hogy 1998. augusztus 12-én 5 évre ifjabb ...t az igazgatótanács elnökének választották, s a jegyzőkönyv szerint az igazgatótanács ülésén jelen volt még ... igazgató. Ebből következően 1998. augusztus 12-től 5 éven keresztül, így 1999. november 15-én, a perbeli szerződések aláírásakor az igazgatótanács elnöke ifjabb ... volt, aki a szerződéseket a felperes, illetve az I. és II. rendű alperes előadása szerint is aláírta. Egy további, 2005. október 12-én kiállított közjegyzői okirat igazolja, hogy a közjegyzőnél becsatolt dokumentum az I. rendű alperes igazgatótanácsa IV. ülésének közgyűlést helyettesítő, egyhangú hozzájárulásának hiteles másolata. E szerint 2003. szeptember 15-én ... 5 évre a társaság elnökének, a társaság legfőbb irányítójának, illetve kézbesítési megbízottnak választották meg. Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, ezen okiratokat a felperes ellentmondásosnak találta, mivel nem lehet megállapítani a nyilatkozatot tevő, aláíró személyek minőségét, s nem bizonyítja az irat tartalmát sem, valamint nem lehet megállapítani azt sem, hogy az iratok valóban Delaware állam közjegyzőjétől származnak-e, illetve az aláíró személy ki, és milyen jogosultságai vannak. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezeket a tényeket a külföldi jog ismeretének hiányában valóban nem lehet megállapítani, de úgy ítélte; az okiratok azonban arra alkalmasak, hogy kétségessé tegyék azon felperesi állítást, hogy 1999. november 15-én a társaság törvényes képviselője a ... Inc. társaság volt. Mivel a rendelkezésre álló okiratok alapján kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy az V. rendű alperes nevében ki volt jogosult a kérdéses időpontban a keresettel támadott szerződéseket aláírni, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint e körben a bizonyítatlanság jogkövetkezményét a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a felperesnek kell viselnie. Az elsőfokú bíróság szükségtelennek találta ifjabb ... 1995. szeptemberi lakcímének beszerzését, mivel az ügy eldöntése szempontjából ennek nem tulajdonított jelentőséget, mert az 1998. augusztus 12-én kelt, az igazgatótanács III. ülésének jegyzőkönyve szerint 1998. augusztusát követően ifjabb ... került elnökként megválasztásra, és az ezt megelőző időszak a perbeli tényállás tekintetében érdektelen. Mindezért a keresetet, mint alaptalant elutasította, a felperest a Pp. 78. §-a alapján kötelezte az V. rendű alperes ügygondnoki díjának a megfizetésére.