A Szegedi Törvényszék P.20985/2011/4. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (Ptké.) 5/B. § (1) bek., 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §, 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 4. §] Bíró: Pap János
2.P.20.985/2011/4. szám
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !
A Csongrád Megyei Bíróság Dr. Mucza Judit kormánytisztviselő (...) által képviselt felperes neve .... szám alatti székhelyű felperesnek - Dr. Juhász Máté ügyvéd (....) által képviselt alperes neve .... szám alatti székhelyű alperes ellen - általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében - a bíróság meghozta az alábbi
Í T É L E T E T
A bíróság megállapítja, hogy a alperes neve. adásvételi szerződésének általános szerződési feltételei közül az alábbiak érvénytelenek - az alperessel szerződő valamennyi fogyasztóra nézve kiterjedő hatállyal:
1. Az Általános Szerződési Feltételek 5-ös pontjának azon kitétele, amely szerint a vevő elállási jogának gyakorlását az eladó felé 8 napon belül írásban (tértivevényes, ajánlott levélben) teszi csak lehetővé.
2. Az Általános Szerződési Feltétel 9-es pontjának azon kikötése, amely szerint ha a vevő az árú kiszállítása előtt, de a szerződés megkötésétől számított 8 napon túl a szerződéstől eláll, köteles megfizetni az árú ellenértékének a 60 %-át.
3. Az Általános Szerződési Feltétel 11-es pontjának azon kitétele, hogy a már használatba vett terméket az eladó nem veheti át és nem cserélheti vissza és a vevő a használatbavételt követően nem jogosult elállni.
A bíróság kötelezi az alábbi tartalmú közlemény közzétételére az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül az alperest három országos napilapban.
K Ö Z L E M É N Y
A Csongrád Megyei Bíróság megállapítja, hogy a alperes neve (...) Általános Szerződési Feltételei közül tisztességtelen
1. Az általános szerződési feltételek 5-ös pontja, amely szerint a vevő elállási jogát az eladó felé csak írásban (tértivevényes, ajánlott levélben) gyakorolhatja. A fenti rendelkezés az alperesi értékesítésére vonatkozó irányadó jogszabálytól eltérően a vevő számára többletköltséget jelentő módon engedi csak a vevő jogszabályban biztosított elállási jogának a gyakorlását, mely többletköltség vevőre hárítása indokolatlan.
2. Az Általános Szerződési Feltétel 9-es pontjának azon kikötése, amely szerint ha a vevő az árú kiszállítása előtt, de még a szerződés megkötésétől számított 8 napon túl a szerződéstől eláll, köteles megfizetni az árú ellenértékének a 60 %-át.
Ezen kikötés tisztességtelen, mivel az alperesi értékesítésre irányadó jogszabály szerint a vevő indokolás nélkül az árú kézhezvételétől számított 8 napon belül állhat el. Így ezen kikötés jogszabályba ütközik, korlátozza a vevő elállási jogának gyakorlását.
3. Az Általános Szerződési Feltétel 11-es pontjának azon kitétele, amely szerint a vevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a már használatba vett terméket higiéniai okból jelentős értékvesztés miatt az eladó nem veheti, nem cserélheti vissza, ezért a termék használatbavételét követően a szerződéstől nem jogosult elállni. Ezen szerződési feltétel azért tisztességtelen, mivel elfogadható és bizonyítható indok nélkül korlátozza a vevő hibás teljesítéssel összefüggésben érvényesíthető, törvény alapján megillető szavatossági jogait.
Ezt meghaladóan e l u t a s í t j a a keresetet.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000,- (Húszezer) Ft perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 27.000,- (Huszonhétezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket.
Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban a Csongrád Megyei Bíróságnál kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.
A bíróság tájékoztatja a felek képviselőit, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha
- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,
- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.
Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.
Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál.
I N D O K O L Á S :
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes által adásvételi szerződés részét képező általános szerződési feltételek 5-ös pontja, amely szerint a vevő elállási jogát az eladó felé 8 munkanapon belül tértivevényes vagy ajánlott levél formában gyakorolhatja, tisztességtelen. Annak megállapítását kérte, hogy az általános szerződési feltétel 8-as pontjában szereplő azon kikötés is tisztességtelen, amely szerint ha a vevő az árú kiszállítása előtt, de a szerződéskötéstől számított 8 munkanapon túl a szerződéstől eláll, köteles az eladónak megfizetni kárátalány címén az árú ellenértékének a 60 %-át. Ugyancsak tisztességtelen általános szerződési feltétel 11-es pontja, amely szerint a vevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a már használatba vett terméket higiéniai okokból jelentős értékvesztés miatt eladó nem veheti, nem cserélheti vissza, ezért a termék használatbavételét követően a szerződéstől nem jogosult elállni.
Annak megállapítását is kérte, hogy az általános szerződési feltétel 13. pontjában foglalt azon kikötés, miszerint a vevő által történő késedelmes fizetés esetén az eladó a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét számítja fel késedelmi kamatként, nem vált a szerződés részévé.
Kérte továbbá, hogyha a bíróság megállapítja a kifogásolt általános szerződési feltételek tisztességtelen voltát az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal, úgy ítéletében rendelje el, hogy az alperes saját költségére a kikötések érvénytelenségének megállapítására vonatkozó, az ítélet rendelkező részében foglaltakat tartalmazó közlemény közzétételéről gondoskodjon országos napilapban történő nyilvánosságra hozatal útján. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest a felperes költségeinek a viselésére is.
A kereset indokolása szerint felperes az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése elnevezésű országos témavizsgálat keretében ellenőrizte az alperes általános szerződési feltételét. E tekintetben a felperes több észrevételt megfogalmazott HAJ-2678-2/2010. iktatószámú levelében és egyúttal felhívta az alperest arra, hogy nyújtson tájékoztatást arra nézve, hogy egy éves időszakra visszamenőleg hány szerződés megkötésére került sor a vizsgált ÁSZF felhasználásával. Az alperes 2010. szeptember hónap 6. napján postai úton megküldte a módosított ÁSZF-et, azonban arra nézve nem nyilatkozott, hogy a korábbi ÁSZF alapján hány alkalommal kötött szerződést.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!