BH+ 2008.2.99 Gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkező hulladék fogalmának vizsgálata [2000. évi XLIII. tv. 21. §]

A felperes az elsőfokú hatóságnál 2003. március 13-án előterjesztett kérelmében bejelentette, hogy - egy erre szakosodott vállalkozás - az A. Kft. útján oldja meg a települési szilárd hulladéka kezelését, ezért kérte a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából való törlését.

A Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közmű Ügyosztálya - a főjegyző nevében eljárva - megismételt eljárásban a 2004. december 7-én kelt határozatával a kérelmet elutasította.

Az alperes a 2005. március 16-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint a felperes telephelyén nem csak a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezik települési szilárd hulladék, mert a felperes dolgozói, ügyfelei, vendégei tevékenysége által keletkező hulladék akkor is keletkezne, ha a dolgozó gazdasági tevékenységet nem végez. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 21. § (2) bekezdése alapján a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett települési hulladék kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodhat a felperes, azonban miután a 61/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet (Ör.) 15. § (5) bekezdése alapján a nem a gazdasági tevékenységgel kapcsolatban keletkezett a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladéka elkülönített gyűjtésére (és a közszolgáltatás keretein belüli kezelésére) köteles, az elkülönített gyűjtés hiányában a nyilvántartásból nem törölhető.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az Ör. 15. § (5) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes gazdasági tevékenysége során háztartási hulladékhoz hasonló jellegű hulladék mindenképpen keletkezik és ez a hulladék más jellegű, mint a gazdálkodási tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladék. Ebből a tényből azonban nem következik, hogy az így keletkezett hulladék ne minősülne a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladéknak. A Hgt. a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladék fogalmát nem szűkíti le a közvetlenül a bevételszerzés érdekében keletkező, illetve a termelésből származó hulladékra. Gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladéknak minősül - a Hgt. céljaira, alapelveire, preambulumában foglaltakra figyelemmel - mindazon hulladék, ami a gazdálkodó szervezet gazdasági, üzleti tevékenysége körében keletkezik, az üzleti partnereinek vendéglátása, üzleti tárgyalása során, vagy a dolgozója által keletkezik. Mindebből következően az alperes tévesen foglalt állást a felperes kérelméről és a felperesnél keletkező hulladékot tévesen sorolta a nem a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékok sorába. Az alperes tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a hulladék EWC kódszáma meghatározza a hulladék keletkezését és azt jelzi, hogy a hulladék kezeléséről közszolgáltatás keretében kell gondoskodni. A kódszámnak nincs a hulladékkezelésre kiható jelentősége, a közszolgáltatás alóli mentesülés lehetőségét a keletkezés körülményei alapján kell eldönteni.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Hgt. 21. § (2) bekezdését, az Ör. 15. § (5) bekezdését, a Pp. 339/B. §-át. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes kizárólag olyan hulladéka keletkezik, amely a gazdasági tevékenységével összefügg, és ezért a felperes mentesülhet a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége alól. Tévesen állapította meg továbbá, hogy az EWC kódszámnak a perbeli jogvita elbírálásánál nincs jelentősége. A szükségszerűen keletkező hulladék nem a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezik, mert az gazdálkodási tevékenység hiányában is keletkezne, így az a Hgt. 15. § (5) bekezdés hatálya alá tartozik.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

Az alperesi beavatkozó észrevételt nem tett.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.