A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.290/2012/6. számú határozata munkaviszony megszüntetése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 2. §, 54. §, 57. §, 70. §, 70/B. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 77. §, 78. §, 163. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 5. §, 6. §, 159. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17. §, 60. §, 71. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 190. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 193. §, 194. §, 2012. évi V. törvény (Kttvá.) 3. §] Bírók: Bodnár József, Kulcsár Simonné, Stefán László

Nyíregyházi Közigazgatéási és Munkaügyi Bíróság

2.M.290/2012/6.

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Moskovits Károly ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 17. szám) által képviselt felperes neve (születési neve) felperes címe alatti lakos felperesnek - a Dr. Kovács Tamás ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 9. szám) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes elleni munkaviszony megszüntetés iránt indult perében az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek bruttó 152.235,- azaz (egyszázötvenkétezer-kétszázharmincöt) forintot, valamint ezen összeg 2011. július 8-tól a kifizetés napjáig járó a hatályos jogszabályokban meghatározott kamatát.

A bíróság a fentieket meghaladóan a felperes kereseti kérelmét e l u t a s í t j a .

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek ÁFÁ-val 150.000,- azaz (egyszázötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Nyíregyházi Törvényszékhez címzett, de a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság kioktatja a feleket, hogy amennyiben a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S :

A felperes határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyát az alperes (település neve), 2011. március 7-én kelt felmentéssel 2011. június 7-ével megszüntette.

A felperes fordult ügyvéd jogi képviselője útján kereseti kérelemmel a bírósághoz.

Kereseti kérelmét az eljárás során többször módosította. Végső kereseti kérelmében elsődlegesen kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a felmentés jogellenességét, kötelezze az alperest 12 havi átlagkereset megfizetésére bruttó 2.364.000,-Ft összegben.

A felperes nem kérte eredeti munkakörbe való visszahelyezését. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy közszolgálati jogviszonya az ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg. Kérte kötelezni az alperest elmaradt illetménye megfizetésére. Elmaradt illetménye után kamatot középarányos időponttól kért. Kérte az alperest perköltségben marasztalni. Elmaradt illetményét 2011. július 8-tól 2012. november 15-ig bruttó 1.990.305,-Ft-ban jelölte meg. Elmaradt illetmény iránti igényét 2011. július 8-tól érvényesítette. Elmaradt illetménye meghatározásánál figyelembe vette 2011. július 8-tól 2012. április 2-ig megkapott álláskeresési járadékát, valamint 2012. május 1-től 2012. október 31-ig bekeresett jövedelmét.

A rendeltetésellenes joggyakorlás okát abban jelölte meg, hogy 30 éve dolgozott (település neve). A korábbi polgármesterrel jó kapcsolatban volt, azonban a korábbi polgármester viselkedése idővel nagyon megváltozott, egyre gyakrabban fordult elő, hogy szabályellenes utasításokat adott a felperesnek. A felperes és a korábbi polgármester jó viszonya megromlott, mert a felperes a jogszabályoknak megfelelően kívánt eljárni.

A felperes álláspontja szerint a munkáltató intézkedése a munkaszervezeten belüli véleménynyilvánítása elfojtására és zaklatására irányult.

A felperes álláspontja szerint a jogviszony megszüntetése gyakorlatilag megtorlás volt.

Hivatkozott arra a felperes, hogy bár a munkáltatói jogkör gyakorló személye és a politikai vezetés elválik egymástól, de gyakorlatilag a polgármester utasításainak megfelelően kénytelen minden jegyző eljárni.

Hivatkozott arra, hogy az 1992. évi XXIII. törvény 17. §. (1) bekezdése lehetővé tette jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, azonban ez a jogi szabályozás alkotmányba ütközött, a munkáltató megindokolhatta volna a felmentést.

A munkáltató intézkedése a felperes jogos érdekeinek csorbítására és érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására irányult, ezért a munkáltató intézkedése az 1992. évi XXII. törvény az Mt. 4. §-ába ütközött.

Az Alkotmánybíróság 1068/B/2010. számú határozatában a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését már alkotmányellenesnek minősítette 2011. február 15-én. A felperes álláspontja szerint lehetett tudni, hogy a hasonló jogi szabályozású Ktv-nek is ez lesz sorsa, majd a 111/B/2011. számú határozatában a köztisztviselők indokolás nélküli felmentésével kapcsolatban szintén megállapította az alkotmányellenességet az Alkotmánybíróság 2011. április 5-én.

A felperes hivatkozott arra, hogy az 1992. évi XXIII. törvény a Ktv. önmagának ellentmondó jogszabály, hiszen saját alapelveinek mond ellent, de ettől még az alapelvek kötelezőek és azok megsértése jogszabálysértést és ez által jogellenességet valósít meg, figyelemmel az 1992. évi XXIII. törvény 71. §-ára és az 1992. évi XXII. törvény az Mt. 4. §-ára.

A felperes másodlagosan, amennyiben a bíróság elsődleges kereseti kérelmének nem adna helyt, kérte, hogy állapítsa meg a részére 2011. március 7-én átadott felmentés jogellenességét és kötelezze az alperest 36 havi átlagkeresete, azaz bruttó 7.092.000,-Ft átalány kártérítés megfizetésére. Ebben az esetben is perköltséget kért, perköltség iránti igényét a pertárgyérték 5 %-a plusz ÁFÁ-ban jelölte meg.

A felperes másodlagos kereseti kérelmével kapcsolatban előadta, hogy 2011. március 7-én próbálta a munkáltató részére átadni a felmentést, aminek átvételét megtagadta, mert nem volt tisztában a jogkövetkezményekkel. A felmentést 2011. március 8-án vette át postai úton. A felperest a munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. március 7-től a munkavégzési kötelezettség alól mentesítette.

A felperes 1999. június 15-től dolgozott az alperesnél mint köztisztviselő. Utolsó munkaköre pénzügyi előadó volt.

A felperes hivatkozott arra, hogy a felmentése indokolást nem tartalmazott.

A felperes álláspontja szerint ezzel az intézkedéssel az alperes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény az Alkotmány 2. §. (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvét, a 70/B. §. (1) bekezdésében szabályozott munkához való jogot, a 70. §. (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot, az 57. §. (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát és az 54. §. (1) bekezdésében szabályozott emberi méltósághoz való jogot sértette meg. Intézkedése emiatt is jogszabálysértő. Az Alkotmánybíróság a 111/B/2011. számú határozatában a köztisztviselők indokolás nélküli felmentésével kapcsolatban ezt megállapította. Hivatkozott arra is, hogy Magyarország Alaptörvényének Alapvetés című részének B. cikk (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvét, a szabadság és felelősség című részének XII. cikkben szabályozott munkához való jogot, a XXIII. cikk (8) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot, a XXVIII. cikk (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát, a II. cikkben szabályozott emberi méltósághoz való jogot sérti.