32015R0519[1]

A Bizottság (EU) 2015/519 végrehajtási rendelete ( 2015. március 26. ) a Kínai Népköztársaságból származó, valamint - kiterjesztés alapján - a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/519 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. március 26.)

a Kínai Népköztársaságból származó, valamint - kiterjesztés alapján - a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

(1)

Egy dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a legutóbb a 924/2012/EU végrehajtási rendelettel ( 2 ) módosított 91/2009/EK rendelettel ( 3 ) végleges dömpingellenes vámot (a továbbiakban: az eredeti intézkedések) vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára.

(2)

Az intézkedéseket - a 924/2012/EU végrehajtási rendelet módosítását követően - a mintába felvett egyéni kínai exportáló gyártókra vonatkozóan 0,0 % és 69,7 % közötti szinten meghatározott értékvám formájában vezették be. Ugyanakkor a mintában nem szereplő együttműködő kínai exportáló gyártókra vonatkozó dömpingellenes vámot 54,1 %-os szinten határozták meg, míg a nem együttműködő kínai exportáló gyártókra vonatkozó maradványvám 74,1 %-ot tett ki (a továbbiakban: a hatályos dömpingellenes vámok).

(3)

A legutóbb a 693/2012/EU végrehajtási rendelettel ( 4 ) módosított 723/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet ( 5 ) az eredeti intézkedéseket kiterjesztette a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatalra.

(4)

A hatályos végleges dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés ( 6 ) közzétételét követően a Bizottsághoz 2013. október 1-jén kérelem érkezett az említett intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálata iránt. A kérelmet az Európai Iparikötőelem-intézet (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be a vas vagy acél kötőelemek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében.

(5)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatását vagy megismétlődését eredményezné.

(6)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2014. január 30-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel ( 7 ) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(7)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2013. január 1-jétől2013. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2010. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(8)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt és az egyéb ismert uniós gyártókat, a kínai exportáló gyártókat, valamint Kína képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(9)

A meghallgatást minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tették, aki azt kérelmezte, és ismertette a meghallgatást indokoló különleges okokat.

(10)

Figyelembe véve, hogy a vizsgálat nyilvánvalóan sok kínai exportáló gyártót, valamint uniós gyártót és független uniós importőrt érintett, az alaprendelet 17. cikke értelmében az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő. A Bizottság - annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát - felkérte a fent említett feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(11)

A 325 ismert kínai gyártó közül 24 töltötte ki a mintavételi kérdőívet. Ezek közül azonban 13 jelezte, hogy nem exportált az Unióba, három másik esetében pedig megállapították az eredeti vizsgálatban, hogy nem folytat dömpinget és ezért a hatályos intézkedések nem vonatkoznak rájuk. A fennmaradó nyolc vállalat jelezte, hogy 11 800 tonna mennyiséget exportált az Unióba, amely az Eurostat szerint a Kínából származó teljes uniós importvolumen 132 %-át teszi ki a felülvizsgálati időszakban. A javasolt mintavétel a három legnagyobb exportőrre terjedt ki. A mintába felvett vállalatok egyike azonban azt állította, hogy uniós exportját hibásan adta meg a mintavételi formanyomtatványban és valójában nulla exportot kellett volna jelentenie.

(12)

A minta kiválasztására ezért úgy került sor, hogy abban a fennmaradó három legnagyobb exportőr legyen benne. A mintába felvett valamennyi vállalat visszavonta együttműködési szándékát az eljárás különböző szakaszaiban, és úgy döntött, hogy nem tölti ki a kérdőívet vagy megtagadta a helyszíni vizsgálatot. Ennek következtében levelet küldtek mindhárom vállalatnak, amelyben tájékoztatták őket arról, hogy a Bizottság az alaprendelet 18. cikkét szándékozik alkalmazni. Ezek az exportáló gyártók a Bizottság lépésére nem reagáltak.

(13)

A Bizottság megvizsgálta a mintavételi kérdőívet kitöltő exportáló gyártók közül ezt követően fennmaradó négy vállalat helyzetét. E vállalatok Unióba irányuló exportja olyan alacsony volt - nevezetesen a teljes export kevesebb mint 1 %-a -, hogy a Bizottság úgy ítélte meg, az nem megfelelő vagy reprezentatív egy új minta meghatározásához és ahhoz, hogy a vizsgálat megállapításait ezek helyzetére alapozzák. Megfelelőbbnek tűnt a vizsgálat megállapításait szélesebb körű és reprezentatívabb alapra helyezni, nevezetesen a mintába felvett kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában rendelkezésre álló tényekre. A négy fennmaradó vállalatot tájékoztatták a Bizottság azon szándékáról, hogy megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozza.

(14)

Az elégtelen együttműködésre tekintettel a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy alkalmazni kívánja a 18. cikket, bejelentették a kínai hatóságoknak is. A vállalatoknak, illetve a kínai hatóságoknak megküldött levelekkel kapcsolatosan a Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelem.

(15)

A vizsgálat kezdeti szakaszában 91 uniós gyártó/gyártók csoportja működött együtt a Bizottsággal, amelyek együttesen a vas vagy acél kötőelemek uniós gyártásának mintegy 50 %-át képviselték. Az együttműködő gyártók nagy számára tekintettel a Bizottság a mintavételi módszert alkalmazta. A kiválasztott minta kilenc vállalatból/vállalatcsoportból állt az értékesítési volumenük, méretük, terméktípusuk összetétele és az Unión belüli földrajzi elhelyezkedésük alapján legreprezentatívabbaknak minősülők közül. A mintába felvett vállalatok egyike visszavonta együttműködési szándékát, és úgy döntött, hogy nem tölti ki a kérdőívet. Ennek következtében a Bizottság tájékoztatta a vállalatot, hogy tekintettel az együttműködésének hiányára, kizárták a mintából. A nyolc vállalatra/vállalatcsoportra lecsökkent mintát azonban továbbra is reprezentatívnak tekintette, mivel a vas vagy acél kötőelemek becsült uniós össztermelésének 24 %-át tette ki a felülvizsgálati időszak alatt.

(16)

Az uniós importőrök közül ketten küldték vissza a kitöltött kérdőívet. Tekintettel a vállalatok viszonylag korlátozott számára, mintavételre nem volt szükség.

(17)

A felhasználók közül egyik sem jelentkezett a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül vagy az eljárás egy későbbi szakaszában. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy egyetlen felhasználó sem működött együtt a vizsgálat során.

(18)

A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

a) Uniós gyártók:

Tizenegy vállalatnál (a mintába felvett nyolc vállalatcsoport mindegyikéből legalább egynél) tettek látogatást. Ezek az uniós gyártók kérelmezték, hogy az alaprendelet 19. cikke alapján kilétüket kezeljék bizalmasan. Állításuk szerint üzleti tevékenységüket igen kedvezőtlenül befolyásolhatja kilétük nyilvánosságra hozatala. A kérelmeket megvizsgálták és jogosnak találták. Ezért e vállalatok neve nem szerepel a jegyzékben.

b) Uniós importőrök

Adolf Würth GmbH & Co - Németország

Marcopol z o.o. - Lengyelország

c) A piacgazdasággal rendelkező országok gyártói:

ACKU Metal Industries (M) Sdn. Bhd., Penang, Malajzia

ACKU Metal Industries (M) Sdn. Bhd., Penang, Malajzia

Kalisma Steel Pvt Ltd, Mumbai, India

(19)

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek e hatályvesztési felülvizsgálat következtetéseihez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. A következők nyújtottak be beadványokat: a kérelmező, a Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamara, két uniós importőr/gyártó és azok kapcsolt kínai gyártója, valamint az uniós forgalmazók két szövetsége. A benyújtott információt és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(20)

Az érintett termék a 7318 12 90 , 7318 14 91 , 7318 14 99 , 7318 15 59 , 7318 15 69 , 7318 15 81 , 7318 15 89 , ex 7318 15 90 , ex 7318 21 00 és ex 7318 22 00 KN-kód alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek, a rozsdamentes acélból készültek kivételével, pl. facsavarok (az állványcsavarok kivételével), önfúró csavarok, más csavarok és fejescsavarok fejjel (anyával vagy alátéttel is, de a legfeljebb 6 mm szárvastagságú, tömör szelvényű rúdból, profilanyagból vagy huzalból esztergált csavarok kivételével, és a vasúti sín szerkezeti anyagának rögzítéséhez használt csavarok és fejescsavarok kivételével), valamint alátétek.

(21)

Az uniós gazdasági ágazat által előállított és az uniós piacon értékesített érintett termékről, valamint vas vagy acél kötőelemekről és a Malajzia (a továbbiakban: analóg ország) belföldi piacán előállított és értékesített vas vagy acél kötőelemekről megállapítást nyert, hogy alapvetően ugyanazokkal a fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a Kínában előállított és uniós exportra értékesített vas vagy acél kötőelemek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek. Ennélfogva ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(22)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése a Kínából származó dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(23)

A fenti (11)-(14) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint a mintába felvett kínai exportáló gyártók nem működtek együtt a vizsgálat során. Így a kínai exportáló gyártók kellő együttműködésének hiányában az átfogó elemzés, köztük a dömpingszámítás alapját az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények képezték.

(24)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét a hatályvesztési felülvizsgálati kérelem, valamint egyéb információforrások, köztük kereskedelmi import- és exportstatisztikák (az Eurostat-tól származó és kínai exportadatok) és egyéb nyilvánosan hozzáférhető információk felhasználásával mérték fel (mint például a Kínai Kötőelemgyártó-ágazat Szövetségének nyilatkozata).

(25)

Az együttműködés hiánya annyiban volt hatással a rendes érték és exportár összehasonlítására, hogy a kínai gyártók által az Unióba exportált pontos termékösszetétel nem volt ismert.

(26)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság az összes érdekelt felet felkérte, hogy tegyenek észrevételt azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához piacgazdasággal rendelkező harmadik országként India kiválasztását javasolja. India már az eredeti vizsgálatban is analóg országként szerepelt.

(27)

India mellett a kérelmező az Egyesült Államokat javasolta, mint lehetséges analóg ország. Egyéb érdekelt felek fenntartással éltek az Indiával kapcsolatos javaslattal szemben, és Malajzia, Tajvan, Thaiföld és Vietnam lehetséges analóg országként történő kiválasztására tettek javaslatot.

(28)

Az érdekelt felek által tett javaslatokon túlmenően, a Bizottság maga is megpróbált egy megfelelő analóg országot meghatározni. A Bizottság Japánt határozta meg további lehetséges analóg országként a kötőelemeknek Kínához hasonlóan magas termelési volumene miatt.

(29)

Együttműködés iránti kérelmet küldtek ki az indiai, japán, malajziai (az intézkedéseket nem kijátszó valódi gyártók ( 8 )), tajvani, thaiföldi és egyesült államokbeli ismert gyártóknak. A vietnami gyártókat nem keresték meg, mivel Vietnam nem minősül piacgazdasági országnak. Az indiai és malajziai exportáló gyártók működtek együtt, és ellenőrző látogatásokra került sor ebben a két országban.

(30)

Megállapították, hogy az együttműködő indiai vállalatok közül az egyik nem gyártó, hanem kereskedelmi vállalat volt, a második együttműködő indiai vállalat pedig csak a felülvizsgálati időszakot követően kezdte meg működését. Az Indiából származó értékesítési és költségadatokat ezért nem lehetett felhasználni. A két együttműködő malajziai vállalatról megállapították, hogy azok exportáló gyártók, amelyekre vonatkozóan teljes körű adatállomány áll rendelkezésre a felülvizsgálati időszakból. Ezért Malajziát választott ák ki analóg országnak a Kínára vonatkozó rendes érték meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban.

(31)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint először megvizsgálták, hogy a hasonló termék malajziai együttműködő gyártók által független vevőknek történő hazai értékesítésének mennyisége reprezentatív-e az Unióba exportált termékek mennyiségével összehasonlítva, vagyis hogy az ilyen hazai értékesítések összvolumene eléri-e az érintett termék uniós exportra értékesített összvolumenének legalább 5 %-át. Ezek alapján azt a következtetést vonták le, hogy az analóg országban folyó hazai értékesítés reprezentatív.

(32)

A Bizottság azt is vizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a szokásos kereskedelmi forgalom keretén belüli értékesítésnek tekinthető-e. Ezt úgy állapították meg, hogy meghatározták a felülvizsgálati időszak folyamán a hazai piacon független vevők részére történt nyereséges értékesítés arányát. Megállapították, hogy az egyik gyártó belföldi értékesítésére a rendes kereskedelmi forgalomban került sor, míg a második gyártó értékesítésére nem.

(33)

Így az első gyártó esetében a rendes érték meghatározása a tényleges hazai ár alapján történt, amelyet a felülvizsgálati időszak alatti nyereséges hazai értékesítés súlyozott átlagáraként számítottak ki. A második gyártó rendes értékét az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban állapították meg.

(34)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően két érdekelt fél észrevételt tett az analóg országra vonatkozó választással kapcsolatban. A két fél azzal érvelt, hogy Japánt nem kellett volna lehetséges analóg országnak tekinteni, mivel a felső kategóriás termékekre fókuszál, továbbá a magas költségei miatt. A felek egyike azt is jelezte, hogy Tajvant kellett volna analóg országnak kiválasztani a jelentős számú gyártó, a Kínával összehasonlítható költségek, valamint az Európába és Észak-Amerikába irányuló jelentős exportja miatt.

(35)

A Bizottság megjegyzi, hogy az analóg ország kiválasztása hat lehetséges ország figyelembevételét követően történt. Együttműködést kértek mindezen országoktól. Csak Malajzia és India működtek együtt, Tajvan és Japán nem. A (30) preambulumbekezdésben ismertetett okoknál fogva Malajzia kiválasztása mellett döntöttek.

(36)

Mivel a mintába felvett kínai exportáló gyártók nem mutattak készséget az együttműködésre, és emiatt hiányoztak a kínai árakra vonatkozó konkrét információk, az exportár meghatározásához az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló információkat, azaz az Eurostat statisztikai forrásait használták fel.

(37)

A rendes érték és az exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján végezték el. Összhangban az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével, az exportárat szükség esetén kellő mértékben kiigazították. Annak érdekében, hogy az exportár kifejezhető legyen a gyártelepi ár szintjén, a Bizottság kiigazította az Eurostat adatain alapuló CIF-árat a szállítási, biztosítási, anyagmozgatási és hitelköltségek vonatkozásában.

(38)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlítása alapján állapították meg. Az Eurostat szerinti átlagos importárak, összevetve az analóg ország rendes értékeivel, nem mutatták ki a dömping meglétét.

(39)

A felülvizsgálati időszakban azonban a vas és acél kötőelemek Kínából Unióba irányuló behozatala elhanyagolható volumenű - 9 000 tonna - volt (23 millió EUR értékben), kivéve az azon exportáló gyártók által előállított vas és acél kötőelemeket, amelyekről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy nem folytatnak dömpinget. Ezenfelül a mintába felvett kínai exportőrök együttműködésének hiánya miatt nem állt rendelkezésre információ a kínai export termékösszetételéről és ennek következtében az összehasonlítást az analóg ország rendes értékeivel csak összesítve lehetett elvégezni.

(40)

Ezért az a megállapítás, hogy a felülvizsgálati időszakban nem volt dömping, csekély jelentőségűnek tekinthető az alacsony importmennyiségek és az import termékösszetételére vonatkozó információ hiánya miatt, tekintettel az előállított vagy forgalmazott kötőelemek sokféleségére.

(41)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően három érdekelt fél azt az észrevételt tette, hogy az intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni, mivel nem történt dömping a felülvizsgálati időszakban. Véleményük szerint a Kínából származó kis volumenű export ellenére nagy jelentőséggel bír annak megállapítása, hogy ténylegesen nem került sor dömpingre.

(42)

A Bizottság megjegyzi, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a megállapítások a dömping megismétlődésének valószínűségén és nem a dömping felülvizsgálati időszak során történő fennállásával kapcsolatos megállapításon alapulnak.

(43)

A fenti (38)-(40) preambulumbekezdésben ismertetett megfontolások fényében a Bizottság tovább vizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping megismétlődése. Ennek során a következő elemeket vizsgálták: termelési és szabad kapacitás Kínában, a Kínából más piacokra irányuló export árai, az intézkedések kijátszásának gyakorlata, valamint az uniós piac vonzereje.

(44)

A becslések szerint Kína a vas és acél kötőelemek legnagyobb gyártója a világon. A Kínai Kötőelemgyártó-ágazat Szövetségének ( 9 ) (CFIA) adatai szerint, a termelési kapacitást 2012-ben 6,6 millió tonnára becsülték. A kapacitást a becslések szerint 75 %-osan használták ki, így jelentős szabad kapacitás maradt, amely hasonló volt a teljes uniós felhasználáshoz.

(45)

A CFIA továbbá úgy becsüli, hogy a vas- és acélkötőelem-termelés 40-50 %-át (2,5 millió tonna) exportálták 2012-ben. Egyértelmű, hogy az export a vas és acél kötőelemek kínai gyártói tevékenységének fontos részét teszi ki. A kínai export így 40 %-kkal magasabb volt, mint ugyanabban az időszakban a teljes uniós fogyasztás.

(46)

A kérelem magában foglalja a Kínából más piacokra, mint például az Egyesült Államok és Tunézia piacára irányuló export árakról szóló meggyőző bizonyítékokat. A bizonyíték az uniós gazdasági ágazattól kapott árajánlatokon alapult. Ezekről az exportárakról megállapították, hogy a fent meghatározott rendes érték alatt voltak. Ráadásul a Kínából 2012-ben és 2013 első negyedévében - azaz Horvátország uniós csatlakozását és az EU védintézkedéseinek ezen országra történő kiterjesztését megelőzően - Horvátországba irányuló export árak alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a kínai exportárak szintje, amely az eredeti vizsgálat során az intézkedések bevezetéséhez vezetett, továbbra is csaknem azonos, és így a fent meghatározott rendes érték alatti.

(47)

A Kínából származó kötőelemek behozatalával szemben számos harmadik ország fogadott el dömpingellenes intézkedéseket (pl.: Kanada ( 10 ), Kolumbia ( 11 ), Mexikó ( 12 ), Dél-Afrika ( 13 ), és az Egyesült Államok ( 14 )). Ezek az intézkedések a kötőelemek különféle alkategóriát érintik, beleértve az érintett terméket. Ezeket a dömpingellenes intézkedéseket úgy tekintették, mint amelyek további jelét adják a dömping fennállásának a harmadik országok piacára irányulóan.

(48)

E megfontolásokra tekintettel a Bizottság azt állapítja meg, hogy a kínai exportáló gyártók a vas és acél kötőelemeket dömpingelt árakon értékesítették és jelenleg is azokon értékesítik a (46) és (47) bekezdésekben említett harmadik országoknak. A Bizottság megítélése szerint ezért valószínű, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportáló gyártók az érintett terméket az Unió piacán is dömpingelt árakon értékesítenék.

(49)

A kijátszásellenes vizsgálat ( 15 ) megállapította, hogy a kínai kötőelemekre alkalmazandó intézkedések kijátszására Malajzián keresztül került sor. Az intézkedéseket ezért kiterjesztették Malajziára, kivéve azt a kilenc malajziai gyártót, amelyekről megállapították, hogy az intézkedéseket nem kijátszó valódi gyártók és mentesültek az intézkedések alól. Az intézkedések kijátszásának gyakorlata azt jelzi, hogy a dömpingelő exportőrök igyekeznek dömpingelt áron hozzáférni az uniós piachoz, anélkül, hogy meg kellene fizetniük a vámot. Ezért az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg igyekeznének a dömpingelt importot közvetlenül az uniós piacra irányítani, anélkül, hogy az intézkedések kijátszásához kellene folyamodniuk.

(50)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően két érdekelt fél azt az észrevételt tette, hogy az alacsonyabb vámtételek csökkentenék az intézkedések kijátszásának kockázatát. A felek azzal is érveltek, hogy a (129) preambulumbekezdésben említett különleges intézkedések, amelyek előírják az egyéni vámtételek hatálya alá tartozó kínai exportőrök számára, hogy számlákat nyújtsanak be, azt jelezték, hogy a vámtételek túl magasak voltak és ösztönözték az intézkedések kijátszását.

(51)

A Bizottság megjegyzi, hogy a hatályban lévő vámtételek szintjét nem lehet megváltoztatni az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben. Ráadásul a kínai exportőrökre vonatkozó különleges intézkedések célja, hogy kezeljék az intézkedések kijátszásának potenciális kockázatát a kínai gyártók körében, mivel különbség áll fenn az egyéni vámtételekben. Ezzel szemben az intézkedések Malajzián keresztül történő kijátszásának gyakorlata a Kínából származó Unióba irányuló dömping megismétlődése valószínűségére utaló tényként került elemzésre. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a két kérdés nem közvetlenül kapcsolódik egymáshoz: a számlák megkövetelése a kínai gyártóktól nem változtat azon a megállapításon, hogy az intézkedéseknek másik országokon keresztül történő kijátszása a dömping megismétlődésének valószínűségét jelzi, a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén.

(52)

A Malajzián keresztül történő kijátszás azt mutatja, hogy az uniós piac továbbra is vonzó a kínai gyártók számára az uniós piac magasabb árai miatt. A dömpingellenes intézkedések más exportpiacokon való alkalmazása tovább növeli az uniós piac vonzerejét, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik. Így logikusan arra lehet számítani, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a jelenlegi kínai export jelentős része átirányulna az uniós piacra. Érdemes emlékeztetni arra, hogy az eredeti intézkedések bevezetése előtt a kínai piaci részesedés az uniós piacon 26 %-ot tett ki. Ezért várható, hogy amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik, a jelenleg 0,5 %-ot kitevő kínai export az uniós piacon jelentősen nő majd az uniós áraknak való alákínálás révén.

(53)

A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínából származó kötőelemek exportja számos harmadik országba dömpingelt áron történt, és ezek közül a harmadik országok közül egyesek a Kínából származó kötőelemekre alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fogadtak el. A kínai exportnak a harmadik országokban tapasztalható árazási gyakorlata azt jelzi, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg megismétlődne a dömping.

(54)

Az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok meglétét a dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó további jelzésnek tekintették.

(55)

Ezenfelül az uniós piac vonzereje, valamint az a tény, hogy más piacokat a dömpingellenes intézkedéseknek köszönhetően továbbra is elzárnak, annak kockázatát jelzik, hogy a kínai exportot az uniós piac felé irányítják, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik.

(56)

Ezenfelül az érintett termék gyártásának szabad kapacitása jelentős mértékű a felülvizsgálati időszak folyamán mért uniós felhasználáshoz képest. Amennyiben ezt a kapacitást az uniós piacra irányuló exportra, valamint az uniós gyártókkal folytatott árversenyre használnák fel, akkor nagy a valószínűsége, hogy az ilyen exportok dömpingelt áron történnének a többletteljesítmény miatt, amelynek utat kellene találnia az exportpiacokhoz, és amely ösztönzőként szolgál a dömpinghez.

(57)

A fentiek fényében valószínű, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén a dömping megismétlődik.

(58)

A vizsgálat szerint a hasonló termék előállításával számos uniós gyártó foglalkozik, beleértve sok kis- és középvállalkozást, valamint néhány nagyobb vállalkozást is. Az uniós gyártók, akiknek a nevében a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtották, együttműködtek a vizsgálat során a (15) preambulumbekezdésben említett vállalat kivételével. Számos más, a kérelmet támogató vagy ellenző gyártó nyújtott be általános adatokat termelésük és eladásaik volumenéről. Mivel számos uniós gyártó - többnyire kisvállalkozások - nem működött együtt a vizsgálat során, a vállalkozások adatai alapján nem lehetett pontosan megállapítani az uniós gyártás teljes volumenét és az Unióban működő gyártók számát.

(59)

Ennek következtében az uniós gyártást az Eurostat ipari termelésre vonatkozó adatain alapuló, a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben megadott információk felhasználásával becsülték meg. A fentiek alapján a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós gyártás mintegy 1,2 millió tonnára becsülhető.

(60)

Ezenfelül a hatályvesztési felülvizsgálati kérelem és a vizsgálat során gyűjtött információk lehetővé teszik annak becslését, hogy a felülvizsgálati időszakban a hasonló terméket 378 uniós gyártó állította elő. Az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése értelmében ezek a gyártók alkotják az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat).

(61)

A fenti (15) preambulumbekezdésben említettek szerint nyolc uniós gyártó/gyártói csoport szerepelt a mintában és szolgáltatta a kért információkat. A mintában szereplő vállalatok a teljes uniós gyártás mintegy 24 %-át képviselik, helyzetük az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatívnak minősül.

(62)

A kár elemzése céljából a Bizottság szétválasztotta a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. Az időszakra vonatkozó makrogazdasági mutatók meghatározására, elemzésére és ellenőrzésére az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok alapján került sor. A mikrogazdasági mutatókat a mintába felvett uniós gyártók szintjén gyűjtött és ellenőrzött adatok alapján határozták meg.

(63)

A következő szakaszokban tárgyalt makrogazdasági mutatók: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, készletek, az értékesítés volumene, piaci részesedés és növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a tényleges dömpingkülönbözet nagysága, a korábbi dömping hatásaiból való kilábalás. A mikrogazdasági mutatók: átlagos egységár, egységnyi előállítási költség, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség és munkaerőköltségek.

(64)

Az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon történő értékesítésének mennyisége, a nem együttműködő gyártókra vonatkozó becslés és a TARIC-kód szinten rendelkezésre álló Eurostat-importadatok alapján állapították meg.

(65) A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 3 %-kal nőtt. Jelentős növekedés volt 2011-ben, az uniós felhasználás azonban még mindig messze elmaradt az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában rögzített szintektől, amikor a felhasználás 2,2 millió tonnát tett ki. 1. táblázat Felhasználás 2010 2011 2012 Felülvizsgálati időszak Felhasználás (tonna) 1 761 591 1 978 967 1 779 434 1 808 139 Index (2010 = 100) 100 112 101 103 Forrás: kitöltött kérdőívek, felülvizsgálati kérelem, Eurostat.

(66)

A Kínából származó behozatal volumenét és piaci részesedését az Eurostat adatai, valamint az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében gyűjtött adatok alapján elemezték.

(67) A figyelembe vett időszakban a Kínából származó érintett termék Unióba irányuló behozatalának mennyisége és piaci részesedése az alábbiak szerint alakult: 2. táblázat Az érintett behozatal mennyisége és piaci részesedése 2010 2011 2012 Felülvizsgálati időszak Kína Importált mennyiség (tonna) 11 108 9 628 6 839 8 214 Index (2010 = 100) 100 87 62 74 Piaci részesedés (%) 0,6 0,5 0,4 0,5 Index (2010 = 100) 100 77 61 72 Forrás: Eurostat.

(68)

A Kínából származó behozatal mennyisége jelentősen csökkent az eredeti vizsgálatban rögzített szintekről (több mint 98 %-kkal az eredeti vizsgálati időszakot a felülvizsgálattal összehasonlítva). Ennek megfelelően, a kínai piaci részesedés is az eredeti vizsgálati időszak 26 %-áról a felülvizsgálati időszakban 0,5 %-ra csökkent. Ennek eredményeként a hivatalos kínai export szinte teljesen eltűnt az uniós piacról. Az ebben és a következő táblázatban szolgáltatott adatok nem tartalmazzák a három kínai exportáló gyártó exportvolumenét, amelyekről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy nem folytatnak dömpinget. Exportvolumenük a figyelembe vett időszakban átlagban az érintett termék Kínából származó Unióba irányuló teljes exportjának a 30 %-át tette ki.

(69) Az alábbi táblázat mutatja a Kínából származó behozatal átlagárát. A figyelembe vett időszakban a Kínából származó import átlagára 28 %-kal nőtt. Azonban okkal feltételezhető, hogy ezt az árat - amely több mint 250 %-kal magasabb, mint a kínai export átlagára az eredeti vizsgálati időszakban - a Kínából behozott nagyon csekély mennyiség miatt nem lehet érdemi mutatónak tekinteni. Valójában úgy tűnik azonban, hogy a magas dömpingellenes vámokat, a kis importvolumeneket és az együttműködő importőröktől begyűjtött bizonyítékokat figyelembe véve, a kínai gyártók által a felülvizsgálati időszakban exportált mennyiségek kis megrendelésekből és/vagy nagyon különleges terméktípusokból állhatnak, és ebből adódnak a magasabb árak. 3. táblázat A Kínából származó behozatal átlagára 2010 2011 2012 Felülvizsgálati időszak Kína Átlagár (EUR/tonna) 1 975 2 158 3 137 2 524 Index (2010 = 100) 100 109 159 128 Forrás: Eurostat.

(70)

Mivel a felülvizsgálatban a mintában szereplő kínai exportáló gyártók közül egy sem működött együtt, valamint az egyéb kínai exportáló gyártóktól rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű információ fényében úgy állapították meg a felülvizsgálati időszakra jellemző áralákínálás mértékét, hogy az uniós gyártók által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott ár gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát összehasonlították a kínai behozatal Eurostat által rendelkezésre bocsátott exportárainak átlagával, amelyet a vámoknak megfelelően kiigazított CIF-paritás alapján állapítottak meg.

(71)

Az összehasonlítás - a mintába felvett uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatt bonyolított forgalmának százalékában kifejezve - súlyozott átlagban 12 %-os alákínálási különbözetet mutatott ki az Unió piacán. A fenti (69) preambulumbekezdésben részletezett okokból azonban tekintetbe kell venni, hogy a figyelembe vett időszakban az érintett terméknek a kínai exportra vonatkozóan rögzített árai jóval magasabbak, mint az intézkedések hiányában lennének. Ennek alapján indokolt annak feltételezése, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett termék Kínából származó behozatala még mindig komoly árnyomást gyakorolhatna az uniós gyártókra.

4. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(72)

Az egyéb harmadik országokból az uniós piacra irányuló import mennyisége kismértékben emelkedő tendenciát mutatott a figyelembe vett időszak alatt, és követte a felhasználásra jellemző tendenciát. A vas és acél kötőelemek harmadik országokból érkező behozatalának piaci részesedése a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil volt, és az uniós felhasználás körülbelül egyharmadát tette ki.

(73)

A harmadik országokból érkező behozatal átlagárai a figyelembe vett időszakban általában stabilak, és az uniós gazdasági ágazat árszintje alatt maradtak. Mindemellett a harmadik országok árai jelentősen magasabbak, mint azok az árak, amelyeket a kínai behozatal esetében rögzítettek az eredeti vizsgálat során. A fenti (69) preambulumbekezdésben részletezett okokból, a felülvizsgálati időszakban Kínából az Unióba behozott vas és acél kötőelemek árai, bár magasabbak voltak a harmadik országokból származó behozatal átlagárainál, nem tekinthetők reprezentatívnak.

(74)

Amennyiben külön-külön vizsgáljuk meg a harmadik országokat, egyértelmű, hogy jelenleg Tajvan a legjelentősebb külföldi szereplő az uniós piacon. Exportmennyisége 20 %-kkal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, és az importok majdnem felét egymaga tartja a kezében az uniós piacon. Ha úgy véljük, hogy exportvolumene a felülvizsgálati időszakban 70 %-kkal magasabb volt, mint az eredeti vizsgálati időszakban (jóllehet a felhasználás a felülvizsgálati időszakban alacsonyabb), egyértelmű, hogy a Kínából származó behozatal jelentős részét felváltották a tajvani termékek. Meg kell jegyezni mindazonáltal, hogy a felülvizsgálati időszakban a tajvani importvolumen csak a Kína által exportált volumen felét képviselte az eredeti vizsgálati időszakban, valamint hogy a tajvani átlagárak a felülvizsgálati időszakban közel a kétszeresét tették ki (+ 97,8 %) a kínai export átlagárainak az eredeti vizsgálati időszakban. Ezenfelül meg kell jegyezni, hogy a kínai exportőrök továbbra is hasonlóan alacsony áron értékesítettek azokra az európai piacokra, ahol nem alkalmaztak dömpingellenes intézkedéseket, mint például Horvátország esetében annak uniós csatlakozása előtt.

(75)

Ezenfelül Vietnamot és Thaiföldet is meg lehetne határozni olyan országként, amelynek előnye származott a kínai export megszűnéséből, mivel jelentős növekedést jegyeztek (70-80 %-os tartományban), bár sokkal kisebb mennyiségekről indultak.

(76)

Ráadásul figyelembe kellene venni, hogy a behozott termékek termékskálája a jelentések szerint jobban a szabványos termékekre fókuszál, mint az uniós gazdasági ágazat által előállított termékek.

(77)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően négy érdekelt fél állítása szerint a Bizottság azon megállapításából, hogy az uniós piacon a kínai importot részlegesen felváltotta a tajvani, thaiföldi és vietnami import, az a következtetés vonható le, hogy a Kínából várható behozatal szabványos termékekből áll majd, így azok nem állnak közvetlen versenyben az uniós gazdasági ágazat által előállított kifinomultabb termékekkel.

(78)

Erre válaszul meg kell jegyezni, hogy az a tény, hogy a harmadik országokból származó behozatal a jelek szerint valóban betöltheti a kínai exportőrök kieső piaci részesedését, nem jelenti azt, hogy a Kínából származó jövőbeni importok valószínűleg nem okoznának kárt. Először is a (115) preambulumbekezdésben részletesebben ismertettek szerint az uniós gazdasági ágazat mind a szabványos, mind a speciális kötőelemeket előállító gyártókat magába foglal. Másodszor, vannak olyan jelek, miszerint a Kínából származó jövőbeni importok szintén állhatnak specializáltabb és kifinomultabb termékekből. A fejlesztési tervekre vonatkozóan rendelkezésre álló információk, mint a Kínai Kötőelemgyártó-ágazat Szövetsége (CFIA) elnökének beszéde ( 16 ), egyértelműen jelzik, hogy a kínai kötőelemgyártó ágazat változatosabb, összetettebb és felsőbb kategóriás termékek fejlesztését irányozza elő. A fenti érvet ezért el kell utasítani.

(79)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(80)

A kárelemzés céljából az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét olyan mutatók alapján értékelték, mint a termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés és növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a tényleges dömpingkülönbözet mértéke és a korábbi dömping hatásaiból való kilábalás, átlagos egységárak, egységnyi előállítási költség, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség, készletek és munkaerőköltségek.

(81) Az uniós gazdasági ágazat termelése a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil maradt. Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett termék iránti kereslet nagymértékben függ az olyan ágazatoktól, mint például a gépjárműipar és az építőipar, valamint egyéb fogyasztási cikkek ágazata. Valójában, annak ellenére, hogy 2011 folyamán kismértékben nőtt, az uniós gazdasági ágazat termelése általában stabil maradt a figyelembe vett időszakban, összhangban a lassan növekvő kereslettel az európai gazdaságban. 5. táblázat Az uniós gazdasági ágazat teljes termelése 2010 2011 2012 Felülvizsgálati időszak Termelés (tonna) 1 204 336 1 376 855 1 208 232 1 197 189 Index (2010 = 100) 100 114 100 99 Forrás: kitöltött kérdőívek és a felülvizsgálati kérelem.

(82) A figyelembe vett időszakban a termelési kapacitás szintén viszonylag stabilnak bizonyult, noha 2011-ben és a felülvizsgálati időszakban némileg emelkedett. Azzal a ténnyel összhangban, hogy a termelés a 2010-2013 közötti időszakban stabil maradt, a kapacitáskihasználás is lényegében stabil maradt, egy 2011-es viszonylagos csúcsérték mellett. 6. táblázat Termelési kapacitás és kapacitáskihasználás 2010 2011 2012 Felülvizsgálati időszak Termelési kapacitás (tonna) 2 510 509 2 527 863 2 497 078 2 535 889 Index (2010 = 100) 100 101 99 101 Kapacitáskihasználás (%) 48 54 48 47 Index (2010 = 100) 100 114 101 98 Forrás: kitöltött kérdőívek és a felülvizsgálati kérelem.

7. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat független vásárlóknak történő értékesítései

(83) Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők számára történő értékesítésének volumene a 2010 és 2013 közötti, felhasználásra és termelésre jellemző tendenciák szerint alakult, csekély mértékű növekedéssel a figyelembe vett időszakban, a 2010 és 2011 közötti jelentős növekedés ellenére. 8. táblázat Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése és növekedése 2010 2011 2012 Felülvizsgálati időszak Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése (%) 67 66 66 66 Index (2010 = 100) 100 97 98 98 Forrás: kitöltött kérdőívek és Eurostat.

(84)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése stabil volt (amelynek kiszámításánál figyelembe vették a kapcsolatban álló felek számára történő értékesítéseket is), és a piac mintegy kétharmadát tette ki. Ez az eredmény összhangban áll az uniós felhasználásban bekövetkezett csökkenéssel, összehasonlítva egyrészt az eredeti vizsgálati időszakkal, másrészt a kínai importnak más forrásokból származó importtal történő felváltásával.

(85) Az érintett termék tekintetében az uniós gazdasági ágazatot jellemző foglalkoztatás általában stabil maradt a figyelembe vett időszakban. A 2011-ben jegyzett csekély mértékű növekedés összhangban van az abban az évben rögzített magasabb outputtal. Mivel a termelékenység is magasabb volt 2011-ben, ez azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat a magasabb keresletre részben újabb munkaerő felvételével, részben a meglévő munkaerő outputjának növelésével reagált (túlórák). Amikor a következő években a volumen ismét csökkent, ezek a hatások is megszűntek, valamint a helyzet visszaállt a 2010-es szintre. 9. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység 2010 2011 2012 Felülvizsgálati időszak Foglalkoztatottak száma 20 036 20 854 20 238 19 950 Index (2010 = 100) 100 104 101 100 Termelékenység (egység/foglalkoztatott) 60 66 60 60 Index (2010 = 100) 100 110 99 100 Forrás: kitöltött kérdőívek és a felülvizsgálati kérelem.

(86)

A fenti (36) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintába felvett kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a dömpingkülönbözetet Kína esetében nem lehetett kellő pontossággal kiszámítani, és ezért korlátozott jelentőségűnek kell tekinteni azt a megállapítást, hogy nem került sor dömpingre a felülvizsgálati időszakban. A kármutatók elemzése bebizonyította, hogy a gazdasági ágazat jelenleg is a korábbi dömping hatásait próbálja leküzdeni. A kilábalás azonban lelassult a főbb downstream ágazatokra jellemző stagnáló kereslet miatt. Ezenfelül megjegyzendő, hogy a figyelembe vett időszakban észlelt viszonylag stabil körülmények a jelenlegi dömpingellenes védintézkedések mellett következtek be. Az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából származó dömpingelt behozatal jelentős hatással lenne az uniós gazdasági ágazatra.

(87) A mintába felvett uniós gyártók független vevők esetében az Unióban alkalmazott átlagos értékesítési árai 2010 és 2013 között 8 %-kal nőttek, miután relatív csúcsot értek el 2012-ben. Az átlagos értékesítési ár általában képes fedezni a termelési költséget és csekély profitot garantálni az uniós gazdasági ágazat számára. 10. táblázat Értékesítési árak és költségek 2010 2011 2012 Felülvizsgálati időszak Átlagos értékesítési egységár az Unióban, független vevőknek (EUR/tonna) 2 748 2 953 3 049 2 974 Index (2010 = 100) 100 107 111 108 Termelési egységköltség (EUR/tonna) 2 528 2 811 2 937 2 765 Index (2010 = 100) 100 111 116 109 Forrás: kitöltött kérdőívek.

(88) A figyelembe vett időszakban az uniós gyártók pénzforgalma, beruházásai, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képessége a következőképpen alakult: 11. táblázat Nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése 2010 2011 2012 Felülvizsgálati időszak Az Unióban független vevőknek történő értékesítések nyereségessége (az értékesítési forgalom %-ában) 1,5 1,1 2,0 3,6 Pénzforgalom (EUR) 39 046 890 30 835 484 68 050 584 56 369 460 Beruházások (EUR) 48 809 766 58 881 586 38 561 986 39 453 739 Index (2010 = 100) 100 121 79 81 A beruházások megtérülése (%) 1,0 2,6 5,3 7,5 Forrás: kitöltött kérdőívek.

(89)

A mintába felvett uniós gyártók nyereségességét a hasonló termék független vevőknek az Unióban történő értékesítéséből származó, adózás előtti haszonban kifejezve állapították meg, a vonatkozó forgalom százalékában. A figyelembe vett időszak folyamán igen alacsony haszonkulcsot alkalmaztak, ami egyes uniós gyártók esetében negatív volt; érdemes megjegyezni különösen azt, hogy a haszonkulcs figyelembe vett időszak egyetlen évében sem érte el az eredeti vizsgálati időszakban jegyzett szintet (4,4 %). Az értékesítés és termelés stabil trendje, valamint az uniós gazdasági ágazat jelentős piaci részesedése ellenére a haszonkulcs e gazdasági ágazat esetében még mindig viszonylag alacsony. Különösen ki kell emelni, hogy 2011-ben a haszonkulcs igen alacsony volt annak ellenére, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene elérte a figyelembe vett időszakban a legmagasabb szintjét. E tényezők aggodalomra adnak okot az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott haszonkulcsok jövőbeli alakulását illetően, a gazdasági helyzet további stagnálása esetén. Azt is meg kell jegyezni, hogy a figyelembe vett időszakban a haszonkulcs szintén mindig az eredeti vizsgálatban jelzett célnyereség alatt maradt.

(90)

A pénzforgalom, amely a gazdasági ágazat arra való képességét jelenti, hogy tevékenységeit maga finanszírozza, pozitív volt az egész figyelembe vett időszak alatt. Ez a mutató azonban csak 2012-ben javult, és jelentős, 17 %-os csökkenést mutatott a felülvizsgálati időszakban. Ez kételyeket ébreszt afelől, hogy az uniós gazdasági ágazat képes-e tevékenységeit a szükséges módon továbbra is maga finanszírozni.

(91)

A beruházások szintje viszonylag magas és stabil maradt a figyelembe vett időszakban, egy 2011-es csúcsérték mellett. A beruházások megtérülése - a befektetés nettó könyv szerinti értéke százalékában megadott haszonnal kifejezve, a haszonkulcshoz hasonló trendet követ. Ez a mutató ezért szintén eléri a csúcsértékét a felülvizsgálati időszakban. Ezt a jelet ambivalensnek lehet értelmezni, mivel egyrészt a figyelembe vett időszakban feljegyzettek közül az egyik legmagasabb haszonkulcsot tükrözi, másrészt azonban a beruházások alacsony szintjét is tükrözi, amely annak a jele, hogy az ágazat gazdasági kilátásai továbbra is bizonytalanok.

(92)

A fentiek fényében azt a következtetést lehet levonni, hogy bár az uniós gyártók pénzügyi teljesítménye a figyelembe vett időszak alatt stabil maradt, az - a beruházások kivételével - még nem érte el az eredeti vizsgálati időszak szintjeit.

(93) Az együttműködő uniós gyártók zárókészleteinek szintje szorosan követte a termelésben és értékesítésekben már megfigyelt trendeket, egy meglehetősen stabil trenddel és egy 2011-es relatív csúcsérték mellett. Figyelembe véve emellett, hogy az Unióban a hasonló termékek előállítása főként rendelés alapján történik, a készletek szintje nem tekinthető érdemi mutatónak. 12. táblázat Zárókészletek 2010 2011 2012 Felülvizsgálati időszak Zárókészletek (tonna) 283 330 321 795 315 784 292 740 Index (2010 = 100) 100 114 111 103 Forrás: kitöltött kérdőívek.

(94) A foglalkoztatottak átlagbére a figyelembe vett időszakban minden évben 4 %-os folyamatos növekedést mutatott. Ez a növekedés azonban az inflációhoz való igazítással, valamint kisebb mértékben az túlóra igénybevételével magyarázható (ahogy ezt 2011-ben az egy alkalmazottra jutó termelékenység növekedése is mutatta). 13. táblázat Munkaerőköltségek 2010 2011 2012 Felülvizsgálati időszak Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség (EUR) 41 604 43 300 45 006 46 742 Index (2010 = 100) 100 104 108 112 Forrás: kitöltött kérdőívek.

(95)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a Kínából származó termékek importja az eredeti intézkedések 2009-ben történt bevezetését követően csaknem teljesen eltűnt az uniós piacról. Ez lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a termelése, az értékesítési volumene és a piaci részesedése megfelelő és stabil szintet érjen el. Másrészt a nyereségesség még mindig alatta marad az eredeti vizsgálati időszakban elért szinteknek, valamint az ágazatra vonatkozó célnyereségnek.

(96)

Ezért megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár. Azonban a felhasználás lassú növekedésének betudhatóan, továbbá amiatt, hogy a haszonkulcs továbbra is alacsonyabb a hosszú távú életképességhez szükségesnél, az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is sérülékenynek tekinthető.

(97)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően három érdekelt fél azzal érvelt, hogy annak a ténynek, hogy a Bizottság következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a felülvizsgálati időszakban, az intézkedések megszüntetéséhez kellene vezetnie. A Bizottság valóban megállapította, hogy nem állt fenn jelentős kár a felülvizsgálati időszakban. Az intézkedések kiterjesztésére vonatkozó határozat azonban nem a felülvizsgálati időszakban bekövetkezett jelentős káron, hanem a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó megállapításokon alapul, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban. Emiatt ezt az érvet el kellett vetni.

(98)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság elemezte a kínai exportnak az uniós piacra és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt lehetséges hatását annak értékelésére, hogy mennyire valószínű a kár megismétlődése az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén.

(99)

Az elemzés az uniós piac felhasználási tendenciáira, a szabad kapacitásra, a kereskedelmi forgalomra, az uniós piac vonzerejére, valamint Kína árpolitikájára összpontosított. A kínai exportőrök együttműködésének hiányában az elemzés a rendelkezésre álló tényeken alapul, amely a hatályvesztési felülvizsgálat megindítására irányuló kérelemben szolgáltatott statisztikákat (az Eurostat statisztikái és kínai kereskedelmi statisztikák), valamint a gazdasági ágazatra vonatkozó dokumentumokat (mint például a CFIA elnökének a fenti (78) preambulumbekezdésben említett beszéde) tartalmaz.

(100)

Az (64) és (65) preambulumbekezdésben jelzettek szerint az érintett termék felhasználása az Unióban általánosan stabil tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Ugyanakkor a felhasználás a felülvizsgálati időszakban még mindig mintegy 20 %-kkal alacsonyabb az eredeti vizsgálati időszak válságot megelőző szintjével összehasonlítva. Az érintett termék felhasználásában bekövetkezett visszaesés a járműipar és az építőipar csökkenő termelésének tulajdonítható, valamint a fogyasztási cikkek egyéb olyan ágazataiban tapasztalható visszaesésnek, amelyekben az érintett termék felhasználása jelentős (elektronikai és háztartási készülékek, bútor, stb.). Ez esetben ezért úgy tekinthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a rendkívül alacsony árú kínai import visszatérése hirtelen és drámai hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Ezek az importok várhatóan áralákínálással járnának, és mindenképpen leszorító hatást gyakorolnának az uniós árakra, továbbá torzítanák a piaci versenyt. Ennek következtében valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(101)

A (44) preambulumbekezdésben leírtak szerint a vas és acél kötőelemek kínai termelési kapacitása 2012-ben 6,6 millió tonnát tett ki. Meg kell jegyezni, hogy a 2012-es évet a kínai kötőelemgyártó ágazat nehéz évnek tekintette, mivel számos gazdasági tényező (infláció, a kínai gazdaság lassulása és az euróövezet válsága) kedvezőtlen hatása miatt ez volt 2000 óta az első év, amikor a kínai termelési kapacitás csökkenést mutatott (a 2011-es 6,8 millió tonnáról).

(102)

Mindenesetre a jövőbeni forgatókönyvektől (stagnálás vagy növekedés) függetlenül azt is meg kell jegyezni, hogy még a jelenlegi 6,6-6,8 millió tonnás kínai termelési kapacitást is csak 75 %-ban használták ki a 2010 és 2012 közötti években. Ez szabad kapacitást (1,6-1,7 millió tonna) hagy Kínában, amely már most is rendkívül magas, és pontosan ugyanolyan nagyságrendű, mint az uniós piacon ugyanebben az években rögzített teljes felhasználás.

(103)

A figyelembe vett időszakban a vas és acél kötőelemek Kínából származó globális exportja a 2,2-2,6 millió tonnával viszonylag stabil volt, amely a kínai értékesítések 40-50 %-ának felelt meg. Egyértelmű tehát, hogy az export a kínai kötőelemgyártók tevékenységének fontos részét teszi ki. A CFIA által az ágazattal kapcsolatosan közölt fejlesztési tervek szerint, a várhatóan emelkedő kereslet a hazai piacon valószínűleg ahhoz vezet, hogy az exportok részesedése a termelés 30-40 %-os szintjére csökken. Ezt a csökkenést azonban a termelési kapacitásban bekövetkezett általános növekedés tükrében kell vizsgálni a (101) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint, továbbá azt a tényt figyelembe véve, hogy ez a szabad kapacitás az uniós felhasználással azonos mértékű. Ezenfelül a CFIA előrejelzése semmiféle időkeretet nem ad meg a kínai export exportrészesedésének csökkenésére vonatkozóan, sem konkrét jelzést nem ad arról, hogy ez az átállás már megkezdődött volna. Ennek következtében a CFIA által közölt fejlesztési tervet túlságosan homályos és meghatározhatatlan programnak kell tekinteni, különösen, ha az intézkedések esetleges lejártával állítjuk szembe, amelyek azonnali hatással járnának. A terv megléte ezért ebben a szakaszban nem befolyásolhatja a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetéseket, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik.

(104)

Jelenleg a kínai jelenlét az uniós piacon nagyon korlátozott és nem haladja meg a 0,5 %-os piaci részesedést a volumen szempontjából. Az uniós piac azonban továbbra is vonzó a kínai gyártók számára, tekintettel az uniós piac magasabb áraira. Ezt igazolhatják a kínai exportáló gyártóknak az uniós dömpingellenes intézkedések kijátszására irányuló kísérletei. A (3) preambulumbekezdésben említettek szerint ez a magatartás már azt eredményezte, hogy kiterjesztették az intézkedéseket a Malajzián keresztül folytatott kínai exportra.

(105)

Emellett az exportorientált kínai ágazat egyre több problémával szembesül, hogy megtalálják a csatornákat hagyományos exportpiacaikhoz, mivel azok közül egyre többen vezettek be a közelmúltban dömpingellenes intézkedéseket a Kínából származó vas és acél kötőelemek különböző típusainak exportjára a (47) preambulumbekezdésben részletezetteknek megfelelően.

(106)

Így ésszerűen arra lehet számítani, hogy az uniós piac mérete és árszintje miatti vonzerejének következtében, az intézkedések hatályvesztése esetén a jelenlegi kínai export nagy része átirányulna az uniós piacra. Érdemes emlékeztetni arra, hogy az eredeti intézkedések bevezetése előtt a kínai piaci részesedés az uniós piacon 26 %-ot tett ki.

(107)

Végezetül, tekintettel a kínai exportárakra, emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat a dömpingkülönbözet és a kárkülönbözet nagyon magas szintjét állapította meg, amelyet a kínai exportőrök exportárai alapján számították ki. A Kínából 2012-ben és 2013 első negyedévében - Horvátország uniós csatlakozását és az EU védintézkedéseinek ezen országra történő kiterjesztését megelőzően - Horvátországba irányuló exportárak alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a kínai exportárak szintje, amely az eredeti vizsgálat során az intézkedések bevezetéséhez vezetett, továbbra is meglehetősen hasonló. Ezenfelül a kínai kötőelemek exportjával szemben egyéb harmadik országok által meghozott piacvédelmi intézkedések megerősítik, hogy folytatódott a kínai exportáló gyártók tisztességtelen árképzési magatartása és az nem korlátozódott csak az uniós piacra.

(108)

A vizsgálat megállapításai számos olyan elemre mutattak rá, amely aggodalomra ad okot, beleértve a Kínában meglévő nagymértékű szabad kapacitást, a világszerte folytatódó dömpinget és ár alatti értékesítési gyakorlatot, a termelési kapacitás tervezett fejlesztését, a termékskálát és a termékek összetettségét Kínában, valamint a növekvő kereskedelmi akadályokat az egyéb fő harmadik országbeli piacokon. Másrészt az uniós felhasználás az elmúlt 5 évben stagnált, mivel alacsony volt a kereslet számos downstream ágazatban. Ez az uniós gazdasági ágazat kiszolgáltatott állapotához vezetett, amelyet bizonyos fokú szabad kapacitás, alacsony nyereség és üzleti bizonytalanság jellemez (amelyről különösen a csökkenő beruházások tanúskodnak). E forgatókönyv szerint a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűséggel a kínai dömpingelt behozatal hirtelen újbóli megjelenéséhez vezetne, és ez az uniós gazdasági ágazat helyzetét fő piacán gyengítené, amely miatt az uniós gazdasági ágazatot ismét kár érné.

(109)

A felek azt állították, hogy az uniós ágazat megkétszerezte nyereségét és pénzforgalmát a 2010-es évhez viszonyítva és ezért nyereségét nem lehet alacsonynak minősíteni. Ezenfelül a megfigyelések szerint az uniós gazdasági ágazat nem igényel további beruházásokat, mivel a múltban jelentős mértékű beruházásokat hajtottak végre.

(110)

Bár az uniós gazdasági ágazat valóban megkétszerezte nyereségét, az utóbbi alacsonyabb maradt mind az eredeti vizsgálati időszakban realizált nyereségnél (4,4 %), mind az 5 %-os célnyereségnél. Ugyanezen érvelés vonatkozik a pénzforgalomra, amely 14 %-kkal az eredeti vizsgálati időszak szintje alatt maradt. Végezetül az uniós gazdasági ágazat életképessége a korszerű gépekbe és szélesebb termékskálába való folytatódó beruházásoktól függ. Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasítja.

(111)

Amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik, a jelenlegi piaci helyzetben valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat teljesítményében bekövetkezett ideiglenes javulás gyorsan rosszabbra fordulna. A fentiekben kifejtettek szerint a körülmények rendkívül kedveznének a Kínából az uniós piacra irányuló, dömpingelt árú és jelentős mennyiségű behozatal növekedésének. Ez feltehetően aláásná az uniós piacon a figyelembe vett időszakban bekövetkezett kedvező fejleményeket. A valószínűsíthető dömpingelt behozatal nyomást gyakorolhatna az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraira, és hatására az ágazat veszíthetne piaci részesedéséből, ami ennek következtében hátrányosan érintené az uniós gazdasági ágazat továbbra is bizonytalan pénzügyi teljesítményét. Emlékeztetni kell, hogy az eredeti vizsgálat figyelembe vett időszakában (2003. január 1.-2007. szeptember 30.), azaz a dömpingellenes intézkedések bevezetése előtt az uniós gazdasági ágazatnak korlátoznia kellett a termelését az érintett termék bizonyos szegmenseiben a Kínából származó nagy mennyiségű import miatt ( 17 ). Ez negatív hatást gyakorolt a kapacitáskihasználásra és a nyereségességre.

(112)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság nem állapította meg a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó elemzésében a kínai export mennyiségi hatását és annak az intézkedésekkel való viszonyát. Az érdekelt fél azzal érvelt, hogy:

i. a kínai importot más forrásokból származó importtal váltották fel; ezeket az importokat az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árakon értékesítették és mindamellett az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár,

ii. az intézkedések szintjének csökkenése a WTO-ajánlások végrehajtását követően nem eredményezte az uniós piacra irányuló kínai importvolumen növekedését;

iii. a Kínából származó más típusú kötőelemek importja, amely nem tartozott a dömpingellenes intézkedések hatálya alá, 2009-től, az eredeti intézkedések bevezetésétől kezdődően szintén komoly visszaesést mutatott az importvolumen terén;

iv. a kínai hazai piacon jelentkező növekvő keresletre tekintettel az uniós piacra irányuló kínai export jövőbeni növekedésének valószínűsége korlátozott; továbbá

v. a kötőelemek kínai piaca és egyéb ázsiai piacai tovább fognak bővülni, amely csökkenti az Unióba irányuló kínai export jelentős növekedésének valószínűségét.

(113)

Ezen érvekre válaszul meg kell jegyezni, hogy:

i. a kínai import valószínű káros hatását nem lehet az olyan harmadik országokból származó import hatásával összehasonlítani, mint Tajvan, Vietnam és Thaiföld. Valóban, ahogy azt a fenti (74) preambulumbekezdés is jelzi, bizonyos tények arra utalnak, hogy a kínai exportőrök továbbra is értékesítettek a horvát piacon (az ország uniós csatlakozását megelőzően) ahhoz hasonló átlagárakon, mint amelyeket az eredeti vizsgálatban jegyeztek; ezért ezek az árak jóval alacsonyabbak, mint ezekből a harmadik országokból jelentett árak a felülvizsgálati időszak folyamán. Ezenfelül, a (115) preambulumbekezdésben említettek szerint, az uniós gazdasági ágazat jelentős mennyiségeket értékesít mind szabványos, mind speciális termékekből, és ezért valószínű, hogy a kínai export (amely mind szabványos mind speciális termékekből áll) képes lesz kárt okozni a hatályban lévő vámtételek megszüntetése esetén;

ii. a hatályban lévő vámtételek szintjének korlátozott mértékű - nevezetesen a módosítást megelőző 85 %-ról az azt követő 74,1 %-ra történő - csökkentését figyelembe véve a WTO-ajánlások végrehajtását követően, nem volt várható a Kínából származó import jelentős növekedése;

iii. az intézkedés hatálya alá nem tartozó kötőelemek importmennyiségében bekövetkezett állítólagos csökkenést nem támasztják alá rendelkezésre álló statisztikai adatok. A 2009-2013 közötti időszakban a stabil havi 20-30 ezer tonnás mennyiséget fenntartották, miközben az intézkedések hatálya alá tartozó kötőelemek importvolumene 2009 februárjában azonnal visszaesett a havi 60 ezer tonnáról egy szinte nem létező szintre;

iv. a kínai hazai értékesítések exportértékesítésekkel szembeni mennyiségi arányának várható, a kínai hazai kereslet növekedését tükröző változását ellensúlyozni fogja a teljes kínai termelési kapacitás növekedése a (101) preambulumbekezdésben ismertettek szerint; valamint

v. az az állítás, hogy a kötőelemekre vonatkozó ázsiai kereslet növekszik, elavult forrásokon alapul, amelyek azzal számoltak, hogy a kötőelemekre vonatkozó globális kereslet mértéke 83 milliárd USD lesz 2016-ban. A Fastener Industry News Inc. által 2014 decemberében közzétett új piackutatási eredmények ( 18 ) a világpiaci keresletet 81 milliárd USD-re teszik 2018-ban, így kisebb növekedést irányoznak elő hosszabb időszakra kivetítve. Ráadásul a kereslet növekedése az ázsiai-csendes-óceáni térségben együtt jár a kapacitás növekedésével a Kínán kívüli egyéb harmadik országokban (pl. Indonézia, Malajzia, Thaiföld és Vietnam). Ezenfelül a kötőelemekre vonatkozó további termelési kapacitás kialakítása előtt viszonylag alacsony belépési korlátok állnak (idő, tőke és know-how szempontjából) és ezért az ellátás viszonylag gyorsan reagálhat a növekvő keresletre.

Ezért a fenti érveket el kell utasítani.

(114)

Ugyanez az érdekelt fél azzal érvelt, hogy a Bizottságnak a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó elemzése nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a Kínából származó alacsony kategóriájú termékek nem gyakorolhatnak az ár tekintetében nyomást a felső kategóriás termékekre, amelyet főleg az uniós gyártók állítanak elő.

(115)

Ezen érvre válaszul emlékeztetni kell arra, hogy az uniós termelés lefedi a kötőelemek teljes skáláját, míg egyes vállalatok különleges típusokra összpontosítanak (szabványos vagy speciális), mások a teljes termékkört kínálják. A mintába vett vállalatokban különösen az értékesítések jelentős részét a szabványos kötőelemek teszik ki és közülük három esetében az értékesítések többsége a felülvizsgálati időszakban a szabványos termékekből állt. Ezért egyértelműen hibás az az állítás, hogy az európai gazdasági ágazat csak speciális vagy felső kategóriás kötőelemeket állítana elő és ezért védve lenne a Kínából származó kárt okozó behozataltól, mivel ennek ellentmond a vizsgálat során gyűjtött és megvizsgált bizonyíték. Ezenfelül az is ismert, hogy a kínai kötőelemgyártó ágazat előirányozza a felső kategóriás termékek fejlesztését, amint azt a (78) preambulumbekezdés ismerteti. Ezért nagyon valószínű, hogy a jövőbeni kínai export termékösszetétele ugyanígy magában fogja foglalni a teljes skálát az alacsonytól a felső kategóriás termékekig, valamint az uniós gazdasági ágazat egésze érezni fogja az árnyomást, amely hatással lesz a termelési kapacitás kihasználtságára. Emiatt ezt az érvet el kellett vetni.

(116)

Végezetül két másik érdekelt fél felvetette azt az érvet, hogy a Bizottság az elemzésében hibásan feltételezte, hogy a Kínából származó termékek árai ugyanolyan alacsonyak lesznek, mint az eredeti vizsgálatban. A szóban forgó felek szerint nem ez lenne a helyzet, mivel jelentős emelkedés következett be a Kínában jegyzett árak terén, főleg a nyersanyagok és a munkaerő költségeinek növekedése, valamint a környezeti normák fejlődése miatt. Ennek következtében az esetleges áralákínálás alacsonyabb lesz és nem igazolja az intézkedések ilyen magas szinten történő kiterjesztését.

(117)

Eltekintve attól, hogy az intézkedések szintjét nem lehetett megváltoztatni egy hatályvesztési felülvizsgálat keretében, továbbá a kínai belföldi árakat és költségeket megbízhatatlannak tekintették az eredeti vizsgálatban annak eredményeként, hogy a kínai gyártók nem kapták meg a piacgazdasági elbánást, a következőket kell figyelembe venni. Először is, a kínai gyártók együttműködésének hiánya nem tette lehetővé a Bizottság számára, hogy ellenőrizze költségeiket és a Kínában állítólag bekövetkezett változásokat. A szóban forgó érdekelt felek beadványaikban nem szolgáltattak semmilyen bizonyítékot vagy megalapozott tényt. Másodszor hivatkozás történt a Horvátországban az ország uniós csatlakozását megelőzően megfigyelt árak szintjére, amely egyértelműen azt jelezte, hogy a kínai exportőrök továbbra is ahhoz hasonló árakat számítottak fel, mint az eredeti vizsgálat folyamán (lásd a (74) preambulumbekezdést). Ezért a fenti érvet el kellett utasítani.

(118)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekeivel. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek - vagyis az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeinek - felmérésén alapult. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(119)

Mivel ez a vizsgálat a meglévő intézkedések felülvizsgálatára irányul, lehetővé teszi, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt túlzott negatív hatását is értékelje.

(120)

A fenti (108) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzetének jelentős romlása valószínűsíthető. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazat számára előnyös lenne az intézkedések fenntartása, mivel az uniós gyártók meg tudnák őrizni értékesítési volumenük, piaci részesedésük és nyereségességük szintjét, valamint általánosan kedvező gazdasági helyzetüket. Az intézkedések megszüntetése ezzel szemben súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét, mivel feltételezhető az uniós piacra irányuló, dömpingelt árú és jelentős volumenű kínai behozatal növekedése, amely a kár megismétlődéséhez vezetne.

(121)

Minden ismert importőrt tájékoztattak a felülvizsgálat megindításáról. Azonban csak két importőr működött együtt a vizsgálatban és töltötte ki a Bizottság kérdőíveit. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az importőrök könnyen vásárolhatnak a piacon jelenleg rendelkezésre álló különböző forrásokból, különösen a termékeiket nem dömpingelt árakon értékesítő uniós gazdasági ágazattól, valamint a főbb harmadik országok exportőreitől. Továbbá, a két együttműködő importőr közül egyik sem ellenezte a jelenlegi dömpingellenes intézkedések kiterjesztését, habár megkérdőjelezték azok magas szintjét. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján folytatott hatályvesztési felülvizsgálat nem vezethet az intézkedések szintjének módosításához. A fentiek figyelembevételével, valamint általánosságban az importőrök érdeklődésének hiányában megállapítást nyert, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes az importőrök érdekével.

(122)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően két érdekelt fél, nevezetesen a kötőelemek uniós forgalmazóinak két szövetsége azt állította, hogy a hatályos vámok ilyen magas szinten való bevezetése nem eredményezte a tisztességes verseny helyreállítását az uniós piacon, hanem inkább azt akadályozta meg, hogy a kínai import belépjen az uniós piacra. Ezek az érdekelt felek azt állították, hogy az intézkedések bármiféle kiterjesztése az uniós felhasználók és importőrök nemzetközi beszerzési lehetőségeinek további szűkülését eredményezné. Ezen érvelésre válaszul először is meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes intézkedéseket nem azért vezették be, hogy megakadályozzák vagy elzárják az importot a megcélzott országból, hanem elsősorban a tisztességes piaci verseny helyreállítása érdekében. A hatályos vámok szintje a dömpingkülönbözet és a kárkülönbözet kiszámításának eredménye, amelyet az eredeti vizsgálatban tett megállapítások alapján határoztak meg. Másodszor, a Bizottság nem ért egyet azzal az állítással, hogy a hatályban lévő vámtételek korlátozzák az ellátási forrásokat az uniós piacon. A rendelkezésre álló importstatisztikák azt mutatják, hogy a harmadik országokból származó import növekedett a kínai importtal szembeni intézkedések bevezetését követően. A vizsgálat nem állapított meg olyan elemeket, amelyek arra utaltak volna, hogy ezek a tendenciák nem maradnak fenn a jövőben. Ezért a fenti érveket el kellett utasítani.

(123)

Ráadásul ezen szövetségek egyike kijelentette, hogy bár az eredeti intézkedéseket nem tekinti teljes mértékben megfelelőnek és azok radikális és szükségtelen torzulásokat okoztak a kötőelemek piacán, azok hirtelen megszüntetése ugyanolyan károsnak bizonyulna, mint eredeti bevezetésük. Ez azt jelzi, hogy a kötőelemek forgalmazói képesek voltak ellátási láncaikat kiigazítani, tekintettel a hatályos intézkedésekre.

(124)

Bár a felhasználók nem működtek együtt, ennek ellenére az uniós gazdasági ágazat és az importőrök által szolgáltatott információkból lehetséges volt a felhasználók nézeteinek és álláspontjának azonosítása. Úgy tűnik, hogy a felhasználókat először is két kategóriába lehet sorolni: felső kategóriás termékeket felhasználók, akiknek nagyon magas minőségi elvárásoknak megfelelő kötőelemekre van szükségük, valamint egyéb felhasználók. A felső kategóriás termékeket felhasználók rendes esetben beszerezhetik a számukra szükséges termékeket az uniós gyártóktól, valamint egyes magasan specializált exportáló gyártóktól. Másrészt az egyéb felhasználók kategória (amely magában foglalhatja a felső kategóriás termékek azon felhasználóit is, akiknek kisebb igényeket támasztó alkalmazásokhoz olcsóbb termékekre van szükségük) a felhasználók azon kategóriáját jelenti, akik rendes esetben a kínai termékeket vették igénybe. A felhasználók e kategóriáját rendes esetben az importőrök szolgálják ki, és az együttműködő importőröknél tett látogatás folyamán gyűjtött vélemények szerint a felhasználók e kategóriájának szükségleteit jelenleg kellőképpen kielégíti az egyéb országokból, mint Tajvan, Thaiföld és Vietnam érkező behozatal. E rekonstrukció alapján, és tekintettel arra is, hogy egyetlen felhasználó sem döntött úgy, hogy részt vesz a jelenlegi vizsgálatban, arra lehet következtetni, hogy az intézkedések kiterjesztése nem lenne ellentétes a felhasználók érdekével, mivel úgy tűnt, azok jól és következmények nélkül alkalmazkodtak a Kínából származó kötőelemekre vonatkozó intézkedések fennállásához.

(125)

A fentiekre tekintettel megállapítást nyert, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(126)

Minden felet értesítettek azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság a fennálló intézkedések fenntartását kívánja javasolni. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(127)

A fentiekből következően az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a legutóbb a 924/2012/EU végrehajtási rendelettel módosított 91/2009/EK rendelettel a Kínából származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(128)

Amint azt a fenti (3) preambulumbekezdésben vázoltuk, az érintett termék Kínából származó behozatalára elrendelt, hatályos dömpingellenes vámokat kiterjesztették a Malajziában feladott azonos termék behozatalára is, tekintet nélkül arra, hogy azt Malajziából származónak jelentették-e be, vagy sem. Az érintett termék behozatalára vonatkozóan érvényben tartandó dömpingellenes vámokat a (3) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint továbbra is ki kell terjeszteni a Malajziából feladott kötőelemek behozatalára is, tekintet nélkül arra, hogy azt Malajziából származónak jelentették-e be, vagy sem. A kiterjesztett intézkedések alól a 723/2011/EU rendelet alapján mentességet élvező exportáló gyártóknak az e rendelettel bevezetett intézkedések alól is mentességet kell kapnia.

(129)

Annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentse az intézkedések megkerülésének a vámtételek közötti nagy különbségekből adódó kockázatát, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ebben az esetben a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosítására különleges intézkedésekre van szükség. E különleges intézkedések - amelyek csak azon vállalatokra vonatkoznak, amelyek esetében egyedi vámtételeket állapítottak meg - egyebek között a következők: a tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása, amely megfelel az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számlával nem kísért behozatalokra az összes többi gyártóra alkalmazandó dömpingellenes maradványvám vonatkozik.

(130)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével.

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a jelenleg a 7318 12 90 , 7318 14 91 , 7318 14 99 , 7318 15 59 , 7318 15 69 , 7318 15 81 , 7318 15 89 , ex 7318 15 90 , ex 7318 21 00 and ex 7318 22 00 (TARIC-kódok: 7318159021 , 7318159029 , 7318159071 , 7318159079 , 7318159091 , 7318159098 , 7318210031 , 7318210039 , 7318210095 , 7318210098 , 7318220031 , 7318220039 , 7318220095 és 7318220098 ) KN-kódok alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek, a rozsdamentes acélból készültek kivételével, pl. facsavarok, (az állványcsavarok kivételével), önfúró csavarok, más csavarok és fejescsavarok (anyával vagy alátéttel is, de a legfeljebb 6 mm szárvastagságú, tömör szelvényű rúdból, profilanyagból vagy huzalból esztergált csavarok kivételével, és a vasúti sín szerkezeti anyagának rögzítéséhez használt csavarok és fejescsavarok kivételével), valamint alátétek behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámfizetés előtti nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

(3) A (2) bekezdésben említett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele a II. mellékletben megállapított követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságai számára. Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be, úgy a "minden más vállalatra" érvényes vámtételt kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott, a "minden más vállalatra" alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot kiterjesztik a Malajziában feladott - függetlenül attól, hogy Malajziából származóként jelentették-e be -, (jelenleg a 7318129011 , 7318129091 , 7318149111 , 7318149191 , 7318149911 , 7318149920 , 7318149992 , 7318155911 , 7318155961 , 7318155981 , 7318156911 , 7318156961 , 7318156981 , 7318158111 , 7318158161 , 7318158181 , 7318158911 , 7318158961 , 7318158981 , 7318159021 , 7318159071 , 7318159091 , 7318210031 , 7318210095 , 7318220031 és 7318220095 TARIC-kódok alá besorolt) azonos vas és acél kötőelemek- behozatalaira. Az intézkedés alól kivételt élveznek az alább felsorolt vállalatok által előállított áruk:

(5) E cikk (4) bekezdésében kifejezetten említett vállalatok számára meghatározott mentességek alkalmazásának feltétele a II. mellékletben megállapított követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságai számára. Amennyiben ilyen számla bemutatására nem kerül sor, az e cikk (4) bekezdésével elrendelt dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(6) Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A MINTÁBAN NEM SZEREPLŐ EGYÜTTMŰKÖDŐ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓK

Kiegészítő TARIC-kód: A928

II. MELLÉKLET

Az e rendelet 1. cikke (3) és (5) bekezdésében említett érvényes kereskedelmi számlán a számlát kibocsátó vállalat egyik tisztviselője által aláírt, alábbi formátumú nyilatkozatot kell feltüntetni:

1. A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztségviselőjének neve és beosztása.

2. Nyilatkozat:

"Alulírott igazolom, hogy az e számla alá tartozó, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített [mennyiség] kötőelemet a [vállalat neve és címe] [kiegészítő TARIC-kód] állította elő a(z) (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes és megfelel a valóságnak.

Dátum és aláírás"

( 1 ) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

( 2 ) HL L 275., 2012.10.10., 1. o.

( 3 ) HL L 29., 2009.1.31., 1. o.

( 4 ) HL L 203., 2012.7.31., 23. o.

( 5 ) HL L 194., 2011.7.26., 6. o.

( 6 ) HL C 148., 2013.5.28., 8. o.

( 7 ) HL C 27., 2014.1.30., 15. o.

( 8 ) HL L 194., 2011.7.26., 6. o.

( 9 ) China Fastener World, 38. kiadás 2013. június, 124-125. o. http://www.fastener-world.com.tw/0_magazine/ebook/web/page.php?sect=CFW_38_W&p=124

( 10 ) WTO Dömpingellenes Gyakorlatok Bizottsága - a Megállapodás 16.4. cikke szerinti féléves jelentés - Kanada, 2014.8.22., G/ADP/N/259/CAN

( 11 ) WTO Dömpingellenes Gyakorlatok Bizottsága - a Megállapodás 16.4. cikke szerinti féléves jelentés - Kolumbia, 2014.3.21., G/ADP/N/252/COL

( 12 ) WTO Dömpingellenes Gyakorlatok Bizottsága - a Megállapodás 16.4. cikke szerinti féléves jelentés - Mexikó, 2014.9.9., G/ADP/N/259/MEX

( 13 ) WTO Dömpingellenes Gyakorlatok Bizottsága - a Megállapodás 16.4. cikke szerinti féléves jelentés - Dél-Afrika, 2014.8.27., G/ADP/N/259/ZAF

( 14 ) WTO Dömpingellenes Gyakorlatok Bizottsága - a Megállapodás 16.4. cikke szerinti féléves jelentés - Egyesült Államok, 2014.9.5., G/ADP/259/USA

( 15 ) HL L 194., 2011.7.26., 6. o.

( 16 ) China Fastener World, 38. kiadás 2013. június, 124-125. o. http://www.fastener-world.com.tw/0_magazine/ebook/web/page.php?sect=CFW_38_W&p=124

( 17 ) A 91/2009/EK rendelet (160) preambulumbekezdése.

( 18 ) A cikk teljes szövege a következő honlapon érhető el: http://globalfastenernews.com/main.asp?SectionID=31&SubSectionID=42&ArticleID=11630