BH 2019.7.204 A felek megállapodásával rendezett gyermektartásdíj mértékének megváltoztatása iránti perben a bíróságnak az egyezség megkötése után bekövetkezett változásokat a szülői felelősség értékelésére is kiterjedően kell megítélnie, ha a szülők a változások egy részével már a megállapodás megkötésekor számoltak, a tartásdíjat ennek tudatában állapították meg [2013. évi V. tv. (Ptk. ) 4:2. § (1) bek., 4:210. § (1) bek., 6:59. § (2) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 164. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek házastársak voltak, házasságukból 2005. december 14-én fiú, 2009. március 15-én két lány gyermekük született. 2013. július 3-án ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodtak a házasságuk egyező akaratnyilatkozaton alapuló felbontásához szükséges járulékos kérdésekben. Az alperes a három kiskorú gyermek tartásdíjaként mindenkori (nettó) jövedelme 40%-ának, továbbá külföldi missziós tartózkodása esetén a költségtérítés maradványértéke 20%-ának megfizetését vállalta.

[2] A bontóperben a felek a járulékos kérdéseket bírói egyezséggel rendezték: a gyermekeket a felperes neveli és gondozza, a szülői felügyeletet közösen gyakorolják. A gyermektartásdíjat illetően a 2013 nyarán kötött megállapodásukat módosították, a százalékos arányt mellőzték és az alperes 2014. június hó 1. napjától kezdődően gyermekenként a peren kívüli szerződésben alapösszegként meghatározott havi 35 500 forint határozott összegű gyermektartásdíj megfizetését vállalta. A felek a tartásdíjfizetési kötelezettség záró időpontját is rögzítették: azt az alperes a gyermekek 18 éves koráig, középiskolai tanulmányaik esetén 20 éves korukig, illetve az életpályához szükséges tanulmányaik befejezéséig köteles fizetni. A felek házasságát a bíróság a 2014. május 29-én jogerős ítéletével felbontotta.

[3] Az egyezség megkötésekor a felperes személyi asszisztensként állt munkaviszonyban, havi nettó jövedelme 123 298 forint volt, a három gyermek után családi pótlékot és az ikerlányokra havi 50 000 forint állami támogatást folyósítottak részére. A gyermekekkel az utolsó közös lakásban élt. Az alperes hivatásos katonatisztként havi átlag 306 787 forint fizetést kapott. Az általános iskolás fiúgyermek sportolt, a kislányok óvodába jártak.

[4] A felperes jelenleg igazgatói titkárságvezető beosztásban dolgozik, havi nettó átlagos jövedelme 201 098 forintra emelkedett, ebből 40 000 forint összeget határozott idejű megbízási szerződés alapján kap, a családi pótlék havi 51 000 forint. 2017. január 1-től az ikerlányok után nyújtott gyermekgondozást segítő ellátása megszűnt.

[5] 2014 októberében a felperes élettársi kapcsolatot létesített, majd a per alatt, 2017. március 28-án házasságot kötött. 2015. évben házastársával közös tulajdonú családi házas ingatlant vásároltak. A felperes a gyermekekkel, házastársával és a férje váltott gondozásban nevelkedő két gyermekével az ingatlanban él. A család rezsiköltsége átlagosan havi 40 000-50 000 forint. A felperes 2014 nyarán hitelt vett fel, ennek havi törlesztőrészlete 40 000 forint.

[6] Az alperes változatlanul hivatásos katona, zászlóaljparancsnok-helyettes. Bruttó jövedelme havonta 462 734 forint, amelyet esetenként túlórák és készenléti díj egészít ki. Az alperes még a felek házassági életközössége alatt lízingelt 63 m2-es lakásban él, az ingatlan havi biztosítása és lízingdíja 155 000 forint, a rezsiköltség 60 000 forint, 2015 augusztusától munkáltatójától 54 110 forint lakhatási támogatást kap. Rendszeres kiadása a gyermekek után fizetett tartásdíj. Gépkocsit tart fenn, a kötelező biztosítás 26 000 forint, a havi üzemanyagköltség 15 000-30 000 forint.

[7] A fiúgyermek kitűnő tanuló. Az egyezség megkötése után programozást tanult, illetve matematika különórára járt, majd abbahagyta. A hatosztályos gimnáziumi felvételi miatt két felvételi előkészítőn vett részt, amely 40 000, illetve 30 000 forint egyszeri kiadást jelentett. A felvételire és a tanulmányaira való koncentrálás miatt már nem sportol. A gyermeknél 2016 januárjában figyelemzavart állapítottak meg, a felperes a gyermeket koncentrációkészséget fejlesztő foglalkozásokkal kezeli, jelenleg a férje foglalkozik vele.

[8] A lányok egészségesek, általános iskolai tanulók, a perindításkor táncórára, illetve úszásra jártak, ebből az úszás havi összköltsége 5600 forint, a tánctanulást abbahagyták, síoktatáson vesznek részt, ennek költsége havi 10 000 forint, az angol fakultáció féléves díja 9000 forint.

[9] A gyermekek önkormányzati iskolában tanulnak. A három gyermekre tekintettel az alaptankönyvek ingyenesek, az 50%-os étkezési térítési díj havi 13 000 forint.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[10] A felperes keresetében a tartás mértékének megváltoztatását, felemelését kérte: a bíróság a fiúgyermek után 2016. február 1., az ikrek után 2016. augusztus 1. napjától kötelezze az alperest havi 50 000 forint gyermektartásdíj megfizetésére. A keresetet négy lényeges körülményváltozásra alapította:

1. Az ikrek 2016 szeptemberétől iskolába mennek, ez jelentős többletkiadással jár, a három gyermek beiskolázási költsége 200 000 forint.

2. 2016 februárjában kiderült, hogy a fiú figyelemzavarban szenved. A matematikai, programozási különóráira és a sportfoglalkozásokra fordított kiadások összesen 32 000 forinttal nőttek. A gyermekek tényleges indokolt szükségletét gyermekenként átlagosan havi 100 000 forintban jelölte meg, amely gyermekenként és időszakosan változhat.

3. Az alperes teljesítőképessége pozitív módon változott, az életpályamodell bevezetésével jövedelme lényegesen emelkedett.

4. 2017. január 1. napjától az ikergyermekekre kapott többlettámogatás megszűnt, ami havi 50 000 forint bevételkiesést jelentett.

[11] Az alperes a kért tartásdíj megfizetésére teljesítőképes, gépkocsit tart fenn, vagyoni körülményei megfelelőek. Jövedelmének lényeges emelkedése mellett erkölcsi kötelessége, hogy a gyermekek indokolt szükségleteinek kielégítése érdekében - megfelelő teljesítőképesség hiányában - másodállást vállaljon.

[12] Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az egyezség megkötése óta nem történt olyan lényeges változás, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:210. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállását megalapozná. A lányok iskolai tanulmányainak megkezdése előre látható volt (az egyezség megkötésekor ötévesek voltak), a fiú figyelemzavara pedig önmagában - többletkiadások hiányában - a tartás felemelését nem indokolja. A rendszeres sportolást abbahagyta, ami kiadásmegtakarítást jelent. A felperes a megjelölt kiadásokat nem igazolta és a gyermekek indokolt kiadásainak változását sem vezette le.

[13] Az egyezség megkötése után bérjövedelme számottevően nem emelkedett. A felek megállapodása alapján fizeti a lízingdíjakat, kiadásainak kiegyenlítése után a létfenntartására minimális összeg marad, a lakását is szüleitől kapott kölcsönből rendezte be.

Az első- és másodfokú ítélet

[14] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes egyezségben megállapított gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséget a fiúgyermeket illetően 2016. február 1-től, az ikergyermekek tekintetében 2016. augusztus 1-től megváltoztatta és gyermekenként 42 500 forint gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte. Megállapította az alperest terhelő tartásdíjhátralék összegét és ennek megfizetésére részletfizetést engedélyezett.