BH 2024.12.294 A bíróságoknak az előttük folyamatban lévő ügyben alkalmazandó anyagi jogi és eljárásjogi normák adta értelmezési mozgástér keretein belül kell tekintettel lenniük az ügy alapjogi érintettségére és az érintett alapjog alkotmányos tartalmának - összhangban az alkalmazandó normákkal - érvényre juttatására [Alaptörvény IX. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (7) bek.; 2010. évi CIV. törvény 10. §, 12. §].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21682/2023/3., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20552/2023/4., Fővárosi Törvényszék P.23025/2023/8., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20100/2024/4., Kúria Pfv.20759/2024/7. (*BH 2024.12.294*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes orvos, aki honlapot üzemeltet és a nyilvánosság előtt fejti ki nézeteit számos szakmai és nem szűken vett egészségügyi kérdésben. Az alperes 2023. május 9-én "Orvosi díjat kapott az oltásellenes, vírusszkeptikus […], aki ellen kamarai eljárás is indult" címmel cikket publikált, amely a következő sorokat tartalmazza: "Mivel nincs előszűrés, a szakmailag elismert többi díjazott közé bekerülhetett […] is, aki saját közösségi felületein is kampányolt a díjért, ami egyébként orvosonként félmillió forintos honoráriummal jár […] azonban kilóg a sorból, ezzel méltatlan helyzetbe hozva azokat is, akik valódi szakmai elismerésként kapták a díjat […] egyébként rendszeresen szembehelyezkedik a gyógyszeriparral, éppen ezért is érdekes, hogy lelkesen fogadta el a […] díjat. Az orvos járvány alatti tevékenysége pénzügyi hasznot is hozott neki: a […] kutatása rámutatott, hogy a vírusszkeptikus "orvoscelebek", azaz az […] tagjai hogyan profitáltak a vírus- és oltástagadásból."

[2] A felperes helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez, aki a kérelemnek nem tett eleget.

A kereset és az ellenkérelem

[3] A felperes keresetében arra kérte az alperest kötelezni, hogy az általa szerkesztett internetes sajtótermékben az eredeti közléssel azonos helyen és betűtípussal mindaddig, amíg az eredeti közlés elérhető, de legalább 30 napra tegye közzé az alábbi helyreigazítást, egyben a helyreigazítás tényére a címlapon is utaljon.

[4] "Helyreigazítás:

Lapunkban 2023. május 9-én megjelent írásunkban:

1. Valótlanul állítottuk, hogy a szakmailag elismert többi díjazott közé […] doktor azért kerülhetett be, "mivel nincs előszűrés". A valóság ezzel szemben az, hogy […] doktor azért és úgy nyerhette el a díjat, mivel erre sok más orvossal egyidejűleg őt is jelölték, és az adott régióban ő kapta a díj elnyerésére a legtöbb támogató szavazatot.

2. Valótlanul és a nevezett jóhírnevét sértő módon állítottuk, hogy "[…] azonban kilóg a sorból, ezzel méltatlan helyzetbe hozva azokat is, akik valódi szakmai elismerésként kapták a díjat." A cikkben írtakkal szemben […] doktor a többi jelölttel azonos megmérettetés során, a versenykiírás feltételeinek megfelelő szakmai elismerésként nyerte el a díjat.

3. Valótlanul állítottuk, hogy "[…] egyébként rendszeresen szembehelyezkedik a gyógyszeriparral, éppen ezért is érdekes, hogy lelkesen fogadta el a […] díjat", mivel […] doktor soha nem helyezkedett szembe a gyógyszeriparral, kizárólag a felelős gyógyszerhasználat fontosságát hangsúlyozza, másfelől a […] nem gyárt gyógyszereket, kizárólag étrend-kiegészítőkkel, mikrotápanyag kombinációkkal és orvostechnikai eszközökkel foglalkozik.

4. Valótlanul állítottuk […] doktorral összefüggésben, hogy "az orvos járvány alatti tevékenysége pénzügyi hasznot is hozott neki". A valóságban […] doktor tevékenysége kizárólag a betegek érdekeinek védelmét célozza, az utalt publikáció csupán elvi fejtegetés, pénzügyi tekintetben minden konkrét információt nélkülöz.

A keresetet a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 12. § (1) bekezdésére alapította.

[5] Az alperes nem terjesztett elő ellenkérelmet, és szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a perfelvételi tárgyaláson sem.

Az első- és a másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság - a hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárás során - ítéletében kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett internetes sajtótermékben 2023. május 9-én megjelent cikkel azonos helyen és betűtípussal mindaddig, amíg az eredeti közlés elérhető, de legalább 30 napra tegye közzé 15 napon belül az alábbi helyreigazítást, egyben a helyreigazítás tényére a címlapon is utaljon:

"Helyreigazítás: Lapunkban a 2023. május 9-én megjelent "Orvosi díjat kapott az oltásellenes, vírusszkeptikus […], akivel szemben kamarai eljárás is indult" című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a szakmailag elismert több díjazott közé […] doktor azért kerülhetett be, mivel nincs előszűrés, kilóg a sorból a többi díjazotthoz képest, akik valódi szakmai elismerésként kapták a díjat, rendszeresen szembehelyezkedik a gyógyszeriparral, […] doktornak a járvány alatti tevékenysége pénzügyi hasznot is hozott." Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint a hatályon kívül helyezést követően az eljárást az érdemi tárgyalási szaktól kellett megismételni. Az alperes a perfelvételi szakban hatályos írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, a perfelvételi tárgyaláson nem jelent meg, ezért erre a megismételt eljárásban sem volt lehetőség, ennélfogva a keresetet nem vitatottnak kellett tekinteni. Mivel azonban a bíróság a helyreigazító közlemény szövegét - a kérelem és az ellenkérelem korlátai között - belátása szerint határozza meg a Legfelsőbb Bíróság PK 15. számú állásfoglalása alapján, ezért vizsgálni kellett, hogy a valótlan tényállításokkal szemben a helyreigazításban közölni kért való tények valóságát a felperes bizonyította-e. A felperes az általa kért helyreigazításban olyan tények közzétételét is kérte, amelyek valóságát egyrészt nem bizonyította, másrészt nem a helyreigazítani kért tényállítással állt összefüggésben. Erre tekintettel a való tények közlése iránti kereset alaptalan volt.