32000D0115[1]

A Bizottság határozata (1999. november 24.) a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó összeírásban felhasznált jellemzők meghatározásáról, mezőgazdasági termékjegyzékről, meghatározások alóli kivételekről, valamint régiókról és körzetekről (az értesítés a C(1999) 3875. számú dokumentummal történt.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(1999. november 24.)

a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó összeírásban felhasznált jellemzők meghatározásáról, mezőgazdasági termékjegyzékről, meghatározások alóli kivételekről, valamint régiókról és körzetekről

(az értesítés a C(1999) 3875. számú dokumentummal történt.)

(2000/115/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az utoljára a 98/377/EK bizottsági határozattal ( 1 ) módosított, a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó közösségi összeírás szervezéséről szóló 1988. február 29-i 571/88/EGK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,

(1)

Az 571/88/EGK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően, bármilyen változtatás az összeírási jellemzők jegyzékében, az összeírási jellemzők meghatározásában, valamint a régiók, összeírási körzetek és más területi egységek határainak megállapításában az 571/88/EGK rendelet 15. cikkében megállapított eljárás szerint történik, vagyis az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság véleményét követő bizottsági határozattal.

(2)

Az 571/88/EGK rendeletben előírt közösségi mezőgazdasági üzemszerkezet-összeírás eredményei csak akkor lehetnek összhangban az Európai Közösség egész területén, ha a jellemzők jegyzékében szereplő fogalmakat egységesen értelmezik és alkalmazzák.

(3)

Az összeírási jellemzőket a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó 1999/2000-es alapösszeírás fényében utoljára a 98/377/EK határozat módosította, és mivel az utoljára a 97/418/EK határozattal ( 3 ) módosított 89/651/EGK bizottsági határozat ( 4 ) megállapítja az 1988 és 1997 közötti időszakban végzett szerkezeti összeírások során alkalmazandó meghatározásokat, mezőgazdasági termékjegyzéket, meghatározások alóli, egyes tagállamok által alkalmazott kivételeket, valamint régiókat és összeírási körzeteket; mivel következésképpen a 89/651/EGK határozatot ki kell igazítani és ki kell egészíteni.

(4)

A jellemzők jegyzéke új változókkal egészült ki; mivel a mezőgazdaság fejlődése szükségessé tette számos régi változó meghatározásának felülvizsgálatát; mivel tehát e bizottsági határozat I. melléklete az 1997 utáni közösségi szerkezeti összeírások fényében a meghatározásoknak egy új jegyzékét tartalmazza.

(5)

A mezőgazdasági üzemek meghatározásában említett mezőgazdasági termékjegyzék, valamint a közösségi meghatározások alóli kivételek jegyzéke, amelyeket egyes tagállamok sajátos körülményei indokolnak, szintén módosításra szorul; mivel a mezőgazdasági termékjegyzéket és a meghatározások alóli elfogadott kivételek jegyzékét e bizottsági határozat II. és III. melléklete tartalmazza.

(6)

Világosabb összefüggésre van szükség a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája ("NUTS") és a mezőgazdasági üzemszerkezeti összeírásokban szereplő régiók és körzetek között; mivel hasznos, ha ezeket a régiókat és körzeteket egy ehhez a bizottsági határozathoz csatolt különálló IV. melléklet határozza meg.

(7)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 1997 utáni közösségi mezőgazdasági üzemszerkezet-összeírásban alkalmazandó, a 88/571/EGK rendeletben előírt közösségi meghatározásokat a megfelelő magyarázatokkal és példákkal együtt az I. melléklet tartalmazza.

2. cikk

A mezőgazdasági üzem fogalmának az I. melléklet szerinti meghatározásában említett mezőgazdasági termékjegyzéket a II. melléklet tartalmazza.

3. cikk

A közösségi meghatározások alóli, az egyes tagállamok sajátos körülményeire tekintettel elfogadott kivételeket a III. melléklet tartalmazza.

4. cikk

Az összeírási körzet fogalmának az I. melléklet szerinti meghatározásában említett, a közösségi mezőgazdasági üzemszerkezet-összeírásban szereplő régiók és körzetek jegyzékét a IV. melléklet tartalmazza.

5. cikk

A 89/651/EGK határozat hatályát veszti.

6. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK SZERKEZETÉRE VONATKOZÓ ÖSSZEÍRÁSBAN HASZNÁLT JELLEMZŐK JEGYZÉKÉHEZ ALKALMAZANDÓ MEGHATÁROZÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK

(I. = meghatározások, II. = magyarázó megjegyzések)

GAZDASÁG

Önálló irányítású, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amely mezőgazdasági termékeket állít elő, vagy pedig az 1782/2003/EK tanácsi rendelettel ( 5 ) összhangban a termelésből kivont területeket jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartja fenn. A gazdaság más kiegészítő (nem mezőgazdasági) termékeket is előállíthat, illetve ilyen szolgáltatásokat is nyújthat.

II. 1. A mezőgazdasági üzem jellemzői tehát a következők: 1.1. Mezőgazdasági termékek előállítása "mezőgazdasági termék"-nek a II. mellékletben felsorolt termékek tekintendők; 1.2. Egységes irányítás az irányítás akkor is egységes, ha azt két vagy több személy együttesen végzi; 1.3. Műszakilag-gazdaságilag önálló egység ezt általában a munkaerő és a termelőeszközök (gépek, épületek, föld stb.) együttes használata mutatja. 1.4. A 2003. évi KAP-reformmal "a földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartása" mezőgazdasági tevékenységként került bevezetésre (az 1782/2003/EK rendelet 2. cikke). E tevékenység mellett a mezőgazdasági termelőknek nem kell egyéb mezőgazdasági tevékenységet folytatniuk, hogy jogosultak legyenek az egységes támogatási rendszer igénybevételére. 2. Különleges esetek:

2.1.

a) ha egy üzem, adózási vagy más okból, meg van osztva két vagy több személy között, de egységes irányítással rendelkezik (egy közös irányító), és ezáltal egy gazdasági egységnek tekinthető, egyetlen üzemnek minősül;

b) ha két vagy több (korábban önálló) üzem egyetlen gazdálkodó kezében egyesül, az üzemek akkor tekintendők egyetlen, önálló üzemnek, ha jelenleg közös irányítójuk van, vagy egyébként közösen használják ugyanazt a munkaerőt és ugyanazokat a berendezéseket.

2.2.

Ha a gazdálkodó a mezőgazdasági üzemet átengedi másnak (örökösnek, bérlőnek stb.) úgy, hogy egy földrészletet megtart, ez a földterület:

a) a jogutód üzeméhez tartozik, ha a művelése szempontjából egységet képez az üzem többi részével, és ha ugyanazt a munkaerőt és ugyanazokat a termelőeszközöket alkalmazzák rajta, mint az üzem többi részén;

b) a korábbi gazdálkodóüzeméhez tartozik, ha rendszerint a korábbi gazdálkodó üzemének munkaerejével és termelőeszközeivel művelik meg.

2.3.

Mezőgazdasági üzemnek minősülnek a következők is, amennyiben eleget tesznek a mezőgazdasági üzem meghatározásánál fent említett egyéb követelményeknek:

a) bika, tenyészkan, kos és bakkecske tenyésztésére szakosodott tenyésztelepek, ménesek és keltetők;

b) olyan mezőgazdasági üzemek, amelyeket kutatóintézetek, szanatóriumok, gyógyüdülők, vallási közösségek, iskolák illetve büntetés-végrehajtási intézetek működtetnek;

c) ipari vállalkozások részét képező mezőgazdasági üzemek;

d) legelőből, kertészeti vagy más földterületből álló, köztulajdonban lévő föld, feltéve, hogy azt a helyi közigazgatási szervek mezőgazdasági üzemként működtetik (pl. bizonyos ellenérték fejében mások állatainak legeltetését végzik). Nem tartoznak ide a következők:

- juttatott köztulajdonban lévő föld (C/3),

- bérbe adott köztulajdonban lévő föld (C/2).

2.4.

Nem minősülnek mezőgazdasági üzemnek a következők, kivéve, ha van más olyan tevékenységük, amely alapján annak minősülnek:

a) az olyan lovasiskolák, versenyistállók, lovaglópályák (azaz versenylovak edzésére használt területek), ahol nem folyik tenyésztési tevékenység;

b) a kutyatenyészetek;

c) az állatpiacok, vágóhidak stb. (ahol nem folyik állattartás).

2.5.

Az önálló üzemek egyesíthetik erőforrásaikat egy bizonyos mezőgazdasági vállalkozás kedvéért abból a célból, hogy közös vállalkozást alkossanak, amely a mögöttük álló üzemektől ("főüzemektől") különállóan működik. Ezek a vállalkozások lehetnek például közös gyümölcsösök, közös szarvasmarhatelepek, közös tejgazdasági épületek. Ez a részleges egyesülés esete, ezeket a közös vállalkozásokat ebben az esetben "egy terméket előállító társas üzemnek" nevezik. Ezeket az "egy terméket előállító társas üzemeket" akkor kell a "főüzemtől" független mezőgazdasági üzemnek tekinteni, ha főként saját termelési tényezőit használja és nem támaszkodik nagymértékben a "főüzem" termelési tényezőire.

II.

Az üzemet és minden vele kapcsolatos információt úgy kell tekinteni, mint amely abban a körzetben és azon település, illetve felmérési alkörzet területén van, ahol az üzem székhelye található (A/1).

Az üzem székhelyét az adott tagállamban érvényes dokumentált szabályozás alapján kell meghatározni.

Abban az esetben, ha az üzem csak részben található egy bizonyos típusú területen (például kedvezőtlen helyzetű területen), akkor úgy kell tekinteni, hogy ezen a területen található, ha az üzemhez tartozó földterület nagyobbik része vagy az üzem székhelye ezen a területen található. A fenti szabályok valamelyikét ki kell választani és azt az összes üzemre, valamint az A/1-A/3 tételekre kell alkalmazni.

A/1

Minden egyes üzem földrajzi elhelyezkedését egy olyan kód írja le, amely jelzi az országot, a régiót és a felmérési körzetet.

II.

A mezőgazdasági üzemek szerkezetének összeírásában szereplő régiók és körzetek jegyzéke a IV. mellékletben található.

A/1 a)

A földrajzi elhelyezkedést egy kód írja le, amely jelzi a települést vagy felmérési alkörzetet, és amely lehetővé teszi, hogy az eredményeket különböző jellegű övezetenként regionálisan összesítsék.

II.

A település vagy felmérési alkörzet kódja a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) 4. vagy 5. szintjének felel meg. -----

A/2

Olyan területek, amelyek az 1257/1999/EK tanácsi rendelet ( 6 ) 18., 19. és 20. cikke (és szükség szerint a legújabb jogszabály) értelmében az összeírás napján kedvezőtlen helyzetűnek minősülnek és szerepelnek a tagállamok által közölt információk alapján összeállított, a kedvezőtlen helyzetű mezőgazdasági területeket tartalmazó közösségi jegyzékben.

II.

Kedvezőtlen helyzetű területnek minősülnek a hegyvidéki területek (A/2 a)), a jellegzetes hátrányokkal sújtott térségek és az egyéb kedvezőtlen helyzetű területek.

A/2 a)

Olyan területek, amelyek az 1257/1999/EK rendelet 18. cikke (és szükség szerint a legújabb jogszabály) értelmében az összeírás napján hegyvidéki területnek minősülnek és szerepelnek a tagállamok által közölt információk alapján összeállított, a kedvezőtlen helyzetű mezőgazdasági területeket tartalmazó közösségi jegyzékben.

A/3

Olyan területek, amelyek az 1257/1999/EK rendelet 16. cikke (és szükség szerint a legújabb jogszabály) értelmében az összeírás napján környezetvédelmi korlátozások alá eső mezőgazdasági területnek minősülnek.

II.

A gazdálkodók támogatást kaphatnak a mezőgazdasági területeikre vonatkozó környezetvédelmi korlátozások miatt keletkezett költségeik és elmaradt bevételeik után. Ezeknek a korlátozásoknak a közösségi környezetvédelmi szabályokon alapuló mezőgazdasági művelési korlátozás alkalmazása eredményeképpen kell megvalósulnia.

Nem tartoznak ide azok a területek, amelyeken a korlátozások csak nemzeti vagy regionális szabályokon alapulnak.

A területek kedvezőtlen helyzetű területen helyezkedhetnek el.

Ezek a területek főként a Natura 2000 területek, azaz a különleges természetmegőrzési/természetvédelmi területek, amelyeken veszélyeztetett természetes élőhelyek és fajok találhatók (a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL L 206., 1992.7.22., 7-50. o.) alapján.

B. B/1 és B/2 Az üzemért jogilag és gazdaságilag felelős személy: a gazdálkodó B/2 Az üzem irányítója B/3 Az üzem irányítójának mezőgazdasági képzettsége Minden egyes személyre vonatkozóan csak egy, a legmagasabb képzettségi szint vehető nyilvántartásba. Kizárólag gyakorlati mezőgazdasági tapasztalat Alapfokú mezőgazdasági képzettség Felsőfokú mezőgazdasági képzettség

A gazdálkodó az a természetes személy, természetes személyek csoportja, vagy jogi személy, akinek a felelősségére, és neve alatt működtetik az üzemet, és aki jogilag és gazdaságilag felelős az üzemért, azaz aki az üzem gazdasági kockázatát viseli. A gazdálkodó lehet az egész üzem tulajdonosa, bérlője, örök haszonbérlője, haszonélvezője vagy vagyonkezelője.

II.

A jogi és a gazdasági felelősség az adott tagállam saját dokumentált szabályozásának megfelelően kerül meghatározásra.

A gazdálkodó teljes egészében vagy részben átruházhatja egy irányítóra az üzem működtetésének napi pénzügyi és termelési feladataira vonatkozó döntési jogkörét.

Részes művelés esetén (lásd a C/3 a) tételt) a részes művelőt kell gazdálkodóként feltüntetni, és nem a földtulajdonost.

A társas üzem (személyegyesítő társaság) esetén kizárólag azok a társasági tagok tekinthetők gazdálkodónak, akik részt vesznek az üzem mezőgazdasági munkájában (lásd L/1-L/6).

B/1 a) és b)

A természetes személy lehet egyetlen személy (egyéni gazdálkodó) vagy személyek csoportja (társas üzem tagjai).

II.

Annak meghatározása, hogy a gazdálkodó "természetes" vagy "jogi" személy, az üzemek alábbi csoportokba történő besorolásában kap fontos szerepet:

Olyan üzem, ahol:

a) a gazdálkodó természetes személy és egy önálló üzem egyéni gazdálkodója;

b) a gazdálkodó természetes személyek csoportja, akik tagok egy "társas üzemben" (személyegyesítő társaságban);

c) a gazdálkodó jogi személy.

Egyes tagállamok jogrendszere adópolitikai és/vagy jogi okokból a "jogi" személyt (társaságot) "természetes" személynek vagy "természetes" személyek csoportjának tekinti. Ide tartozik rendszerint bármely olyan vállalkozás, ahol a tagok egyike vagy mindegyike személyesen, korlátlanul felel a vállalkozás tartozásaiért. Ebben az esetben a tagállam az ilyen "jogi" személyt az "egyéni gazdálkodó" vagy a "társas üzem" kategóriájába sorolhatja. Ezeket a döntéseket egyértelmű és következetes, dokumentált szabályok alapján kell meghozni.

B/1 a)

Olyan önálló természetes személy, aki olyan üzem gazdálkodója, amelyet sem közös irányítás, sem más hasonló viszony nem köt más gazdálkodók üzeméhez.

II.

Az ilyen gazdálkodó az üzemet érintő bármilyen kérdésben egyedül dönthet.

Az olyan házastársakat vagy közeli családtagokat, akik közösen tulajdonosai vagy bérlői az üzemnek, rendszerint úgy kell tekinteni, hogy egy egyéni gazdálkodó által irányított önálló üzemmel rendelkeznek.

Az élettársi közösségben együtt élők szintén házastársaknak tekintendők, ha őket az adott tagállam jogrendszere házastársakként elismeri.

Többek között a következőket kell egyéni gazdálkodónak tekinteni: testvérek, végintézkedésen alapuló vagy törvényes öröklés esetében közös örökösök stb., ha nem kötöttek megállapodást és ha a tagállam jogszabályai szerint nem tekintendők az adózás szempontjából és/vagy jogilag társas üzem gazdálkodójának vagy jogi entitásnak.

Ha egy társaság (jogi személy) tulajdonosa egyetlen természetes személy, és e társaságot a tagállam természetes személyként kezeli (ld. a "természetes személy" fogalmának meghatározását), akkor a társaságot egy egyéni gazdálkodó alá tartozó üzemnek kell tekinteni.

Amennyiben egyetlen személy viseli a teljes jogi és gazdasági felelősséget az üzemért, őt egyéni gazdálkodónak kell tekinteni, még akkor is, ha az üzem egyebekben eleget tesz a társas üzem követelményeinek.

B/1 b)

Egy társas üzem tagjai természetes személyek, akik együttesen vagy tulajdonosai vagy bérlői vagy más módon közös irányítói egy mezőgazdasági üzemnek, vagy saját önálló üzemeiket irányítják úgy, mintha azok egy üzemet alkotnának. Ezt az együttműködést vagy a jogszabályok vagy írásbeli megállapodás szerint kell megvalósítani.

II.

Ha egy több természetes személy tulajdonát képező társaságot (jogi személyt) a tagállam természetes személyként kezel, akkor azt a társaságot társas üzemnek kell tekinteni.

Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy nem tartanak nyilván adatokat a társas üzemekről, minden adatot összegyűjtenek az összes olyan üzemről, amelyben a gazdálkodó a B/1 a) változó szerinti természetes személy, függetlenül attól, hogy az üzem az itt megadott meghatározás szerint "társas üzem"-nek minősül-e. Amennyiben egy üzemben két vagy több természetes személy látja el a gazdálkodó feladatait, csak egyiküket kell gazdálkodóként feltüntetni (például azt, aki a nagyobb kockázati hányadot vállalja, vagy azt, akire az üzem irányításának nagy része hárul; ha ezek alapján sem lehet kijelölni a gazdálkodót, más ismérvek, például életkor alapján kell választani). A gazdálkodóval kapcsolatos minden adat e személy vonatkozásában kerül nyilvántartásba. Ez a személy tekintendő az üzem irányítójának is. Az üzemben dolgozó összes többi személy "családon kívüli munkaerőként" (L/4) kerül nyilvántartásba, a gazdálkodóhoz fűződő családi kapcsolatuktól függetlenül.

B/1 c)

Jogi entitás, amely nem természetes személy, de az egyéneket megillető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek alanya, például pert indíthat és perelhető (általános jogi és ügyleti képességgel rendelkezik).

II.

A jogi személy lehet közjogi vagy magánjogi, többek között:

- az állam, a régiók, a helyhatóságok stb.,

- az egyházak és intézményeik,

- más hasonló közjogi vagy kvázi közjogi jogi személyiségű szervezetek,

- minden kereskedelmi vállalkozás, kivéve a B/1 a) vagy b) pont alattiakat, különösen a korlátolt felelősségű társaságokat, beleértve az ilyen szövetkezeti vállalkozásokat,

- minden részvénytársaság (olyan vállalkozás, amely részvényt bocsátott ki),

- alapítványok (olyan szervezetek, amelyek meghatározott - gyakran szociális vagy jótékonysági - célra rendelt vagyont kezelnek),

- korlátolt felelősségű közhasznú szervezetek,

- minden egyéb, hasonló jellegű vállalkozás.

Az a természetes személy, aki az adott üzem mindennapi működésének körébe tartozó pénzügyi és termelési feladatokért felelős.

II.

Rendszerint, de nem minden esetben, az irányító és a gazdálkodó, aki természetes személy, ugyanaz a személy.

Azokban az esetekben, ha a gazdálkodó személye nem azonos az irányítóval, akkor az irányító a gazdálkodó megbízásából vagy alkalmazásában látja el az üzem működtetését. Ez a személy lehet például a gazdálkodó családtagja (B/2 a)) vagy házastársa (B/2 b)), de olyan személy is, aki nincs rokoni viszonyban a gazdálkodóval.

Az üzemnek csak egy irányítója lehet.

A társas üzem irányítójával kapcsolatban bekért adatok a gazdálkodónak tekintett tag vonatkozásában kerülnek nyilvántartásba.

B/2 a)

A gazdálkodó családtagjai általában a házastársa, a felmenő vagy lemenő ági rokonai (beleértve a házassággal vagy örökbefogadással szerzett rokonokat), valamint a gazdálkodó vagy házastársa testvérei.

II.

Maguk a gazdálkodók nem számítanak családtagnak.

Mezőgazdasági üzemben gyakorlati munkával szerzett tapasztalat.

Bármilyen, általános mezőgazdasági szakiskolában és/vagy bizonyos szakterületre (ide értve a kertészetet, szőlészetet, erdőgazdálkodást, halászatot, állatorvos-tudományt, mezőgazdasági technológiát és más kapcsolódó szakterületeket) szakosodott intézményben szerzett képzettség.

II.

A befejezett mezőgazdasági tanoncidőszak is alapfokú képzettségnek számít.

Bármilyen, a tankötelezettség teljesítését (lásd az L/1-L/6 "Tankötelezettség teljesítése") követően mezőgazdasági főiskolán, egyetemen vagy más felsőfokú oktatási intézményben, legalább kétévi nappali képzéssel egyenértékű képzés során, a következő szakok valamelyikén szerzett képzettség: mezőgazdaság, kertészet, szőlészet, erdőgazdálkodás, halászat, állatorvos-tudomány, mezőgazdasági technológia vagy egyéb kapcsolódó szakok.

C. C/1-C/3 Mezőgazdasági hasznosítású terület C/1 Megművelt saját tulajdonú mezőgazdasági terület C/2 Megművelt bérelt mezőgazdasági terület C/3 Részes művelés vagy egyéb birtokviszony alapján megművelt mezőgazdasági terület C/3 a) Részes művelésű mezőgazdasági terület C/3 b) Egyéb birtokviszony alapján megművelt mezőgazdasági terület C/5 Művelési rendszer és gyakorlat C/5 a), d) és e) Biogazdálkodás C/5 a) Az üzem mezőgazdasági hasznosítású földterülete, amelyen biogazdálkodást folytatnak C/5 d) Az üzem mezőgazdasági hasznosítású területe, amely a biogazdálkodási termelési módszerekre történő átalakítás alatt áll C/5 e) Az állattenyésztés terén is biogazdálkodási módszereket alkalmazó üzemek C/5 c) Az agrár-környezetvédelmi kötelezettségek támogatása C/5 Gazdálkodási rendszer és gyakorlat 1. C/5 f) Befektetési támogatás az utóbbi öt év során I. Befektetési célú állami támogatás az 1257/1999/EK rendelet hatálya alá tartozó, vidékfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések alapján. II. A "közvetlen" kifejezés azt jelenti, hogy a jellemző nem terjed ki olyan befektetési támogatásra, amely nem közvetlenül az üzem részére kerül kifizetésre, hanem magasabb (regionális vagy csoport-) szinten realizálódik, még akkor is, ha az üzem közvetetten részesült volna ebből a támogatásból. A kizárt befektetések közé tartoznak az alábbiak: - alapvető szolgáltatások a vidéki gazdaság és népesség számára, - a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos infrastruktúra fejlesztése és továbbfejlesztése, - gazdálkodási segélynyújtási és irányítási szolgáltatások létesítése, - minőségi mezőgazdasági termékek marketingje, - talajjavítás, - újraparcellázás. A kérdés továbbá nem terjed ki az 1257/1999/EK rendeletben szereplő alábbi támogatásokra és intézkedésekre, amelyek nem kapcsolódnak a befektetésekhez: - képzés (III. fejezet), - korengedményes nyugdíj (IV. fejezet), - legkedvezőtlenebb helyzetű és környezetvédelmi korlátozások alá eső területek (V. fejezet), - mezőgazdasági környezetvédelem (VI. fejezet). 2. C/5 f) i. Kapott állami támogatás a termelési befektetések keretében I. Az 1257/1999/EK rendeletben a termelési befektetések az alábbiakhoz kapcsolódnak: - 4. cikk: mezőgazdasági birtokokba eszközölt befektetések, - 8. cikk: fiatal gazdálkodók pályakezdésének segítése. 3. C/5 f) ii. Kapott állami támogatás a vidékfejlesztési intézkedések keretében I. Az ehhez a kérdéshez tartozó vidékfejlesztési intézkedések közé az 1257/1999/EK rendelet 33. cikke szerint végrehajtott egyes intézkedések tartoznak: - falufelújítás és falufejlesztés, valamint a vidéki örökség védelme és megőrzése, - a mezőgazdasági és a mezőgazdasághoz közeli tevékenységek diverzifikálása a többrétű tevékenység és a többféle jövedelem biztosítása érdekében, - a turisztikai és kézműves tevékenységek ösztönzése, - a mezőgazdasághoz, az erdőgazdálkodáshoz és a tájvédelemhez, valamint az állatok jólétének javításához kapcsolódó környezet védelme, - pénzügyi tervezés, továbbá az erdészeti jellegű befektetések (VIII. fejezet). C/6 A birtok termelésének rendeltetése 4. A birtokos háztartásának fogyasztása II. A családnak és a rokonságnak ellenszolgáltatás nélkül juttatott ajándékok a háztartási fogyasztáshoz sorolandók. Az ezen jellemzőnél említett össztermelés meghatározása megfelelő a mezőgazdasági számlarendszernél használt végső kibocsátás meghatározásának (vagyis a más termeléshez inputként szolgáló termés - mint például az állattenyésztéshez szükséges takarmány - nem veendő számításba az össztermelésnél). Az 50 %-ot természetesen nem pontos küszöbértéknek kell tekinteni, hanem nagyságrendnek. 5. C/06 b) A fogyasztóknak történő közvetlen értékesítés II. Az 50 %-ot természetesen nem pontos becslés eredményének kell tekinteni, hanem nagyságrendnek.

A szántó, az állandó rét és legelő, az ültetvények és a konyhakertek összes területe.

Olyan mezőgazdasági földterület, amely a felmérés tárgyát képező üzem művelése alatt áll, és a gazdálkodó tulajdonosként, haszonélvezőként, örökhaszonbérlőként vagy más, ezzel egyenértékű birtokviszonyban műveli azt.

II.

Az illetményföldet az azt kiosztó üzemhez tartozónak kell tekinteni, kivéve, ha a mezőgazdasági munkavállaló (az illetményes) műveli meg, a saját termelőeszközeit használva.

Az előző gazdálkodó által megtartott földrészletet (lásd "Mezőgazdasági üzem", 2.2. pont) ahhoz az üzemhez tartozónak kell tekinteni, amellyel együtt rendszerint megművelik, és ugyanazt a munkaerőt és ugyanazokat a termelőeszközöket alkalmazzák azon, mint az üzem többi részén.

Ugyanakkor nem tartozik ide a közös legelőn való legeltetés joga, pl. egy községi vagy szövetkezeti tulajdonban lévő földön (az ilyen földre, mivel nem része egy üzemnek sem, nem terjed ki a felmérés).

Előzetes megállapodás szerint (készpénzben, természetben vagy egyéb szolgáltatás útján) fizetett bérleti díj ellenében, írásbeli vagy szóbeli bérleti szerződés alapján az üzem által bérelt földterület. Egy terület csak egy üzemhez tartozhat. Ha egy területet a referenciaévben több üzem is bérelt, rendszerint ahhoz az üzemhez tartozónak kell tekinteni, amely az adott év során a leghosszabb ideig bérelte.

II.

A bérelt földterület a következőkből állhat:

- egy teljes üzem,

- különálló földtagok.

A bérelt földterület nem tekinthető a földtulajdonos üzeme részének, hanem mindig a bérlő üzemének részeként kell tekinteni azt. Az e földterületen található bármely állatot ahhoz az üzemhez tartozónak kell tekinteni, amely az állatot birtokolja.

Ide tartoznak a gazdálkodó által a gazdálkodó családtagjaitól bérelt földtagok vagy üzemek, ha e területeket a felmérés tárgyát képező üzem műveli. Szintén ide tartozik (amennyiben nem illetményföldről van szó) az a földterület, amely ugyan egy másik üzem része, de a felmérés tárgyát képező üzem műveli bizonyos számú munkaóráért cserébe. (A rendszerint a kiosztó üzem vetésforgó rendszerén belül maradó illetményfölddel szemben a bérleti szerződés nem csak a szóban forgó földterület nagyságát határozza meg, hanem pontos helyét és határait is.)

A harmadik félnek alhaszonbérletbe adott bérelt földet a harmadik fél üzeméhez tartozónak kell tekinteni, mivel az nem része a felmérés tárgyát képező üzemnek.

Olyan földterület (vagy akár teljes üzem), amelyet a föld tulajdonosa és a részes művelő írásbeli vagy szóbeli részes művelési szerződés alapján közösen művel. A részes művelésű terület (akár gazdasági, akár fizikai) hozamán a két fél megállapodás szerinti arányban osztozik.

II.

Ide tartozik többek között:

A "colonia parziaria" - teljes üzem esetében

A teljes üzem "colonia parziaria"-ja esetében az átadó megbízza egy család fejét a gazdaság irányításával, aki elvállalja, hogy családtagjai segítségével minden szükséges munkát elvégez az üzemben, ő maga pedig viseli a ráfordítások egy részét, és a farm hozamán meghatározott arányban osztozik az átadóval.

Olyan birtokviszonyok, amelyek nem tartoznak a C/1-C/3 a) pont alá.

II.

Ide tartozik többek között:

1. az olyan földterület, amelyre vonatkozóan a gazdálkodó jogokat élvez:

- bizonyos tisztség betöltése révén (erdész, pap, tanár stb.),

- a helyi közigazgatási szerv vagy más szervezet intézkedése által, például területi alapon felparcellázott közös legelőterület esetében (megkülönböztetve attól a földterülettől, amelyen a közös legeltetési jogok gyakorolhatók);

2. az olyan földterület, amelyet az üzem ellenszolgáltatás nélkül művel (például feloszlott üzemeknek a felmérés tárgyát képező üzem által művelt területei);

3. a "colonia parziaria" - különálló földrészlet esetében.

A különálló földrészlet "colonia parziaria"-ja esetében az átadó csak egy vagy több földrészlet művelését engedi át, amelyek művelésének feltételei megegyeznek az a) pontban leírtakkal.

Adatokat kell felvenni arról, hogy az üzem olyan szabványok és szabályok szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat-e, amelyeket a legutóbb a 473/2002/EK bizottsági rendelettel ( 7 ) módosított, a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 2092/91 tanácsi rendelet ( 8 ), vagy szükség szerint a legújabb vonatkozó jogszabály és/vagy a biogazdálkodásra vonatkozó, ezzel egyenértékű nemzeti szabályok határoznak meg.

II.

A rendelet összehangolt jogi keretet nyújt az olyan mezőgazdasági termékek címkézéséhez, termeléséhez és ellenőrzéséhez, amelyeken feltüntetik vagy fel kívánják tüntetni a biogazdálkodás keretében történő előállítás módszereire vonatkozó információkat. A rendeletben előírt szabályoknak megfelelően a termék előállításának úgy kell történnie, hogy a földrészletek, valamint az előállítás és a raktározás létesítményei egyértelműen elkülönüljenek bármely más, nem a biogazdálkodás szabályainak megfelelően működő egység azonos célra szolgáló helyiségeitől.

Amennyiben a biogazdálkodási termelési módszerek az üzem megművelt mezőgazdasági területének vagy állatállományának csak egy részére terjednek ki, ebben a pontban kizárólag ezt a meghatározott területet vagy állatállományt kell nyilvántartásba venni.

Az üzem mezőgazdasági hasznosítású területének az a hányada, amelyen a termelés teljes mértékben megfelel a 2092/91/EGK rendelet I. mellékletében megállapított gazdasági szintű biogazdálkodási elveknek.

II.

A rendelet megkülönbözteti azokat a területeket, amelyek teljes mértékben megfelelnek a megállapított szabályoknak és amelyek még átmeneti állapotban vannak. Kizárólag azok a termékek forgalmazhatók a biogazdálkodásra utaló címkével, amelyek a biogazdálkodás elveinek teljes mértékben megfelelő módon átalakított területekről származnak.

E tétel alatt csak azokat a területeket kell nyilvántartásba venni, amelyek esetében a teljes átalakítási időszak lezajlott (lásd a C/5 d) pontot).

Az üzem mezőgazdasági hasznosítású területének az a része, amelyen biogazdálkodási módszereket alkalmaznak, de amelyeken a 2092/91/EGK rendelet I. mellékletében a gazdasági szintű biogazdálkodási elveknek való teljes megfelelés elismeréséhez meghatározott átmeneti idő még nem telt el.

II.

E tétel alatt azokat a területeket kell nyilvántartásba venni, amelyek esetében a teljes átalakítási időszak nem zajlott le (lásd a C/5 a) pontot).

Azok az üzemek, ahol az állattenyésztés egésze vagy egy része teljes mértékben megfelel a mezőgazdasági üzemi szintű biogazdálkodásnak a 2092/91/EGK rendelet I. mellékletében meghatározott elveinek, illetve a megfelelés eléréséhez vezető átmeneti időszakban van.

II.

A rendelet kimondja, hogy rendes körülmények között az üzem minden állattenyésztési tevékenységének a biogazdálkodás szabályaival összhangban kell történnie. Az állatok egy része csak abban az esetben nevelhető eltérő állattenyésztés keretében, ha az épületeket, földrészleteket és fajokat egyértelműen elkülönítik.

Az üzem számára az 1257/1999/EK rendelet 22-24. cikkei (vagy adott esetben a legújabb jogszabályok) értelmében valamely tagállami program keretében kifizetett bármilyen támogatás. Ide tartozik a korábbi közösségi jogszabályon alapuló programok keretében kifizetett támogatás is. Nem tartozik ide a kizárólag a biogazdálkodásra kifizetett támogatás.

II.

Az 1257/99/EK rendeletnek megfelelően támogatás fizethető olyan mezőgazdasági termelési módszerekre, amelyek az alábbiak révén védik a környezetet és megőrzik a tájjelleget(agrárkörnyezetet):

- a mezőgazdasági földterület olyan módon történő hasznosítása, amely összeegyeztethető a környezet, a táj és annak sajátosságai, a természeti erőforrások, a talaj, valamint a genetikai sokféleség védelmével és fejlesztésével,

- a külterjes gazdálkodás és az alacsony intenzitású legelőgazdálkodás előmozdítása,

- a különösen értékes, mezőgazdasági hasznosítású környezet megőrzése,

- a mezőgazdasági földterületen kialakult táj és történelmi sajátosságok fenntartása,

- a környezettervezés bevonása a gazdálkodási gyakorlatba.

Támogatás nyújtható azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik legalább ötéves (vagy szükség esetén ennél hosszabb) időtartamra agrár-környezetvédelmi kötelezettségeket vállalnak. Ezeknek a kötelezettségeknek többre kell kiterjedniük, mint a helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazása, és olyan szolgáltatásokat is érinteniük kell, amelyek nem szerepelnek más támogatási intézkedésekben, mint például a piactámogatásokban vagy a kompenzációs támogatásokban.

A támogatás kiszámítása az elmaradt bevételek, a kötelezettségvállalásból származó többletköltségek és a szükséges ösztönzés alapján történik.

Korábbi közösségi jogszabályok alapján már indultak hasonló támogatási programok. Figyelembe véve az akkori hosszú távú kötelezettségvállalásokat, azok több éven keresztül érvényesek lehetnek. Ezeket a támogatásokat is e tétel alatt kell nyilvántartásba venni.

D-H

Az üzem teljes területe (D-H) az üzem mezőgazdasági hasznosítású területeiből (D-G) és egyéb földterületeiből (H) áll.

II.

Az I szakaszban azzal kapcsolatban kell részletesebb információt szolgáltatni, hogy hogyan történik a D-H bekezdésben már nyilvántartásba vett egyes területek hasznosítása. Ezért az I szakaszban már nyilvántartásba vett területeket nem kell más területekhez hozzáadni, mivel ekkor kétszer kerülnének nyilvántartásba.

Az üzem mezőgazdasági hasznosítású területe az összeírás évében betakarításra termesztett fő növények területét foglalja magában.

A teljes terület megművelt területek szerinti tételes lebontásánál minden terület csak egyszer szerepel.

Az ültetvények és az évelő növények (pl. spárga, szamóca, cserjék) telepítésük évétől szerepelnek, akkor is, ha még nem teremnek.

A termesztett gomba (I/2) nem tartozik bele a teljes területbe.

Vegyes termesztés (I/5) esetében a mezőgazdasági hasznosítású területet az adott növények által elfoglalt földterület arányában kell megosztani a szóban forgó növények között.

Az erdővel kevert mezőgazdasági területek hasonlóképpen oszlanak meg.

Ez az alapelv nem vonatkozik a vegyes termesztésre (amelyek esetében a különböző növényeket ugyanazon a helyen termesztik és ugyanazon a helyen takarítják be, pl. kevert gabona), illetve az egymást követő növényekre (pl. lóhere vetése az árpa alá későbbi betakarításra).

Vegyes termesztés esetében, ha az egyik kultúra már nem bír jelentőséggel az üzem számára, akkor azt a területek tételes felosztásánál nem kell figyelembe venni.

Az arányos megosztás alapelvétől el lehet térni, ha ennek alkalmazása nem vezetne kielégítő eredményre, feltéve hogy a tagállamok által a Bizottsággal egyetértésben megállapított szabályokat tiszteletben tartják.

A másodvetésű növényeket csak az I/1 tételben kell feltüntetni. A D-G tételekben nem szerepel minden egyes másodvetésű növény területe, hanem a területet csak egyetlen, főnövénynek tekintett növényhez tartozónak kell tekinteni. Ha egy gazdasági éven belül egymás után több utónövényt termesztenek egy területen, azt kell főnövénynek tekinteni, amelyik a legnagyobb termelési értéket képviseli. Ha a termelési érték alapján nem határozható meg a főnövény, akkor azt kell főnövénynek tekinteni, amelyik a leghosszabb időn keresztül foglalja el a területet.

Rendszeresen, általában vetésforgó rendszerben művelt (szántott vagy megművelt) föld.

II.

A vetésforgó rendszer azt jelenti, hogy egy adott földterületen az egyik növény egy előre meghatározott terv szerint követi a másik növényt. A növényeket rendszerint évenként váltják, de lehetnek évelők is. A szántóföld ültetvényektől (G) vagy állandó legelőtől és réttől (F) történő megkülönböztetéséhez egy öt éves küszöbérték használható. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a fölterületet legalább öt éven keresztül ugyanahhoz a növényhez használják, miközben a korábbi növényt nem távolítják el és nem telepítenek újat, a kérdéses földterület nem minősül szántónak.

Egyes növények, amelyeket rendszerint zöldségféleként, dísznövényként vagy ipari növénynek tekintenek (például spárga, rózsa, virágukért vagy leveleikért termesztett díszcserjék, szamóca, komló), még abban az esetben is ebbe a kategóriába tartoznak, ha öt évnél hosszabb időre foglalják el a földterületet.

A szántóterület a D/1-D/20-ig és D/23-D/35-ig terjedő kategóriákban felsorolt kultúrákat, a támogatás nélküli ugaroltatott (D/21) és a gazdasági haszon nélküli pihentetésre ösztönző támogatást élvező ugarterületet (D/22) foglalja magában.

A pihentetett földön termesztett ipari növények által elfoglalt területeket a saját címszavuk alatt kell feltüntetni, de az I/8 b) tétel alatt is nyilvántartásba kell venni azokat.

D/1-D/8

II.

Nem tartoznak ide a zölden betakarított, illetve takarmányként felhasznált gabonafélék. Ezek a D/18 jelű kategóriában szerepelnek.

D/1

Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paol., Triticum spelta L., és Triticum monococcum L.

D/2

Triticum durum Desf.

D/3

Secale cereale L.

Ide tartoznak a rozskeverékek és egyéb őszi vetésű gabonák keverékei.

D/4

Hordeum vulgare L.

D/5

Avena sativa L.

Ide tartoznak a zabkeverékek és egyéb tavaszi vetésű gabonák keverékei.

D/6

A szemekért termesztett kukorica (Zea mays L.).

II.

Kézzel, kukoricaszedővel, kukoricahántóval vagy kombájnnal betakarított kukorica a felhasználásra való tekintet nélkül, beleértve a silózásra szánt szemes kukoricát. Szintén ide tartozik a csövesen szedett kukorica, ha 20 %-nál nagyobb nedvességtartalmú, és silózásra használják (szem- és csutkakeverék - "Corn-Cob-Mix": "CCM").

Az emberi fogyasztásra szánt csemegekukorica-csövek a D/14 bekezdés alá tartoznak.

D/7

Oryza sativa L.

D/8

A tiszta kultúraként vetett, szemes betakarítású, a D/1-D/7-es kategóriák alatt nyilvántartásba nem vett gabonafélék.

II.

Az itt nyilvántartásba veendő gabonák többek között: cirok (Sorghum bicolor × Sorghum sudanense.), tritikálé (Triticosecale Wittmack), köles (Panicum miliaceum L.). A hajdinát (Fagopyrum esculentum.) és a madárkölest (Phalaris canariensis L.) szintén itt kell nyilvántartásba venni, mivel művelésük és feldolgozásuk megegyezik a gabonákéval.

D/9

Főleg a fehérjetartalmuk miatt vetett és betakarított növények.

II.

A zölden betakarított fehérjenövényeket a felhasználási módjuktól függően a D/14-es vagy a D/18-as kategóriában kell nyilvántartásba venni. Ezek a növények főleg hüvelyes növényekből állnak.

D/9 e)

Egyedüli növényként vetett, száraz, szemes betakarítású Pisum sativum L., Vicia faba L., Lupinusspp.

D/9 f)

Egyedüli növényként vetett, száraz, szemes betakarítású Lens culinaris, Cicer arietinum, Vicia pannonica Crantz vagy Vicia varia.

D/9 g)

A máshol nem említett, szárazon vetett, száraz, szemes betakarítású, főleg a fehérjetartalmukért termesztett növények.

D/10

Solanum tuberosum L.

D/11

Cukoripari és alkoholgyártási felhasználású Beta vulgaris L.

D/12

A máshol nem említett takarmányozásra használt gyökér- és gumósnövények (Beta vulgaris L.), a káposztafélék családjába tartozó, takarmányozásra használt növények és egyéb növények, amelyeket főleg gyökereik, gumóik takarmányozási célú felhasználásért termesztenek.

II.

E pontban kell nyilvántartásba venni a káposztafélék családjába tartozó összes takarmányozási célú növényt, függetlenül attól, hogy takarmányozási célból a gyökerét vagy a szárát takarítják be. Ide tartozik még például a csicsóka (Helianthus tuberosus L.), az édesburgonya (Ipomoea batatas (L.) Lam.), a takarmány paszternák (Pastinaca sativa L.), a jamgyökér (Discorea spp.), a manióka (Manihot esculenta Crantz).

D/23-D/35

Olyan növények, amelyeket rendszerint nem árusítanak közvetlen felhasználás céljából, mert a végfelhasználást megelőzően ipari feldolgozáson kell átesniük.

II.

Ipari növények, beleértve az olajnövények vetőmagjait, a rostnövények, a komló, a dohány és más ipari növények vetőmagjai és palántái kivételével.

D/23

Nicotiana tabacum L.

D/24

Humulus lupulus L.

D/25

Gossypium spp.

D/26

Szemes, száraz betakarítású, olaj előállítása céljából termesztett Brassica napus L. és Brassica rapa.

D/27

Helianthus annuus L.

D/28

Glycine max L.

D/29

Főként olaj előállítása céljából termesztett Linum usitatissimum L. fajták.

D/30

Máshol nem említett, főleg olajtartalmuk miatt termesztett, száraz, szemes betakarítású egyéb növények.

II.

Ezek lehetnek például: mustár (Sinapis alba L.), mák (Papaver somniferum L.), szezámmag (Sesamum indicum L.), mandulakávé (Cyperus esculentus L.), mogyoró (Arachishypogea).

D/31

Főként rostok előállítása céljából termesztett Linum usitatissimum L. fajták.

D/32

Cannabis sativa L.

D/33

Máshol nem említett, főleg rosttartalmuk miatt termesztett egyéb növények.

II.

Ezek lehetnek például: juta (Corchorus capsularis), manilakender (Musa textilis), szizál (Agave sisalana), rostmályva (Hibiscus cannabinus).

D/34

II.

A legfontosabb illóolaj-, gyógy- és fűszernövények a következők:

angyalgyökér (Angelica fajok), nadragulya (Atropa fajok), kamilla (Matricaria fajok), kömény (Carum fajok), gyűszűvirág (Digitalis fajok), tárnics (Gentiana fajok), izsóp (Hyssopus fajok), jázmin (Jasminum fajok), levendula (Lavandula fajok), majoránna (Origanum fajok), citromfű (Melissa fajok), menta (Mentha fajok), mák (Papaver fajok), télizöld (Vinca fajok), psyllium (vetőmag) (Psyllium fajok), sáfrány (Curcuma fajok), zsálya (Salvia fajok), körömvirág (Calendula fajok), macskagyökér (Valeriana fajok) stb.

D/35

Máshol nem említett egyéb ipari növények.

II.

Ezek lehetnek például: cikória (Cichorium intibus L.) és cukornád (Saccharumofficinarum L.).

D/14 és D/15

II.

Nem tartoznak ide a termesztett gombák (I/2).

D/14 D/14 a) Szabadföldi termesztés D/14 b) Árutermelő kertészet

Más mezőgazdasági növényekkel vetésforgóban termesztett zöldségfélék, dinnye és szamóca.

II.

A szabadföldön termesztett zöldségfélék rendszerint, de nem minden esetben a közvetlen piaci értékesítéssel szemben ipari felhasználásra kerülnek.

A döntő tényező ebben az esetben az üzem vetésforgó rendszere: amennyiben a zöldségfélék által elfoglalt földterület más, nem kertészeti növényekkel (D/14 és D/16) van forgóban, az adott terület "szabadföldnek" minősül.

Más kertészeti növényekkel (D/14 és D/16) vetésforgóban termesztett zöldségfélék, dinnye és szamóca.

II.

A kertészeti zöldségek rendszerint, de nem minden esetben, ipari feldolgozás helyett közvetlenül piaci értékesítésre kerülnek.

A döntő tényező ebben az esetben a földterület vetésforgó rendszere: amennyiben a zöldségfélék által elfoglalt földterület kizárólag más kertészeti növényekkel (D/14 és D/16) van forgóban, az adott terület "árutermelő kertészetnek" minősül.

D/15, D/17 és G/7

Olyan növények, amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében rögzített vagy mozgatható magas (üveg, illetve merev vagy rugalmas műanyag) takarás, illetve növényház alatt növekednek.

II.

Nem tartozik ide a talaj fóliatakarása, az ember számára hozzáférhetetlen üvegbura vagy fóliaalagút, vagy a hollandi ágy használata.

A mozgatható növényházak és a mozgatható takarások esetében az összeírásban az előző 12 hónap során ténylegesen fedett összterületet kell feltüntetni (e területek összege adja a teljes fedett területet), nem csupán a berendezés által valamely időpontban fedett területet.

Azon növények területét, amelyek részben takarás alatt, részben szabadföldön növekednek, a felmérésben kizárólag takarás alattiként kell feltüntetni, kivéve, ha a takarás alatti termesztés ideje rendkívül rövid.

Ha ugyanazt a takarás alatti területet többször hasznosítják, a felmérésben csak egyszer kell feltüntetni.

A többszintes növényházak esetében csak az alapterületet kell figyelembe venni.

D/16 Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével) szabadföldi vagy alacsony (nem járható) takarás alatt

D/17 Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével) üvegházban vagy egyéb magas (járható) takarás alatt

D/18

Minden állati takarmányozásra szánt, vetésforgóban termesztett "zöld" szántóföldi növény, amely ugyanazt a területet öt évnél rövidebb ideig foglalja el (egynyári vagy évelő takarmánynövények).

II.

Ezek a "zöld" növények (szemben a "száraz szemes" terményekkel) általában az állatok legeltetésére szolgálnak vagy zölden takarítják be azokat, de betakaríthatók szárazon is, mint száraz széna. A gyökerek kivételével rendszerint az egész növény betakarításra és takarmányozási célra felhasználásra kerül.

Ide tartoznak a nem az üzemben felhasznált, hanem más üzemeknek vagy az iparnak közvetlen felhasználás céljából értékesített növények is.

Ide tartoznak a gabonák, ipari növények és egyéb szántóföldön termesztett, takarmányozás céljából zölden betakarított vagy felhasznált növények. Nem tartoznak ide a takarmánygyökerek és -gumók, valamint a káposzták (D/12).

D/18 a)

A rendes vetésforgó részeként, legeltetésre, szénának vagy silózásra szánt fűféle takarmány, amely legalább egy gazdasági éven keresztül, de öt évnél rövidebb ideig van a területen, fűfélékkel vagy fűkeverékkel együtt vetve. Az újbóli vetés előtt a területet szántással vagy más módon törik fel, vagy másként, például gyomirtó szerrel pusztítják el a növényeket.

II.

Ide tartoznak a túlnyomórészt fűfélék és egyéb takarmánynövények (rendszerint pillangósok) zölden vagy száraz szénaként legeltetett vagy betakarított keverékei.

Nem tartoznak ide az egynyári (a talajt egy gazdasági évnél rövidebb ideig igénybevevő) fűfélék.

D/18 b)

Más, túlnyomó részben egynyári takarmánynövények (például takarmánybükköny, silókukorica, zölden betakarított és/vagy fogyasztott gabonafélék, pillangósok).

D/18 (b/i.)

Silózott takarmánynak termesztett kukorica (Zea mays L.)

II.

Minden olyan takarmánykukorica, amelyet nem szemesen takarítanak be (teljes cső, növényrészek vagy a teljes növény). Ide tartozik az állatok által közvetlenül (silózás nélkül) fogyasztott kukorica, valamint a takarmánynak vagy silónak betakarított teljes csövek (szemek + csutka + csuhé).

D/18 (b/iii.)

Máshol nem említett, zölden betakarított, állati takarmányozási célú, szántóföldön termesztett egyéb szántóföldi növények.

II.

Ide tartoznak a here különböző egynyári vagy évelő fajai, mint például a bíborhere (Trifolium incarnatum L.), a vöröshere (T. pratense L.), a fehérhere (T. repens L.), az egyiptomi here (T. alexandrinum), a perzsahere (T. resupinatum), valamint a lucerna különböző fajai.

Ide tartozik a túlnyomórészt (rendszerint > 80 %) takarmánypillangós növények és füvek zölden vagy száraz szénaként betakarított keveréke.

Ide tartoznak: az egynyári növények, pl. gabona, egynyári perje, egynyári cirok, egyes egynyári pázsitfűféle növények, a sovány perje (Poa annua L.), az egyéb családokhoz tartozó növények, mint például a keresztes virágúak és a máshol nem említett növények (repce stb.), a varádicslevelű mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth), amennyiben zölden kerülnek betakarításra.

A silókukorica nem tartozik ide.

D/19

Olyan területek, amelyeken értékesítési céllal termesztenek vetőmagot és palántákat, a gabonafélék, a rizs, a száraz hüvelyesek, a burgonya és az olajos magvak kivételével. Az üzem saját szükségletére termesztett vetőmagokat és palántákat (például káposzta- vagy salátapalántákat) az összeírásban az adott növény címszavánál kell feltüntetni.

II.

Ide tartoznak a zöldtakarmányok vetőmagjai.

D/20

A D/1-D/19-es vagy a D/21-D/35-ös kategóriákban nem szerepelő szántóföldi növények.

II.

E pontban, amelyhez csak a csekély gazdasági jelentőségű növények tartoznak, csak a más ponthoz be nem sorolható növények szerepelhetnek. Amennyiben lehetséges, a növények keverékét máshol kell nyilvántartásba venni, vagy a kérdéses változó meghatározásának megfelelően vagy - ha nincs ilyen feltüntetve - a legmagasabb gazdasági értékű kultúránál.

Amennyiben egy növénykultúra nem vehető külön-külön nyilvántartásba, akkor a más kategóriába tartozó növények mellé való besorolás helyett inkább azonos fajta növényekhez kell besorolni. Például a kis területeken termesztett olajlent nem ide kell besorolni, hanem az "egyéb olajos növények" közé.

D/21 és D/22

II.

Az ugar nem tévesztendő össze a másodvetésű növénykultúrákkal (I/1) és a nem mezőgazdasági hasznosítású területtel (H/1). Az ugar legfőbb jellemzője, hogy rendszerint a gazdasági év teljes időtartamára pihenni hagyják.

Az ugar lehet:

1. kopár terület növények nélkül;

2. spontán természetes növényzetű terület, amely takarmányozással hasznosítható vagy beszántható;

3. kizárólag zöldtrágya termesztése céljából bevetett terület (zöld ugar).

D/21

Minden olyan terület, amely - tekintet nélkül arra, hogy művelés alatt áll-e vagy sem - a vetésforgó része, de egy teljes gazdasági év alatt nincs rajta betakarítás, és amelyre vonatkozóan nem fizetnek semmilyen pénzügyi támogatást vagy szubvenciót.

D/22

A termelésből kivont olyan területek, amelyek esetében a gazdaság támogatásra jogosult. Olyan területek, amelyeket az 1782/2003/EK rendeletnek (vagy szükség szerint a legújabb vonatkozó jogszabálynak) megfelelően a termelésből kivontak, jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartanak fenn, és jogosultak az egységes támogatási rendszer igénybevételére vagy a föld pihentetését ösztönző kifizetésekre. Ha léteznek hasonló nemzeti programok, e területeket az erre vonatkozó jellemző alatt is fel kell tüntetni.

A termelésből több mint öt éve kivont olyan területek, amelyeket nem kötelező jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban fenntartani, a H/1. + H/3. alatt kell regisztrálni.

II.

Azok a szántóterületek, amelyekre a nem élelmiszertermelési célú termesztést megengedő programok vonatkoznak és amelyek szerződés alapján tényleges művelés alatt állnak, a D/1-D/20-as vagy D/23-D/35-ös kategória alá tartoznak.

A gazdálkodó és a háztartása által történő felhasználásra szánt mezőgazdasági termékek termelésére szolgáló terület.

II.

A konyhakertek az üzem többi részétől rendszerint elkülönített területek, és felismerhetően konyhakertek. Kizárólag kivételes esetben értékesíti az üzem az e területekről származó termékfelesleget. Azok a területek, amelyeken a termelt termékeket rendszeresen piacon értékesítik, más pont alá tartoznak, még akkor is, ha a termékek egy részét a gazdálkodó és a háztartása fogyasztja.

Más tétel alá tartoznak a valamilyen állat számára takarmányt előállító területek, még akkor is, ha az állatokat a gazdálkodó és háztartása fogyasztja.

A konyhakert tartalmazhat szántóföldet és ültetvényt.

Nem tartoznak ide:

- a pihenőkertek (park és gyep) (H/3),

- a közös háztartások, például kutatóintézetek, vallási közösségek, bentlakásos iskolák, büntetés-végrehajtási intézetek stb. által saját szükségletre művelt területek. Ezek a területek mezőgazdasági üzemnek számítanak abban az esetben, ha a közös háztartáshoz kapcsolódva olyan módon működnek, hogy megfelelnek a mezőgazdasági üzem egyéb követelményeinek. E területek besorolása - ugyanúgy, mint a mezőgazdasági üzemek területeinek besorolása - használatuk szerint történik.

A folyamatosan (legalább öt éve) takarmánynövények műveléses (vetés) vagy természetes (maghullatásos szaporodás) termesztésére használt, az üzem vetésforgójában nem szereplő föld.

II.

A terület legeltetésre használható és silózás vagy széna céljából kaszálható.

F/1

Állandó legelő jó vagy közepes minőségű talajokon. Ezek a területek rendszerint intenzív legeltetésre használhatók.

II.

Nem tartoznak ide az alábbiak:

- időszakosan vagy folyamatosan használt külterjes legelő (F/2),

- nem használt legelő és rét (H/1).

F/2

Olyan, rendszerint dombos, nagy magasságban fekvő, rossz talajminőségű, kis hozamú állandó legelő, amelyet általában nem javítanak trágyázással, műveléssel, újravetéssel vagy drénezéssel.

Ezek a területek rendszerint csak külterjes legeltetéssel hasznosíthatók, nem képesek eltartani nagy állománysűrűségű állatállományokat és rendszerint nincsenek kaszálva.

II.

Ide tartozhatnak a köves területek, a hangafüves puszták, a mocsaras területek és a skóciai "deer forests" elnevezésű területek.

Nem tartoznak ide a használaton kívüli külterjes legelők (H/1).

F/3 A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő és rét

I. Az 1782/2003/EK rendeletnek (vagy szükség szerint a legújabb vonatkozó jogszabálynak) megfelelően a termelésből kivont állandó legelő és rét, amelyet jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartanak fenn és jogosult az egységes támogatási rendszer igénybevételére.

Az állandó legelő kivételével az olyan, nem vetésforgóban termesztett növények, amelyek hosszú időre foglalják el a földet és több éven keresztül teremnek.

II.

Ebbe a kategóriába tartoznak a faiskolák (kivéve a nem kereskedelmi célú erdészeti faiskolákat, amelyek az erdőterület címszó alatt szerepelnek), valamint a fonásra és szövésre használt növények (fűz, nád, káka stb.: G/6).

Nem tartoznak ebbe a kategóriába azok az ültetvények, amelyeket zöldségféleként, dísznövényként vagy ipari növényként kezelnek (pl. spárga, rózsa, virágjukért vagy lombjukért termesztett díszcserjék, szamóca, komló). Ezeket a szántóföld megfelelő kategóriái alatt kell nyilvántartásba venni.

G/1-G/6 Szabadföldi ültetvények

G/1

Olyan területek, amelyeken a szamóca kivételével gyümölcstermő fák, cserjék és évelő bogyós növények találhatók. A gyümölcsösök lehetnek összefüggőek, amikor a fák egymáshoz való távolsága minimális, vagy lehetnek nem összefüggőek, amikor a távolság nagy, és a gyümölcsös nem tartalmazhat más növényeket.

II.

Ide tartoznak a szelídgesztenyefák.

Nem tartoznak ide a citrusültetvények (G/2), az olajfaültetvények (G/3) és a szőlőültetvények (G/4).

G/1 a)

A mérsékelt éghajlati övben friss gyümölcs és bogyós gyümölcs előállítására hagyományosan termesztett gyümölcsös és bogyósgyümölcsű ültetvények.

G/1 b)

A szubtrópusi éghajlati övben friss gyümölcs és bogyós gyümölcs előállítására hagyományosan termesztett gyümölcsös és bogyósgyümölcsű ültetvények.

II.

A következők tekintendők szubtrópusi gyümölcs- és bogyósgyümölcsfajoknak: anóna (Anona fajok), ananász (Ananas fajok), avokádó (Persea fajok), banán (Musa fajok), fügekaktusz (Opuntia fajok), licsi (Litchi fajok), kivi (Actinidea fajok), papaya (Carica fajok), mangó (Mangifera fajok), guajáva (Psidium fajok), golgotavirág gyümölcse (Passiflora fajok).

G/1 c)

II.

Ide tartozhat például: dió (Juglans regia L.), mogyoró (Corylus avelanna L.), mandula (Prunus dulcis (Mill.) D.A. Webb.), gesztenye (Castanea sativa Mill.).

G/2

Citrus spp.

G/3

Olea europea L.

G/3 a)

A főként étkezési olajbogyót termő fajok ültetvényei.

G/3 b)

A főként olajkészítésre szánt olajbogyóttermő fajok ültetvényei.

G/4

Vitis vinifera L.

G/4 a)

Olyan, főként meghatározott régióban termelt minőségi borok előállítására szánt borszőlőfajták ültetvényei (meghatározott régióban termelt minőségi borok), amelyek megfelelnek a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet ( 9 ) vagy adott esetben a legújabb jogszabályok követelményeinek, valamint az ezekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban és a nemzeti szabályozásban megállapított követelményeknek.

G/4 b)

Olyan borszőlőfajták ültetvényei, amelyeket nem a meghatározott régióban termelt minőségi borok előállítására szánnak.

G/4 c)

Olyan borszőlőfajták ültetvényei, amelyeket csemegeszőlő előállítására szánnak.

G/4 d)

Olyan borszőlőfajták ültetvényei, amelyeket mazsola előállítására szánnak.

G/5

Olyan területek, amelyeken fiatal fás szárú növényeket nevelnek szabadföldön, későbbi átültetésre:

a) szőlőoltvány-iskolák;

b) gyümölcsfaiskolák;

c) díszfaiskolák;

d) erdészeti faiskolák (kivéve azokat, amelyek az erdőterületen belül találhatók és az üzem saját szükségleteit elégítik ki);

e) kertekbe, parkokba, utak mellé és töltésekre szánt fák és cserjék (pl. sövénynövények, rózsák és más díszcserjék, tűlevelű dísznövények), beleértve minden esetben az alanyt és a magoncot.

II. A kereskedelmi célú erdészeti faiskolák - függetlenül attól, hogy az erdő területén vannak-e vagy sem - a G/5 kategória alá tartoznak, és ide tartoznak azok a nem kereskedelmi, az üzem saját szükségleteit kielégítő erdészeti faiskolák is, amelyek az erdőterületen kívül találhatók. Azok a (rendszerint kis méretű) faiskolák, amelyek az üzem saját szükségleteit elégítik ki, és az erdőterületen belül találhatók, a többi erdőterülethez tartoznak (H/2). Erdészeti faiskolák Kereskedelmi Nem kereskedelmi (az üzem saját szükségletére) Erdőterületen belül G/5 H/2 Erdőterületen kívül G/5 G/5

G/6

Olyan szabadföldi ültetvények, amelyek nem tartoznak a G/1-G/5 kategória alá, különösen a fonásra és szövésre szánt növények (lásd a mezőgazdasági termékjegyzék 02.01.42. pontját).

G/7 Üvegházi ültetvények

Lásd a D/15-ös és a D/17-es kategóriákban az üvegház meghatározását.

H. Az "Egyéb földterületek" címszó alá tartozik a nem hasznosított mezőgazdasági földterület (olyan mezőgazdasági földterület, amelyet gazdasági, szociális vagy más okból már nem művelnek, és nem része a vetésforgónak), valamint az épületek, gazdasági udvarok, utak, vizek, kőbányák és terméketlen földek. H/1 Nem hasznosított mezőgazdasági földterület (olyan mezőgazdasági terület, amelyet gazdasági, szociális vagy más okból már nem művelnek, és nem része a vetésforgónak) H/2 Erdővel borított terület H/3 Egyéb földterületek (épületek, pihenőkertek, gazdasági udvarok, utak, vizek, kőbányák, terméketlen földek, sziklák stb.)

Olyan terület, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt állt, de a felmérés évében gazdasági, szociális vagy más okból már nem áll művelés alatt és nem része a vetésforgónak, ami azt jelenti, hogy mezőgazdasági felhasználását nem tervezik.

II.

Az ilyen területet az üzemek számára általában rendelkezésre álló erőforrások segítségével újra művelés alá lehet vonni.

Nem tartoznak ide a következők:

- pihenőkertek (park és gyep) (H/3),

- ugar (D/21 és D/22).

Fákkal vagy erdei cserjékkel borított terület, beleértve az erdőn belüli vagy kívüli nyárfatelepítéseket, az erdőterületen lévő és az üzem saját szükségleteit kielégítő erdészeti faiskolákat, valamint az erdei létesítményeket (erdei utak, faanyagtárolók stb.).

II.

Ahol a mezőgazdasági növények erdővel keverednek, a területet a földhasználat arányában kell felosztani.

A szélfogó, mezővédő erdősávok, az élő sövények stb. annyiban tartoznak ide, amennyiben ésszerű azokat erdőterületnek tekinteni.

Termőhelyükre tekintet nélkül ide tartoznak a karácsonyfák és a főként energiatermelésre termesztett fák és cserjék is.

Nem tartoznak ide a következők:

- a főként termésükért ültetett dió- és gesztenyefák (G/1); más, nem erdészeti ültetvények (G) és füzesek (G/6),

- olyan területek, amelyeken szórvány fák, kis facsoportok vagy fasorok találhatók (H/3),

- parkok (H/3), kertek (park és gyep) (H/3), legelők (F/1 és F/2) és hasznosítatlan külterjes legelők (H/1),

- puszták és mocsarak (F/1 vagy H/1),

- kereskedelmi célú erdészeti faiskolák és más, erdőterületen kívül található csemetekertek (G/5).

A mezőgazdasági üzem teljes területének minden olyan része, amely nem tartozik sem a mezőgazdasági hasznosítású földterülethez, sem a hasznosítatlan mezőgazdasági földterülethez, sem pedig az erdőhöz.

II.

Ide tartoznak különösen az alábbiak:

1. a növénytermesztésében közvetlenül nem hasznosított, de a gazdaság működéséhez szükséges területek, mint például az épületek vagy utak által elfoglalt földterület;

2. a mezőgazdasági termelésre nem használható területek, azaz azok, amelyek csak a mezőgazdasági üzem számára általában rendelkezésre nem álló, rendkívüli erőforrások segítségével művelhetők meg (például mocsaras területek, hangafüves puszták stb.);

3. pihenőkertek (park és gyep).

I. I/1 Másodvetésű növények (kivéve az árutermelő kertészeti és az üvegházi növényeket) I/2 Gomba I/5 Vegyes termesztés I/7 Állati eredetű szerves trágya (szilárd trágya, híg trágya és trágyalé) I/8 A termelésből kivont, támogatásra jogosult területek és a föld pihentetését ösztönző támogatási rendszer tárgyát képező területek, az alábbi bontásban: a) termelésből kivont, támogatásra jogosult területek (a D/22. és F/3. alatt már nyilvántartásba vett); b) nem élelmiszer célú mezőgazdasági nyersanyagok termelésére használt területek (pl. repce, fák, cserjék stb., beleértve a lencsét, a csicseriborsót és a bükkönyt; a D. és a G. alatt már nyilvántartásba vett); c) állandó legelővé és rétté alakított (az F/1-es és az F/2-es kategóriákban már nyilvántartásba vett) terület; d) olyan, a H/2-es kategóriában már nyilvántartásba vett korábbi mezőgazdasági területek, amelyeket erdős területté alakítottak, vagy erdősítésre előkészítettek; e) egyéb, a H/1-es és a H/3-as kategóriákban már nyilvántartásba vett területek.

A főnövényt követő (esetleg megelőző) növények, amelyeket a 12 hónapos referencia-időszak folyamán takarítanak be. Abban az esetben, ha több, a főnövényt követő (vagy megelőző) másodveteményt vetnek, mindegyik ilyen növényre vonatkoztatva fel kell tüntetni a szóban forgó területet.

II.

A másodveteménnyel bevetett terület nem szerepel kétszer a nyilvántartásban, vagyis a terület a D-G kategóriákban csak a főnövényre vonatkoztatva, a másodvetemény területe pedig kizárólag az I/1-es kategóriában szerepel.

Nem tartoznak ide az árutermelő kertészeti növények (D/14 b)), az üvegházi növények (D/15, D/17), valamint a konyhakerti növények (E).

Kifejezetten gombatermesztés céljára létesített vagy erre a célra átalakított épületben, valamint föld alatti helyiségben, barlangban és pincében termesztett gomba.

II.

Ez a felmérés azokat a tényleges gombatermesztésre alkalmas területeket (ágyásokat, zsákokat vagy hasonló területeket) veszi nyilvántartásba, amelyeket a 12 hónapos referencia-időszak folyamán legalább egyszer használnak vagy használni fognak.

Amennyiben a használatra többször is sor kerül, a területet akkor is csak egyszer lehet nyilvántartásba venni.

I/3 a)

Az a maximális nagyságú terület, amely a referenciaévben az üzem számára általában rendelkezésre álló berendezésekkel és vízmennyiséggel öntözhető.

II.

A teljes öntözhető terület különbözhet az öntözőberendezéssel ellátott területek összességétől, mivel lehet, hogy mozgatható öntözőberendezés alkalmazására kerül sor, amely így a gazdasági év során számos táblán használható; az öntözési kapacitást pedig korlátozhatja a rendelkezésre álló vízmennyiség vagy az, hogy mennyi ideig áll rendelkezésre a mozgatható berendezés.

I/3 b)

Azon növények területe, amelyeket a felmérés időpontját megelőző 12 hónapban legalább egyszer ténylegesen öntöztek.

II.

Nem tartoznak ide az üvegházi és konyhakerti növények, amelyeket majdnem mindig öntöznek.

Amennyiben a gazdasági évben egynél több növényt termesztettek egy adott táblán, a területet csak egyszer lehet feltüntetni: a főnövényre vonatkoztatva, amennyiben azt öntözték, ellenkező esetben pedig a legfontosabb öntözött másodveteményre vonatkoztatva.

Időszakos növények (szántóföldi növények vagy legelő és rét), illetve ültetvények és/vagy erdészeti növények egyidejű termesztése ugyanazon a területen, tágabb értelemben pedig különböző típusú ültetvények és időszakos növénykultúrák egyidejű termesztése ugyanazon a területen.

II.

Ez a jellemző a vegyes termesztésre ténylegesen felhasznált teljes területre vonatkozik. A teljes terület különböző növények szerinti további felosztása a D-H "Teljes terület" bekezdés alatt található.

Szilárd trágya

háziállatok ürüléke (alommal vagy anélkül), amely esetleg kis mennyiségű vizeletet is tartalmazhat.

Híg trágya

háziállatok vizelete, amely esetleg kis mennyiségű ürüléket és/vagy vizet is tartalmazhat.

Trágyalé

folyékony állapotú trágya, vagyis háziállatok ürülékének és vizeletének keveréke, amely esetleg vizet és/vagy kis mennyiségű almot is tartalmazhat.

I/7 a)

Szilárd trágya esetén a tárolás vízhatlan felületen történik, vízelvezető lehetőséggel, fedett vagy fedetlen helyen.

Híg trágya vagy trágyalé esetén a tárolás fedett vagy fedetlen vízzáró tartályban vagy bélelt falú derítő medencében történik.

II.

Nem szerepelnek a nyilvántartásban azok a tároló létesítmények, amelyeket a 12 hónapos tárgyidőszak alatt nem használtak.

I/7 b)

Azoknak a hónapoknak a száma, amíg az üzemben képződött trágya a túlfolyás veszélye és esetenkénti kiürítés nélkül a tároló létesítményben maradhat.

II.

Csak azok a területek tartoznak ide, amelyekre vonatkozóan az üzem a felmérés referenciaévében jogosult a pénzügyi támogatásra.

Azokat a területeket is fel kell tüntetni, amelyek korábbi jogszabályokon alapuló hasonló programok alapján jogosultak pénzügyi támogatásra.

I/9 a)

Azok a növények, amelyeket kifejezetten azon tulajdonságuk miatt vetnek, mert képesek csökkenteni a télen vagy a talaj kopár, növényzet nélküli időszakaiban, vagy egyéb módon a levegőbe, felszíni, illetve talajvizekbe történő tápanyagszivárgás mértékét. Ezeknek a növényeknek a gazdasági értéke alacsony, a fő cél a talaj védelme.

II.

Különösen ki vannak téve a tápanyag-elszivárgásnak azok a mezőgazdasági földterületek, amelyek nincsenek fedve, vagy csak növényi maradékok vannak a felszínükön. Ezzel mind a termelők, mind a jogalkotás/közigazgatás számol. A mind a környezetet, mind a gazdaságot károsan érintő veszteségek csökkentésére irányuló erőfeszítések során a leghatékonyabb eszköz a földterület növényekkel való folyamatos fedése. Egyes tagállamokban törvény írja elő, illetve a termelők által választható agrár-környezetvédelmi programok tartalmazzák a szántóföld meghatározott hányadának normál téli növényekkel, például őszi búzával vagy az itt meghatározott téli növényekkel való bevetését.

Ezeket a növényeket nem szabad összetéveszteni az olyan hagyományos őszi vetésű növényekkel, mint a - betakarítandó - őszi búza vagy a gyep. Itt azokról a növényekről van szó, amelyek egyedüli célja a tápanyag-elszivárgás csökkentése. Tavasszal e növényeket általában beszántják a következő növény vetése előtt, és sem betakarítással, sem legeltetéssel nem hasznosítják.

J. J/1-J/19 Állatállomány J/1 Lófélék J/2-J/8 Szarvasmarha J/2 Egyévesnél fiatalabb szarvasmarha, hímivarú, nőivarú J/3 Egy és két év közötti hímivarú szarvasmarha J/4 Egy és két év közötti nőivarú szarvasmarha J/5 Kétéves vagy idősebb hímivarú szarvasmarha J/6 Kétéves vagy idősebb üsző J/7 és J/8 Tejhasznú tehenek, egyéb tehenek J/7 Tejhasznú tehén J/8 Egyéb tehenek J/9 Juh (minden életkort beleértve) J/10 Kecske (minden életkort beleértve) J/11-J/13 Sertés J/11 20 kilogrammnál kisebb élősúlyú malac J/12 Legalább 50 kilogramm súlyú tenyészkoca J/13 Egyéb sertések J/14-J/16 Baromfi J/14 Húscsirke J/15 Tojótyúkok J/16 Egyéb baromfi J/17 Nyulak: anyanyulak J/18 Méhek J/19 Máshol nem említett állatállomány

Azoknak a tenyésztett állatoknak a száma, amelyek az összeírás napján az üzem közvetlen birtokában vannak vagy az üzem irányítása rendelkezik velük. Az állatok nem tartoznak szükségszerűen a gazdálkodó tulajdonába. Ezek az állatok tarthatók az üzem területén (a hasznosított területeken, illetve az üzem által használt épületekben), vagy az üzemen kívül (közös legelő használata vagy vándoroltatás keretében stb.).

II.

Nem tartoznak ide a kedvtelésből tartott állatok és az olyan más állatok, amelyeket nem tenyésztés céljából vagy termelő tevékenység keretében tartanak (a lovak kivételével), hanem csak a gazdálkodó családjának szabadidős céljaira.

Ide tartoznak viszont az üzemben bérlegeltetésben lévő, de valamely (nem mezőgazdasági jellegű) vállalkozáshoz (például takarmánykeverő, vágóhíd) tartozó állatok.

Az a vándoroltatott nyáj, amely nem tartozik valamely mezőgazdasági területeket használó üzemhez, önálló üzemnek tekintendő.

Nem tartoznak ide a következők:

- szállított állatok (pl. fedeztetés, pároztatás céljából szállított nőstény állatok),

- egy másik üzemben bérlegeltetésben lévő állatok.

A lófélék családjába tartozó háziállatok.

II.

Ide tartoznak a hátas- és versenylovak, valamint a csak a gazdálkodó családjának szabadidős céljaira tartott lovak.

A Bos taurus és a Bubalus bubalus fajba tartozó háziállatok.

II.

Ide tartoznak a bivalyok egyéb fajtái is.

II.

Nem tartozik ide a már ellett nőivarú szarvasmarha (J/7 és J/8).

Kétéves vagy idősebb nőivarú szarvasmarha, amely még egyszer sem ellett.

II.

A még egyszer sem ellett, kétéves vagy idősebb nőivarú szarvasmarha, akkor is ide tartozik, ha az összeírás napján vemhes.

Tehén: minden olyan nőivarú szarvasmarha, amely már ellett (a két évnél fiatalabbat is beleértve).

Olyan tehenek, amelyeket fajtájuk vagy különleges tulajdonságaik alapján kizárólag vagy elsősorban azért tartanak, hogy emberi fogyasztásra vagy tejtermékké való feldolgozásra tejet termeljenek. Ide tartoznak a selejtezett (termelésből kivont) tejhasznú tehenek (vágótehenek) is (függetlenül attól, hogy ezeket az utolsó laktációs időszak és a vágás között hizlalják-e vagy sem).

1. Olyan tehenek, amelyeket fajtájuk vagy különleges tulajdonságaik alapján kizárólag vagy elsősorban borjaikért tartanak, tejüket pedig nem szánják emberi fogyasztásra vagy tejtermékké való feldolgozásra.

2. Igástehenek.

II.

Egyéb selejtezett tehenek (függetlenül attól, hogy ezeket a vágás előtt hizlalják-e vagy sem).

Az Ovis fajba tartozó háziállatok.

J/9 a)

Nőivarú juhok, amelyek legalább egyszer ellettek.

II.

Ide tartoznak:

- az anyajuhok és a tenyésztésre szánt jerkék,

- a selejtezett anyajuhok.

J/9 b)

Az anyajuhokon kívül minden egyéb juh.

A Capra fajba tartozó háziállatok.

J/10 a)

Nőivarú kecskék, amelyek legalább egyszer ellettek.

II.

Ide tartoznak:

- az anyakecskék és a tenyésztésre szánt gidák,

- a selejtezett anyakecskék.

J/10 b)

Az anyakecskéken kívül minden egyéb kecske.

A Sus scrofa fajba tartozó háziállatok.

Tenyésztésre szánt kocák, függetlenül attól, hogy már ellettek-e.

II.

Nem tartoznak ide a selejtezett kocák.

20 és 50 kilogramm élősúly közötti sertések, 50 kilogrammos vagy e fölötti élősúlyú hízósertések, beleértve a selejtezett kanokat és a selejtezett kocákat (függetlenül attól, hogy ezeket a vágás előtt hizlalják-e vagy sem), valamint az 50 kilogrammos vagy e fölötti élősúlyú tenyészkanok.

A Gallus domesticus fajba tartozó, hústermelés céljából tartott háziállatok.

II.

Nem tartoznak ide a jércék, a tojótyúkok és a selejtezett (tojásrakást befejezett) tyúkok.

A Gallus domesticus fajba tartozó, tojástermelés céljából tartott háziállatok.

II.

Ide tartoznak a még nem tojó növendék jércék és a selejtezett tojók is. Ide tartozik minden olyan tyúk, amelyik már elkezdett tojni, függetlenül attól, hogy tojásait fogyasztásra vagy tenyésztésre használják. Ide tartoznak a tojókhoz tartozó tenyészkakasok is.

A J/14-es vagy a J/15-ös kategóriákban nem említett baromfi.

J/16 a)

A Meleagris fajba tartozó háziállatok.

J/16 b)

Az Anas fajba tartozó háziállatok.

II.

Ide tartoznak a kacsamájért ("foie gras") tenyésztett kacsák.

J/16 c)

Az Anser anser dom. fajba tartozó háziállatok.

II.

Ide tartoznak a libamájért ("foie gras") tenyésztett libák.

J/16 d)

II.

Ezek lehetnek például: fürj (Coturnix), fácán (Phasianus), gyöngytyúk (Numida meleagris dom.), galamb (Colombinae), strucc (Struthio camelus).

Az intenzív állattartás keretében vadászati és nem hústermelési célból nevelt állatok nem tartoznak ide.

Hízó nyulak termelése céljából tartott nőivarú nyulak (Oryctolagus fajok), amelyek legalább egyszer ellettek.

A méztermelés céljából tartott méhek (Apis mellifera) által elfoglalt kaptárok száma.

II.

Minden méhcsaládot (méhrajt) egy kaptárként kell nyilvántartásba venni, tekintet nélkül a méhkaptár jellegére és típusára.

Minden olyan állat, amelyet a II. melléklet A. szakaszában felsorolt mezőgazdasági termékek - kivéve a II. melléklet B. szakaszában felsorolt termékeket - előállítására használnak fel.

K. Gépek használata Az üzem kizárólagos tulajdonát képező gépállomány Több üzem által használt gépállomány 1. Más üzemhez tartozó gépek 2. Szövetkezethez tartozó gépek 3. Közös tulajdonban lévő gépek Szolgáltató vállalkozáshoz tartozó gépek K/1 Négykerekű traktorok, lánctalpas traktorok, szerszámhordozó traktorok K/2 Egytengelyes traktorok, kapálógépek, rotációs kapák, motoros kaszák K/3 Kombájnok K/9 Egyéb, teljesen gépesített betakarító eszközök K/10 Öntözőberendezések

A mezőgazdasági üzem által az összeírás napját megelőző 12 hónapban használt gépállomány.

Olyan gépjárművek, gépek és berendezések, amelyek az összeírás napján a mezőgazdasági üzem kizárólagos tulajdonában vannak.

II.

Ide tartoznak azok a gépjárművek, gépek és berendezések is, amelyeket ideiglenesen más mezőgazdasági üzemeknek adtak kölcsön.

Olyan gépjárművek, gépek és berendezések, amelyek egy másik mezőgazdasági üzem tulajdonát képezik, de (például kölcsönös segítségnyújtás keretében, vagy gépkölcsönző csoporttól bérelve) a felmérés tárgyát képező üzem használatában vannak.

Olyan gépjárművek, gépek és berendezések, amelyek valamely szövetkezethez tartoznak és a felmérés tárgyát képező mezőgazdasági üzem használatában vannak.

Olyan gépjárművek, gépek és berendezések, amelyek két vagy több mezőgazdasági üzem közös tulajdonában vannak vagy egy mezőgazdasági gépkörhöz tartoznak.

Olyan gépjárművek, gépek és berendezések, amelyek egy mezőgazdasági szolgáltató vállalkozás tulajdonában vannak.

II.

A mezőgazdasági szolgáltató vállalkozások olyan vállalkozások, amelyek szerződés alapján, gépjárművek stb. segítségével mezőgazdasági üzemek számára szolgáltatásokat végeznek. Ez lehet a vállalkozás fő tevékenysége, de lehet másodlagos is (például olyan cégek esetében, amelyek fő tevékenysége mezőgazdasági gépek értékesítése vagy javítása, mezőgazdasági termékek kereskedelme vagy feldolgozása, gazdálkodás vagy egy helyi természetvédelmi hatóság számára folytatott tevékenység).

Minden olyan, legalább kéttengelyű traktor, amely az üzem használatában van és minden más, mezőgazdasági traktorként használt gépjármű. Ide tartoznak az olyan, mezőgazdasági traktorként használt speciális járművek, mint a "Jeep", az "Unimog" stb.

Nem tartoznak azonban ide azok a gépjárművek, amelyeket az elmúlt 12 hónap folyamán kizárólag erdészeti, halászati munkák során, árok- és útépítéseknél, illetve más földmunkák során használtak.

A mezőgazdaságban, kertészetben és szőlőtermesztésben használt egytengelyű gépjárművek vagy hasonló, tengely nélküli járművek.

II.

Nem tartoznak ide a kizárólag parkban és gyepen használt gépek.

Önjáró, traktorvontatású vagy traktorra szerelt gépek, amelyeket gabonafélék (beleértve a rizst és a szemes kukoricát), száraz hüvelyesek és olajos magvak, pillangósok és fűfélék magjának stb. betakarítására és cséplésére használnak.

II.

Nem tartoznak ide a speciálisan a borsó betakarítására szolgáló gépek.

A kombájnon (K/3) kívül olyan önjáró, traktorvontatású vagy traktorra szerelt gépek, amelyeket a cukorrépa, a burgonya vagy takarmánynövények folyamatos betakarítása során használnak.

II.

A termény betakarítása egy vagy több művelettel történhet (pl. amikor több különböző rendeltetésű gépet használnak egymás után, ebben az esetben ezeket a gépeket egyetlen gépként kell nyilvántartásba venni).

Minden öntözés céljára használt berendezés, tekintet nélkül arra, hogy a vizet a növényekre öntözik-e, vagy a földön lévő árkokban vagy csővezetékeken vezetik-e a növényekhez.

II.

Nem tartoznak ide a kizárólag árutermelő kertészetben vagy növényházban használt berendezések, viszont ide tartoznak a szántóföldi zöldségtermesztés berendezései.

K/10 a)

Minden olyan, öntözési célra használt berendezés, amelyet az adott tenyészidőszakon belül egyik tábláról a másikra át lehet vinni.

K/10 b)

Minden olyan, öntözési célra használt berendezés, amely rögzítve van, illetve a tenyészidőszakon belül nem mozdítható el.

L. A mezőgazdasági munkaerőre vonatkozó statisztikai adatokat olyan módszerrel kell felvenni, amely lehetővé teszi a különböző munkaerő-kategóriák és -osztályok adatainak (például életkor, munkaidő) táblázatos formában történő egybevetését egymással és/vagy bármilyen más összeírási jellemzővel. Ez azt jelenti, hogy az üzemben mezőgazdasági munkát végző valamennyi személyt a kategóriájához tartozó összes osztályba be kell sorolni. Egy személy adatait csak egyszer kell felvenni, vagyis ha egy személy több szerepet tölt be az adott üzemben, például ő a gazdálkodó házastársa és egyben az irányító is, a rá vonatkozó adatokat nem kell kétszer felvenni. Az adatokat a kategóriák sorrendjének megfelelően kell összegyűjteni, vagyis először mint gazdálkodóra, aztán mint irányítóra, aztán mint házastársra, majd pedig mint más családtagra vonatkozó adatokként. A társas üzemet (lásd a B/1 b) pontot) úgy kell tekinteni, mint amelyen nem dolgozik családi munkaerő. Ennek következtében a társas üzem esetében a "házastárs" (rendszerint L/2) és a "más családtagok" (rendszerint L/3 a) és L/3 b)) tételhez tartozó adatokat az L/4 tételnél kell feltüntetni. Az olyan üzemek esetében, ahol a gazdálkodó jogi személy, a "gazdálkodó" (L/1), a "házastárs" (L/2) és a "más családtagok" (L/3 a) és L/3 b)) tételt nem kell kitölteni. Az irányító az L/1 (a) pontban szerepel és nem családi munkaerőnek tekintendő. Ha az irányító házastársa, illetve családtagjai az üzemben rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végeznek, az L/4 tételnél, ha az üzemben nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végeznek, akkor az L/5 és az L/6 tételnél kell őket nyilvántartásba venni. L/1-L/6 Az üzem mezőgazdasági munkaereje L/1-L/6 Mezőgazdasági munka L/1-L/6 Az üzemben ledolgozott munkaidő L/2 A gazdálkodó házastársa L/3 A gazdálkodó más családtagjai L/4-L/6 Nem családi munkaerő L/4 Rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő L/5 és L/6 Nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő L/5 és L/6 A nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő ledolgozott munkanapjainak száma L/7-L/9 Egyéb jövedelemszerző tevékenység L/10 Az L/1-L/6 bekezdésekben nem szereplő, az üzemben a nem közvetlenül az üzem alkalmazásában álló személyek (pl. beszállítók alkalmazottai) által végzett mezőgazdasági munka teljes munkaidős foglalkoztatás szerint számított munkanapjainak száma

I. Minden olyan személy, aki tankötelezettségének már eleget tett (az iskolaköteles kort meghaladott életkorú személy) és a felmérés tárgyát képező üzemben az összeírás napját megelőző 12 hónap folyamán mezőgazdasági munkát végzett. Az alábbiakat nyilvántartásba kell venni, de nem számítanak az "üzem teljes mezőgazdasági munkaerejébe": - az egyéni gazdálkodó, aki nem végez munkát az üzemben, - az egyéni gazdálkodó házastársa, aki nem végez munkát az üzemben. A társas üzem azon tagjai, akik nem vesznek részt az üzem mezőgazdasági munkájában, nem kerülnek be a felmérésbe. A megfigyelési időszak lehet 12 hónapnál rövidebb, ha a megadott adatok 12 hónapra vonatkoznak. Minden nyugdíjkorhatárt elért személyt, aki folytatja munkáját az üzemben, szerepeltetni kell a mezőgazdasági munkaerő kategóriában. Belgium 18 év Dánia 16 év Németország 15 vagy 16 év Görögország 15 év Spanyolország 16 év Franciaország 16 év Írország 15 év Olaszország 16 év Luxemburg 15 év Hollandia 16 év Ausztria 15 év Portugália 15 év Finnország 16 év Svédország 16 év Egyesült Királyság 16 év Cseh Köztársaság 15 év Észtország 17 év Ciprus 15 év Lettország 18 év Litvánia 16 év Magyarország 16 év Málta 16 év Lengyelország 18 év Szlovénia 15 év Szlovákia 16 év Bulgária 16 év Románia 15 év Belgium, Németország és Hollandia oktatási rendszerében bizonyos életkorig kötelező nappali tagozatos oktatásban részt venni, majd ezt további két- vagy hároméves kötelező részidős oktatás (általában gyakorlat) követi. Németországban a szabályozás tartományonként változó. Megjegyzés: A megadott életkorhatárok nem értelmezhetők szigorúan, mivel számos tagállam valójában nem az iskolaköteles kor végét határozza meg, hanem az iskolában eltöltendő évek számát. Ennek megfelelően, ha valaki nem a szokásos életkorban kezdi az iskolát, arra is lehetősége lesz, hogy ne a szokásos életkorban fejezze be tanulmányait. A felmérés tárgyát képező üzemben dolgozó, de harmadik fél által alkalmazott, illetve kölcsönös segítségnyújtási megállapodás alapján dolgozó munkaerő (például mezőgazdasági alvállalkozó vagy szövetkezetek alkalmazottjai) nem kerül be az összeírásba.

Minden olyan, a felmérés tárgyát képező üzemben végzett munka, amely hozzájárul a II. mellékletben felsorolt termékek előállításához és a termelőeszközök karbantartásához vagy bizonyos, a termékek előállításából közvetlenül következő tevékenységekhez.

II.

A "termék előállításához hozzájáruló munka" többek között a következő feladatokat foglalja magában:

- szervezés és irányítás (vásárlás és értékesítés, könyvelés stb.),

- a földeken végzett munka (szántás, szénagyűjtés, betakarítás stb.),

- állattenyésztés (a táp elkészítése és elosztása, fejés, állatgondozás stb.),

- az üzemben végzett minden olyan munka, amely az előállított elsődleges mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával és értékesítésre való előkészítésével kapcsolatos (silózás, csomagolás stb.),

- karbantartási munkák (épületek, gépek, berendezések stb. karbantartása),

- szállítás saját költségen, amennyiben ezt az üzem saját munkaereje végzi,

- minden el nem különíthető, nem mezőgazdasági, másodlagos tevékenység. Ez olyan, a mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó tevékenység, amelyet a fő mezőgazdasági tevékenységtől nem lehet különválasztani (például vajkészítés).

Nem tartoznak "az üzemben végzett mezőgazdasági munka" kategóriájába a következők:

- a gazdálkodó/tagok vagy az irányító(k), illetve családtagjaik saját háztartása számára végzett munka,

- bármilyen erdészeti, vadászati, halászati vagy halgazdasági művelet (függetlenül attól, hogy az üzemben történik-e). Nem zárható ki e címszó alól a mezőgazdasági munkás által végzett, korlátozott mennyiségű ilyen munka, ha az külön nem mérhető,

- elkülöníthető, nem mezőgazdasági, másodlagos tevékenységek (esetleg mezőgazdasági termékek feldolgozása az üzemben),

- bármely elvégzett nem mezőgazdasági tevékenység,

- minden olyan egyéb kereső tevékenység (lásd L/7-L/9-ig "Egyéb kereső tevékenységek" és az M/1-es kategória), amelyet a gazdálkodó és/vagy a munkaerő végez.

A ténylegesen az üzem mezőgazdasági munkáira fordított munkaidő, a gazdálkodó vagy irányító háztartásában végzett munka kivételével.

II.

A "teljes munkaidő" a munkaszerződésekre irányadó nemzeti rendelkezések által előírt minimális óraszámot jelenti. Ha ezekben nem szerepel az éves munkaórák száma, akkor minimális óraszámnak az 1 800 órát kell tekinteni (225 munkanap napi 8 órás munkavégzés mellett).

L/1 és L/1 a)

II.

Minden szükséges információt össze kell gyűjteni minden egyes, gazdálkodóként (L/1) vagy irányítóként (L/1 a)) működő természetes személyről. Amennyiben az üzem társas üzem, az adatokat a gazdálkodónak tekintett személyről (B/1 b)) kell összegyűjteni. Csak a természetes személyek adatait kell felvenni. Ez azt jelenti, hogy ha a gazdálkodó jogi személy, az adatokat csak az irányítóra vonatkozóan kell felvenni.

II.

Csak az egyéni gazdálkodó házastársának adatai tartoznak ide, beleértve a gazdaságban munkát nem végző házastársét is. Ha a házastárs tagja egy társas üzemnek, akkor az L/4 kategóriában, ha pedig ő az üzem irányítója, akkor az L/1 a) pontban kell őt feltüntetni.

Az egyéni gazdálkodó azon családtagjai a házastárs kivételével, akik az üzemben mezőgazdasági munkát végeznek, de nem feltétlenül az üzem területén élnek.

II.

"A gazdálkodó családtagjai" címszó alatt általában a házastárs, az egyenes ági rokonok (házasság vagy örökbefogadás útján a családba került személyeket is beleértve), illetve a gazdálkodónak vagy házastársának testvérei értendők (lásd B/2 a)), tekintet nélkül arra, hogy ezek a személyek kapnak-e munkabért vagy sem, illetve arra, hogy rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végeznek-e vagy sem.

Amennyiben a gazdálkodó valamely családtagja az üzem irányítója, akkor őt az L/1 a) pont alatt kell feltüntetni, ha viszont egy társas üzem tagja, akkor az L/4 pont alatt kell feltüntetni.

Minden olyan személy a gazdálkodó és családtagjai kivételével, aki a mezőgazdasági üzem számára mezőgazdasági munkát végez, és ezért az üzemtől munkabért kap.

II.

Ide tartoznak a gazdálkodónak tekintett tag kivételével (lásd B/1 b)) a társas üzem más tagjai, a tagok olyan házastársai és más olyan családtagjai, akik az üzemben mezőgazdasági munkát végeznek. Őket nem családi munkaerőként kell kezelni, tekintet nélkül arra, hogy kapnak-e munkabért vagy sem.

Rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző munkaerő: az a személy, aki a felmérés tárgyát képező üzemben az összeírást megelőző 12 hónap folyamán minden héten mezőgazdasági munkát végzett, tekintet nélkül a munkahét hosszára.

Az a személy is ide tartozik, aki ezen időszak egy részében rendszeres munkát végzett, de a következő okok valamelyike miatt nem tudott a teljes időszakban dolgozni:

1. az üzemben folyó termelés speciális körülményei miatt;

2. szabadság, katonai szolgálat, betegség, baleset vagy haláleset miatti távollét miatt;

3. az üzemben való alkalmazásának kezdete vagy megszűnése miatt;

4. az üzemben folyó munka elháríthatatlan külső ok (árvíz, tűzeset stb.) folytán történt teljes leállítása miatt.

II.

A speciális termelési körülmények között működő üzemekhez (1. pont) tartoznak például azok, amelyek olajbogyó-, szőlő-, vagy szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztésre, illetve legeltetéses szarvasmarha-hizlalásra szakosodtak és csak az év bizonyos hónapjaiban igényelnek munkaerőt.

Azok a munkavállalók is a 3. pont alá tartoznak, akik az összeírás napját megelőző 12 hónap folyamán az egyik üzemben abbahagyták a munkát és egy másikon álltak munkába.

A rövid távú idénymunkát végző munkavállalót, például a kizárólag zöldség- és gyümölcsbetakarítással foglalkozó munkavállalót nem e pont alatt, hanem az L/5-ös és az L/6-os kategóriákban kell nyilvántartásba venni, ahol a ledolgozott munkanapok számát is fel kell tüntetni.

A "Nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző munkaerő" címszó alá azok a munkavállalók tartoznak, akik az összeírás napját megelőző 12 hónap folyamán az L/4-es kategóriában felsoroltaktól eltérő okból nem dolgoztak minden héten a mezőgazdasági üzemben.

A munkanap bármely olyan hosszúságú nap, amiért a munkás egy teljes napi munkabért kap, amely nap folyamán egy teljes munkaidőben foglalkoztatott mezőgazdasági munkavállaló tevékenységének megfelelő munkát végez. A szabadság és a betegszabadság napjai nem számítanak munkanapnak.

II.

Egy teljes munkanap a teljes munkaidőben foglalkoztatott, rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző munkavállaló rendes munkanapja. A nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző munkaerő munkaidejét teljes munkanapokba átszámolva kell megadni még akkor is, ha a munkaszerződés a rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló munkavállalóénál hosszabb vagy rövidebb munkanapot ír elő.

Minden olyan tevékenység, amely eltér az L kategóriában meghatározott mezőgazdasági munkavégzésre irányuló tevékenységektől, és amelyet javadalmazás fejében végeznek (fizetés, bér, nyereség vagy a nyújtott szolgáltatásnak megfelelő más fizetség, beleértve a természetbeni fizetséget).

II.

Ide tartozik az a nem mezőgazdasági kereső tevékenység, amelyet az üzem területén (kemping, turistaszállás üzemeltetése stb.), vagy egy másik mezőgazdasági üzem területén végeznek, illetve a nem mezőgazdasági vállalkozásban végzett tevékenység. Ide tartozik a másik mezőgazdasági üzemben végzett mezőgazdasági munka is.

Nem tartozik ide az üzem területén végzett, el nem különíthető, nem mezőgazdasági, másodlagos kereső tevékenység.

L/7: csak azoknak a gazdálkodóknak az adatait kell felvenni, akik egyben irányítók is.

L/8: csak azoknak az üzemeknek az esetében kell felvenni adatokat a házastársakról (azokról is, akik nem vesznek részt az üzem mezőgazdasági munkájában), ahol a gazdálkodó egyéni gazdálkodó.

L/9: csak azokról az üzemekről kell adatokat felvenni, amelyek esetében a gazdálkodó egyéni gazdálkodó.

Amennyiben a gazdálkodó jogi személy, az irányítókról nem kell információt gyűjteni.

Az a tevékenység, amelyet a válaszadó fő tevékenységeként nevez meg.

II.

Rendszerint olyan tevékenység, amely több időt igényel, mint a felmérés tárgyát képező üzemben végzett mezőgazdasági munkavégzésre irányuló tevékenység. Amennyiben a válaszadó ténylegesen nem dolgozik az üzemben, a fentiekben leírt bármilyen kereső tevékenység főfoglalkozásnak tekinthető.

Annak a válaszadónak bármely egyéb tevékenysége, aki a felmérés tárgyát képező üzemben folyó mezőgazdasági tevékenységet fő tevékenységeként nevezi meg.

II.

Rendszerint olyan tevékenység, amely kevesebb időt igényel, mint a felmérés tárgyát képező üzemben végzett mezőgazdasági munkavégzésre irányuló tevékenység.

Minden olyan mezőgazdasági munka (lásd az L/1-L/6 "Mezőgazdasági munka" kategóriák alatti megjegyzéseket), amelyet az üzemben az üzem számára olyan személy végez, aki nem áll közvetlenül az üzem alkalmazásában, hanem vagy önálló vállalkozóként működik, vagy egy harmadik fél - például beszállító vagy szövetkezet - alkalmazottja. A ledolgozott munkaórák számát a teljes munkaidős foglalkoztatás szerint számított napokban illetve hetekben kell megadni.

II.

Ide tartoznak azoknak a személyeknek a munkanapjai is, akik más személy vagy cég megbízásából végeznek munkát a felmérés tárgyát képező üzemben. Nem tartozik ide a mezőgazdasági könyvelő cégek által végzett munka és az ingyenes kölcsönös segítségnyújtás.

M. Adatokat kell felvenni arról, hogy a gazdálkodó és/vagy a házastársa vagy más családtagja, illetve valamely társas üzem egy vagy több tagja végez-e bármely olyan kereső tevékenységet, amely nem foglalja magában az L/1-L/6-os kategóriákban meghatározott mezőgazdasági munkát, ugyanakkor közvetlenül összefügg az üzemmel, és az üzem számára gazdasági következményei vannak. Ugyanabban az üzemben többféle tevékenység is végezhető. Ezek mindegyikét nyilvántartásba kell venni. Nem tartozik ide az üzemben folyó, el nem különíthető kereső tevékenység. Szintén nem tartozik ide az erdészeti tevékenység. M/1 Az üzemmel közvetlenül összefüggő tevékenység

Olyan tevékenység, amely során vagy az üzem erőforrásait (terület, épületek, gépek stb.), vagy az üzem termékeit használják fel.

II.

Ha csak az üzem nem családi munkaerejét alkalmazzák és más erőforrásait nem használják fel, a munkavállalókat úgy kell tekintetni, hogy két különböző egységben végeznek munkát, és e tevékenységük nem tekinthető az üzemmel közvetlenül összefüggőnek.

Nem tartozik ide az a tevékenység, amely nem függ össze közvetlenül az üzemmel, például olyan üzlet működtetése, ahol nem árulnak saját termékeket.

M/1 a)

Az idegenforgalommal, szállásadással, az üzem turistáknak vagy más csoportoknak történő bemutatásával, sporttal és pihenéssel/üdüléssel stb. kapcsolatos minden olyan tevékenység, amelynek során az üzem területét, épületeit vagy más erőforrásait hasznosítják.

M/1 b)

Olyan kézműves tevékenység, amelyet a gazdálkodó, vagy családtagjai, vagy a nem családi munkaerő az üzemben végez, feltéve, hogy ez utóbbi mezőgazdasági munkát is végez, tekintet nélkül a termékek értékesítésének módjára.

M/1 c)

Valamely elsődleges mezőgazdasági termék feldolgozott másodlagos termékké való bármilyen feldolgozása az üzemben, tekintet nélkül arra, hogy az alapanyagot az üzemben termelik-e, vagy máshonnan vásárolják.

II.

Ide tartozik, többek között, a húsfeldolgozás, a sajtkészítés, a bortermelés stb.

Ide tartozik a mezőgazdasági termékek bármilyen feldolgozása, tekintet nélkül arra, hogy a mezőgazdaság részének tekintendő-e vagy sem (például a bor előállítását néhány régióban a borászati folyamat részének, más területeken pedig különálló folyamatnak tekintik).

Ide tartozik a mezőgazdasági termékek fogyasztóknak való közvetlen étékesítése, kivéve, ha az üzemben egyáltalán nem történik termékfeldolgozás (például nem tartozik ide a közvetlenül a szomszédoknak történő tejeladás, mivel ahhoz nincs szükség feldolgozásra). Nem tartozik ide a kizárólag saját felhasználásra szánt mezőgazdasági termékek előállítása, illetve az ilyen termékek esetleges feleslegének értékesítése.

M/1 d)

Piaci értékesítésre szánt nyersfa feldolgozása az üzemben (fűrészáru előállítása stb.).

II.

A további feldolgozás, mint például a faanyagból történő bútorkészítés, rendszerint az M/1 b) pont alá tartozik.

M/1 e)

Halak, rákok stb. tenyésztése az üzemben.

II.

Nem tartoznak ide a kizárólag halászattal kapcsolatos tevékenységek.

M/1 f)

Megújulóenergia-termelés piaci értékesítés céljából, többek között villamos energiát termelő szélmalmok vagy biogáz, illetve mezőgazdasági termékek, szalma vagy faanyag értékesítése energiatermelő üzemeknek stb.

II.

Nem tartozik ide a megújulóenergia-termelés akkor, ha kizárólag az üzem saját használatára történik.

M/1 g)

A mezőgazdasági ágazaton belül vagy kívül végzett szerződéses munka, amelynek során rendszerint az üzem eszközeit használják, például hóeltakarítás, fuvarozás, a tájkép megőrzése, mezőgazdasági és környezetvédelmi szolgáltatások stb.

M/1 h)

Egyéb, máshol nem említett kereső tevékenységek, például prémes állatok tenyésztése.

N. N/1 Öntözővízforrás N/2 Alkalmazott öntözési módszerek N/3 A táblák megműveletlen szegélyei vagy részei, amelyet a termelő környezetvédelmi okokból nem művel, és amelyért közösségi támogatásban részesül

Az üzem területén felhasznált öntözővíz forrása, ahonnan az összes víz vagy a víz legnagyobb mennyisége származik.

II.

Az üzem egy vagy több forrásból használhat öntözővizet, az időjárástól vagy az ártól függően. Ebben az esetben a szokásos vagy száraz év során használandó forrásról kell adatokat szolgáltatni. Amennyiben az összeírást megelőző év rendellenesen esős időjárású volt, az adatoknak egy másik évre kell vonatkozniuk.

N/1 a)

Az üzem területén vagy a közvetlen közelében található, fúrt vagy ásott kutakból szivattyúzott vagy felszíni forrásokból származó vizet felhasználó vízforrások.

II.

Ezek a források nem feltétlenül csak öntözési célokat szolgálnak, hanem más célokra is használhatóak az üzemben.

N/1 b)

Az üzem területén található vagy kizárólag egyetlen üzem által használt természetes tavak vagy mesterséges gátak.

II.

A víz eredeti forrása lehet tárolókban összegyűjtött esővíz vagy talajvíz. Amennyiben a gáttal kizárólag az öntözési időszakban gyűjtik a talajvizet, azt az N/1 a) pontban kell szerepeltetni.

N/1 c)

Nem öntözési célból mesterségesen létrehozott felszíni édesvizek (tavak, folyók, egyéb vízfolyások).

II.

A mesterségesen létrehozott gátak, csatornák vagy folyók még abban az esetben is az N/1 d) pont alá tartoznak, ha nem kifejezetten öntözési célból kerültek kialakításra.

Ide tartoznak az olyan (1 000 m3-nél kisebb) kisméretű gátak is, amelyeket kizárólag a kisméretű patakokban lévő szivattyúk megfelelő működése céljából alakítottak ki.

N/1 d)

Az N/1 c) pontban nyilvántartásba vetteken kívüli, az üzem területén kívül eső olyan vízforrások, amelyeket legalább két üzem használ. E források használatáért rendszerint díjat számolnak fel.

II.

A vízforrás lehet nyilvános vagy nem nyilvános. A víz forrásának nincs jelentősége. Rendszerint itt kell nyilvántartásba venni az üzem területére tartályban szállított vizet, kivéve ha annak forrása egyértelműen az N/1 c) pontban szereplő felszíni víz.

N/1 (e/i.)

Erősen sós forrásokból, mint például az Atlanti-óceánból vagy a Földközi-tengerből származó víz, amely esetében az a felhasználást megelőzően a sótartalom csökkentése céljából kezelésen esik át, illetve brakkvíz (alacsony sótartalmú) forrásokból, mint például a Balti-tengerből és egyes folyókból származó víz, amely esetben közvetlenül felhasználható kezelés nélkül.

N/1 (e/ii.)

Szennyvíztisztításon átesett víz, amely regenerált hulladékvízként kerül a felhasználóhoz.

II.

Nem tartoznak ide az üvegházban vagy magas takarás alatt, illetve a konyhakertben termesztett növények öntözésére alkalmazott módszerek.

N/2 a)

A víz vezetése a föld felszínén a terület teljes elárasztásával, vagy a víz vezetése a növénysorok között kis öntözőbarázdákban a gravitáció segítségével.

N/2 b)

A növények öntözése a víznek a földterületre nagy nyomással, esőztetve történő kipermetezésével történik.

N/2 c)

A növények öntözése csepegtető módszerrel, vagy mikro-csepegtető berendezéssel, vagy vízköd előállításával történik.

A táblák megműveletlen szegélyei vagy részei, amelyeket a termelő által nemzeti vagy regionális vidékfejlesztési programdokumentumban jóváhagyott speciális mezőgazdasági-környezetvédelmi kötelezettségek keretébe tartozó környezetvédelmi okokból nem művel, és amely után a termelő az 1257/1999/EK rendelet rendelkezései alapján nyújtott támogatásokból részesül. Ezeknek a területeknek a szélessége meghaladja a helyes gazdálkodási gyakorlatban szokásos vagy az erre a kérdésre vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeket. Ezek a területek belefoglalhatók a H/1-es vagy I/8-as pontba a tevékenységre vonatkozó szabályoktól függően.

II.

Az itt szereplő támogatási programok célja általában az üzem biodiverzitásának javítása vagy a felszíni és talajvizek minőségének megőrzése. Különösen azok a földterületek tartoznak ide, amelyeket hosszú ideje (legalább 10 éve) kivontak a mezőgazdasági művelés alól, illetve amelyek az élőhelyekkel kapcsolatos tevékenységek alá tartoznak.

Az ezeknek a területeknek a felhasználására és kezelésére vonatkozó szabályok a nemzeti vagy regionális előírásoktól függően eltérőek, de lehetővé tehetik a nagymértékű külterjes legeltetést vagy a kinőtt fű eltávolítását. A rovarirtó szerek vagy trágyák használata rendszerint nem engedélyezett.

A vetéshez vagy egyéb művelési feladathoz a gépek számára szükséges fordulási területek és a meglehetősen keskeny táblahatárok, amelyek a helyes gazdálkodási gyakorlat részének tekintendők, és ezért az 1251/99/EK rendelet alapján nyújtandó támogatáshoz szükségesek, a táblán termesztett kultúra részének számítanak, és ezért nem tartoznak ide.

II. MELLÉKLET

A. MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKJEGYZÉK ( 10 )

01.1.		A szántóföldi növénytermesztés, a konyhakertészet és a kertészet termékei
01.11.		Gabonafélék és más szántóföldi növények termékei
01.11.	1.	Gabonafélék
	11.	Durumbúza 11.1 Őszi búza 11.2 Tavaszi búza
	12.	Közönséges búza 12.1 Őszi búza 12.2 Tavaszi búza
	13.	Kukorica
	14.	Hántolatlan rizs
	15.	Árpa 15.1 Őszi árpa 15.2 Tavaszi árpa
	16.	Rozs és zab 16.1 Rozs 16.11 Őszi rozs 16.12 Tavaszi rozs 16.2 Zab
	17.	Egyéb gabonafélék 17.1 Cirokmag 17.2 Hajdina 17.3 Köles 17.4 Madárköles 17.5 Tönkölybúza 17.6 Kétszeres 17.7 Tritikálé 17.8 Egyéb
01.11.	2.	Más szántóföldi növényekből előállított termékek
	21.	Burgonyafélék 21.1 Újburgonya 21.2 Egyéb burgonya
	22.	Pillangós zöldségfélék (hüvelyesek) 22.1 Borsó emberi fogyasztásra és takarmányborsó 22.11 Nem takarmányozási célra szánt borsó 22.12 Takarmányborsó 22.2 Csicseriborsó 22.3 Karós bab emberi fogyasztásra 22.4 Lencse 22.5 Lóbab 22.6 Óriásbab 22.7 Egyéb hüvelyesek 22.71 Bükköny 22.72 Csillagfürt 22.73 Máshová nem sorolt hüvelyesek, valamint szárított zöldségkeverékek és gabonával kevert szárított zöldségkeverékek
	23.	Keményítő- vagy inulintartalmú gyökér- és gumós növények 23.1 Manióka 23.2 Édesburgonya 23.3 Csicsóka 23.4 Kosborgyökér 23.5 Egyéb gyökér- és gumós növények
01.11.	3.	Olajtartalmú növények 31 Szójabab 32 Földimogyoró 33 Nem trópusi olajos magvak 33.1 Repcemag 33.2 Napraforgómag 33.3 Szezámmag 33.4 Mustármag 33.5 Pórsáfránymag 34 Gyapotmag 35 Trópusi olajos magvak és olajtartalmú termések 35.1 Kopra 35.2 Lenmag 35.3 Pálma (héj és mag) 35.4 Ricinusmag 35.5 Egyéb trópusi olajos magvak és olajtartalmú termések 35.51 Mák 35.52 Vajfatermés 35.53 Egyéb
01.11.	4.	Nyersdohány
	41.	Nem tetejezett/csíkozott dohány
	42.	Részben vagy teljesen tetejezett/csíkozott dohány
01.11.	5.	Cukor előállítására szánt növények
	51.	Cukorrépa
	52.	Cukornád
01.11.	6.	Takarmánynövények
	61.	Előkészítetlen gabonaszalma és csuhé (1)
	62.	Egyéb 62.1 Karórépa 62.2 Mángold 62.3 Takarmányozásra használt gyökérgumósok és káposztafélék 62.4 Széna 62.5 Lucerna 62.6 Lóhere 62.7 Baltacim 62.8 Takarmánykáposzta 62.9 Csillagfürt 62.10 Bükköny és más takarmánynövények (beleértve a zölden betakarított takarmánykukoricát)
01.11.	7.	Rostnövények
	71.	Kártolatlan, nem gerebenezett gyapot
	72.	Juta és más háncsrostos növények
	73.	Len, kender és más rostnövények 73.1 Nyers vagy áztatott len 73.2 Nyers vagy áztatott kender 73.3 Nyers kókuszdió (kókuszrost) 73.4 Nyers manilakender 73.5 Egyéb nyers rostnövények
01.11.	8.	Nyers természetes gumi
	81.	Nyers gumitej
	82.	Egyéb természetes gumi
01.11.	9.	Ipari növények termékei
	91.	Illóolajos vagy gyógynövények 91.1 Édesgyökér 91.2 Ginzenggyökér 91.3 Egyéb illóolajos vagy gyógynövények
	92.	Répafélék és takarmánynövények magjai 92.1 Cukorrépamag 92.2 Takarmánynövények magjai a répafélék magjainak kivételével 92.21 Lucernamag 92.22 Lóheremag 92.23 Csenkeszmag 92.24 Rétiperje-mag 92.25 Angolperje-mag 92.26 Komócsinmag 92.27 Egyéb magok
	93.	Máshová nem sorolt ipari növények termékei 93.1 Friss komlótoboz 93.2 Egyéb ipari növények
01.12.		Zöldségfélék, kertészeti különlegességek és faiskolai termékek
01.12.	1.	Zöldségek
	11.	Gyökérzöldségek 11.1 Hagyma 11.2 Mogyoróhagyma 11.3 Fokhagyma 11.4 Póréhagyma 11.5 Egyéb hagymafélék 11.6 Sárgarépa 11.7 Tarlórépa 11.8 Salátacékla 11.9 Feketegyökér 11.10 Gumós zeller 11.11 Retek 11.12 Egyéb gyökérzöldségek
	12.	Gyümölcstermésűek 12.1 Paradicsom 12.2 Uborka és savanyítani való uborka 12.3 Pillangós zöldségek (hüvelyesek) 12.31 Borsó 12.32 Bab 12.33 Egyéb pillangós zöldségek 12.4 Dinnye (beleértve a görögdinnyét)
	13.	Egyéb friss zöldségek 13.1 Káposzta, karfiol és egyéb ehető káposztafélék 13.11 Karfiol és brokkoli 13.12 Kelbimbó 13.13 Egyéb (karalábé, fejes káposzta, vöröskáposzta, kelkáposzta stb.) 13.2 Saláta és cikória 13.21 Saláta 13.211 Fejes saláta 13.212 Egyéb saláta 13.22 Cikória 13.221 Witloof cikória 13.222 Egyéb cikória 13.3 Egyéb zöldségfélék 13.31 Articsóka 13.32 Spárga 13.33 Padlizsán (tojásgyümölcs), tök, cukkini, sütőtök 13.34 Zeller, a gumós zeller kivételével 13.35 Gombafélék és szarvasgomba 13.351 Gombafélék 13.352 Szarvasgomba 13.36 Paprika (a Capsicum vagy Pimenta nemzetségből) 13.37 Paraj, új-zélandi paraj, kerti laboda 13.38 Egyéb (petrezselyem, zsázsa, rebarbara, galambbegy saláta
01.12.	2.	Faiskolai növények, dísznövények és virágok
	21.	Faiskolai növények, zöld vagy virágzó növények 21.1 Hagymások, gumósok, gumós gyökerek, hagymagumók, lombkoronák és gyökértörzsek, nyugalmi, növekedő vagy virágzó állapotban 21.2 Egyéb élő növények (gyökérrel együtt), dugványok, oltóágak 21.21 Gyökér nélküli dugványok és oltóágak 21.22 Fák, bokrok és cserjék 21.23 Rododendronok és azáleák 21.24 Rózsák 21.25 Egyéb
	22.	Vágott virágok
	23.	Virág- és gyümölcsmagok
	24.	Kertészeti palánták és magok
01.13.		Szőlő, gyümölcsök és héjas termésűek; ital- és fűszernövények
01.13.	1.	Szőlő
	11.	Csemegeszőlő 11.1 Friss szőlő 11.2 Mazsola
	12.	Borszőlő
01.13.	2.	Gyümölcsök és héjas termésűek
	21.	Különféle trópusi gyümölcsök 21.1 Kókuszdió 21.2 Paradió 21.3 Kesudió 21.4 Banán 21.5 Datolya 21.6 Füge 21.7 Ananász 21.8 Avokádó 21.9 Guajáva, mangó, mangosztán 21.10 Egyéb trópusi gyümölcsök
	22.	Citrusfélék 22.1 Narancs 22.2 Mandarin (beleértve a tangerinát és a satsumát), klementina, wilking 22.3 Citrom és zöld citrom 22.4 Grépfrút 22.5 Egyéb citrusfélék
	23.	Különféle mérsékelt övi gyümölcsök 23.1 Papaya 23.2 Alma 23.3 Körte 23.4 Birs 23.5 Kajszi 23.6 Cseresznye és meggy 23.7 Őszibarack (beleértve a nektarint) 23.8 Szilva 23.9 Kökény 23.10 Egyéb friss gyümölcs 23.101 Szamóca 23.102 Málna, földi szeder, málnaszeder 23.103 Fekete, fehér és piros ribizli, köszméte 23.104 Vörös és fekete áfonya, valamint a Vaccinium nemzetségbe tartozó egyéb gyümölcs 23.105 Egyéb 23.11 Szentjánoskenyér, a szentjánoskenyérmagot is beleértve
	24.	Héjas termésűek és olajbogyó 24.1 Olajbogyó 24.2 Mandula 24.3 Mogyoró 24.4 Dió 24.5 Szelídgesztenye 24.6 Pisztácia 24.7 Egyéb
01.13.	3.	Nyers kávé, tea és kakaó
	31.	Kávé (pörköletlen, nem koffeintelenített)
	32.	Tea (zöld és fekete)
	33.	Maté (paraguayi tea)
	34.	Kakaóbab
01.13.	4.	Fűszernövények
	41.	Bors, vanília, fahéj, szegfűszeg, szerecsendió
	42.	Ánizs-, badián-, ánizskapor-, koriander-, kömény- és borókamag
	43.	Gyömbér, sáfrány, kakukkfű, babérlevél
	44.	Egyéb
01.13.	5.	Bor saját termelésű szőlőből (1)
01.13.	51	Szőlőmust 52.1 Minőségi bor 52.2 Asztali bor 52.3 Egyéb
01.13.	6.	Olívaolaj saját termelésű olajbogyóból (1)
	61.	Nyers olívaolaj
	62.	Finomítatlan olívaolaj
01.2.		Állatok, tej, ondó
01.21.		Szarvasmarha, tejgazdálkodás
01.21.	1.	Szarvasmarha
	11.	Felnőtt szarvasmarhafélék 11.1 Fajtatiszta tenyészállatok 11.2 Egyéb
	12.	Borjú
01.21.	2.	Nyers tehéntej
01.21.	3.	Szarvasmarhaondó
01.22.		Juh, kecske és ló
01.22.	1.	Juh, kecske és ló
	12.	Juh
	13.	Kecske
	14.	Ló, szamár, öszvér 14.1 Ló 14.11 Fajtatiszta tenyészállatok 14.12 Egyéb 14.2 Szamár, öszvér
01.22.	2.	Nyers juhtej vagy kecsketej
	21.	Juhtej
	22.	Kecsketej
01.22.	3.	Gyapjú és állati szőr
	31.	Zsíros gyapjú (nyírott gyapjú)
	32.	Különféle típusú szőrök és lószőr (lószőr, hulladék szőr, finom és durva szőr)
01.23.		Sertés
01.23.	1.	Sertés
	11.	Fajtatiszta tenyészállatok
	12.	Egyéb 12.1 Egyéb sertés 50 kg alatt 12.2 Egyéb sertés 50 kg felett
01.24.		Szárnyasok és tojás
01.24.	1.	Szárnyasok
	11.	A Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasok, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk
	12.	Egyéb
01.24.	2.	Tojás
01.25.		Egyéb állatok
01.25.	1.	Egyéb élő állatok
01.25.	2.	Különféle állati eredetű termékek
	21.	Természetes méz
	22.	Béka és csiga (a tengeri nyúl kivételével) (1)
	23.	Állati eredetű élelmiszertermékek (1)
	24.	Selyemhernyó gubója (1)
	25.	Különféle állati váladékok (1)
01.25.	3.	Bőr és szőrme (1)
	31.	Tenyésztett vagy elfogott állatok bőre (nerc, hód, pézsmapatkány, róka stb.)
	32.	Nyúl- és báránybőr
	33.	Különféle egyéb állati bőrök
01.4.	Mezőgazdasági és állattenyésztési szolgáltató tevékenységek, az állatorvosi tevékenységek kivételével (1) Kizárólag szerződéses mezőgazdasági munka, vagyis olyan munka, amelyet főszabályként maga a mezőgazdasági vállalkozás végez. Ide tartozik a szántás, kaszálás, cséplés, dohányszárítás, birkanyírás, állatgondozás, valamint új ültetvények létesítése, tekintet nélkül arra, hogy a vállalkozó, vagy maga a gazdálkodó végzi.
01.5.	Vadászat, csapdázás, vadszaporítás, beleértve a kapcsolódó szolgáltató tevékenységeket (1)
02.01.	41.	Dísznövények (1)
02.01.	42.	Különféle növényi eredetű nyersanyagok (Elsődlegesen fonásra használt növényi anyagok) 42.1 Bambusz 42.2 Rattan 42.3 Egyéb (nád, káka, fűz, raffia, kapokszőr, növényi szőr, cirok stb.)
(1) Lásd a B. részt.

B. A KIZÁRANDÓ TERMÉKEK JEGYZÉKE

01.11.	61.	Előkészítetlen gabonaszalma és csuhé (1)
01.13.	5.	Bor saját termelésű szőlőből (2)
01.13.	51.	Szőlőmust 52.1 Minőségi bor 52.2 Asztali bor 52.3 Egyéb
01.13.	6.	Olívaolaj saját termelésű olajbogyóból (2)
	61.	Nyers olívaolaj
	62.	Finomítatlan olívaolaj
01.25.	2.	Különféle állati eredetű termékek
	22.	Béka és csiga (a tengeri nyúl kivételével)
	23.	Állati eredetű élelmiszertermékek
	24.	Selyemhernyó gubója
	25.	Különféle állati váladékok
01.25.	3.	Bőr, irha és szőrme
	31.	Tenyésztett vagy elfogott állatok bőre (nerc, hód, pézsmapatkány, róka stb.)
	32.	Nyúl- és báránybőr ()
	33.	Különféle egyéb állati bőrök
01.4.	Mezőgazdasági és állattenyésztési szolgáltató tevékenységek, az állatorvosi tevékenységek kivételével
01.5.	Vadászat, csapdázás, vadszaporítás, beleértve a kapcsolódó szolgáltató tevékenységeket
Minden vadon gyűjtött termék (3)
(1) Mivel a főtermék szerepel a jegyzékben. (2) Mivel a termelés első fázisa szerepel a jegyzékben. (3) Mivel e termékeket főszabályként nem az üzem gyűjti/takarítja be, a termékek nem a mezőgazdasági területen teremnek és statisztikai felmérésük nem lehetséges.

III. MELLÉKLET

A MEGHATÁROZÁSOK JEGYZÉKÉBEN ELFOGADOTT KIVÉTELEK JEGYZÉKE

a)	Belgium
L/8	Nem kerülnek összeírásra a gazdálkodó nem az üzemben dolgozó házastársának kereső tevékenységére vonatkozó adatok.
b)	Dánia
J/15	A tojókhoz tartozó tenyészkakasok nem tartoznak a „Tojó” címszó alá.
c)	Németországi Szövetségi Köztársaság
G/6	A karácsonyfák és az erdőn kívüli nyárfatelepítések a „Egyéb ültetvények” (G/6) címszó alá tartoznak, és így részei a mezőgazdasági hasznosítású területnek.
J/14	A „Húscsirke” címszó alatt szerepelnek a tojókhoz tartozó tenyészkakasok, így ezek nem tartoznak a „Tojó” (J/15) címszó alá.
L/3	A gazdálkodó más olyan családtagjai, akik az üzemben mezőgazdasági munkát végeznek, de nem az üzem területén laknak, „nem családi munkaerő”-nek tekintendők (L/4–L/6).
d)	Spanyolország
J/14	A „Húscsirke” címszó alatt szerepelnek a tojókhoz tartozó tenyészkakasok, így ezek nem tartoznak a „Tojó” (J/15) címszó alá.
N/2	Az öntözéses módszerek között szerepelnek az üvegházakban és a konyhakertekben alkalmazott módszerek is.
e)	Franciaország
J/14	Ide tartoznak a tojókhoz tartozó tenyészkakasok.
f)	Írország
J/9 a)	Nem tartoznak ide a selejtezett anyajuhok.
g)	Olaszország
J/16 b) és c)	A liba a J/16 b) pontba tartozik.
h)	Hollandia
D/23, D/24, D/31, D/32, D/33	Ide tartoznak a vetőmagvak is.
E	A „Konyhakert” címszó az „Egyéb földterületek” (H) bekezdés alá tartozik.
J/15	A tojókhoz tartozó tenyészkakasok nem tartoznak a „Tojó” címszó alá.
L/3	A gazdálkodónak az üzemben mezőgazdasági munkát végző gyermekeit mindig családi munkaerőnek kell tekinteni. A gazdálkodó más olyan családtagjait azonban, akik nem az üzem területén laknak, de ott dolgoznak, „nem családi munkaerő”-nek kell tekinteni (L/4–L/6).
i)	Portugália
J/14	Ide tartoznak a tojókhoz tartozó tenyészkakasok.
j)	Ausztria
L/3	A gazdálkodó más olyan családtagjai, akik az üzemben mezőgazdasági munkát végeznek, de nem az üzem területén laknak, „nem családi munkaerő”-nek tekintendők (L/4–L/6).
k)	Finnország
H/2	Nem tartozik ide a termelésben nem hasznosított erdőterület és az erdei cserjékkel borított terület.
l)	Svédország
H/2	Nem tartozik ide a termelésben nem hasznosított erdőterület és az erdei cserjékkel borított terület.
m)	Egyesült Királyság
E	A „Konyhakert” címszó az „Egyéb földterületek” (H) bekezdés alá tartozik.

( 1 ) HL L 168., 1998.6.13., 29. o.

( 2 ) HL L 56., 1988.3.2., 1. o.

( 3 ) HL L 177., 1997.7.5., 26. o.

( 4 ) HL L 391., 1989.12.30., 1. o.

( 5 ) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

( 6 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

( 7 ) HL L 75., 2001.3.16., 21. o.

( 8 ) HL L 198., 1991.7.22., 1. o.

( 9 ) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

( 10 ) Ez a jegyzék "A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási számlarendszer kézikönyve" (1. javított kiadás) (1977), angol változatának 1. A. függelékében található, "A mezőgazdasági ágazat jellemző tevékenységeinek jegyzéke" alapján készült.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32000D0115 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32000D0115&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02000D0115-20070101 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02000D0115-20070101&locale=hu

32000D0115[1]

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

Tartalomjegyzék