31991R2092[1]

A Tanács 2092/91/EGK Rendelete (1991. június 24.) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről

A TANÁCS 2092/91/EGK RENDELETE

(1991. június 24.)

a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel az ökológiai termelés keretében előállított mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tekintetében növekszik a fogyasztói kereslet; mivel e jelenség nyomán új mezőgazdasági termékpiac kialakulása van folyamatban;

mivel az ilyen termékek piaci ára magasabb, ugyanakkor előállításuk kevésbé intenzív termőföldhasználattal történik; mivel ezért a közös agrárpolitika új irányvonalainak kijelölése keretében a termelésnek ez a fajtája hozzájárulhat a mezőgazdasági termékek iránti kereslet és azok kínálata közötti jobb egyensúly eléréséhez, a környezetvédelemhez és a vidéki környezet megőrzéséhez;

mivel a növekvő keresletre válaszul a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek olyan jelöléssel ellátva kerülnek forgalomba, amely a vevőket arról tájékoztatja vagy arra utal, hogy a termékeket vagy ökológiai termelés keretében, vagy szintetikus vegyszerek felhasználása nélkül állították elő;

mivel egyes tagállamok az ilyen jelölések alkalmazását már szabályozták és annak ellenőrzésére vonatkozóan rendelkezéseket fogadtak el;

mivel a termelésre, a címkézésre és az ellenőrzésre vonatkozó közösségi szabályok keretének létrehozása lehetővé teszi az ökológiai termelés védelmét, amennyiben ez a keret biztosítani fogja az ilyen jelöléssel ellátott termékek termelői számára a tisztességes verseny feltételeit, valamint az előállítás és a feldolgozás minden szakaszában megakadályozza a biotermékek piacán fennálló névtelenséget és az átláthatóság biztosításával növeli az ilyen termékek iránti fogyasztói bizalmat;

mivel az ökológiai termelési módszerek a mezőgazdasági üzemek szintjén végzett termelés sajátos formáját adják; mivel következésképpen rendelkezni kell arról, hogy a feldolgozott termékek címkéjén az ökológiai termelési módszerekre utaló jelölések vonatkozzanak az ilyen módszerekkel előállított összetevőkre;

mivel a szóban forgó rendelkezések végrehajtása érdekében rendelkezni kell olyan rugalmas eljárásokról, amelyek révén egyes műszaki részletek, illetve intézkedések módosíthatók, kiegészíthetők, illetve pontosabban meghatározhatók a szerzett tapasztalatok tükrében; mivel ez a rendelet megfelelő időn belül ki fog egészülni az állattartásra vonatkozó, az itt megfogalmazottakkal egyenértékű szabályokkal;

mivel az ökológiai termelési módszerekre utaló jelöléssel ellátott termékek előállítóinak és vevőinek érdekében meg kell határozni azokat a minimális elveket, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy a termékeket ilyen jelöléssel lehessen ellátni;

mivel az ökológiai termelési módszerek jelentős korlátozásokat írnak elő az olyan trágyák és peszticidek használatára vonatkozóan, amelyek a környezetre káros hatással lehetnek vagy a mezőgazdasági terményekben szermaradványok jelenlétét idézhetik elő; mivel, ezzel összefüggésben, a Közösségben az e rendelet elfogadásának időpontjában bevett gazdálkodási gyakorlatot az e rendelet elfogadásának időpontjában a Közösségben követett gazdálkodási szabályzatokkal összhangban be kell tartani; mivel ezenkívül a jövőben meg kell állapítani az ilyen termelésben felhasználható termékek engedélyezését szabályozó elveket;

mivel továbbá az ökológiai gazdálkodásban változatos művelési módszereket alkalmaznak, valamint korlátozott mértékben felhasználnak nem szintetikus trágyákat és lassan oldódó talajjavító szereket; mivel az ilyen eljárásokat meg kell határozni, az egyes nem szintetikus termékek alkalmazásának feltételeit pedig meg kell állapítani;

mivel a megállapított eljárások szükség esetén lehetővé teszik, hogy az I. mellékletet olyan pontosabb rendelkezések egészítsék ki, amelyek révén elkerülhető egyes, nem mezőgazdasági eredetű (környezetszennyezésből származó) szintetikus vegyszermaradványok jelenléte az ilyen módon előállított termékekben;

mivel az előállítási szabályok betartatása érdekében főszabály szerint az előállítás és a forgalmazás minden szakaszát ellenőrizni kell;

mivel az ökológiai termelési módszerekre utaló jelöléssel ellátott termékek előállításával, feldolgozásával, importálásával, illetve forgalmazásával foglalkozó minden gazdasági szereplőre ki kell terjednie egy rendszeres ellenőrzést biztosító rendszernek, amely megfelel a minimális közösségi követelményeknek, és amelyben az ellenőrzést kijelölt ellenőrző hatóságok és/vagy elismert és felügyelt szervezetek végzik; mivel rendelkezni kell arról, hogy a szóban forgó termékek címkéjén megjelenjen az ellenőrzésre utaló közösségi jelölés,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

Hatály

1. cikk

(1) Ez a rendelet a következő termékekre vonatkozik, amennyiben azok az ökológiai termelési módszerre utaló jelöléssel vannak ellátva, vagy a cél az, hogy ilyen jelöléssel legyenek ellátva:

a) feldolgozatlan mezőgazdasági növényi termékek; továbbá haszonállatok és feldolgozatlan állati termékek annyiban, amennyiben ezekre vonatkozóan az előállítás elveit és a sajátos ellenőrzési szabályokat az I. és a III. melléklet tartalmazza;

b) emberi fogyasztásra szánt, alapvetően egy vagy több növényi és/vagy állati eredetű összetevőből álló, feldolgozott mezőgazdasági növényi és állati termékek;

c) az a) albekezdés hatálya alá nem tartozó takarmányok, összetett takarmányok és takarmány-alapanyagok, a (3) bekezdésben említett rendelet hatálybalépésétől kezdve.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egyes állatfajokra vonatkozóan az I. melléklet nem tartalmaz részletes előállítási szabályokat, az 5. cikkben a címkézésre előírt szabályokat, valamint a 8. és a 9. cikkben az ellenőrzésre előírt szabályokat kell alkalmazni ezekre a fajokra és az ezekből készült termékekre, az akvakultúra és az akvakultúra-termékek kivételével. A részletes előállítási szabályok bevezetéséig a nemzeti szabályokat, illetve ezek hiányában a tagállamok által elfogadott vagy elismert egyéni szabványokat kell alkalmazni.

(3) A Bizottság legkésőbb 2001. augusztus 24-ig - a 14. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően - az (1) bekezdés c) pontjában említett termékekre vonatkozó, az ökológiai termelési módszert érintő címkézési követelményekről, valamint ellenőrzési követelményekről és elővigyázatossági intézkedésekről szóló rendelettervezetet készít.

Az (1) bekezdés c) pontjában említett termékekre vonatkozó, az első albekezdésben említett rendelet elfogadásáig a közösségi joggal összhangban lévő nemzeti szabályokat, illetve ezek hiányában a tagállamok által elfogadott vagy elismert egyéni szabványokat kell alkalmazni.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában valamely termék akkor minősül ökológiai termelési módszerre utaló jelöléssel ellátottnak, ha a címkézésen, reklámanyagokon vagy kereskedelmi papírokon a terméket, annak összetevőit vagy takarmány-alapanyagait úgy írják le, hogy az a vásárlónak azt sugallja, hogy a termék, annak összetevői vagy takarmány-alapanyagai a 6. cikkben megállapított termelési szabályokkal összhangban készültek. Különösen a következő kifejezések, illetve az általában azokból képzett szavak (mint például bio, eco, stb.) vagy rövidítések, önmagukban vagy összetett formában, az ökológiai termelési módszerekre utaló kifejezéseknek tekintendők a Közösség egész területén, a Közösség bármely nyelvén, kivéve, ha azokat nem élelmiszerben vagy takarmányban található mezőgazdasági termékekre alkalmazzák, vagy ha azok egyértelműen nem kapcsolódnak ilyen termelési módszerekhez:

- bolgárul:биологичен,,

- spanyolul:ecológico,

- dánul:økologisk,

- németül:ökologisch, biologisch,

- görögül:βιολογικό,

- angolul:organic,

- franciául:biologique,

- olaszul:biologico,

- hollandul:biologisch,

- portugálul:biológico,

- románul:ecologic,

- finnül:luonnonmukainen,

- svédül:ekologisk.

3. cikk

Ezt a rendeletet az 1. cikkben meghatározott termékekre vonatkozó, az előállítást, a feldolgozást, a forgalmazást, a címkézést és az ellenőrzést szabályozó egyéb közösségi rendelkezések és a közösségi joggal összhangban lévő nemzeti rendelkezések, köztük az élelmiszerekkel és takarmányozással kapcsolatos jogszabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

Meghatározások

4. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1. "címkézés": minden olyan szó, leírás, védjegy, márkanév, képi információ, illetve jel, amely valamely, az 1. cikkben meghatározott terméket kísérő, illetőleg arra utaló csomagoláson, iraton, feliraton, címkén, borítón vagy fémgyűrűn található;

2. "előállítás": a mezőgazdasági üzemben végzett, az ott előállított mezőgazdasági termékek termelésére, csomagolására és biotermékként történő első megjelölésére irányuló műveletek;

3. "feldolgozás": a mezőgazdasági termékek tartósítására és/vagy feldolgozására irányuló műveletek (beleértve állati termékek esetében a levágást és a darabolást is), valamint a friss, tartósított és/vagy feldolgozott termékek csomagolására és/vagy címkézésének az ökológiai termelési módszer feltüntetése tekintetében történő módosítására irányuló műveletek;

4. "forgalmazás": az értékesítésre történő rendelkezésre bocsátás, bemutatás és ajánlattétel, eladás, szállítás és a forgalomba hozatal minden egyéb formája;

5. "gazdasági szereplő": minden természetes és jogi személy, aki, illetőleg amely a későbbi forgalmazás céljából az 1. cikkben meghatározott termékeket állít elő, dolgoz fel, vagy importál harmadik országból, illetve aki vagy amely ilyen termékeket forgalmaz;

6. "összetevők": azok az anyagok - beleértve az adalékanyagokat is -, amelyeket az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékek előállításában használnak fel, és amelyeket a végső fogyasztók részére értékesítendő élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 79/112/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése határoz meg;

7. "növényvédő szer": a legutóbb a 89/365/EGK irányelvvel ( 4 ) módosított, a meghatározott hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalának és használatának tilalmáról szóló, 1978. december 21-i 79/117/EGK tanácsi irányelvben ( 5 ) meghatározott termék;

8. "tisztítószer": a legutóbb a 86/94/EGK irányelvvel ( 6 ) módosított, a tisztítószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1973. november 22-i 73/404/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) szerinti olyan anyagok és készítmények, amelyeket egyes, az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett termékek tisztítására szánnak;

9. "előre csomagolt élelmiszer": a 79/112/EGK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott tétel;

10. "összetevők listája": az összetevőknek a 79/112/EGK irányelv 6. cikkében említett felsorolása;

11. "állattenyésztés": szárazföldi háziállatok vagy háziasított állatok (köztük rovarok), valamint az édes vagy sós vízben, illetve brakkvízben tenyésztett, vízben élő fajok előállítása. A vadon élő állatok vadászatából vagy halászatából származó termékek nem tekinthetők ökológiai termelésből származónak;

12. "géntechnológiával módosított szervezet (GMSZ)": a géntechnológiával módosított szervezeteknek a környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló, 1990. április 23-i 90/220/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) 2. cikkében meghatározott valamennyi szervezet;

13. "GMSZ-származék": minden olyan anyag, amelyet vagy GMSZ-kból állítanak elő vagy GMSZ-k termelnek, de amely nem tartalmaz GMSZ-kat;

14. "GMSZ-k és GMSZ-származékok használata": ezek felhasználása élelmiszerként, élelmiszer-összetevőként (beleértve az adalék- és aromaanyagokat), technológiai segédanyagként (beleértve az extraháló oldószereket), takarmányként, összetett takarmányként, takarmány-alapanyagként, takarmány-adalékanyagként, takarmány-előállítás segédanyagaként, takarmányozási célra felhasznált bizonyos termékként (a 82/471/EGK irányelv szerint) ( 9 ), növényvédő szerként, állatgyógyászati készítményként, trágyaként, talajjavító anyagként, vetőmagként, vegetatív szaporítóanyagként és haszonállatként;

15. "állatgyógyászati készítmény": a törzskönyvezett gyógyszerkészítményekre vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított rendelkezések közelítéséről szóló, 1965. január 26-i 65/65/EGK tanácsi irányelv ( 10 ) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott termék;

16. "homeopátiás állatgyógyászati készítmény": az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított rendelkezések közelítéséről szóló 81/851/EGK irányelv hatályának kiterjesztéséről, és a homeopátiás állatgyógyászati készítményekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések megállapításáról szóló, 1992. szeptember 22-i 92/74/EGK tanácsi irányelv ( 11 ) 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott termék;

17. "takarmány": az összetett takarmány forgalmazásáról szóló, 1979. április 2-i 79/373/EGK tanácsi irányelv ( 12 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott termék;

18. "takarmány-alapanyag": a takarmány-alapanyagok forgalmáról, a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK és a 93/74/EGK irányelv módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/25/EK tanácsi irányelv ( 13 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott termék;

19. "összetett takarmány": a 79/373/EGK irányelv 2. cikkének b) pontjában meghatározott termék;

20. "takarmány-adalékanyag": a takarmány-adalékanyagokról szóló, 1970. november 23-i 70/524/EGK tanácsi irányelv ( 14 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott termék;

21. "takarmányozási célra felhasznált egyes termékek": a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekről szóló, 1982. június 30-i 82/471/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó, takarmányozási célra használt termékek;

22. "ökológiai termelőegység/ökológiai termelést folytató mezőgazdasági üzem/ökológiai állattartó gazdaság": az e rendelet szabályainak megfelelő termelőegység, mezőgazdasági üzem, illetve állattartó gazdaság;

23. "ökológiai termelés keretében előállított takarmány/takarmány-alapanyag": a 6. cikkben megállapított termelési szabályok szerint előállított takarmány/takarmány-alapanyag;

24. "átállás folyamán előállított takarmány/takarmány-alapanyag": olyan takarmány/takarmány-alapanyag, amely megfelel a 6. cikkben megállapított termelési szabályoknak, kivéve az átállási időszakot, amelynek folyamán ezek a szabályok a betakarítást megelőző legalább egy éven keresztül alkalmazandók;

25. "hagyományos takarmány/takarmány-alapanyag": a (23) és a (24) bekezdésben említett kategóriákba nem tartozó takarmány/takarmány-alapanyag.

Címkézés

5. cikk

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott termék címkéjén és reklámanyagaiban csak abban az esetben lehet utalni az ökológiai termelési módszerekre, amennyiben:

a) az erre utaló jelölésből egyértelműen kiderül, hogy mezőgazdasági termelési módszerre vonatkozik;

b) a termék a 6. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően készült, vagy a 11. cikkben megállapított rendelkezések szerint importálták harmadik országból;

c) a terméket olyan gazdasági szereplő állította elő vagy importálta, aki, illetőleg amely a 8. és a 9. cikkben megállapított ellenőrző intézkedések alanya;

d) az 1997. január 1-je után feldolgozott termékek esetében a címke tartalmazza a vállalkozás felügyeletét ellátó ellenőrző szervezet vagy hatóság nevét és/vagy kódszámát. A tagállam dönt arról, hogy a név és/vagy a kódszám megadását írja-e elő, és döntéséről tájékoztatja a Bizottságot.

(3) Az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékek címkéjén és reklámanyagaiban a termék kereskedelmi megnevezése keretében csak abban az esetben lehet utalni az ökológiai termelési módszerekre, amennyiben:

a) a termék mezőgazdasági eredetű összetevőinek legalább 95 %-a a 6. cikkben megállapított szabályokkal összhangban nyert termék, vagy ilyen termékből származik, vagy pedig azt a 11. cikk rendelkezései szerint importálták harmadik országból;

b) a termék minden egyéb mezőgazdasági eredetű összetevője szerepel a VI. melléklet C. szakaszának felsorolásában, vagy azt valamely tagállam a (7) bekezdés alapján szükség szerint elfogadott végrehajtási intézkedéseknek megfelelően átmenetileg engedélyezte;

c) a termék nem mezőgazdasági eredetű összetevőként csak a VI. melléklet A. szakaszában felsorolt anyagokat tartalmaz;

d) a termékeket, illetve az a) pontban említett mezőgazdasági eredetű összetevőiket nem kezelték a VI. melléklet B. szakaszában nem szereplő anyagokkal;

e) a terméket, illetve összetevőit nem kezelték ionizáló sugárzást felhasználó módszerrel;

f) a terméket olyan gazdasági szereplő dolgozta fel vagy importálta, aki, illetőleg amely a 8. és a 9. cikkben megállapított ellenőrző intézkedések alanya;

g) az 1997. január 1-je után feldolgozott termékek esetében a címke tartalmazza az utolsó feldolgozási műveletet végző vállalkozás felügyeletét ellátó ellenőrző hatóság vagy szervezet nevét és/vagy kódszámát. A tagállam dönt arról, hogy a név és/vagy a kódszám megadását írja-e elő, és döntéséről tájékoztatja a Bizottságot.

Az ökológiai termelési módszerekre utaló jelölésekből egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy mezőgazdasági termelési módszerre vonatkoznak, és a jelöléseket az adott mezőgazdasági eredetű összetevőkre tett utalásnak kell kísérnie, kivéve, ha az összetevők listája ezekre vonatkozóan egyértelmű utalást tartalmaz;

h) a terméket géntechnológiával módosított szervezet és/vagy ilyen szervezetből származó termékek felhasználása nélkül állították elő.

Az (1)-(3) bekezdéstől eltérve, a 2. cikkben említett jelöléssel ellátott védjegyek 2006. július 1-jéig azon termékek címkéin és reklámanyagaiban, amelyek nem felelnek meg e rendelet előírásainak, továbbra is használhatók, feltéve, hogy:

- a védjegy lajstromozását - kivéve, ha a második albekezdés alkalmazandó - 1991. július 22-e előtt kérelmezték, és az összhangban van a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelvvel ( 15 ), valamint

- a védjegyet annak a világos, szembetűnő és könnyen olvasható jelölésével reprodukálják, hogy a terméket nem az e rendeletben előírt ökológiai előállítási módszernek megfelelően állították elő.

Az első albekezdés első francia bekezdésében említett alkalmazási időpont Finnország, Ausztria és Svédország esetében 1995. január 1-je, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében pedig 2004. május 1-je.

(4) A mezőgazdasági eredetű összetevők csak akkor szerepelhetnek a VI. melléklet C. szakaszában, ha bizonyítást nyert, hogy az adott összetevők valóban mezőgazdasági eredetűek, és azokat nem állítják elő megfelelő mennyiségben a Közösségben a 6. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően, illetve azok nem importálhatók harmadik országból a 11. cikkben megállapított szabályokkal összhangban.

(5) Az (1) vagy a (3) bekezdésnek megfelelően címkézett vagy reklámozott növényi termékek elláthatók az ökológiai előállítási módszerre történő áttérésre utaló jelöléssel, azzal a feltétellel, hogy:

a) vagy az (1) bekezdésben, vagy a (3) bekezdésben említett követelmények maradéktalanul teljesülnek, az I. melléklet 1. pontjában említett átállási időszak tartamára vonatkozó rendelkezés kivételével;

b) a betakarítást megelőzően egy legalább 12 hónapos átállási időszak eltelt;

c) a kérdéses jelölések nem tévesztik meg a termék vevőjét a terméknek az (1), illetve a (3) bekezdésben foglalt valamennyi követelménynek megfelelő termékektől való különbözősége tekintetében. 1996. január 1-jét követően az ilyen jelölések szövege a következő: "biogazdálkodásra történő átállás időszakában készült termék", és ennek színe, mérete és betűtípusa nem lehet a termék kereskedelmi megnevezéséhez képest szembetűnőbb; a jelölés szövegében a "biogazdálkodásra" szó nem lehet szembetűnőbb, mint a "történő átállás időszakában készült termék" szavak;

d) a termék csak egy mezőgazdasági eredetű növényi összetevőt tartalmaz;

e) az 1997. január 1-je feldolgozott termékek esetében a címke tartalmazza az utolsó előállítási, illetve feldolgozási műveletet végző vállalkozás felügyeletét ellátó ellenőrző szervezet vagy hatóság nevét és/vagy kódszámát. A tagállam dönt arról, hogy a név és/vagy a kódszám megadását írja-e elő, és döntéséről tájékoztatja a Bizottságot;

f) a termék géntechnológiával módosított szervezet és/vagy ilyen szervezetből származó termék felhasználása nélkül készült.

(5a) A (3) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett termékek címkéjén és reklámanyagaiban csak azzal a feltétellel lehet utalni az ökológiai termelési módszerekre, hogy:

a) a termék mezőgazdasági eredetű összetevőinek legalább 70 %-a a 6. cikkben megállapított szabályokkal összhangban nyert termék, vagy ilyen termékből származik, vagy pedig azt a 11. cikk rendelkezései szerint importálták harmadik országból;

c) az ökológiai termelési módszerekre utaló jelölések szerepelnek az összetevők listáján, és egyértelműen csak a 6. cikkben megállapított szabályok szerint előállított, illetve a 11. cikkben előírt rendszer keretében harmadik országokból importált összetevőkhöz kapcsolódnak; e jelölések az összetevők listájának egyéb jelöléseivel azonos színben, méretben és betűtípussal szerepelnek. Az ilyen jelölésnek külön szövegként a kereskedelmi megnevezéssel azonos mezőben is meg kell jelennie, és tartalmaznia kell azoknak a mezőgazdasági eredetű összetevőknek, illetve ezek származékainak százalékos arányát, amelyeket a 6. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően állítottak elő, illetve a 11. cikkben előírt rendszer keretében importáltak harmadik országból. Ezt az információt nem lehet a termék kereskedelmi megnevezésénél szembetűnőbb színben, méretben és betűtípussal feltüntetni. Szövege a következő: "a mezőgazdasági eredetű összetevők X %-a az ökológiai termelés szabályai szerint készült";

d) a termék nem mezőgazdasági eredetű összetevőként csak a VI. melléklet A. szakaszában szereplő anyagokat tartalmaz;

e) a termékeket, illetve az a) pontban említett mezőgazdasági eredetű összetevőiket nem kezelték a VI. melléklet B. szakaszában nem szereplő anyagokkal;

f) a terméket, illetve összetevőit nem kezelték ionizáló sugárzást felhasználó módszerrel;

g) a terméket olyan gazdasági szereplő dolgozta fel vagy importálta, aki, illetőleg amely a 8. és a 9. cikkben megállapított ellenőrző intézkedések alanya;

h) az 1997. január 1-je után feldolgozott termékek esetében a címke tartalmazza a legutóbbi előállítási, illetve feldolgozási műveletet végző vállalkozás felügyeletét ellátó ellenőrző hatóság vagy szervezet nevét és/vagy kódszámát. A tagállam dönt arról, hogy a név és/vagy a kódszám megadását írja-e elő, és döntéséről tájékoztatja a Bizottságot;

i) a termék géntechnológiával módosított szervezet és/vagy ilyen szervezetből származó termék felhasználása nélkül készült.

(6) Az 1997. december 31-én véget érő átmeneti időszak folyamán, az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett valamely, részben a (3) bekezdés a) pontjának követelményeit nem kielégítő összetevőkből készült termék címkéjén és reklámanyagaiban azzal a feltétellel lehet utalni az ökológiai termelési módszerekre, hogy:

a) a mezőgazdasági eredetű összetevők legalább 50 %-a kielégíti a (3) bekezdés a) pontjának feltételeit;

b) a termék megfelel a (3) bekezdés c), d), e) és f) pontjában foglalt feltételeknek;

c) az ökológiai termelési módszerekre utaló jelölések:

- csak a legutóbb a 89/395/EGK irányelvvel módosított 79/112/EGK irányelvben előírt összetevőjegyzékben szerepelnek,

- egyértelműen csak azokra az összetevőkre utalnak, amelyek a 6. cikkben említett szabályoknak megfelelő módon készültek, illetve amelyeket a 11. cikk rendelkezései szerint importáltak;

d) az összetevők és relatív mennyiségeik az összetevőjegyzékben tömegük csökkenő sorrendjében szerepelnek;

e) az összetevőjegyzékben a jelölések azonos színnel, méretben és betűtípussal szerepelnek.

(7) E cikk végrehajtásának részletes szabályai a 14. cikkben megállapított eljárás szerint állapíthatók meg.

(8) A (3) bekezdés b), c) és d) pontjában, valamint az (5a) bekezdés b), d) és e) pontjában említett anyagok és termékek taxatív jegyzékeit a 14. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a VI. melléklet A., B. és C. szakaszában kell megállapítani.

Meg lehet határozni a felhasználás feltételeit, valamint az ilyen összetevők és anyagok összetételével kapcsolatos követelményeket.

Amennyiben valamely tagállam úgy véli, hogy egy terméket fel kell venni a fent említett jegyzékbe, illetve hogy az említett jegyzéket módosítani szükséges, gondoskodnia kell az új termék jegyzékbe való felvételére, illetve a jegyzék módosítására vonatkozó indokokat összefoglaló iratanyagnak a többi tagállam és a Bizottság számára történő hivatalos megküldéséről, amely utóbbi a 14. cikkben említett bizottság elé terjeszti azt.

(9) A (3) és a (6) bekezdésben említett százalékarányok kiszámítása során a 79/112/EGK irányelv 6. és 7. cikkében előírt szabályokat kell alkalmazni.

(10) Az 1. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékben nem lehet egyszerre jelen a 6. cikkben megállapított szabályok szerint előállított összetevő és a nem az említett szabályok szerint előállított ugyanazon összetevő.

(11) A Bizottság 1999. január 1-jét megelőzően felülvizsgálja e cikk, valamint a 10. cikk rendelkezéseit, és benyújtja az esetleges módosításra irányuló javaslatait.

Előállítási szabályok

6. cikk

(1) Az ökológiai termelési módszer szerint az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett - a vetőmagoktól és vegetatív szaporítóanyagoktól eltérő - termékek előállítása során:

a) legalább az I. mellékletben foglalt követelményeket, továbbá szükség szerint az azokra vonatkozó részletes szabályokat be kell tartani;

b) csak az I. mellékletben említett vagy a II. mellékletben felsorolt anyagokból álló termékek használhatók fel növényvédő szerként, trágyaként, talajjavító anyagként, takarmányként, takarmány-alapanyagként, összetett takarmányként, takarmány-adalékanyagként, a 82/471/EGK irányelv alapján takarmányozási célra felhasznált termékként, állatok tartására szolgáló épületek és létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékként, az állattartó épületekben és létesítményekben használatos, kártevők és betegségek elleni szerként, illetve bármely egyéb célra, amennyiben azt a II. melléklet bizonyos termékek vonatkozásában meghatározza. Ezek kizárólag az I. és a II. mellékletben megállapított sajátos feltételek mellett használhatók, továbbá annyiban, amennyiben megfelelő használatuk az érintett tagállamok általános mezőgazdaságában a vonatkozó közösségi rendelkezéseknek vagy a közösségi joggal összhangban lévő nemzeti rendelkezéseknek megfelelően engedélyezett;

c) csak a (2) bekezdésben említett ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag vagy vegetatív szaporítóanyag felhasználására kerül sor;

d) géntechnológiával módosított szervezetek és/vagy az ilyen szervezetekből származó termékek használata tilos, kivéve az állatgyógyászati készítményeket.

(2) Az ökológiai termelési módszer a vetőmag és a vegetatív szaporítóanyag esetében azt jelenti, hogy a vetőmagok esetében az anyanövény, illetve a vegetatív szaporítóanyagok esetében a szülőnövény(ek) előállítása:

a) géntechnológiával módosított szervezet és/vagy ilyen szervezetből származó termék felhasználása nélkül, valamint

b) legalább egy generáción keresztül, illetve évelő növények esetén két vegetációs időszakon keresztül, az (1) bekezdés a) és b) pontjának megfelelően történt.

(3)

a) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve, a nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok - 2003. december 31-én véget érő átmeneti időszak folyamán - a tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával felhasználhatók, amennyiben az ilyen szaporítóanyagok felhasználói a tagállam ellenőrző szervezete vagy hatósága számára kielégítő módon igazolják, hogy a piacon nem tudtak beszerezni az adott fajból megfelelő fajtájú olyan szaporítóanyagot, amely a (2) bekezdés előírásainak megfelelt volna. Ilyen esetben a II. melléklet B. részében nem szereplő termékekkel nem kezelt szaporítóanyagot kell használni, amennyiben ez a közösségi piacon beszerezhető. A tagállamok az e bekezdés alapján kiadott minden engedélyről tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot.

b) A következő kérdésekről a 14. cikkben foglalt eljárás szerint hozható döntés:

- az a) pontban említett átmeneti intézkedésre vonatkozó korlátozások 2003. december 31-én előtt történő bevezetése bizonyos fajú és/vagy jellegű szaporítóanyagok és/vagy a kémiai kezelések mellőzése tekintetében,

- az a) pontban előírt eltéréseknek 2003. december 31-én fenntartása bizonyos fajú és/vagy jellegű szaporítóanyagok vonatkozásában, a Közösség egészére vagy egyes részeire vonatkozóan,

- eljárási szabályzat és feltételek bevezetése az a) pontban említett eltérésekre vonatkozóan, valamint az érintett szakmai szervezeteknek, a többi tagállamnak és a Bizottságnak ezzel kapcsolatban történő tájékoztatására vonatkozóan.

(4) A Bizottság 2002. december 31-ig felülvizsgálja e cikk rendelkezéseit, különösen az (1) bekezdés c) pontját és a (2) bekezdést, valamint benyújtja ezek módosítására irányuló esetleges javaslatait.

6a. cikk

(1) E cikk alkalmazásában "palánta" a növénytermesztés céljából ültetésre szánt egész palánta.

(2) Az ökológiai termelési módszer szerint a termelők által használt palántáknak a 6. cikkel összhangban előállítottnak kell lenniük.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a nem ökológiai termelési módszerrel előállított palánták 1997. december 31-én véget érő átmeneti időszak folyamán felhasználhatók, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) a tagállam illetékes hatósága engedélyezte a felhasználást, miután a kérdéses anyagok felhasználója vagy felhasználói a tagállam ellenőrző szervezete vagy hatósága számára kielégítő módon igazolták, hogy az adott faj megfelelő fajtáját a közösségi piacon nem tudták beszerezni;

b) a vetés óta eltelt időben a palántákat nem kezelték a II. melléklet A. és B. részében felsoroltaktól eltérő termékekkel;

c) a palánták olyan termelőtől származnak, aki, illetőleg amely a 9. cikkben előírt rendszerrel egyenértékű ellenőrzési rendszert fogadott el, és vállalta a b) pontban foglalt korlátozás betartását; ez a rendelkezés 1996. január 1-jén lép hatályba;

d) az elültetett palántákat betakarítás előtt legalább hat héten át a 6. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának rendelkezéseivel összhangban nevelték;

e) az ilyen palántákból nyert összetevőket tartalmazó termékek címkéjén nem tüntethető fel a 10. cikkben említett jelölés;

f) a (4) bekezdésben említett eljárás alkalmazásából eredő korlátozások sérelme nélkül, az e bekezdés alapján adott engedélyeket vissza kell vonni, amint a kínálati hiány megszűnik, egyéb esetben azok legkésőbb 1997. december 31-én hatályukat vesztik.

(4)

a) Amennyiben a (3) bekezdésben említett engedély megadására került sor, a tagállam haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot a következőkről:

- az engedély kiadásának időpontja,

- az érintett faj és fajta megnevezése,

- a kérelmezett mennyiségek, és ezek szükségességének indokolása,

- a tárolás várható időtartama,

- a Bizottság vagy a tagállamok által kért bármely egyéb információ.

(4)

b) .Amennyiben valamely tagállam olyan adatokat szolgáltat a Bizottságnak és az engedélyt kiadó tagállamnak, hogy valamely megfelelő fajta beszerezhető a kínálati hiány időszaka alatt, a tagállam mérlegeli az engedély visszavonását vagy az érvényességi idejének lerövidítését, és megtett intézkedéseiről - a tájékoztatás kézhezvételétől számított 10 napon belül - értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4)

c) Ha valamely tagállam kéri vagy a Bizottság kezdeményezi, az ügyet kivizsgálásra a 14. cikkben említett bizottság elé kell utalni. A 14. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően döntés hozható az engedély visszavonásáról, illetve érvényességi idejének módosításáról.

7. cikk

(1) Az e rendelet elfogadásakor a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti valamely célra még nem engedélyezett termékeket fel lehet venni a II. mellékletbe, feltéve hogy a következő feltételek teljesülnek:

a) amennyiben a kártevők vagy a betegségek elleni védekezés céljából, vagy az állattartó épületek és létesítmények tisztítása és fertőtlenítése céljából használják fel azokat:

- nélkülözhetetlenek valamely olyan károsító szervezet vagy konkrét betegség elleni védekezésben, amelynek esetében nem állnak rendelkezésre más biológiai, termesztési, fizikai vagy növénynemesítési alternatívák, továbbá

- felhasználási feltételeik kizárják a vetőmaggal, a növénnyel, a növényi termékkel vagy az állattal és az állati termékkel való közvetlen érintkezést; évelő növények esetében azonban megvalósulhat a közvetlen érintkezés, de csupán az ehető részek (gyümölcsök) növekedési időszakán kívül, feltéve hogy az ilyen alkalmazás közvetve nem vezet az ehető részekben szermaradványok megjelenéséhez, továbbá

- használatuk nem idéz elő elfogadhatatlan környezeti hatást, környezetszennyezést, és nem is járul hozzá ilyenhez;

b) amennyiben azokat trágyázás vagy talajjavítás céljából használják,:

- nélkülözhetetlenek a növények meghatározott tápanyagszükségletének kielégítéséhez, illetve meghatározott talajjavítási célok eléréséhez, amely az I. mellékletben említett módszerekkel nem oldható meg, továbbá

- felhasználásuk nem idéz elő elfogadhatatlan környezeti hatást, és nem járul hozzá a környezet szennyezéséhez.

(1a) Az (1) bekezdésben előírt feltételek nem vonatkoznak azokra a termékekre, amelyeket e rendelet elfogadását megelőzően a Közösségben alkalmazott biogazdálkodási szabályzatoknak megfelelően széles körben használtak.

(1b) Az állatok takarmányozásában használt ásványi anyagok és nyomelemek tekintetében a II. melléklet e termékek további forrásait tartalmazhatja, feltéve hogy azok természetes eredetűek vagy - ennek hiányában - szintetikusak, de ugyanolyan formában jelennek meg, mint a természetes termékek.

(2) Szükség szerint a következőket lehet meghatározni a II. mellékletben felsorolt termékek esetében:

- a termék részletes ismertetése,

- felhasználásának feltételei, valamint az összetételére és/vagy oldhatóságára vonatkozó előírások, különös tekintettel arra, hogy e termékek esetében gondoskodni kell arról, hogy a növények ehető részein, illetve az ehető növényi termékekben minimális legyen a szermaradványok jelenléte, valamint minimális legyen a környezetre gyakorolt hatásuk,

- az 1. cikkben említett termékekre vonatkozó különleges címkézési követelmények, amennyiben az ilyen termékeket egyes, a II. mellékletben felsorolt termékek segítségével állították elő.

(3) A Bizottság a 14. cikkben megállapított eljárás szerint fogadja el a II. mellékletnek az (1) bekezdésben említett termékek jegyzékbe való felvételére vagy törlésére, illetve a (2) bekezdésben említett meghatározások felvételére vagy törlésére vonatkozó módosításait.

(4) Amennyiben valamely tagállam úgy véli, hogy egy terméket fel kell venni a II. mellékletbe, illetve hogy az említett mellékletet módosítani szükséges, gondoskodnia kell az új termék mellékletbe való felvételére, illetve a melléklet módosítására vonatkozó indokokat összefoglaló iratanyagnak a többi tagállam és a Bizottság számára történő hivatalos megküldéséről, amely utóbbi a 14. cikkben említett bizottság elé terjeszti azt.

Ellenőrzési rendszer

8. cikk

(1) Az a gazdasági szereplő, aki vagy amely az 1. cikkben meghatározott termékeket - azok későbbi forgalomba hozatalának céljával - előállít, készít, tárol vagy harmadik országból importál, illetőleg ilyen termékeket forgalmaz, köteles

a) értesíteni e tevékenységről annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelyben a tevékenységet végzi; ennek az értesítésnek tartalmaznia kell a IV. mellékletben említett információkat;

b) alávetni magát a 9. cikkben említett ellenőrzési rendszernek.

A tagállamok mentesíthetik e bekezdés alkalmazása alól azokat a gazdasági szereplőket, akik vagy amelyek az ilyen termékeiket közvetlenül a végső fogyasztóknak vagy felhasználóknak értékesítik, amennyiben e termékeket nem az értékesítéstől eltérő, egyéb célra állítják elő, készítik, tárolják, illetőleg importálják harmadik országból.

Ha a gazdasági szereplő az első albekezdésben említett tevékenységek bármelyikét harmadik félnek alvállalkozásba adja ki, a gazdasági szereplőre ennek ellenére továbbra is az a) és b) pontban említett előírások vonatkoznak, az alvállalkozásba kiadott tevékenységekre pedig a 9. cikkben említett ellenőrzési rendszer vonatkozik.

(2) A tagállamok az értesítések fogadására kijelölnek egy hatóságot vagy szervezetet.

A tagállamok rendelkezhetnek bármely olyan kiegészítő információ rendelkezésre bocsátásáról, amelyet az érintett gazdasági szereplők eredményes felügyelete szempontjából szükségesnek tartanak.

(3) Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy az érdekelt feleknek rendelkezésére álljon az ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó gazdasági szereplők nevét és címét tartalmazó naprakész jegyzék.

9. cikk

(1) A tagállamok ellenőrzési rendszert alakítanak ki, amelyet a kijelölt ellenőrző hatóság vagy hatóságok, és/vagy elismert magánszervezetek működtetnek, és amely a 8. cikk (1) bekezdésében említett gazdasági szereplőkre vonatkozik.

(2) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az e rendelet előírásainak megfelelő és az ellenőrzés költségeihez hozzájárulást fizető gazdasági szereplők számára az ellenőrzési rendszer elérhetővé váljék.

(3) Az ellenőrzési rendszer legalább a III. mellékletben meghatározott elővigyázatossági és ellenőrző intézkedések alkalmazását foglalja magában.

(4) A magánszervezetek által működtetett ellenőrzési rendszer alkalmazása céljából a tagállamok kijelölik az ilyen szervezetek elismerésére és felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóságot.

(5) Az ellenőrzést végző magánszervezetek elismerése során a következőket kell figyelembe venni:

a) a követendő szabványos ellenőrzési eljárás, amely tartalmazza azon ellenőrző és elővigyázatossági intézkedések részletes ismertetését, amelyeknek az ellenőrzött gazdasági szereplők tekintetében történő alkalmazását a szervezet vállalja;

b) a szervezet által szabálytalanság és/vagy jogsértés esetén alkalmazni kívánt szankciók;

c) a megfelelő erőforrások - képzett munkaerő, ügyintézési és technikai eszközök - megléte, az ellenőrzés terén szerzett tapasztalat és a megbízhatóság;

d) az ellenőrző szervezetnek az ellenőrzött gazdasági szereplőkkel szembeni elfogulatlansága.

(6) Az ellenőrző szervezet elismerését követően az illetékes hatóság:

a) gondoskodik az ellenőrző szervezet által végrehajtott ellenőrzések objektivitásáról;

b) meggyőződik az ellenőrzések eredményességéről;

c) tudomást szerez a megállapított szabálytalanságokról és/vagy jogsértésekről és az alkalmazott szankciókról;

d) visszavonja az ellenőrző szervezet engedélyét, amennyiben a szervezet nem tesz eleget az a) és a b) pontban említett követelményeknek, vagy már nem teljesíti az (5) bekezdésben szereplő feltételeket, vagy nem teljesíti a (7), a (8), a (9) és a (11) bekezdésben megállapított követelményeket.

(6a) A tagállamok 1996. január 1-je előtt minden, e cikk rendelkezéseivel összhangban elismert, illetve kijelölt ellenőrző szervezet, illetve hatóság részére kódszámot adnak ki. Erről értesítik a többi tagállamot és a Bizottságot; a Bizottság a kódszámokat a 15. cikk utolsó albekezdésében említett jegyzékben teszi közzé.

(7) Az (1) bekezdésben említett ellenőrző hatóság és elismert ellenőrző magánszervezetek:

a) gondoskodnak arról, hogy az ellenőrzésük alatt álló vállalkozások tekintetében legalább a III. mellékletben meghatározott ellenőrző és elővigyázatossági intézkedéseket alkalmazzák;

b) az ellenőrzési tevékenységük során tudomásukra jutott információkat és adatokat a kérdéses vállalkozás képviselőjén és az illetékes hatóságokon kívül más személy számára nem fedik fel. Megfelelően indokolt kérelemre azonban, ahol ez annak a garantálása érdekében szükséges, hogy a termékek e rendelet előírásainak megfelelően készültek, az előbbi hatóságok és szervezetek az ellenőrzésük eredményére vonatkozó lényeges információkat más ellenőrző hatóságokkal vagy elismert ellenőrző szervezetekkel megoszthatják. Az előbbi hatóságok és szervezetek a fenti információkat saját kezdeményezésre is megoszthatják egymással.

(8) Az elismert ellenőrző szervezetek:

a) felügyelet céljából lehetővé teszik az illetékes hatóság számára az irodáikba és létesítményeikbe történő belépést, továbbá minden információt és segítséget megadnak, amelyet az illetékes hatóság az e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükségesnek tart;

b) a tagállam illetékes hatóságának minden év január 31-ig megküldik az előző év december 31-én ellenőrzésük alatt álló gazdasági szereplők jegyzékét, és az említett hatósághoz összefoglaló éves jelentést nyújtanak be.

(9) Az (1) bekezdésben említett ellenőrző hatóság és ellenőrző szervezetek:

a) gondoskodnak arról, hogy amennyiben az 5. és 6. cikk, vagy a takarmányok, az összetett takarmányok és a takarmány-alapanyagok ökológiai termelési módszerével kapcsolatos címkézési követelményekről szóló, 2003. február 5-i 223/2003/EK bizottsági rendelet 3. és 4. cikkének rendelkezései, illetve a III. mellékletben említett intézkedések végrehajtása terén szabálytalanság megállapítására kerül sor, az ökológiai termelési módszerre utaló, 2. cikkben foglalt jelölésnek az adott szabálytalanság által érintett teljes készletről, illetve terméksorról való eltávolítása megtörténjen ( 16 );

b) amennyiben nyilvánvaló vagy hosszú távú hatást kiváltó jogsértés megállapítására kerül sor, az érintett gazdasági szereplőt a tagállam illetékes hatóságával egyeztetett időtartamra eltiltják az ökológiai termelési módszerre utaló jelöléssel ellátott termékek forgalmazásától.

(10) A 14. cikkben megállapított eljárás szerint a következőket lehet elfogadni:

a) az (5) bekezdésben szereplő követelményekre és a (6) bekezdésben felsorolt intézkedésekre vonatkozó részletes szabályok;

b) a (9) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó intézkedések.

(11) 1998. január 1-jétől kezdődő hatállyal, az (5) és a (6) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az elismert ellenőrző szervezeteknek meg kell felelniük az -----EN 45011 szabványban foglalt feltételek szerint megállapított követelményeknek.

(12)

a) A haszonállatokból készült húsipari termékek előállítása tekintetében a tagállamok - a III. melléklet rendelkezéseinek sérelme nélkül - biztosítják, hogy az ellenőrzések a termelés, a levágás, a darabolás és minden egyéb feldolgozás valamennyi fázisára - egészen a fogyasztó részére történő értékesítésig - kiterjedjenek, hogy a technikailag lehetséges mértékben garantált legyen az állati termékek nyomon követhetősége a termelési és feldolgozási folyamat során, attól a termelőegységtől kiindulva, ahol az állatot tartják, a végső csomagolást és/vagy a címkézést végző egységig. A tagállamok - a 15. cikkben említett ellenőrzési jelentés megküldése mellett - tájékoztatják a Bizottságot a megtett intézkedésekről és azok következményeiről.

b) Az egyéb, nem húsipari állati termékek tekintetében a III. melléklet tartalmazza a technikailag lehetséges mértékű nyomon követhetőséget biztosító további rendelkezéseket.

c) A 9. cikk alapján tett intézkedések minden esetben biztosítják a fogyasztók számára a garanciát arra vonatkozóan, hogy a termékek előállítása e rendeletnek megfelelően történt.

Az ellenőrzési rendszernek való megfelelésre utaló jelölés

10. cikk

(1) Az V. mellékletben bemutatott, arra utaló jelölés és/vagy logó, hogy egy termék az adott ellenőrzési rendszernek megfelel, csak akkor tüntethető fel az 1. cikkben említett termékeken, ha az érintett termékek:

a) megfelelnek az 5. cikk (1), illetve (3) bekezdésében szereplő követelményeknek;

b) a 9. cikkben említett ellenőrzési rendszer keretében ellenőrzés alatt álltak, vagy a 11. cikknek megfelelően hozták be azokat;

a 11. cikk (6) bekezdésének megfelelően behozott termékek esetében azonban az ellenőrzési rendszer alkalmazásakor a 9. cikkben - és különösen annak (4) bekezdésében - megállapított követelményekkel egyenértékű követelményeknek kell teljesülniük;

c) az előállító vagy a feldolgozó által közvetlenül a végső fogyasztó részére zárt csomagolásban kerülnek eladásra, illetve előre csomagolt élelmiszerként kerülnek forgalomba; ha az előállító vagy a feldolgozó közvetlenül a végső fogyasztónak adja el a terméket, a lezárt csomagolás nem követelmény, amennyiben az ilyen jelöléssel ellátandó termék címkéje lehetővé teszi a termék pontos és egyértelmű azonosítását;

d) olyan címkével vannak ellátva, amelyen szerepel az előállító, a feldolgozó vagy az értékesítő neve és/vagy cégneve, az ellenőrző hatóság vagy szervezet neve vagy kódszáma, továbbá az élelmiszerek jelölésére vonatkozó, a közösségi jogszabályokkal összhangban lévő rendeletek rendelkezései által előírt további jelölések.

(2) A címkén és a reklámanyagokban nem szerepelhet olyan állítás, amely azt sugallná a vevő számára, hogy az V. mellékletben bemutatott jelölés a jobb érzékszervi tulajdonságok, a nagyobb tápérték vagy a jobb higiéniai tulajdonságok garanciáját jelenti.

(3) A 9. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrző hatóság és ellenőrző szervezetek:

a) gondoskodnak arról, hogy amennyiben az 5. és a 6. cikk, illetve a III. mellékletben említett intézkedések tekintetében szabálytalanság megállapítására kerül sor, az V. mellékletben szereplő jelölésnek az adott szabálytalanság által érintett teljes készletről, illetve terméksorról való eltávolítása megtörténjen;

b) amennyiben nyilvánvaló vagy hosszú távú hatást kiváltó jogsértés megállapítására kerül sor, az érintett gazdasági szereplőtől a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával egyeztetett időtartamra megvonják az V. mellékletben szereplő jelölés használatának a jogát.

(4) Az V. mellékletben szereplő jelölésnek az 5., a 6. és a 7. cikk, valamint a III. mellékletben szereplő rendelkezések tekintetében történő egyes jogsértések megállapítása esetében való visszavonására vonatkozó szabályokat a 14. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.

Általános végrehajtási intézkedések

10a. cikk

(1) Amennyiben valamely tagállam egy másik tagállamból érkező és a 2. cikkben és/vagy az V. mellékletben szereplő jelöléssel ellátott termékben e rendelet alkalmazása tekintetében szabálytalanságot vagy jogsértést állapít meg, arról tájékoztatja az ellenőrző hatóságot kijelölő, illetve az ellenőrző szervezetet elismerő tagállamot, valamint a Bizottságot.

(2) A tagállamok minden szükséges intézkedést és lépést megtesznek a 2. cikkben és/vagy az V. mellékletben szereplő jelölések használatával kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében.

Harmadik országból történő behozatal

11. cikk

(1) Harmadik országból behozott terméket ökológiai termelési módszerre utaló címkével ellátva akkor lehet forgalomba hozni a Közösség piacán, ha:

a) a termék megfelel az e rendelet 5. és 6. cikkében megállapított rendelkezéseknek;

b) valamennyi gazdasági szereplő - beleértve az exportőröket is - alávetette tevékenységét a (2) bekezdés szerint elismert ellenőrző szervnek vagy hatóságnak; és

c) az érintett gazdasági szereplők bármikor olyan dokumentációval tudnak szolgálni az importőrök vagy a nemzeti hatóságok számára, amely lehetővé teszi az utolsó műveletet végrehajtó gazdasági szereplő és az ellenőrzése alá tartozó terméktípus vagy termékskála megállapítását, valamint lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy az említett szereplő megfelel-e az a) és b) pont rendelkezéseinek, továbbá az érvényességi időtartam ellenőrzését.

(2) A Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással elismeri az (1) bekezdés b) pontjában említett ellenőrző szerveket és hatóságokat, beleértve a 9. cikkben említett ellenőrző szerveket és hatóságokat is, amelyek jogosultak a harmadik országbeli ellenőrzések elvégzésére és az (1) bekezdés c) pontjában említett dokumentáció kiállítására, és összeállítja ezen ellenőrző szervek és hatóságok jegyzékét.

Az ellenőrző szervek teljesítik az EN 45011 európai szabványban vagy az ISO 65 "Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények" című útmutatónak az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában legutóbb közzétett változatában meghatározott követelményeket. Az akkreditáló szerv elvégzi az ellenőrző szerv tevékenységének rendszeres helyszíni ellenőrzését, nyomon követését és többéves újraértékelését.

Az elismerés iránti kérelmek elbírálása során a Bizottság felkéri az ellenőrző szervet vagy hatóságot, hogy minden szükséges tájékoztatást adjon meg. A Bizottság szakértőket bízhat meg azzal a feladattal, hogy a helyszínen vizsgálják meg a termelési szabályokat és az érintett ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság által a harmadik országban végrehajtott ellenőrzési tevékenységeket.

Az elismert ellenőrző szervek vagy hatóságok benyújtják az akkreditáló szerv vagy adott esetben az illetékes hatóság által készített, tevékenységük rendszeres helyszíni ellenőrzéséről, felügyeletéről és többéves újraértékeléséről szóló értékelő jelentéseket.

A Bizottság az értékelő jelentések alapján a tagállamok közreműködésével - az elismerések rendszeres felülvizsgálatával - biztosítja az elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok megfelelő felügyeletét. A felügyelet jellegét a szabálytalanságoknak vagy az e rendeletben foglalt vagy az azon alapuló rendelkezések megszegésének előfordulására irányuló kockázatelemzés alapján kell meghatározni.

(3) Harmadik országból behozott terméket ökológiai termelési módszerre utaló címkével ellátva akkor is lehet forgalomba hozni a Közösség piacán, ha:

a) a terméket az 5. és 6. cikkben megállapított, a Közösségben az ökológiai termelésre vonatkozó termelési szabályokkal egyenértékű termelési előírásoknak megfelelően állították elő;

b) a gazdasági szereplőkre a 8. és 9. cikkben említett intézkedésekkel azonos hatékonyságú ellenőrző intézkedések vonatkoznak, és ezen ellenőrző intézkedéseket folyamatosan és hatékonyan alkalmazzák;

c) a gazdasági szereplők az érintett termék harmadik országbeli előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszában alávetik tevékenységüket a (4) bekezdés szerint elismert ellenőrző rendszernek, vagy az (5) bekezdés szerint elismert ellenőrző szervnek vagy hatóságnak; és

d) a termék tanúsítvánnyal rendelkezik, amelyet valamely harmadik országnak a (4) bekezdés szerint elismert illetékes hatóságai vagy ellenőrző szervei, vagy az (5) bekezdés szerint elismert ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság bocsátott ki, és amely igazolja, hogy a termék megfelel az e bekezdésben meghatározott feltételeknek. A tanúsítvány eredeti példányának az első címzett telephelyéig kísérnie kell az árut. Ezt követően az importőr legalább két évig köteles megőrizni a tanúsítványt, és az ellenőrző szerv, valamint adott esetben az ellenőrző hatóság rendelkezésére bocsátani.

(4) A Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással elismerheti azokat a harmadik országokat, amelyek termelési rendszere megfelel az 5. és 6. cikkben megállapítottakkal egyenértékű szabályoknak, valamint amelyek ellenőrző intézkedései azonos hatékonyságúak a 8. és 9. cikkben megállapított intézkedésekével, és összeállíthatja ezen országok jegyzékét. Az egyenértékűség elbírálásakor figyelembe kell venni a Codex Alimentarius CAC/GL 32 iránymutatásait.

Az elismerés iránti kérelmek elbírálása során a Bizottság felkéri a harmadik országot, hogy minden szükséges tájékoztatást adjon meg. A Bizottság szakértőket bízhat meg azzal a feladattal, hogy a helyszínen vizsgálják meg az érintett harmadik ország termelési szabályait és ellenőrzési rendszerét.

Az elismert harmadik országok minden év március 31-ig az ellenőrző intézkedések meghozataláról és végrehajtásáról szóló rövid éves jelentést küldenek a Bizottságnak.

A Bizottság az éves jelentésekben található tájékoztatás alapján a tagállamok közreműködésével - az elismerések rendszeres felülvizsgálatával - biztosítja az elismert harmadik országok megfelelő felügyeletét. A felügyelet jellegét a szabálytalanságoknak vagy az e rendeletben foglalt vagy az azon alapuló rendelkezések megszegésének előfordulására irányuló kockázatelemzés alapján kell meghatározni.

(5) Olyan termékek esetében, amelyeket nem az (1) bekezdés szerint hoznak be, vagy nem a (4) bekezdés szerint elismert országból hoznak be, a Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással elismerheti azokat az ellenőrző szerveket és hatóságokat, beleértve a 9. cikkben említett ellenőrző szerveket és hatóságokat is, amelyek a (3) bekezdés céljából jogosultak a harmadik országbeli ellenőrzések elvégzésére és a tanúsítványok kiállítására, és összeállítja ezen ellenőrző szervek és hatóságok jegyzékét. Az egyenértékűség elbírálásakor figyelembe kell venni a Codex Alimentarius CAC/GL 32 iránymutatásait.

A Bizottság megvizsgál minden elismerés iránti kérelmet, amelyet valamely harmadik ország ellenőrző szerve vagy hatósága nyújtott be.

Az elismerés iránti kérelmek elbírálása során a Bizottság felkéri az ellenőrző szervet vagy hatóságot, hogy minden szükséges tájékoztatást adjon meg. Az akkreditáló szerv, vagy adott esetben az illetékes hatóság elvégzi az ellenőrző szerv vagy hatóság tevékenységének rendszeres helyszíni ellenőrzését, nyomon követését és többéves újraértékelését A Bizottság szakértőket bízhat meg azzal a feladattal, hogy a helyszínen vizsgálják meg a termelési szabályokat és az érintett ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság által a harmadik országban végrehajtott ellenőrzési tevékenységeket.

Az elismert ellenőrző szervek vagy hatóságok benyújtják az akkreditáló szerv vagy adott esetben az illetékes hatóság által készített, tevékenységük rendszeres helyszíni ellenőrzéséről, nyomon követéséről és többéves újraértékeléséről szóló értékelő jelentéseket.

(6) 2007. január 1-jétől az (5) bekezdés szerint elismert ellenőrző szervek és hatóságok első jegyzékének közzétételét követő 12 hónapig valamely tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az importőrök számára azon tagállamban, amelyben a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentették tevékenységüket, hogy a (4) bekezdésben említett jegyzékben nem szereplő harmadik országokból behozott termékeket forgalmazzanak, amennyiben az importőrök megfelelően bizonyítják, hogy a (3) bekezdés a) és b) pontjában említett feltételek teljesülnek. Ha a feltételek már nem teljesülnek, az engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni. Az engedélyek legkésőbb az (5) bekezdés szerint elismert ellenőrző szervek és hatóságok első jegyzékének közzétételét követő 24 hónap múlva lejárnak. A behozott terméknek az engedélyező tagállam illetékes hatósága által a tanúsítványok kiállítására felhatalmazott hatóság vagy szerv által kiadott tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. A tanúsítvány eredeti példányának az első címzett telephelyéig kísérnie kell az árut; ezt követően az importőr legalább két évig köteles megőrizni a tanúsítványt, és az ellenőrző szerv, valamint adott esetben az ellenőrző hatóság rendelkezésére bocsátani.

Valamennyi tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az e bekezdés értelmében megadott valamennyi engedélyről, beleértve a termelési előírásokra és az érintett ellenőrző intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást.

A 14. cikkben említett bizottság valamely tagállam kérésére vagy a Bizottság kezdeményezésére megvizsgálja az e bekezdés értelmében megadott engedélyt. Amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy az e cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett feltételek nem teljesülnek, a Bizottság felszólítja az engedélyező tagállamot az engedély visszavonására.

Az érintett tagállam illetékes hatósága által e bekezdés értelmében valamely importőrnek 2006. december 31. előtt megadott, harmadik országból behozott termékek forgalmazására szóló engedély legkésőbb 2007. december 31-én érvényét veszti.

(7) A Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással elfogadja e cikk alkalmazásának részletes szabályait, különös tekintettel az alábbiakra:

a) a harmadik országok, ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok elismerésekor követendő kritériumok és eljárások, beleértve az elismert harmadik országok, ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékének közzétételét; és

b) az e cikk (1) bekezdésében említett dokumentáció, valamint a (3) bekezdés d) pontjában és (6) bekezdésében említett tanúsítvány, figyelembe véve az elektronikus tanúsítvány előnyeit, többek között a csalás elleni fokozott védelmet.

Szabad mozgás a Közösségen belül

12. cikk

A tagállamok a termelési móddal, a címkézéssel, illetve a termelési mód bemutatásával kapcsolatos okból nem tilthatják és nem korlátozhatják az 1. cikkben meghatározott, e rendelet előírásainak megfelelő termékek forgalmazását.

Azonban az I. melléklet B. részében említett, állattenyésztésre vonatkozó szabályok tekintetében a tagállamok szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak a területükön tenyésztett haszonállatokra és előállított állati termékekre vonatkozóan, feltéve hogy ezek a szabályok összhangban vannak a közösségi joggal és nem tiltják vagy korlátozzák más olyan haszonállatok és állati termékek forgalmazását, amelyek e rendelet követelményeinek megfelelnek.

Közigazgatási rendelkezések és végrehajtás

13. cikk

A 14. cikkben megállapított eljárással összhangban a következők fogadhatók el:

- e rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok,

- az I-IV., a VI., a VII. és a VIII. melléklet módosítása,

- az V. melléklet módosítása egy olyan közösségi logó meghatározása céljából, amely vagy kíséri vagy helyettesíti azt a jelölést, amely arra utal, hogy a termékek az ellenőrzési rendszer hatálya alá tartoznak,

- korlátozások és végrehajtási intézkedések az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett eltérési lehetőség alkalmazása céljából,

- a tudományos ismereteknek vagy a technikai fejlődésnek megfelelő végrehajtási intézkedések a GMSZ-k és a GMSZ-származékok használatára vonatkozó tilalom alkalmazása céljából, különösen az elkerülhetetlen szennyeződés meg nem haladható, de minimis küszöbértéke tekintetében.

14. cikk

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 17 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

15. cikk

Minden év július 1-jét megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az előző évben e rendelet végrehajtása céljából hozott intézkedésekről, és különösen:

- megküldik azoknak a gazdasági szereplőknek a jegyzékét, akik, illetőleg amelyek előző év december 31-ig a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti értesítést készítettek, továbbá a 9. cikkben említett ellenőrzési rendszer alanyai,

- jelentést küldenek a 9. cikk (6) bekezdése alapján történő felügyeletről.

Továbbá a tagállamok minden év március 31-ig megküldik a Bizottságnak az előző év december 31-én elismert ellenőrző szervezetek jegyzékét, tájékoztatják a Bizottságot azok jogi formájáról és működési szerkezetéről, bevett ellenőrzési eljárásáról, szankciórendszeréről és szükség szerint jelükről.

A Bizottság minden évben az Európai Közösségek Hivatalos Lapja"C" sorozatában közzéteszi az előző albekezdésben megállapított határidőig hozzá bejelentett elismert szervezetek jegyzékeit.

15a. cikk

Az e rendeletben előírt intézkedések, különösen a Bizottság által végrehajtandó intézkedések vonatkozásában, a 9. és a 11. cikkben, valamint a technikai mellékletekben megállapított célok elérése céljából, a szükséges előirányzatokat évente a költségvetési eljárás keretében kell elkülöníteni.

16. cikk

(1) Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépését követő kilenc hónapon belül a tagállamok végrehajtják a 8. és a 9. cikk rendelkezéseit.

(3) Az 5. cikket, a 8. cikk (1) bekezdését és a 11. cikk (1) bekezdését 1993. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az I. melléklet 1. pontjában említett átállási időszak betartása céljából figyelembe kell venni az e rendelet hatálybalépéséig eltelt időszakot, amennyiben a gazdasági szereplő az ellenőrző szervezet számára kielégítő módon bizonyítani tudja, hogy az adott időszak alatt az ökológiai termelésre vonatkozó hatályos nemzeti rendelkezéseknek, vagy ezek hiányában az ökológiai termelésre vonatkozó elismert nemzetközi normáknak megfelelően folytatta a termelést.

(4) Az e rendelet hatálybalépését követő 12 hónap folyamán a tagállamok, a 6. cikk (1) bekezdésétől eltérve, engedélyezhetik területükön a II. mellékletben nem szereplő anyagokat tartalmazó termékek felhasználását, amennyiben úgy vélik, hogy a 7. cikk (1) bekezdésének követelményei teljesülnek.

(5) A VI. mellékletnek az 5. cikk (7) bekezdésével összhangban történő elkészítését követő 12 hónapig a tagállamok nemzeti rendelkezéseiknek megfelelően továbbra is engedélyezhetik az említett VI. mellékletben nem szereplő anyagok felhasználását.

(6) A (4) és az (5) bekezdés alapján engedélyezett anyagokról minden tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN FOLYÓ ÖKOLÓGIAI TERMELÉS ELVEI

A. Növények és növényi termékek

1.1.

A 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában megállapított és különösen e mellékletben előírt elveket - főszabály szerint - a vetést megelőzően legalább kétéves átállási időszakon keresztül alkalmazni kell a földtáblákon, illetve legelő esetében az ökológiai termelésből származó takarmányként történő felhasználása előtt legalább két évvel alkalmazni kell, illetve évelő növények esetében - a legelő kivételével - az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett termékek első betakarítása előtt legalább három évvel alkalmazni kell. Az átállási időszak legkorábban azon a napon veheti kezdetét, amikor a termelő a 8. cikkel összhangban tevékenységét bejelentette, és mezőgazdasági üzemét a 9. cikkben előírt ellenőrzési rendszernek alávetette.

1.2.

Az ellenőrző hatóság vagy szervezet azonban - az illetékes hatósággal egyetértésben - dönthet úgy, hogy visszamenőleges hatállyal az átállási időszak részeként ismer el bármely olyan korábbi időszakot, amelyben:

a) a földtáblákra olyan program vonatkozott, amelyet a környezetvédelmi követelményekkel és a természeti környezet megőrzésével összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerekről szóló, 1992. június 30-i 2078/92/EGK tanácsi rendelet ( 18 ) alapján, vagy az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet ( 19 ) VI. fejezete alapján hajtottak végre, vagy a földtáblákra más hivatalos program vonatkozott, feltéve, hogy az érintett programok garantálták, hogy a II. melléklet A. és B. részében nem szereplő termékeket ezeken a földtáblákon nem használtak; vagy

b) a földtáblák olyan természeti vagy mezőgazdasági területek voltak, amelyeket a II. melléklet A. és B. részében nem szereplő termékekkel nem kezeltek. Ezt az időszakot visszamenőleges hatállyal csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az ellenőrző hatóság vagy szervezet számára kielégítő bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a feltételek legalább három éven keresztül teljesültek.

1.3.

Az ellenőrző hatóság vagy szervezet - az illetékes hatóság jóváhagyásával - bizonyos esetekben dönthet úgy, hogy a földtábla korábbi hasznosítására való tekintettel az 1.1. pontban meghatározott időtartamhoz képest meghosszabbítja az átállási időszakot.

1.4.

Olyan földtáblák esetében, amelyeken az ökológiai termelésre való átállás már megtörtént, vagy éppen folyamatban van, és a földtáblákat nem kezelték a II. mellékletben nem szereplő termékkel, a tagállam az 1.1. pontban meghatározott időtartamnál rövidebb időre csökkentheti az átállási időszak tartamát a következő két esetben:

a) a földtáblákat egy tagállam illetékes hatósága által a tagállam területén vagy annak bizonyos részein egy meghatározott növény vonatkozásában betegség vagy kártevő elleni védekezésként elrendelt kötelező intézkedés keretében a II. melléklet B. részében nem szereplő termékkel kezelték;

b) a földtáblákat a tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott tudományos vizsgálatok keretében a II. melléklet A. és B. részében nem szereplő termékkel kezelték.

Ezekben az esetekben az átállási időszak tartamát a következő szempontok figyelembe vételével határozzák meg:

- a szóban forgó növényvédő szer lebomlási folyamatának garantálnia kell, hogy az átállási időszak végére a talajban vagy - évelő kultúrák esetében - a növényben a szermaradványok mennyisége jelentéktelen lesz,

- a kezelést követően betakarított termény ökológiai termelési módszerekre történő utalással nem értékesíthető,

- az érintett tagállam köteles tájékoztatni a többi tagállamot és a Bizottságot a kötelező kezelés elrendelésére vonatkozó döntéséről.

2.1.

A talaj termékenységét és biológiai aktivitását elsősorban a következőképpen kell fenntartani, illetve fokozni:

a) hüvelyes, zöldtrágya, vagy mélyen gyökerező növények megfelelő többéves vetésforgóban történő termesztésével;

b) ökológiai állattartásból származó állati trágya talajba juttatásával az e melléklet B. részének 7.1. pontjában előírt rendelkezéseknek, illetve korlátozásoknak megfelelően;

c) egyéb, az e rendeletben foglalt szabályok szerint termelő mezőgazdasági üzemekből származó, komposztált vagy nem komposztált szerves anyag talajba juttatásával.

2.2.

A II. mellékletben említett egyéb szerves trágya, illetve műtrágya kivételesen, kiegészítő jelleggel alkalmazható annyiban, amennyiben:

- a vetésforgóban termesztett növény megfelelő tápanyagellátása, illetve a talajjavítás nem lehetséges az előző pont a), b) és c) alpontjában meghatározott módszerekkel,

- a II. mellékletben felsorolt, trágyából és/vagy állati ürülékből származó termékek tekintetében: ezek a termékek csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben a fenti 2.1. pont b) alpontjában említett állati trágyával együtt használva, az e melléklet B. részének 7.1. pontjában említett korlátozásoknak megfelelnek.

2.3.

A komposztaktiválásához a 4. cikk 12. pontja értelmében géntechnológiával nem módosított, megfelelő növényi alapú, illetve mikroorganizmus-készítmények használhatók. A kőzetlisztből, istállótrágyából vagy növényekből készült, úgynevezett "biodinamikus készítmények" szintén használhatók az e pontban, valamint a 2.1. pontban foglalt célokra.

2.4.

A 4. cikk 12. pontja értelmében géntechnológiával nem módosított, az érintett tagállam mezőgazdaságában általánosan engedélyezett, megfelelő mikroorganizmus-készítmények alkalmazhatók a talaj általános állapotának, vagy a talaj, illetve a növények tápanyagellátásának javítása céljából, amennyiben az ilyen felhasználás szükségességét az ellenőrző szervezet vagy hatóság elismerte.

A kártevők, a betegségek és a gyomnövények ellen az alábbi intézkedések együttes alkalmazásával kell védekezni:

- megfelelő fajok és fajták kiválasztása,

- megfelelő vetésforgórendszer alkalmazása,

- mechanikus talajművelési eljárások,

- a kártevők természetes ellenségeinek védelme a számukra előnyös feltételek biztosítása révén (pl. sövények, fészkelő helyek, ragadozók jelenléte),

- gyomperzselés.

A II. mellékletben felsorolt termékek felhasználására kizárólag a termés közvetlen fenyegetettsége esetében kerülhet sor.

A természeti területeken, erdőkben és mezőgazdasági művelés alatt álló területeken vadon termő, ehető növényeknek, illetve ezek részeinek gyűjtése ökológiai termelési módszernek minősül, feltéve, hogy:

- az érintett területeket a gyűjtést megelőző három évben nem kezelték a II. mellékletben említettektől eltérő termékekkel.

- a gyűjtés nem érinti a természetes élőhely stabilitását, sem pedig a gyűjtésre használt terület fajainak fennmaradását.

5. A gombatermesztésben csak olyan táptalaj használható, amely kizárólag a következő összetevőkből áll:

5.1.

istállótrágya és állati ürülék (beleértve a 2092/91/EGK rendelet II. melléklete A. részének 1-4. francia bekezdésében említett termékeket):

a) vagy biogazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemből;

b) vagy, legfeljebb 25 %-os mértékig ( 20 ), olyan termékek, amelyek kielégítik a 2092/91/EGK rendelet II. melléklete A. részének 1-4. francia bekezdésében említett követelményeket, kizárólag abban az esetben, ha az 5.1. pont a) alpontjában említett termék nem szerezhető be;

5.2.

az 5.1. pont alattiaktól (pl. szalma) eltérő, biogazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemekből származó, mezőgazdasági eredetű termékek;

5.3.

kémiailag nem kezelt tőzeg;

5.4.

a kivágás után kémiai anyagokkal nem kezelt fa;

5.5.

a 2092/91/EGK rendelet II. mellékletének A. részében felsorolt ásványi anyagok, víz és termőföld.

B. Állatok és szarvasmarhafélékből (beleértve a bivaly- és bölényfajokat is), sertés-, juh-, kecske- és lófélékből, valamint baromfiból készült állati termékek

1. Általános elvek

1.1.

Az állattenyésztés számos, biogazdálkodást folytató mezőgazdasági üzem tevékenységének szerves részét képezi.

1.2.

Az állattenyésztésnek a mezőgazdasági termelési rendszerek egyensúlyához a növények tápanyagszükségletének biztosítása révén és a talaj szervesanyag-tartalmának javítása révén kell hozzájárulnia. Így segíthet a talaj - növény, növény - állat és állat - talaj közötti kölcsönhatás kialakításában és fenntartásában. E koncepció keretében a talaj nélküli termesztés ("production hors sol") nincs összhangban e rendelet előírásaival.

1.3.

A megújuló természeti erőforrások hasznosításával (állati trágya, pillangós- és takarmánynövények) a növénytermesztő/állattartó rendszer és a legeltetéses rendszerek lehetővé teszik a talaj termékenységének fenntartását és hosszú távon történő fokozását, valamint hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdaság fejlesztéséhez.

1.4.

Az ökológiai állattartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenység. Az e mellékletben engedélyezett kivételeken kívül, az állatok számára biztosítani kell a szabadtéri kifutókhoz való hozzáférést és a területegységre jutó állatlétszámot úgy kell korlátozni, hogy a termelőegységben biztosított legyen az állattartás és a növénytermesztés egysége, és ezáltal a minimumra lehessen csökkenteni a szennyezés minden formáját, különösen a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezését. Az állatok számának szoros összefüggésben kell lennie a rendelkezésre álló területtel a túllegeltetés és az erózió megakadályozása érdekében, valamint annak érdekében, hogy az istállótrágya elhelyezése a környezetre káros hatásokat kiküszöbölő módon történhessen. Az istállótrágya alkalmazásának részletes szabályait a 7. szakasz tartalmazza.

1.5.

Az ökológiai állattartás keretében az ugyanabban a termelőegységben tartott valamennyi állatot az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kell nevelni.

1.6.

Azonban a nem e rendelet rendelkezéseinek megfelelően nevelt állat is tartható a mezőgazdasági üzemben, feltéve hogy olyan gazdálkodási egységben nevelik, ahol az épületek és parcellák teljesen el vannak választva azoktól a gazdálkodási egységektől, amelyek e rendelet rendelkezései szerint működnek, és feltéve hogy más fajról van szó.

1.7.

Ettől az elvtől eltérve, a nem e rendelet rendelkezései szerint nevelt állat is legeltethető minden év egy bizonyos időszakában olyan gazdálkodási egység legelőjén, amely ennek a rendeletnek megfelel, feltéve hogy az ilyen állatot külterjesen tartják (a 950/97/EK rendelet ( 21 ) 6. cikkének (5) bekezdése értelmében, illetve más, az ugyanazon rendeletben nem említett fajok esetében a hektáronkénti állatlétszám - az e rendelet VII. mellékletében meghatározottak szerint - megfelel évi 170 kg/hektár nitrogénmennyiségnek), és feltéve hogy az e rendelet követelményeinek a hatálya alá tartozó állatok e legeltetés idején nem tartózkodnak ugyanazon a legelőn. Ezt az eltérést az ellenőrző hatóságnak vagy szervezetnek előzetesen engedélyeznie kell.

1.8.

Ettől az elvtől való második eltérésként, az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően nevelt állatok köztulajdonban lévő földön is legeltethetők, azzal a feltétellel, hogy:

a) a földet legalább három éven keresztül csak az e rendelet II. mellékletében engedélyezett termékekkel kezelték;

b) minden olyan állat, amely az érintett földet használja és nem tartozik e rendelet előírásainak a hatálya alá, külterjes tartásból származik a 950/97/EK rendelet 6. cikkének (5) bekezdése értelmében; illetve az ugyanazon rendeletben nem említett egyéb fajok esetében, a hektáronkénti állatlétszám - az e rendelet VII. mellékletében meghatározottak szerint - megfelel évi 170 kg/hektár nitrogénmennyiségnek;

c) azokat az állati termékeket, amelyeket az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően nevelt állatokból a köztulajdonban lévő föld használata idején állították elő, nem lehet ökológiai termelésből származónak tekinteni, kivéve ha az e rendelet követelményeinek meg nem felelő egyéb állatoktól való megfelelő elkülönítést az ellenőrző hatóság, illetve szervezet számára kielégítő módon igazolják.

2. Átállás

2.1. Ökológiai állattartásra szánt föld átállása

2.1.1.

Egy termelőegység átállása esetében az egység takarmányozásra használt teljes területének meg kell felelnie a biogazdálkodás szabályainak, az e melléklet A. részében a növényekre és növényi termékekre vonatkozóan megállapított átállási időszakok alkalmazása mellett.

2.1.2.

Ettől az elvtől eltérve, az átállási időszak egy évre csökkenthető a nem növényevő fajok által használt legelők, karámok és kifutók vonatkozásában. Ez az időszak hat hónapra csökkenthető, ha az érintett földterületet a közelmúltban az e rendelet II. mellékletében szereplő termékeken kívül más termékkel nem kezelték. Ezt az eltérést az ellenőrző hatóságnak, illetve szervezetnek kell engedélyeznie.

2.2. Állatok és állati termékek átállása

2.2.1.

Ha az állati termékeket ökológiai termelésből származó termékként kívánják értékesíteni, az állatokat az e rendeletben megállapított szabályok szerint kell nevelni legalább:

- 12 hónapon keresztül a húshasznú lófélék és szarvasmarhafélék (köztük a bivaly- és bölényfajok) esetében, de mindenképpen legalább élettartamuk háromnegyed részében,

- hat hónapon keresztül kistestű kérődzők és sertések esetében; azonban egy hároméves átmeneti időszakban, amely 2003. augusztus 24-én jár le, a sertésekre vonatkozó időtartam négy hónap,

- hat hónapon keresztül a tejhasznú állatok esetében; azonban egy hároméves átmeneti időszakban, amely 2003. augusztus 24-én jár le, ez az időtartam három hónap,

- 10 héten keresztül a húshasznú baromfi esetében, ha háromnapos kora előtt állították ökológiai termelésbe,

- hat héten keresztül a tojáshasznú baromfi esetében.

2.2.2.

A 2.2.1. ponttól eltérve, csorda vagy nyáj kialakítása céljából, húshasznú borjak és kis kérődzők 2003. december 31-én lejáró átmeneti időszakban biogazdálkodásból származóként értékesíthetők, feltéve hogy:

- tartásuk külterjes,

- az értékesítésig, illetve a levágásig a biogazdálkodási egységben nevelik az állatokat, borjak esetében legalább hat hónapig, kistestű kérődzők esetében pedig legalább két hónapig,

- az állatok származása megfelel a 3.4. pont negyedik és ötödik francia bekezdésében előírt feltételeknek.

2.3. Egyidejű átállás

2.3.1.

A 2.2.1., a 4.2. és a 4.4. ponttól eltérve, amennyiben a teljes termelőegységet - így az állatállományt, a legelőt és/vagy a takarmányozásra használt területet - egyidejűleg állítják át, a teljes átállási időszak az állatállomány, a legelő és/vagy a takarmányozásra használt földterület összességének teljes átállási időszaka 24 hónapra csökken, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) az eltérés csak a meglévő állatokra és azok utódaira, valamint ezzel egyidejűleg az átállás megkezdése előtt takarmányozásra/legeltetésre használt területre vonatkozik;

b) az állatokat főként a termelőegységből származó termékekkel takarmányozzák.

3. Az állatok származása

3.1.

A fajták és törzsek kiválasztásakor figyelembe kell venni az állatoknak a helyi körülményekhez való alkalmazkodási képességét, életképességét és a betegségekkel szembeni ellenálló képességét. Ezen túlmenően, a fajtákat és a törzseket úgy kell kiválasztani, hogy elkerülhetők legyenek azok a betegségek és egészségügyi problémák (pl. sertés-stressz szindróma, PSE-szindróma, hirtelen halál, spontán vetélés, császármetszést igénylő nehéz ellés stb.), amelyek az intenzív termelés keretében használt bizonyos fajtákra és törzsekre jellemzőek. Előnyben kell részesíteni az őshonos fajtákat és törzseket.

3.2.

Az állatoknak olyan termelőegységből kell származniuk, amely megfelel a 6. cikkben és az e mellékletben a különböző állattartási típusokra vonatkozóan megállapított szabályoknak. Az állatok egész élete során ezt a termelési rendszert kell alkalmazni.

3.3.

Első eltérésként, az ellenőrző hatóság, illetve szervezet előzetes jóváhagyásával, átállítható az állattartó egységben már meglévő olyan állatállomány, amely nem felel meg e rendelet szabályainak.

3.4.

Második eltérésként, ha egy csorda vagy nyáj első alkalommal jön létre és biogazdálkodás keretében nevelt állatok nem állnak rendelkezésre elegendő számban, nem biogazdálkodás szerint nevelt állatok is bevonhatók az ökológiai állattartást folytató gazdálkodási egység gazdálkodásába, az alábbi feltételek mellett:

- a tojáshasznú jércéknek és a húshasznú csibéknek háromnaposnál fiatalabbnak kell lenniük,

- a tenyésztésre szánt bivalynak hat hónaposnál fiatalabbnak kell lennie,

- a borjakat és lovakat elválasztásukat követően e rendelet szabályai szerint kell nevelni, és azoknak minden esetben hat hónaposnál fiatalabbnak kell lenniük,

- a juhokat és kecskéket elválasztásukat követően e rendelet szabályai szerint kell nevelni, és azoknak minden esetben 60 naposnál fiatalabbnak kell lenniük,

- a malacokat elválasztásukat követően e rendelet szabályai szerint kell nevelni, és azoknak 35 kg-nál kisebb súlyúnak kell lenniük.

3.5.

Ezt az eltérést előzetesen az ellenőrző hatóságnak vagy szervezetnek engedélyeznie kell.

3.6.

Harmadik eltérésként az ellenőrző hatóság vagy szervezet engedélyezi az állomány megújítását ha ökologikusan tartott állatok nem állnak rendelkezésre, és a következő esetek valamelyike fennáll:

a) az állatok nagy arányú pusztulása egészségügyi okból vagy katasztrófa miatt;

b) a tojáshasznú jércék és a húshasznú csirkék háromnaposnál fiatalabbak;

c) a tenyésztésre szánt malacokat, elválasztásukat követően e rendelet előírásainak megfelelően kell tartani, és 35 kg-nál kisebb súlyúnak kell lenniük.

A c) pontban felsorolt esetben az engedély a 2006. július 31-én lejáró átmeneti időszakra adható meg.

3.7.

3.7. A 3.4. és a 3.6. pontban foglalt rendelkezések ellenére a nem biogazdálkodás szerint nevelt 18 hetesnél fiatalabb tojáshasznú jércék biogazdálkodás keretében nevelt baromfi hiányában ökológiai gazdálkodási egységbe a következő feltételek mellett vonhatók be:

- az ellenőrző hatóság előzetes engedélyével, és

- 2005. december 31-től az e melléklet (4) (Élelmezés) és (5) (Betegségmegelőzés és állatorvosi ellátás) bekezdésében foglalt intézkedéseket a nem ökológiai termelésből származó, de ökológiai gazdálkodási egységekbe bevonni szánt jércékre is alkalmazni kell.

3.8.

Negyedik eltérésként, az ellenőrző hatóság, illetve szervezet engedélyével, a kifejlett lófélék, illetve szarvasmarhafélék (köztük a bivaly- és bölényfajok) legfeljebb 10 %-áig, valamint a kifejlett sertés-, juh- és kecskefélék 20 %-áig, évente a természetes szaporulat kiegészítéseként és a csorda vagy nyáj megújítása céljából nőivarú (még nem ellett) állatok nem biogazdálkodást folytató állattartó gazdaságokból is beszerezhetők, ha biogazdálkodás keretében nevelt állatok nem állnak rendelkezésre.

3.9.

A fenti eltérésben megállapított százalékarányok nem vonatkoznak a 10-nél kevesebb lovat vagy szarvasmarhát tartó, illetve ötnél kevesebb sertést, juhot vagy kecskét tartó termelőegységekre. Az ilyen egységek a fent említett megújítás keretében legfeljebb évi egy állatot szerezhetnek be.

3.10.

Ezek a százalékarányok az ellenőrző hatóság, illetve szervezet véleménye és hozzájárulása alapján 40 %-ig növelhetők a következő különleges esetekben:

- ha az állattartó mezőgazdasági üzem jelentős bővítésére kerül sor;

- ha fajtaváltásra kerül sor;

- ha új állatállomány-szakosodás bevezetésére kerül sor,

- ha a fajtákat kihalás fenyegeti. Az ilyen fajtákhoz tartozó állatoknak nem kell szükségszerűen olyannak lenniük, amelyeknek még egyszer sem született utódjuk.

3.11.

Ötödik eltérésként, hímivarú tenyészállatok nem ökológiai termelést folytató gazdaságokból is beszerezhetők, feltéve hogy az állatokat a beszerzést követően az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően nevelik és folyamatosan ennek megfelelően takarmányozzák.

3.12.

Ha az állatok olyan gazdálkodási egységből származnak, amely nem felel meg ennek a rendeletnek, a fenti 3.3.-3.11. pontokban előírt feltételeknek és korlátozásoknak megfelelően a 2.2.1. pontban előírt időtartamokat be kell tartani ahhoz, hogy a termékeket ökológiai termelésből származóként lehessen értékesíteni, továbbá ezen időtartamok során az e rendeletben előírt valamennyi szabályt be kell tartani.

3.13.

Ha az állatokat olyan gazdálkodási egységből szerzik be, amely nem felel meg ennek a rendeletnek, különös figyelmet kell fordítani az állat-egészségügyi intézkedésekre. Az ellenőrző hatóság, illetve szervezet a helyi körülményektől függően olyan különleges intézkedéseket alkalmazhat, mint például a szűrővizsgálat és a karantén.

3.14.

A Bizottság 2003. december 31-ig jelentést készít az ökológiai termelés keretében nevelt állatok rendelkezésre állásáról, azzal a céllal, hogy az állandó bizottság számára szükség szerint javaslatot tegyen annak biztosítására, hogy minden, biogazdálkodásból származó húsipari termék olyan állatokból készüljön, amelyek ökológiai termelést folytató mezőgazdasági üzemekben születtek és amelyeket ilyen üzemekben tartottak.

4. Takarmányozás

4.1.

A takarmányozás célja az, hogy - kielégítve az állatok fejlődésük különböző szakaszaiban fennálló tápanyagszükségletét - a termelt mennyiség maximalizálásával szemben elsősorban a termelés minőségét biztosítsa. A hizlalási módszerek annyiban engedélyezettek, amennyiben azok hatása a tartási idő bármely szakaszában visszafordítható. A kényszertáplálás tilos.

4.2.

Az állatok takarmányát ökológiai termelési módszerrel kell előállítani.

4.3.

Továbbá, az állatokat az e mellékletben előírt szabályok szerint kell nevelni, lehetőleg az adott gazdálkodási egységből származó takarmányt, vagy ha ez nem lehetséges, más, az e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozó gazdálkodási egységből vagy vállalkozásból származó takarmányt felhasználva. Továbbá, növényevők esetén, kivéve minden évben azt az időszakot, amikor az állatok vándorlegeltetésen vannak, a takarmány legalább 50 %-ának magából a gazdálkodási egységből kell származnia, vagy ha ez nem lehetséges, azt más biogazdaságokkal folytatott együttműködésben kell előállítani.

4.4.

2008. december 31-ig a takarmányadagok átlagban legfeljebb 50 %-ig tartalmazhatnak ökológiai termelésre való átállás időszakából származó takarmányt. Ha az átállás időszakából származó takarmány a saját mezőgazdasági üzem egyik gazdálkodási egységéből származik, ez a százalékarány 80 %-ra növelhető.

2009. január 1-jétől a takarmányadagok átlagban legfeljebb 30 %-ig tartalmazhatnak ökológiai termelésre való átállás időszakából származó takarmányt. Ha az átállás időszakából származó takarmány a saját mezőgazdasági üzem egyik gazdálkodási egységéből származik, ez a százalékarány 60 %-ra növelhető.

Az állatállomány ellátására használt összes takarmány legfeljebb 20 %-a származhat az állandó legelőkön, illetve az évelőtakarmány-termő parcellákon történő legeltetésből, illetve az azokon történő betakarításból átállásuk első évében, amennyiben azok a saját mezőgazdasági üzem részét képezik, és az elmúlt öt évben nem képezték részét ugyanazon mezőgazdasági üzem valamely ökológiai gazdálkodási egységének Ha az átállás időszakából származó és az átállás első évében lévő parcellákról származó takarmány is felhasználásra kerül, akkor az ilyen takarmányok együttes százalékaránya az összes takarmányhoz képest nem haladhatja meg az első két bekezdésben rögzített legnagyobb százalékos értékeket.

Ezeket a számadatokat a mezőgazdaságból származó takarmány szárazanyagának százalékaként kell évente kiszámolni.

4.5.

A fiatal emlősök takarmányozását természetes tejre, lehetőleg anyatejre kell alapozni. Minden emlőst az adott fajra vonatkozóan előírt minimális ideig természetes tejjel kell táplálni; ez az időtartam szarvasmarhafélék (köztük a bivaly- és bölényfajok), valamint a lófélék esetében három hónap, a juh- és kecskefélék esetében 45 nap, a sertés esetében 40 nap.

4.6.

Amennyiben indokolt, a tagállamok kijelölik azokat a területeket vagy régiókat, ahol a transzhumálás (beleértve az állatok hegyi legelőkre hajtását) alkalmazható, a takarmányozásra vonatkozóan e mellékletben megállapított rendelkezések sérelme nélkül.

4.7.

A növényevők tartását - a legelőknek az év különböző időszakaiban való rendelkezésre állásához igazodva - a legeltetés maximális kihasználására kell alapozni. A napi takarmányadagnak a szárazanyag-tartalom arányában legalább 60 %-ban szálas, friss vagy szárított tömegtakarmányból vagy silózott takarmányból kell állnia. Az ellenőrző hatóság vagy szervezet azonban a tejtermelő állatok esetében, a korai laktáció idején legfeljebb három hónapos időtartamra engedélyezheti az 50 %-ra történő csökkentést.

4.8.

A 4.2. ponttól eltérve engedélyezett a mezőgazdasági eredetű hagyományos takarmányok korlátozott arányú használata abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő a tagállam felügyeleti szerve vagy hatósága számára kielégítő módon bizonyítani tudja, hogy nincs módja a takarmányt kizárólag ökológiai termelésből beszerezni.

A hagyományos takarmány 12 hónapos időszakra engedélyezett maximális százalékaránya:

a) Növényevők esetében: 5 % a 2005. augusztus 25-től 2007. december 31-ig tartó időszak alatt.

b) Más fajok esetében:

- 15 % a 2005. augusztus 25-től 2007. december 31-ig tartó időszak alatt;

- 10 % a 2008. január 1-jétől 2009. december 31-ig tartó időszak alatt;

- 5 % a 2010. január 1-jétől 2011. december 31-ig tartó időszak alatt.

Ezeket a mennyiségeket évente kell kiszámítani, és a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékában kell kifejezni. A hagyományos takarmányoknak a napi adagban engedélyezett legnagyobb százalékaránya - kivéve a transzhumálási periódus folyamán - 25 %, a szárazanyag százalékában számítva.

4.9.

A 4.8. ponttól eltérve, amennyiben a megtermelt takarmány megsemmisül vagy korlátozásokat rendelnek el - különösen rendkívüli időjárási viszonyok, fertőző betegségek megjelenése, mérgező anyagokkal történő szennyezés vagy tűz miatt -, a tagállamok illetékes hatóságai korlátozott időtartamra és meghatározott térségben engedélyezhetik a hagyományos takarmányoknak nagyobb arányban történő felhasználását, amennyiben ennek engedélyezése indokolt. Az ellenőrző hatóság vagy szervezet - az illetékes hatóság hozzájárulásával - ezt az eltérést a mezőgazdasági üzemekre egyedileg alkalmazza. A tagállamok tájékoztatják egymást és a Bizottságot az általuk alkalmazott eltérésekről.

4.10.

A 4.13 pontban foglaltak ellenére a vándorlegeltetési időszak alatt az állatok legelhetnek hagyományos tartásra használt területen egyik legelőterületről a másikra történő hajtásuk során. A hagyományos takarmány mennyisége, amelyet az állatok ebben az időszakban fűfélék és más, az állatok által legelésre használt területen termő növényzet formájában felvesznek, nem haladhatja meg a teljes éves takarmányadag 10 %-át. Ezt a mennyiséget a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékában kell kiszámítani.

4.11.

A sertés és a baromfi napi takarmányadagjához szálas, friss vagy szárított tömegtakarmányt, illetve silózott takarmányt is adagolni kell.

4.12.

A silótakarmány előállításához adalékanyagként, illetve technológiai segédanyagként csak a II. melléklet D. részének 1.5., illetve 3.1. pontjában felsorolt termékek használhatók fel.

4.13.

Mezőgazdasági eredetű hagyományos takarmány-alapanyagokat - az e mellékletben előírt mennyiségi korlátozásokra is figyelemmel - csak akkor lehet állati takarmányozásra felhasználni, ha szerepelnek a II. melléklet C. részének 1. szakaszában (növényi eredetű takarmány-alapanyagok) és csak akkor, ha előállításukhoz nem használtak fel kémiai oldószereket.

4.14.

Állati eredetű (akár hagyományos, akár ökológiai termelés keretében előállított) takarmány-alapanyagok - az e mellékletben előírt mennyiségi korlátozásokra is figyelemmel - csak akkor használhatók, ha szerepelnek a II. melléklet C. részének 2. szakaszában.

4.15.

Legkésőbb 2003. augusztus 24-ig a II. melléklet C. részének 1., 2. és 3. szakaszát, valamint D. részét felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy különösen azon hagyományos, mezőgazdasági eredetű takarmány-alapanyagok törlésére sor kerüljön, amelyeket a Közösségben ökológiai termelés keretében elegendő mennyiségben állítanak elő.

4.16.

Az állatok tápanyag-szükségletének kielégítése céljából csak a II. melléklet C. részének 3. szakaszában (ásványi eredetű takarmány-alapanyagok), továbbá D. részének 1.1. szakaszában (nyomelemek) és 1.2. szakaszában (vitaminok, provitaminok és hasonló hatású, kémiailag egyértelműen azonosítható anyagok) felsorolt anyagok használhatók állati takarmányozásra.

4.17.

Kizárólag a II. melléklet D. részének 1.3. szakaszában (enzimek), 1.4. szakaszában (mikroorganizmusok), 1.5. szakaszában (tartósítószerek), 1.6. szakaszában (kötőanyagok, tapadásgátló anyagok és koaguláló szerek), 1.7. szakaszában (antioxidánsok), 1.8. szakaszában (szilázs-adalékanyagok), 2. (takarmányozási célra felhasznált egyes termékek) és 3. szakaszában (takarmány-előállítás segédanyagai) felsorolt termékek használhatók fel az állati takarmányozás során, a fent említett kategóriák esetében feltüntetett célokra. A takarmányozás során nem használható antibiotikum, kokcidiosztatikum, gyógyászati anyag, növekedésserkentő vagy bármilyen egyéb növekedés-, illetve termelékenységfokozó anyag.

4.18.

A takarmányok, a takarmány-alapanyagok, az összetett takarmányok, a takarmány-adalékanyagok, a takarmány-előállítás segédanyagai és a takarmányozási célra felhasznált egyes termékek előállítása során tilos géntechnológiával módosított szervezetek és ezekből származó termékek felhasználása.

5. Betegségmegelőzés és állatorvosi kezelés

5.1.

Az ökológiai állattartás keretében a betegségmegelőzés elvei a következők:

a) megfelelő fajták és törzsek kiválasztása a 3. szakaszban előírtak szerint;

b) minden faj esetében az igényeinek megfelelő tartási mód alkalmazása, ami hozzájárul a betegségekkel szembeni erős ellenálló képesség kialakulásához és a fertőzések megelőzéséhez;

c) kiváló minőségű takarmány alkalmazása, emellett rendszeres mozgás és legeltetés, amely erősíti az állat természetes ellenálló képességét;

d) a megfelelő állománysűrűség biztosítása, ezáltal a túlzsúfolt tartás és az ebből eredő állat-egészségügyi problémák elkerülése.

5.2.

A fent leírt elvek olyan szintre csökkenthetik az állat-egészségügyi problémák előfordulását, hogy azok alapvetően megelőzés útján is elháríthatók.

5.3.

Ha minden fent említett megelőző intézkedés ellenére valamely állat megbetegszik vagy megsérül, azonnal kezelni kell, szükség szerint elkülönítve és megfelelően elhelyezve.

5.4.

Az állatgyógyászati készítmények biogazdálkodás keretében történő alkalmazásának a következő elvekkel kell összhangban lennie:

a) A fitoterápiás (pl. növényi kivonatok [kivéve az antibiotikumokat], esszenciák, stb.), homeopátiás termékek (pl. növényi, állati vagy ásványi anyagok) és nyomelemek, valamint a II. melléklet C. részének 3. szakaszában felsorolt termékek alkalmazását előnyben kell részesíteni a kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítményekkel és az antibiotikumokkal szemben, feltéve hogy ezek terápiás hatása az adott állatfaj esetében és a kezelést szükségessé tevő helyzetben hatékony;

b) ha a fenti készítmények alkalmazása nem bizonyul hatékonynak vagy várhatóan nem lesz hatékony a betegség vagy a sérülés kezelése során, és az állat szenvedésének vagy fájdalmának elkerülése érdekében nélkülözhetetlen a kezelés, állatorvos utasítása alapján alkalmazhatók kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok;

c) tilos a kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok megelőző kezelés keretében történő alkalmazása;

5.5.

A fenti elvek mellett a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) tilos a növekedés- vagy termelékenységfokozó anyagok (így antibiotikumok, kokcidiosztatikumok és egyéb mesterséges növekedésserkentő anyagok) használata, valamint a hormonok és hasonló anyagok szaporodásszabályozására (pl. az ivarzás indukálása vagy szinkronizálása) vagy más célokra történő használata. Ugyanakkor egyes egyedek esetében terápiás állatorvosi kezelés részeként alkalmazhatók hormonok;

b) engedélyezett az állatok olyan állatorvosi kezelése, illetve épületek, berendezések és létesítmények olyan kezelése, amely a nemzeti vagy a közösségi jogszabályok szerint kötelező, beleértve az immunológiai állatgyógyászati készítmények alkalmazását abban az esetben, ha betegséget észleltek azon a konkrét területen, ahol a termelőegység található.

5.6.

Amennyiben állatgyógyászati készítmény alkalmazására van szükség, egyértelmű formában fel kell jegyezni a készítmény típusát (beleértve a szóban forgó aktív hatóanyagokat is) a diagnózist, a gyógyszeradagolást, az alkalmazás módját, a kezelés időtartamát és a jogszabályban előírt várakozási időt. Ezeket az adatokat az állat, illetve az állati termék ökológiai gazdálkodásból származóként való értékesítése előtt be kell jelenteni az ellenőrző hatóságnak vagy szervezetnek. A kezelésben részesített állatokat egyértelműen azonosítani kell: a nagytestű állatokat egyedileg; a baromfit és a kistestű állatokat egyedileg vagy csoportonként.

5.7.

Az állatnak az allopátiás állatgyógyászati készítménnyel szokásos alkalmazási feltételek mellett történő utolsó kezelése és az ilyen állatból ökológiai termelés keretében előállított élelmiszerek előállítása közötti várakozási idő a jogszabályban előírt várakozási idő kétszerese, illetve ez utóbbi hiányában 48 óra.

5.8.

A vakcinázás, az élősködők elleni kezelés és a tagállamok által bevezetett kötelező mentesítési tervek kivételével, ha egy állat vagy állatok valamely csoportja egy éven belül kettőnél több vagy legfeljebb három alkalommal (illetve egy évnél rövidebb hasznos élettartamú állat esetében egynél több alkalommal) kap kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítménnyel vagy antibiotikummal végzett kezelést, az érintett állatok és a belőlük származó termékek nem értékesíthetők e rendeletnek megfelelően előállított termékként, és ezekre az állatokra az ellenőrző hatóság vagy szervezet hozzájárulásával alkalmazni kell az e melléklet 2. szakaszában előírt átállási időszakokat.

6. Az állattartás módja, az állatok szállítása és az állati termékek azonosítása

6.1. Az állattartás módja

6.1.1.

Az ökológiai termelés keretében nevelt állatok szaporításának természetes módszereken kell alapulnia. Azonban a mesterséges megtermékenyítés megengedett. Az állatok szaporodásába való egyéb emberi beavatkozás (pl. embrióátültetés) tilos.

6.1.2.

A biogazdálkodásban nem végezhetők rendszeresen olyan műveletek, mint a juhok farkának gumizása, a farokkurtítás, a fogak lecsípése, a csőrkurtítás és a szarvtalanítás. E műveletek közül néhányat azonban az ellenőrző hatóság, illetve szervezet biztonsági okokból engedélyezhet (pl. fiatal állatok szarvtalanítása), vagy akkor, ha annak célja az állatok egészségének, jólétének és higiéniájának javítása. Az ilyen műveleteket a legmegfelelőbb korban, szakképzett személynek kell elvégeznie és az állatok szenvedését a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni.

6.1.3.

A fizikai kasztráció - kizárólag a 6.1.2. pont utolsó mondatában meghatározott feltételek mellett - engedélyezett a termék minőségének biztosítása és a hagyományos termelési eljárások (hússertés, ökör, kappan stb.) fenntartása céljából.

6.1.4.

Tilos az állatokat megkötve tartani. Azonban ettől az elvtől eltérve, az ellenőrző hatóság, illetve szervezet engedélyezheti ezt a tartási módot egyes egyedek esetében, ha a gazdálkodó igazolja, hogy ez biztonsági okból vagy az állat jó közérzete érdekében szükséges, és hogy a megkötés csak korlátozott időtartamú.

6.1.5.

A 6.1.4. pontban megállapított rendelkezésektől eltérve, a szarvasmarhák megkötve tarthatók olyan épületekben, amelyek már 2000. augusztus 24-e előtt léteztek, feltéve hogy az állatok rendszeres mozgása biztosított és a tartás az állat jó közérzetét szolgáló követelményeknek megfelelően történik, kényelmesen almozott helyen és egyéni gondozás mellett. Ez az eltérés, amelyet az ellenőrző hatóságnak, illetve szervezetnek kell engedélyeznie, 2010. december 31-én lejáró átmeneti időszakban alkalmazandó.

6.1.6.

További eltérésként, a kis mezőgazdasági üzemekben a szarvasmarhák megkötve tarthatók akkor, ha nem lehetséges a szarvasmarhákat viselkedési igényeiknek megfelelő csoportokban tartani, azzal a feltétellel, hogy hetente legalább kétszer legelőhöz, karámhoz vagy kifutóhoz juthatnak. Ez az eltérés, amelyet az ellenőrző hatóságnak, illetve szervezetnek kell engedélyeznie, azokra a gazdaságokra alkalmazandó, amelyek megfelelnek az ökológiai állattartásra vonatkozó, 2000. augusztus 24-ig hatályos nemzeti szabályokban foglalt követelményeknek, vagy ezek hiányában a tagállamok által elfogadott vagy elismert egyéni szabványokban foglalt követelményeknek.

6.1.7.

2006. december 31-e előtt a Bizottság jelentést készít a 6.1.5. pont rendelkezéseinek végrehajtásáról.

6.1.8.

Ha az állatokat csoportokban tartják, a csoport méretét az állatok fejlettségéhez és az adott állatfaj viselkedési igényeihez kell igazítani. Az állatokat tilos olyan körülmények között tartani vagy úgy takarmányozni, hogy a vérszegénység kialakulásának veszélye fennálljon.

6.1.9.

Baromfi esetében a vágáskori minimális életkor a következő:

csirke esetén 81 nap,

kappan esetén 150 nap,

pekingi kacsa esetén 49 nap,

pézsmakacsa tojó esetén 70 nap,

pézsmakacsa gácsér esetén 84 nap,

mullard kacsa esetén 92 nap,

gyöngytyúk esetén 94 nap,

pulyka és pecsenyeliba esetén 140 nap.

Ha a termelők nem alkalmazzák ezeket a minimális vágási életkorokat, lassú növekedésű fajtákat kell tartaniuk.

6.2. Szállítás

6.2.1.

Az állatok szállításakor az állatokat érő stresszt a vonatkozó és hatályos nemzeti vagy közösségi jogszabályokkal összhangban csökkenteni kell. A felrakodást és a lerakodást óvatosan, elektromos terelőeszköz igénybevétele nélkül kell végezni. A szállítás előtt és alatt tilos allopátiás nyugtatószer alkalmazása.

6.2.2.

A vágást megelőzően és a vágás időpontjában az állatokat érő stresszt a minimálisra kell csökkenteni.

6.3. Az állati termékek azonosítása

6.3.1.

Az állatokat és az állati termékeket a termelés, a feldolgozás, a szállítás és a forgalmazás minden fázisában azonosítani kell.

7. Az istállótrágya

7.1.

A mezőgazdasági üzemben felhasznált, a 91/676/EGK irányelvben ( 22 ) meghatározott trágya teljes mennyisége a hasznosított mezőgazdasági terület hektárára vetítve nem haladhatja meg az évi 170 kg nitrogénmennyiséget; ezt a mennyiséget a fent említett irányelv III. melléklete határozza meg. Ha szükséges, a fenti határérték túllépésének elkerülése érdekében csökkenteni kell a teljes állománysűrűséget.

7.2.

A fent említett megfelelő állománysűrűség meghatározásához, a hasznosított mezőgazdasági terület hektárára vetített évi 170 kg nitrogén mennyiségnek megfelelő számosállat-egységet a különböző állatkategóriák tekintetében a tagállamok illetékes hatóságai határozzák meg, iránymutatásként figyelembe véve a VII. mellékletben megállapított számadatokat.

7.3.

A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az ezen adatoktól való eltérésről, és közlik annak indoklását is. Ez a követelmény a maximális állatlétszám kiszámítására csak annak biztosítása céljából vonatkozik, hogy a trágyából származó évi 170 kg-os hektáronkénti nitrogén-határérték túllépésére ne kerüljön sor. Ez a követelmény nem sérti a 8. szakaszban és a VIII. mellékletben megállapított, állat-egészségügyi és állatjóléti célokat szolgáló állománysűrűséget.

7.4.

Az ökológiai termelést folytató gazdaságok együttműködést kizárólag alakíthatnak ki más, e rendelet rendelkezéseinek megfelelő gazdaságokkal és vállalkozásokkal, azzal a szándékkal, hogy az ökológiai termelésből származó többlet trágyát elhelyezzék. A hasznosított mezőgazdasági terület hektárára vetített, trágyából származó évi 170 kg nitrogén maximális határértékét az ilyen együttműködésben részt vevő összes ökológiai termelőegység tekintetében együttesen kell figyelembe venni.

7.5.

A tagállamok a 7.1-7.4. pontokban meghatározottnál alacsonyabb határértéket is megállapíthatnak, figyelembe véve az érintett terület jellemzőit, a talajon egyéb nitrogéntrágyák alkalmazását és a talaj nitrogénszolgáltató képességét.

7.6.

Az istállótrágya tárolására szolgáló létesítményeknek olyan kapacitással kell rendelkezniük, amely kizárja a közvetlen kibocsátás, illetve az elfolyás vagy a talajba történő szivárgás által okozott vízszennyezést.

7.7.

A helyes trágyakezelés biztosítása céljából az istállótrágya tárolására szolgáló létesítmények kapacitásának meg kell haladnia azt a tárolási kapacitást, amely az évnek azon leghosszabb időszakában szükséges, amelynek folyamán a trágya talajba juttatása vagy nem célszerű (a tagállamok által bevezetett, helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabályzatok szerint), vagy tilos, abban az esetben, ha a termelőegység valamely kijelölt nitrátérzékeny övezetben található.

8. Szabadtéri tartás és állattartó épületek

8.1. Általános elvek

8.1.1.

Az állatok elhelyezésének meg kell felelnie az állatok biológiai és etológiai igényeinek (pl. a megfelelő mozgási szabadsággal és kényelemmel kapcsolatos magatartási szükségleteiknek). Az állatok számára biztosítani kell a takarmányhoz és az ivóvízhez való könnyű hozzáférést. Az épület szigetelésének, fűtésének és szellőzésének biztosítania kell, hogy a légcsere, a levegő porral való szennyezettsége, a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a gázkoncentráció olyan határértékek között maradjon, ami nem veszélyezteti az állatok egészségét. Az épületekben bőséges természetes szellőzést és fényt kell biztosítani.

8.1.2.

A szabadban, a karámban és a szabadtéri kifutón szükség szerint - a helyi időjárási viszonyoktól és az érintett állatfajtától függően - megfelelő védelemről kell gondoskodni az esővel, a széllel, a nappal és a szélsőséges hőmérsékleti értékekkel szemben.

8.2. Állománysűrűség és a túllegeltetés elkerülése

8.2.1.

Az állatok zárt helyen történő elhelyezése nem kötelező azokon a területeken, ahol megfelelőek az éghajlati viszonyok az állatok szabadban tartásához.

8.2.2.

Az épületeken belüli állománysűrűségnek biztosítania kell az állatok kényelmét és jó közérzetét, ami különösen függ az állatok fajától, fajtájától és életkorától. Figyelembe kell venni továbbá az állatok viselkedési szükségleteit, amelyek különösen a csoport nagyságától és az állatok nemétől függenek. Az optimális állománysűrűség célja az állatok jólétének biztosítása azáltal, hogy elegendő teret biztosít számukra ahhoz, hogy természetes testhelyzetben álljanak, könnyen lepihenjenek, megforduljanak, tisztogassák magukat és olyan, természetes mozdulatokat tegyenek, mint például a nyújtózkodás és a szárnycsapkodás.

8.2.3.

A különböző állatfajokra és -kategóriákra vonatkozóan az épületek és a szabadtéri kifutók minimális alapterületét, valamint az elhelyezés egyéb jellemzőit a VIII. melléklet tartalmazza.

8.2.4.

A legelőn, egyéb füves területen, hangáson, vizes élőhelyen, harasztoson és egyéb természetes vagy természetközeli élőhelyen tartott állatok szabadtéri állománysűrűségének olyan kis mértékűnek kell lennie, amely megakadályozza a taposási kárt és a túllegelést.

8.2.5.

Az épületeket, ólakat, karámokat, berendezéseket és eszközöket megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell az állatok közötti fertőzés és a betegséghordozó szervezetek elszaporodásának elkerülése érdekében. Az állattartó épületek és létesítmények említett tisztítása és fertőtlenítése során csak a II. melléklet E. részében felsorolt termékek használhatók. Az ürüléket, vizeletet és a meg nem evett vagy kiömlött takarmányt szükség szerinti gyakorisággal kell eltávolítani a szagok minimálisra csökkentése, valamint a rovarok és rágcsálók megjelenésének megakadályozása érdekében. Az állattartó épületekben és létesítményekben a rovarok és egyéb kártevők irtására csak a II. melléklet B. részének 2. szakaszában felsorolt termékek használhatók.

8.3. Emlősök

8.3.1.

Az 5.3. pont rendelkezéseire is figyelemmel, minden emlősállatnak hozzá kell jutnia legelőhöz, karámhoz vagy szabadtéri kifutóhoz, amely részben fedett is lehet, és minden emlősállat számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben az állat fiziológiai állapota, a talaj állapota és az időjárási viszonyok megengedik, ezeket a területeket használja, kivéve, ha ezt bizonyos állat-egészségügyi problémákkal kapcsolatos közösségi vagy nemzeti követelmények kizárják. Amennyiben a körülmények engedik, a növényevők számára biztosítani kell a legelőhöz való hozzájutást.

8.3.2.

Ha a növényevők számára a legeltetési időszakban biztosított a legelőhöz való hozzáférés és a téli elhelyezésre szolgáló létesítményekben biztosított a szabad mozgás, a téli hónapokban el lehet tekinteni a szabadtéri karámok és szabadtéri kifutók biztosítására vonatkozó kötelezettségtől.

8.3.3.

A 8.3.1. pont utolsó mondata ellenére, az egy évnél idősebb bikák számára is biztosítani kell a legelőt, a karámot vagy a szabadtéri kifutót.

8.3.4.

A 8.3.1. ponttól eltérve, a húshasznú szarvasmarhák, sertések és juhok hizlalásuk utolsó szakaszában épületben is tarthatók, feltéve hogy az épületben tartás időtartama nem haladja meg az állatok élettartamának egyötödét és semmiképpen nem több három hónapnál.

8.3.5.

Az állattartó épületeknek sima, de csúszásmentes padozattal kell rendelkezniük. A teljes padlóterület legalább felének tömör borításúnak kell lennie, tehát nem lehet deszkázott vagy rácsozott.

8.3.6.

Az állattartó épületet el kell látni megfelelő méretű, kényelmes, tiszta és száraz fekvő-/pihenőhellyel, amely tömör szerkezetű, nem deszkázott. A pihenőhelyet bőséges, száraz alommal kell ellátni. Az alomnak szalmából és egyéb megfelelő természetes anyagból kell állnia. Az alom a II. melléklet A. részének megfelelően a biogazdálkodásban trágyaként való használtra engedélyezett bármely ásványi termékkel javítható és dúsítható.

8.3.7.

A borjútartás vonatkozásában 2000. augusztus 24-től minden mezőgazdasági üzemnek eltérés nélkül meg kell felelnie a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló 91/629/EGK irányelvnek ( 23 ). Tilos a borjakat egyhetes korukat követően egyedi bokszokban elhelyezni.

8.3.8.

A sertéstartás vonatkozásában 2000. augusztus 24-től minden mezőgazdasági üzemnek meg kell felelnie a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló 91/630/EGK tanácsi irányelvnek ( 24 ). A kocákat azonban - a vemhesség utolsó szakaszát és a szoptatási időszakot kivéve - csoportokban kell tartani. A malacok nem tarthatók csúszós, sima borítású padozaton vagy kutricában. A szabadban lehetővé kell tenni az állatok számára az ürítést és a túrást. Túrás céljára különböző anyagok használhatók.

8.4. Baromfi

8.4.1.

A baromfit szabad, nyitott kifutókon kell tartani, ketrecben nem tartható.

8.4.2.

A víziszárnyasoknak - ha az időjárási viszonyok engedik - lehetővé kell tenni a vízfolyáshoz, úsztatóhoz vagy tóhoz való hozzáférést az állatok jó közérzetének biztosítása és a higiéniai követelményeknek való megfelelés érdekében.

8.4.3.

Minden baromfitartó épületnek meg kell felelnie az alábbi minimumkövetelményeknek:

- legalább az alapterület egyharmadának tömörnek kell lennie, tehát nem lehet deszkázott vagy rácsozott; ezt a részt alomanyaggal kell borítani, ami lehet szalma, faforgács, homok vagy tőzeg,

- a tojótyúkok házaiban a tyúkok által elérhető területen belül megfelelő nagyságú részt kell a madárürülék összegyűjtésére alkalmassá tenni,

- az épületekben ülőrudakat kell elhelyezni, amelyek méretének és számának a csoport és a madarak nagyságához kell igazodnia, a VIII. mellékletben megállapítottak szerint;

- az épületet a madarak méretének megfelelő nyílású bejárattal/kijárattal kell ellátni, ezek hosszának összesen a madarak rendelkezésére álló 100 m2 alapterületre számítva legalább 4 méternek kell lennie,

- egy baromfitartó épületben legfeljebb a következő létszámú baromfi tartható: -

4 800 csirke,

3 000 tojótyúk,

5 200 gyöngytyúk,

4 000 pézsmakacsa vagy pekingi kacsa tojó, vagy 3 200 pézsmakacsa vagy pekingi kacsa gácsér, illetve egyéb kacsa,

2 500 kappan, lúd vagy pulyka,

- a húshasznú baromfiak tartására szolgáló épületek teljes hasznos alapterülete egy termelőegységen belül sem haladhatja meg az 1 600 m2-t.

8.4.4.

Tojótyúkok esetében a természetes fény kiegészíthető mesterséges megvilágítással úgy, hogy naponta egy legfeljebb 16 órás megvilágítási periódust egy mesterséges megvilágítás nélküli, legalább 8 órás, folyamatos, éjszakai pihenési periódus kövessen.

8.4.5.

A baromfi számára - ha az időjárási viszonyok engedik - biztosítani kell a szabadtéri kifutót, és - amennyiben lehetséges - ezt életének legalább egyharmad részében biztosítani kell. A szabadtéri kifutók nagy részét növényzettel kell beborítani, a kifutókat védőlétesítményekkel kell ellátni és lehetővé kell tenni az állatok számára, hogy könnyen hozzáférhessenek megfelelő számú itatóhoz és etetőhöz.

8.4.6.

Az épületeket két baromficsoport felnevelése között állat-egészségügyi okokból minden esetben ki kell üríteni. Az épületeket és a felszereléseket ez idő alatt meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell. Ezen túlmenően, miután egy baromficsoport felnevelése befejeződött, a kifutókat a növényzet pótlódása érdekében és állat-egészségügyi okokból üresen kell hagyni. A tagállamok állapítják meg azt, hogy a kifutókat mennyi ideig kell üresen hagyni és erre vonatkozó döntésüket közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal. Ezek a követelmények nem alkalmazandók az olyan kis létszámú baromficsoportokra, amelyeket nem kifutóban tartanak és amelyek egész nap a szabadban vannak.

8.4.7.

A 8.4.2. és a 8.4.5. pontban foglalt intézkedések ellenére a baromfi zárt térben tartható, ha a közösségi jog alapján a köz- vagy állategészség védelmének céljából elrendelt korlátozások, beleértve az állategészségügyi korlátozásokat is, megtiltják vagy korlátozzák a baromfi számára a szabadtéri vagy legelő területekhez való hozzáférést.

Ha a baromfit zárt térben tartják, elegendő mennyiségű szálastakarmányhoz és megfelelő anyagokhoz való állandó hozzáférést kell biztosítani a baromfi etológiai szükségleteinek kielégítése céljából.

A Bizottság 2006. október 15-ig megvizsgálja e bekezdés alkalmazását, különös tekintettel az állatjólléti követelményekre.

8.5. Általános eltérés az állatok elhelyezése vonatkozásában

8.5.1.

A 8.3.1., a 8.4.2., a 8.4.3. és a 8.4.5. pontban előírt követelményektől, valamint a VIII. mellékletben megállapított állománysűrűségtől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai 2010. december 31-én lejáró átmeneti időszakra engedélyezhetik az említett pontokban foglalt követelményektől és a VIII. melléklettől való eltérést. Ezt az eltérést csak az olyan állattartó gazdaságok esetében lehet alkalmazni, amelyek 1999. augusztus 24-e előtt épített épületekkel rendelkeznek és csak annyiban, amennyiben ezek az állattartó épületek megfelelnek az ökológiai állattartásra vonatkozóan az említett időpont előtt hatályban lévő nemzeti szabályoknak, vagy - ilyenek hiányában - a tagállam által elfogadott vagy elismert egyéni szabványoknak.

8.5.2.

Azok a termelők, akik számára ilyen eltérést engedélyeznek, tervet nyújtanak be az ellenőrző hatóságnak, illetve szervezetnek azokra az intézkedésekre vonatkozóan, amelyek az eltérési időszak végére biztosítják az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelést.

8.5.3.

2006. december 31-e előtt a Bizottság jelentést készít a 8.5.1. pont rendelkezéseinek végrehajtásáról.

C. Méhészet és méhészeti termékek

1. Általános elvek

1.1.

A méhészet fontos tevékenység, amely a méhek általi beporzás révén hozzájárul a környezet védelméhez, valamint a mezőgazdasági és az erdészeti termeléshez.

1.2.

A méhészeti termékek ökológiai termelésből származóként való minősítése szorosan kapcsolódik mind a kaptárok kezelésének módjához, mind a környezet minőségéhez. Ez a minősítés függ továbbá a méhészeti termékek kinyerésének, feldolgozásának és tárolásának körülményeitől.

1.3.

Ha egy termelő több méhészeti egységet tart ugyanazon a területen, valamennyi egységnek meg kell felelnie e rendelet követelményeinek. Ettől az elvtől eltérve, a termelő olyan egységekkel is dolgozhat, amelyek nem felelnek meg ennek a rendeletnek, feltéve hogy az e rendeletben foglalt valamennyi követelményt teljesíti, kivéve a méhészet elhelyezésére vonatkozóan a 4.2. pontban megállapított rendelkezéseket. Ebben az esetben a termék értékesítésekor nem lehet ökológiai termelési módszerekre utalást tenni.

2. Átállási időszak

2.1.

Méhészeti termékek csak akkor értékesíthetők ökológiai termelési módszerre való utalással ellátva, ha az e rendeletben megállapított rendelkezéseknek való megfelelés legalább egy éve fennáll. Az átállási időszak folyamán a viaszt a 8.3. pontban megállapított követelményeknek megfelelően ki kell cserélni.

3. A méhek származása

3.1.

A fajták kiválasztásakor figyelembe kell venni az állatoknak a helyi körülményekhez történő alkalmazkodásra való képességét, életképességét és betegségekkel szembeni ellenálló képességét. Előnyben kell részesíteni az Apis mellifera európai fajtáit és ezek helyi ökotípusait.

3.2.

A méhészet telepítése vagy családok szétosztásával, vagy az e rendeletben megállapított rendelkezéseknek megfelelő gazdálkodási egységből származó rajok vagy kaptárok beszerzésével történhet.

3.3.

Első eltérésként, az ellenőrző hatóság vagy szervezet előzetes jóváhagyásával átállíthatók a termelőegységben meglévő és e rendelet előírásainak meg nem felelő méhészetek.

3.4.

Második eltérésként, 2002. augusztus 24-én lejáró átmeneti időszak folyamán méhrajok önmagukban is beszerezhetők olyan méhészektől, akik nem e rendeletnek megfelelően termelnek, azzal a feltétellel, hogy ez esetben átállási időszakot kell alkalmazni.

3.5.

Harmadik eltérésként, az ellenőrző hatóságnak, illetve szervezetnek engedélyeznie kell a méhészet újratelepítését abban az esetben, ha betegség vagy katasztrófa miatt az állatok nagy arányú pusztulása következett be és nem állnak rendelkezésre e rendeletnek megfelelő méhészetek, azzal a feltétellel, hogy ez esetben átállási időszakot kell alkalmazni.

3.6.

Negyedik eltérésként, a méhészetek felújítása céljából évente 10 %-ig olyan anyaméhek és rajok is bevonhatók az ökológiai termelőegységbe, amelyek nem felelnek meg ennek a rendeletnek, feltéve hogy az anyaméheket és a rajokat ökológiai termelést folytató egységből származó lépekkel vagy lépalapokkal ellátott kaptárakban helyezik el. Ebben az esetben átállási időszak nem alkalmazandó.

4. A méhészetek elhelyezése

4.1.

A tagállamok kijelölhetnek olyan térségeket és területeket, amelyek az e rendeletnek megfelelő méhészeti tevékenység végzésére nem alkalmasak. A méhésznek az ellenőrző hatóság vagy szervezet részére megfelelő méretarányos térképet kell benyújtania, amely a III. melléklet A.1. része 2. szakaszának első francia bekezdésében előírtak szerint a kaptárak elhelyezkedését mutatja. Amennyiben területek kijelölésére nem került sor, a méhésznek kell az ellenőrző hatóság vagy szervezet számára megfelelő dokumentumokkal és bizonyítékokkal - többek között szükség esetén megfelelő analízissel - igazolnia, hogy a méhcsaládjai által elérhető területek megfelelnek az e rendeletben előírt feltételeknek.

4.2.

A méhészetet úgy kell elhelyezni:

a) hogy a méhek számára elegendő természetes nektár-, mézharmat- és pollenforrást biztosítson, valamint biztosítsa a méhek vízhez való hozzáférését;

b) hogy a méhészeti teleptől számított 3 km-es sugarú körön belül a nektár- és pollenforrások alapvetően az e rendelet 6. cikkének és I. mellékletének követelményeivel összhangban lévő, ökológiai termelés keretében termesztett növényekből és/vagy spontán vegetációból álljanak, másrészt olyan növényekből, amelyek ugyan nem tartoznak e rendelet rendelkezéseinek a hatálya alá, de amelyek termesztése olyan, csekély környezeti hatású módszerrel történik, mint amilyenek például a 2078/92/EGK rendelet ( 25 ) alapján kidolgozott programokban szerepelnek, amelyek nem befolyásolják jelentős mértékben a méhészeti termékek ökológiai termelésből származóként történő minősítését;

c) hogy megfelelő távolságra legyen minden olyan nem mezőgazdasági termelési forrástól, amely esetleges szennyezéshez vezethet, mint például: városközpont, autópálya, ipartelep, hulladéklerakó, hulladékégető, stb. Az ellenőrző hatóság vagy szervezet intézkedik e követelmény betartásának biztosítása érdekében.

A fenti követelmények nem alkalmazandók azokra a területekre, ahol éppen nincs virágzás, illetve akkor, amikor a kaptárak teleltetése történik.

5. Etetés

5.1.

A termelési időszak végén a kaptárakban elegendő mennyiségű méz- és pollentartalékot kell hagyni, amellyel a méhcsaládok áttelelhetnek.

5.2.

Ha a méhek áttelelését szélsőséges időjárási viszonyok veszélyeztetik, megengedett a méhcsaládok mesterséges etetése. A mesterséges táplálékot ökológiai termelés keretében előállított mézből kell készíteni, amelynek lehetőleg ugyanabból az ökológiai termelést folytató egységből kell származnia.

5.3.

Az 5.2. ponttól való első eltérésként, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a mesterséges etetés során ökológiai termelésből származó méz helyett ökológiai termelésből származó cukorszirup vagy -melasz alkalmazását, különösen akkor, ha ezt a méz kikristályosodását okozó éghajlati viszonyok teszik szükségessé.

5.4.

Második eltérésként, az ellenőrző hatóság vagy szervezet 2002. augusztus 24-én lejáró átmeneti időszakban engedélyezheti a mesterséges etetés során olyan cukorszirup, cukormelasz és méz alkalmazását, amely nem tartozik ennek a rendeletnek a hatálya alá.

5.5.

A méhészeti nyilvántartásba a mesterséges etetés alkalmazásával kapcsolatban a következő adatokat kell felvenni: a termék típusa, az időpontok, a mennyiségek és azok a kaptárak, ahol mesterséges etetésre került sor.

5.6.

Az 5.1.-5.4. pontban szereplő termékektől eltérő egyéb termékek nem használhatók az e rendeletnek megfelelő méhészetben.

5.7.

Mesterséges etetés csak az utolsó mézpergetéstől a következő nektártermelődési vagy mézharmat-termelődési időszak kezdetét megelőző 15. napig alkalmazható.

6. Betegségmegelőzés és állatorvosi kezelés

6.1.

A méhészeti tevékenység keretében a betegség-megelőzés elvei a következők:

a) megfelelően ellenálló fajták kiválasztása;

b) olyan módszerek alkalmazása, amelyek fokozzák a betegségekkel szembeni ellenállóképességet és elősegítik a fertőzések megelőzését, mint például: az anyaméhek rendszeres cseréje, a kaptárak esetleges egészségi rendellenességek feltárása céljából történő rendszeres ellenőrzése, a herefiasítás ellenőrzése a kaptárakban, az eszközök és felszerelések rendszeres időközönkénti fertőtlenítése, a szennyezett eszközök és források megsemmisítése, a méhviasz rendszeres megújítása, valamint a kaptárakban elegendő mennyiségű pollen- és méztartalék biztosítása.

6.2.

Ha minden fent említett megelőző intézkedés ellenére a méhcsaládok megbetegszenek vagy megfertőződnek, azonnal meg kell kezdeni kezelésüket, és szükség esetén a családokat elkülönített méhészetben kell elhelyezni.

6.3.

Az e rendeletnek megfelelő méhészkedés során az állatgyógyászati készítmények alkalmazásakor a következő elveket kell tiszteletben tartani:

a) ilyen készítmények annyiban alkalmazhatók, amennyiben a szóban forgó célra történő használatuk az adott tagállamban a vonatkozó közösségi rendelkezéseknek vagy a közösségi joggal összhangban lévő nemzeti rendelkezéseknek megfelelően engedélyezett;

b) a fitoterápiás és a homepátiás termékek alkalmazását előnyben kell részesíteni a kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás termékek alkalmazásával szemben, feltéve hogy az előbbiek terápiás hatása a kezelést szükségessé tevő helyzetben megfelelő;

c) ha a fent említett termékek alkalmazása nem bizonyul hatékonynak vagy várhatóan nem lesz hatékony egy olyan betegség vagy fertőzés leküzdésében, amely a méhcsalád elpusztulását okozhatja, állatorvosi utasításra vagy a tagállam által felhatalmazott más személy utasítására kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás gyógyszerkészítmények is használhatók, a fenti a) és b) pontban megállapított elvek sérelme nélkül;

d) tilos a kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás gyógyszerkészítmények megelőző kezelés céljára történő alkalmazása;

e) a fenti a) pontban szereplő elv sérelme nélkül, Varroa jacobsoni fertőzés esetében hangyasav, tejsav, ecetsav és oxálsav, valamint mentol, timol, eukaliptol és kámfor használható.

6.4.

A fenti elvek mellett, engedélyezettek a nemzeti vagy közösségi jogszabály alapján kötelező állatorvosi kezelések, továbbá a kaptárak, lépek stb. ilyen kezelése.

6.5.

Amennyiben kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás termékekkel történő kezelésre kerül sor, e kezelés ideje alatt a kezelt méhcsaládokat elkülönítő méhészetben kell elhelyezni és az összes viaszt az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő viaszra kell cserélni. Ezt követően az ilyen méhcsaládokra egyéves átállási időszakot kell alkalmazni.

6.6.

Az előző pontban megállapított követelmények nem alkalmazandók a 6.3. pont e) alpontjában említett termékekre.

6.7.

Amennyiben állatgyógyászati készítmény alkalmazására van szükség, egyértelmű formában fel kell jegyezni a készítmény típusát (beleértve a szóban forgó aktív hatóanyagokat is) a diagnózist, a gyógyszeradagolást, az alkalmazás módját, a kezelés időtartamát, valamint a jogszabályban előírt várakozási időt, és ezeket az adatokat a termék ökológiai gazdálkodásból származóként történő értékesítése előtt be kell jelenteni az ellenőrző hatóságnak vagy szervezetnek.

7. A méhek tartása és azonosítása

7.1.

Tilos a méhészeti termékek begyűjtéséhez kapcsolódóan a lépekben a méhek elpusztítása.

7.2.

Tilos a méhek csonkítása, például a méhanya szárnyának lecsípése.

7.3.

Megengedett az idős méhanya elpusztítása révén a méhanya cseréje.

7.4.

A herefiasítás elpusztítása csak a Varroa jacobsoni fertőzés megállítása érdekében megengedett.

7.5.

A mézelvétel során tilos kémiai úton előállított, szintetikus riasztószerek alkalmazása.

7.6.

A méhészet elhelyezkedése szerinti övezetet - a kaptárak azonosítása mellett - nyilvántartásba kell venni. Az ellenőrző hatóságot vagy szervezetet - a vele egyeztetett határidőn belül - tájékoztatni kell a méhészet vándorlásáról.

7.7.

Különös gondot kell fordítani a méhészeti termékek megfelelő kinyerésére, feldolgozására és tárolására. Az e követelményeknek való megfelelés érdekében tett valamennyi intézkedést fel kell jegyezni.

7.8.

A mézkamrák eltávolítását és a mézpergetési műveleteket fel kell jegyezni a méhészet nyilvántartásába.

8. A méhészeti tevékenység keretében használt kaptárak és anyagok jellemzői

8.1.

A kaptárakat alapvetően természetes anyagokból kell készíteni, amelyek nem szennyezik a környezetet és a méhészeti termékeket.

8.2.

A 6.3. pont e) alpontjában említett termékek kivételével a kaptárakban csak természetes termékek használhatók, mint például propolisz, viasz és növényi olajok.

8.3.

Az új keretek készítéséhez használt méhviasznak ökológiai termelést folytató egységből kell származnia. Ettől eltérve, különösen új létesítmények esetében vagy az átállási időszak folyamán, az ellenőrző hatóság vagy szervezet nem ilyen egységből származó méhviasz felhasználását is engedélyezheti olyan kivételes körülmények között, amikor ökológiai termelésből származó méhviasz nem szerezhető be a piacon, és azzal a feltétellel, hogy a hagyományos méhviasz fedelezésből származik.

8.4.

Tilos a mézet fiasítást tartalmazó lépből pergetni.

8.5.

Az anyagoknak (kereteknek, kaptáraknak és lépeknek) - különösen a kártevők elleni - védelme céljából csak a II. melléklet B. részének 2. szakaszában felsorolt megfelelő termékek használata engedélyezett.

8.6.

A fizikai - például gőzzel vagy közvetlen lánggal történő - kezelés megengedett.

8.7.

A méhészeti tevékenység során használt anyagok, épületek, felszerelések, eszközök és termékek tisztítására és fertőtlenítésére kizárólag a II. melléklet E. részében felsorolt megfelelő anyagok használata engedélyezett.

II. MELLÉKLET

A. RÉSZ

Trágyázó és talajjavító szerek

Valamennyi termékre vonatkozó általános feltételek:

- kizárólag az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően használható,

- kizárólag oly módon használható, amely megfelel az adott termékek forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos, a termék felhasználása szerinti tagállam általános mezőgazdasági szabályozása keretében alkalmazandó jogszabályok rendelkezéseinek.

Megnevezés	Leírás, összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek
Összetett termékek, illetve kizárólag az alábbiakban felsorolt anyagokat tartalmazó termékek
— Istállótrágya	Állati ürülékek és növényi anyagok (alomanyag) keverékéből álló termék Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Állatfajok megjelölése Külterjes állattartásból származik, kizárólag a legutóbb a 3669/93/EK rendelettel (1)módosított 2328/91/EGK tanácsi rendelet (2) 6. cikkének (5) bekezdése értelmében
— Szárított istállótrágya, szárított baromfitrágya	Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Állatfajok megjelölése Külterjes állattartásból származik, kizárólag a 2328/91/EGK rendelet 6. cikkének (5) bekezdése értelmében
— Komposztált állati ürülék, ide értve a baromfitrágyát és a komposztált istállótrágyát is	Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert szükséglet Állatfajok megjelölése Üzemszerű gazdálkodásból nem származhat
— Folyékony állati ürülékek (hígtrágya, trágyalé stb.)	Ellenőrzött erjesztés és/vagy megfelelő hígítás utáni használat Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Állatfajok megjelölése Üzemszerű gazdálkodásból nem származhat

— Komposztált vagy fermentált háztartási hulladék	Komposztált vagy biogáz-termelés céljából anaerob erjesztéssel kezelt, külön gyűjtött háztartási hulladékból nyert termék Csak növényi és állati eredetű háztartási hulladék Kizárólag a tagállam által elismert, zárt és ellenőrzött gyűjtőrendszerben készült Maximális koncentráció a szárazanyagban, mg/kg-ban kifejezve: kadmium: 0.7; réz: 70; nikkel: 25; ólom: 45; cink: 200; higany: 0.4; króm (összesen): 70; króm (VI): 0 (3) Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény

— Tőzeg	Kizárólag kertészeti felhasználásra (kisüzemi növénytermesztés, virágtermesztés, erdőművelés, csemetekert, faiskola)

— Agyagásványok (pl. perlit, vermikulit stb.)

— Gombakomposzt	A táptalaj csak az e jegyzékben szereplő anyagokat tartalmazhatja
— Gilisztaürülék (gilisztakomposzt) és rovarürülék
— Guanó	Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény

— Növényi anyagok komposztált vagy fermentált keveréke	Komposztált vagy biogáz-termelés céljából anaerob erjesztéssel kezelt, növényi anyagok keverékéből nyert termék Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény

— A következő állati eredetű termékek és melléktermékek: — vérliszt — pataliszt — szaruliszt — csontliszt vagy zselatinmentes csontliszt — halliszt — húsliszt — tollból, szőrből és „chiquette” – ből készült liszt — gyapjú — irha	Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény
— szőr — tejtermékek	Maximális koncentráció a szárazanyagban, mg/kg-ban kifejezve: króm (VI): 0 (3)
— Trágyázó szerként használt növényi eredetű termékek és melléktermékek (például olajospogácsa-őrlemény, kakaóhéj, malátacsíra stb.)
— Algák és algából készült termékek	Amennyiben közvetlenül a következő eljárásokkal nyerték: i. fizikai eljárás, beleértve a szárítást, a fagyasztást és az őrlést; ii. vízzel, savas és/vagy lúgos vizes oldattal végzett kivonás; iii. erjesztés; az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény
— Fűrészpor és faforgács	Kivágás után vegyileg nem kezelt fa
— Fakéregkomposzt	Kivágás után vegyileg nem kezelt fa
— Fahamu	Kivágás után vegyileg nem kezelt fából
— Puha őrölt foszfátkő	A legutóbb a 89/284/EGK irányelvvel (4)módosított 76/116/EGK tanácsi irányelvben (5)meghatározott termék Kadmiumtartalma nem haladja meg a 90 mg/kg-ot (P205)
— Alumínium-kalcium-foszfát	A legutóbb a 89/284/EGK irányelvvel módosított 76/116/EGK irányelvben meghatározott termék Kadmiumtartalma nem haladja meg a 90 mg/kg-ot (P205) Csak lúgos talajok esetében használható (pH > 7,5)
— Bázikus salak	Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény
— Nyers kálisó (pl. kainit, szilvinit stb.)	Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény

— Káliumszulfát, amely magnéziumsót is tartalmazhat	Nyers kálisóból fizikai kivonási eljárással nyert termék, amely magnéziumsókat is tartalmazhat Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény

— Cefre és cefrekivonat	Ammóniumcefre kizárva
— Természetes eredetű kalcium-karbonát (pl.: kréta, márga, mészkő, Breton javító (maërl), foszfátkréta)
— Természetes eredetű magnézium- és kalcium-karbonát (pl. magnézium-mész, magnézium-mészkőliszt stb.)	Csak természetes eredetű Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény
— Magnézium-szulfát (pl. kiezerit)
— Kalcium-klorid oldat	Almafa levélzetének a kalciumhiány megállapítását követő kezelése Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény
— Kalcium-szulfát (gipsz)	A 89/284/EGK irányelvvel módosított 76/116/EGK irányelvben meghatározott termék Csak természetes eredetű

— Cukorgyári mésziszap	Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény

— Vákuumsó-termelésből származó mésziszap	A hegyekben található sós vízből kinyert vákuumsó-termelés mellékterméke Az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság által elismert igény

— Elemi kén	A 89/284/EGK irányelvvel módosított 76/446/EGK irányelvben meghatározott termék Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény
— Nyomelemek	A 89/530/EGK irányelvben felsorolt nyomelemek (6) Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény
— Nátrium-klorid	Csak kősó Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény
— Kőzetliszt
(1) HL L 338., 1993.12.31., 26. o. (2) HL L 218., 1991.8.6., 1. o. (3) Kimutatási határérték (4) HL L 111., 1989.4.22., 34. o. (5) HL L 24., 1976.1.30., 21. o. (6) HL L 281., 1989.9.30., 116. o.

B. PESZTICIDEK

1. Növényvédő szerek.

A következőkben szereplő hatóanyagokat tartalmazó, illetve azokból álló valamennyi termékekre vonatkozó általános feltételek:

- az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell felhasználni,

- kizárólag a termék felhasználása szerinti tagállam növényvédő szerekre vonatkozó konkrét jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően használható fel (szükség szerint ( 26 )).

I. Növényi, illetve állati eredetű anyagok

Megnevezés	Leírás; összetételre vonatkozó követelmények; felhasználási feltételek

Azadirachta indica-ból (miatyánkcserje) kivont azadirachtin	Rovarirtó szer
Azadirachta indica-ból (miatyánkcserje) kivont azadirachtin	Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény.

(1)Méhviasz	A metszés során használt anyag
Zselatin	Rovarirtó szer
(1)Hidrolizált fehérjék	Attraktáns;
(1)Hidrolizált fehérjék	csak a II. melléklet B. részében szereplő egyéb megfelelő termékkel együttesen történő használatra engedélyezett alkalmazásokban
Lecitin	Gombaölő szer
A Nicotiana tabacum kivonata (vizes oldat)	Rovarirtó szer;
	csak a szubtrópusi gyümölcsfákat (pl. narancs, citrom) és a trópusi növényeket (pl. banán) megtámadó levéltetvek ellen; csak a növekedési időszak kezdetén használható;
	az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény;
	csak 2002. március 31-ig.
Növényi olajok (pl. mentaolaj, fenyőolaj, köménymagolaj).	Rovarirtó szer, atkaölő, gombaölő és csírázásgátló szer.

Chrysanthemum cinerariaefolium-ból kivont piretrinek	Rovarölő szer
Chrysanthemum cinerariaefolium-ból kivont piretrinek	Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény

Quassia amara növényből kivont kvasszia.	Rovarirtó szer, riasztószer
Derris spp., Lonchocarpus spp. és Terphrosia spp. növényekből kivont rotenon	Rovarirtó szer;
	az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény.
(1) Egyes tagállamokban a – gal jelölt termékek nem minősülnek növényvédő szernek és nem tartoznak a növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatálya alá.

II. A kártevők elleni biológiai védekezés során használt mikroorganizmusok

Megnevezés	Leírás; összetételre vonatkozó követelmények; felhasználási feltételek
Mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok és gombák) pl. Bacillus thuringenis, Granulosis virusstb.	Csak a 90/220/EGK irányelv értelmében géntechnológiával nem módosított termékek. (1)
(1) HL L 117., 1990.5.8., 15. o.

III. Csapdában és/vagy adagolóban használható anyagok

Általános feltételek

- A csapdáknak és/vagy adagolóknak meg kell akadályozniuk az anyagok környezetbe jutását és a termesztett növényekkel való érintkezését.

- Használat után gondoskodni kell a csapdák begyűjtéséről és biztonságos ártalmatlanításáról.

Megnevezés	Leírás; összetételre vonatkozó követelmények; felhasználási feltételek
(1)Diammónium-foszfát	Attraktáns;
(1)Diammónium-foszfát	csak csapdákban
Metaldehid	Puhatestű kártevők elleni irtószer;
	csak a magasabb rendű állatfajok számára riasztó anyagot tartalmazó csapdákban;
	csak 2008. március 31.-ig.

Feromonok	Attraktáns; a nemi viselkedést zavaró anyag
Feromonok	Kizárólag csapdákban és adagolókban;

Piretroidok (kizárólag deltamethrin vagy lambda-cihalotrin)	Rovarirtó szer;
	csak megfelelő attraktánsokkal ellátott csapdákban;
	csak Batrocera oleae és Ceratitis capitata wied ellen;
	az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény;

(1) Egyes tagállamokban– gal jelölt termékek nem minősülnek növényvédő szernek és nem tartoznak a növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatálya alá.

IIIa. Termesztett növények között talajfelszínre szórt készítmények

Név	Leírás; összetételre vonatkozó követelmények; felhasználási feltételek
Vas (III) ortofoszfát	Puhatestűek elleni szer

IV. A biogazdálkodásban hagyományosan alkalmazott egyéb anyagok

Megnevezés	Leírás; összetételre vonatkozó követelmények; felhasználási feltételek

Réz réz-hidroxid, réz-oxiklorid, (hárombázisú) rézszulfát és rézoxid formájában	Gombaölő szer 2005. december 31-ig legfeljebb 8 kg réz hektáronként és évente, majd 2006. január 1-jétől legfeljebb 6 kg réz hektáronként és évente, ez a rendelkezés nem sérti az ennél is szigorúbb mennyiségi korlátozást, amennyiben azt a termék felhasználása szerinti tagállamban a növényvédő szerekre vonatkozó általános jogi szabályozás által előírt konkrét feltételek alapján állapították meg Évelő növények esetében a tagállamok – az előző bekezdéstől eltérve – rendelkezhetnek oly módon, hogy a felső határokat a következőképpen kell alkalmazni: — a 2002. március 23-a és 2006. december 31-e között felhasznált teljes mennyiség nem haladhatja meg a hektáronként 38 kg rézmennyiséget — 2007. január 1-jétől az évente hektáronként felhasználható mennyiség maximumát úgy kell kiszámítani, hogy az előző 4 évben ténylegesen felhasznált mennyiségeket le kell vonni a 2007-ben 36, 2008-ban 34, 2009-ben 32, majd 2010-ben és a következő években 30 kg rézből Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény

(1)Etilén	Banán, kivi és kakiszilva érlelése, ananász virágoztatása Az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság által elismert igény

Zsírsav káliumsója (káliszappan)	Rovarirtó szer
(1)Timsó (kalinit)	Banánérés gátlásához

Mészkénlé (kalcium-poliszulfid)	Gombaölő, rovarirtó, atkairtó szer
Mészkénlé (kalcium-poliszulfid)	Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény

Paraffinolaj	Rovarirtó, atkairtó szer
Ásványolajok	Rovarirtó, gombaölő szer;
	csak gyümölcsfák, szőlő, olajfa és trópusi növények (pl. banán) esetében


	az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény
Kálium-permanganát	Gombaölő, baktériumölő szer;
Kálium-permanganát	csak gyümölcsfák, olajfa és szőlő esetében.
(1)Kvarchomok	Riasztószer
Kén	Gombaölő, atkairtó, riasztószer
(1) Egyes tagállamokban a– gal jelölt termékek nem minősülnek növényvédő szernek és nem tartoznak a növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatálya alá.

V. Egyéb anyagok

Megnevezés	Leírás, összetétel követelményei, felhasználási feltételek
Kalcium-hidroxid	Gombaölő szer Csak gyümölcsfáknál, beleértve a faiskolákat is, a Nectria galligena kezelésére

Kártevők és betegségek elleni védekezésre szánt, az állattartó épületekben és létesítményekben alkalmazandó termékek:

Az 1. szakaszban felsorolt termékek

Rágcsálóirtók

C. TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK

1. Növényi eredetű takarmány-alapanyagok

1.1 Gabonafélék, szemes termények, az ezekből készült termékek és melléktermékeik. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

szemes zab, zabpehely, zabdara, zabpelyva és zabkorpa; szemes árpa, árpaprotein és árpadara; rizscsírapogácsa; szemes köles; szemes rozs és rozsdara; szemes cirok; szemes búza, búzadara, búzakorpa, búzaglutén, sikér és búzacsíra; szemes tönkölybúza; szemes tritikálé; szemes kukorica, kukoricakorpa, kukoricadara, csírapogácsa és kukoricaglutén; malátacsíra; sörtörköly.

1.2 Olajos magvak, olajtartalmú gyümölcsök, az ezekből készült termékek és melléktermékeik. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

repcemag, repcepogácsa és repcehüvely; szójabab, pörkölt szójabab, szójapogácsa és szójahüvely; napraforgómag és napraforgó-pogácsa; gyapotmag és gyapotmag-pogácsa; lenmag és lenmagpogácsa; szezámmag-pogácsa; pálmamag-pogácsa; tökmagpogácsa; olíva, olívapép; növényi olajok (fizikai sajtolással).

1.3 Hüvelyes pillangós növények magvai, az ezekből készült termékek és melléktermékeik. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

csicseriborsómag, csicseriborsódara és csicseriborsókorpa; cicorlencsemag, cicorlencsedara és cicorlencsekorpa; hőkezelt szegleteslednek-mag, szegleteslednek-dara és szegleteslednek-korpa; borsómag, borsódara és borsókorpa; disznóbab-termés, disznóbab-dara és disznóbab-korpa; lóbabtermés, lóbabdara és lóbabkorpa; bükkönyfélék magja, bükkönymag-dara és bükkönymag-korpa formájában; valamint csillagfürt magja, csillagfürtmag-dara és csillagfürtmag-korpa.

1.4 Gumók, gyökerek, az ezekből készült termékek és melléktermékeik. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

cukorrépapép, burgonya, édesburgonya gumóként, burgonyapép (burgonyakeményítő kinyerésének mellékterméke), burgonyakeményítő, burgonyafehérje és manióka.

1.5 Egyéb magvak és gyümölcsök, az ezekből készült termékek és melléktermékeik. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

szentjánoskenyér, szentjánoskenyér-hüvely és az abból készült lisztek; tökfélék; citruspép; alma, birsalma, körte, őszibarack, füge, szőlő és az ezekből készült pép; gesztenye; diópogácsa; mogyorópogácsa; kakaóhüvely és kakaópogácsa; makk.

1.6 Abrakfélék és szálastakarmányok. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

lucerna, lucernaliszt; lóhere, lóhereliszt; zöld szálastakarmány (takarmánynövényekből), fűliszt; széna; szilázs; gabonaszár és takarmányozás céljára termesztett gyökérzöldségek.

1.7 Egyéb növények, az ezekből készült termékek és melléktermékeik. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

melasz; algaliszt (alga szárítása és zúzása útján kinyert és a jódtartalom csökkentése céljából átmosott); növényi porok és kivonatok, növényfehérje-kivonatok (kizárólag fiatal állatok számára); fűszerek és gyógynövények.

1.8 A következő takarmány-alapanyagok használhatók 2004. június 30-áig: szemes rizs, törtrizs, rizskorpa, rozs takarmányként, rozskorpa, tarlórépamag-pogácsa, tarlórépamag-hüvely és tápióka.

2. Állati eredetű takarmány-alapanyagok

2.1. Tej és tejtermékek. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

nyers tej a 92/46/EGK irányelv ( 27 ) 2. cikke értelmében, tejpor, sovány tej, soványtejpor, író, írópor, tejsavó, tejsavópor, alacsony cukortartalmú tejsavópor, tejsavófehérje-por (fizikai kezeléssel kinyert), kazeinpor és tejcukorpor, aludttej és savanyútej.

2.2. Hal, egyéb tengeri állatok, az ezekből készült termékek és melléktermékeik. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

hal, finomítatlan halolaj és tőkehalmáj-olaj; tengeri puhatestűekből és rákfélékből enzimes eljárással nyert, oldható vagy oldhatatlan autolizátumok, hidrolizátumok és proteolizátumok, kizárólag fiatal állatok számára; halliszt.

2.3. Tojás és tojástermékek baromfitakarmányozásra, lehetőleg ugyanabból a gazdaságból.

3. Ásványi eredetű takarmányanyagok

Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

Nátrium:

finomítatlan tengeri só

durva kősó

nátrium-szulfát

nátrium-karbonát

nátrium-bikarbonát

nátrium-klorid;

Kálium:

kálium-klorid;

Kalcium:

algamész és márga

víziállatok mészváza (beleértve a szépiacsontot is)

kalcium-karbonát

kalcium-laktát

kalcium-glukonát

Foszfor:

fluortalanított dikalcium-foszfát

fluortalanított monokalcium-foszfát

mononátrium-foszfát

kalcium-magnézium-foszfát

kalcium-nátrium-foszfát;

Magnézium:

Magnézium-oxid (vízmentes magnézium)

Magnézium-szulfát

Magnézium-klorid

Magnézium-karbonát

Magnézium-foszfát

Kén:

Nátrium-szulfát

Csontból származó dikalcium-foszfát csapadék 2004. június 30-áig alkalmazható.

D. TAKARMÁNY-ADALÉKANYAGOK, TAKARMÁNYOZÁSI CÉLRA FELHASZNÁLT EGYES TERMÉKEK (A 82/471/EGK IRÁNYELV SZERINT) ÉS A TAKARMÁNY-ELŐÁLLÍTÁS SEGÉDANYAGAI

1. Takarmány-adalékanyagok

1.1

Nyomelemek. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

E1 Vas:

vas (II)-karbonát

vas (II)-szulfát monohidrát és/vagy heptahidrát

vas (III)-oxid;

E2 Jód:

vízmentes kalcium-jodát

kalcium-jodát hexahidrát

nátrium-jodid;

E3 Kobalt:

kobalt (II)-szulfát monihidrát és/vagy heptahidrát

bázikus kobalt (II)-karbonát monohidrát;

E4 Réz:

réz (II)-oxid

bázikus réz (II)-karbonát monohidrát

réz (II)-szulfát pentahidrát;

E5 Mangán:

mangán (II)-karbonát

mangán-oxid

mangán (II)-szulfát, mono- és/vagy tetrahidrát;

E6 Cink:

Cink-karbonát

Cink-oxid

Cink-szulfát, mono és/vagy heptahidrát;

E7 Molibdén:

amónium-molibdát, nátrium-molibdát;

E8 Szelén:

Nátrium-szelenát

Nátrium-szelenit.

1.2.

Vitaminok, provitaminok és hasonló hatású, kémiailag egyértelműen azonosítható anyagok. Csak a következő anyagok tartoznak ebbe a kategóriába:

Az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 28 ) engedélyezett vitaminok.

- a takarmányokban természetesen előforduló nyersanyagokból származó vitaminok,

- a természetes vitaminokkal azonos szintetikus vitaminok együregű gyomrú állatok számára,

- a tagállam illetékes hatósága előzetes engedélyével a természetes vitaminokkal azonos szintetikus A, D és E vitaminok kérődzők számára.

1.3

Enzimek Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

a 70/524/EGK irányelv alapján engedélyezett enzimek.

1.4

Mikroorganizmusok. Kizárólag a következő mikroorganizmusok tartoznak ebbe a kategóriába:

a 70/524/EGK irányelv alapján engedélyezett mikroorganizmusok.

1.5

Tartósítószerek Kizárólag a következő anyagok tartoznak ebbe a kategóriába:

E 200 szorbinsav

E 236 hangyasav

A 260v ecetsa

E 270 tejsav

E 280 propionsav

E 330 citromsav

A tejsav, hangyasav, propionsav és az ecetsav alkalmazása szilázs előállításánál csak akkor engedélyezett, amikor az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a megfelelő fermentációt.

1.6

Kötőanyagok, tapadásgátló anyagok és koaguláló szerek. Kizárólag a következő anyagok tartoznak ebbe a kategóriába:

E 470 természetes eredetű kalcium-sztearát

E 551b szilikagél

E 551c kovaföld

E 558 bentonit

E 559 kaolinos agyagok

E 560 szteatitok és klorit természetes keverékei

E 561 vermikulit

E 562 szepiolitE

E 599 perlit

1.7

Antioxidáns hatású anyagok. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

E 306 természetes eredetű tokoferolban gazdag kivonatok

1.8

Szilázs-adalékanyagok. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

2004. október 19-étől a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK rendelettel engedélyezett enzimek, élesztők és baktériumok.

2. Bizonyos, takarmányozási célra felhasznált termékek

Kizárólag a következő termékek tartoznak ebbe a kategóriába:

sörélesztők

3. A takarmány-előállítás segédanyagai

3.1 A szilázskészítés segédanyagai. Kizárólag a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

- tengeri só, durva kősó, tejsavó, cukor, cukorrépapép, gabonaliszt és melasz,

- 2004. október 18-áig enzimek, élesztők, valamint tejsav-, ecetsav-, hangyasav- és propionsav-baktériumok.

E. AZ ÁLLATTARTÓ ÉPÜLETEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK (PL. BERENDEZÉSEK ÉS SZERSZÁMOK) TISZTÍTÁSÁRA ÉS FERTŐTLENÍTÉSÉRE ENGEDÉLYEZETT TERMÉKEK

Kálium- és nátriumszappan

Víz és gőz

Mésztej

Mész

Égetett mész

Nátrium-hipoklorid (pl. folyékony fehérítőszerként)

Nátrium-hidroxid

Kálium-hidroxid

Hidrogén-peroxid

Természetes növényi kivonatok

Citromsav, perecetsav, hangyasav, tejsav, oxálsav és ecetsav

Alkohol

Salétromsav (tejüzemi berendezés)

Foszforsav (tejüzemi berendezés)

Formaldehid

A tőgy és a fejőberendezés tisztításához és fertőtlenítéséhez használt termékek

Nátrium-karbonát

F. EGYÉB TERMÉKEK

III. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRZÉS MINIMUMKÖVETELMÉNYEI ÉS ELŐVIGYÁZATOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK A 8. ÉS A 9. CIKKBEN EMLÍTETT ELLENŐRZÉSI RENDSZER KERETÉBEN

Az ebben a mellékletben meghatározott általános rendelkezések valamennyi, a 8. cikk (1) bekezdésében említett gazdasági szereplőre alkalmazandók, amennyiben ezek a rendelkezések az érintett szereplő által végzett tevékenységhez kapcsolódnak.

Az általános rendelkezések mellett a különleges rendelkezések azokra a szereplőkre alkalmazandók, akik az egyes álszakaszok címében említett tevékenységeket végzik.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az ellenőrzés minimumkövetelményei

Az ebben a mellékletben szereplő ellenőrzési követelmények azon intézkedések sérelme nélkül alkalmazandók, amelyeket a tagállamok azzal a céllal fogadtak el, hogy biztosítsák egyrészt a termékeknek a 9. cikk (12) bekezdése a) és c) pontjában említett nyomon követhetőségét a teljes termelési láncon keresztül, másrészt az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelést.

2. Végrehajtás

A 2491/2001/EK rendelet 2. cikkében említett időpontban már működő gazdasági szereplők is a 3. pontban említett rendelkezések és az e melléklet különös rendelkezéseinek A, B, C, D és E részében előirányzott első ellenőrzésről szóló rendelkezések hatálya alá tartoznak.

3. Kezdeti vizsgálat

Az ellenőrzési rendszer bevezetésekor a felelős gazdasági szereplő:

- elkészíti a termelőegység és/vagy a létesítmények és/vagy a tevékenység teljes körű ismertetését,

- valamennyi, az ezen rendelet és különösen az ezen melléklet követelményei betartásának biztosítása érdekében a termelőegység és/vagy a létesítmények és/vagy a tevékenység szintjén teendő gyakorlati intézkedések ismertetését,

- a nem engedélyezett termékek és anyagok okozta fertőzés veszélyének csökkentése érdekében teendő óvintézkedések, és a tárlóhelyiségekben, valamint a gazdasági szereplő előállítási láncában teendő tisztítási intézkedések ismertetését.

Adott esetben ezek az ismertetések és intézkedések a gazdasági szereplő által felállított minőségellenőrzési rendszer részét képezhetik.

A vonatkozó ismertetést és intézkedéseket egy, a felelős gazdasági szereplő által aláírt nyilatkozatnak kell tartalmaznia.

Továbbá a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a gazdasági szereplő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy:

- elvégzi a műveleteket az 5., 6. és 6a. cikkel, valamint megfelelő esetben az ezen rendelet és/vagy a 223/2003/EK rendelet 11. cikkével összhangban,

- jogsértés vagy szabálytalanságok esetén elfogadja az ezen rendelet 9. cikkének (9) bekezdésében, valamint adott esetben az ezen rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedések végrehajtását, és

- írásban tájékoztatja a termék vásárlóit, biztosítva, hogy az ökológiai termelési módszerre utaló jelölésnek a terméksorról való eltávolítása megtörténjen.

Ezt a nyilatkozatot a jelentést közreadó ellenőrző szervnek vagy hatóságnak kell ellenőriznie, megjelölve a lehetséges hiányosságokat és az ezen rendelet rendelkezéseinek be nem tartását. A gazdasági szereplőnek ellenjegyeznie kell ezt a jelentést és meg kell tennie a szükséges korrekciós intézkedéseket.

4. Közlemények

A felelős szereplőnek kellő időben értesítenie kell az ellenőrző szervet vagy hatóságot az ismertetésben vagy a 3. pontban említett intézkedésekben, valamint az ezen melléklet különleges rendelkezéseinek A., B., C., D. és E. szakasza kezdeti vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseiben bekövetkezett bármilyen változásról.

5. Felügyeleti látogatások

A vizsgálatot végző szervnek vagy hatóságnak évente legalább egyszer el kell végeznie valamennyi gazdasági szereplő teljes körű fizikai ellenőrzését. A vizsgálatot végző szerv vagy hatóság végezhet mintavételt az e rendelet által nem engedélyezett termékek tesztelése, vagy az ennek a rendeletnek nem megfelelő termelési technológiák ellenőrzése céljából. Minták vétele és elemzése végezhető a nem engedélyezett termékek által okozott lehetséges fertőzés megállapítása céljából is. Kötelező azonban ilyen elemzések elvégzése, amennyiben nem engedélyezett termékek használatának gyanúja merül fel. Minden látogatás után a termelőegység felelőse vagy annak képviselője által ellenjegyzett ellenőrzési jelentést kell készíteni.

Továbbá a vizsgálatot végző szervnek vagy hatóságnak az ezen rendelet vagy a 223/2003/EK rendelet be nem tartásából származó kockázat általános értékelése alapján bejelentett vagy be nem jelentett, véletlenszerű felügyeleti látogatásokat kell tennie, figyelembe véve legalább a korábbi ellenőrzések eredményeit, az érintett termékek mennyiségét és a kockázatot a termékek cseréjére nézve.

6. Bizonylatokon alapuló nyilvántartás

A raktári és pénzügyi nyilvántartást a termelőegységben vagy a létesítményekben kell vezetni, hogy a gazdasági szereplő azonosíthassa, az ellenőrző szerv vagy hatóság pedig ellenőrizhesse az alábbiakat:

- a termékek szállítóját, és ha attól eltér, eladóját vagy exportőrét,

- a termelőegységek számára leszállított, az 1. cikkben említett termékek jellegét és mennyiségét, és amennyiben szükséges, valamennyi vásárolt anyagot és ezen anyagok felhasználását, és amennyiben szükséges, az összetett takarmányok összetételét,

- a létesítményekben tárolt, az 1. cikkben említett termékek jellegét és mennyiségét,

- az 1. cikkben említett, a termelőegységből vagy az első címzett létesítményeiből vagy tárolóhelyiségeiből elszállított bármilyen termék jellegét, mennyiségét és címzettjeit, és amennyiben ettől eltér, a végfelhasználók kivételével a felvásárlókat,

- az ilyen termékeket nem tároló vagy ténylegesen nem kezelő gazdasági szereplők esetében az 1. cikkben említett, felvásárolt és eladott termékek jellegét és mennyiségét, valamint a beszállítókat, és amennyiben ettől eltér, az eladókat vagy exportőröket, illetve a felvásárlókat, és ha ettől eltér, a címzetteket.

A bizonylatokon alapuló nyilvántartásnak tartalmaznia kell ezenkívül a termékek átvételekor történt ellenőrzés eredményeit, és bármilyen más, az ellenőrző szerv vagy hatóság által megkövetelt, a megfelelő ellenőrzéshez szükséges információt.

A nyilvántartásban szereplő adatokat megfelelő igazoló okmányokkal kell dokumentálni.

A nyilvántartásoknak bizonyítaniuk kell a bevitel és a kivitel közötti egyensúlyt.

7. A termékek csomagolása és más gazdasági szereplőknek és termelőegységeknek történő szállítása

A gazdasági szereplők biztosítják, hogy az 1. cikkben említett termékek más gazdálkodási egységekbe - beleértve a nagy- és kiskereskedőket - kizárólag megfelelő, zárt csomagolásban, konténerben vagy járműben legyenek szállíthatók, amely kizárja, hogy a szállítmány tartalmát a lezárás megváltoztatása, illetve sérülése nélkül ki lehessen cserélni, és biztosítják, hogy e termékek - a jogszabályban előírt egyéb jelölések sérelme nélkül - a következőket tartalmazó címkével legyenek ellátva:

a) a gazdasági szereplő neve és címe, és a termék tulajdonosának vagy eladójának neve és címe, ha ez utóbbi más személy;

b) a termék neve vagy az összetett takarmány leírása, amelyet - e rendelet 5. cikkének, illetve a 223/2003/EK rendelet 3. cikkének megfelelően, amennyiben alkalmazható - az ökológiai termelési módszerre történő utalás kísér.

c) a gazdasági szereplő felügyeletét ellátó ellenőrző szervezet vagy hatóság neve és/vagy kódszáma; valamint

d) szükség szerint a tétel olyan azonosító jelzése, amely vagy egy állami szinten jóváhagyott, vagy az ellenőrző szervezettel, illetve hatósággal egyeztetett jelölési rendszer része, amely rendszer lehetővé teszi, hogy a tételt a 6. pontban említett nyilvántartásoknak megfeleltessék.

Az a), b), c) és d) pontban előírt adatokat egy árukísérő okmányon is fel lehet tüntetni, amennyiben ez az okmány kétségbevonhatatlanul összekapcsolható a termék csomagolásával, konténerével vagy szállító járművével. Ennek az árukísérő okmánynak a szállítóról és/vagy a fuvarozóról is kell adatokat tartalmaznia.

A csomagolás, a konténerek, illetve a járművek lezárása azonban a következő esetekben nem kötelező:

- ha a szállítás olyan termelő és más gazdasági szereplő között történik, akik, illetve amelyek mindketten a 9. cikkben említett ellenőrzési rendszer hatálya alá tartoznak, és

- ha a termékekhez olyan dokumentumot csatoltak, amely tartalmazza az előző alpontban előírt információkat, valamint

- mind a feladó, mind az átvevő gazdasági szereplő ellenőrző szervezetét, illetve hatóságát tájékoztatták az említett szállítási műveletről, és e szervezetek, illetve hatóságok a műveletet jóváhagyták. Ilyen jóváhagyás egy vagy több szállítási műveletre adható.

7a. Más termelőegységektől és gazdasági szereplőktől érkező termékek átvétele

Az 1. cikkben említett termék átvételekor a gazdasági szereplő szükség esetén ellenőrzi a csomagolás vagy tartály lezárását, és a 7. pontban említett jelölések meglétét. A gazdasági szereplő összeveti a 7. pontban említett címkén szereplő információkat a kísérő okmányokon szereplő információkkal. Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeit egyértelműen bele kell foglalni a 6. pontban említett bizonylatokon alapuló nyilvántartásba.

8. A termékek tárolása

A termékek tárolásához a területeket úgy kell felhasználni, hogy biztosítva legyen a tételek azonosítása, és az ennek a rendeletnek nem megfelelő termékek és/vagy anyagok általi fertőzés vagy az azokkal való keveredés elkerülése. Az 1. cikkben említett termékeknek mindenkor egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük.

9. Az e rendelet követelményeinek feltételezhetően meg nem felelő termékek

Amennyiben valamely vállalkozás úgy véli, vagy gyanítja, hogy az általa előállított, feldolgozott, importált vagy másik gazdasági szereplőtől átvett termék nem felel meg ennek a rendeletnek, eljárást kezdeményez az ökológiai termelésre történő minden utalásnak a termékről való eltávolítása, vagy pedig a termék különválasztása és azonosítása érdekében. Csak e gyanú kizárása után dolgozhatja fel, csomagolhatja vagy hozhatja forgalomba a terméket, kivéve ha a termék az ökológiai termelési módszerre történő utalás nélkül kerül forgalomba. Ilyen gyanú esetén a vállalkozás haladéktalanul értesíti az ellenőrző szervezetet vagy hatóságot. Az ellenőrző szervezet vagy hatóság megkövetelheti, hogy a terméket ne hozzák forgalomba az ökológiai termelési módszerre utaló jelölésekkel mindaddig, amíg a vállalkozástól vagy más forrásból szerzett információ alapján a szervezet vagy a hatóság meg nem győződött róla, hogy a gyanú megszűnt.

Abban az esetben, ha az ellenőrző szervezet vagy hatóság úgy ítéli meg, hogy alapos a gyanúja annak, hogy egy vállalkozás olyan terméket kíván forgalomba hozni, amely nem felel meg ennek a rendeletnek, viszont szerepel rajta az ökológiai termelési módszerre való utalás, az ellenőrző szervezet vagy hatóság követelheti, hogy a vállalkozás átmenetileg ne forgalmazza a terméket ezzel az utalással ellátva. Az erre vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell azt a rendelkezést, hogy erről a termékről távolítsák el az ökológiai termelési módszerre történő valamennyi utalást, amennyiben az ellenőrző szervezet vagy hatóság biztos abban, hogy a termék nem tesz eleget e rendelet követelményeinek. Amennyiben azonban a gyanú nem igazolódik be, a fent említett határozatot legkésőbb a meghozatalától számított meghatározott időn belül vissza kell vonni. Ezt az időtartamot az ellenőrző szervezet vagy hatóság határozza meg. A vállalkozásnak a gyanú eloszlatásában teljes mértékben együtt kell működnie az ellenőrző szervezettel vagy hatósággal.

10. A létesítményekbe való belépés

A gazdasági szereplő az ellenőrzés céljából köteles lehetővé tenni az ellenőrző szervezet vagy hatóság számára a gazdálkodási egység valamennyi részébe és valamennyi telephelyre való belépést, valamint a nyilvántartásokba és a kapcsolódó bizonylatokba való betekintést. A gazdasági szereplő köteles az ellenőrzés céljából szükséges minden információval ellátni az ellenőrző szervezetet vagy hatóságot.

Az ellenőrző szervezet vagy hatóság kérésére a gazdasági szereplő benyújtja saját önkéntesen végzett ellenőrzési és mintavételi programjainak eredményeit.

Az importőr és az első címzett ezenkívül benyújtja a 11. cikk (6) bekezdése szerinti importengedélyt és a harmadik országokból történő importhoz szükséges ellenőrzési tanúsítványt.

11. Információcsere

Amennyiben a vállalkozónál és alvállalkozóinál különböző ellenőrző szervezetek vagy hatóságok végeznek ellenőrzést, a 3. pontban említett nyilatkozatnak tartalmaznia kell a vállalkozónak a saját nevében és alvállalkozói nevében tett beleegyező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a különböző ellenőrző szervezetek vagy hatóságok információt cserélhessenek az ellenőrzésük körébe tartozó műveletekről, valamint az információcsere megvalósításának módjáról.

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

A. Növények termesztése, növényi termékek előállítása, állattenyésztés és/vagy állati termékek előállítása

Ez a szakasz minden olyan gazdálkodási egységre vonatkozik, amely az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett termékeknek a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott előállításában akár saját javára, akár harmadik személy javára részt vesz.

A termelésnek olyan egységben kell történnie, amelynek termelésre szolgáló létesítményei, földtáblái, legelői, nyitott jártató területei, szabadban lévő kifutói, állattartó épületei, és szükség szerint a termény, a növényi termékek, az állati termékek, az alapanyagok és a felhasználásra szánt anyagok tárolására szolgáló létesítményei egyértelműen el vannak különítve minden más olyan egységétől, amelyben nem az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelő termelés folyik.

A feldolgozás, a csomagolás és/vagy az értékesítés a termelőegységben is történhet, amennyiben ezek a tevékenységek az egység saját mezőgazdasági terményére korlátozódnak.

A közvetlenül a végső fogyasztó részére értékesített mennyiségekről napi nyilvántartást kell vezetni.

Tilos az egységben a 6. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontjában engedélyezetteken kívül más, felhasználásra szánt anyagot tárolni.

A.1. Gazdálkodásból vagy begyűjtésből származó növények és növényi termékek

1. Első ellenőrzés

A gazdálkodási egységnek az e melléklet 3. pontja szerinti teljes körű leírására a következő rendelkezések vonatkoznak:

- a leírást akkor is el kell készíteni, ha a termelő tevékenysége csak vadon termő növények gyűjtésére korlátozódik,

- a leírásban be kell mutatni a tárolásra és termelésre szolgáló létesítményeket, földtáblákat és/vagy gyűjtőterületeket és adott esetben azokat a helyeket, ahol bizonyos feldolgozási és/vagy csomagolási műveletek folynak, valamint

- a leírásban meg kell jelölni azt az időpontot, amikor azokat a termékeket, amelyeknek az alkalmazása a 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának nem felel meg, az érintett földtáblákon és/vagy gyűjtőterületeken legutoljára alkalmazták.

Vadon termő növények gyűjtése esetén az e melléklet általános rendelkezéseinek 3. pontjában említett gyakorlati intézkedéseknek tartalmazniuk kell a harmadik személyek által adott olyan garanciákat, amelyeket a termelő az I. melléklet A. része 4. pontjának való megfelelés igazolására elő tud terjeszteni.

2. Értesítések

Minden évben az ellenőrző szervezet vagy hatóság által jelzett határidőig a termelőnek értesítenie kell az ellenőrző szervezetet vagy hatóságot a növényi termékek termelésének táblákra lebontott ütemezéséről.

3. Ugyanazon vállalkozás által működtetett több termelőegység

Amennyiben egy vállalkozás ugyanazon a területen több termelőegységet működtet, az 1. cikkbe nem tartozó növényeket vagy növényi termékeket előállító egységek - a felhasználásra szánt anyagok (trágya, növényvédő szer, vetőmag) tárolására szolgáló helyiségekkel együtt - szintén az e melléklet általános rendelkezéseiben megállapított általános ellenőrzési rendelkezések hatálya alá tartoznak, valamint az általános rendelkezések 1., 2., 3., 4. és 6. pontja tekintetében a különös ellenőrzési rendelkezések hatálya alá tartoznak.

Az A. szakasz második bekezdésében említett egységben termelt fajtával megegyező vagy attól nehezen megkülönböztethető fajtákat az említett egységekben nem lehet termelni.

A termelők azonban eltérhetnek az előző albekezdés utolsó mondatában említett szabálytól:

a) évelő növényekből (élelmezési célra alkalmas gyümölcsöt termő fák, szőlő és komló) készült termékek esetén, feltéve hogy a következő feltételek fennállnak:

1. a kérdéses termelés egy átállítási terv részét képezi, amelyre vonatkozóan a termelő kifejezett kötelezettséget vállal, és amely szerint az érintett terület utolsó részének ökológiai termelésre történő átállítása a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb öt éven belül megkezdődik,

2. megfelelő intézkedések történtek az egyes érintett egységekből származó termékek tartós elkülönítésének biztosítására,

3. az ellenőrző szervezetet vagy hatóságot minden érintett termék betakarítása előtt legalább 48 órával értesítik,

4. a termelő a betakarítás végeztével haladéktalanul tájékoztatja az ellenőrző szervezetet vagy hatóságot az érintett egységekben betakarított pontos mennyiségekről, valamint minden megkülönböztető ismérvről (mint pl. minőség, szín, átlagos tömeg stb.), és megerősíti, hogy alkalmazták a termékek elkülönítésére hozott intézkedéseket.

5. az ellenőrző szervezet vagy hatóság jóváhagyta az átállítási tervet és az általános rendelkezések 1. és 3. pontjában említett intézkedéseket. Ezt a jóváhagyást az átállítási terv végrehajtásának megkezdését követően évente meg kell erősíteni.

b) a tagállamok illetékes hatóságai által engedélyezett, mezőgazdasági kutatásra szánt területek esetében, feltéve hogy az a) pontban említett 2., 3. és 4. feltétel, valamint az 5. feltétel megfelelő része fennáll;

c) vetőmagvak, növényi szaporítóanyagok és földlabdás növények termelése esetén, feltéve hogy az a) pontban említett 2., 3. és 4. feltétel, valamint az 5. feltétel megfelelő része fennáll;

d) a kizárólag legeltetés céljára használt gyepterület esetében.

A.2. Haszonállatok és állattenyésztésből származó állati termékek

1. Első ellenőrzés

A kifejezetten az állattenyésztésre vonatkozó ellenőrzési rendszer bevezetésekor a gazdálkodási egységnek az e melléklet általános rendelkezéseiben szereplő 3. pont szerinti teljes körű leírása a következőket tartalmazza:

- az állattartó épületek, legelők, szabadtéri jártató területek, szabadtéri kifutók stb., és adott esetben a haszonállatok, állati termékek, alapanyagok és felhasználásra szánt anyagok tárolására, csomagolására és feldolgozására használt épületek teljes körű leírása,

- a haszonállatok trágyájának tárolására szolgáló létesítmények teljes körű leírása.

Az e melléklet általános rendelkezéseinek 3. pontjában említett gyakorlati intézkedések a következőket tartalmazzák:

- az ellenőrző szervezettel vagy hatósággal egyetértésben kidolgozott terv a trágya kiszórására vonatkozóan, a növénytermesztésre szánt területek teljes körű leírásával együtt,

- adott esetben a trágya kiszórására vonatkozóan az e rendelet rendelkezéseinek megfelelő más mezőgazdasági üzemekkel kötött írásbeli megállapodások,

- az ökológiai állattartással foglalkozó egység gazdálkodási terve (pl. a takarmányozás, a szaporítás, az egészségügy stb. terén).

2. Az állatállomány azonosítása

Az állatállomány tartós azonosítását az egyes fajokhoz kialakított módszerek alkalmazásával kell megoldani, a nagyobb testű emlősök esetén egyedenként, szárnyasok és kisemlősök esetében pedig egyedenként vagy tételenként.

3. Az állatállomány nyilvántartása

Az állatállományok nyilvántartását regiszter formájában kell vezetni, és a mezőgazdasági üzem üzletvitelének helyén mindenkor az ellenőrző szervezetek vagy hatóságok rendelkezésére kell tartani.

Az említett nyilvántartások, amelyek azt a célt szolgálják, hogy teljes körű leírást adjanak a nyáj vagy csorda tartási rendszeréről, a következő adatokat tartalmazzák:

- a mezőgazdasági üzembe érkező állatállomány tekintetében, fajok szerint: származás és az érkezés időpontja, átállítási időszak, azonosító jelzés és állatorvosi nyilvántartás,

- a mezőgazdasági üzemet elhagyó állatállomány tekintetében: életkor és egyedszám, levágás esetén a tömeg, azonosító jelzés és rendeltetési hely,

- elhullott állatok adatai és az elhullás okai,

- a takarmány tekintetében: típusa, ideértve a takarmánykiegészítőket is, a különböző összetevők aránya egy adagban, a legelőre hajtás időszakai, a vándorlegeltetés időszakai, amennyiben ez korlátozott,

- a betegségmegelőzés, a kezelések és az állatorvosi ellátás tekintetében: a kezelés időpontja, diagnózis, a kezeléshez használt termék típusa, a kezelés módja és az állatorvosi rendelvény indoklással ellátva, valamint az állati termékek forgalmazását megelőzően alkalmazandó várakozási idő feltüntetésével.

4. Ugyanazon vállalkozás által működtetett több termelőegység

Amennyiben egy termelő az I. melléklet B. szakaszának 1.6. pontjával és C. szakaszának 1.3. pontjával összhangban több termelőegységet működtet, az ellenőrzési rendszernek az 1. cikk hatálya alá nem tartozó állatokat vagy állati termékeket előállító egységekre is vonatkoznia kell ennek az állatokról és állati termékekről szóló alszakasznak az 1. pontja tekintetében, valamint az állattartásról, az állatok nyilvántartásáról és az állattenyésztésben felhasznált termékek tárolásáról szóló rendelkezések tekintetében.

A tagállam illetékes hatóságával egyetértésben az ellenőrző szervezet vagy hatóság a mezőgazdasági kutatást végző mezőgazdasági üzemek számára engedélyezheti az I. melléklet B. szakaszának 1.6. pontjában szereplő, a különböző fajok jelenlétének biztosítására vonatkozó követelménytől való eltérést, amennyiben a következő feltételek fennállnak:

- az ellenőrző szervezettel vagy hatósággal egyetértésben megfelelő intézkedésekre került sor annak érdekében, hogy biztosítsák az egyes egységekben lévő állatok, állati termékek, trágya és takarmány tartós elkülönítését,

- a termelő előzetesen értesíti az ellenőrző szervezetet vagy hatóságot az állatok, illetve állati termékek szállításáról, illetve eladásáról,

- a vállalkozás értesíti az ellenőrző szervezetet vagy hatóságot az egységekben termelt pontos mennyiségekről, valamint a termékek azonosítását lehetővé tevő minden jellemzőről, és megerősíti, hogy alkalmazták a termékek elkülönítésére hozott intézkedéseket.

5. Egyéb követelmények

Az említett szabályoktól eltérve a mezőgazdasági üzemekben engedélyezett az allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok tárolása, feltéve hogy az I. mellékletben említett kezelés keretében állatorvosi rendelvény írja elő azok alkalmazását, tárolási helyük felügyelt terület, és e termékek a mezőgazdasági üzem nyilvántartásában szerepelnek.

B. Növényi és állati termékek, valamint növényi és állati termékekből álló élelmiszerek előkészítésére szolgáló egységek

Ez a szakasz minden olyan gazdálkodási egységre vonatkozik, amely az 1. cikk (1) bekezdésében említett termékeknek a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott előkészítésében akár saját javára, akár harmadik személy javára részt vesz, és amely emellett tartalmaz:

- az ilyen termékek csomagolásában és/vagy újracsomagolásában részt vevő termelőegységeket,

- az ilyen termékek címkézésében és/vagy újracímkézésében részt vevő termelőegységeket.

1. Kezdeti vizsgálat

Az ezen melléklet általános rendelkezéseinek 3. pontjában említett termelőegység teljes körű ismertetésének fel kell tüntetnie az érintett mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos műveletek előtt és után az átvételre, a feldolgozásra, a csomagolásra, a címkézésre és a tárolásra használt létesítményeket, valamint a termékek szállításának folyamatait.

2. Nem ökológiai eljárással előállított termékeket is kezelő előkészítő egységek

Amennyiben az illető előkészítő egységben az 1. cikkben nem említett termékek előkészítését, csomagolását, vagy tárolását is végzik:

- a termelőegységnek a helyiségeken belül térben vagy időben elkülönített területtel kell rendelkeznie az 1. cikkben említett termékeknek a műveletek előtt és után történő tárolására,

- a műveleteket teljes sorozatonként kell végezni, az 1. cikkben nem említett termékeken végzett hasonló műveletektől térben vagy időben elkülönítve,

- amennyiben ilyen műveletek végrehajtására nem kerül sor rendszeresen vagy egy adott napon, azokat az ellenőrző szervvel vagy hatósággal egyetértésben megállapított határidőn belül előzetesen be kell jelenteni,

- minden szükséges intézkedést meg kell tenni a tételek azonosításának biztosítása, és a nem az e rendeletben megállapított szabályok szerint előállított termékekkel való keveredés vagy csere elkerülése érdekében.

- az ebben a rendeletben megállapított szabályok szerint előállított termékeken végzett műveletekre csak az előállítási eszközök megtisztítása után kerülhet sor. A tisztító eljárások hatékonyságát ellenőrizni kell és feljegyzést kell róla készíteni.

3. A termékek csomagolása és az előkészítő egységekbe való szállítása

A biotermeléssel előállított tejet, tojást és tojástermékeket a nem az e rendelet szerint előállított termékektől elkülönítve kell összegyűjteni. Eltéréssel, és az ellenőrző szerv vagy hatóság előzetes jóváhagyásával egyidejű gyűjtésre is sor kerülhet, amennyiben megtörténik a megfelelő intézkedések megtétele a nem az ezen rendelet szerint előállított termékekkel való bármilyen esetleges keveredés vagy csere elkerülése, valamint az ezen rendelet rendelkezései szerint előállított termékek azonosításának biztosítása érdekében. A gazdasági szereplő az ellenőrző szerv vagy hatóság számára hozzáférhető módon tárolja a gyűjtés napjára, órájára, útvonalára, valamint a termékek átvételének dátumára és időpontjára vonatkozó információkat.

C. Növények, növényi termékek, állatok, állati termékek és növényi és/vagy állati termékeket tartalmazó élelmiszerek, állati takarmányok, összetett takarmányok és takarmány-alapanyagok behozatala harmadik országokból

Ez a szakasz minden olyan vállalkozásra vonatkozik, amely importőrként, és/vagy első címzettként, saját javára vagy egy másik vállalkozás javára az 1. cikk (1) bekezdésében említett termékek behozatalában és/vagy átvételében részt vesz. E szakasz alkalmazásában:

- importőr: az az európai unióbeli természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a szállítmányt az Európai Közösségben szabad forgalomba bocsátás céljából saját maga vagy képviselője révén bemutatja,

- az első címzett a 11. cikk (3) bekezdésének d) pontjában és a 11. cikk (6) bekezdésében említett olyan természetes vagy jogi személy, amely részére a szállítmányt leszállítják, és amely azt további feldolgozás vagy a Közösség piacán történő forgalmazás céljából átveszi.

1. Első ellenőrzés

Importőrök

- Az egységnek az e melléklet általános rendelkezéseiben szereplő 3. pont szerinti teljes körű leírásában szerepelnie kell az importőr telephelyének és importtevékenységének, feltüntetve a termékeknek a Közösségbe való beléptetése helyét és minden egyéb olyan létesítményt, amelyet az importőr az importált termékeknek az első címzett részére történő leszállítását megelőzően e termékek tárolására használni kíván.

- Továbbá az általános rendelkezések 3. pontjában említett nyilatkozatnak tartalmaznia kell egy kötelezettségvállalást az importőr részéről arra vonatkozóan, hogy minden olyan létesítményt, amelyet az importőr a termékek tárolására fog használni, ellenőrzésnek vetnek alá, amelyet vagy az ellenőrző szervezet vagy hatóság, vagy - amennyiben a tároló létesítmény másik tagállamban vagy régióban található - az abban a tagállamban vagy régióban ellenőrzésre feljogosított ellenőrző szervezet vagy hatóság végez el.

Első címzettek

- Az egységnek az e melléklet általános rendelkezéseiben szereplő 3. pont szerinti teljes körű leírásában szerepelnie kell az átvételre és tárolásra használt létesítményeknek. Amennyiben egyéb tevékenység is folyik, mint pl. feldolgozás, címkézés, csomagolás vagy a mezőgazdasági termékeknek - az azokat érintő műveleteket megelőző vagy követő - tárolása, illetve a termékek szállítása, a B. szakasz megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ha az importőr és az első címzett ugyanaz a jogi személy és ugyanabban a gazdálkodási egységben működik, az általános rendelkezések 3. pontjában említett jelentéseket egyetlen jelentés formájában is el lehet készíteni.

2. Nyilvántartások

Ha az importőr és az első címzett nem ugyanabban a gazdálkodási egységben működik, mindkettőjüknek vezetnie kell készletnyilvántartást és számviteli nyilvántartást.

Az ellenőrző szervezet vagy hatóság kérésére minden adatot rendelkezésre kell bocsátani a harmadik országbeli exportőrtől az első címzettig, valamint az első címzett telephelyéről vagy tároló létesítményétől a Közösségen belüli címzettekig történő szállításról.

3. Az importált szállítmányra vonatkozó információk

Legkésőbb akkor, amikor a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 2092/91/EGK tanácsi rendelet 11. cikke szerinti, harmadik országokból származó importhoz szükséges ellenőrzési tanúsítványra vonatkozó rendelkezések végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. szeptember 7-i 1788/2001/EK bizottsági rendelet ( 29 ) 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tanúsítványnak az adott tagállam illetékes hatóságához történő benyújtására sor kerül, az importőr értesíti az ellenőrző szervezetet vagy hatóságot a Közösségbe importálandó minden egyes szállítmányról, a következő adatok közlése mellett:

- az első címzett neve és címe,

- bármely olyan adat, amelyet ez a szervezet vagy hatóság kérhet, mint pl. a biogazdálkodásból származó termékek importálásához szükséges tanúsítvány másolata. Az importőr az ellenőrző szervezetének vagy hatóságának kérésére továbbítja az adatokat az első címzett ellenőrző szervezete vagy hatósága részére.

4. Nem ökológiai termelésből származó termékekkel is foglalkozó importőrök és első címzettek

Ha az 1. cikkben említett importált termékeket olyan tároló létesítményben tárolják, ahol egyéb mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket is tárolnak:

- az 1. cikkben említett termékeket a többi mezőgazdasági terméktől és/vagy élelmiszertől elkülönítve kell tárolni,

- meg kell tenni minden intézkedést a szállítmányok azonosításának biztosítására, valamint a nem az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően előállított termékekkel való keveredés, illetve felcserélés elkerülése érdekében.

5. Ellenőrző látogatások

Az ellenőrző szerv vagy hatóság ellenőrzi a C. rész 2. pontjában említett készletet és pénzügyi nyilvántartást, a 11. cikk (3) bekezdésének d) pontjában vagy a 11. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzési tanúsítványt és a 11. cikk (1) bekezdésében említett dokumentációt.

Amennyiben az importőr az importtevékenységét különböző gazdálkodási egységekben vagy telephelyeken végzi, az e melléklet általános rendelkezéseinek 3. és 5. pontjában előírt jelentéseket kérésre minden egyes ilyen létesítményre vonatkozóan rendelkezésre kell bocsátania.

6. Harmadik országokból érkező termékek átvétele

Az 1. cikkben említett termékek harmadik országokból olyan csomagolásban vagy konténerben szállítva importálhatók, amelynek lezárása megakadályozza a szállítmány tartalmának kicserélését, és amelyen szerepelnek az exportőr azonosítására szolgáló adatok, továbbá minden egyéb olyan jelölés és jelzőszám, amely a szállítmány és a harmadik országból történő importhoz szükséges ellenőrzési tanúsítvány megfeleltetését szolgálja.

A harmadik országból importált, 1. cikkben említett termékek átvételekor az első címzett ellenőrzi a csomagolás, illetve a konténer lezárását, valamint összeveti a szállítmány azonosító jelzéseit az 1788/2001/EK rendeletben említett tanúsítvány adataival. Ennek az ellenőrzésnek az eredményét a C. szakasz 2. pontjában említett nyilvántartásokban egyértelműen fel kell tüntetni.

D. Az 1. cikk (1) bekezdésében említett termékek termelésében, feldolgozásában, illetve behozatalában részt vevő gazdálkodási egységek, amelyek az érintett műveletek elvégzésére részben vagy egészben harmadik személlyel kötöttek alvállalkozási szerződést

Első ellenőrzés

A harmadik személyek által alvállalkozóként végzett tevékenységek tekintetében az általános rendelkezések 3. pontjában említett teljes körű leírásnak a következőket kell tartalmaznia:

- az alvállalkozók jegyzéke tevékenységük leírásával, valamint az ezeket felügyelő ellenőrző szervezetek vagy hatóságok feltüntetésével; alvállalkozó csak az lehet, aki vállalja, hogy a III. melléklet megfelelő szakaszaival összhangban mezőgazdasági üzeme a 9. cikk szerinti ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik,

- az egység szintjén megteendő minden gyakorlati intézkedés - ideértve többek között egy megfelelő nyilvántartási rendszert - annak biztosítására, hogy a vállalkozás által forgalomba hozott termékek útja a szállítóig, vagy - ha ez más személy - az értékesítőig, illetve a címzettig, vagy - ha ez más személy - a vevőig nyomon követhető legyen.

E. Állati takarmányt, összetett takarmányt és takarmányalapanyagokat előállìtó egységek

Ez a szakasz vonatkozik az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett termékeknek a 4. cikk 3. pontjában meghatározott előállításában részt vevő - saját felelősségére vagy egy harmadik fél nevében tevékenykedő - bármely egységre.

1. Első ellenőrzés

Az e melléklet általános rendelkezéseinek 3. pontjában említett egység teljes leírásának jelölnie kell:

- az állati takarmánynak szánt termékek fogadására, előállítására és tárolására szolgáló létesítményeket, az ezekre vonatkozó munkafolyamatok előtt és után,

- a takarmányok előállításához használt más termékek tárolására szolgáló létesítményeket,

- azokat a létesítményeket, amelyekben a termékeket tisztítás és fertőtlenítés céljából tárolják,

- szükség esetén az összetett takarmány leírását, amelyet a gazdasági szereplő a 79/373/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően gyártani kíván, valamint meg kell jelölni azt az állatfajt vagy az állatok azon kategóriáját, amelynek az összetett takarmányt szánják,

- szükség esetén azoknak a takarmány-alapanyagoknak a nevét, amelyeket a gazdasági szereplő előállítani szándékozik.

Azoknak az e melléklet általános rendelkezéseinek 3. pontjában említett intézkedéseknek, amelyeket a gazdasági szereplőknek meg kell tenniük az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, tartalmazniuk kell:

- különösen a nem engedélyezett anyagokkal vagy termékekkel való szennyeződés kockázatának csökkentésére hozandó elővigyázatossági intézkedésekre, valamint a végrehajtott tisztítási intézkedésekre és az azok hatékonyságának ellenőrzésére vonatkozó jelölést,

- tevékenységük minden olyan elemének azonosítását, amely elengedhetetlen annak mindenkori biztosításához, hogy az ilyen egységekben előállított, az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett termékek megfeleljenek e rendeletnek és a 223/2003/EK rendeletnek,

- megfelelő eljárások kidolgozását és végrehajtását, betartását és korszerűsítését a HACCP (veszélyelemzés, kritikus ellenőrzési pontok) rendszer elvei alapján.

Az ellenőrző szerv vagy hatóság ezt az eljárást alkalmazza a minden egyes előállító egységet fenyegető kockázatok általános értékeléséhez és egy ellenőrzési terv kidolgozásához. Ennek az ellenőrzési tervnek az esetleges kockázattól függően egy minimális számú szúrópróbaszerű mintavételt kell meghatároznia.

2. Bizonylatokon alapuló nyilvántartás

A műveletek megfelelő ellenőrzése érdekében az e melléklet általános rendelkezéseinek 6. pontjában említett bizonylatoknak tartalmazniuk kell a takarmány-alapanyagok, adalékanyagok, értékesítések és késztermékek eredetére, jellegére és mennyiségére vonatkozó adatokat.

3. Előállító egységek

A termékek előállításánál a gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy:

a) az ökológiai módon előállított takarmány vagy abból nyert takarmány, az átállási takarmány vagy abból nyert takarmány és a hagyományos takarmány fizikailag megfelelően elkülönüljön egymástól;

b) az e rendeletben szabályozott összetett takarmányt előállító egységekben használt valamennyi berendezés teljesen elkülönüljön az e rendeletben nem szabályozott összetett takarmányhoz használt berendezésektől.

Az első albekezdés b) pontjának rendelkezései ellenére 2008. december 31-ig végezhetnek műveleteket ugyanazokkal a berendezésekkel, feltéve hogy:

- biztosítják az időbeli elkülönülést, és az e rendeletben szabályozott termékek előállításának megkezdése előtt olyan megfelelő tisztítást végeztek, amelynek hatékonyságát ellenőrizték; a gazdasági szereplőknek ezeket a műveleteket nyilván kell tartaniuk,

- a gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy az 1. pontnak megfelelően értékelt kockázatoktól függően minden szükséges intézkedést végrehajtsanak, és szükség esetén garantálják, hogy az e rendeletnek meg nem felelő termékeket nem hozhatnak biogazdálkodásra utaló jelöléssel forgalomba.

A második albekezdésben meghatározott eltérés az ellenőrzést végző szerv vagy hatóság előzetes engedélyéhez van kötve. Ilyen engedély egy vagy több előállítási műveletre adható.

A Bizottság 2003. december 31. előtt megkezdi az első albekezdés b) pontja rendelkezéseinek vizsgálatát. Az e vizsgálatról készült beszámoló után a 2007. december 31-i időpont szükség esetén felülvizsgálható.

4. Ellenőrző látogatások

A teljes éves ellenőrzés mellett az ellenőrző szervnek vagy hatóságnak - az e rendeletnek való meg nem felelés esetleges kockázatának általános értékelése alapján - célirányos ellenőrzéseket kell végeznie; az ellenőrző szervnek vagy hatóságnak különösen a gazdasági szereplők által hangsúlyozott kritikus ellenőrző pontokra kell figyelmet fordítania annak megállapítása érdekében, hogy a felügyeleti és ellenőrző műveleteket megfelelően végzik-e. Azokat a helyiségeket, amelyeket a gazdasági szereplő a tevékenysége folytatására használ, olyan gyakorisággal lehet ellenőrizni, amelyet a használattal kapcsolatos kockázatok indokolnak.

5. Termékek szállítása más gyártó/előállító egységekbe vagy tárolóhelyekre

A gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell a következő feltételek teljesülését:

a) a szállítás ideje alatt az ökológiai módon előállított takarmányt vagy abból nyert takarmányt, az átállási takarmányt vagy abból nyert takarmányt és a hagyományos takarmányt fizikailag megfelelően el kell különíteni egymástól;

b) e rendeletben nem szabályozott termékek szállítására már használt járműveket és/vagy tárolóedényeket használni lehet az e rendeletben szabályozott termékek szállítására, ha:

- az e rendeletben szabályozott termékek szállítása előtt olyan megfelelő tisztítást végeztek, amelynek hatékonyságát ellenőrizték; a gazdasági szereplőknek ezeket a műveleteket nyilván kell tartaniuk,

- a gazdasági szereplő ellenőrző szervét vagy hatóságát tájékoztatták az ilyen szállítási műveletről, és az ehhez hozzájárult. Ilyen hozzájárulás egy vagy több szállítási műveletre adható;

c) az e rendeletben említett késztermékeket más késztermékektől fizikailag vagy időben elkülönítve szállítják;

d) a szállítás során a termékek mennyiségét a szállítás megkezdésekor, és a szállítási forduló keretében kiszállított minden egyes mennyiséget nyilvántartásba kell venni.

IV. MELLÉKLET

A 8. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁBAN ELŐÍRT ÉRTESÍTÉSBEN SZEREPLŐ INFORMÁCIÓK

a) A gazdasági szereplő neve és címe

b) Az a helyszín, illetve szükség szerint földtábla (telekkönyvi adatok alapján), ahol a műveleteket végzik

c) A műveletek és a termékek jellege

d) A gazdasági szereplőnek arra irányuló kötelezettségvállalása, hogy a műveleteket az 5., a 6., a 7. és/vagy a 11. cikknek megfelelően végzi

e) Mezőgazdasági üzem esetében az az időpont, amikor a termelő megszüntette az érintett földtáblákon a 6. cikk (1) és (6) bekezdésével, illetve a 7. cikkel össze nem egyeztethető termékek alkalmazását

f) A gazdasági szereplő által a vállalkozása ellenőrzésével megbízott elismert szervezet neve, amennyiben a tagállam ilyen szervezetek elismerése révén vezette be az ellenőrzési rendszert

V. MELLÉKLET

A. RÉSZ: AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZERNEK ALÁVETETT TERMÉKEK MEGJELÖLÉSE

Annak a jelzését, hogy egy terméket alávetettek az ellenőrzési rendszernek, azon a nyelven vagy nyelveken kell feltüntetni, amelyet, illetve amelyeket a címkén használtak.

Биологично земеделие - Система на контрол на ЕО

Spanyol nyelven

Agricultura Ecológica - Sistema de control CE

Ekologické zemědělství - kontrolní systém ES

Dán nyelven

Økologisk Jordbrug - EF-kontrolordning

Német nyelven

Ökologischer Landbau - EG-Kontrollsystem vagyBiologische Landwirtschaft - EG-Kontrollsystem

Mahepőllumajandus - EÜ kontrollsüsteem or Ökoloogiline pőllumajandus - EÜ kontrollsüsteem

Görög nyelven

Βιολογική γεωργία - Σύστημα ελέγχου ΕΚ

Angol nyelven

Organic Farming - EC Control System

Francia nyelven

Agriculture biologique - Système de contrôle CE

Olasz nyelven

Agricoltura Biologica - Regime di controllo CE

Bioloģiskā lauksaimniecība - EK kontroles sistēma,

Ekologinis žemės ūkis - EB kontrolės sistema,

Ökológiai gazdálkodás - EK Ellenőrző rendszer,

Agrikultura Organika - Sistema ta' Kontroll tal-KE

Holland nyelven

Biologische landbouw - EG-controlesysteem

Rolnictwo ekologiczne - system kontroli WE

Portugál nyelven

Agricultura Biológica - Sistema de Controlo CE

Agricultură Ecologică - Sistem de control CE

Ekologické poľnohospodárstvo - kontrolný systém ES,

Ekološko kmetijstvo - Kontrolni sistem ES

Finn nyelven

Luonnonmukainen maataloustuotanto - EY:n valvontajärjestelmä

Svéd nyelven

Ekologiskt jordbruk - EG-kontrollsystem

B. RÉSZ: KÖZÖSSÉGI LOGÓ

B.1. A közösségi logó grafikai megjelenítésére és használatára vonatkozó feltételek

B.1.1. A fent említett közösségi logóknak meg kell felelniük az e melléklet B.2. részében szereplő mintáknak.

B.1.2. E melléklet B.3. része tartalmazza azokat a jelzéseket, amelyeket a logónak tartalmaznia kell. Lehetőség van a logóknak az e melléklet A. részében megadott jelzésekkel való kombinálására is.

B.1.3. A közösségi logót és az e melléklet B.3. részében megadott jelzéseket az e melléklet B.4. részében szereplő grafikai útmutatóban foglalt műszaki sokszorosítási szabályoknak megfelelően kell használni.

B.2. Minták

B.3. A közösségi logón feltüntetendő jelzések

B.3.1. Egységes jelölések:

EKOLOGICKÉ ZEMĚDĚLSTVÍ

ØKOLOGISK JORDBRUG

BIOLOGISCHE LANDWIRTSCHAFT OR ÖKOLOGISCHER LANDBAU

БИОЛОГИЧНО ЗЕМЕДЕЛИЕ

MAHEPÕLLUMAJANDUS VÕI ÖKOLOOGILINE PÕLLUMAJANDUS

ΒΙΟΛΟΓΙΚΗ ΓΕΩΡΓΙΑ

ORGANIC FARMING

AGRICULTURE BIOLOGIQUE

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

AGRICOLTURA BIOLOGICA

EKOLOGINIS ŽEMĖS ŪKIS

BIOLOĢISKĀ LAUKSAIMNIECĪBA

AGRIKULTURA ORGANIKA

BIOLOGISCHE LANDBOUW

ROLNICTWO EKOLOGICZNE

AGRICULTURA BIOLÓGICA

AGRICULTURĂ ECOLOGICĂ

EKOLOGICKÉ POĽNOHOSPODÁRSTVO

EKOLOŠKO KMETIJSTVO

LUONNONMUKAINEN MAATALOUSTUOTANTO

EKOLOGISKT JORDBRUK

B.3.2. Két jelzés kombinációja:

Két, a B.3.1. pontban felsorolt nyelvekre utaló jelzés kombinációja is megengedett, ha megfelel az alábbi példáknak:

Holland/Francia

BIOLOGISCHE LANDBOUWAGRICULTURE BIOLOGIQUE

Finn/Svéd

LUONNONMUKAINEN MAATALOUSTUOTANTOEKOLOGISKT JORDBRUK

Francia/Német

AGRICULTURE BIOLOGIQUEBIOLOGISCHE LANDWIRTSCHAFT

B.4. Grafikai útmutató

TARTALOMJEGYZÉK


1. Bevezetés
2. A logó általános használata
2.1. Színes logók (referenciaszínek)
2.2 Egyszínű logók: fekete-fehér logók
2.3. Kontraszt háttérszínekkel
2.4. Tipográfia
2.5. Nyelv
2.6. Kicsinyítési arányok
2.7. A logó használatának sajátos feltételei
3. Eredeti pozitívok
3.1. Kettős színkombináció
3.2. Kontúrok
3.3. Egyszínű: fekete-fehér logó
3.4. Színminták

1. BEVEZETÉS

A grafikai útmutató a logó reprodukálására szolgáló eszköz a felhasználók számára.

2. A LOGÓ ÁLTALÁNOS HASZNÁLATA

2.1. SZÍNES LOGÓK (referenciaszínek)

Ha színes logót használnak, a logót vagy direkt színekkel kell kinyomni (Pantone), vagy négyszínnyomással. A referenciaszínek az alábbiak:

2.2 EGYSZÍNŰ LOGÓK: FEKETE-FEHÉR LOGÓK

A fekete-fehér logó az alábbiak szerint használható:

2.3. KONTRASZT HÁTTÉRSZÍNEKKEL

Ha a színesben nyomott logót olyan színes hátérrel használják, amely megnehezíti az olvashatóságot, a logót éles külső kontúrvonallal kell keretezni, hogy a háttérszínből kontrasztként kitűnjék az alábbiak szerint:

LOGÓ SZÍNES HÁTTÉRREL

2.4. TIPOGRÁFIA

Használjon Frutiger vagy Myriad félkövér keskeny betűtípust nagybetűkkel a szöveg esetében. A szöveg betűméretét a 2.6. szakaszban megadott minta szerint kell csökkenteni.

2.5. NYELV

A B.3. pontban meghatározott jelzések függvényében lehet használni a logók nyelvi változatát vagy változatait.

2.6. KICSINYÍTÉSI ARÁNYOK

Ha a különböző címketípusokon a logó használata kicsinyítést tesz szükségessé, a legkisebb betűméret a következő:

a) Egy jelzéssel ellátott logók esetében: minimum 20 mm-es átmérő.

b) Két jelzés kombinációját tartalmazó logók esetében: minimum 40 mm-es átmérő.

2.7. A LOGÓ HASZNÁLATÁNAK SAJÁTOS FELTÉTELEI

A logó használatának az a célja, hogy a termékeknek különleges értéket kölcsönözzön. A logó használatának leghatékonyabb módja ezért a színes változat, hiszen ez szembetűnőbb, így a fogyasztó könnyebben és gyorsabban felismeri.

Az 2.2. pontnak megfelelő egyszínű logó (fekete-fehér) csak olyan esetekben ajánlott, amikor a színes nyomás nem valósítható meg.

3. EREDETI POZITÍVOK

3.1. KETTŐS SZÍNKOMBINÁCIÓ

- Egy jelzés minden nyelven

- Példák a B.3.2. pontban említett nyelvkombinációkra

3.2. KONTÚROK

3.3. EGYSZÍNŰ: FEKETE-FEHÉR LOGÓ

3.4. SZÍNMINTÁK

PANTONE REFLEX BLUE

PANTONE 367

VI. MELLÉKLET

BEVEZETÉS

E melléklet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

1. összetevők: az e rendelet 4. cikkében meghatározott anyagok, a fogyasztóknak értékesítésre szánt élelmiszerek feliratozására, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. december 18-i 79/112/EGK tanácsi irányelv ( 30 ) 6. cikkének (4) bekezdésében szereplő megszorításokkal.

2. mezőgazdasági eredetű összetevők:

a) önmagukban vett mezőgazdasági termékek és az ezekből megfelelő mosási, tisztítási, hőkezeléses és/vagy mechanikai kezelésekkel és/vagy a termék nedvességtartalmának csökkenését előidéző fizikai eljárásokkal előállított termékek;

b) az a) pontban említett termékekből származó más, az élelmiszer-feldolgozásban alkalmazott eljárásokkal készült termékek, kivéve, ha e termékek az alábbi 5. vagy 7. pont értelmében élelmiszer-adalékanyagnak vagy ízesítőanyagnak minősülnek.

3. nem mezőgazdasági eredetű összetevők: az alábbi kategóriák legalább egyikéhez tartozó, nem-mezőgazdasági eredetű összetevők:

3.1. élelmiszer-adalékanyagok, beleértve az élelmiszer-adalékanyagok hordozóanyagait, az alábbi 5. és 6. pont meghatározásai alapján;

3.2. ízesítőanyagok az alábbi 7. pont meghatározása alapján;

3.3. víz és só;

3.4. mikroorganizmus készítmények;

3.5. ásványi anyagok (beleértve a nyomelemeket) és vitaminok.

4. technológiai segédanyagok: az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben használatra engedélyezett élelmiszeradalékokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/107/EGK tanácsi irányelv ( 31 ) 1. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott anyagok;

5. élelmiszer-adalékanyagok: a 89/107/EGK irányelv 1. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott anyagok, amelyek az említett irányelv, vagy pedig a 89/107/EGK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett átfogóan szabályozó irányelv hatálya alá tartoznak;

6. hordozóanyagok, beleértve azok hordozó oldószereit is: az élelmiszer-adalékanyagok kezelésének, alkalmazásának, illetve felhasználásának megkönnyítése céljából ezen adalékok oldására, hígítására, szétoszlatására, illetve technológiai funkcióját nem befolyásoló egyéb fizikai módosítására használt élelmiszer-adalékanyagok;

7. ízesítőanyagok: az élelmiszerekben használt ízesítőanyagokra és a gyártásukban alkalmazott alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelv ( 32 ) 1. cikkének (2) bekezdésben szereplő meghatározás szerinti, az említett irányelv hatálya alá tartozó anyagok és termékek.

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

Az A., B. és C. szakaszban szerepelnek mindazon összetevők és technológiai segédanyagok, amelyek az alapvetően egy vagy több növényi és/vagy állati eredetű összetevőből álló, e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti élelmiszerek előállításában felhasználhatók, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet ( 33 ) hatálya alá tartozó borok kivételével.

Az ökológiai termelési módra való utalással ellátott állati eredetű termékek, amelyeket a 780/2006/EK bizottsági rendelet ( 34 ) alkalmazása előtt jogszerűen állítottak elő, a készletek kimerüléséig forgalomba hozhatók.

Ha egy élelmiszer növényi vagy állati eredetű összetevőkből áll, a 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 35 ) 3. cikkében megállapított szabályokat kell alkalmazni.

2010. december 31. előtt felül kell vizsgálni a következő anyagok felhasználását:

- az A.1. alszakaszban: nátrium-nitrit és kálium-nitrát, ezen adalékanyagok felhasználásból való kivonása céljából,

- az A.1. alszakaszban: kén-dioxid és kálium-metabiszulfit,

- a B. szakaszban: sósav, Gouda, Edam, Maasdammer, Boerenkaas, Friese és Leidse Nagelkaas sajt feldolgozásakor.

Az első francia bekezdésben említett felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a tagállamok erőfeszítéseit a nitriteket/nitrátokat biztonságosan helyettesítő anyagok felkutatására, valamint az ökológiai termelésből származó húst feldolgozók és előállítók számára az alternatív feldolgozásról, illetve higiéniáról tartandó képzési programok beindítására.

Az A. és C. szakaszban szereplő összetevőkre, illetve a B. szakaszban szereplő technológiai segédanyagokra történő utalások ellenére, minden feldolgozás eljárás - így például a füstölés - során, és minden összetevő, valamint említett technológiai segédanyag felhasználása során tiszteletben kell tartani a megfelelő közösségi jogszabályokat és/vagy a Szerződéssel összhangban lévő nemzeti jogszabályokat, illetve - ezek hiányában - a helyes élelmiszer-gyártási gyakorlat elveit. Az adalékanyagok különösen a 89/107/EGK irányelv rendelkezéseinek, valamint egyes esetekben a 89/107/EGK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett bármely átfogóan szabályozó rendelet rendelkezéseinek megfelelően használhatók fel; az ízesítőanyagokat a 88/388/EGK irányelv rendelkezéseinek megfelelően, míg a hordozó oldószereket, az élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok előállításában használt kivonási hordozó oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. június 13-i 88/344/EGK tanácsi irányelv ( 36 ) rendelkezéseinek megfelelően lehet felhasználni.

A. SZAKASZ - NEM MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ ÖSSZETEVŐK (A 2092/91/EGK RENDELET 5. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK c) PONTJÁBAN ÉS 5. CIKKE (5a) BEKEZDÉSÉNEK d) PONTJÁBAN EMLÍTETTEK)

A.1. Élelmiszer-adalékanyagok, beleértve a hordozóanyagokat

Kód	Név	Növényi eredetű élelmiszerek előállítása	Állati eredetű élelmiszerek előállítása	Különleges feltételek
E 153	Növényi szén		X	Hamuval borított kecskesajt Morbier sajt

E 160b	Annatto, bixin, norbixin		X	Red Leicester sajt Double Gloucester sajt Cheddar sajt Mimolette sajt

E 170	Kalcium-karbonát	X	X	Nem használható színezékként vagy a termékek kalciummal való feldúsításához
E 220 vagy	Kén-dioxid	X	X	Gyümölcsborokban (2) cukor hozzáadása nélkül (beleértve az almabort és a körtebort) vagy mézsörben: 50 mg () A cukor hozzáadásával készült almaborhoz vagy körteborhoz vagy sűrített gyümölcsléhez erjesztést követően: 100 mg ()
E 224	Kálium-metabiszulfit	X	X
E 250 vagy	Nátrium-nitrit		X	Húsipari termékek (5) Az E 250 esetében: az indikatív beviteli mennyiség NaNO2-ben kifejezve: 80 mg/kg Az E 252 esetében: az indikatív beviteli mennyiség NaNO3-ban kifejezve: 80 mg/kg Az E 250 esetében: a maximális maradványmennyiség NaNO2-ben kifejezve: 50 mg/kg Az E 252 esetében: az indikatív maradványmennyiség NaNO3-ban kifejezve: 80 mg/kg
E 252	Kálium-nitrát		X
E 270	Tejsav	X	X
E 290	Szén-dioxid	X	X
E 296	Almasav	X
E 300	Aszkorbinsav	X	X	Húsipari termékek (4)
E 301	Nátrium-aszkorbát		X	Húsipari termékek nitritekkel vagy nitrátokkal (4)
E 306	Tokoferol kivonat	X	X	Antioxidáns zsírokhoz és olajokhoz
E 322	Lecitin	X	X	Tejtermékek (4)
E 325	Nátrium-laktát		X	Tejalapú és húsipari termékek
E 330	Citromsav	X
E 331	Nátrium-citrátok		X
E 333	Kalcium-citrátok	X
E 334	Borkősav (L(+)–)	X
E 335	Nátrium-tartarátok	X
E 336	Kálium-tartarátok	X
E 341 (i)	Monokalcium-foszfát	X		Élesztőpor önmagától megkelő liszthez
E 400	Alginsav	X	X	Tejalapú termékek (4)
E 401	Nátrium-alginát	X	X	Tejalapú termékek (4)
E 402	Kálium-alginát	X	X	Tejalapú termékek (4)
E 406	Agar-agar	X	X	Tejalapú és húsipari termékek (4)
E 407	Karragenát	X	X	Tejalapú termékek (4)
E 410	Szentjánoskenyérmag-liszt	X	X
E 412	Guar gumi	X	X
E 414	Gumiarábikum	X	X
E 415	Xantángumi	X	X
E 422	Glicerin	X		Növényi kivonatokhoz
E 440 (i)	Pektin	X	X	Tejalapú termékek (4)
E 464	Hidroxi-propil-metil-cellulóz	X	X	Kapszulhéj anyaga

E 500	Nátrium-karbonátok	X	X	„Dulce de leche” (3), savanyú vajkrém és savanyútejsajt (4)

E 501	Kálium-karbonátok	X
E 503	Ammónium-karbonátok	X
E 504	Magnézium-karbonátok	X
E 509	Kalcium-klorid		X	Tejalvasztás
E 516	Kalcium-szulfát	X		Hordozóanyag
E 524	Nátrium-hidroxid	X		A „Laugengebäck” felületi kezelése
E 551	Szilícium-dioxid	X		Fűszernövények és fűszerek összecsomósodása elleni anyag
E 553b	Zsírkő	X	X	Húsipari termékek bevonóanyaga
E 938	Argon	X	X
E 939	Hélium	X	X
E 941	Nitrogén	X	X
E 948	Oxigén	X	X
(1) minden forrásból elérhető maximális szintek, SO2 mg/l-ben kifejezve (2) Ebben az összefüggésben a „gyümölcsbor” olyan bor, amely szőlőtől eltérő gyümölcsből készült. (3) A „Dulce de leche” vagy a „Confiture de lait” cukrozott, sűrített tejből készült lágy, zamatos, barna krémet jelöl (4) A korlátozás csak az állati termékekre vonatkozik. (5) Ez az adalékanyag csak akkor használható, ha az illetékes hatóságnak kielégítő módon bebizonyították, hogy nem létezik ugyanolyan egészségügyi garanciákat és/vagy a termék sajátos jellemzőinek fenntartását biztosító technológiai alternatíva.

A.2. Ízesítőanyagok a 88/388/EGK irányelv értelmében

A 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott, természetes ízesítőanyagként, illetve természetes ízesítő készítményként megjelölt anyagok és termékek, az említett irányelv 9. cikke (1) bekezdése d) pontjának és (2) bekezdésének értelmében.

A.3. Víz és só

Ivóvíz

Az élelmiszer-feldolgozásban általában használt só (alapösszetevőként nátrium-kloriddal vagy kálium-kloriddal).

A.4. Mikroorganizmus-készítmények

Az élelmiszergyártásban szokásosan használt bármely mikroorganizmus-készítmény, a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 37 ) szerinti géntechnológiával módosított mikroorganizmusok kivételével.

A.5. Ásványok (köztük nyomelemek), vitaminok, aminosavak és egyéb nitrogénvegyületek

Ásványok (köztük nyomelemek), vitaminok, aminosavak és egyéb nitrogénvegyületek használata csak akkor engedélyezett, ha abban az élelmiszerben, amelyben felhasználásra kerülnek, alkalmazásukat jogszabály írja elő.

A.6. Egyes színezékek használata a termékek lebélyegzésére

Abban az esetben, ha a tojáshéjak bélyegzésére színezékeket használnak, a 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 38 ) 2. cikkének (9) bekezdését kell alkalmazni.

B. SZAKASZ - A 2092/91/EGK RENDELET 5. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK d) PONTJÁBAN ÉS 5. CIKKE (5a) BEKEZDÉSÉNEK e) PONTJÁBAN EMLÍTETT TECHNOLÓGIAI SEGÉDANYAGOK ÉS EGYÉB, ÖKOLÓGIAI ELJÁRÁSSAL ELŐÁLLÍTOTT MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ ÖSSZETEVŐK FELDOLGOZÁSA SORÁN HASZNÁLHATÓ TERMÉKEK

Név	Növényi eredetű élelmiszerek előállítása	Állati eredetű élelmiszerek előállítása	Különleges feltételek
Víz	X	X	A 98/83/EK tanácsi irányelv (3) szerinti ivóvíz
Kalcium-klorid	X		Alvasztóanyag
Kalcium-karbonát	X
Kalcium-hidroxid	X
Kalcium-szulfát	X		Alvasztóanyag
Magnézium-klorid	X		Alvasztóanyag
Kálium-karbonát	X		Szőlő szárítása
Nátrium-karbonát	X		Cukorgyártás

Tejsav		X	A sófürdő pH-értékének beállításához a sajt előállításakor (1)
Citromsav	X	X	A sófürdő pH-értékének beállításához a sajt előállításakor (1) Olajelőállítás és keményítőhidrolízis (2)

Nátrium-hidroxid	X		Cukorgyártás Olajgyártás repceolajból (Brassica spp)

Kénsav	X	X	Zselatingyártás (1) Cukorgyártás (2)
Sósav		X	Zselatingyártás A sófürdő pH-értékének beállításához Gouda, Edam, Maasdammer, Boerenkaas, Friese és Leidse Nagelkaas sajt előállításakor.
Ammónium-hidroxid		X	Zselatingyártás
Hidrogén-peroxid		X	Zselatingyártás

Izopropanol (propán-2-ol)	X		A cukor előállításának kristályosítási eljárásában; a 88/344/EGK tanácsi irányelv rendelkezéseinek betartásával, a 2006.12.31-éig tartó időszakban
Szén-dioxid	X	X
Nitrogén	X	X
Etanol	X	X	Oldószer
Csersav	X		Szűrési segédanyag
Ovalbumin	X
Kazein	X
Zselatin	X
Halenyv	X
Növényi olajok	X	X	Kenő, tapadásgátló vagy habosodásgátló anyag
Szilícium-dioxid gél vagy kolloid oldat	X
Aktív szén	X

Zsírkő	X		Az E 553b élelmiszer-adalékanyagra meghatározott tisztasági követelmények betartásával.
Bentonit	X	X	Kolloid anyag mézborhoz (1) Az E 558 élelmiszer-adalékanyag tisztasági követelményeinek betartásával.
Kaolin	X	X	Propolisz (1) Az E 559 élelmiszer-adalékanyag tisztasági követelményeinek betartásával.

Cellulóz	X	X	Zselatingyártás (1)

Diatomaföld	X	X	Zselatingyártás (1)
Perlit	X	X	Zselatingyártás (1)

Dióhéj	X
Rizsliszt	X
Méhviasz	X		Tapadásgátló anyag
Karnaubaviasz	X		Tapadásgátló anyag
(1) A korlátozás csak az állati termékekre vonatkozik. (2) A korlátozás csak a növényi eredetű termékekre vonatkozik. (3) HL L 330., 1998.12.5., 32. o.

C. SZAKASZ - A 2092/91/EGK RENDELET 5. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, NEM ÖKOLÓGIAI TERMELÉSBŐL SZÁRMAZÓ MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ ÖSSZETEVŐK

C.1. Feldolgozatlan növényi termékek, illetve azokból az e melléklet bevezetője 2. a) pontjának meghatározásában említett eljárásokkal előállított termékek: C.1.1. Élelmezési célra alkalmas gyümölcsök, olajos és egyéb magvak: makktermés Quercus spp. kóladió Cola acuminata köszméte Ribes uva-crispa maracuja (a golgotavirág gyümölcse) Passiflora edulis málna (szárított) Rubus idaeus piros ribiszke (szárított) Ribes rubrum C.1.2. Élelmezési célra alkalmas fűszermagvak és -növények: szerecsendió Myristica fragrans, kizárólag 2000.12.31-ig feketebors Piper nigrum, kizárólag 2001.04.30-ig bors (perui) Schinus molle L. tormamag Armoracia rusticana kínai gyömbér Alpinia officinarum sáfrányos szeklice virág Carthamus tinctorius vízitorma Nasturcium officinale C.1.3. Vegyes: algák, ideértve a tengeri moszatot, amik a hagyományos élelmiszergyártásban engedélyezettek

C.2. Növényi termékek, amelyeket az e melléklet bevezetője 2. b) pontjának meghatározásában említett eljárásokkal dolgoztak fel C.2.1. Finomított vagy finomítatlan, de vegyileg nem módosított, az alábbiaktól különböző növényekből nyert zsírok és olajak: kakaó Theobroma cacao kókusz Cocos nucifera olíva Olea europaea napraforgó Helianthus annuus olajpálma Elaeis guineensis repce Brassica napus, rapa sáfrányos szeklice Carthamus tinctorius szezám Sesamum indicum szója Glycine max C.2.2. Az alábbi cukrok, keményítők, valamint egyéb, gabonafélékből és gumókból nyert termékek: répacukor, kizárólag 2003.4.1-ig gyümölcscukor (fruktóz) rizspapír kovásztalan kenyérpapír kémiailag nem módosított, rizsből, illetve viaszos kukoricából nyert keményítő C.2.3. Vegyes: koriander, füstölt Coriandrum sativum kizárólag 2000.12.31-ig borsófehérje Pisum spp. rum, kizárólag nádcukorszirupból előállítva az e melléklet A.2 szakaszában említett gyümölcsökből és ízesítőkből készült csersznyepálinka a hagyományos élelmiszergyártásban megengedett, cukrásztermékek ízesítésére és színezésére használatos növényi eredetű anyagok keveréke, kizárólag a "Gummibärchen" (gumimaci) típusú termékek előállítására, kizárólag 2000.9.30-ig a következő borsok keverékei: Piper nigrum, Schinus molle és Schinus terebinthifolium, kizárólag 2000.12.31-ig

C.3. Állati eredetű termékek: nem vízkultúrából származó, vízben élő szervezetek, amelyek a hagyományos élelmiszergyártásban engedélyezett összetevők írópor kizárólag 2001.8.31-ig zselatin méz kizárólag 2001.2.28-ig tejcukor (laktóz) kizárólag 2001.8.31-ig "herasuola" típusú tejsavópor belek csak -jéig

VII. MELLÉKLET

Az állatok hektáronkénti legnagyobb megengedett létszáma osztályonként vagy fajonként	Az állatok hektáronkénti legnagyobb megengedett létszáma évi 170 kg/hektár nitrogén-hatóanyag egyenértéknek megfelelően
Hat hónaposnál idősebb lófélék	2
Hízóborjú	5
Egyévesnél fiatalabb egyéb szarvasmarhafélék	5
Egy- és kétéves kor közötti hímivarú szarvasmarhafélék	3,3
Egy- és kétéves kor közötti nőivarú szarvasmarhafélék	3,3
Kétéves vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhafélék	2
Tenyészüszők	2,5
Hízóüszők	2,5
Tejelő tehenek	2
Kiselejtezett tejelő tehenek	2
Egyéb tehenek	2,5
Nőstény tenyésznyulak	100
Juh	13,3
Kecske	13,3
Malac	74
Tenyészkoca	6,5
Hízósertés	14
Egyéb sertés	14
Broiler csirke	580
Tojótyúk	230

VIII. MELLÉKLET

A zárt helyen és a szabadban történő állattartás minimális alapterületei és az elhelyezés egyéb jellemzői az egyes fajok és termelési módok szerint

1. SZARVASMARHA-, JUH- ÉS SERTÉSFÉLÉK

	Alapterület zárt helyen (az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület)		Alapterület a szabadban (mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül)
	Minimális élőtömeg (kg)	m2/darab	m2/darab
Tenyész és hízó szarvasmarha- és lófélék	100-ig	1,5	1,1
	200-ig	2,5	1,9
	350-ig	4,0	3
	350 fölött	5, legalább 1 m2/100 kg	3,7, legalább 0,75 m2/100 kg
Tejelő tehenek		6	4,5
Tenyészbikák		10	30
Juh és kecske		1,5 juh/kecske	2,5
Juh és kecske		0,35 bárány/gida	2,5 bárányonként/gidánként 0,5
Kocák legfeljebb 40 napos malacokkal		7,5 koca	2,5
Hízósertések	50-ig	0,8	0,6
	85-ig	1,1	0,8
	110-ig	1,3	1
Malacok	40 napos koron túl és 30 kg-ig	0,6	0,4
Tenyészsertések		2,5 nőivarú	1,9
		6,0 hímivarú	8,0

2. BAROMFI

	Alapterület zárt helyen (az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület)			Alapterület a szabadban (a rotációban egyedenként rendelkezésre álló terület m2-ben kifejezve)
	állatok darabszáma m2-nként	ülőrúd hossza cm-ben, egyedenként	fészek
Tojótyúkok	6	18	8 tojótyúk fészkenként vagy közös fészek esetén 120 cm2/egyed	4, feltéve hogy a 170 kg N/hektár/év határérték túllépésére nem kerül sor
Húshasznú baromfi (rögzített elhelyezés)	10, legfeljebb 21 kg élőtömeg/m2	20 (csak gyöngytyúk esetén)		4 broiler csirke és gyöngytyúk esetében 4,5 kacsa esetében 10 pulyka esetében 15 liba esetében Az összes fent említett faj esetében a 170 kg N/hektár/év határérték túllépésére nem kerül sor
Húshasznú baromfi (mozgó elhelyezés)	16 (1) mozgó baromfiólakban legfeljebb 30 kg élőtömeg/m2			2,5, feltéve hogy a 170 kg N/hektár/év határérték túllépésére nem kerül sor
(1) Csak az olyan mozgó ólak esetében, amelyek alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t és amelyeket éjszaka is nyitva tartanak.

( 1 ) HL C 4., 1990.1.9., 4. o. és HL C 101., 1991.4.18., 13. o.

( 2 ) HL C 106., 1991.4.22., 27. o.

( 3 ) HL C 182., 1990.7.23., 12. o.

( 4 ) HL L 159., 1989.6.10., 58. o.

( 5 ) HL L 33., 1979.2.8., 36. o.

( 6 ) HL L 80., 1986.3.25., 51. o.

( 7 ) HL L 347., 1973.12.17., 51. o.

( 8 ) HL L 117., 1990.5.8., 15. o. A legutóbb a 97/35/EGK irányelvvel (HL L 169., 1997.6.27., 72. o.) módosított irányelv.

( 9 ) HL L 213., 1982.7.21., 8. o. A legutóbb az 1999/20/EK irányelvvel (HL L 80., 1999.3.25., 20. o.) módosított irányelv.

( 10 ) HL 22., 1965.2.9., 369. o. A legutóbb a 93/39/EGK irányelvvel (HL L 214., 1993.8.24., 22. o.) módosított irányelv.

( 11 ) HL L 297., 1992.10.13., 12. o.

( 12 ) HL L 86., 1979.4.6., 30. o. A legutóbb a 98/87/EK irányelvvel (HL L 318., 1998.11.27., 43. o.) módosított irányelv.

( 13 ) HL L 125., 1996. 5.23., 35. o. A 98/67EK irányelvvel (HL L 261., 1998.9.24., 10. o.) módosított irányelv.

( 14 ) HL L 270., 1970.12.14., 1. o. A legutóbb a 45/1999/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 1999.1.21., 3. o.) módosított irányelv.

( 15 ) HL L 40. szám, 1989.2.11., 1.o. A 92/10/EGK határozattal módosított irányelv (HL L 6. szám, 1992.1.11., 35. o.).

( 16 ) HL L 31., 2003.2.6., 3. o.

( 17 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 18 ) HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

( 19 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

( 20 ) Ezt a százalékarányt a táptalaj összes összetevőinek komposztálás előtti tömege alapján (a fedőanyagot és az esetlegesen hozzáadott vizet figyelmen kívül hagyva) kell kiszámítani.

( 21 ) HL L 117., 1990.5.8., 15. o. A legutóbb a 97/35/EGK irányelvvel (HL L 169., 1997.6.27., 72. o.) módosított irányelv.

( 22 ) HL L 213., 1982.7.21., 8. o. A legutóbb az 1999/20/EK irányelvvel (HL L 80., 1999.3.25., 20. o.) módosított irányelv.

( 23 ) HL 22., 1965.2.9., 369. o. A legutóbb a 93/39/EGK irányelvvel (HL L 214., 1993.8.24., 22. o.) módosított irányelv.

( 24 ) HL L 297., 1992.10.13., 12. o.

( 25 ) HL L 86., 1979.4.6., 30. o. A legutóbb a 98/87/EK irányelvvel (HL L 318., 1998.11.27., 43. o.) módosított irányelv.

( 26 ) Egyes tagállamokban a - gal jelölt termékek nem minősülnek növényvédő szernek és nem tartoznak a növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatálya alá.

( 27 ) HL L 268., 1992.9.14., 1. o.

( 28 ) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

( 29 ) HL L 243., 2001.9.13., 3. o.

( 30 ) HL L 33., 1979.2.8., 1. o.

( 31 ) HL L 40., 1989.2.11., 27. o.

( 32 ) HL L 184., 1988.7.15., 61. o.

( 33 ) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

( 34 ) HL L 137., 2006.5.25., 9 o.

( 35 ) HL L 61., 1995.3.18., 1. o.

( 36 ) HL L 157., 1988.6.24., 28. o.

( 37 ) HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

( 38 ) HL L 237., 1994.9.10., 13. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31991R2092 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31991R2092&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01991R2092-20080215 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01991R2092-20080215&locale=hu

31991R2092[1]

A Tanács 2092/91/EGK Rendelete (1991. június 24.) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

VII. MELLÉKLET

Tartalomjegyzék