14/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről, kockázatértékelésről, felügyeleti eljárásrendről és útmutatóról

A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 20. pontja alapján az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva

az Üttv. 156. § (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljáró Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat véleményének kikérésével,

az 1.2. pont tekintetében az Üttv. 156. § (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljáró Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat egyetértésével

a következő szabályzatot hozza:

1. Általános rendelkezések

1.1. Ezt a szabályzatot az ügyvédnek, az ügyvédi irodának és a kamarai jogtanácsosnak (a továbbiakban: ügyvéd)

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) és

b) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.)

szerint az ügyvédi kamara felügyelete alá tartozó tevékenységére, valamint annak az ügyvédi kamarai felügyeletére kell alkalmazni.

1.2. A Belső ellenőrző és információs rendszer, valamint képzési program fenntartása a kamarai jogtanácsost nem terheli, továbbá a kamarai jogtanácsosra az 5. melléklet szerinti felügyeleti kockázatértékelés nem alkalmazható.

2. Felügyeleti eljárásrend

2.1. A területi kamara a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló rendelkezések megtartását az Üttv.-ben meghatározott kamarai hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.

2.2. A vizsgálóbiztos a helyszíni ellenőrzés során szakértőt vagy más segítőt vehet igénybe (a továbbiakban: vizsgáló). A vizsgáló kizárására a vizsgálóbiztos kizárására vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

2.3. A vizsgálóbiztos az ellenőrzés keretében

a) szóban vagy írásban tájékoztatást kérhet az ügyvédtől, az ügyvéd alkalmazottjától a Pmt. é a Kit. szerinti kötelezettségek teljesítéséről (a továbbiakban: tájékoztatáskérés),

b) iratok és nyilvántartások bemutatására kötelezheti az ügyvédet (a továbbiakban: adatbemutatás),

c) az ügyvéd irodájába, alirodájába, annak bármely helyiségébe beléphet, az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben keletkezett iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet (a továbbiakban: helyszíni vizsgálat).

2.4. A vizsgálóbiztos a 2.3. pontban írt jogait a vizsgáló útján is gyakorolhatja. A vizsgáló a helyszíni eljárása megkezdésekor köteles az ellenőrzött ügyvédnek a vizsgálóbiztos által kiadott megbízólevelét felmutatni.

2.5. A vizsgálóbiztos a vizsgálatot az ellenőrzés elrendelésétől számított három hónapon belül köteles befejezni. Indokolt esetben ez a határidő egy alkalommal további három hónappal meghosszabbítható. A vizsgálóbiztos eljárását az ellenőrzési megállapítások közlésével kell befejezettnek tekinteni.

2.6. Ha a felmutatott okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, vagy egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, és ehhez

a) jogszabály alapján e célra rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban adatellenőrzést kell végezni,

b) más ügyvédnél is ellenőrzést kell végezni,

a vizsgálóbiztos jogosult az összefüggő tényeket ott vizsgálni.

2.7. Ha más ügyvédnél is ellenőrzést kell végezni, a vizsgálóbiztos megkeresi az illetékes területi kamara elnökét az ellenőrzés elrendelése iránt.

2.8. Helyszíni ellenőrzés esetén a vizsgálóbiztos köteles tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött ügyvédet tájékoztatni.

2.9. A vizsgálóbiztos a vizsgálat folyamán az általa felelősként megjelölt személlyel a megállapításait az ellenőrzési megállapítások közlése előtt ismerteti, és írásbeli magyarázatot kér. A felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot nyolc munkanapon belül köteles megadni.

2.10. A vizsgálóbiztos az ellenőrzést ellenőrzési megállapításokkal zárja, amelyet meg kell küldeni az ellenőrzött ügyvédnek (ügyvédi iroda vezetőjének), aki arra nyolc munkanapon belül írásban észrevételeket tehet. Ha az észrevételekben az ügyvéd jelzi, hogy az ellenőrzési megállapítások alapján a szükséges intézkedéseket elrendeli, az intézkedésekről további harminc napon belül tájékoztatni kell a vizsgálóbiztost.

2.11. A vizsgálóbiztos az intézkedésekről adott tájékoztatás - beérkezését, illetve az észrevételre vagy az intézkedésekre biztosított határidő eredménytelen elteltét követő nyolc munkanapon belül köteles az ellenőrzés iratait a területi kamara elnökségének zártan kezelve megküldeni.

2.12. A vizsgálóbiztos felelős

a) az ellenőrzési feladatnak az ellenőrzési tervben foglaltak szerinti végrehajtásáért,

b) azért, hogy az adott vizsgálat során minden lényeges tény feltárásra, megállapításra és írásban rögzítésre kerüljön,

c) a b) pont szerinti megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért.

2.13. Az ügyvéd kötelezettségeit teljesítettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az ügyvéd a vizsgálóbiztos megállapításainak kézhezvételét követően megfelelő intézkedéseket tett, és azokat bejelentette a vizsgálóbiztosnak.

2.14. A területi kamara az ellenőrzési tervben meghatározhatja, hogy az eltérő kockázati csoportba tartozó ügyvédek ellenőrzése során milyen ellenőrzési eszközök alkalmazhatók.

3. Felügyeleti kockázatértékelés, kockázati csoportba sorolás

3.1. (Érvénytelen és hatálytalan)

3.2. A területi kamara az Üttv. 186. § (6) bekezdése szerinti legrövidebb ellenőrzési időszakonként az ügyvédet alacsony, átlagos vagy magas kockázati csoportba sorolja.

3.3. A kockázati csoportba sorolást a területi kamara az ellenőrzési tervben meghatározott szempontrendszer alapján végzi.

3.4. A kockázati csoportba sorolás során figyelemmel kell lenni különösen:

a) a magas kockázati tényezők számára,

b) a korábbi ellenőrzések eredményeire.

3.5. A kockázati csoportba sorolás alapja a bejelentésben megjelölt magas kockázati tényezők száma, amitől a korábbi ellenőrzések eredményei és az egyéb adatok alapján indokolással el lehet térni.

3.6. A kockázati csoportba soroláshoz szükséges információk beszerzése érdekében a területi kamara kérdőívet küldhet ki a tagoknak. A területi kamara a kérdőívek kiküldése helyett a kérdőívet a tagok e-mail címére tájékoztatásul való megküldés mellett közzéteheti.

3.7. A kockázati csoportba sorolásról a területi kamara elnöke határozatot hoz, ami ellen az Üttv. 168. § (2) bekezdése szerint van helye jogorvoslatnak.

4. Felügyeleti útmutató, a Pmt. szerinti kötelezettségek teljesítésének módja

4.1. Általános szabályok

4.1.1. Ha az ügyvédnek a Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettsége fennáll, az alábbi feladatokat köteles elvégezni:

a) az ügyfél, a tényleges tulajdonos és kiemelt közszereplőnek minősülő tényleges tulajdonos azonosítása,

b) a személyazonosság igazoló ellenőrzése,

c) a megbízás vagy egyéb ügylet azonosítása,

d) kockázatértékelés,

e) bejelentési kötelezettség teljesítése,

f) az ügyleti kapcsolat figyelemmel kísérése, az adatváltozások rögzítése,

g) nyilvántartás,

h) belső ellenőrző és információs rendszer, képzési program kiépítése.

4.1.2. Az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség - a belső szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - azt az ügyvédet terheli, aki a megbízást elfogadja. Társügyintézés esetén a megbízást elfogadó ügyvédnek azt kell tekinteni, aki a megbízást elsőként aláírta, kétség esetén, aki az elsőhelyi aláíró. A társügyintéző ügyvédnek ellenőriznie kell, hogy az átvilágítás megtörtént.

4.1.3. Az ügyfél-átvilágítás első lépése az ügyfél-azonosítási és személyazonossági igazoló ellenőrzési kötelezettség teljesítése, amelyet az ügyvéd a megbízás teljesítéséhez szükséges megfelelő dokumentumok, illetve azonosító okmányok felmutatása és egyéb adatok felhasználása alapján végez el.

4.1.4. Ügyfélazonosításra akkor kerül sor, ha a Pmt. 73. § (1) vagy (1a) bekezdése és a Pmt. 6. § (1) bekezdése szerinti feltételek egyszerre állnak fenn.

4.1.5. Az ügyfél-azonosítás a Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatok írásbeli vagy elektronikus úton történő rögzítése, amelyre az Üttv. 33. §-a szerint nyilvántartásban való rögzítéssel is sor kerülhet.

4.1.6. Az ügyvéd az ügyfél-azonosítást legkésőbb a megbízási szerződés létrejötte előtt, tartós jogviszony esetén a tartós megbízás elfogadásakor, vagy a tartós jogviszony létrejöttekor köteles elvégezni.

4.1.7. Ha azonos ügyfél ad ismételt megbízást, az azonosítást csak akkor kell elvégezni, ha a Pmt. 6. § (1) bekezdése szerinti feltételek valamelyike fennáll, azonban az ügyvéd köteles az adatváltozásokat ellenőrizni és az azonosítási lapra, illetve az elektronikusan tárolt adatok közé az esetleges változásokat, azok kezdő időpontjával feltüntetni.

4.1.8. Ha az ügyfél, illetve törvényes képviselője nem személyesen jár el, az ügyfélen kívül annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt is azonosítani kell. Korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy, valamint szervezet esetén törvényes képviselőjének azonosítását is el kell végezni.

4.1.9. Az ügyvéd jogosult elfogadni más ügyvéd vagy Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az megfelel a Pmt. 22. §-ában foglalt feltételeknek. Ebben az esetben az eredmény elfogadásáért a felelősség az elfogadó ügyvédet terheli, azzal, hogy ennek tényét, illetve az átvilágítást ténylegesen elvégző szolgáltató nevét és címét is rögzíteni kell.

4.1.10. Ha az ügyvéd nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyvédi közreműködést.

4.1.11. Az ügyfél-azonosítás során az adatokat az 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell rögzíteni. Az adatrögzítés elvégezhető az azonosító okmányok fénymásolásával, illetve elektronikus adatbázisban rögzítéssel, amennyiben az adatbázisban rögzített adatok megfelelnek a formanyomtatvány adattartalmának. A másolatkészítéssel egyenértékű a törvény alapján adatigénylésre jogosult nyilvántartásban történő keresés eredményének elmentése vagy kinyomtatása is.

4.1.12. Ha az ügyfél az adatok rögzítéséhez adatot nem szolgáltat, az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni.

4.1.13. Az ügyfél-azonosítás során az ügyvéd az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni:

a) természetes személy esetén

aa) magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

ab) külföldi állampolgár esetén úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát;

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - harminc napnál nem régebbi - okiratot, hogy

ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,

bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.

4.1.14. Belföldi jogi személy esetén a 4.1.13. pont b) pontja szerinti okiratnak minősül a cégnyilvántartásból, az egyéni vállalkozók nyilvántartásából, a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásából, a törzskönyvi nyilvántartásból, illetve az egyházi jogi személyek nyilvántartásából szolgáltatott kivonat, illetve az abból való adatlekérdezés is.

4.1.15. A 4.1.13. pont c) alpontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint az ügyvéd köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

4.1.16. Ha a kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges, az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához, az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyvéd jogosult a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

4.1.17. Az ügyvéd a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a bemutatott okiratról - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából - másolatot készít. A másolatkészítéssel egyenértékű a törvény alapján adatigénylésre jogosult nyilvántartásban történő keresés eredményének elmentése vagy kinyomtatása is.

4.1.18. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyvéd köteles ellenőrizni a bemutatott személyazonosságot igazoló irat érvényességét.

4.1.19. Érvénytelennek kell tekinteni a bemutatott személyazonosító okmányt, ha

a) az a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott vagy meghamisították, az igazolványban lévő adat megváltozott;

b) azt a kibocsátásra jogosult szerv visszavonta;

c) érvényességi ideje lejárt;

d) a használatára jogosult meghalt;

e) az igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen, illetve fiktív jelzéssel szerepel.

4.1.20. Amennyiben a 4.1.13. pont b) alpontjában írt okirat eredeti közokirat, érvényességét vélelmezni kell.

4.1.21. A 4.1.13. pont c) alpontjában írt irat (társasági szerződés, létesítő okirat stb.) érvénytelenségére a bírósági nyilvántartásba vételig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

4.1.22. Érvénytelennek kell tekinteni a bemutatott okiratot a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó gazdasági társaság esetében különösen akkor, ha az okiratból megállapítható, hogy

a) a társasági szerződés ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor;

b) a társasági szerződés nem tartalmazza a társaság cégnevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, továbbá a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása mértékét;

c) a társaság tevékenységi köre jogszabályba ütközik;

d) a társaság alapításában részt vevő valamennyi tag (részvényes) cselekvőképtelen volt, vagy a társaság alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették;

e) a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték.

4.1.23. A 4.1.22. pontban írtak irányadók más szervezet esetében akkor, ha a létesítő okiratból nyilvánvalóan megállapítható, hogy nyilvántartásba bejegyzésre nem alkalmas.

4.2. A tényleges tulajdonos azonosítása

4.2.1. Az ügyvéd írásbeli nyilatkozatot köteles kérni arra vonatkozóan, hogy az ügyfél a saját nevében vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. A nyilatkozatot a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy a formanyomtatványnak megfelelő adattartalommal kell megtenni.

4.2.2. Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos Pmt. 8. § (2) bekezdésében meghatározott adatait is tartalmaznia kell. Az ügyvéd köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Tényleges tulajdonos nevében, illetve érdekében eljáró ügyfelet nyilatkoztatni kell arra is, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek. Az ügyvéd az adatokat és nyilatkozatokat a jelen Szabályzat 3. mellékletében meghatározott formanyomtatványnak megfelelő tartalommal köteles rögzíteni.

4.2.3. Az ügyvéd a 4.2.2. pontban meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és a megbízási kapcsolat vagy a megbízás azonosításához, a megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az ügyféltől a tényleges tulajdonos anyja születési nevének és azonosító okmánya típusának valamint számának megadását is kérheti.

4.2.4. Az ügyvéd az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.

4.3. A személyazonosság igazoló ellenőrzése

4.3.1. Az ügyvéd köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

4.3.2. Az ügyvéd az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az ügyfél-azonosítással egyidejűleg köteles elvégezni. Az igazoló ellenőrzés a megbízási szerződés létrehozása során is lefolytatható, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első Megbízás teljesítéséig be kell fejezni.

4.4. A Megbízás azonosítása és adatainak rögzítése

4.4.1. A megbízás adatainak rögzítése az Üttv. 53. §-a szerinti ügynyilvántartásban való adatrögzítéssel is teljesíthető.

4.5. A Megbízás célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve a megbízási kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése

4.5.1. Az ügyvéd - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - köteles biztosítani, hogy a megbízási kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ennek érdekében az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változást fel kell jegyezni, illetve az elektronikusan tárolt adatok közé rögzíteni kell. E kötelezettség teljesítése érdekében az ügyvéd köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Az ügyvéd - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan ügyletre és pénzügyi műveletre.

4.6. Az ügyfél-átvilágítás belső rendje (általános szabályok)

4.6.1. Megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, vagyis megbízási kapcsolat olyan ügyféllel létesíthető, aki az ügyvéd előtt személyesen megjelent és az azonosítása megtörtént, vagy az azonosítás a Pmt.-ben foglalt egyéb módon megtörtént. Amennyiben egy jogügylet során a különböző feleket különböző ügyvéd képviseli, minden ügyvéd a saját ügyfelét köteles azonosítani.

4.6.2. Amennyiben a Megbízást ügyleti meghatalmazott közbejöttével kell teljesíteni, a meghatalmazást különös gonddal kell vizsgálni. Belföldi meghatalmazó esetén - ha azokat a meghatalmazás nem tartalmazza - a meghatalmazottnak teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kell a meghatalmazó azonosításához szükséges adatokról. Belföldi vagy külföldi ügyvéd, illetve ügyvédi iroda által adott megbízás vagy helyettesítési meghatalmazás esetén a megbízó, meghatalmazó azonosítására alkalmas adatokat feljegyzésen, illetve az elektronikusan tárolt adatok között kell rögzíteni.

4.6.3. Korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy esetén törvényes képviselőjének, gondnokának azonosítását is el kell végezni.

4.6.4. Az ügyfél-átvilágítás megtörténtéről az ügyvéd köteles feljegyzést készíteni, vagy az arra való utalást a megbízás eredményeként szerkesztett okiratban feltüntetni.

4.6.5. A jelen szabályzatban meghatározott feladatokat az ügyvéd személyesen, illetve az Üttv. 44. § (3) bekezdésében és 104. § (1) bekezdésében meghatározott személy, jogtanácsos esetén más munkavállaló láthatja el.

4.7. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje

4.7.1. Az ügyvéd egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha ügyfele

a) a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)-m) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai Unió területén végző szolgáltató vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)-m) pontjában meghatározott tevékenységet végző - szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;

b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;

c) a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv;

d) az állam vagy a c) pontba nem tartozó költségvetési szerv, köztestület, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás;

e) az Európai Unió intézménye (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank.

4.8. A fokozott ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje

4.8.1. Ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, vagy ha az ügyfele stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik, fokozott ügyfél-átvilágítást kell végrehajtani.

4.8.2. A fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek kétséget kizáró módon alkalmasnak kell lenniük az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonosságuk igazoló ellenőrzésére, valamint az üzleti kapcsolatra és a megbízásra vonatkozó adatok rögzítésére.

4.8.3. A kiemelt közszereplő esetén a Megbízás létesítésére kizárólag a kiemelt közszereplői minőség ügyvédi feljegyzésben vagy az erre rendszeresített adatlapon, illetve elektronikus adatbázisban történt rögzítését követően kerülhet sor, az ügyvéd a megbízás folyamatos figyelemmel kísérését megerősített eljárásban hajtja végre.

4.8.4. A fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazásában hiteles másolatnak kell tekinteni

a) ha azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette,

b) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát,

c) a Céginformációs Szolgálat által elektronikus úton kiadott cégkivonatot.

4.8.5. Egyebekben külföldön kiállított hiteles másolat abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

a) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy

b) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy

c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

4.9. A bejelentési kötelezettség

4.9.1. A bejelentést a területi ügyvédi kamara elnöke által kijelölt felelős személyhez kell megtenni.

4.9.2. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az ügyvéd által rögzített adatokat és

b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését és az azt alátámasztó dokumentumokat, ha azok rendelkezésre állnak,

c) a területi ügyvédi kamara megjelölését, amely illetékességi területén működő ügyvéd a bejelentést megtette,

d) a bejelentés dátumát.

4.9.3. A bejelentést a 4. mellékletben rendszeresített formanyomtatványon kell megtenni.

4.9.4. Az ügyvéd a bejelentést a területi kamarának védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, annak beérkezéséről a területi kamara elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító ügyvédet.

4.9.5. Az ügyvéd bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének.

4.9.6. Az ügyvédet - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

4.10. Az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó magatartási normák

4.10.1. Az ügyvédnek, illetve Alkalmazottjának az ügyfél-átvilágítás során körültekintően, udvariasan, valamint az egyéb szakmai előírások szem előtt tartásával kell eljárnia.

4.11. A közreműködés megtagadásának kötelezettsége, az ügyleti megbízás felfüggesztésének tilalma és a felfedés tilalma

4.11.1. Az ügyvéd köteles megtagadni a közreműködést a kívánt szolgáltatás nyújtásában, ha

a) az ügyfél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,

b) az ügyfél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy

c) az ügyvéd az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették, és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva,

d) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, illetve

e) valamely más aggályos körülményt észlel.

4.11.2. A közreműködés megtagadási kötelezettség kizárja az ügyleti megbízás felfüggesztésének lehetőségét.

4.11.3. A bejelentés és az adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az elemző-értékelő tevékenységről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek az ügyvéd tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

4.11.4. A felfedés tilalma nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több ügyvéd között, feltéve, hogy

a) az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon, két vagy több kötelezett ügyvédet érintő ügyletre vonatkoznak,

b) az ügyvéd más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók,

c) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.

5. Kockázatértékelés

5.1. Az ügyvéd a belső kockázatértékelés elkészítését mellőzheti.

5.2. A társaságok alapításával, működtetésével kapcsolatosan magas kockázati tényező különösen:

a) a társaság alapítására vagy részesedés megvásárlására és ezzel együtt vezető tisztségviselői feladatok ellátására vonatkozó ajánlat olyan személyek részéről, akik láthatóan alkalmatlanok a társaság vezetésére,

b) a társaság alapítása vagy részesedés vásárlása és ezekkel együtt vezető tisztségviselő feladat vállalása olyan személyek részéről, akik felismerhetően kívülállók irányításával, kívülállók döntéseinek megfelelően járnak el (pl. elkísérik a megbeszélésekre, helyette nyilatkoznak, vagy a fenti személy pusztán az aláíráskor jelenik meg stb.),

c) a társaságot alapítani kívánó személy a társasági formán, esetleg a székhelyen és a vezető tisztségviselő megjelölésén kívül egyéb információval a jövőbeni működésről nem rendelkezik, különösen nem tudja megjelölni a társaság működési körét, kivéve a kényszervállalkozók bizonytalanságait,

d) amennyiben nyilvánvaló, hogy a társaság alapításával igazolt székhelyen jogszabály szerinti tényleges tevékenységet nem kívánnak folytatni, vagy működő társaság bejegyzett címein tevékenységet nem folytat, így különösen, ha - az ügyvéd által nyújtható székhely-szolgáltatás kivételével - az ügyvédet kérik meg, hogy székhely megjelöléshez irodáját mint postacímet bocsássa rendelkezésre;

e) tartós megbízás esetén a társaság működése során fontos kérdésekben nem a vezető tisztségviselő, hanem a társasággal jogviszonyban nem álló személy dönt érdemben,

f) az alapítók az induló tőke pénzbeli részét vagy részesedést vásárló az ellenszolgáltatást nem honos országából, hanem harmadik, különösen OECD-n kívüli országból biztosítják anélkül, hogy annak különös okát adnák,

g) a korábban bejegyzett, de tartósan nem működő veszteséges cégek felvásárlása nyilvánvalóban működtetési cél nélkül,

h) a társaság működése során pénzmosási kérdésekben nemzetközileg nem együttműködő országtól minden előzetes üzleti kapcsolat nélkül igen kedvező, ügynöki, közvetítő kereskedői ajánlat érkezik,

i) a társaság kriptodevizával összefüggő tevékenységet végez,

j) a társaság alapítói polgárháborús övezetbe tartozó országban honosak.

5.3. Ingatlan adásvételével kapcsolatosan magas kockázati tényező különösen:

a) az eladó vagy a vevő elfogadható magyarázat nélkül a készpénzfizetéshez ragaszkodik,

b) az ingatlan vételár minden különösebb indok nélkül vagy anélkül, hogy valamelyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, feltűnően eltér - magasabb - a helyben szokásos közismert ártól,

c) a felek lakcíme, tartózkodási helye és az ingatlan fekvése az ügyvédi irodájától távol fekszik, és az ügyvédválasztásnak semmilyen különös indoka nincs (pl. az ügyvéd korábban valamely fél megbízásából már eljárt),

d) ugyanazon ingatlan kapcsán egymást követő adás-vételek során indokolatlanul jelentősen változik az ingatlan vételára.

5.4. A letéttel kapcsolatosan magas kockázati tényező különösen:

a) a letétből felszabadított pénzösszeg engedményezése kívülálló részére minden különösebb indok nélkül,

b) a letét készpénzben való elhelyezése, amennyiben azt nem bankszámláról vették fel, vagy ha az ügyvéd a letétkezelési szabályzat tiltása ellenére a letétet nem konkrét, hanem általánosan megfogalmazott céllal fogadta el.

5.5. A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatosan magas kockázati tényező különösen:

a) a bizalmi vagyonkezelés alapítására vonatkozó ajánlat vagyonrendelői minőségben olyan személyek részéről, akik maguk vagy a vagyonrendelőként megjelölt jogi személy esetében, a jogi személy képviselői

aa) felismerhetően kívülállók irányításával, kívülállók döntéseinek megfelelően járnak el (pl. elkísérik a megbeszélésekre, helyette nyilatkoznak vagy a fenti személy pusztán az aláíráskor jelenik meg stb.), illetve

ab) a bizalmi vagyonkezelés alapításának tényén kívül egyéb információval nem rendelkeznek a bizalmi vagyonkezelés rendeltetéséről, a kezelendő vagyonról, illetve a kedvezményezettek köréről, vagy ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés feljogosítja a vagyonkezelőt a kedvezményezett személyének kijelölésére, akkor ennek okáról és a kijelölés szempontjairól, módjáról;

b) bizalmi vagyonkezelés alapítására vonatkozó ajánlat jogi személy vagyonrendelő esetén nem honos országból, hanem harmadik, különösen OECD-n kívüli, pénzmosási kérdésekben nemzetközileg nem együttműködő országtól érkezik;

c) bizalmi vagyonkezelői feladatok ellátására vonatkozó kijelölés olyan személyek részére, akik maguk vagy a vagyonkezelőként megjelölt jogi személy esetében, a jogi személy képviselői

ca) felismerhetően kívülállók irányításával, kívülállók döntéseinek megfelelően járnak el (pl. elkísérik a megbeszélésekre, helyette nyilatkoznak, vagy a fenti személy pusztán az aláíráskor jelenik meg stb.), illetve

cb) a bizalmi vagyonkezelés alapításának tényén kívül egyéb információval nem rendelkeznek a bizalmi vagyonkezelés rendeltetéséről, a kezelendő vagyonról, illetve a kedvezményezettek köréről, vagy ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés feljogosítja a vagyonkezelőt a kedvezményezett személyének kijelölésére, akkor ennek okáról és a kijelölés szempontjairól, módjáról;

d) a vagyonrendelő vagy a bizalmi vagyonkezelő részéről adott tartós megbízás esetén a bizalmi vagyonkezelés működése során fontos kérdésekben, a jogszabály által megállapított keretek között nem a vagyonrendelő, illetve a bizalmi vagyonkezelő, hanem bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban nem álló személy dönt érdemben;

e) a vagyonrendelő a kezelt vagyon pénzbeli részét nem honos országából, hanem harmadik, különösen OECD-n kívüli országból biztosítja anélkül, hogy annak különös okát adná;

f) a vagyonrendelő a kezelt vagyon pénzbeli részének készpénzben történő vagyonkezelésbe adásához ragaszkodik, anélkül, hogy ennek elfogadható magyarázatát adná;

g) a megjelölt vagy a potenciális kedvezményezettek kiléte vagy a vagyonrendelőhöz fűződő viszonya nem világos, illetve a vagyonrendelő nem tudja megindokolni a (tényleges vagy potenciális) kedvezményezettek kijelölését.

5.6. Ha az ügyvéd belső kockázatértékelést készít, annak alapjául további magas kockázati tényezőket is megállapíthat.

5.7. Az ügyvéd a belső kockázatértkelés elkészítése során ügyfeleit magas, átlagos vagy alacsony kockázati kategóriába sorolja. Átlagos kockázati kategóriába kell sorolni azt az ügyfelet, akinél legfeljebb három magas kockázati tényező merül fel, alacsony kockázati kategóriába kell sorolni azt az ügyfelet, akinél magas kockázati tényező nem merül fel.

6. A Kit. szerinti kötelezettségek teljesítésének módja

6.1. Szankciós listák és azok alapján való szűrés

6.1.1. Az ügyvéd folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait.

6.1.2. A Magyar Ügyvédi Kamara honlapján tájékoztatást tesz közzé a korlátozó intézkedéseket elrendelő európai uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról, és azt folyamatosan aktualizálja (szankciós listák).

6.1.3. Az ügyvéd indokolt esetben betekintéssel ellenőrzi, hogy az ügyfél szerepel e a szankciós listák valamelyikén.

6.1.4. Az ellenőrzés eredményét az ügyvéd feljegyzi az ügy iratai között.

6.2. Bejelentés

6.2.1. Az ügyvéd a Pmt. szerinti bejelentésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával köteles haladéktalanul bejelenteni, a tudomására jutott minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.

7. Adatvédelem, nyilvántartás

7.1. Az ügyvéd az ügyfél-átvilágítás során tudomására jutott adatokat csak a jelen szabályzat 4. pontjában foglalt tevékenységei során, illetve az ügyfél által ügyvédi tevékenység végzésére adott más megbízás teljesítéséhez használhatja fel, és az ügyfél-átvilágítás során tudomására jutott adatokat megkeresésre, az ügyfél hozzájárulásával átadhatja más ügyfél-átvilágításra kötelezett ügyvédnek, illetve szolgáltatónak. Az adatközléskor közölni kell az átvilágítási intézkedés időpontját is.

7.2. Az ügyvéd köteles

a) az ellenőrzés során megismert adatok papíralapú vagy elektronikus másolatát megőrizni,

b) az ellenőrzés megtörténtének tényét az ügy iratai között írásban vagy elektronikus nyilvántartásban rögzíteni,

c) a megkeresésre adott választ elektronikus formában tárolni, és

d) az általa vezetett nyilvántartásban a Pmt. 57. §-ában írt adatokat feltüntetni.

7.3. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során az ügyvéd birtokába jutott iratok, adatok nyolc évig őrzendők. Az őrzési kötelezettség eseti megbízás esetén az adatrögzítéstől, tartós megbízás esetén az üzleti kapcsolat megszűnésétől kezdődik. Az adatokat úgy kell megőrizni, hogy azokból a változás dátuma és a változás előtti adatok is megállapíthatók legyenek. Az elektronikus formában őrzött dokumentumot egy számítógépen kívüli adathordozón, biztonsági másolatban is menteni és kezelni kell.

8. Belső ellenőrző és információs rendszer, képzési program

8.1. Az alkalmazottal nem rendelkező ügyvéd köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító megbízás megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről gondoskodni. A rendszernek biztosítania kell, hogy az ügyvéd teljeskörűen és gyorsan teljesíthesse a pénzügyi információs egységtől, a területi ügyvédi kamarától vagy bűnüldöző szervektől érkező megkereséseket. A belső ellenőrzési és információs rendszer ezen felül kiterjed az ügyvédi iroda vezetője és Alkalmazottja által küldhető értesítés teljesítése érdekében - az ügyvédi iroda szolgáltató típusára és méretére tekintettel - kialakított és névtelenséget biztosító belső rendszer működtetésére is.

8.2. Az ügyvéd a beazonosított kockázataival összhangban köteles gondoskodni arról, hogy a tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító megbízást, ügyletet felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt.-nek megfelelően tudjanak eljárni.

9. Az ügyvéd kötelezettsége a kamarai ellenőrzés során

9.1. Az ügyvéd a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai hatósági ellenőrzése során törvényben, valamint a jelen és a kamarai hatósági ellenőrzés részletes szabályairól szóló kamarai szabályzatban írtak szerint jár el.

10. Az ügyvédi irodákra vonatkozó eltérő szabályok

10.1. Az ügyvédi iroda - ha szervezeti struktúrája és működése ezt lehetővé teszi - a jelen szabályzatra utalással és a Pmt. szerinti kötelezettségek teljesítéséért felelős személy kijelölésével is eleget tehet a belsőszabályzat- és kockázatértékelés-készítési kötelezettségének.

11. Hatálybalépés

11.1. Ez a szabályzat az igazságügyi miniszter jóváhagyását követően, a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján történő közzétételét követő tizenötödik napon lép hatályba.

11.2. Hatályát veszti

a) az egységes szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák részére,

b) a mintaszabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, a többszemélyes ügyvédi irodák, irodák részére,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 1/2009. (IV. 27.) MÜK szabályzat,

d) az 1/2017. (VII. 10.) MÜK szabályzat (egységes szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák részére),

e) a területi ügyvédi kamarák által kiadandó pénzmosás megelőzési útmutató tartalmáról szóló 2/2017. (VII. 10.) MÜK szabályzat.

Dr. Bánáti János

elnök

Dr. Fekete Tamás

főtitkár

1. melléklet a 14/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzathoz

2. melléklet a 14/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzathoz

3. melléklet a 14/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzathoz

4. melléklet a 14/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzathoz