ÍH 2014.28 AZ ELJÁRÁS SORONKÍVÜLISÉGE ESETÉN AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK BETARTÁSA - A TÁRGYALÁSI IDŐKÖZ MEGRÖVIDÍTÉSE ESETÉN FIGYELEMBE VEENDŐ SZEMPONTOK

Az eljárás soronkívüliségére hivatkozással sem mellőzhető a tárgyalásra való felkészüléshez szükséges idő biztosítása a fél számára [Pp. 96. § (3) bek., 125. § (2) bek., 344. § (2) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett hetilapban megjelent "Csak semmi politika!" című írással azonos helyen és betűszedéssel, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt: "Helyreigazítás: A perbeli hetilap 2013. március 21-i számában közölt "Csak semmi politika!" című cikkben valótlanul állítottuk, hogy S. A.-t és a Nemzeti Bank vezetését a kormány azzal vegzálta, hogy mondvacsinált ürüggyel rájuk uszította a számvevőszéket, ami azt is világossá tette, hogy az ÁSZ-nál már rég nincs szó valódi függetlenségről. A valóság ezzel szemben az, hogy az Állami Számvevőszék a törvényben meghatározott jogállása szerint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerveként minden más szervezettől - így a mindenkori kormánytól is - függetlenül látja el feladatát."

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 79. §-át, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 12. § (1) bekezdését, a Pp. 164. § (1) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, 342. § (1), (2) bekezdéseit, 343. § (1) bekezdését, 345. § (1), (2) bekezdéseit, valamint az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 5. § (10) bekezdését, és hivatkozott a PK 15. számú állásfoglalására is.

A sérelmezett közlés tartalmának a jogszabályokkal való összevetése alapján arra következtetett, hogy az I. rendű alperes valótlanul állította, hogy a felperes a Nemzeti Banknál végzett ellenőrzést bárki biztatására, uszítására folytatta volna le, ugyanis arról jogszabály rendelkezik. A jegybank szabályszerű működésének vizsgálata törvényi lehetőség és egyúttal kötelezettség is a felperes számára. Kitért arra, hogy a soron kívül kitűzött első tárgyalásra a postai idézés mellett faxküldeménnyel is idézte a feleket, akik közül az első tárgyaláson kizárólag a felperes jogi képviselője jelent meg. Az alperes ellenkérelmet egyáltalán nem terjesztett elő, és bizonyítást sem ajánlott fel. Tekintettel arra, hogy a felperes megfelelően igazolta, hogy a valótlan tényállításhoz képest mi a valóság, a bíróság az alperest a felperes keresetében foglaltaknak megfelelően marasztalta. Utalt arra, hogy a helyreigazítás szövegén csak a sorrendiség alapján változtatott, mert a kialakult gyakorlatnak megfelelően a valótlan tényállítást helyezte a helyreigazító szöveg elejére, míg a valóság közlését e mögött rendelte feltüntetni. Elhagyta ugyanakkor a közlemény szövegéből a jegybank vezetőinek fizetésére és a felügyelőbizottságra vonatkozó részeket, mivel helyreigazítási kérelmet csak az érintett terjeszthet elő.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperesek nyújtottak be fellebbezést, melyben kérték annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását.

Előadták, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatala során lényeges eljárási szabályt sértett, amikor szabályszerű idézést nem küldött a részükre. A felperes által kezdeményezett perről kizárólag 2013. május 14. napján, a 2013. május 9-ei tárgyalási napot követően szereztek tudomást. Álláspontjuk szerint a postai küldemény a tárgyalási napon került a postára. Kifejtették, hogy főszabály szerint az idézést postai úton kell eljuttatni a felekhez, csak sürgős esetben van lehetőség a telefonos, szóbeli, e-mail útján való kézbesítésre. A faxon keresztül történő idézés nem szerepel a kivételes közlési módok között. A postai idézés átvételét követően betekintettek az iratba, melyben a faxon való idézés igazolása valóban szerepelt, azonban az indokolatlanul rövid határidővel történt. Nem vitatták, hogy megérkezett a bíróságra a fax sikeres adásáról szóló értesítés, a faxon megküldött dokumentumok azonban nem kerültek a birtokukba. Rámutatottak, a lap online felületén megtalálható a szerkesztőség e-mail címe is, melyre a Pp. rendelkezései alapján szabályszerű idézés küldhető, ide azonban nem érkezett elektronikus levél az elsőfokú bíróságtól. A szabályszerű idézés hiánya olyan lényeges eljárási szabálysértés, ami a másodfokú eljárás során nem orvosolható, így csak az eljárás megismétlésére van jogi lehetőség.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

Hivatkozott arra, hogy sajtó-helyreigazítási perben a Pp. speciális szabályai szerint az első tárgyalást a bíróság a keresetlevél érkezésétől számítva legkésőbb a nyolcadik napra tűzheti ki. Az ehhez képest rövidebb eljárási határidő az alperesekre nézve nem jelenthetett hátrányt, mivel a sajtó-helyreigazítási kérelemből már értesültek a per tárgyáról, tehát tudomásuk volt arról, hogy mely cikk miatt és milyen okból kéri a helyreigazítást a felperes. Előadta, hogy a tárgyalási napon az alperessel szemben ő a faxon megküldött idézésre megjelent. Hivatkozott továbbá arra, hogy a jogszabály sürgős esetben felmentést ad a bíróság részére a posta útján való kézbesítés alól szabályszerűnek ismerve el más közlési módokat. Ahhoz, hogy az idézéshez fűződő joghatások beálljanak, az idézés szabályszerűségét a bíróságnak meg kell állapítania. Erre csak akkor van mód, ha annak címzettje igazoltan tud a megjelenési kötelezettségéről, ha pedig nem, úgy ez neki felróható; ezért az alperesek nem hivatkozhatnak megalapozottan arra, hogy a faxüzeneteket intéző adminisztrátor szabadságon volt, ezért nem értesültek a tárgyalás kitűzött időpontjáról.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete ellen irányuló fellebbezést a Pp. 256/A. § (1) bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el.