2011. évi LXVI. törvény

az Állami Számvevőszékről[1]

Az Országgyűlés a közpénzek kezelésének, felhasználásának, valamint a nemzeti vagyon kezelésének, védelmének és hasznosításának ellenőrzése érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:[2]

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Állami Számvevőszék jogállása és hatásköre

1. § (1)[3] Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Állami Számvevőszék jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és e törvény határozza meg.

(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.

(3) Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.

(4)[4] Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját.

(5) Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet.

(6) Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.

2. § (1)[5] Az Állami Számvevőszék a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkot, a fejezetet irányító szerv jogait az elnök gyakorolja.

(2)[6] Az Állami Számvevőszék a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Állami Számvevőszék költségvetését a (2a) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az egyéb működési kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatának együttes összege ne legyen kevesebb ugyanezen előirányzatok előző évi - ide nem értve a különleges, egyszeri beruházásra igényelt költségvetési támogatás összegét - központi költségvetésben megállapított együttes összegénél.

(2a)[7] Az Állami Számvevőszék bértömeg-gazdálkodást folytat. Az Állami Számvevőszék központi költségvetési törvény szerinti személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, központi költségvetésről szóló törvény szerinti előirányzatnak a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, az azt megelőző naptári évre vonatkozó, a bruttó átlagkeresetek éves növekedését kimutató kereseti indexszel korrigált összege. A tárgyévre meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét év közben az e bekezdés szerinti index kilenc tizenketted részével korrigálni kell. A korrekció összegét a tárgyév március 31. napjáig kell az Állami Számvevőszék rendelkezésére bocsátani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyéb működési kiadások előirányzatán belül a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata összegének meghatározása esetében is.

(3) Az Állami Számvevőszék részére e törvény 3-5. §-aiban foglaltakon túlmenően további feladatot törvény csak úgy állapíthat meg, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja.

(4) Az Állami Számvevőszék gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által közbeszerzési eljárás útján kiválasztott és megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi. A könyvvizsgálattal a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő "költségvetési" minősítésű könyvvizsgáló bízható meg.

Az Állami Számvevőszék feladatai

3. § (1) Az Állami Számvevőszék feladatait e törvény és más törvények állapítják meg.

(2) Az Állami Számvevőszék tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy jóvá. Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az Országgyűlést.

(2a)[8] Az Állami Számvevőszék az elnök döntése alapján az ellenőrzési tervben nem szereplő ellenőrzést is végezhet, amelyről az éves beszámolójában ad tájékoztatást az Országgyűlés részére.

(3) Törvényben meghatározott feladatkörében az Állami Számvevőszék

a) köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján,

b) ellenőrzést végezhet a Kormány felkérésére.

(4) Az Állami Számvevőszék a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére, amelynek Magyarország tagja, továbbá az Országgyűlés vagy a Kormány által vállalt nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére - díjazás ellenében is - ellenőrzést folytathat, ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet végezhet belföldön és külföldön. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervének teljesítését e bekezdésben meghatározott tevékenysége nem veszélyeztetheti.

4. § Az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást ad a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről.

5. § (1)[9] Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés számára véleményt ad a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességéről és célszerűségéről.

(2)[10] Az Állami Számvevőszék az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzi a központi költségvetési fejezetet irányító szerv és a fejezetbe sorolt költségvetési szervek működését, a fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, valamint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és ezek társulása gazdálkodását.

(3)[11] Az Állami Számvevőszék az államháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenőrzi a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket (intézményeket), valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, az egyesületeknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban - ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történő átutalását - vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető.

(4) Az Állami Számvevőszék a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése keretében

a) ellenőrzi az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását;

b)[12] ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő, továbbá valamennyi köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet vagyongazdálkodását.

(5) Az Állami Számvevőszék - a (3)-(4) bekezdés szerinti ellenőrzési feladataival összefüggésben - ellenőrizheti az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél.

(6) Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését.

(7) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. A központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében az Állami Számvevőszék ellenőrzése kiterjed

a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadásra és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a pénzügyi beszámolójára,

b) az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásról készített zárszámadásra.

(8) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét.

(9) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek gyakoriságát törvény, törvényi szabályozás hiányában az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg.

(10)[13] Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak és az alapszabályának megfelelően működik-e.

(11) Az Állami Számvevőszék - törvény rendelkezéseinek megfelelően - törvényességi szempontok szerint ellenőrzi

a) a pártok gazdálkodását,

b) a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználását,

c)[14] a vallási egyesület, az egyházi jogi személyek vagy azok nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység végzésére létrehozott, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabálya szerint jogi személyiséggel nem rendelkező intézménye részére az államháztartásból nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználását,

d)[15] a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait, valamint

e)[16] a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvény szerinti egyesületet és alapítványt.

(12) Törvény az Állami Számvevőszék ellenőrzését szabályszerűségi szempontok vizsgálatára korlátozhatja.

(12a)[17] Az Állami Számvevőszék által a (11) bekezdés e) pontja alapján lefolytatott ellenőrzés során a 31. § és a 33. § szerinti intézkedések nem alkalmazhatóak.

(13)[18] Az Állami Számvevőszék feladatkörében elemzéseket és tanulmányokat készíthet. Az Állami Számvevőszék az elnök 13. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt feladataihoz kapcsolódóan elemzéseket és tanulmányokat készít, ezek rendelkezésre bocsátásával segíti a Költségvetési Tanácsot feladatai ellátásában.

(14)[19] Az Állami Számvevőszék a választási eljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint ellenőrzési feladatokat lát el.

Jogszabálytervezetek véleményezése

6. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke részt vesz

a) az Állami Számvevőszék jogállását, feladatkörét érintő,

b) az államháztartás működési rendjéről, és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló,

c) az államháztartás számviteli rendjével kapcsolatos

jogszabályok előkészítésében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálytervezeteket a közigazgatási egyeztetés során is - megfelelő határidő biztosításával - véleményezésre meg kell küldeni az Állami Számvevőszék részére.

Az Állami Számvevőszék székhelye

7. § (1) Az Állami Számvevőszék székhelye Budapest.

(2)[20][21] Az Állami Számvevőszék a vármegyékben ellenőrzési irodákat működtethet.

II. FEJEZET

AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

8. §[22] (1)[23] Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, két alelnökből, vezetőkből, számvevőkből és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalókból áll.

(2) Az Állami Számvevőszék szervezetére és feladatai ellátásának belső rendjére, illetve módjára vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezései szerint az Állami Számvevőszék elnöke szervezeti és működési szabályzatban állapítja meg.

Az Állami Számvevőszék elnöke

9. § (1)[24] Az Állami Számvevőszék elnökének személyére az Országgyűlés számvevőszéki ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot.

(2) Nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be.

(3)[25]

(4) Az Állami Számvevőszék elnöke megválasztása után, hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz.

(5) Az Állami Számvevőszék elnöke megbízatása lejártával újraválasztható. Ha újraválasztására nem kerül sor, az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az Országgyűlés az Állami Számvevőszék új elnökét meg nem választja.

(6) Az Állami Számvevőszék elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, keresete nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(7) Az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(8) Az Állami Számvevőszék elnökének minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.

(9)[26]

10. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökét az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2)[27] A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

11. §[28] (1) Az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a 70. életév betöltésével,

c) lemondással,

d) összeférhetetlenség kimondásával,

e) felmentéssel,

f) kizárással,

g) halállal.

(2) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása a lemondásban megjelölt napon szűnik meg.

(3)[29] Az Állami Számvevőszék elnökével szemben a 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenséget az Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága javaslatára állapítja meg.

(4) Felmentéssel szüntethető meg a megbízatás, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak. A felmentést az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezheti, a felmentésről az Országgyűlés dönt.

(5) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyűlés, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el. A kizárást a mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság kezdeményezheti.

12. § (1) Ha az elnök e tisztségét legalább három évig betöltötte és megbízatása megszűnésére a megbízatás időtartamának letelte, a 70. életév betöltése, lemondás, felmentés vagy halál miatt kerül sor, a tisztség megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, valamint - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(2) Amennyiben az elnök megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.

(3) Az elnök halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.

(4)[30] Ha az elnök a megbízatásának megszűnését követően politikai vagy szakmai felsővezetői megbízatást kap, az e § szerinti juttatásra az új megbízatással összefüggő hivatalba lépése napjától nem jogosult, és a már felvett összeg időarányos részét vissza kell fizetnie.

(5) Az elnök végkielégítésre, felmentési időre, jubileumi jutalomra nem jogosult.

(6) Ha az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem a 11. § (1) bekezdés d) vagy f) pontja alapján szűnt meg.

13. § (1) Az Állami Számvevőszéket az elnök vezeti. Gondoskodik arról, hogy az Állami Számvevőszék a feladatait, tevékenységét a jogszabályok előírásainak megfelelően lássa el.

(2) Az Állami Számvevőszék elnöke

a) kiadja az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatát,

b) meghatározza az Állami Számvevőszék stratégiáját és ellenőrzési tervét, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c) összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatát és zárszámadását,

d) megállapítja és nyilvánosságra hozza a számvevőszéki ellenőrzés eljárási szabályait és módszereit,

e) gondoskodik az Állami Számvevőszék éves beszámolójának, valamint a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról (zárszámadás) készített jelentésnek az Országgyűlés elé terjesztéséről,

f) gondoskodik a Kormány felkérésére végzett ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentés miniszterelnöknek való megküldéséről,

g) tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein,

h) képviseli az Állami Számvevőszéket,

i)[31] a szervezeti és működési szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, meghatározza a személyi állományra vonatkozó teljesítményértékelés rendszerét és szempontjait, szervezet-átalakítási joga gyakorlása keretében dönt a személyi állomány létszámáról,

j) ellenőrzi a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozatát, gondoskodik azok nyilvántartásáról,

k) külön jogszabályokban meghatározottak szerint szakmai képzést szervezhet,

l) a Költségvetési Tanács tagjaként ellátja a külön törvényben meghatározott ezirányú feladatait,

m)[32] ajánlást adhat ki,

n)[33] szabályzatban meghatározhatja az otthoni munkavégzés és a távmunkavégzés szabályait,

o)[34] ellátja a törvényekben ráruházott egyéb feladatokat.

Az Állami Számvevőszék alelnökei[35]

14. §[36] (1)[37] Az Állami Számvevőszék alelnökeit az elnök nevezi ki tizenkét évre.

(2) Nem nevezhető ki az Állami Számvevőszék alelnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be.

(3) Az Állami Számvevőszék alelnöke kinevezése után, hivatalba lépése alkalmával az elnök előtt esküt tesz.

(4) Az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a 70. életév betöltésével,

c) lemondással,

d) összeférhetetlenség megállapításával,

e) felmentéssel,

f) kizárással,

g) halállal.

(5) A lemondást írásban kell közölni az Állami Számvevőszék elnökével. Az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása a közlés időpontját követően, a lemondásban megjelölt napon szűnik meg.

(6) Az Állami Számvevőszék alelnöke összeférhetetlenségének megállapításáról az elnök határoz.

(7) Az Állami Számvevőszék elnöke felmentéssel szüntetheti meg az alelnök megbízatását, ha az Állami Számvevőszék alelnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.

(8) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Állami Számvevőszék elnöke, ha az alelnök neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el.

(9) Az Állami Számvevőszék alelnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, keresete nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(10) Az Állami Számvevőszék alelnöke megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(11) Az Állami Számvevőszék alelnökének minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.

(12) Az Állami Számvevőszék alelnöke megbízatása megszűnésének esetére járó juttatásokra a 12. § (1)-(5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy azok alkalmazásában elnökön alelnököt kell érteni.

(13) Ha az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem összeférhetetlenség megállapításával vagy kizárással szűnt meg.

(14)[38] Az Állami Számvevőszék elnökének akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt alelnök az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott jogkörben gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit. A kijelölt alelnök általános helyettesítési jogkörében nem jogosult a 13. § (2) bekezdés a), b), d) és m) pontjában foglalt feladatok ellátására, azonban a már meghatározott ellenőrzési terv és stratégia végrehajtásáról gondoskodni köteles. Az Állami Számvevőszék kijelölt alelnöke nem helyettesítheti az elnököt a Költségvetési Tanácsban.

(15)[39] Az Állami Számvevőszék alelnökeinek feladatait az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

A számvevő[40]

15. § (1)[41] Számvevő az Állami Számvevőszék feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, vagy ellenőrzési és azt támogató feladatot ellátó, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

(1a)[42] A számvevői jogviszony az Állami Számvevőszék mint munkáltató és a számvevő mint foglalkoztatott között a számvevői közszolgálati szerződéssel jön létre.

(1b)[43] A számvevői közszolgálati szerződésben állapodnak meg a felek a számvevő munkaköréről, a munkavégzés helyéről, a számvevő besorolásáról, alapilletményének mértékéről. A számvevői közszolgálati szerződés a jogviszonyt érintő egyéb lényeges kérdésekről is rendelkezhet. A számvevői közszolgálati szerződésben nem szabályozott kérdésekben a számvevői jogviszonyra az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(1c)[44] Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében szabályzatban határozza meg a számvevői besorolási kategóriákat, az egyes számvevői munkaköröket, a munkáltató által meghatározható pótszabadság mértékét, valamint a teljesítményértékelés szabályait.

(2)[45] Eltérő rendelkezés hiányában a számvevői jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A számvevői közszolgálati szerződést írásba kell foglalni. A számvevői közszolgálati szerződést módosítani csak az Állami Számvevőszék és a számvevő közös megegyezésével lehet. A szerződés tartalmának módosítására a szerződés létrejöttével kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.

(2a)[46]

(2b)[47]

(2c)[48]

(3)[49] A számvevői jogviszony helyettesítés céljából, meghatározott munka elvégzésére vagy gyakornoki feladatok ellátására határozott időre is létesíthető. A határozott idejű számvevői jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon - így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni.

(4)[50]

(5)[51] A számvevőnek a jogviszony létesítéséhez és a besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket igazolnia kell. A számvevő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.

(6) A számvevő hivatalba lépésekor esküt tesz.

(7)[52] A számvevő részt vesz az Állami Számvevőszék feladatainak ellátásában, elvégzi a munkaköri leírásában szereplő feladatokat, továbbá az azok végrehajtásához kapcsolódó mindazon feladatokat, amelyekkel felettes vezetője megbízza.

(8)[53] A számvevőnek a feladatait a hatályos jogrend előírásai szerint, a demokratikus, jogállami intézményrendszerben kifejeződő közérdek iránti elkötelezettséggel kell ellátnia. A számvevővel szemben elvárás, hogy feladatait hivatásszerű példamutatással, a jogszabályi előírások maradéktalan betartásával, pontosan lássa el és állampolgári kötelezettségeit teljesítse, valamint hivatására a magánéletében is méltó legyen.

16. §[54]

A vezetői és tanácsadói munkakörök

17. § (1)[55] Az Állami Számvevőszék elnöke vezetői és tanácsadói megbízást adhat.

(2)[56] A vezetői és tanácsadói megbízás indokolás nélkül bármikor visszavonható. A vezetői és tanácsadói megbízás visszavonása nem érinti a számvevői jogviszonyt.

(3) Az Állami Számvevőszék vezetőinek hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat állapítja meg.

(4)[57]

(5)[58] A vezetői és tanácsadói pótlékok mértékét az Állami Számvevőszék elnöke szabályzatban határozza meg.

Összeférhetetlenség és együttalkalmazási tilalom[59]

18. §[60] (1) Az Állami Számvevőszék elnöki, alelnöki, vezetői és számvevői tisztsége összeegyeztethetetlen minden olyan szervezetnél betöltött tisztséggel, amely szervezet az államháztartás valamelyik alrendszeréből támogatásban részesül.

(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, önkormányzati képviselő-testületnek.

(3) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - más megbízást nem láthat el, más keresőfoglalkozást nem folytathat, díjazást más tevékenységért nem fogadhat el.

(4) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője nem lehet a Kormány és az Országgyűlés számvevőszéki ügyekben illetékes bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti hozzátartozók.

(5) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője a Kttv. szerinti hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba nem kerülhet a jogviszonyának fennállása során.

(6) Ha az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője vagy számvevője személyével kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását vagy a jogviszony létesítését követően - amennyiben az összeférhetetlenség később keletkezik, annak keletkezését követően - tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig a hatáskörét nem gyakorolhatja, feladatait nem láthatja el.

(7) A vezető és a számvevő esetében az összeférhetetlenséget az elnök állapítja meg.

(8) A számvevőre vonatkozó, e §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az Állami Számvevőszék által az ellenőrzésben való részvételre felkért szakértőre és megbízási jogviszonyban foglalkoztatott más közreműködőre, valamint a (4) és (5) bekezdést az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókra is alkalmazni kell.

(9) Az Állami Számvevőszék munkáltatói ellenőrzési jogkörében fokozottan figyelemmel kíséri, hogy a személyi állományába tartozó alkalmazottak megfeleljenek a jogviszonyukra irányadó törvényi és etikai feltételeknek, továbbá hogy a feladatellátásukkal összefüggésben megelőzze, feltárja és orvosolja az objektív érdekellentétnek tekinthető helyzeteket (a továbbiakban együtt: vizsgálati célok), amelynek rendszerét és szempontjait az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg.

(10) A (9) bekezdés szerint lefolytatott vizsgálatok tekintetében az érintettek adatvédelmi tájékoztatási joga korlátozható, feltéve, hogy az veszélyeztetheti vagy jelentősen akadályozhatja a vizsgálati célok elérését, és a korlátozások e célok eléréséhez szükségesek.

(11) A (10) bekezdés alkalmazásában érdekellentét különösen, ha a feladat pártatlan és tárgyilagos ellátása elköteleződéssel kapcsolatos ok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt sérül.

Vagyonnyilatkozat

19. §[61] (1)[62] Az Állami Számvevőszék elnöke a megválasztását, az Állami Számvevőszék alelnöke a kinevezését követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)[63] Az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint a jogviszony létesítésekor, majd azt követően a vezetők évente, a számvevők kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

(3) A vagyonnyilatkozatok őrzésére, ellenőrzésére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői esetében - eltérő szabály hiányában - a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökeit, vezetőit és számvevőit megillető díjazás és juttatások[64]

20. § (1)[65] Az Állami Számvevőszék elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tizenkétszerese. Egyebekben az Állami Számvevőszék elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult.

(2)[66] Az Állami Számvevőszék alelnökeinek a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tíz és félszerese. Egyebekben az alelnökök az államtitkárt megillető juttatásokra jogosultak.

21. §[67] Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, munkája értékelésétől függően a számvevő alapilletményét határozott időre legfeljebb 60%-kal megemelheti vagy legfeljebb 10%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

Az Állami Számvevőszék személyi állományára vonatkozó egyéb rendelkezések[68]

21/A. §[69] (1) Az Állami Számvevőszék vezetőinek és számvevőinek jogviszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben

a)[70] a Kttv. rendelkezései közül a 6. § 2. pontját, 3. pontját, 7a-12. pontját, 15a. és 16. pontját, 20a. pontját, 23. pontját, 25. és 26. pontját, 31a. pontját, 7. §-át, 9. § (2) és (3) bekezdését, 10. § (1), (3) és (4) bekezdését, 11. § (1)-(4) bekezdését, 12. és 13. §-át, 14. § (2) és (3) bekezdését, 15-25. §-át, 39. § (1) bekezdés a) és b) pontját, c) pontját azzal az eltéréssel, hogy számvevői jogviszony csak felsőfokú végzettséggel rendelkező személlyel létesíthető és tartható fenn, 39. § (4)-(4b) bekezdését, 42. § (1), (3) bekezdését, (4) bekezdés a) és b) pontját, valamint (6) és (7) bekezdését, 43. § (4)-(6) bekezdését, 44. §-át, 46. §-át, 49. és 50. §-át, 51. § (2), (6) és (7) bekezdését, 54. § (1), (3), valamint (5) és (6) bekezdését azzal az eltéréssel, hogy csak külföldi kiküldetésre alkalmazható, 59. §-át, 60. § (1) bekezdés a)-c), e)-h) és j) pontját, valamint (2), (3), (6), (7) és (10) bekezdését, 61. §-át, 63. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a)-c) és e)-i) pontját és (2a)-(7) bekezdését, 64. § (1)-(3) és (5) bekezdését, 64/A. §-át, 66-71. §-át, 74. §-át, 75. § (1) bekezdés a), b) és d)-j) pontját, valamint (2)-(4) bekezdését, 76. §-át, 78-79. §-át, 80. § (1), (2b) és (3)-(5) bekezdését, 81-82. §-át, 83. § (1) és (2) bekezdését, 83/A. §-át, 84. § (1) bekezdését, 85. § (3) bekezdését és a (4) bekezdés a) és b) pontját, 89-100. §-át, 101. § (1) és (2) bekezdését, 102-107. §-át, 109-115. §-át, 130. § (1) bekezdését, 131. § (1) és (5) bekezdését, 143. §-át, 144. § (2)-(4) bekezdését, 145-149. §-át, 149/A. §-át, 150-154. §-át, 160-164. §-át, 166. §-át, 167. § (1)-(5) bekezdését, 168-177. §-át, 179. § a)-h) pontját, 180. § (1) bekezdés a)-c), f), g), i) és j) pontját, valamint (2) bekezdését, 183/C. §-át, 184. §-át, 192. §-át, 193. § (1) bekezdés a), d) és e) pontját, valamint (2)-(6) bekezdését, 194. §-át, 195-202. §-át, 238. § (1)-(4) bekezdését, továbbá a 2. és az 5. mellékletét kell alkalmazni azzal, hogy ahol a Kttv. kinevezési okmányról rendelkezik, azon a számvevői közszolgálati szerződést kell érteni, és

b) az Mt. rendelkezései közül a 20. § (2)-(3) bekezdését, 78. § (1)-(2) bekezdését, 79. §-át, 177. §-át

kell megfelelően alkalmazni.

(2) A munkaviszonyban állók jogviszonyára az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Külső szakértők

22. § (1)[71] Ellenőrzés elvégzéséhez, megállapítások megtételéhez, véleményadáshoz az Állami Számvevőszék külső szakértőt vehet igénybe.

(2) Minden olyan személy vagy szervezet megbízható szakértői feladattal, aki vagy amely megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik.

(3) A számvevő felelősségére, jogaira és kötelezettségeire [15. § (7)-(8) bekezdés], továbbá az ellenőrzés szabályaira (III. fejezet) vonatkozó rendelkezéseket a szakértőre is alkalmazni kell.

(4) A szakértő a megállapításaiért, véleményéért felelős az őt megbízó Állami Számvevőszéknek.

III. FEJEZET

AZ ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI

Az ellenőrzés általános szabályai

23. § (1) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki, és a kialakított szabályokat nyilvánosságra hozza.

(2) Az Állami Számvevőszék jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatók, vagy a hozzá érkezett tájékoztatási célú információk, jelzések és egyéb dokumentumok alapján

a) ellenőrzést végezhet,

b) külön jogszabályban foglalt felhatalmazás esetén jogorvoslati eljárást kezdeményezhet,

c) a tudomására jutott adatokról, tényekről a 27. § (7) bekezdésének megfelelően az eljárásra, intézkedésre jogosult illetékes állami szervet értesíti,

d) a tudomására jutott adatokat, tényeket a folyamatban lévő ellenőrzései keretében vagy ellenőrzéseinek tervezése során hasznosítja.

Az ellenőrizhetőség elévülése[72]

23/A. §[73] Azon szervezet esetében, ahol az ellenőrzés lefolytatásának jogalapját a kapott támogatás képezi, az Állami Számvevőszék a támogatás felhasználásának naptári évét követő öt évig folytathat ellenőrzést. Támogatásnak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 19. pontjában meghatározott támogatás minősül.

Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények

24. § (1) Az ellenőrzésekkel szemben támasztott követelmények:

a) az ellenőrzéseket körültekintően és részletesen meg kell tervezni,

b) az ellenőrzés végrehajtása során a jogszabályok, az ellenőrzési program, és az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint kell eljárni,

c) az ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzési feladat megfelelő teljesítéséhez szükséges ismeretekkel és gyakorlattal,

d) az ellenőrzések eredményeinek, a megállapításoknak alátámasztottnak, a következtetéseknek okszerűnek és megalapozottnak kell lenniük,

e) az ellenőrzéseket hatékonyan és eredményes kell elvégezni.

(2) Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények megvalósulása érdekében az Állami Számvevőszék minőségbiztosítást működtet.

(3)[74] Az ellenőrzés az erről szóló értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik. Az értesítés mellőzhető, ha az ellenőrzés eredményes lefolytatását veszélyeztetné.

Az ellenőrzést végző számvevő jogai és kötelezettségei

25. §[75] (1) A számvevő az ellenőrzési feladatának megfelelően ellenőrzést végez. Amennyiben a helyszínen történő ellenőrzésre is sor kerül, a számvevő köteles az ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött szerv vezetőjének a megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.

(2) A számvevő az ellenőrzési feladatait a jogszabályok, az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint végzi.

(3)[76] Amennyiben a rendelkezésre bocsátott dokumentumok, adatok, illetve tájékoztatás hitelességének, megalapozottságának, teljességének megállapítása vagy egyes ellenőrzési megállapítások alátámasztása, kiegészítése indokolja, a számvevő jogosult az összefüggő tények vizsgálata céljából más szervezettől (a továbbiakban: ellenőrzést támogató szervezet) adatot, dokumentációt, tájékoztatást kérni, illetve az érintett szervezetnél is ellenőrzést végezni. Az ellenőrzést támogató szervezet a megkeresésben foglaltak teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik. Az ellenőrzést támogató szervezet a megkeresést annak megérkezésétől számított 8 napon belül köteles teljesíteni vagy a megkeresés teljesítésének jogszabályi akadályát az Állami Számvevőszékkel közölni.

(4) Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy felelős

a) az ellenőrzési feladatnak az ellenőrzési programban foglaltak szerinti végrehajtásáért,

b) azért, hogy az ellenőrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításra, feltárásra és írásban rögzítésre kerüljön,

c) a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért.

(5) Az ellenőrzés vezetője felelős

a) az ellenőrzés előkészítéséért, az ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért,

b) a számvevők által írásba foglalt megállapítások és a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az ellenőrzés tapasztalatait összegző jelentés tervezetének elkészítéséért,

c) az általa készített jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért.

Az ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok

26. § (1) Az ellenőrzésben nem vehet részt:

a) aki az adott ellenőrzést tartalmazó ellenőrzési terv elfogadását megelőző három naptári évben, illetve az ellenőrzéssel érintett időszakban az ellenőrzött szervezet dolgozója volt,

b) aki rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt az ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzés megkezdését megelőző három naptári évben, illetve az ellenőrzéssel érintett időszakban,

c) aki az ellenőrzött szervezetnél bármely egyéb, megengedett tevékenységet végez, vagy az ellenőrzött időszakban ilyen tevékenységet végzett,

d)[77] aki az ellenőrzött szervezet vezetőjének a Kttv. szerinti hozzátartozója,

e) akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható el.

(2) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi okot bárki bejelenthet. Az összeférhetetlenség kérdésében az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vezető a bejelentést követően nyolc napon belül dönt.

Adatbetekintés, adatkezelés és adatok célhoz kötött felhasználása[78]

27. § (1) Az ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során a dokumentumokba és az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, illetve azokról másolatot, kivonatot készíthet, ha azok minősített adatot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az adatnyilvántartó rendszerek adatállományait eredeti adathordozón - másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett - azonban csak akkor viheti el, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt, és az irat vagy adat megváltoztatásától, illetve megsemmisítésétől kell tartani.

(2) Az Állami Számvevőszék és a nevében ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során - annak lefolytatása érdekében - a személyes adatot tartalmazó dokumentumokba, adatnyilvántartásokba betekinthet, azokat - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az ellenőrzés lefolytatása céljából átveheti és kezelheti.

(3) Az Állami Számvevőszék és a nevében ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során különleges adatot és bűnügyi személyes adatot kezelhet, de - az egészségügyi adat és a bűnügyi személyes adat kivételével - azok tekintetében csak betekintési joggal rendelkezik.

(4) Az ellenőrzéssel érintett adatnyilvántartó rendszerben szereplő olyan személyek személyes adatai nem vehetők át, akik az ellenőrzött tevékenységgel nem érintettek és személyes adatuk az ellenőrzés lefolytatásához nem szükséges.

(5)[79] Az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetről vagy annak dolgozójáról, tisztségviselőjéről megszerzett adatok, információk a jelentés, az 5. § (13) bekezdése szerinti elemzés és tanulmány készítésén, valamint a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvényben (a továbbiakban: Nahtv.), valamint kormányrendeletben a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség számára meghatározott feladatok ellátásán és az általa nyújtott szolgáltatások nyújtásán kívüli célra nem használhatók fel. Az e bekezdés szerinti célhoz kötött felhasználású adatok a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére feladatainak ellátása és általa nyújtott szolgáltatások biztosítása céljából - a Nahtv. 83. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti kizáró okok hiányában - akkor bocsáthatóak rendelkezésre, ha az adatok megismerése az ellenőrzések célját hátrányosan nem befolyásolja és az Állami Számvevőszék intézményi függetlenségét nem sérti vagy veszélyezteti. Az Állami Számvevőszék személyi állományába tartozó személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - az e jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnését követően is az Állami Számvevőszék tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, egyéb, törvény által védett titkot kötelesek megőrizni, azt külön felhatalmazás nélkül harmadik személynek nem adhatják át, és feladatkörükön kívül nem használhatják fel.

(6) Az Állami Számvevőszék a hozzá érkezett közérdekű bejelentéseket, a jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatókat, illetve egyéb dokumentumokat, valamint a bennük szereplő, különleges adatnak nem minősülő személyes adatokat, valamint egészségügyi adatokat és bűnügyi személyes adatokat kezelheti.

(7) Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése, nyomozó hatósági megkeresés teljesítése, illetve peres eljárás lefolytatása céljából, egészségügyi adatot és bűnügyi személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság adatkérésének teljesítése céljából továbbíthatja.

(8) Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot az adatkezelés megkezdésétől számított öt évig, egészségügyi adatot és bűnügyi személyes adatot pedig az adatkezelés megkezdésétől számított három évig, de legfeljebb a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig kezelheti.

Közreműködési kötelezettség

28. § (1)[80] Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek lefolytatása, illetve az ellenőrzések megtervezése érdekében az ellenőrzött, illetve törvény alapján ellenőrizhető szervezet (a továbbiakban együtt: ellenőrzött szervezet) és annak munkavállalója közreműködésre köteles. Az ellenőrzött szervezet és annak munkavállalója közreműködési kötelezettsége a (2), (3) és (7) bekezdés, a 31. §, valamint a 33. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeket foglalja magában.

(2)[81] A közreműködésre felhívott szervezet az Állami Számvevőszék által meghatározott - legalább 5 munkanapos - adatszolgáltatási határidőn belül az ellenőrzés tervezhetősége, meghatározása, illetve lefolytatása érdekében szükséges adatokat és dokumentumokat köteles rendelkezésre bocsátani, illetve a kapcsolódó tájékoztatást megadni.

(2a)[82] Az adatszolgáltatás teljesítésének biztosítása érdekében a közreműködésre felhívott szervezetet az Állami Számvevőszék hiánypótlásra hívhatja fel. Indokolt esetben az Állami Számvevőszék soron kívüli adatszolgáltatást kérhet a közreműködésre felhívott szervezettől.

(3) A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervezet, illetve munkatársai kötelesek a számvevő részére a szervezet helyiségeibe való belépést, valamint a papír alapú és informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerekbe való betekintést biztosítani, az azokról való másolat- és kivonatkészítést lehetővé tenni, valamint a kért felvilágosítást, illetve tájékoztatást megadni.

(4)[83] Az Állami Számvevőszék és a közreműködésre kötelezett, valamint az ellenőrzést támogató szervezet közötti kapcsolat elsődlegesen elektronikus úton tartható fenn. Az Állami Számvevőszék az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.

(5) Amennyiben a közreműködésre kötelezett szervezet vagy ennek munkatársa a közreműködéssel kapcsolatos kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, az Állami Számvevőszék az intézkedési kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetére irányadó szabályok [33. § (3) bekezdés] szerint jár el.

(6)[84] Az (1) és (2) bekezdésben foglalt közreműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az Állami Számvevőszék 5. § (13) bekezdése szerinti elemzési tevékenységének előkészítése, illetve lefolytatása érdekében megkeresett szervezetekre és azok munkavállalóira, valamint az ennek során beszerzett, rendelkezésre bocsátott adatokra, azzal, hogy az elemzési tevékenység kapcsán a (3) bekezdés, valamint 31. §, 31/A. § és a 33. § szerinti intézkedések nem alkalmazhatóak.

(7)[85] Az Állami Számvevőszék hatáskörei gyakorlásával összefüggésben az ellenőrzéseinek megtervezése, előkészítése, illetve lefolytatása érdekében a 27. §-ban foglaltak figyelembevételével közvetlen adathozzáférésre és adatfelhasználásra jogosult az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat (a továbbiakban együtt: közadatok) tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartásokhoz és adatbázisokhoz. A közadatokat tartalmazó nyilvántartást, adatbázist vezető közfeladatot ellátó szerv (a továbbiakban: adathozzáférésre felhívott szervezet) az Állami Számvevőszék felhívását követően köteles a felhívás szerinti közvetlen adathozzáférést díjmentesen biztosítani. A közvetlen adathozzáférés minősített adatokat tartalmazó adatokhoz való adathozzáférést nem eredményezhet. Amennyiben a közvetlen adathozzáférés biztosítása közérdekből egyébként nem nyilvános személyes adatokhoz, vagy egyéb, törvény által védett titkot tartalmazó adatokhoz való adathozzáférést is eredményezne, úgy az Állami Számvevőszék az adathozzáférés biztosítása érdekében az adathozzáférésre felhívott szervezettel és egyéb szervezetekkel megállapodást köthet (a továbbiakban: adathozzáférési megállapodás), amelyben a felek a 27. §-ban foglalt követelményektől való eltérés nélkül rendelkeznek az adatvédelmi követelmények biztosításának részletes szabályairól, az adathozzáférés feltételeiről. Az adathozzáférési megállapodást a felek a honlapjukon nyilvánosságra hozzák.

(8)[86] A (7) bekezdés alkalmazásában adathozzáférésnek minősül a közvetlen adatátvételt biztosító elektronikus információs rendszeren keresztüli hozzáférés biztosítása, valamint a közvetlen adatátvételt biztosító elektronikus információs rendszeren keresztüli hozzáférés biztosítása nélkül az adatok felhívásnak megfelelő rendelkezésre bocsátása.

Észrevételezési jog

29. § (1) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének vagy az általa megbízott személynek, és annak, akinek személyes felelősségét állapította meg.

(2) Az ellenőrzött szervezet vezetője és a felelősként megjelölt személy az ellenőrzés megállapításaira tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet.

(3) Az Állami Számvevőszék az észrevételre a beérkezésétől számított harminc napon belül írásban válaszol. A figyelembe nem vett észrevételeket köteles a jelentésben feltüntetni, és megindokolni, hogy azokat miért nem fogadta el.

Büntetőeljárás és más felelősségre vonás kezdeményezése

30. § (1) Ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait köteles az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni. Egyéb jogellenes cselekmény esetén a felelősség tisztázását, érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szervezet az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követően harminc napon belül tájékoztatni köteles az Állami Számvevőszéket.

(2) Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személynek kötelessége, hogy az ellenőrzés során az általa felelősként megjelölt személlyel a megállapításait írásban ismertesse, és tőle írásbeli magyarázatot kérjen. A felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot tizenöt napon belül köteles megadni; annak elfogadásáról, vagy elutasításáról az ellenőrzést végzőnek harminc napon belül írásban kell nyilatkoznia.

A figyelemfelhívó levél és a vagyonmegóvási intézkedések[87]

31. §[88] Az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében - ha jogszabály súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem írja elő - figyelemfelhívó levéllel fordulhat az ellenőrzött szerv vezetőjéhez. A szerv vezetője a figyelemfelhívó levélben foglaltakat tizenöt napon belül - testületi szerv a soron következő ülésén - köteles elbírálni, a megfelelő intézkedést megtenni és erről az Állami Számvevőszék elnökét értesíteni.

31/A. §[89] (1) Amennyiben az ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást, illetve ennek veszélyét tárja fel, vagy az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével történő károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében az Állami Számvevőszék elnöke az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez (a továbbiakban együtt: hatóság) fordulhat

a) a munkabérek folyósításának kivételével az előirányzat-felhasználási keret zárolása,

b) az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztése,

c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztése, valamint

d) bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az ellenőrzött szervezet tulajdonában vagy kezelésében lévő, az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelem tekintetében zár alá vétel elrendelése

érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét tizenöt napon belül írásban értesíteni.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, erről az Állami Számvevőszék elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot értesíti.

Az ellenőrzési jelentés és annak nyilvánossága

32. § (1) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít. A jelentés tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket.

(2) Az Országgyűlésnek benyújtott, valamint a Kormány felkérésére végzett ellenőrzésről szóló jelentést az Állami Számvevőszék elnöke írja alá. Az általa aláírt jelentés adatainak és megállapításainak valódiságáért és helytállóságáért felelősséggel tartozik. A többi jelentés felelősségi rendjét, valamint kiadmányozási jogát az elnök a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg.

(3)[90] Az Állami Számvevőszék jelentése nyilvános. Törvény a nyilvánosságot minősített adatok védelme érdekében korlátozhatja. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat minősített adatot vagy a törvény által védett egyéb titkot.

(4)[91] A vizsgált magánszemély vagy a jogi személy vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata - különleges adat kivételével - közérdekből nyilvános adat, és a jelentésben nyilvánosságra hozható, vagy egyéb módon hozzáférhetővé tehető.

(5)[92] Az Állami Számvevőszék a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket záró megbeszélés keretében egyeztetheti az ellenőrzött szervezet vezetőjével vagy az általa megbízott személlyel.

(6)[93] A polgármester, illetve a vármegyei közgyűlés és a nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles az önkormányzatra vonatkozó jelentést a képviselő-testülettel, a közgyűléssel, illetve a nemzetiségi önkormányzat testületével megismertetni.

Az ellenőrzött szervezet intézkedési kötelezettsége

33. § (1) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait tartalmazó jelentését megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének. Az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az Állami Számvevőszék részére megküldeni.

(2) Amennyiben az intézkedési tervben foglalt intézkedések hiányosak vagy más okból nem elfogadhatók, az Állami Számvevőszék az intézkedési tervet indokolással és tizenöt munkanap - testületi döntéshozatal szükségessége esetén a következő testületi ülést követő öt munkanap - póthatáridő tűzésével visszaküldi kijavításra, kiegészítésre az ellenőrzött szervezet vezetőjének, és erről egyidejűleg értesíti a belső ellenőrzést végző személyt, illetve szervezetet.

(3) Amennyiben az ellenőrzött szervezet vezetője nem küldi meg határidőben az intézkedési tervet vagy továbbra sem elfogadható intézkedési tervet küld, az Állami Számvevőszék elnöke

a) az ellenőrzött szervezet vezetőjével szemben büntető- vagy fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti;

b) kezdeményezheti az illetékes hatóságnál, illetve szervezetnél az ellenőrzött szervezetet megillető, az államháztartás valamelyik alrendszeréből származó támogatások vagy egyéb juttatások folyósításának, illetve a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett illetékes személy vagy szervezet köteles intézkedni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét harminc napon belül írásban értesíteni.

(5) Ha az ellenőrzött szervezet vezetője intézkedési kötelezettségét utóbb teljesítette, az Állami Számvevőszék a (3) bekezdése b) pontja szerinti hatóságot értesíti, és kezdeményezi a támogatás, juttatás, részesedés felfüggesztésének megszüntetését.

(6)[94]

(7) Az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti.

(8) Ha a (3) bekezdésben felsorolt intézkedések nem vezetnek eredményre, ilyen intézkedések megtétele nem lehetséges, vagy az adott ügy jellege, illetve súlya egyébként indokolja, az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága tárgyalja meg a jelentést és annak megállapításait, valamint hallgassa meg az ellenőrzött szervezet vezetőjét.

Tanácsadói vélemény[95]

33/A. §[96] (1) Az Állami Számvevőszék fenntartói, irányító szervi, tulajdonosi vagy alapítói kérelemre, a megjelölt kérdéskörben tanácsadói ellenőrzést végezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzés eredményéről az Állami Számvevőszék tanácsadói véleményt készíthet, amelyet az ellenőrzött szerv vezetője részére küld meg.

Az Állami Számvevőszék elnökének ajánlásai[97]

33/B. §[98] (1) Az elnök az Állami Számvevőszék feladat- és hatáskörét érintő azonos vagy hasonló tárgyú megkeresések esetén az önkéntes jogkövetés előmozdítása érdekében egységes jogalkalmazást elősegítő, kötelező érvénnyel és jogi kötőerővel nem rendelkező ajánlást adhat ki.

(2) Az Állami Számvevőszék elnöke által az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiadott ajánlást közölni kell a megkeresés kezdeményezőjével. Az ajánlást az Állami Számvevőszék honlapján közzé kell tenni.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

34. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. július 1. napján lép hatályba.

(2) A 36. § (1) bekezdése és a 37. § 2012. január 1. napján lép hatályba.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés[99]

34/A. § E törvény az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Átmeneti rendelkezések

35. § (1)[100]

(2)[101]

(3)[102]

(4)[103]

(5)[104] 2019. május 1-jén annak a személynek, akinek 2019. április 30-án az Állami Számvevőszékkel köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői jogviszonya áll fenn, e jogviszonya munkaviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős munkaviszonnyá, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén részmunkaidős munkaviszonnyá alakul át. A 2019. április 30-án az Állami Számvevőszékkel fennállt köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői jogviszonyban kikötött próbaidő mértéke a jogviszony munkaviszonnyá alakulását követően változatlan marad azzal, hogy a próbaidő leteltének időpontja legfeljebb 2019. augusztus 31. napja.

(6)[105] Az (5) bekezdésben meghatározott személy munkabére 2019. május 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a 2019. április 30-án a Kttv. alapján - az illetményeltérítés figyelmen kívül hagyásával - a besorolása szerint őt megillető illetmény, a Kttv. szerint járó pótlékokkal együtt.

(7)[106] Ha a munkavállaló az (5)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint létrejött munkaviszonyában a munkaszerződését annak átvételét követő nyolc munkanapon belül nem írja alá, munkaviszonya az Mt. munkáltató felmondására vonatkozó szabályai szerint szűnik meg, azzal, hogy a felmondási idő kezdete a munkaszerződés átvételét követő kilencedik napon kezdődik, kivéve, ha a késedelem a munkavállaló önhibáján kívül eső okból következett be.

(8)[107] Az Állami Számvevőszéknél az (5) bekezdés szerinti köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői jogviszony időtartamát - ideértve a jogviszonnyal kapcsolatosan korábban folyamatosnak elismert egyéb foglalkoztatási időtartamot is - a jogviszony átalakulását követően az Állami Számvevőszéknél munkaviszonyban töltött időként kell elismerni és figyelembe venni.

(9)[108] Az Állami Számvevőszék által 2019. április 30-án köztisztviselőként, közszolgálati ügykezelőként foglalkoztatott személyek a jogviszony átalakulását követően változatlanul jogosultak a béren kívüli juttatás teljes mértékére a belső szabályzatban foglaltak szerint.

(10)[109] A számvevőt 2019. május 1-jétől kell besorolni az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló 2019. évi XXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított besorolási kategóriák valamelyikébe.

(11)[110] A számvevő a jogviszonyát érintő, a Módtv. rendelkezéseivel összefüggésben, a Módtv. hatálybalépését követő négy munkanapon belül írásban kérheti a felmentését a felmentés okának megjelölésével. A felmentési kérelemnek a munkáltatói jogkör gyakorlója általi elfogadása esetén a Módtv.-vel megállapított 15. § (2c) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(12)[111] E törvénynek az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről szóló 2021. évi LXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 8. § (1) bekezdése, 14. § (1), (14) és (15) bekezdése, 19. § (1) és (2) bekezdése, valamint 20. § (2) bekezdése nem érinti a Módtv2. hatálybalépésekor hivatalban lévő alelnök kinevezését.

35/A. §[112] (1) Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, az Állami Számvevőszék elnökével, illetve alelnökével közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

35/B. §[113] (1) Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint - 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának, továbbá gyermekének vagyonnyilatkozatát is.

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.

35/C. §[114] (1) A számvevői közszolgálati szerződést - a 15. § (1b) és (1c) bekezdése szerinti tartalommal - 2023. január 15-ig kell megkötni.

(2) Ha a számvevői közszolgálati szerződés az (1) bekezdés szerinti határidőben a számvevőnek felróható okból nem kerül megkötésre, a számvevő jogviszonya a Kttv. 72. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szűnik meg.

(3) A számvevő illetménye nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként a kinevezési okirat alapján 2022. december 31. napján jogosult volt.

Módosító rendelkezések

36. § (1)[115]

(2)[116]

37. §[117]

Hatályon kívül helyező rendelkezések

38. §[118]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke